|
 1/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 47
|
|
|
|
|
|
2019-03-09 20:14:31, szombat
|
| |
| |
Az embereket a hülyeségükkel együtt kell szeretni. Ezt a drága anyám mondta. Ő meg tudta tenni - én nem. Odáig eljutottam, hogy elfogadtam a másikat olyannak, amilyen. Megértettem. Sajnáltam is. De nem szerettem. Ő meg szerette! Mi volt a titka? Egyszer erről faggattam, és azt mondta:
“Nézd, minden ember hülye. Iszik, nagyhangú, önző, rendetlen, vagy bosszantóan precíz, könnyelmű, komor, gátlásos, gátlástalan, nem mosdik, tisztaságmániás, teli van szorongással, bizonytalansággal, néha durvasággal, gyávasággal, gyengeséggel, hirtelen haraggal és sérelemmel.
Sorolhatnám még. Minden ember gyári hibás. Én is, te is. Azt hiszed, te nem vagy ‘hülye'? Mégis szeretlek. Abban a hatalmas zsákban, amelyet a lelkemben nyitottam neked, minden rossz tulajdonságod belefér. Reggelig tudnám sorolni, mi miatt nem vagy szeretetre méltó.
Mégis szeretlek! Ha nem így működnénk, nem lenne szeretet a világon! Nincs olyan ember, akinek ne lenne rossz természete, akinek ne lennének bűnei, tüskéi, démonai, bosszantó tulajdonságai. Nincs olyan lélek, akiben ne lenne szemét.
Még a szentekében is van! De mennyi! A szeretethez bőséges lélek kell, egy nagy szemetes kosár, ahová a másik minden rossz tulajdonságát, vacakságát, bosszantó megnyilvánulását belehajítom. Kidobom vagy elfelejtem."
Nem értettem, s ezért még hozzátette:
“No, nézd! Vegyük csak azt, ami téged illet: ordítva születtél. Minden éjszakámat végigbömbölted hároméves korodig. Követelődző voltál. Önző, mohó. Csak arra kellettem neked, hogy adjak. Hogy etesselek, fürdesselek, mert hogy el ne felejtsük, naponta többször bepisiltél és összeszartad magad!
Olyan büdös voltál, hogy minden idegen kiment a szobából. Én meg bírtam. Nem zavart. Sőt, mosolyogtam rajta. Életem legszebb korszakához tapad az a mások számára borzalmas bűz, ami belőled áradt. Éjszaka féltél, fölébresztettél, hozzám bújtál.
Évekig nem tudtam aludni miattad. Az utcán lusta voltál járni, föl kellett emelni téged, és cipelni, mert te élvezted, én meg nyögtem alattad. Ha nem vettelek föl a nyakamba, bőgtél, de olyan kétségbeesett üvöltéssel, hogy szégyelltem magam a járókelők előtt: azt hitték, öllek téged. Így kezdődött a kapcsolatunk! És látod: szerettelek!
Ne hidd, hogy egy párkapcsolatban, egy barátságban, vagy akármilyen emberi viszonyban másképp működik a szeretet! Nem! Ha valakit megszeretsz, vegyél hozzá egy jó nagy szemeteszsákot. Minden nap dobd bele a másik hibáit!
És felejtsd el! Nézz a szemébe! Ember ő is, szegény, mint te, és teli van hibával. Ne azt nézd, hanem a szemeit! Csakis a szemeit! Vagy még inkább: a szívét!" |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-18 19:40:08, hétfő
|
| |
| |
Minden nap megkérdezzük a párunkat, a szüleinket és a gyermekeinket, hogy milyen napjuk volt. Megkérdezzük, hogy vannak, azonban mikor tesszük fel magunknak ezeket a kérdéseket?
Mikor foglalkozunk egy kicsit magunkkal is? Ha egy növényt nem ápolnak, az belebetegszik. A legszebb virág is elhervad, ha nem öntözik. Nekünk is szükségünk van ugyanígy a törődésre, időnként csak annyi kell, hogy mi törődjünk önmagunkkal. Müller Péter segít most nekünk abban, hogy egy kicsit jobban megértsük önmagunkat.
“... eljön az a pillanat, amikor a szervezeted védekezni kezd mások ellen"
Bizony, ez így van! Másokért élünk és másokkal élünk - de ennek határa van. Mert önmagunkkal is élünk. Van, amit csak egyedül, magaddal tudsz megoldani. És ha ezt nem bírod megtenni, vagy nem hagysz rá időt, és túl sokat forogsz az emberek között, eljön az a pillanat, amikor a szervezeted védekezni kezd mások ellen.
Másokkal lenni ugyanis feladat. Nemcsak öröm - de nagy munka is. Figyelni, alkalmazkodni, kifelé fordulni, odaadni... És van, amikor már nincs mit adnod. Ilyenkor már csak a tartalékodat emészted, s észre sem veszed, hogy szüntelen önvédelemben élsz.
Nem vagy már önmagad. Ekkor leszel lázas, náthás, légcsőhurutos, vagy kapsz olyasféle betegséget, amely arra figyelmeztet, hogy vonulj ki egy kicsit a világból. Íme, itt a jogalapod, hiszen beteg vagy - és légy egy kissé egyedül.
Pihend ki a másokkal való kapcsolatok fáradalmát. Ebben sokszor azok is benne vannak, akiket szeretsz. Ők sem jöhetnek most a közeledbe. A magány: szent állapot. Nem akkor, ha valaki végleg benne marad, hanem akkor, ha időnként, átmenetileg, megvalósítja.
A mai ember észre sem veszi, hogy nehezen bírja ki önmagát. És másokhoz nem a szeretet viszi, hanem az önmagától való menekülés. Ez nem jó. Ahogy a lélegzetvételünk is kettős: kilélegzünk és belélegzünk, úgy a lelkünk is kettős: kifelé fordulunk és befelé.
Az egészséges ember így működik. Magammal vagyok - és veled. Magammal vagyok - és veletek. Odaadom magam - és visszaveszem. Ez így normális. Rohanó életünk kibillent ebből az egyensúlyból. Ne engedd! Érezd magad jól, egyedül. És teremtsd meg ezt az állapotodat, ha kell, erővel is. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-25 13:07:23, péntek
|
| |
| |
" A meséknek van igazuk: a fáknak lelkük van. A kutyák pedig nagy tanítómestereink lehetnek. Sokat tanulhatunk tőlük.
Bizonyos keleti felfogások szerint egy-egy guru kutyának születik a tanítványa mellé, azért, hogy megtanítsa Őt a szeretetre. Ott baktat mellette szótlanul, bölcsen, vagy koldul vele az utcán. Elvárja, hogy az gondozza, időt áldozzon rá. Néha többet, mint egy gyerekre. Cserébe hűséges, és feltétlen szeretetet ad. A legtöbb kutyus: jó. Olykor valóban bölcs is, egy nagy lélek "mahatma". Néha egy négylábú több dologra tanít, mint egy egyetemi professzor."
(Müller Péter) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-12-20 11:46:21, csütörtök
|
| |
| |
"Ha kihűlt körülötted a világ és jéggé fagyott az élet, fűts be önmagadba, mint egy tüzes kis kályhába, és áraszd a meleget! Meglátod, mennyien jövünk majd köréd. Mert mindannyian fázunk. És oda gyűlünk, ahol meleg van még."
/Müller Péter/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-10-04 08:18:47, szerda
|
| |
| |
Kell egy ember, legalább egy, akivel igazságviszonyba kerülök. Akinek el lehet mondani mindent. Aki meghallgat, és az őszinteségét elviselem.
Lényegében ez a jó házasság titka. Ha nem erre épül, lehetnek szép korszakai, lehet benne szerelem, testi öröm, ölelés, jöhetnek még gyerekek is, de ha hozzáférhetetlenek maradunk egymás számára, a házasság megbukik. Hosszú ideig nem lehet valakivel élni, akivel nem igazságviszonyban vagyok. Nem lehet mellette megöregedni.
A szeretetben sok gyengédség és jóság és öröm lehet, még illúziók is, de ha igazi a szeretet, akkor kérlelhetetlen. Mindent megtudunk egymásról, amit mások elől, sokszor még önmagunk elől is eldugunk. Ezért kevés a jó házasság, és ezért olyan törékeny. Másfajta társadalmi kapcsolatokban lehet hazugságban élni. A többi embernek mást mondok, mint otthon: az élet színjátékába ez belefér. De mi ezt nem tehetjük meg, mert túl közel élünk egymáshoz.
(Müller Péter)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 47
|
|
|
|
2020. Május
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | |
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7620 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 77
- e Hét: 1752
- e Hónap: 2744
- e Év: 34473
|
|
|
Offline
