|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2019-09-02 19:56:07, hétfő
|
|
|
Csorba Győző : Mint a kút
,,Légy férfi! puha arcodat szoborrá merevítsd,
ne rebbenjen szemed:
halott tükörré kerekítsd -
a változó világ felett
közönnyel álljon, mint a telihold."
Ó, súlyos, ingó életem, botló s tápászkodó,
milyen nehéz parancs!
hisz úgy kell a bábáskodó
sírás is olykor! gyáva, roncs
szívemre ömlő könnyek melege.
Elengedsz - hideg útjaim bolyongjam egymagam,
te béke-hordozó,
azt gondolod, hogy hasztalan
kolonc és nyűg csupán a szó,
s az érintésed, mellyel védenél.
Hát elmondom: tudd végre, mint szeretném, hogy szeress,
- a szorgalmas napok
sorsunk kötik, s jó vége lesz
talán, talán megnyughatok,
s kigyúl a béke bennem, mint a nap. -
Hát elmondom: - sokat s nagyon törődnöd kell velem,
elhagynod nem szabad,
ó, nem szabad egy percre sem,
mert óhatatlan rámszakad
a cérnaszálon hintázó pokol.
Van példa rá: pár napja már veszett az életem,
és omlik, mint a köd,
a szívem nyirkos félelem
hűvöslő karjai között
reszket: - nem hallom gyönge hangodat.
,,Légy férfi" - biztatnám magam, de már nem biztatom,
hisz úgyis öncsalás;
fáj nélküled, panaszkodom,
akárhogyan csinálja más,
fáj nélküled, és sírok, mint a kút.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2019-09-02 19:50:13, hétfő
|
|
|
Heinrich Heine: A búcsúzó nyár
Reszketnek sárga lombok,
hull a száraz levél -
jaj, mind, ami szép, ami drága,
elhervad, sírba alél.
Sápadt nap gyönge fénye
csillog a fakoronán,
a búcsúzni készülő nyárnak
utolsó csókja talán.
Valami elfojtja a szívem,
és sírni kényszerít;
e kép fölidézi bennem
válásunk perceit.
Tudtam, nem élsz sokáig,
s nem látlak már viszont!
Én voltam a búcsúzó nyár,
te a beteg falomb.
Fordította : Kálnoky László
|
|
|
0 komment
, kategória: ŐSZ |
|
|
|
|
|
2019-09-02 19:43:33, hétfő
|
|
|
"eltűntem én, a múló fenomén
a fenomének örök tengerén"
- Faludy György -
|
|
|
0 komment
, kategória: Faludy György |
|
|
|
|
|
2019-09-02 19:25:48, hétfő
|
|
|
13 éve halt meg Faludy György, Kossuth-díjas költő, műfordító.
Egykor magamról hittem, hogy abszolútnak jöttem
a földre, és elérek, mit akarok, akármit
mint az autochtón zsarnok, úgy térben mint időben.
Azóta ráébredtem, hogy relatív vagyok csak.
|
|
|
0 komment
, kategória: Faludy György |
|
|
|
|
|
2019-09-02 19:05:28, hétfő
|
|
|
Az asszonyokhoz - Anakreóni dal
A természet bikáknak
szarvat, lónak patákat,
futást adott a nyúlnak;
oroszlánnak fogas nagy
szájat, halaknak úszást,
madárnak szárnyalást és
a férfiaknak elmét.
Nőknek mi sem maradt már.
Mi hát, mit ád? A szépség:
minden pajzs helyében,
minden gerely helyében.
A tűz, a vas hatalmát
a nő, ha szép, legyőzi.
Fordította : Devecseri Gábor
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2019. Szeptember
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
65 db bejegyzés |
e év: |
634 db bejegyzés |
Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 0
- e Hét: 6854
- e Hónap: 16440
- e Év: 85360
|
|
|