|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
|
|
2019-06-10 18:42:32, hétfő
|
| |
| |
...... .............
Húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelét, az Egyház születését ünnepelték országszerte. Összeállításunkban a június 9-i püspöki szertartásokról szóló beszámolókat tesszük közzé.
Bővebben Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pünkösd |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-10 18:26:02, hétfő
|
| |
| |
"Mikor pedig látja, hogy beözönlenek ősei hantjai fölé, elgondolkodik: az együtthöz legalább két fél szükséges. Aztán elmorzsol egy-két könnycseppet arra gondolva, hogy vajon kérje-e legközelebb az Úristentől, hogy ,,bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek"? Kéri."
Miért imádkoznak a székelyek az Úzvölgyében? - A temetőgyalázás margójára
Bővebben Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-10 18:23:22, hétfő
|
| |
| |
...... ........
Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén június 9-én ünneplünk. Az Ószövetségben is jelen van az ünnep, húsvét után hét héttel tartották a ,,hetek ünnepét", amelyet későbbi korok ógörögül pentékoszténak (ötvenedik) mondtak. Ebből ered az ünnep magyar elnevezése.
Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt pünkösd ünnepének. Kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek, de később, s Jézus korában már bizonyosan új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy ennek az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítja: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is.
A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet keleten és nyugaton egyaránt ünnepeltek. Vannak, akik Szent Pál apostol megjegyzésében - ,,pünkösdig maradok Efezusban" (vö. 1Kor 16,8) - már a keresztény pünkösdöt értik. A IV. században már egyre több említés történik az ünnepről.
Pünkösd ünnepi napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek.
A Szentlélek kiáradásának történetét Az apostolok cselekedetei (ApCsel 2,1-11) rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.
Pünkösd vigíliáján, előestéjén szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek, többek között egy ősi Szentlélek-váró himnusz szavaival:
"Teremtő Lélek, szállj reánk,
ragyogd be lelkünk, tiszta láng,
ki alkotsz, éltetsz szíveket,
hozd nékik bő kegyelmedet!
Kit úgy hívunk: Vigasztaló,
kit ad nekünk az Alkotó,
te élő forrás, égi láng,
szent kenet, égből szállj le ránk!"
Rómában hagyományosan a város püspöke, azaz a pápa vezetésével tartják a pünkösdi virrasztást. A Ferenc pápa által vezetett vigíliamise és az azt követő szertartás szombaton este 6 órakor kezdődik Szent Péter téren.
Forrás: MKPK Sajtószolgálat
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-10 18:16:47, hétfő
|
| |
| |
Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét pünkösd vasárnapján Esztergomban
Erdő Péter: A legnagyobb bátorság sokszor ahhoz kell, hogy a saját rossz szokásainkkal, kisszerűségünkkel, kényelemszeretetünkkel szakítsunk.
...... .........
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek június 9-én délelőtt az esztergomi bazilikában celebrált ünnepi szentmisét, amelynek keretében kiszolgáltatta a bérmálás szentségét több mint száz fiatalnak és felnőttnek, akik Esztergom és környéke plébániáihoz tartoznak.
Homíliájában a bíboros elmagyarázta, hogy a pünkösd neve az ötvenes szám görög elnevezéséből ered, hiszen ötven nappal az Egyiptomból való szabadulás, a zsidó húsvét ünnepe után emlékeztek meg arról, hogy az Úr törvényt adott népének. Krisztus áldozata, halála és feltámadása után ötven nappal szállt le a Szentlélek az apostolokra. A törvényt a Sínai-hegyen kapta a választott nép, a Szentlelket pedig a Sion hegyén kapta az Egyház. A viharosan érkező Szentlélek felüdíti és táplálja az Egyházat, ugyanakkor mintegy felszólítja az embereket a bűnbánatra.
A bíboros elmondta, hogy a Szentlélek lángnyelvekben való megjelenése a régi szónokokban a bűnbeesés képét idézte fel. A nyelvek alakjában leszálló Szentlélek most mindezt helyreigazítja, megtisztítja a szíveket, megvilágosít és megszabadít a bűn örökségétől.
Erdő Péter felidézte az 1994-ben tartott főegyházmegyei zsinatot, amely az első volt a második világháború óta. Aki jelen volt, szinte fizikailag érezte a Szentlélek működését. A következő évek sok eleven újdonságot hoztak. Egy évtizeddel az egyházmegyei zsinat után a plébániai missziók mozgalma indult újra, 2007-ben sorra került a budapesti városmisszió, ezek tapasztalatából született a rózsafüzér-imádság a főváros körül, a nyitott templomok éjszakája, a keresztény művészetek hete, a szentségimádás elterjedése több templomban, zarándoklatok a különböző kegyhelyekre, főként pedig a karizmák ünnepének megrendezése minden évben pünkösdhétfőn Máriaremetén.
A bérmálás szentsége úgy részesít minket a Szentlélekben, ahogyan az apostolok részesültek benne az első pünkösd napján - folytatta a bíboros. A Szentlélek eljövetele a bérmálás szentségében tisztító, átalakító robbanást hoz az életünkbe. Képessé tesz minket arra, hogy bátran valljuk meg a hitünket és bátran kövessük is Krisztus tanítását. Hozzátette, hogy a legnagyobb bátorság sokszor ahhoz kell, hogy a saját rossz szokásainkkal, kisszerűségünkkel, kényelemszeretetünkkel szakítsunk
...... .......
Kérte a Szentlélek Úristentől a bérmálkozók számára a missziós lelkületet, az Egyház tanításának hűséges követésének és elkötelezett továbbadásának képességét. Kérte továbbá minden hívő számára, hogy adja meg tanúságtételünknek az átható erőt, mert a körülöttünk élő világ vár Krisztusra, rászorul az ő örömhírére és szabadító hatalmára.
Fotó: Mudrák Attila/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Magyar Kurír
Videó Sajnos nincs videó felvétel a miséről |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szent István bazilika misék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-10 18:11:34, hétfő
|
| |
| |
Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2018 tavaszán elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, melyet pünkösdhétfőn ünnepelünk a liturgiában.
Szent Ambrusnál találkozunk először az Egyház ősmintája (Ecclesiae typus) kifejezéssel, mely Máriának a megkereszteltek iránt megmutatkozó anyaságában is kifejeződik. A gondolat megjelenik Szent Ágostonnál is, aki az Egyházat Christus totusként szemléli, tehát ha Mária anyja a Főnek, akkor a teljes Krisztusnak, vagyis az Egyháznak is.
A II. vatikáni zsinat végén, 1964 novemberében VI. Pál pápa bejelentette, hogy Máriát mint az Egyház Anyját (Mater Ecclesiae) is tiszteljük. Ez azt jelenti, hogy anyja az egész keresztény népnek, mind a híveknek, mind a pásztoroknak. A pápa e titulussal Máriának a Krisztusban megkereszteltekkel és ezáltal az Egyház tagjaival fennálló lelki anyaságát kívánta hangsúlyozni.
1980 óta a loretói litániában megszólítjuk a Szűzanyát az Egyház Anyjaként is.
...... ......
II. János Pál kezdeményezésére 1981. december 7-én elhelyezték a vatikáni Apostoli Palota Szent Péter térre néző falán a Mater Ecclesiae-mozaikot. A szentatya kérése az volt, hogy a kép Máriát mint az Egyház Anyját ábrázolja, mert ,,Isten Anyja mindig is egységben volt az Egyházzal, és különösen közel volt az Egyházhoz a történelem legnehezebb pillanataiban".
1987-ben Redemptoris Mater kezdetű enciklikájában - mely A Boldogságos Szűz Máriáról a zarándok Egyház életében alcímet viseli - mélyítette el II. János Pál a Szűzanyáról szóló tanítást.
Mária anyaságát Fiának misztikus Teste, az Egyház irányában is megéli, ennek köszönhetően mi, Krisztusban megkeresztelt emberek mint égi édesanyánkra tekinthetünk rá. A szeretett tanítvány, János, akire Jézus a keresztről rábízta édesanyját, és aki most már saját anyjaként tekint az Istenszülőre, az egész Egyház jelképe.
Mária lelki anyasága egyetemes, mert az üdvösség műve is egyetemes; mély lelki anyaság fűzi mindazokhoz, akik a keresztség által a kegyelem rendjében Fiának testvéreivé lettek.
A liturgikus emléknap megválasztása átgondolt döntés eredménye, hiszen az Istenszülő közbenjáró imájának nagyon is köze van a pünkösdi Lélek-áradáshoz. ,,Az Egyház, amelyet Krisztus az apostolokra épített, pünkösdkor ébredt tudatára Isten nagy tetteinek, amikor az utolsó vacsora termében összegyűlve mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Ebben a pillanatban indult el az Egyház a hitnek azon az útján, mely emberek és népek történetén átvezető zarándokút. Tudjuk, hogy ennek az útnak a kezdeténél jelen van Mária, ott látjuk őt az apostolok között, az utolsó vacsora termében, amint imádkozik és esdekel az ajándékért: a Szentlélekért." (Redemptoris Mater, 26)
Mária az Egyház liturgikus cselekményeiben, amikor egyszerű, de a Lélektől áthatott szavaink egyesülnek a mennyei liturgia istendicséretével, maga is velünk imádkozik, mert tagja a szentek közösségének, és mert az üdvösség művében elválaszthatatlan Fiától.
Istenünk, irgalmasság Atyja, egyszülött Fiad a keresztfán függve Anyját, a Boldogságos Szűz Máriát a mi Anyánkká is tette. Add, kérünk, hogy a Szűzanya szerető közbenjárására Egyházad napról napra termékenyebb legyen, szent utódoknak örvendjen, és a népek minden családját anyai keblére ölelje. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
A Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja liturgikus emléknapjáról Kovács Zoltán mariológus írása ITT olvasható. Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-10 18:01:18, hétfő
|
| |
| |
"Elterjedt széles körökben, hogy nem kell az embereket téríteni, háborgatni, legyen mindenki boldog a saját hitében, a saját felfogásában. Csakhogy nem minden hit és nem minden felfogás egyenértékű. Világnézet, vallás tekintetében is van igazság, vannak részigazságok és lehetnek súlyos tévedések is..." Erdő Péter bíboros atya meghirdette ma Máriaremetén a 2020-as NEK utolsó előkészületi évét, melynek középpontjában a mások felé fordulás, az evangelizációs tevékenység és a misszió áll. "A misszió mindig a tanúságtétellel indul, amely megkívánja a körülöttünk lévő világ megismerését, a kapcsolatok kialakítását."
...... ......
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szent István bazilika misék |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-06-10 17:58:55, hétfő
|
| |
| |
Szűz Mária, Egyház Anyja, segíts minket, hogy teljesen Jézusra bízzuk magunkat és higgyünk a szeretetében, különösen a megpróbáltatások idején, a kereszt árnyékában, amikor a hitünknek érlelődnie kell.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vatikan_Ferenc pápa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
2019. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
333 db bejegyzés |
| e év: |
4631 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4898
- e Hét: 15960
- e Hónap: 28636
- e Év: 262383
|
|
|
Offline
