|
 1/7 oldal 
|
Bejegyzések száma: 61
|
|
|
|
|
|
2019-04-29 17:03:39, hétfő
|
| |
| |
Halleluja
Hallgatod, csodálod, elgondolkodtat és nem is tudod melyik változatát keresd, kinek az előadásában. Igen, nagyon szép és most kiegészítem kicsit mit lehet tudni róla.
Vallását gyakorló zsidó emberként természetes, hogy Leonard Cohen gazdagon merít a Biblia történeteiből és metaforakincséből. Költészetében a tradíció felmutatása mellett legalább olyan fontos, hogy a tradíciót nem akárki mutatja fel, hanem a tépelődő, kételkedő, tévelygő modern ember, aki minden kerülőút ellenére végül rátalál Istenre.
Isten helyett marad a Nő
A Halleluja a szó jelentésének - Dicsérd az Istent! - megfelelően az Istenhez vezető úton való töprengés. Sok más alkotáshoz hasonlóan a gondolatok itt is a szerelem és hit viszonya körül forognak: megidéződik Dávid király bűnös viszonya a fürdőző Betsabéhoz, Uriás feleségéhez. Ehhez közvetlenül kapcsolódik a lekötözött Sámsonra utaló kép. Cohen ugyanis a kísértő, vágykeltő szerelemre - elvontabban: az eredendő, mégis újra meg újra felbukkanó Bűnre - vezeti vissza, hogy az ember ajkairól eltűnt a ,,Halleluja", Isten közvetlen megszólításának képessége.
Isten helyett marad a Nő, aki annak ellenére, hogy ,,a szerelem nem diadalmenet", mégis társ marad az Istenhez vezető, elfeledett út újrafelfedezésében.
A Halleluja mondanivalója azonban nem merül ki a vágy teológiájában, sőt! A zenész zseniálisan csavar egyet a dal mondanivalóján, amikor a szerelem múlékonyságával számot vetve flegmán-szkeptikusan jegyzi meg: a szerelemből csak egy ,,törött" Halleluja születhet, mely meg sem közelíti az elveszett Szó nagyszerűségét. Itt válik világossá az a megkülönböztetés, mely szerint kétféle módon szólhatunk Istenhez: ,,szent" és ,,törött" ,,Hallelujával". És az ember száját - minden szerelem, erotika és önáltatás ellenére - sosem fogja már elhagyni a tökéletes, a szent Halleluja.
Ez a rezignált következtetés, az ember tökéletlenségének beismerése a dalban mégsem eredményez pesszimista végkicsengést. Leonard Cohen arra figyelmeztet, hogy a magunk erejéből nem érhetjük el a kegyelmet. Viszont Isten irgalmas, mert ,,bármilyen rosszul is mentek is a dolgok", részesít a kegyelemben, hiszen Istenhez szólva, szavaink csak szentek lehetnek.
forrás:.mindennapi.hu/.../leonard-cohen-szavai-istenhez/2010-11-29/548
Az Eleai vendég, lásd alábbi linken Dávid király bűnét.
http://biblia.hu/az_oszovetseg_a_muveszetekben/david_bune
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Zenével kapcsolatos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-28 12:20:56, vasárnap
|
| |
| |
Kányádi Sándor: Néma tulipán
Mondanom sem kell, mert mindenki tudja, hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek. Amelyik virágnak nincsen illata, az néma.
Ilyen a tulipán is. Még suttogásnyi illata is alig van egyik-másiknak.
De nem volt ez mindig így, nem bizony. Valamikor, a kezdet kezdetén, úgy illatozott s olyan különb s különb illattal minden virág, hogy a méhek már jó hajításnyiról megérezhették, ,,meghallhatták", merre van a rezeda, a jácint vagy éppen a tulipán.
De volt egy kertész, egy nagyon sürgő-forgó emberke. Szakálla térdét verte a fejében fészkelő nagy bölcsességtől.
Volt ennek a fura kertésznek egy csodálatosan szép virágoskertje, telides-teli mindenféle fajta, szebbnél szebb, illatosabbnál illatosabb virággal. Örül a kertész a kertjének, művelte is tőle telhetően. Öntözte, kapálta, karózta, nyeste. Csak azzal nem volt kibékülve, hogy ahány virág, annyi illat. Bántotta az orrát az illatok sokasága. Egyedül a bazsalikom illatát szenvedhette. S elhatározta, hogy bazsalikomillatúvá varázsolja az egész kertet. Bazsalikomillatúvá minden virágot.
Megszeppentek a virágok, amikor kertészük szándékát megneszelték. Tudták, hogy amit a fejébe vesz, abból nem enged. Tűzön-vízen keresztülviszi.
De maguk a bazsalikomvirágok sem örültek.
Hogy jöhet ahhoz például holmi kis, kavicsok közt kapaszkodó puskaporvirág vagy - rágondolni is rossz - a szagos müge, hogy egyszerre csak bazsalikomillatú legyen?
Féltékenyek lettek az illatukra.
Szomorúság szállott a kertre, amikor megjelent a kertész egy hatalmas szívókával, meg egy ennél is hatalmasabb illatpumpával.
Legelőször a tulipán illatát szívta ki. Majd vette a pumpát. De a tulipán ökölbe zárta szirmait, s megrázta magát. Hiába mesterkedett a kertész, a bazsalikomillat nem fogott a tulipánon.
Dühbe jött, toporzékolt a kertész. Ollóval, késsel, sarlóval, kaszával fenyegetőzött. De hiába.
A tulipán inkább néma maradt. De nem vette föl a bazsalikom illatát.
Hanem elkezdett csodálatosabbnál csodálatosabb színekben pompázni. Illat helyett most gyönyörű színekkel mutatta az utat az elbizonytalanodó méheknek, pillangóknak és más röpdöső szorgoskodóknak.
Meghökkent a kertész. Elámult, még a száját is tátva felejtette a nagy álmélkodástól. A megmaradt illatú virágok pedig valóságos illatzivatart zúdítottak rá. Tikogni sem volt ideje a kertésznek. Úgy maradt, ahogy volt, ámultában. Most is ott áll, kerti törpévé zsugorodva. A tulipánok gyönyörűbbnél gyönyörűbb színekben pompázva némán mosolyognak össze a feje fölött.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-28 12:18:25, vasárnap
|
| |
| |
Ki no Tomonori
Virágzott a cseresznyefa,
hollófekete volt hajam,
táncoltam gondtalan.
Virágzott a cseresznyefa,
de a hajam már szürke lett,
csak a virágok fénylenek.
Virágzik a cseresznyefa
ma is, amíg a szem elér
és a hajam fehér.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-28 12:16:11, vasárnap
|
| |
| |
Horváth Csaba: Cseresznyevirág
A tó víztükre szép
Fácskával díszes,
Szűz színét szórja szét
Dús habjain.
Mennyeknek harmata
Száll rá az éjben:
Illékony glória,
Halk rózsaszín.
Úgy áll, mint büszke nő;
Ágán a holdfény
Tör meg, mint reszkető
Szempár ha néz;
Száz és száz kis virág
Andalgón, lengén
Ontja szférák dalát,
S tűnt bájt idéz:
Vad, lágy harmónia,
Színes, dús, édes
Szótlan szimfónia,
Szédült varázs.
Suttog bár hűs delejt,
Mely bronzzal díszes,
Táncot már véle lejt
A pusztulás.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-28 12:12:58, vasárnap
|
| |
| |
Borbély Szilárd - A bizalomhoz
Agathon három éven át követ tartott
a szájában, amíg a hallgatást meg nem
tanulta. Amikor már tudott hallgatni,
úgy döntött, hogy a türelmet is meg
tanulja. De nem volt hozzá türelme. Valaki
mindig felbosszantotta. Ha egyedül
élhetnék! - mondta. Kivonult hát
a pusztába. Messziről hordta a vizet.
Egy nap, miután a kancsót megtöltötte,
az kiborult. Ismét megtöltötte. De ismét
kiborult. Majd harmadszor fáradt
hiába. Ekkor türelme hirtelen elfogyott,
és ő is kiborult. A cserépedényt meg
összetörte. Később magába szállt és
bocsánatot kért tőle. És a kancsó meg
bocsátott neki. És így oktatta: ,,Senkiben
se bízz! Nincs kártékonyabb érzés
a bizalomnál. Szülője minden indulatnak!"
mondta a cserép. Ekkor visszatért az emberek
közé. És íme, ettől fogva bölcs volt
a megértésben, fáradhatatlan a munkában,
takarékos az ételben. ,,A kutyához légy
hasonló, aki ha zaklatják, kimegy." És távozott
az életből miután elunta a világ zaklatásait.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-27 23:47:48, szombat
|
| |
| |
I'm sorry Előadó: Brenda lee
Magyar szöveg:
Sajnálom
Sajnálom, annyira sajnálom,
hogy ostoba voltam.
Nem tudtam,
hogy a szerelem ilyen kegyetlen tud lenni.
Oh-oh-oh-oh-oh-oh-oh-igen.
Sorolod a vétkeket,
amelyek a fiatalság részei.
De az nincs rendben,
hogy a rossz dolgok történtek meg.
[Sajnálom] Sajnálom,
[annyira sajnálom] annyira sajnálom.
Kérlek fogadd el a bocsánatkérésem.
De a szerelem vak,
és én is vak voltam hogy lássam.
Oh-oh-oh-oh-oh-oh-oh-igen.
Sorolod a vétkeket,
amelyek a fiatalság részei.
De az nincs rendben,
hogy a rossz dolgok történtek meg.
Oh-oh-oh-oh-oh-oh-oh-igen.
Sajnálom, annyira sajnálom.
Kérlek fogadd el a bocsánatkérésem.
De a szerelem vak,
és én is vak voltam, hogy lássam.
[Sajnálom]
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szerelem és szeretet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-27 23:43:08, szombat
|
| |
| |
Pável Colton István: Sohasem tudom meg
sohasem tudom meg
valójában ki vagy és honnan jöttél
hogy megjelenve életemben
egy bizonyos értelemben
nagy úrrá nőttél
felettem
és én az összes mardosó kételyt önfeledten feledtem
mint akiben minden korábbi vágy
egy gyönyörű kívánsággá összeállt
hogy ne is lássak semmi mást
csak szép szemedben a mámoros csillogást
az értékes lényed kínálta száz varázst
magamba szívva puha bőröd édeskés illatát
amely egy mesés szerelemről zenél
egy tündérszép regét
biztosan érzem hogy ezután
már semmit sem jelenthet nekem a majdani halál
hiszen az általad rám talált
boldog mennyországhoz képest az tényleg csekélyke ár
Bp., 2019. 04. 25-27.
Pável Colton István:1954. július 4.Sajószentpéter
Kaffka Margit Gimnázium
(Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola)
"Többé-kevésbé folt nélkül őriztem meg nem túl magyarosan hangzó nevem. Pável Istvánként ismernek, akiket a "rossz" sorsuk az életben is összehozott velem.
Jelenleg tizen saját nevemen megjelent kötet található a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK.)."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szerelem és szeretet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-04-27 23:39:02, szombat
|
| |
| |
Pável Colton István: Eszembe jutsz
Hűvös az éj, feléled a szél,
meglibben a gyűrött függöny nyitott ablakom előtt.
Kisszobámat betölti a friss levegő,
amely gyorsan körbeölel,
míg véreres kezével nyúl felém a múlt,
újra eszembe jutsz!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szerelem és szeretet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/7 oldal
|
Bejegyzések száma: 61
|
|
|
|
2019. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
61 db bejegyzés |
| e év: |
634 db bejegyzés |
| Összes: |
10084 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1019
- e Hét: 1985
- e Hónap: 11571
- e Év: 80491
|
|
|
Offline
