|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2020-03-24 21:05:17, kedd
|
| |
| |
Menthetetlen
Ma is van, ki hozzám ragad
s így faggat: "Hogy érzed magad?"
"Bírod még? Nekem már elég!
Hogy nem rogyott le még az ég!"
Tudom, azt várja, mondjam: - Á!
Légy nyugodt, nem tart már soká.
Azt a pár kínos hónapot
"guggolva" is kibírhatod!
S mert űz a lelkiismeret,
állát leejtve megmered,
ha szépen magyarázgatom,
hogy nekem nincsen bánatom,
hogy szép a lét, nincs panasz bennem,
s ami fájt is, már elfeledtem.
Hogy mint a vulkán, tör elő
az új világszülő erő,
átformál földet, népeket
s megállítani nem lehet!
De kár a szó, kár vallani,
ő egyet akar hallani:
saját nótáját. Mást nem ért meg,
nem hisz a példának, s a ténynek.
Csak hitető mesékre hallgat,
s a múlt ködébe visszaballag.
És én, bár sajnálom nagyon,
mit tehetek mást?...Otthagyom.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-24 20:50:30, kedd
|
| |
| |
Esik
Esik. Az utca: híg, fekete kása,
ezernyi apró tócsa rajta zsír.
Víz-rácsok közé van a falu zárva.
Se út, se vendég, se újság, se hír.
Kacsák totyognak, libák zsinatolnak,
vörös az orruk, víztől részegek.
Ázott bundában, remegve vacognak
lyukak mélyén az ürgék, egerek.
Úgy borul rá a tájra most az ég,
mint egy fordított, vízzel telt fazék.
A víz minden élőt vackába zár,
nem bírja más, csak a vízimadár...
Pár elszánt asszony megy csupán a kútra,
a felső szoknyát fejükre borítva.
Vastag lábbal gázolják a sarat,
mint valami különös madarak.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-24 20:36:50, kedd
|
| |
| |
Nyári verejték
A meleg ádáz, rekkenő.
Az ember szinte rokkanó.
A virág, alig hogy kinyílt,
a hőségtől már lekonyúlt.
Pihen kasza, sarló, kapa.
Pattogva szárad a kepe.
Udvaron kiszikkadt karók,
keservesen sír a kerék.
Kamra homályán bödönök,
fölöttük kövér légy donog.
Tüzes a homok, égető,
kapkodd a lábad: hív a tó!
Most enyhülést ez ád biz itt:
a hűs víz s árnyékos bozót.
Míg tollam ennyi szót kavart,
a verejték ugyan kivert.
Írtam ezt úgy mellékesen,
jókedvemben játékosan.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-24 20:20:37, kedd
|
| |
| |
Húsvéti előleg
Mákot törnek, pecsenye sül.
A táj, rét egyre tarkább.
Véresre marja a kötél
a harangozók markát.
A húsvéti halleluják
várnak, szárnyalni készen
s mérlegelem én is, mi lesz
a Húsvétból a részem?
Ünnep? Jó ebéd?... A család
együtt lehet majd pár nap?
Sokkal több: fittyet hányhatok
a sírnak, a halálnak!
Kiszökhet széthullt testünkből
a lélek, mint a pára,
felkél majd egyszer győztesen
az élő Úr szavára!
Tudom, ha ,,szól a trombita"
s a síromból kiléptem,
romlatlan leszek s bűntelen,
mint most a tükörképem.
Az én Húsvétom diadal,
vidám remény, öröklét.
Nem félek, rázza bár felém
a halál csontváz-öklét!
Mégis, Uram, bár én hiszem
a feltámadás hasznát,
szép lenne, ha az új szívet
most, előlegbe adnád
itt a földön mindenkinek
s ha kél a Húsvét-reggel,
telne meg a föld új szívű,
szép tiszta emberekkel.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-24 19:52:05, kedd
|
| |
| |
Nem! Nem mi tartjuk kézben a dolgokat, hanem Isten! Nem mi vagyunk ura a helyzetnek, hanem Isten! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-24 19:46:11, kedd
|
| |
| |
Mi szeretnénk, hogy Isten azonnal oldja meg a problémáinkat. A legtöbb esetben Isten nem azonnal oldja meg a problémáinkat. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-24 19:43:28, kedd
|
| |
| |
Szólj, mert Isten hallja szódat. Ha még nem érkezett válasz az imádságodra, tartsál ki, mert a válasz meg fog érkezni. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-24 19:40:38, kedd
|
| |
| |
Köszönjük Atyánk, hogy nem mindenkire halálos ez a vírus. Nagy a Te kegyelmed irántunk! Ámen! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Imádságok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-24 19:11:36, kedd
|
| |
| |
,,Maradj ott, ameddig mondom!" (Mt 2,13)
Ott maradok, ahol látni akarsz,
Bár nagyon kívántam elmenni;
Szerettem volna lenni másokkal,
Élükön állni és vezetni.
Terveztem, hogy zeneszóra lépek,
S szólok, ha a zászló kibomlik,
És kitartok végig a csatában,
Harcolva hűen mindhalálig.
Ott maradok, ahova helyeztél,
Akkor is, ha a föld oly gazos,
Szántatlan és tele van kövekkel,
Élettelen, tán termést se hoz.
Ám a szántóföld a Tied, Uram,
Parancsodra azt megművelem,
Ha száraz is, várom dús esődet,
Elhiszem, hogy gazdagon terem.
Ott maradok, ahová helyeztél,
Vállalom a nap terhét, hevét,
Dolgozom, amíg a nap le nem száll,
Akkor eléd viszem a termést.
Amikor munkám befejeződik,
S az öröklét napja felragyog,
Számadásra megyek nagy örömmel,
S visszaadom a feladatot.
Ó, nyugtalan szív - körülményeid börtönrácsai mögül szabadulni akarsz, és a hasznosság szélesebb világába vágyakozol - engedd meg Istennek, hogy Ő vezesse minden napodat! A türelem és bizalom még az egyhangúság rutinja közepette is a legjobb felkészülés lesz arra, hogy bátran kezeld a stresszt, és küzdj a nagyobb lehetőségért, amit Isten elküldhet egy napon.
L. B. Cowman
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2020. Március
| | |
|
|
| ma: |
6 db bejegyzés |
| e hónap: |
222 db bejegyzés |
| e év: |
3633 db bejegyzés |
| Összes: |
35916 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2493
- e Hét: 11205
- e Hónap: 23080
- e Év: 210882
|
|
|
Offline
