|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2020-03-23 23:24:09, hétfő
|
| |
| |
Atyám azt ígérted, hogy nem vetsz el, nem hagysz el, Istenem vagy, megerősítesz, megsegítesz. Köszönöm, hogy hű vagy ígéretedhez. Ámen. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Imádságok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-23 23:22:10, hétfő
|
| |
| |
Mikor úgy érzed, magadra maradtál és nem szeret senki igazán, Isten könyörüljön rajtad, hogy elhidd: Ő veled van, Ki szeret igazán. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-23 23:20:28, hétfő
|
| |
| |
Ha az élet vadonjában egyedül vagy, akkor ki véd meg téged, ha rádtámad egy vad? De ha Istennel vagy együtt, Ő megvéd téged. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-23 23:18:52, hétfő
|
| |
| |
Az Istennel való kapcsolatunk elsődleges kell legyen. Éppen ezért fontos, hogy naponként olvassuk a Szentírást és imádkozzunk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-23 23:10:41, hétfő
|
| |
| |
Hó esett
Gyász-tél volt ez. Nem esett
még hó sem az idén.
Utcák, tetők, és földek
gyászoltak feketén.
S a szív is feketébb lett,
az élet terhesebb,
nem az eget: a lelket
ülték a fellegek.
Nincs ember, ki ne unná
e koldus életet.
Jobb annak ki rég meghalt,
vagy meg sem született!
...S reggelre óriási
pelyhekben hullt a hó.
Azt hittem, álom ez csak,
ez nem lehet való!
Eltűnt minden sötét folt,
a város sok sebe
s a szíveket is zsongó
békesség lepte be.
Röpködtek, kavarogtak
a pelyhek. Óriás
lepkék? Szirmok? Az égen
támadt tán egy nyílás,
s égi labdarózsákat
szórnak az angyalok?
Vagy szárnyak tolla hull ránk?...
Mindegy: boldog vagyok!
Gyermek, ki még nem látja
a lét veszélyeit,
e mennyei fehérség
megejt, megrészegít.
Börtön, rabság, gyalázat,
ellenség fenyeget
s nincs aki védjen engem
s öt kis gyermekemet?...
Mégis, ahogy kinézek
a félvak ablakon
s tündérpalástot látok
a puszta romokon,
s hogy meseország támad
a pusztulás helyén
és hermelin ruhát kap
a gazdag és szegény,
borús szívemben zeng a
boldog ribillió,
hogy mégis szép az élet,
hogy élni, élni jó!
Bódás János
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-23 22:57:52, hétfő
|
| |
| |
A vérszomjas Föld
Repedezik a Föld
s szomjasan felüvölt,
mint mohó Leviathán
és így ordít: ihatnám!
- Vizet igyék,
az van elég!
De már, vizzel nem él:
mióta ember él,
sűrűbb italra tért,
ezért
akármibe kerül,
muszáj szüntelenül
ömleszteni a vért,
ömleszteni a vért!
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-23 22:49:12, hétfő
|
| |
| |
Biztató tavasz
Tegnap még rügybegyes, szeles gyereklány,
s ma már királynő. Térdre kényszerít.
Lomb-, s kalászhaja suttog illatosan,
csillogtatja szirom-ékszereit.
Szemei kéklő, álmatag tavak.
Lepkéket sóhajt, fecskéket kacag.
Mind dúsabb lesz pompázó termete.
Ím gyengéd hasát domborítja már
s látszik: méhében érik, nő a Nyár
s gyönyörű lesz születő gyermeke.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-23 22:41:29, hétfő
|
| |
| |
Táncol az egyház
Nem kell az Ige, sem a hit,
de mert adni kell valamit,
átadjuk a helyet a táncnak.
S áll a bál, ünnepel a hús,
a protestáns és a katolikus.
Táncban virrad meg a vasárnap.
Táncol az egyház. Ördögöt
ördöggel űzne. Ó a balga!
A testnek kedvez, hízeleg,
mert lelkeken már nincs hatalma.
Szentség helyett paráznaság,
hit helyett szenvedély lobog.
Bor az Ige, prímás a pap
s a báltermek a templomok.
Táncol az egyház. Ennyi nép
a templomokba kéne, - de
,,Isten dicsőségére" megy,
hát ki szólhatna ellene?
Dühöng a vallásos muri
s felhő ül Krisztus homlokán
és szól (az arca csupa bánat):
Ez az egyház hűtlen, pogány!
Engem tagad meg, mert jogért,
igazságért küzdeni gyáva,
s a sír szélén tántorgó népet
betáncoltatja a halálba!
Bódás János
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-23 22:29:17, hétfő
|
| |
| |
Péter tanít II.
,,Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepő dolog érne titeket." (1Pt 4,12)
,,Ne háborogjatok", és ne gondoljátok különösnek, ha szenvedés zúdul Isten népére. Sokkal több okunk van azt hinni,, hogy valami különös történik, mikor az egyháznak békessége van, mint amikor ,,tűz alá van véve".
Amikor a keresztyén életmódot általánosan elfogadják, ideje, hogy kritikusan szemléljük azt. Krisztust megvetették és elvetették, és mi azt állítjuk, hogy követői vagyunk.
A Biblia szerint Isten népének a szenvedése nem rendkívüli dolog. A béke és a csend a rendkívüli, ámbár kívánatos. Soha nem kaptunk ígéretet az evilági nyugalomra és diadalra nézve. Bármit kapunk is ebben a tekintetben, az több, mint amit remélhetünk. Keresztyének, akik ma békességet tapasztalnak, és viszonylag boldogulnak, nagyon szokatlan körülmények között élnek, keresztyén szempontból mindenképpen. Jól ki kell használniok azokat a lehetőségeket, amelyeket az ilyen békés idők nyújtanak. És vigyázniuk kell, meg imádkozniuk, nehogy gyermekeikkel együtt hozzászokjanak az elpuhult élethez.
A keresztyén hitnek elkerülhetetlenül tűzön kell átmennie, mondja Péter, legalábbis három ok miatt.
Mindent, ami értékálló, meg kell vizsgálni, a tartósságot és az eredetiséget illetően. Ezért a keresztyén hitnek tűz által való próbára van szüksége.
Másodszor: Krisztus arra tanított meg minket, hogy az ő országa dicsőségébe vezető egyetlen út az engedelmesség és az önmegtagadás útja. Ezért elkerülhetetlen, hogy a keresztyének saját lelkükben küzdelmeket tapasztaljanak, mások részéről pedig ellenállást.
Harmadszor: ha át akarjuk élni a Krisztussal való közösséget ebben az életben, akkor osztoznunk kell az ő szenvedésében.
,,Boldogok vagytok, ha gyaláznak titeket a Krisztus nevéért." A Jézus nevéért való szenvedés az öröm forrása. Egy olyan örömé, amely egyáltalán nem evilági, és nagyon mélyről jövő.
Bárcsak átélnék a keresztre feszítéssel való közösséget azok, akiknek napjainkban szenvedniük kell! És bárcsak mindnyájan biztosak lennénk abban, hogy még mindig az ő társaságában vagyunk.
Napi gondolat
Milyen lenne hozzászokni a kényelmes (puhány) élethez, neked és családodnak?
Andrew Kuyvenhoven |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-23 20:10:21, hétfő
|
| |
| |
,,Javunkra..." (Zsid 12,10)
Ralph Conner egyik könyvében elmondja Gwen történetét. Gwen egy fegyelmezetlen lány volt, hozzászokva ahhoz, hogy a saját akarata legyen meg. Egy napon egy szörnyű baleset érte, ami miatt egész életére nézve nyomorékká vált, és ez még lázadóbbá tette. Egyszer, amikor panaszkodó hangulatban volt, meglátogatta egy hegymászó misszionárius. Elmondta a lánynak a következő példázatot a kanyonról :
,,Kezdetben nem volt kanyon, hanem csak hatalmas, nyílt prérik. Egy napon a préri Mestere,
átsétálva hatalmas füves területein, megkérdezte a préritől: 'Hol vannak virágaid?' A préri így válaszolt : 'Mester, nincsenek virágmagvaim.'
A Mester ezután beszélt a madarakkal, és azok mindenféle virágmagot hoztak,
szétszórva azokat messze tájon és széles földön. Hamarosan a préri virágzott a krókuszoktól, rózsáktól, sárga boglárkáktól és vad napraforgóktól meg vörös liliomoktól egész nyáron át. Amikor a Mester látta a virágokat, örült. De nem szívesen nézte, hogy kedvencei hiányoznak, és megkérdezte a prérit: 'Hol van a klematisz, a galambvirág, az ibolya, a vadvirágok, a páfrány és a virágos cserje?'
Ezért ismét beszélt a madarakkal, és megint odavitték az összes magot, és szétszórták nagy terjedelemben. Amikor azonban a Mester megérkezett, még mindig nem tudta megtalálni azokat a virágokat, amelyeket legjobban szeretett, ezért megkérdezte: 'Hol vannak a legkedvesebb virágaim?' A préri szomorúan kiáltott fel: 'Ó, Mester, nem tudom megtartani a virágokat. A szél kegyetlenül átfúj rajtam, és az erős napsütésben ezek egyszerűen elszáradnak.'
Azután a Mester beszélt a villámlással, és a villám belehasított a préri szívébe. A préri szenvedett a gyötrelemben, majd sok napon át keservesen panaszkodott sötét, csipkézett és tátongó sebe miatt. De a folyó ráárasztotta vizét a szakadékon át, és gazdag talajt vitt oda.
A madarak ismét hozták a magvakat és szétszórták a kanyonban. Hosszú idő múlva a durva sziklákat feldíszítették a mohák és kúszó szőlőindák, és minden különálló szirtet bevont a klematisz meg a harangláb. Óriási szilfák emelték fel méretes ágaikat magasra a napfényben, miközben lábaiknál kis cédrusok és balzsamfenyők csoportosultak. Mindenütt ibolyák, árvalányhajak, páfrányok nőttek és virágzottak, amíg a kanyon a Mester kedvenc helye lett a pihenésre és örömre.
'A Lélek gyümölcse (vagy virágai) a szeretet, öröm, békesség, hosszútűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség' (Gal 5,22-23), és ezek némelyike csak a kanyonban növekszik. Amíg a szeretet, öröm és békesség virágozhat a nyílt helyeken is, a türelem, szívesség és jóság virágai sohasem olyan szépek és illatozók, mint amikor a kanyonban kezdenek kibomlani."
Gwen nagyon csöndesen ült egy ideig, aztán vágyakozással mondta remegő ajkával: ,,Az én kanyonomban nincsenek virágok - csak fűrészfogú sziklák." A misszionárius szeretettel válaszolta: ,,Egy napon virágok is lesznek, drága Gwen. A Mester megtalálja azokat, és mi is meg fogjuk látni."
Szeretteim, amikor nehéz helyzetben vagytok, emlékezzetek a kanyon virágaira!
L. B. Cowman |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2020. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
222 db bejegyzés |
| e év: |
3633 db bejegyzés |
| Összes: |
35918 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 809
- e Hét: 14383
- e Hónap: 26258
- e Év: 214060
|
|
|
Offline
