Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/64 oldal   Bejegyzések száma: 635 
Isten szeretetének a mértéke: a kereszt
  2021-03-17 14:05:47, szerda
 
  Nagyböjt 4. vasárnapja - Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 3,14-21)

A kereszténység lényegét, a Biblia fókuszát János evangéliuma így örökítette meg: ,,úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen" (Jn 3,16). Ez az örömhír lényege, ami Jézusnak a kereszten kinyilvánított szeretetére irányítja a figyelmünket.
,,Úgy szerette Isten a világot" - az eredeti görög szövegből kiderül, hogy itt nem befejezett múltról van szó. Nem arról, hogy egyszer valamikor volt egy olyan korszaka ennek a világnak, amikor Isten szerette, de már nem szereti. Itt egy régen elkezdődött folyamatot, egy isteni szeretet-akciót ábrázol az evangélista, ami azóta is tart. Isten most is ugyanúgy szereti a világot, mint akkor, amikor ez a kijelentés Jézus ajkán elhangzott.
Nagyon hozzászoktunk ehhez a mondathoz, pedig nincs érthetetlenebb csoda, mint az, hogy Isten szereti ezt a világot.
Ennek a világnak az egész élete tele van olyan indulatokkal, vágyakkal, törekvésekkel, gondolatokkal és bűnökkel, amelyek mind szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Isten szerethet. Nem lenne-e természetesebb, ha Isten a sorsára hagyná ezt a világot? Mégis szereti. Milyen nagy csoda ez! Isten szereti ezt a világot, olyannyira, hogy egyszülött Fiát adta oda érte.
Az Atya ,,egyszülött Fiát adta". Nem valamiféle érdem, teljesítmény miatt kaptuk ezt a szeretetet, ami a golgotai kereszt. Ez ajándék, hiszen Isten ,,adta". Ha a magunk teljesítményére nézünk, a válasz, amit Istentől jogosan várhatnánk, ez lenne: ,,Átkozott legyen a föld miattad." Vagy esetleg ez: ,,Megbánta az Isten, hogy embert teremtett."
Isten a Fiában, Jézusban ajándékozza nekünk a legteljesebb módon a szeretetét. Azt üzeni, még mindig szeret bennünket, minden bűnünk ellenére szeret. A golgotai kereszt az a hely, ahol Isten azt üzente az embernek: még mindig halálosan szeretlek.
Az öröm igazi forrása az, hogy az Atya megajándékozta ezt a világot. Nem valamit, hanem valakit kapunk. Isten önmagát, igazi szolidaritást ajándékoz nekünk, önmagán mutatja be, hogyan kell viselkedni, meddig kell az életet ajándékozni. Egészen a keresztig.
Isten úgy szeret, hogy egyszülött Fiát adja. Adhatott volna mást is. Újabb tíz parancsot, hogy világosabb legyen, mi mennyi. Ám ő a megtestesült valójába sűrítette a szeretetét. A Fiába, Jézus Krisztusba.
Az igazi szeretet nem adhat kevesebbet, csak önmagát. ,,El ne vesszen!" Ha egy picit mögé gondolunk ennek a három szónak, az következik belőle, hogy alapvetően mindannyiunknak el kellene vesznünk, mert beleszületünk az elveszésbe, a bűntől megsebzett világba. Ám Isten azt mondja: Te pedig kellesz nekem, és nem akarom, hogy elvesszél. Azt akarom, hogy élj.
Isten megadja számunkra a megoldást, megmutatja, hogyan menekülhet meg az ember az elveszéstől. Egy olyan képet használ itt Jézus, amit Nikodémus tökéletesen ért. ,,Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen." (Jn 3, 14-15)
A golgotai keresztnek ez az üzenete, hiszen kivétel nélkül mindenkit megmart a kígyó, és emiatt mindenkiben ott van a bűn. Ez mérgez bennünket, mert ez a tulajdonsága.
Ám annyi ereje mindenkinek van, egy haldokló embernek is, hogy hittel feltekintsen a golgotai kereszt Krisztusára, mert amikor ezt megteszi, onnantól örök élete van, és megmenekült a kárhozatból, az ,,elveszésből". Ezt a pillanatot nevezi a Bibliai megtérésnek, és erre a csodára hív az idei nagyböjt is.

Németh Norbert
 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
Spányi Antal nagyböjti gondolata 2. rész
  2021-03-10 18:41:06, szerda
 
  Békét sugározzunk a legszélsőségesebb helyzetekben is
A Szentatya évről évre üzenetet intéz a katolikus hívekhez a nagyböjti időszak kezdetén. Idén azt hangsúlyozza, hogy a nagyböjt a hit, a remény és a szeretet megújításának ideje. Spányi Antal püspök az idei böjti időben arra hívja fel a figyelmet, hogy a böjtöléssel felszabadíthatjuk életünket mindattól, ami megterhel, és átélhetjük a békét, a megújulást a szeretetben.
Hogyan tanulhatjuk meg a hit nyugalmával letenni terheinket ebben az idei nagyböjti időszakban, és Isten kezébe tenni életünket, a körülöttünk tapinthatóan fenyegető bizonytalanság ellenére?
Az emberi élet mindig is fenyegetett lét volt. Nem csak azért, mert a saját halálunk vár ránk, vagy azért, mert sokan nem értenek meg, nem szeretnek úgy, ahogy szeretnénk.
Mindig van az emberi életben valami, ami komoly teherré válik, és nem könnyű ezeket a terheket úgy hordozni, hogy bele ne keseredjünk. De mi ne ezt az utat kövessük, hanem inkább a terheken keresztül is az Isten felé menjünk.
Ezt úgy tehetjük meg, hogy a lelkünkben békességet teremtünk. Olyan békességet, ami nem függ attól, hogy körülöttünk béke van-e, vagy csend, hanem attól, hogy a szívünkben zaj van, vagy az Isten hangja hallatszik. A bensőmben az Ő szavára figyelek. Akkor nincs békesség bennem, ha hagyom, hogy a világ elsodorjon, magával ragadjon az éppen aktuális őrületeivel, zavaros dolgaival. Ha engedem, hogy az aggodalmak, amelyeket rám akarnak kívülről erőltetni, teherként lefelé húzzanak, lenyomjanak - ha hagyom ezt, akkor alkalmatlanná válok arra, hogy a lelkem Isten felé szárnyaljon és az Úrhoz közelebb kerüljek. Nem könnyű ezt a békességet megtalálni, de ha az életünknek biztos és szilárd alapja a hit - ami nélkül nem lehetünk hívő emberek -, akkor mindent könnyebben viselünk, mindenben megtaláljuk Isten segítő kegyelmét, életünkre vonatkozó akaratát.
Videó Link
Spányi Antal megyéspüspök az idei böjti időben arra hívja fel a figyelmet, hogy a böjtöléssel felszabadíthatjuk életünket mindattól, ami megterhel és átélhetjük a békét, a megújulást a szeretetben.

*
Ferenc pápa a szeretet nagyböjtjének megélésére hív bennünket a fájdalmak, nehézségek közepette is. De a szeretet és békesség ajándék - mondja a Szentatya -, amely értelmet ad az életnek.
Nem mondom, hogy a fájdalom könnyű dolog, de el tudom viselni, nem a magam erejéből, hanem azért, mert az Úr Jézus és a Mennyei Atya segítő kegyelme erőt ad hozzá. Akkor nem kell türelmetlennek lennem, nem kell az egész családot megterhelnem azzal, hogy én most beteg vagyok, hogy mindenféle bajom van. Ha el tudom fogadni a szenvedésemet Isten kegyelmével, akkor örülök annak, hogy legalább másokat nem terheltem vele.
Mitől lesz jobb, ha valaki hazamegy, és elkezd durván viselkedni, hagyjatok most békén, mert most bajom van. A baj megmarad, és a többit is megterhelte vele.
Mindenkinek rossz lesz. Tehát nagyon fontos dolog ilyenkor, hogy Krisztussal együtt legyünk, Vele azonosulva hordjuk a magunk keresztjét, és fogadjuk el, hogy a másik ember is keresztet hordoz, szenved.
A Szentatya hitünk és reményünk legtökéletesebb megnyilvánulásának nevezte a szeretetet, melyet Krisztus nyomdokain járva az emberekre való odafigyelésben és a velük való együttérzésben élünk meg.
Nem kell követelni olyan dolgokat a másiktól, ami neki most nehéz vagy éppen nincsen meg benne. Figyeljünk arra, hogy a megtapasztalt nehézségek között is megmaradjon bennünk a békesség, és ez mindenféle emberi viszonyra és kapcsolatra érvényes. A legtöbbször, amikor feszültség van bennem, persze nehéz, de a lelkembe nem kell beengednem minden veszekedés, türelmetlenség hatását.
Megőrizhetem a belső csendet akkor is, ha elmondom esetleg az ellentétes véleményemet. De fogalmazzam meg szeretettel és okosan. Nem kell, hogy a lelkem békéjét feladjam, ott maradjon meg az Isten csendje, békéje.

Csodálatos látni békességben élő embereket. Amikor mutatnak egy-egy dokumentumfilmet a televízióban, például komoly határhelyzeteket megélt emberekről, vagy bemutatják a szentek életét, akkor nagyon érdekes látni, hogyan próbálták őket sokféle módon kimozdítani békességükből, de nem engedték. Gondoljunk például Szent Margitra, akit sokszor megaláztak, mert mint mondták: ,,Milyen dolog az, hogy királylány létére a Nyulak szigetén él. Az ő kezét is ugyanúgy marja a hideg, és ugyanolyan megalázó munkákat végez, sőt a legtöbbet ő maga végzi el. Hát minek képzeli ez magát." Ezek a szavak biztos nem estek jól neki, bántották, de a lelkében egészen biztos vagyok, hogy mindig békesség volt, mert ott az Isten élt. Kell, hogy a szívünkben, lelkünkben az Isten éljen, és akkor ez a békesség megmarad bennünk. Akkor a nehézségek, a felajánlások, a próbatételek mind-mind Istenhez visznek közelebb. Amikor sokan aggódnak most, hogy van ez a pandémia, milyen oltást kapunk, mi történik majd velünk. Ezekről beszélhetünk, de igazából hiába mondunk bármit, nem sokat tudunk róla.
Persze, most már örülünk, ha bármilyen oltást megkapunk, mert azt reméljük, hogy biztonságosabb lesz az életünk tőle. De végső soron ne az oltásban bízzunk, azt csak használjuk, mert Isten azért adta, hogy segítsünk vele magunkon.
Abban bízzunk, hogy az Ő tenyerében van az életünk, Ő a Mennyei Atyánk, aki gondoskodik, és aki nem feledkezik el rólunk. És ennél nem kell több.

Szöveg: Berta Kata/Székesfehérvári Egyházmegye
Fotó és videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió
Magyar Kurír 03.06
 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
Spányi Antal nagyböjti gondolata 3. rész
  2021-03-10 18:33:52, szerda
 
  Meg kell újuljunk az önmegtagadásban is.
A böjti idő hármas üzenete mindig aktuális, de mintha ebben a hosszúra nyúlt pandémiás időszakban pont ebbe a hármas nagyböjti alapba fáradtunk volna bele.
Látom mint gyóntató pap is, hogy az embereknek ez problémát jelent. Látom azt, hogy megpróbálnak megújulni, és ezért úgy gondolják, hogy újabb és újabb imádságokat kell felvenniük a meglévők mellé. Aztán a vége az, hogy nagyon hosszú litániákat kellene elmondaniuk, de ez már nem biztos, hogy javukra van. Nem kell Istennek a túlságosan sok beszéd. Nem a sok beszédünkért hallgat meg minket az Úr, hanem a hitünk miatt. Azért, mert ő szeret bennünket. Ezért szeretettel és lélekből, szívből imádkozzunk.
Az imánk egyre inkább álljon abból, hogy hallgatjuk az Isten szavát.
Ahogy a Szentírás is tanítja: ,,Szólj Uram, mert hallja a Te szolgád."
Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió Videó Link
A böjt hagyományos hármas üzenete az ima, az önmegtagadás és a jó cselekedetek alkalma. Spányi Antal megyéspüspök szerint egy új szemlélettel kell élnünk ebben az idei nagyböjti időben, hogy megújuljunk és erőt kapjunk az imádságra. Arra, hogy jót tegyünk másokkal és lemondásaink által is megerősödjünk a hitben.
*
Milyen új utakat keressünk a böjti felajánlásainkban, lemondásainkban és az imádságban?
Az imádságban mindig meg kell újulni. Törekedni kell arra, hogy tudjak tenni egy lépést előre. Nem könnyű. Nekem sem, másnak sem, nyilván. Ezért szenved az ember talán élete végéig, miközben a szívében vágy van, hogy többet, és hogy jól tudjon imádkozni.
Éljünk az Isten jelenlétében. Bárhol vagyunk és bármit is csinálunk. Egy gondolattal, egy röpimával, egy sóhajjal kapcsolatba tudok lépni az Istennel. Mert Ő mellettem van, nem hagy el engem. Az Ő tenyeréből nem ejt ki engem.
Valahogy így próbáljunk megújulni az imádságban. De meg kell újuljunk az önmegtagadásban is, mégpedig úgy, hogy azt keressük, ami a Lélek által előre visz bennünket. Nem azt, ami az én pillanatnyi hangulatomnak, igényeimnek felel meg. Tegyük fel ilyenkor a kérdést: mi visz előre engem az életben, mi visz közelebb Istenhez? Persze az ember nem örökös lemondásban él, mert nyilván az embernek szüksége van az örömre a nagyböjtben is. Kell az öröm az ember lelkében, hiszen ezért van, hogy a negyedik nagyböjti vasárnap félretesszük a lila ruhát, és elővesszük a rózsaszínt, hogy legyen öröme a léleknek, mert szüksége van rá. Próbáljuk meg ezt az örömet is észrevenni és ezzel az örömmel is gazdagítani a másik embert. De észre kell venni, hogy az Isten úgy akarja a mi életünket teljessé tenni, hogy örülhetünk annak, sőt javunkra válhat, ha valami nem sikerül. Hányszor tapasztalja meg az ember, hogy például beszélgetésben elmondják, lekéstek egy buszt, és milyen jó volt, mert találkoztak valakivel, akivel már régóta szerettek volna beszélni. De hallunk olyan történetet is, hogy valaki azt hitte, számára itt a világvége, mert lekésett egy repülőt, és aztán kiderült, hogy a géppel komoly baleset történt.
Sokszor van, hogy nem úgy sikerül valami, ahogy mi akarjuk, és igen, azt is el lehet fogadni jó szívvel, örömmel. Mert Isten tudja, hogy mit miért enged meg, mivel mi a szándéka, és miből mit akar kihozni számunkra.
Ferenc pápa azt mondja idei nagyböjti üzenetében: ebben az időszakban figyeljünk jobban arra, hogy biztató szavakkal szóljunk a másikhoz, amelyek bátorítanak, erőt adnak, vigasztalnak, előrelendítenek.
Igen fontos, hogy megújuljunk a jó cselekedetekben.
Ne fáradjunk bele a jót tenni, arra mindig van alkalom és mindig van mód. Nem különös, nagy cselekedetek kellenek, hanem sokszor egy mosoly, egy kis meghallgatás, egy perc odafigyelés, egy telefonhívás.
Legyünk őszinték, a mai embernek legtöbbször nincs ideje, hogy hosszú, vég nélküli telefonokat hallgasson. De fontos ez a megújulás az egész életfelfogásunkban, hogy mindig tegyünk valami jót. Érdemes összeállítani egy ilyen nagyböjti programot magunknak, hogy miben szeretnénk konkrétan változni, miben akarok - egészen világosan megfogalmazva - jobbá lenni. Az a gondolat, hogy többet akarok imádkozni, az nem sokat ér. El kell dönteni, hogy például 10 percet biztosan Istennek szánok, csöndben és imában leszek. Lehet, hogy ehhez korábban kell kelnem, vagy amikor hazaérek, nem kezdek el mindjárt lázasan munkálkodni. De akkor is tudok csöndben 10 percet imádkozni, ha hazafelé menet betérek egy templomba, és ott tudok egy pár percet adorálni. Jó dolog ezt konkrétan megfogalmazni. Fontos, hogy legyen egy cél előttem, mivel akarok jót tenni a másiknak. Akinek például úgy érzem, hogy adósa vagyok, mert régen nem látogattam meg, azt a jelen helyzetben felhívom, és megkérdezem, hogy van, a járvány idejét hogyan éli meg. Csak egy rövid telefon, mert nincs több időm, de ez egy konkrét valami, amit elhatározok. És a nagyböjtben jó, ha valamiről konkrétan lemondok.
A gyerekek azt mondják legtöbbször, hogy a nagybőjti időben nem esznek csokoládét. Egy gyerektől milyen nagy dolog ez! A felnőttek sokszor nehezebben tudnak kitartani. Fontos tehát, hogy világosan megfogalmazzuk, mit akarunk tenni. Tervezzünk magunknak egy lelki útravalót, programot, hogy megújuljunk, ha úgy tetszik, megfiatalodjunk, nem külsőnkben, hanem lelkünkben.
Így tudjunk majd a jó Istennel - aki húsvétkor feltámasztja nekünk Szent Fiát - a feltámadás örömében találkozni, és tudjunk valódi megújulást, igazi boldogságot találni az ünnep fényében.

Szöveg: Berta Kata / Székesfehérvári Egyházmegye
Fotó és videó: Somogyi Tamás és Berta Kata/Székesfehérvári Egyházmegye
Magyar Kurír 03.10
 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
Tisztítsuk meg szívünk templomát
  2021-03-07 10:47:31, vasárnap
 
  Mennyi ideig tart kötelekből megfonni egy ostort? Talán néhány percig. Annyi ideig biztosan, amíg a düh spontán késztetése az értelem kontrollja alá kerül. Jó elképzelni Jézust, amint a templomba belépve mellbe vágja a kufárok látványa, megéli az emberi természethez tartozó haragot, de azután átdolgozza azt prófétai jellé.
Az evangéliumokban ritkán találjuk nyomát annak, hogy a szelíd és alázatos Jézus teret ad a haragnak. Általában akkor történik ilyen, amikor a küldetésében próbálják akadályozni, vagy amikor Istenről olyan képet vagy állítást közvetítenek, ami annyira távol áll az Atyáról benne élő képtől, hogy a feszültségnek meg kell mutatkoznia.
Ami felháborítja Jézust a templom előcsarnokában, az nem maga a kereskedelmi tevékenység, mintha Isten szentsége összeegyeztethetetlen volna a hétköznapi élethez hozzátartozó anyagiakkal. Jézust a pénzen vett áldozat, a megvásárolt kegyelem, a kufárszellem hozza ki a sodrából. Lényének, szívének legmélyebb igazsága, hogy Isten mindig önmagát adja, nem tud kevesebbet adni, s erre válaszként az ember sem adhat kevesebbet. Az áldozati állatok, a pénz, amin jólétet, biztonságot, áldást akarnak vásárolni, olyan viszonyba szorítja az élő Istent, amelyben nem mutatkozhat meg a valódi arca. Az áldozatok füstjében, az emberi lemondásban, szenvedésben örömét lelő istenség megjelenése a Szentek Szentjében, Izrael Istenének helyén - ez Jézus haragjának kirobbantója.
A kufárokat a templomból kiűző Úr a nagyböjtben előre haladva meghív bennünket arra, hogy észleljük és azonosítsuk a szívünkben az adok-kapok logikát: ha böjti vállalásainkért, lemondásainkért cserébe akarunk valamit Istentől - legyen az megbocsátás, kérésünk meghallgatása vagy erkölcsi felsőbbrendűség-tudat -, akkor szemünk előtt még rejtve van a szeretetében mindent, még a Fiát is nekünk ajándékozni akaró Atya. A valódi böjt, a húsvéti készület nem lehet kevesebb, mint keresztségünkben megtörtént önátadásunk, önfelajánlásunk megújítása, a bensőnk mélyén felfakadó szándék, hogy egészen Istenéi legyünk.
Jézus tettének megalapozásához a zsidók ,,jelet", azaz valamilyen hatalommal véghez vitt csodát követelnek. Jézus és Pál apostol válasza, hogy nincsen más jel, nem kell nagyobb csoda, mint az, hogy az Isten testben közénk jött, és a szeretetben elment egészen a végsőkig: a kereszten meghalva mindent nekünk adott. Jelenléte az Igében, az Eucharisztiában, közösségeinkben ma is az a jel, amelyre a hitben adott válaszként mi is egészen, fenntartás nélkül neki ajándékozhatjuk magunkat.
S ha nagyböjti önvizsgálatunkban felfedezzük, hogy hányszor vesszük vissza magunkat, hogy hányszor ragadunk le a kalmárszellem adok-kapok logikájánál, s ha mindez bosszúsággal, frusztrációval, dühvel kísértene minket, akkor Jézust szemlélve álljunk meg: a minket fogva tartó kötelekből fonjunk vele együtt ostort, s az ő kegyelme erejével, kudarcainkból font ostorunk segítségével tisztítsuk meg szívünk templomát.

Baán Izsák OSB



 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
„Böjtöltessük meg a szívünket”
  2021-02-28 20:17:30, vasárnap
 
  Tamás József nyugalmazott püspök gondolatai
...... .......


,,A nagyböjt kezdetén egyházunk Szent Pál apostol szavait idézi: »Nézzétek, itt a kellő idő« (2 Kor 6,2). Isten megadta ezt a szent időt számunkra. Használjuk ki úgy, hogy lelkünk javára váljon" - fogalmaz Tamás József nyugalmazott gyulafehérvári segédpüspök a Vasárnap február 14-i számában megjelent írásában.
Azzal a kéréssel szembesítettek, hogy néhány sorban írjam le, milyen gondolatokkal készülök az idei nagyböjtre, milyen böjti szokásokat őrzök magamban, és a járvány okozta korlátozások közepette még miről mondhatna le az ember ebben a szentidőben.
Édesanyám annak idején a nagyböjtöt a II. vatikáni zsinat előtti böjti fegyelem szerint tartotta és tartatta meg továbbra is velünk. Ő sehogy sem tudta elfogadni azt a könnyítésnek látszó böjti fegyelmet, amelyet napjainkban kíván meg az egyházunk. A korábbi böjti fegyelem csak bizonyos eledelektől való megtartoztatást foglalt magában. Egyházunk most a böjt fogalmát átértékelve az Izajás prófétánál leírt ,,igazi böjtöt" helyezi előtérbe. A prófétánál Isten elvárását így olvassuk: ,,Törd össze a jogtalan bilincseket, oldd meg az iga kötelékeit, bocsásd szabadon az elnyomottakat, törj össze minden igát. Törd meg az éhezőnek kenyeredet, a hajléktalanokat fogadd be házadba, a mezítelent öltöztesd fel, és ne fordulj el embertársad elől" (Iz 58,6-7). Joel prófétánál így hangzik Isten üzenete: ,,A szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat" (Joel 2,13). Vagyis böjtöltessük meg a szívünket. Ne kapjon táplálékot a gonoszság, a gyűlölködés, a harag, a bűnös szenvedély.
Mit használna az embernek, ha a negyvennapos böjt régi előírásait lelkiismeretesen betartaná, ha az ételtől megtartóztatná magát, de a bűnöktől nem? Mit használna a testi böjtölés, ha szavaival, viselkedésével bántaná Istent és embertársait? Az igazi böjt abban áll, ha az ember távol tartja magát a bűntől, leküzdi a kísértéseket, gyakorolja a szeretetet, minél több jó cselekedetet tesz. Ez nem zárja ki a testi böjtöt sem - arra is szükség van mint eszközre, hisz edzi az ember akaratát, előmozdítja a lélek diadalát a gonosz ármánykodása felett. Minden nagyböjti szentidőben, így az ideiben is szeretném Egyházunknak ezt az irányvonalát követni, a negyven napon át böjtölő és imádkozó, a kísértéseket leküzdő Jézus Krisztus nyomdokaiban járni.
A nagyböjti szentidőben gyermekkorom legkedvesebb ájtatossága a keresztút végzése volt. Nagy élményt jelentett számomra, szívesen vettem részt rajta ministránsként. Mivel abban az időben a csíkszentsimoni híveket a Csatószegen lakó plébános látta el, egy héten csak egyszer volt keresztúti ájtatosság, amelyen szép számmal vettek részt a hívek. Mi, gyermekek a plébános úrral végigjártuk az egyes stációkat, a keresztút végén pedig keresztcsókolásra vonultunk fel. Annyira belém ivódott ez az ájtatosság, hogy püspökként a nagyböjti szentidő minden napján elvégeztem, ha nem kellett házon kívül lennem. Úgy tapasztaltam, hogy a templomba járó híveinknek is közkedvelt nagyböjt ájtatossága. A Szent József-kápolnában, ahol naponta misézni szoktam, az ide járó hívek e szentidőben mindennap elvégzik ezt az ájtatosságot. Nagyon jó eszköz arra, hogy újra és újra átéljük: mit tett értünk Jézus. Ezért nagyon ajánlom, hogy minél többen vegyenek részt rajta a nagyböjt folyamán.
Napjaink nagy megpróbáltatásai közé tartozik a koronavírus, amely az ellene folytatott küzdelmünkben bizonyos böjtre fogott minket. Sok mindenről le kellett mondanunk, s úgy néz ki, hogy továbbra is így lesz, ebben a nagyböjti időben biztosan. Sokan nehezen viselik ezeket a korlátozásokat. Vannak, akik fittyet hánynak rájuk, próbálnak kitörni a zártságból, másokat is ellenállásra buzdítva, mindezzel veszélyeztetve a többség egészségét. Az igazi hívő ember magára veszi ezt a keresztet, és Jézus nyomdokain járva hordozza. Úgy gondolom, igazi nagyböjti böjtölés lenne, ha ezeket a minket érintő korlátozásokat igazi keresztény lelkülettel élnénk meg.
Tegyük is meg azért, hogy megtapasztaljuk, amit Jézus mondott: ,,Vegyétek magatokra igámat... az én igám édes, az én terhem könnyű" (Mt 11,29-30).

Tamás József nyugalmazott segédpüspök
 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
Nagyböjti ráhangoló 02.28
  2021-02-28 09:33:17, vasárnap
 
  Nagyböjt második vasárnapján az evangélium Jézus színeváltozásának történetét tárja elénk. Mit mond ez ma nekünk? És mit üzen vele az Atya? Erről elmélkedik Ilyés Erika segítő nővér, aki Csobánkáról csatlakozik nagyböjti zarándoklatunkhoz.
Ma számodra két kihívást ajánlanék: A jelenlét és szavak tudatosítása. Figyeld meg magad, hol van az a HELY, ahol jó neked lenni? Hogyan mutatod be magad, verbálisan, milyen jelzőket, szavakat használsz, önmagadra?

Videó Link

...... ...........

 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
Nagyböjt a megtérés ideje!!
  2021-02-27 22:11:01, szombat
 
  Jézus szeret bennünket, nem kér nehéz, komplikált dolgokat az Ő gyermekeitől ! Megtérni azt jelenti, hogy bizalommal visszatérünk a tízparancsolathoz, a boldogságra vezető élet ősi útmutatásához! Végtelenül egyszerű! A tíz parancs igazából Istennek az Ő gyermekei számára írt: mondhatni: "az emberi élet használati útmutatója"! Ahhoz, hogy valóban boldog legyél itt és az örök életben, e tömör tíz pontból álló útmutatást komolyan kell venned! Boldog akarsz lenni? Akkor Uradat, Istenedet imádd....
Tiz Boldogság?! Igen, így szépen sorban, ha mindeniket betartod, akkor Teremtőddel is, de az Ő teremtményeivel is, békében, örömben élheted az életedet! Csaba t.
-------------------
Isten tízparancsolata
A Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a valláserkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei (Kiv 20). Az embernek Isten és embertársai iránti kötelességeit összegzi. érvényessége minden időben megmarad, mivel Jézus azt mondta: "Nem megszüntetni jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni" (Mt 5,17).
I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
Istent felismerve első kötelességünk a benne való hit, a neki kijáró imádás; hódolat és dicsőítés, uralma kizárólagosságának elismerése.
II. Isten nevét hiába ne vedd!
Minthogy az ember gondolkodása és kimondott szava között szoros kapcsolat van, e hódolathoz hozzá tartozik Isten nevének (és általában az isteni dolgoknak) tisztelete.
III. Az Úr napját szenteld meg!
Istentől való függőségünket fejezzük ki azzal, hogy megtartjuk az Úr napját, ezt az időt (egész életünkkel együtt) Neki szenteljük, ugyanakkor a földi munkálkodás múlandóságát jelezve és a végső nyugalmat előlegezve munkaszünetet tartunk!
Az első három parancs Isten uralmának elismeréséhez vezetett minket. Csak ez biztosítja az ember tökéletes szabadságát. A Tízparancsolat második része (táblája) az embertársak iránti kötelességeket tartalmazza, összhangban a természeti törvényekkel:
IV. Atyádat és anyádat tiszteld!
Kapcsolataink közül első az, mely szüleinkhez fűz, hiszen életünket és felnövekedésünket nekik köszönhetjük. A szülői felelősség és a gyermeki tisztelet egymástól elválaszthatatlan.
V. Ne ölj!
Minden ember élete szent. Az egészség is Isten ajándéka. így kell őriznünk magunk és mások életét.
VI. Ne paráználkodj!
Az új élet nemzése éppúgy tiszteletet és védelmet kíván, mint az ember teste, s a szerelemben a másik felé megnyíló legbensőbb rejtett valósága.
VII. Ne lopj!
Az embernek a munkával szerzett tulajdonhoz, az életét biztosító anyagi javakhoz való jogát szavatolja ez a parancs.
VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!
Az emberek közti kapcsolatok legfőbb munkálója az emberi beszéd. E nagy adománnyal nem élhetünk vissza, nem használhatjuk mások kárára. A parancs a nyelvvel elkövethető legnagyobb bűnt is jelzi, s általánosságban is elénk állítja az igaz beszédet, mint Istentől szabott kötelességet.
IX. Felebarátod házastársát ne kívánd!
X. Mások tulajdonát ne kívánd!
Az igaz cselekedetek mellett az igaz érzések, gondolatok, vágyak is az isteni akarat teljesítéséhez tartoznak.
*
- "légy békülékeny," Mt 5,20
Jézus Krisztus a mai evangéliumban arra kér, hogy legyen meg bennünk a kiengesztelődésre való készség, tudjunk bocsánatot kérni, akarjak a nekem fájdalmat, szomorúságot okozónak megbocsátani! Az élet egy szakadatlan újrakezdés, talpraállás, és ez azt is jelenti, hogy felülvizsgáljuk, újratervezzük, konszolidáljuk a kapcsolatrendszerünket is! A nagyböjti szent idő igen alkalmas a társaimmal való viszonyom felülvizsgálatára!
Ahogy otthonunkban a mindennapi portörlés, takarítás, rendrakás nélkül észrevétlenül leépül a környezetünk, ugyanúgy a családtagjainkkal, a barátainkkal való kapcsolatunkat is ápolni, gondozni kell, mert ha nem, az apró figyelmetlenségek, érzéketlen durvaságok elsodornak bennünket egymástól! Békülékeny szeretettel forduljunk egymás felé!
Böjte Csaba testvér tanítása 02.25, 26
 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
Minden hívő története 02.27
  2021-02-27 21:21:03, szombat
 
  Nagyböjt 2. vasárnapja - Gondolatok az olvasmányokhoz (Ter 22,1-2.9a.10-13.15-18; Róm 8,31b-34; Mk 9,2-10)
Gyerekkorom óta megrendítő számomra Ábrahám és Izsák története. Ábrahám, aki az ígéret és a magára oly sokáig várató beteljesülés feszültségében élt, a rendeződni látszó helyzet után ismét próbatétel elé kerül. Az értelmetlennek látszó isteni felszólításnak tesz eleget, amikor elindul fiával Morija földjére, hogy ott feláldozza. Hatalmas hitéről tesz ezzel tanúságot. Mindent Istenére bíz, a számára legfontosabbat, a fiát sem kímélve engedelmeskedik neki. Milyen kemény harc dúlhatott a lelkében! De csak ment arra a helyre, amelyet Isten kijelölt számára.
Isten nem értelmetlen áldozatot kívánt Ábrahámtól, hitének próbatétele volt ez csupán. Az esemény nem önmagáért történt. Nemcsak Ábrahám és Izsák története ez, hanem minden hívő történetévé terebélyesedett. A sokszor lehetetlennek és értelmetlennek látszó élethelyzetek ősmintájává, amikor mi magunk elégünk szeretetáldozatunk tüzében, az értelmetlennek és haszontalannak tűnő odaadottság, a szolgálat pillanataiban. Mert Izsák feláldozása az apát is felemésztette volna.
Az értelmetlennek látszó áldozatok, szenvedések és küzdelmek közepette mindig kérdezzük meg: ,,Hol van Isten ebben a helyzetben?"
Egy fiatalember a városi forgatagban a kerékpárjával egy autónak ütközött. Súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel került kórházba. Édesanyja, akivel mély lelki kapcsolatban volt, bement hozzá, hogy meglátogassa. Az első kérdése ez volt: ,,Fiam, amikor ott feküdtél az autó előtt összetörve, gondoltál-e Istenre?" Nem az érdekelte, hogy gondolt-e rá, az anyjára, és arra, hogy mennyi fájdalmat okoz neki, hiszen hányszor megmondta már, hogy ne azon a forgalmas útszakaszon közlekedjen. Nem, ő csak azt szerette volna tudni, hogy gondolt-e Istenre. Mert ez a legfontosabb.
Gondolsz-e Istenre, amikor a házastársad mellett élsz, amikor a gyermekeid vagy éppen idős szüleid szemét látod? Gondolsz-e Istenre, amikor a munkahelyeden rossz a légkör a munkatársaid vagy éppen a főnököd miatt? Mindannyian felemésztődünk, legfőképpen akkor, ha nem találjuk meg az életünk és élethelyzeteink értelmét. Gondolsz-e Istenre, arra, hogy vajon mi a terve veled? Tudod-e, hogy nem az a fontos, mit vársz az élettől, hanem az, hogy az élet mit vár tőled? Mert ha a miértek helyett azt a kérdést teszed fel, hogy ,,mit kell most tennem?", akkor az ígéret, hogy Isten teljes életet akar adni neked, szép fokozatosan kiteljesedik az életed folyamán.
A mai szentmise kezdőéneke így szól: ,,Szívem rólad mondta: Keressétek az ő arcát! A te arcodat keresem, Uram. Ne rejtsd el előlem arcodat!" (Zsolt 26,8-9)
Keresem az arcát ott, ahol nem is gondolnám, hogy jelen van. Kilépek a komfortzónámból, a magam által egyetlen megoldásnak tűnő ,,mindenhatóságomból".
Egy kereszténynek egyáltalán nem mondható filozófus, Arthur Schopenhauer gondolata álljon itt legvégül: ,,Ritkán gondolunk arra, amink van, és túl gyakran arra, amink nincs. Ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek, mint az összes háború és járvány együttvéve."

Bátor Botond OSPPE
 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
Nagyböjti ráhangoló 02.24
  2021-02-24 09:42:52, szerda
 
  A szentté válás útján haladva ma egy újabb fontos részletre derül sor. Fülöp László atya a szentmisére fókuszál, és azon belül is a szentáldozásra. Jézus jelenléte a szentmisén nagy erővel bír.
A szentmisén Jézus...
Ha teheted, ma járulj szentáldozáshoz. A szentáldozás sorsdöntő pillanat, készülj rá! Miután magadhoz vetted az Úr Jézust, a rövid csendben adjál hálát Neki. Bensőségesen beszélgess Vele.

Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
Fatimai látnok gyerekek
  2021-02-21 11:28:26, vasárnap
 
  Szent Marto Jácinta és Ferenc
...... ........



Bővebben Link
 
 
0 komment , kategória:  Biblia - szentírások  
     1/64 oldal   Bejegyzések száma: 635 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 385 db bejegyzés
e év: 4631 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1306
  • e Hét: 4896
  • e Hónap: 25579
  • e Év: 228492
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.