|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2019-12-23 21:07:05, hétfő
|
| |
| |
"Gyógyítsd meg először magadat, hogy meggyógyulva, mások sebeit orvosolni tudd."
- Ágoston - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-12-23 20:59:53, hétfő
|
| |
| |
"Ha olyanokat hozol fel ellenem, amik gáncsot nem érdemelnek, magadat sérted meg, nem engem."
- Ágoston - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-12-23 20:49:06, hétfő
|
| |
| |
"Vagy ellenséged fog rendreutasítani, vagy barátod; ha ellenséged, viseld el, ha barátod, hallgass rá."
- Ágoston - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-12-23 20:47:35, hétfő
|
| |
| |
"Aki szereti az igazságot, annak nem kell a gáncsolótól félnie."
- Ágoston - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-12-23 20:45:44, hétfő
|
| |
| |
"Jobb a szigorúsággal párosult szeretet, mint az engedékenység, amely tévútra visz."
- Ágoston - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-12-23 20:29:21, hétfő
|
| |
| |
Karácsony és Golgotha
A reménytelenség sötét éjszakáját
egy csillag szelte át és angyalok kara
zengte az örömhírt: "Ma jött el a földre
a régen megígért Istennek a Fia!"
Uram és Megváltóm, Mesterem s Királyom,
karácsony éjjelén útrakeltem én is...
Tövisek közt járva lassú volt a léptem,
de a közeledbe eljutottam mégis.
Királyom lettél és Tanítómesterem,
de fénylő koronát nem láttam fejeden.
- Tövisből koronát mi fontunk fejedre.
Hamvadó parázsból felpattanó szikra,
gyermekkor varázsát hozza mostan vissza...
de e csillogás is fényt vet a keresztre.
Vajda Pál |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-12-23 20:24:27, hétfő
|
| |
| |
Mi is ott voltunk
Áhítatos csendben visszaemlékezünk...
S az Írás tükrében magunkra ismerünk:
Szürkületbe vesző ember-árnyak között,
Formátlan alakunk ember-testet öltött.
- A múltba beléptünk,
S mindent másképp értünk.
Nem kocsin futkosva, gyalogszerrel járva,
Könnyebb belépni a Mester lábnyomába:
Tengerparton állva, vagy fenn a hegytetőn,
Megesett a szíve mindig a szenvedőn.
Ezt mi is megláttuk
És szívünkbe zártuk.
Ott voltunk, mikor a diadalmas menet,
Királyként tisztelte és hozsánnát zengett.
Ujjongó örömmel mi is így fogadtuk;
Testünk szennyes rongyát lába elé raktuk.
Mi királyra néztünk,
Ő könnyezett értünk.
Láttuk Őt, amikor korbáccsal kezében,
Templomot tisztított Atyjának nevében;
Mikor a hozsánnát zengedezők szíve
Gyűlöletre lobbant, s a Király fejére
Gúny-koronát téve,
Kicsordult a vére.
Mikor kezeibe a szegeket verték,
A meggyógyultak mind, csak távolról nézték.
Mint egy király előtt, mi is leborultunk,
De ha meggyalázták, gyáván szétfutottunk,
- Erre emlékezünk...
És most szégyenkezünk.
Mikor csalódottan mi pihenni tértünk,
A legnagyobb csoda végbement érettünk:
Eloszlott a kétség; megnyílt a sír szája:
Van már Megváltónknak dicső koronája,
Aki Őt szolgálja:
Mennyei hazája.
Vajda Pál |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-12-23 20:12:33, hétfő
|
| |
| |
Eszköz voltam
Tél volt... az életnek még nyomát se láttam,
Mikor reménykedve megújulást vártam.
A tavasz jöttével valóra vált minden:
Színpompás ruhába öltöztette Isten
A száraz ágakat; napfényt hintett közé -
Rabul az életet nem tarthatta többé...
Így én sem csalódtam; de amire vágyom:
Lesz-e még alkalmam, hogy azt ismét látom?
Nyár volt... virágkelyhek szépségét csodálva,
A Természet titkát mind-mind elém tárta.
Édennek kertjében, hol oly sok a szépség,
Gondok nélkül élve, könnyű a reménység.
Viharok ha dúlnak s tépázzák az ágat,
Gyenge gyümölcsszárak ilyet még kiállnak.
Munkás nyár az élet - sorsa az én sorsom,
Ha a kísértések viharát kiállom.
Ősz van... az Alkotó asztalterítése;
A hű munkásoknak ez a fizetése.
Munkáját végezvén, pihenésre készül;
Ruháját cseréli a természet - szépül.
De ez a színpompa, halálnak palástja
S megborzadva az ág, magáról lerázza.
Az én életemben sincsen visszatérés;
De az a nagy kérdés: volt-e gyümölcsérés?
Tél jön... deresedő fejem azt mutatja,
S mint hópelyhet a szél, már is felkavarja
Emlékim foszlányit, s a múltat temetve,
Előre néz szemem, szebb jövőt keresve.
De bár benne éltem, a múltat mégse értem;
Azt sem, hogy a jövőm én el hogyan érem?
Teremtőm kezében én is eszköz voltam,
Mint az évfordulók: vetettem s arattam.
Vajda Pál |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-12-23 13:32:06, hétfő
|
| |
| |
,,Aki Őbenne marad, az nem vétkezik, aki vétkezik, az nem látta Őt, és nem is ismeri őt" 1János 3,6
Tegnap olyan igehellyel volt dolgunk, amely gyakran okoz nyomorúságot azoknak a keresztyéneknek, akik komolyan veszik hívő voltukat. Ma János első leveléből három olyan verset olvasunk, amelyek ugyanúgy nyugtalanítják a hívőket, ha tudatában vannak bűnös voltuknak. A fent idézett vershez járul egy további: ,,Aki Istentől született, az nem cselekszik bűnt, mert az Ő magja van benne, és nem vétkezhet, mert az Istentől született" (1Jn 3,9). És ehhez egészen hasonlót olvasunk az 1János 5,18-ban: ,,Tudjuk, hogy aki Istentől született, az nem vétkezik, sőt, aki Istentől született, az vigyáz magára, és a gonosz meg sem érinti." Ha ezeket az Igéket egymástól elkülönítve olvassuk, akkor felmerülhet a kérdés, hogy valódi keresztyének vagyunk-e?
Ugyanebben a jánosi levélben máshol azt olvassuk, hogy a hívők is vétkeznek, pl. az 1,8-10-ben és a 2,1b-ben.
A nehézségeket főként a fordítások okozzák. Az Újszövetség eredeti szövege ugyanis különbséget tesz két fogalom között: egy-egy bűn elkövetése és a bűnben való megmaradás között. A keresztyén ember is elkövet egyes bűnöket, de egész életének nem a bűn a meghatározója. Hiszen megszabadult a bűntől, amelynek azelőtt szolgaságában volt.
A szóban forgó versekben nem egy-egy alkalmilag elkövetett bűnös cselekedetről van szó, hanem a bűnben való megmaradásról: ,,Aki Ővele kapcsolatban marad, az felhagy a vétkezéssel. De aki továbbra is bűnben marad, az nem látta Őt és nem is értette meg Őt" (1Jn 3,6). ,,Aki Isten gyermeke, az többé nem cselekszik bűnt, mivel Isten Lelke munkálkodik benne. Egyáltalán nem vétkezhet tovább, mert Isten az Atyja" (1Jn 3,9). ,,Tudjuk, hogy Isten gyermeke nem vétkezik. Isten védi őt, hogy a Sátán ne árthasson neki" (1Jn 5,18). (Angol bibliafordítás szerint.)
Az a keresztyén ember, aki azt mondja, hogy nem vétkezik, még nem értette meg igazán, hogy valójában mi a bűn. Még nem ismerte fel, hogy mindaz, ami nem felel meg Isten tökéletes mértékének, bűn. Mindennap bűnös dolgokat cselekszünk gondolatban, szavakban és tettekben.
János azonban különbséget tesz a kivételesen megtörténtek, és a megszokottak közt. A valódi hívő számára a bűn mindig idegen marad, és a tulajdonképpeni ismertetőjele az igazságosság.
Ha mindezt fölismertük, akkor fölösleges tovább is gyötrődnünk az igehelyek miatt, amelyek kételyeket támasztanak üdvösségünkkel kapcsolatban. A bűn már nem uralkodó hatalom az életünkben! Nem úgy vétkezünk, mint hitre jutásunk előtt. És ha ennek ellenére mégis vétkezünk, bűnbocsánatot nyerünk, ha megvalljuk és elhagyjuk bűneinket.
William MacDonald |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2019. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
676 db bejegyzés |
| e év: |
7854 db bejegyzés |
| Összes: |
35932 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1301
- e Hét: 7547
- e Hónap: 36859
- e Év: 224661
|
|
|
Offline
