|
2020-03-10 03:54:00, kedd
|
| |
| |
1. rész:
Az oktatás és nevelés tartalmi megújítására lenne szükség.
A "hagyományos"-nak tartott didaktika ,,szűk értelmezése" szerint a tanulás hosszú időn át a passzív és reproduktív tanulói magatartást erősítette, mert az általános pszichológia is a tanulást a "bevéséssel" azonosította.
Az utóbbi időben kialakult a tanulás ,,tágabb értelmezése", vagyis: "A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására. Tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése, hanem magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata." (Nemzeti alaptanterv bevezetője. 1995.)
A tanulás fogalmának ,,tág értelmezése" lehetővé tenné a tanítás és a nevelés - GYAKORLATI szempont - másrészt a didaktika és a neveléselmélet - TEORETIKUS szempont - KETTŐSSÉGÉNEK FELOLDÁSÁT.
(Piaget: "a cselekvés és a gondolkodás összefüggése"="interiorizáció" folyamata..." Megjelent magyarul: 1970-ben. Skinner A tanítás technológiája c. könyvében írja, hogy "háromféleképpen tanulhatunk: cselekvés útján, tapasztalás által és próba-szerencse alapon". Megjelent: 1973-ban.) Az "interiorizáció" didaktikai alkalmazásaként számos újszerű tanulási forma látott napvilágot. Pl: A felnőttképzésben a tanulási aktivitás fenntartásának legfőbb garanciája a cselekvéssel összefonódó értelmi tevékenység.)
Míg a "szakma" vitatkozik a "gyakorlati"- és a "teoretikus" szempontok érvényesítésén, addig elsikkad az a legfontosabb szempont, - amely társadalmi megmaradásunk és minden fejlődésnek az alapja lehet és ez nem más, mint az a tény, - hogy "ember nem alkothat nagyobbat, mint embert"!
Azok, akik szülői minőségükben "csak" az élet lángját adják tovább, már sokat tettek és tehetnek jövőnkért, mindannyiunk jövőjéért. Ezért, a társadalom felelőssége, hogy a leendő anyák, apák olyan gazdasági helyzetbe kerüljenek, (az otthonteremtési elképzeléseik szorgalmas és kitartó munkával megvalósítható legyen), hogy a születendő gyermek ne "ölje meg", egzisztenciálisan ne hozza szüleit halmozottan hátrányos helyzetbe!
Mindenki számára egyértelműsíteni kellene, hogy a gyermeknevelés a teremtésbe való beavatkozás, és mint ilyen: nagyon nagy felelősségű, sokrétű, személyiségformáló tevékenység. Valójában a NEVELŐ és NEVELT között létrejövő és oda-vissza működő kapcsolat, ALKOTÓI FOLYAMATOT feltételez. Ezzel a folyamatos "VAJÚDÁSSAL" SZÜLETIK MEG egy EMBER SZEMÉLYISÉGE.
Ennek a nehéz, gyötrelmesen nehéz pedagógiai tevékenységnek - amit "csak" anyai- apai minőségükben élnek meg az emberek - kellene végre a méltó, emberhez méltó rangját visszaadni, vagy újra alkotni!
A Szentírás szerint is ,,Isten a maga képmására teremtette az embert".
Ezzel szemben az ATEIZMUS kultuszának továbbéléseként lehet értelmezni azokat a LIBERÁLISNAK nevezett véleményeket, amelyek szerint az ,,emberi gonoszság általános, közönségesen elterjedt". Ráadásul, ennek MEGVÁLTOZTATHATATLANSÁGÁT igyekszik hangsúlyozni, mert ezzel - közvetett módon - ISTEN is és az EVANGELIZÁLT KERESZTÉNY VILÁG is LEJÁRATHATÓ.
*
(Folytatása következik a 2. részben.)
*
Bóna Mária Ilona
*
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
