|
2020-02-14 12:09:34, péntek
|
| |
| |
És vége a komédiának ,
A fütty s a taps elhallgatott ,
A nagy függöny szépen legördült ,
S én otthagyám a színpadot .
S most itt vagyok . . . oly messze , messze ,
Száz mérföld tőlem a világ ,
Ki egykor azt becsavarogtam ,
Mint a garaboncás diák .
Itt ülök feleségem mellett
Ebb 'a csendes kis faluba '.
Egykor szük volt a föld , s ímé most
Elég tág e kicsiny szoba .
Itt nézem a hajnalt s az alkonyt
És feleségem mosolyát ,
S szemem nem kíván többet látni ,
Bármily kevés az , amit lát .
Ki tette volna föl felőlem ,
Hogy ilyen furcsán járok még ?
De mikor olyan furcsa , furcsa
Portéka a feleség !
***** Koltó , 1847 . október
***** Bédné Marika : 2020 . 02 . 24 . 12 : 08 *****
|
|
| |
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
Bédné Marika : 2020 . 02 . 24 . 16 : 07 
