Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Online		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Szülő 1 és szülő 2, vagyis a megvalósult francia rémálom
  2019-02-17 21:30:34, vasárnap
 
 






SZÜLŐ 1 ÉS SZÜLŐ 2, VAGYiS A MEGVALÓSULT FRANCIA RÉMÁLOM


Csütörtökön egy egészen megdöbbentő hír látott napvilágot. Honnan máshonnan, mint a derék franciák országából. Emmanuel Macron elnök úr egyik kiváló képességekkel rendelkező, ám eleddig méltán ismeretlen képviselője, bizonyos Valérie Petit a francia nemzetgyűlés elé terjesztett egy olyan törvényjavaslatot, amelynek értelmében az iskolákban tilos lesz majd apának és anyának hívni az apákat és az anyákat. A Macronhoz hű többség a törvényt zokszó nélkül, villámgyorsan megszavazta, így mostantól a francia iskolákban az anyát szülő 1-nek, az apát pedig szülő 2-nek szabad csak hívni. Az anya és apa kifejezéseket törlik a osztálynaplókból is.

Mert ez így elfogadó, így toleráns és így haladó. És mert így nem fogják megbántani azokat a homo- vagy transzszexuális párokat, akik valamilyen módon gyerekhez vagy gyerekekhez jutottak. És ez nem vicc. A vicc az, hogy a mi drága független-objektív, haladó-liberális, nagyon szabad sajtónk egy árva sort sem írt a legalábbis furcsa, de inkább felháborító esetről. Mert csak. Ami egyébként a legkevésbé sem meglepő, hiszen bizonyos esetekben ez náluk a szokásos ügymenet részét szokta képezni. Napi rutin. A haladó-liberális sajtómunkás elolvassa a narratívájába illeszthetetlen, számára kedvezőtlen hírt, majd elhallgat.

Megnémul, megsüketül, lebénul. Újságírásra alkalmatlanná válik.

Talán majdnem mindenki emlékszik arra, hogyan hallgattak tiszta erőből, mikor Juhász Péter és Havas Henrik urak #metoo-gyanús ügyeiről kellett volna írniuk. Vagy mikor kiderült, hogy mind a szorgos németektől, mind a bohém franciáktól tömegével menekülnek azok a zsidó származású állampolgárok, akiket valamilyen furcsa okból kényelmetlenül érint, ha bizonyos, a Közel-Keletről egészen a két nyugati országig menekülő muzulmán migránsok megköpködik vagy megverik őket, esetleg rájuk gyújtják lakásaikat. No de térjünk vissza a korszakos nyelvújítókhoz!

Aki esetleg úgy okoskodna, hogy Franciaországot az elmúlt években eget és földet rengető változások rázták meg, például ugrásszerűen megnövekedett a gyermekeiket homoszexuális párkapcsolatban nevelők száma, esetleg minden második anya - pardon, szülő 1 - az elmúlt években világosodott meg abban a tekintetben, hogy igazából női testbe született férfi vagy férfitestbe született nő, vagy tudom is én, aranyhaltestbe született rozsomák, majd ezen áldatlan állapotokon egy gyors lefolyású, az állam által támogatott nemváltó műtéttel segített, és emiatt vált elengedhetetlenül szükségessé a fenti intézkedések bevezetése, nos az nem is tévedhetett volna nagyobbat. Ugyanis szó sincs ilyesmiről! A Le Parisien című francia napilap értesülései szerint ugyanis Franciaországban a heteroszexuális párok aránya 96 százalék.

Marad tehát négyszázaléknyi LMBTQ-kisebbség, no de közülük is nagyon kevesen jutnak el odáig, hogy gyereket fogadjanak örökbe maguknak, majd még ennél is tovább csökken azoknak a száma, akik egészen az iskolai beiratkozásig együtt maradnak, és békés együttélésben és -értésben nevelik csemetéiket. Erre vonatkozóan szinte lehetetlen megbízható számokat találni, de majdnem biztos, hogy a lakossághoz képest 1 és 0,5 százalék közé lőhetjük be azokat, akik esetében tényleg indokolatlanul beszélünk apaságról és anyaságról. Akik szülő 1-ek meg szülő 2-k. Akiket elmondhatatlanul bánt, frusztrál és kétségbe ejt ezeknek az ósdi, idejétmúlt és meghaladott szavaknak az emlegetése.

Bár egyes tudósok még kutatják, hogy például a ,,szülés" szó mennyivel haladóbb és toleránsabb, mint az apa meg az anya, ha és amennyiben olyan személyekről beszélünk, akik ha megfeszülnének, sem tudnának szülni. Emiatt a szabad szemmel láthatatlan kisebbségi csoport miatt a szótárakból száműzni kell a legszebb és legszentebb szavakat, és ahogy mostanában zajlanak a dolgok, a ,,halott, fehér férfiak" alkotásainak tekintetében szinte bizonyosan az irodalomból is. Mindegy. Illetve, dehogy mindegy. Inkább agyrém, de ez van. Öröm az ürömben, hogy az egész nem itt zajlik, a mi drága Magyarországunkon, hanem a hétvégenként rendszeresen lángba boruló Franciaországban. Az úgynevezett fejlett Nyugaton.

Édes hazánk azonban a liberálisok legnagyobb bánatára még nem lépett a haladás fényes sugárútjára, így írásomat mindenféle retorzió nélkül zárhatom József Attila gyönyörű sorai­val. Tehetünk azért, hogy például ezt a verset is továbbra is leírhassuk, elszavalhassuk? Tehetünk! Ha az előttünk álló európai parlamenti választásokon a kollektív elmebajt támogatók helyett a normalitást oltalmazókra szavazunk.

Akkor nem úgy fog kezdődni József Attila verse, hogy Édes szülő 1-em, egyetlen, drága. Hanem így: Édesanyám, egyetlen, drága, / te szűzesség kinyilt virága / önnön fájdalmad boldogsága. / Istent alkotok (szivem szenved) / hogy élhess, hogy teremtsen mennyet, / hogy jó legyek s utánad menjek!



















  
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
A hazatérés napja - 1924
  2019-02-17 19:15:49, vasárnap
 
 










A HAZATÉRÉS NAPJA - 1 9 2 4


95 évvel ezelőtt tért vissza Magyarországhoz Somoskő és Somoskőújfalu


A Népszövetség 1923. április 23-ai döntése értelmében, 1924. február 15-én a Nógrád megyei Somoskő és Somoskőújfalu Csehszlovákiától visszakerült Magyarországhoz.


Az 1920-as trianoni békediktátum a Karancs-Medves-vidéken, Salgótarjántól északra, Somoskő és Somoskőújfalutól délre húzta meg Magyarország új határát. Tehát a döntés értelmében Somoskő és Somoskőújfalu is Csehszlovákiához került, a környék számos, jelentős szén- és bazaltbányájával együtt.

Egy különleges, egészen egyedülálló eset folytán azonban e két falu sorsa ezután kivételesen szerencsés módon alakult.

Történt ugyanis a következő évben, hogy a budapesti antantbizottság egyik angol tagját, amikor (valami életveszélyes fül- vagy gégeproblémával) megbetegedett, a legjobb pesti szakemberhez, dr. Krepuska Gézához, a Rókus kórház fül-orr-gégész professzorához ajánlották be. Krepuska Géza (1861−1949) pedig nem csak hogy Nógrád vármegyében töltötte gyermekkorát, de történetesen éppen azon fővárosi befektetők közé tartozott, akiknek birtoka volt (egy kis bányával együtt) Somoskő-Somoskőújfalu környékén, ahol szerény, virágzó gazdaságot létesített, valamint ahol ásvány- és kőzetgyűjtői szenvedélyének is hódolhatott. Ezért Krepuskát érthető módon nagyon megviselte, mikor a tragikus trianoni döntés következtében még személyes sérelem is érte, hiszen ezáltal ,,külföldre" került kedves somoskőújfalui birtoka és kedves ismerősei is...

Visszatérve az antantbizottság tagjára: a beteg eljutott Krepuskához, aki sikeresen meggyógyította az angol tisztet; közben pedig elpanaszolta neki is somoskőújfalui birtoka elvesztésének sajnálatos történetét, és rábeszélte páciensét, hogy jöjjön el vele a korábbi birtokra.

Az angol tiszt elfogadta a meghívást és egy antantbizottsággal együtt Somoskőújfalura látogatott, ahol Krepuska, valamint a Rimamurányi Vasmű igazgatója (Lipthay B. Jenő) és egy jogi szakértő (dr. Auer Pál) kísérték őket körbe a faluban. Ők javasolták a bizottság tagjainak azt is, hogy próbáljanak meg bárkivel is szóba elegyedni az utcán szlovákul. Meg is próbálták, és bizony nem jártak sikerrel, mivel a lakosok közül senki nem tudott szlovákul. Az antant-bizottság tagjai ekkor döbbentek rá, hogy az elcsatolt település, melyen járnak, egy színtiszta magyar falu!

A látottak, no meg a korábbi kezelésért érzett hála, meggyőzték az antant tisztet és társait, hogy az előbb említett személyek bevonásával tárgyalásokat kezdeményezzenek az elcsatolt Somoskő és Somoskőújfalu helyzetének felülvizsgálatára.

Amilyen felelőtlenül, indokolatlan és meggondolatlan hirtelenséggel csatolták el hazánk nagy részét, nos, azzal szemben e pici területdarabka kérdésének tisztázása viszont annál tovább tartott. A szakértői vizsgálatok, tárgyalások és jogi procedúrák évekig elhúzódtak, de ami a lényeg: 1923-ban megszületett a sokak által elképzelhetetlennek gondolt döntés, miszerint Somoskőt és Somoskőújfalut, valamint a környékbéli bányákat, 1924. február 15-i hatállyal, visszacsatolták Magyarországhoz.

Somoskő és Somoskőújfalu települése bár visszakerült Magyarországhoz, a somoskői vár viszont Csehszlovákia birtokában maradt. Így állt elő az a hosszú évtizedekig tartó abszurd helyzet, hogy ha valaki Somoskőről föl akart menni a falu szélső házától alig ötven méterre lévő várba, annak a legközelebbi határátkelőn át, hatalmas és nehézkes kerülőt kellett tennie ehhez. Azt viszont sikerült még elérniük Krepuskáéknak, hogy a többi, korábban magyar tulajdonú, ,,csehszlovák oldalon" ragadt bazaltbányákba továbbra is átjárhassanak a magyar bányászok és vámmentesen szállíthassák Magyarországra a kitermelt követ - mindezt azzal az ügyes állítással tudták elérni, miszerint Budapest kövezésére kizárólag a határ túloldalán maradt bányák bazaltköve alkalmas...

Február 15-én megtörtént Somoskőújfalu, Somoskő és a Medves-fennsík egy részének ünnepélyes átadása. A történelem fintora, hogy a hivatalos átadási jegyzőkönyvet a napnak éppen abban a szakában (délután fél ötkor) írták alá, mint 1920. június 4-én a trianoni békediktátumot... Persze a Trianonban az újonnan létrejött csehszlovák államnak juttatott 61 631 négyzetkilométernyi magyar területhez képest ez a kb. 15 négyzetkilométer, amit e két községgel visszaadtak Magyarországnak, igazán csekélységnek tűnik. Ám e falvak esete mégis szívet melengető, és a leleményesség, amellyel sikerült visszatérniük, megtanít minket az ilyen piciny elégtételek s örömök megbecsülésére, és arra, hogy sose veszítsük el a jövőbe vetett hitünket, amivel akár hihetetlennek tűnő célokat is elérhetünk...

1999-ben a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület közösen elhatározta, hogy 1924. február 15-ét a ,,hazatérés napjává" nyilvánítja, és ezt a napot minden évben közösen megünnepelik.

(Palócbetyár.com)







Somoskőújfalu visszacsatolása Magyarországhoz

Link

Ua, de nagyképernyőben

Link


Somoskőújfalu hazatérése (1924)

Link

Ua, de nagyképernyőben

Link


A Hazatérés napja 1924. február 15

Link


Krepuska Géza emlékműve, háttérben Somoskő várával, mely jelenleg a területrabló bábállamhoz tartozik






  
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 33 db bejegyzés
e év: 253 db bejegyzés
Összes: 4845 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5369
  • e Hét: 13824
  • e Hónap: 53645
  • e Év: 231520
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.