|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2019-08-17 19:54:06, szombat
|
| |
| |
Élettörténetek: Arany
Hatvankét éves vagyok, négy éve hívő.
Két hete végighallgattam egy nő bizonyságtételét az Anonim Alkoholistáknál. Borzalmas megpróbáltatásokról mesélt. Egészen rám nehezedett, amit hallottam, s végül eszembe juttatta, mit éreztem tízévesen, amikor megerőszakoltak. Rettegés, ájulásig fokozódó veszélyérzet, bénultság. Aztán a nő mondott valamit, ami a szívemig hatolt. Gyorsan le is írtam, mert úgy éreztem, nekem szól. Számomra is ez a válasz.
,,A szenvedésünk a mi aranyunk" - fogalmazott a hölgy. Végre megértettem, mihez kezd Jézus a szenvedéseinkkel.
Valami rajtam kívül álló dolog ragadott meg: erősen, mindenestől tartott a kezében, míg újraéltem a rémségeket. Mintha azt akarta volna, hogy maradjak ott, ahol vagyok, és semmi se terelje el a figyelmem. Felfogom - nem én vagyok a Bárány. Ő az, mindig is ő volt, értem lett ő a Bárány. A bizonyságtétel sebeket tép fel bennem, de ő erősen tart. A Bárány saját szenvedése és isteni léptékű szeretete együtt és egyszerre igaz.
Mélyen magamba temettem az erőszakot, amelynek szenvedő alanya voltam. Megtanultam a rendet: ne kérj segítséget, mert nem kapsz. Maradj csöndben. Nem érdemled meg, hogy megmentsenek. Légy éber, az élet veszélyes.
A főiskolán bántalmazó kapcsolatban éltem. A fiú azért büntetett, mert ,,vétkesnek" talált, hiszen ,,elárultam őt": nem voltam szűz. Egyszer megpróbáltam megölni magam. Isten kegyelméből rám találtak, két hetet töltöttem kórházban. Aznap, amikor kiengedtek a kórházból, ketten is megerőszakoltak: a bántalmazóm, vagyis a volt barátom és a pszichiátriai osztály medikus gyakornoka.
A lecke ugyanaz: ne várj segítséget. Úgysem kapsz. Nem érdemled meg, hogy megmentsenek.
Életem középső szakaszát - huszonöttől ötvenkilenc éves koromig - a következő fejezetcímekkel jellemezhetném: ,,Móka", ,,Móka és gondok", ,,Gondok".
A mókát az jelentette, hogy férjhez mentem, négy európai fővárosban éltem, tündéri gyerekeim születtek, kalandoztam, karriert építettem, baráti társaságba jártam, megtanultam mind a négy ország nyelvét.
A ,,Móka és gondok" fejezet arról szólt, hogy mivel semmiféle karrier nem erősítette az identitásomat, azt sem tudtam, ki vagyok. Tökéletes akartam lenni, tökéletes életet akartam magamnak. Ehelyett jött az undok depresszió, a magány, a vágyakozás. Az emberek borzasztóak, a barátaim nem tökéletesek, az apósom nem tudja, hogyan illik viselkedni, az anyósom dühös, az iskolákban csupa szívtelen ember dolgozik.
Ezután a ,,Gondok" fejezete következett: visszaköltöztünk Amerikába, s az elkövetkező tizenkét évben tizenéves és fiatalabb gyerekeinknek meg kellett küzdeniük zaklatással, függőségekkel, étkezési zavarokkal, törvénysértésekkel, halálközeli élményekkel. Mindezt a pszichoterápia, a jóga, a zen és az Anonim Alkoholisták ellenére. Összetörve ébredtem rá arra, hogy nemcsak segíteni nem tudtam nekik, de a problémáik jó részét is én magam okoztam. Az Anonim Alkoholistáktól megtanultam egy fontos, de megalázó igazságot: ,,Nem tudok segíteni rajtuk: Isten tud, s én engedem, hogy megtegye."
És Isten valóban segített. Derült égből villámcsapásként ért, amikor az ateista fiam megtért. Ez a szeretett fiú új ember lett, azt kérdezgette, hogyan imádkozhat értünk, mikor épp Afganisztánba indult a különleges mentőegység kötelékében. Mégis sokat szenvedtünk. A fiunk élete egy hajszálon függött. Elmondhatatlan, milyen sebeket kapott a szívünk.
Isten szabadítása a leghangosabb üzenet a teremben. Most már az övé vagyok. Értem már, hogyan alakul át a heves szenvedés Isten heves szeretetévé. Mintha azt mondaná: ,,Most már az enyém vagy. Nyugodtan szeress ugyanolyan erővel, amilyen erős volt benned a félelem. Érted már a lényeget: hogy szeress és szolgálj ebben a szabadító küldetésben azzal az erővel, amit tőlem kaptál." A szívem mélyén tudom, hogy Jézus ereje valóságosan velem van, bárhová megyek. Csak annyit kell tennem, hogy hozzá fordulok, bízom benne minden szenvedésemben, a többi az ő dolga. A szenvedésünk arannyá változik számára. ,,...semmi sem árthat nektek." (Lukács 10,19)
Isten tehát mindvégig velem volt.
Isten hatalmasan munkálkodik bennem, hogy megszabadítson az önközpontúságtól. Ez az a tisztítótűz, amelyről Ézsaiás ír. Elég kegyetlen dolog. Ha csak annyit teszek mindennap, hogy odamegyek Istenhez, rábízom az életem, a többit elintézi ő.
Mary Jane
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-17 13:01:54, szombat
|
| |
| |
Hamis dallam
A fiam ült a zongorához,
és mert ő még kicsiny legényke,
és a kottát nem ismeri,
csak úgy kalimpált hallás után,
s a játék sikerült neki!
Ha elvétette, újra kezdte,
és kereste a billentyűkön
a jó hangot egymás után.
Az én fülem hamar megunta,
ott tartottam, hogy bekiáltok:
- Feketét üss le, Palikám!
...de mintha magam láttam volna,
amint az Élet zongoráján
keresgélem a hangokat,
és igyekszem, hogy megtaláljam,
hogy kevés hibát ejtve játsszam
az isteni akkordokat...
Bűnbánat könnye gyűl szemembe,
mert jaj, de hányszor elvétettem!
S amíg a fiam hallgatom,
érzem: miért sírt egykor Jézus
Jeruzsálem fölött - fölöttem:
hamisan játszott dallamon!
Lukátsi Vilma
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-17 12:50:03, szombat
|
| |
| |
Hallottad?
- Mondd, a mese neked is ismerős?
...ballagott az erdőszélen az Ősz,
felleghajtó köpennyel a vállán,
csodaszíneket vitt palettáján...
Gondosan kezelte az ecsetet,
úgy festegette a leveleket
elgondolkozva.
Lassan ment nagyon
a földre hullott zörgő avaron.
Ám a csintalan szellő-gyerekek
éppen ott hánytak cigánykereket,
s a vége mi lett:
A palettát kezéből kiverték,
a színeket jól összekeverték,
és úgy szórták szét az egész tájon,
hogy...
szebb lett minden,
mint volt a nyáron!
Lukátsi Vilma |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-17 08:51:59, szombat
|
| |
| |
Fehér galamb
Fehér galamb: a tér és idő
megszentelt szárnyú vándora
békét, irgalmat hirdető,
zárt szíveket megverdeső
ma is élő csoda!
Fehér galamb zöld olajága
a kicsendülő üzenet,
a híradások zavarában
egyre felvillanó szikrában
a Jel: Isten szeret!
Lukátsi Vilma |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-17 08:46:31, szombat
|
| |
| |
Fazekaskorong
Régmúlt időkről hadd zengjen az ének,
arról beszélnek bár szótlan emlékek:
habánok őskeze
munkával volt tele:
forgott a korong,
forgott a korong...
Tálak és korsók míg gazdát találtak,
közben elmondták azt is a világnak:
Jézussal élnek ők,
nékik Ő ad erőt!
...forgott a korong,
forgott a korong...
Mint mesterkézben a színes edények,
egy kis agyagból áll össze az élet,
úgy formálódunk mind,
míg Urunk keze int,
s forog a korong,
forog a korong...
Lukátsi Vilma |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-17 08:34:37, szombat
|
| |
| |
Észrevetted?
Vasárnap reggel más a fény,
és mások az árnyékok is,
az úton eldobott szemét
helyettünk is szégyenkezik.
Vasárnap reggel más a zaj,
harangszót hoz és visz a szél,
megtisztítja a levegőt,
mert szavak nélkül is beszél.
Próbáld meg! Zárd el a magnót,
a csendből végy lélegzetet!
És a vasárnap békessége
hétfőre is átpermetez...
Lukátsi Vilma |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-17 08:15:49, szombat
|
| |
| |
,,Akik engem dicsőítenek, azoknak dicsőséget szerzek." 1Sámuel 2,30
Sokféle módon dicsőíthetjük az Urat, pl. azzal is, ha hűségesen megmaradunk az isteni alapelvek mellett, és nem vagyunk hajlandók megalkudni.
Adam Clarke (1762-1832) fiatal éveiben egy selyemkereskedőnél dolgozott. Egy napon a főnöke megmutatta neki, hogyan nyújtsa meg a selymet, amikor leméri a vevőnek. Adam azt felelte: ,,Uram, a maga selymét meg lehet nyújtani, de az én lelkiismeretemet nem." Ezt a becsületes alkalmazottat évekkel később azzal tisztelte meg Isten, hogy képessé tette a híres nyolckötetes bibliakommentár megírására.
Eric Liddelnek (1902-1945) részt kellett volna vennie az olimpián a 100 méteres síkfutásban. Mikor megtudta, hogy az előfutamok vasárnap lesznek, azt mondta az edzőjének, hogy ő nem indul. Meg volt győződve arról, hogy ha meggyalázza az Úr napját, ezzel az Úrra hoz gyalázatot. Kitört a bírálatok vihara. Szemére vetették, hogy hiányzik belőle a sportember szelleme, hogy elárulja hazáját, és hogy vallási fanatikus. Mindez azonban nem tántorította el elhatározásától. Amikor megtudta, hogy a 200 méteres síkfutás előfutamai hétköznap lesznek, engedélyt kért az edzőjétől, hogy ezeken indulhasson, jóllehet ez nem az ő távja volt. Győzött az első előfutamon, majd a másodikon, végül az elődöntőn is. Mikor a döntőn a rajthelyre indult, valaki egy cédulát nyomott a kezébe. Futó pillantást vetett rá, és ezeket a szavakat olvasta: ,,Akik engem dicsőítenek, azoknak dicsőséget szerzek." Ezen a napon nemcsak hogy győzött és olimpiai aranyérmet nyert, hanem új világrekordot is állított fel.
Az Úr azután még nagyobb dicsőséggel tisztelte meg, amennyiben szolgálhatott neki Távol-Keleten. A második világháborúban a japánok internálták, és koncentrációs táborban halt meg. Elnyerte a mártírkoszorút.
Adam Clarke és Eric Liddel olyan férfiak sorában állnak, mint József, aki tiszta jellemével dicsőítette meg az Urat, és akinek Isten azt a dicsőséget szerezte, hogy népének megmentőjévé válhatott a nagy éhínség idején; Mózes, hűségét Isten azzal dicsőítette meg, hogy ő lehetett az, aki kivezette Izráelt az egyiptomi fogságból. Dánielt meg nem alkuvó jelleme a Babiloni és a Perzsa Birodalom előkelői közé emelte. És végül - az Úr Jézus, úgy dicsőítette meg Atyját, ahogyan senki más, és aki ezért olyan nevet kapott, amely minden név fölött való.
William MacDonald |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-17 08:09:35, szombat
|
| |
| |
,,Ne lopj!" (2Móz 20,15)
E parancsolatból kitűnik, hogy minek tart minket Isten, tudniillik, hogy mi Isten és a világ előtt mindnyájan, kivétel nélkül tolvajok vagyunk. Mert a tolvaj, ha Isten nem tartja vissza, vagy a hóhér nem rettenti el, a legdurvább módon lát munkához. De ne gondold, hogy lopni csupán annyit jelent, hogy elveszed azt, ami a felebarátodé. Ha látod, hogy felebarátod szükséget lát, éhezik és szomjazik, nincs szállása, lábbelije és ruhája, de nem segítesz neki, bizony akkor is lopsz, pontosan úgy, mint amikor valaki a pénzes zacskóból vagy a szekrényből ellopja a másik ember pénzét. Mert tartozol neki azzal, hogy kisegítsd bajából. Hiszen javaid nem a tieid. Te azok sáfárává rendeltettél, hogy kioszd azoknak, akiknek szükségük van rájuk. Ezért azok az emberek, akiknek vannak javaik, de nem adnak a szükséget szenvedőknek, nem gondoskodnak felebarátjaik szükségleteiről, hanem elhanyagolják azokat, a tolvajok sorába tartoznak, és abba a nyilvántartásba, amelyben a tolvajok vannak feljegyezve.
Luther Márton |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2019. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
219 db bejegyzés |
| e év: |
7854 db bejegyzés |
| Összes: |
35932 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4960
- e Hét: 11206
- e Hónap: 40518
- e Év: 228320
|
|
|
Offline
