Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
Ézsaiás 17. fejezete
  2016-09-27 22:04:17, kedd
 
  Ézsaiás 17. fejezete

1Kijelentés Damaszkusz ellen:,,Íme, Damaszkuszt eltávolították a városok sorából, és halom lett belőle, szétmálló rom.2Aróer hátrahagyott városai nyájak helyeivé válnak, ahol leheverednek, és senki sincs, aki megrettentené őket.3Eltűnt a megerősített város Efraimból, és a királyság Damaszkuszból;a Szíriából megmaradók éppen olyanok lesznek, mint Izrael fiainak dicsősége"-ez a seregek Jehovájának kijelentése.4,,És ez történik azon a napon:Jákob dicsősége lealacsonyodik, és húsának kövérsége is lesoványodik.5Az lesz majd, hogy amikor az arató gyűjtögeti a lábon álló gabonát, és karja learatja a gabonakalászt, olyan lesz ő, mint aki gabonakalászt tallózik Refaim völgyében.6És marad benne böngésznivaló, mint amikor leverik az olajfa termését:két-három érett olajbogyó az ág hegyén, négy-öt a gyümölcstermő gallyain"- ez Jehovának, Izrael Istenének a kijelentése.7Azon a napon a földi ember föltekint Alkotójára, és Izrael Szentjére néznek szemei.8Nem tekint az oltárokra, kezének munkájára;nem néz arra, amit ujjai alkottak, sem a szent rudakra, sem a füstölőszertartókra.9Azon a napon olyanná lesznek erődített városai, mint a teljesen elhagyatott hely az erdőségben, igen, mint az ág, amelyet teljesen elhagytak Izrael fiai miatt;és elhagyatott pusztasággá válik.10Mert elfelejtetted megmentésed Istenét, és erődöd Kősziklájáról nem emlékeztél meg.Ezért plántálsz tetszetős ültetvényeket, és idegennek a hajtásával ülteted be azokat.11Nappal gondosan körülkerítheted ültetvényedet, és reggel kisarjaszthatod magodat, de az aratás bizony tovatűnik a betegség és a gyógyíthatatlan fájdalom napján.12Ah, a sok nép forrongása!Háborognak, mint a tengerek háborgása! A nemzetek zúgása! Mint a hatalmas vizek zúgása, úgy harsognak!13Úgy fognak harsogni a nemzetek, mint a hatalmas vizek zúgása.Ő bizony megdorgálja azokat, és messzire futnak.Űzetnek, mint a hegyek polyvája a szél előtt, és mint a sodródó bogáncskórók a szélvészben.14Az est idején, íme, hirtelen rettenet!Mielőtt reggel lenne - nincs többé. Ez a része fosztogatóinknak, és ez a sorsa kirablóinknak.

  
 
0 komment , kategória:  Ézsaiás könyve/Ószövetség  
Ézsaiás befejező 61-66-ig terjedő fejezetei
  2016-08-07 03:02:11, vasárnap
 
  61. fejezet

1A legfőbb Úrnak, Jehovának a szelleme van rajtam, mert Jehova felkent, hogy jó hírt mondjak a szelídeknek.Elküldött, hogy bekötözzem a megtört szívűeket, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és a szemek teljes megnyílását a raboknak;2hogy hirdessem Jehova jóakaratának esztendejét és Istenünk bosszújának napját; hogy megvigasztaljak minden gyászolót;3hogy fejdíszt nyújtsak a Sion felett gyászolóknak, ezt adjam nekik a hamu helyett, az ujjongás olaját a gyász helyett, a dicséret köntösét a csüggedt szellem helyett. Az igazságosság nagy fáinak fogják őket hívni, Jehova ültetésének, az ő ékességére.4És újjáépítik a régóta feldúlt helyeket, föltámasztják a régmúlt lepusztult helyeit, és megújítják a feldúlt városokat, a nemzedékek óta pusztán heverő helyeket.5,,Idegenek állnak majd ott, és terelgetik nyájaitokat, és az idegenből valók lesznek földműveseitek és vincellérjeitek.6Titeket pedig Jehova papjainak fognak nevezni, Istenünk szolgáinak mondanak benneteket. A nemzetek javait eszitek majd, és dicsőségükkel büszkélkedtek.7Szégyenetek helyett kétszeres rész lesz. A megaláztatás helyett örömmel kiáltanak majd osztályrészük miatt. Ezért kétszeres részt vesznek birtokba földjükön. Időtlen időkig tartó öröm lesz az övék.8Mert én, Jehova, szeretem az igazságosságot, és gyűlölöm a rablást és az igazságtalanságot. Megadom híven fizetségüket, és időtlen időkre szóló szövetséget kötök velük.9Utódjaik ismertek lesznek a nemzetek között is, és leszármazottaik a népek körében. Akik látják őket, mind felismerik, hogy ők azok az utódok, akiket Jehova megáldott."10Ujjongva ujjongok Jehovában. Örül a lelkem Istenemben, mert a megmentés ruháiba öltöztetett engem; az igazságosság palástját terítette rám, mint a vőlegényre, aki papi módon fölteszi fejdíszét, és mint a menyasszonyra, aki fölékesíti magát díszeivel.11Mert ahogy a föld előhozza sarjadékát, és a kert kisarjasztja, amit belevetettek, úgy sarjasztja ki a legfőbb Úr, Jehova az igazságosságot és a dicséretet minden nemzet előtt.

62. fejezet
1Sionért nem hallgatok, és Jeruzsálemért nem nyugszom, míg fel nem ragyog igazságossága, mint a fényesség, és megmentése, mint az égő fáklya.2,,És meglátják a nemzetek igazságosságodat, ó, asszony, és a királyok mindnyájan dicsőségedet. Új névvel illetnek majd, amelyet Jehova szája határoz meg.3Ékes korona leszel Jehova kezében, és királyi turbán Istened tenyerén.4Nem mondanak többé teljesen elhagyott asszonynak, és nem mondják többé földedet pusztaságnak, hanem így neveznek majd:Örömömet lelem benne; és földedet: Asszony, akinek férjura van. Mert Jehova örömét leli benned, és férjura lesz földednek.5Mert ahogy az ifjú feleségül veszi a szüzet, és férjura lesz annak, úgy vesznek feleségül téged a fiaid. És ahogy a vőlegény ujjong a menyasszony felett, úgy fog ujjongani feletted a te Istened.6Falaidra, ó, Jeruzsálem, őrállókat rendeltem. Ne hallgassanak se nappal, se éjjel!
Ti, akik Jehovát emlegetitek, ne nyugodjatok,7és ne hagyjatok nyugtot neki, míg meg nem szilárdítja, igen, míg dicséretté nem teszi Jeruzsálemet a földön."8Jehova megesküdött jobbjával és erős karjával: ,,Nem adom többé gabonádat eledelül ellenségeidnek, és nem isszák idegenből valók újborodat, amelyért te fáradoztál,9hanem akik betakarítják, azok eszik majd, és dicsérni fogják Jehovát; és akik leszüretelik, azok isszák azt az én szent udvaraimban."10Vonuljatok ki, vonuljatok ki a kapukon! Törjetek utat a népnek! Töltsétek fel, töltsétek fel az országutat! Tisztítsátok meg a kövektől! Állítsatok jelt a népeknek!11Íme, maga Jehova hallatta ezt a föld legtávolabbi részéig: ,,Mondjátok Sion leányának: »Íme! Jön már megmentésed. Íme, a jutalom, amelyet ad, nála van, és a fizetség, amellyel fizet, előtte."12És a szent népnek fogják őket nevezni, Jehova megváltottjainak; téged pedig Keresettnek hívnak majd, és így: Város, amelyet nem hagytak el teljesen.

63. fejezet
1Ki ez, aki Edomból jön, élénk színekkel tarkított ruhában Bocrából; ez, akinek tiszteletre méltó az öltözéke, aki erőtől duzzadva vonul?,,Én, aki igazságosságban szólok, aki erőtől duzzadok a megmentéshez."2Miért vörös az öltözéked, és miért olyan a ruhád, mint a borsajtóban taposóé?3,,Magam tapostam a taposókádat, és egy ember sem volt velem a népekből. Tapostam őket haragomban, és tiportam rajtuk dühömben. Kilövellő vérük befröcskölte ruhámat, és egész öltözékemet beszennyeztem.4Mert a bosszú napja van szívemben, és eljött megváltottaim esztendeje.5Körülnéztem, de nem volt segítő; megdöbbentem, hisz nem volt, aki támogatást ajánlott volna fel. Így hát karom szerzett nekem megmentést, és dühöm támogatott.6Tapodtam a népeken haragomban, és megrészegítettem őket dühömmel, és a földre folyattam kilövellő vérüket."7Jehova szerető-kedvességét emlegetem, Jehova dicséretét, mindazok szerint, amiket megadott nekünk Jehova; igen, Izrael háza iránti nagy jóságát, amelyet megadott nekik irgalmassága szerint és szerető-kedvességének bősége szerint.8És így szólt:,,Bizonnyal az én népem ők, fiak, akik nem lesznek hamisak."Így hát az ő Megmentőjük lett.9Minden gyötrelmükben gyötrelmet élt át, és az ő követe mentette meg őket. Szeretetében és könyörületében megváltotta őket, fölemelte és hordozta őket a hajdankor minden napján.10Ők azonban fellázadtak, és megbántották szent szellemét. Ekkor ellenségükké vált, ő maga harcolt ellenük.11És megemlékeztek a hajdankor napjairól, szolgájáról, Mózesről:,,Hol van Ő, aki fölhozta őket a tengerből nyája pásztoraival? Hol van Ő, aki belé helyezte szent szellemét;12Ő, aki Mózes jobbjánál vezette az Ő szépséges karját;Ő, aki szétválasztotta előttük a vizeket, hogy időtlen időkig fennmaradó nevet szerezzen magának;13Ő, aki úgy járatta őket a tajtékzó vizeken át, hogy—miként a ló a pusztában—el nem botlottak?14Mint mikor a jószág lemegy a völgybe, úgy pihentette meg őket Jehova szelleme."
Így vezetted népedet, hogy szépséges nevet szerezz magadnak.15Tekints le az égből, nézz ki fenséges lakhelyedről, a szentség és szépség lakhelyéről! Hol van buzgalmad és teljhatalmad, bensőd megindulása és irgalmasságod? Visszatartják magukat tőlem.16Hiszen te vagy a mi Atyánk;még ha Ábrahám nem ismerne is minket és Izrael nem ismerne is el bennünket, te, ó, Jehova, te vagy a mi Atyánk! Régtől fogva Megváltónk a neved.17Ó, Jehova, miért térítesz el minket útjaidról? Miért keményíted meg szívünket, hogy ne féljünk téged? Térj vissza szolgáidért, örökséged törzseiért!18Rövid ideig volt szent népednek tulajdona. Ellenfeleink megtapodták szentélyedet.19Olyanok lettünk már rég, mint akik felett nem uralkodtál, és akik nem neveztettek a nevedről.

64. fejezet
1Ó, bárcsak széthasítottad volna az egeket, hogy leszállj, úgy, hogy a hegyek is megrendültek volna miattad,2mint amikor a tűz a rőzsét lángra lobbantja, és a tűz a vizet felforralja, hogy megismertesd a nevedet ellenségeiddel, hogy remegjenek miattad a nemzetek!3Amikor félelmetes dolgokat cselekedtél, amelyeket nem remélhettünk, leszálltál. Megrendültek miattad a hegyek.4Ősidők óta senki sem hallotta, sem fülébe nem jutott, és szem sem látta, hogy volna olyan Isten rajtad kívül, aki a rá várakozó javára cselekszik.5Elébe jöttél az ujjongónak és az igazságosan cselekvőnek, akik megemlékeznek rólad útjaidon.Íme, megharagudtál, amikor folyton csak vétkeztünk—régóta így van ez;és megmentésben részesülnénk?6Olyanok lettünk valamennyien, mint aki tisztátalan, és minden igazságos cselekedetünk olyan, mint havivérzéskor a ruha; mind elhervadunk, akár a levelek, és vétkeink, miként a szél, elhordanak bennünket.7Senki sincs, aki segítségül hívná nevedet, senki sem kel föl, hogy hozzád ragaszkodjon; mert elrejtetted előlünk arcodat, és megolvasztasz minket vétkünk erejével.8Most pedig, ó, Jehova, te vagy a mi Atyánk! Mi vagyunk az agyag, te pedig a Fazekas; mindannyian kezed munkája vagyunk.9Ne haragudj felettébb, ó, Jehova, és ne emlékezz meg örökké vétkünkről! Nézd csak, kérünk: mindannyian a te néped vagyunk.10Szent városaid pusztává lettek. Sionból puszta lett, Jeruzsálemből elhagyatott pusztaság.11Szent és szépséges házunk, ahol dicsértek téged ősatyáink, a tűz martalékává lett, és minden, ami kívánatos volt nekünk, elpusztult.12Vajon ezek láttán is visszafogod magad, ó, Jehova?Hallgatni fogsz, és hagyod, hogy a végsőkig nyomorgassanak bennünket?

65. fejezet
1,,Hagytam, hogy megkeressenek, akik nem kérdezősködtek felőlem. Hagytam, hogy megtaláljanak, akik nem kutattak utánam.Itt vagyok, itt vagyok! - mondtam a nemzetnek, amely nem hívta segítségül nevemet.2Kitártam kezemet naphosszat egy makacs nép felé, amely nem a jó úton jár, és a maga gondolatait követi;3a nép felé, amely olyanokból áll, akik szemtől szemben bosszantanak engem szüntelen, akik áldozatokat mutatnak be a kertekben, áldozati füstöt füstölögtetnek a téglákon,4és a sírhelyek közé telepednek; akik őrbódékban töltik az éjszakát, disznóhúst esznek, sőt tisztátalanságok levese van edényeikben;5azok felé, akik így beszélnek: »Tartsd távol magad. Ne közelíts hozzám, mert szentséget adnék át neked.Ezek füst az orromban, egész nap égő tűz.6Íme, meg van írva előttem. Nem fogok hallgatni, hanem megadom a jutalmat, megadom a jutalmat a saját keblükbe7a vétkeikért, és ősatyáik vétkeiért is egyszersmind-így szól Jehova.-Mivel áldozati füstöt füstölögtettek a hegyeken, és gyaláztak engem a dombokon, mindenekelőtt kimérem fizetségüket a keblükbe."8Így szól Jehova:,,Mint ahogy újborra lelnek a fürtben, és azt mondják:Ne pusztítsd el, hisz áldás van benne, ugyanúgy cselekszem én is a szolgáimért, hogy ne pusztítsak el mindenkit.9Utódot hozok elő Jákobból, és hegyeim örökösét Júdából; választottaim veszik birtokba, és szolgáim fognak ott lakni.10Sáron juhok legelőjévé lesz, és Akor völgye marhák pihenőhelyévé népem számára, amely engem keres.11De ti azok vagytok, akik elhagyjátok Jehovát, akik elfelejtitek szent hegyemet, akik asztalt terítetek a jó szerencse istenének, és akik kevert bort töltötök színültig a sors istenének.12Majd gondom lesz rá, hogy a kard legyen sorsotok, és mindannyian leborultok a levágatásra, mert szóltam, de nem feleltetek, beszéltem, de nem figyeltetek;folyton azt tettétek, ami rossz a szememben, és azt választottátok, amiben nem lelem örömöm."13Azért ezt mondja a legfőbb Úr, Jehova:,,Íme, szolgáim enni fognak, de ti majd éheztek. Íme, szolgáim inni fognak, de ti majd szomjaztok. Íme, szolgáim örvendezni fognak, de ti szégyent vallotok.14Íme, szolgáim örömmel kiáltanak majd jó szívállapotuk miatt, de ti kiáltozni fogtok szívetek fájdalmában, és jajgattok szellemetek megtörése miatt.15Neveteket eskünek hagyjátok hátra választottaim számára, és a legfőbb Úr, Jehova megöli mindegyikőtöket, de a szolgáit más néven nevezi majd;16úgyhogy aki áldást szeretne nyerni a földön, az a hit Istene által nyer áldást, és aki esküt tesz a földön, az a hit Istenére fog esküdni;mert a korábbi nyomorúságok feledésbe merülnek, mert elrejtetnek azok szemeim elől.17Mert íme, új egeket és új földet teremtek, és a korábbi dolgok észbe sem jutnak, és fel sem ötlenek senkinek a szívében.18Hanem ujjongjatok, és mindörökké örüljetek annak, amit teremtek. Mert íme, Jeruzsálemet örömforrássá teremtem, és népét az ujjongás forrásává.19Örülni fogok Jeruzsálemnek, és ujjongok majd népem miatt; nem hallatszik benne többé sírás hangja, sem panaszkiáltás hangja."20,,Nem lesz ott többé néhány napot élt csecsemő, sem öregember, aki ne töltené be napjait; mert százéves korában is gyermekként hal meg az ember, a bűnös pedig, ha százéves is, megátkoztatik.21Házakat építenek majd, és bennük laknak, szőlőskerteket ültetnek, és eszik azok gyümölcsét.22Nem úgy építenek, hogy más lakjon ott, nem úgy ültetnek, hogy más egye azt. Mert mint a fának napjai, olyanok lesznek népem napjai, és kezük munkáját teljesen javukra fordítják választottaim.23Nem fáradnak hiába, nem veszedelemre szülnek, mert Jehovától megáldott utódok ők, leszármazottaikkal együtt.24És úgy lesz, hogy még mielőtt kiáltanának, én már válaszolok, még beszélnek, és én már meghallgattam.25A farkas és a bárány együtt fog legelni, az oroszlán szalmát eszik, mint a bika, a kígyónak pedig por lesz az eledele. Nem ártanak és nem pusztítanak sehol szent hegyemen"—így szól Jehova.

66. fejezet
1Ezt mondja Jehova: ,,Az egek a trónom, a föld pedig lábzsámolyom. Ugyan hol az a ház, amelyet építeni tudnátok nekem, és hol az a hely, amely nyugvóhely lenne számomra?"2,,Hisz mindezeket a saját kezem alkotta, így jöttek létre mindezek — ez Jehova kijelentése. — Én arra tekintek, aki lesújtott és megtört szellemű, és aki remeg a szavamtól.3Aki bikát vág, olyan, mint aki embert üt agyon. Aki juhot áldoz, olyan, mint aki kutyának szegi nyakát. Aki ajándékot ajánl fel—disznóvér! Aki tömjént mutat be emlékeztetőül, olyan, mint aki áldást mond rejtelmes szavakkal. Egyúttal ők azok, akik a maguk útjait választották, és lelkük az utálatosságaikban leli örömét.4Én is meg fogom választani, milyen módokon bántsam őket, és rájuk hozom, amitől rémüldöznek, mert szóltam, de senki sem felelt, beszéltem, de senki sem figyelt; szüntelen csak azt tették, ami rossz a szememben, és azt választották, amiben nem lelem örömömet."5Halljátok meg Jehova szavát, ti, akik remegtek a szavától: ,,Testvéreitek, akik gyűlölnek benneteket, akik kirekesztenek titeket a nevem miatt, azt mondták: »Dicsőség Jehovának!« Meg is jelenik majd örvendezésetek közepette, és ők lesznek azok, akik megszégyenülnek."6Zúgás hangja a városból! Hang a templomból! Jehova hangja ez, aki megfizet ellenségeinek érdemük szerint.7Mielőtt az asszony vajúdni kezdett volna, már szült is. Mielőtt fájások törhettek volna rá, fiúgyermeket hozott világra.8Ki hallott már ilyesmit? Ki látott ezekhez hasonlót? Vajon világra hoznak-e vajúdva egy országot egyetlen nap alatt? Vagy megszületik-e egy nemzet egyszerre? Mert vajúdni kezdett Sion, és meg is szülte fiait.9,,Hát én csak megnyissam a méhet, de a szülést már ne indítsam meg?—így szól Jehova.—Vagy talán a szülést megindítom, de a méhet bezárom?"—így szól Istened.10Örvendezzetek Jeruzsálemmel és örüljetek vele mindnyájan, akik szeretitek őt! Ujjongva ujjongjatok vele mindnyájan, akik keseregtek miatta,11mert megelégedésig szopjátok majd teljes vigasztalásának emlőjét, mert gyönyörűséget találva szívjátok majd dicsőségének mellbimbóját.12Mert ezt mondja Jehova:,,Íme, kiterjesztem feléje a békét, mint egy folyót, és a nemzetek dicsőségét, mint egy áradó patakot, és szopni fogjátok. Az oldalán hordoz majd és térdén simogat benneteket.13Mint a férfit, akit édesanyja vigasztal, úgy foglak vigasztalni benneteket, és Jeruzsálem által vigaszra leltek.14Látni fogtok, és ujjong majd szívetek, csontjaitok is sarjadozni fognak, mint az üde fű. Jehova keze ismertté lesz a szolgái előtt, de az ellenségeire kimondja ítéletét."15,,Mert íme, Jehova úgy jön el, mint a tűz, és szekerei olyanok, mint a szélvész, hogy fizetségül tomboló dühvel eressze ki haragját és tűzlángokkal dorgálását.16Mert mint a tűz, úgy fog hozzá Jehova a perhez, igen, a kardjával, minden testtel szemben; és sokan lesznek, akiket Jehova megöl.17Akik megszentelik és megtisztítják magukat a kertekért a középen álló mögött, akik megeszik a disznóhúst meg a förtelmességet, sőt még az ugró rágcsálót is, azok együtt pusztulnak el mind—ez Jehova kijelentése.—18 Ami a munkájukat és gondolataikat illeti, eljövök, hogy egybegyűjtsek minden nemzetet és nyelvet, ők pedig eljönnek, és meglátják majd dicsőségemet."19,,Jelt helyezek el közöttük, és elküldök néhány megmenekültet a nemzetekhez: Társisba, Púlba és Ludba, azokhoz, akik kifeszítik az íjat, Tubál és Jáván földjére, a távoli szigetekre, akik nem hallották híremet és nem látták dicsőségemet; és beszélni fognak dicsőségemről a nemzetek között.20És elhozzák minden testvéreteket az összes nemzetből ajándékul Jehovának, lovakon, szekereken, fedett kocsikon, öszvéreken és gyors tevekancákon, föl az én szent hegyemre, Jeruzsálembe—ezt mondja Jehova—, úgy, amint Izrael fiai hozzák az ajándékot tiszta edényben Jehova házába."21,,És közülük is veszek némelyeket a papok közé, a léviták közé"—így szól Jehova.22,,Mert ahogy az új egek és az új föld, amelyeket alkotok, megállnak előttem—ez Jehova kijelentése—,úgy fognak megállni a ti utódaitok és nevetek is."23,,És úgy lesz majd, hogy újholdról újholdra és sabbatról sabbatra eljön minden test, hogy meghajoljon előttem—így szól Jehova.—24Kimennek, és látni fogják azoknak az embereknek a tetemeit, akik törvényszegően viselkedtek velem szemben; mert nem pusztulnak el rajtuk a férgek, és tüzük sem alszik ki; iszonyattá lesznek minden test előtt."		  
 
0 komment , kategória:  Ézsaiás könyve/Ószövetség  
Ézsaiás 56-60-ig terjedő fejezetei
  2016-08-07 02:59:01, vasárnap
 
  56. fejezet
1Ezt mondja Jehova:,,Őrizzétek meg a jogot, és azt tegyétek, ami igazságos. Mert közel van szabadításom eljövetele és igazságosságom megnyilvánulása.2Boldog az a halandó, aki ezt teszi, és az ember fia, aki ehhez ragaszkodik, megtartva a sabbatot, hogy meg ne szentségtelenítse, és tisztán tartva kezét, hogy semmi rosszat ne tegyen.3Ne mondja az idegenből való, aki Jehovához csatlakozott:Bizony különválaszt engem Jehova a népétől.Ne mondja az eunuch se:Íme, száraz fa vagyok én."4Mert így szól Jehova az eunuchokhoz, akik megtartják sabbatjaimat, akik azt választják, amiben örömöm telik, és ragaszkodnak szövetségemhez:5,,Házamban és falaim között emlékművet és nevet adok nekik, valami jobbat a fiaknál és a leányoknál. Időtlen időkre szóló nevet adok nekik, olyat, amely nem vágatik ki.6És az idegenből valókat, akik Jehovához csatlakoztak, hogy szolgáljanak neki és szeressék Jehova nevét, hogy szolgái legyenek, mindazokat, akik megtartják a sabbatot, hogy meg ne szentségtelenítsék, és ragaszkodnak szövetségemhez,7őket is elviszem szent hegyemhez, és megörvendeztetem őket házamban, az imádság házában. Egészen elégő felajánlásaik és áldozataik elfogadásra méltók lesznek oltáromon. Mert az én házam bizony imádság háza lesz minden nép számára."8Ez a legfőbb Úrnak, Jehovának a kijelentése, aki egybegyűjti Izrael szétszórtjait:,,Másokat is egybegyűjtök hozzá, az ő egybegyűjtöttein kívül."9Jöjjetek mind, ti mező vadjai, mind, ti erdő vadjai, hogy egyetek!10Vakok az őrállói. Egyikük sem vesz észre semmit. Mindahányan néma kutyák, nem tudnak ugatni; lihegnek, lefekszenek, szeretik a szunnyadozást.11Igen, telhetetlen lelkű kutyák, akik nem tudnak megelégedni. Pásztorok is, akik nem tudják, hogyan értsenek.Mindnyájan a saját útjukra tértek, a tisztességtelen nyeresége után megy mindegyik a maga határáról:12,,Gyertek! Hadd hozzak bort; igyuk le magunkat mámorító itallal.A holnapi nap is olyan lesz, mint a mai, nagy lesz, de még mennyire!"

57. fejezet
1Elveszett az igazságos, de senki sincs, aki szívére venné. A szerető-kedvesség emberei a halottak mellé gyűjtetnek, s közben senki sem veszi észre, hogy a csapás elől vétetett el az igazságos.2Békességre jut;nyugszik az ágyán mindaz, aki egyenességben jár.3,,Ti pedig gyertek ide közel, ti, jósnő fiai, házasságtörőnek és szajhálkodó nőnek magva!4Ki miatt örvendeztek? Ki ellen tátjátok nagyra a szátokat, és kire öltögetitek nyelveteket? Nemde törvényszegés gyermekei vagytok, a hazugság magva,5akik felkorbácsoljátok a szenvedélyeket a nagy fák között, minden dús lombú fa alatt, és levágjátok a gyermekeket a völgyekben, a kőszirtek hasadékai alatt?6A völgy sima kövei voltak a te osztályrészed. Azok, azok voltak a te sorsod. Sőt, azoknak öntöttél italfelajánlást és mutattál be ajándékot. Ezekkel vigasztalódjak én?7Magas és kiemelkedő hegyre helyezted ágyadat. Föl is mentél, hogy áldozatot mutass be.8Az ajtó és az ajtófélfák mögé raktad emlékeztetődet. Mert tőlem távol levetkőztél, majd fölmentél; kiszélesítetted ágyadat. Akkor megkötötted velük a magad szövetségét. Szeretted velük az ágyat. A férfi nemi szervet bámultad.9Aztán lementél Mélekhez olajjal, és csak sokasítottad kenőcseidet. Messzire küldözgetted küldötteidet, úgyhogy a dolgaiddal lealacsonyítottad magad a seolig.10Sok utadon fáradoztál. Nem mondtad: »Reménytelen!« Megújulást éreztél erődben. Ezért nem lettél beteg.11Kitől rémültél és ijedtél meg, hogy hazudozni kezdtél? Rólam pedig nem emlékeztél meg, semmit sem szívleltél meg. Nemde hallgattam és elrejtettem a dolgokat? Így aztán engem sem féltél.12Hát én majd megjelentem a te igazságosságodat és munkáidat, úgy, hogy nem fognak javadra válni.13Amikor segítségért kiáltasz, nem szabadít meg téged, amit összegyűjtöttél, hanem a szél viszi el mindazt. Elragadja azokat a lehelet, de aki nálam keres menedéket, az örökli a földet, és birtokba veszi szent hegyemet.14És ezt mondják majd:Töltsétek fel, töltsétek fel! Törjetek utat! Távolítsatok el minden akadályt népem útjáról!"15Mert így szól a Magasságos és Fenséges, akinek örökkévaló a lakozása, és akinek neve szent:,,A magasságban és a szent helyen lakozom, és a megtörttel és alázatos szelleművel is, hogy újjáélesszem az alázatosak szellemét, és újjáélesszem a megtörtek szívét.16Mert nem perlekedek időtlen időkig, és nem haragszom minduntalan; hisz elerőtlenedne miattam a szellem, és a lélegző teremtmények is, melyeket én alkottam.17Tisztességtelen nyereségszerzésének vétke miatt haragudtam meg, és megvertem őt, elrejtve arcomat, amíg haragos voltam. De ő elpártolóként járt szívének útján.18Láttam útjait;elkezdtem gyógyítani, vezetni és vigasztalással kárpótolni őt és gyászolóit."19,,Megteremtem az ajkak gyümölcsét. Maradandó békéje lesz a távol levőnek és a közel levőnek, és meggyógyítom őt"—így szól Jehova.20,,De a gonoszok olyanok, mint a háborgó tenger, midőn nem tud lecsillapodni, melynek vizei csak hínárt és iszapot vetnek fel.21Nincs béke a gonoszok számára"—így szól Istenem.

58. fejezet
1,,Kiálts teli torokból, ne fogd vissza! Emeld föl hangodat, mint a kürt, tudasd népemmel lázongását, és Jákob házával bűneit.2De azért nap nap után engem kerestek, és útjaim megismerésében lelték örömüket, mint az a nemzet, amely igazságosságot gyakorol, és nem hagyja el Istene igazságosságát, hiszen ők igazságos ítéleteket kértek tőlem, közeledve Istenhez, akiben örömüket lelték:3Miért böjtöltünk, és te nem láttad? Miért sanyargattuk lelkünket, és te nem vetted észre?Igaz is, böjtötök napja örömötökre volt, amikor minden munkásotokat dolgoztattátok.4Bizony csak a civakodásért és a viszályért böjtöltetek, meg azért, hogy lesújtsatok a gonoszság öklével. Nem böjtöltetek-e, mint oly napon, amelyen hangotokat a magasságban akarjátok hallatni?5Hát olyannak kell lennie a böjtnek, amelyet választottam, mint ez, mint olyan nap, amelyen a földi ember a lelkét sanyargatja? Hogy lehajtsa a fejét, mint a káka, és zsákruhát meg hamut terítsen maga alá ágynak? Ezt nevezed te böjtnek, és Jehova előtt elfogadható napnak?6Nemde inkább ez az a böjt, amelyet én választottam: leoldani a gonoszság bilincseit, kibontani az iga rúdjának kötelékeit, szabadon bocsátani a megtörteket, és az, hogy minden igarudat széttörjetek?7Nemde inkább az, hogy kenyeredet megoszd az éhezővel, és az elnyomottakat, az otthontalanokat bevidd a házadba? Hogy ha látsz valakit, aki mezítelen, betakard, és ne rejtőzz el önnön tested elől?8Akkor felvirradna világosságod, akár a hajnal, és gyorsan felsarjadna neked a gyógyulás. Színed előtt járna igazságosságod, és Jehova dicsősége lenne utóvéded.9Akkor kiáltanál, és maga Jehova válaszolna neked; segítségért kiáltanál, ő pedig azt mondaná:Itt vagyok!Ha eltávolítod körödből az igarudat, az ujjal való mutogatást, meg az ártalmas beszédet,10és megadod az éhezőnek saját lelked kívánságát, és megelégíted a nyomorgatott lelket, akkor felragyog a sötétségben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a délidő.11Jehova fog vezetni mindenkor, és a felperzselt földön is kielégíti lelkedet, és megerősíti csontjaidat; olyan leszel, mint a jól öntözött kert, és mint a vízforrás, amelynek vizei nem csalnak meg.12A te akaratodra fölépítik a régóta feldúlt helyeket; feltámasztod az egymást követő nemzedékek alapjait. A rések betömőjének fognak nevezni, az ösvények helyreállítójának, amelyeknél lakni lehet.13Ha a sabbatra való tekintettel visszafordítod lábad attól, hogy a magad kedvtelése szerint járj az én szent napomon, és gyönyörűségnek nevezed a sabbatot, Jehova szent napjának, amely dicsőíttetik, és valóban dicsőíted azt, semhogy a magad útjai szerint járj, semhogy a magad kedvteléseit keresd és üres szavakat szólj,14akkor gyönyörűséget találsz Jehovában, én pedig a föld magaslatain foglak járatni, hogy ott hajts, és ősatyádnak, Jákobnak az örökségével táplállak, mert Jehova szája mondta ezt."

59. fejezet
1Íme! Jehova keze nem lett túl rövid, hogy ne tudna megmenteni, és füle sem lett túl tompa, hogy ne hallana.2Nem, hanem vétkeitek választottak el titeket Istenetektől, és bűneitek miatt rejtette el előletek arcát úgy, hogy ne halljon.3Mert kezeteket vér szennyezte be, és ujjaitokat vétek. Ajkaitok hazugságot szóltak, nyelvetek merő igazságtalanságot mormogott.4Senki sem kiált igazságosságban, és senki, de senki nem pereskedik hűségben. A semmiben bíznak, és hiábavalóságokat beszélnek. Baj fogan, és ártalom születik.5Mérgeskígyó-tojásokat költöttek ki, és csak pókhálót szövögettek. Aki eszik a tojásaikból, meghal, a szétnyomott tojásból pedig vipera kél ki.6Pókhálójuk nem lesz jó ruhának, és nem takarják be magukat munkáikkal. Munkáik ártó munkák, és erőszakos tettek vannak kezükben.7Lábuk gazság után fut, és sietnek ártatlan vért ontani. Gondolataik ártalmas gondolatok; pusztítás és romlás van országútjaikon.8A béke útjával mit sem törődnek, és nincs igazságosság ösvényükön. Útjaikat elferdítették maguknak. Senki sem ismeri meg a békét, aki azokon lépdel.9Ezért távolodott el tőlünk a jog, és nem ér utol minket az igazságosság. Mindegyre világosságot remélünk, de íme, sötétség; fényességet, de csak homályban járunk.10Tapogatózva keressük a falat, mint a vakok, és úgy tapogatózunk, mint akiknek nincsen szemük. Megbotlunk fényes délben, mint az esti sötétségben; olyanok vagyunk az erősek között, mint a halottak.11Morgunk mindnyájan, mint a medvék, kesergően búgunk, mint a galambok. Mindegyre igazságosságot reméltünk, de nem volt, megmentést, de távol maradt tőlünk.12Mert megsokasodtak előtted lázadásaink, és bűneink mind ellenünk tettek bizonyságot. Hiszen lázadásaink velünk vannak, és vétkeinket jól ismerjük.13Törvényszegést követtünk el, és megtagadtuk Jehovát; visszahúzódtunk Istenünktől, elnyomásról és lázadásról beszéltünk, hazug szavakat fogantunk és mormogtunk a szívünkből.14Háttérbe szorult a jog, és igen távol állt az igazságosság. Mert elbukik a köztereken az igazság, és nem juthat be az egyenesség.15Hiányzik az igazság, és aki elfordul a rossztól, azt kifosztják.Jehova meglátta, és rossz volt a szemében, hogy nincsen igazságosság.16Amikor látta, hogy nincs egyetlen férfi sem, megdöbbent rajta, hogy nem akad senki, aki közbenjárna. Akkor megmentést szerzett neki karja, és igazságossága támogatta őt.17Felvette hát az igazságosságot mint páncélinget, és fejére a megmentés sisakját. A bosszú ruháit is felvette öltözetül, és magára terítette a buzgalmat palást gyanánt.18A cselekedetek szerint adja meg a kijáró jutalmat: dühödt haragot ellenfeleinek, megfelelő bánásmódot ellenségeinek. Megfizet a szigeteknek a megfelelő bánásmóddal.19És félni fogják Jehova nevét napnyugat felől, és napkelet felől az ő dicsőségét, mert eljön, mint egy szorongató folyam, melyet maga Jehova szelleme hajt.20,,El fog jönni Sionhoz a Megváltó, és azokhoz, akik elfordulnak a törvényszegéstől Jákobban"—ez Jehova kijelentése.21,,Ami pedig engem illet, ez az én szövetségem velük"—így szól Jehova.,,Szellemem, amely rajtad van, és szavaim, amelyeket szádba adtam, nem távoznak el szádból, sem utódaid szájából, sem utódaid utódainak szájából—így szól Jehova—mostantól fogva időtlen időkig."

60. fejezet
1,,Kelj fel, ó, asszony, árassz világosságot, mert eljött világosságod, és felragyogott rajtad Jehova dicsősége!2Mert íme, sötétség fogja borítani a földet, és sűrű homály a népeket, terajtad azonban felragyog Jehova, és látható lesz rajtad dicsősége.3Nemzetek jönnek majd világosságodhoz, és királyok ragyogásod fényességéhez.4Emeld föl szemeidet mindenfelé, és lásd! Mindnyájan összegyűjtettek, hozzád jöttek. Messzi távolból jönnek fiaid és leányaid, akiket oldalukon hozva dajkálnak.5Akkor meglátod, és ragyogni fogsz. Remegni fog szíved, és kiszélesedik, mert feléd áramlik a tenger gazdagsága, hozzád jönnek a nemzetek javai.6A tevék hullámzó tömege elborít téged, Midián és Éfa fiatal tevecsődörei. Mind eljönnek a Sábából valók. Aranyat és tömjént hoznak, és Jehova dicséretét hirdetik.7Hozzád gyűlik egybe Kédár minden nyája, Nebájót kosai neked szolgálnak. Helyeslésre találva jutnak fel oltáromra, és fölékesítem ékes házamat.8Kik ezek, akik repülve jönnek, mint a felhő, és mint a galambok a dúcaikhoz?9Mert bennem reménykednek majd a szigetek, és Társis hajói is, miként először, hogy elhozzák fiaidat a távolból, ezüstjükkel és aranyukkal együtt Jehova Istened nevének és Izrael Szentjének, mert ékessé tesz téged.10Idegenből valók építik fel falaidat, és királyaik szolgálnak majd téged, mert haragomban megvertelek, de jóakaratomban irgalmazok neked.11És kapuid mindig nyitva állnak majd; nem zárják be azokat se nappal, se éjjel, hogy elhozhassák neked a nemzetek javait, és királyaik fognak az élen járni.12Mert amely nemzet, és amely királyság nem szolgál téged, elvész, és a nemzetek bizony elpusztulnak.13Hozzád jön a Libanon dicsősége, a borókafenyő, a kőrisfa és a ciprus egyaránt, hogy ékesítse szentélyem helyét; és megdicsőítem lábam helyét.14Hozzád fognak térni nyomorgatóid fiai meghajolva, és lábad talpához borulnak mindazok, akik tiszteletlenül bántak veled, és így neveznek majd téged: Jehova városa, Izrael Szentjének Sionja.15Ahelyett, hogy teljesen elhagyott és gyűlölt lennél, úgy, hogy senki sem megy át rajtad, én büszkeséggé teszlek időtlen időkre, ujjongássá nemzedékről nemzedékre.16Nemzetek tejét szopod majd, és királyok emlőjét fogod szopni; és bizonyosan megtudod, hogy én, Jehova vagyok a te Megmentőd, és Jákob Hatalmasa a te Megváltód.17A réz helyett aranyat hozok, a vas helyett ezüstöt, a fa helyett rezet, a kő helyett vasat; a békét nevezem ki felvigyázóiddá, és az igazságosságot munkaadóiddá.18Többé nem hallani majd erőszakról földeden, fosztogatásról vagy összeomlásról határaidon belül. Falaidat Megmentésnek fogod nevezni, és kapuidat Dicséretnek.19Nem a nap lesz többé világosságod nappal, és fényességül nem a hold világít neked többé. Jehova lesz időtlen időkig tartó világosságod, és Istened lesz ékességed.20Nem megy le többé napod, és holdad sem fogyatkozik el, mert Jehova lesz időtlen időkig tartó világosságod, és letelnek gyászod napjai.21Ami népedet illeti, mindannyian igazságosak lesznek, és időtlen időkig fogják birtokolni a földet; ültetésem sarjadéka ők, kezem munkája, az én ékességemre.22A kevés ezerré lesz, a kicsiny pedig hatalmas nemzetté. Én, Jehova, felgyorsítom ezt a maga idejében."		  
 
0 komment , kategória:  Ézsaiás könyve/Ószövetség  
Ésaiás 66. befejező fejezete
  2009-04-22 20:04:33, szerda
 
 



1 Így szól az Úr: Az egek nékem ülőszékem, és a föld lábaimnak zsámolya: minő ház az, a melyet nékem építeni akartok, és minő az én nyugalmamnak helye?


2 Hiszen mindezeket kezem csinálta, így álltak elő mindezek; így szól az Úr. Hanem erre tekintek én, a ki szegény és megtörött lelkű, és a ki beszédemet rettegi.


3 A ki bikát öl, embert üt agyon; a ki juhval áldozik, az ebet öl; a ki ételáldozattal jő, disznóvért hoz elém; a ki tömjént gyújt, bálványt imád! Miként ők így választák útaikat, és lelkök útálatosságaikban gyönyörködött:


4 Akképen választom én is az ő megcsúfolásukat, és rájok hozom, a mitől félnek; mivel hívtam és senki nem felelt, szóltam és nem hallották, és a gonoszt cselekedték szemeim előtt, s a mit nem szerettem, azt választák.


5 Halljátok az Úrnak beszédét, a kik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, a kik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek.


6 Halld! zúgás a város felől, hah! a templom felől, hah! az Úr, a ki megfizet ellenségeinek.


7 Mielőtt vajudott volna, szült, mielőtt fájdalom jött rá, fiút hozott világra.


8 Ki hallott olyat, mint ez, ki látott hasonló dolgokat? Hát egy ország egy nap jön-é világra, és egy nép egyszerre születik-é? mert vajudott és meg is szűlé Sion az ő fiait!


9 Hát én csak megindítsam és ne vigyem véghez a szűlést? szól az Úr, vagy én, a ki szűletek, bezárjam-é [a méhet?] így szól Istened.


10 Örüljetek Jeruzsálemmel, és örvendjetek fölötte mind, a kik őt szeretitek; vígadjatok vele örvendezéssel mindnyájan, a kik gyászoltatok miatta!


11 Hogy szopjatok és megelégedjetek megvígasztaltatásának emlőjén, hogy igyatok és örvendjetek dicsőségének bőségén.


12 Mivel így szól az Úr: Ímé kiterjesztem rá a békességet, mint egy folyóvizet, és mint kiáradott patakot a népek dicsőségét, hogy szopjátok; ölben fognak hordozni, és térdeiken czirógatnak titeket.


13 Mint férfit, a kit anyja vígasztal, akként vígasztallak titeket én, és Jeruzsálemben vesztek vígasztalást!


14 Meglátjátok és örül szívetek, csontjaitok, mint a zöld fű, virágoznak, és megösmerik az Úr kezét az Ő szolgáin, és haragját ellenségei fölött.


15 Mert ímé, az Úr eljő tűzben, s mint forgószél az ő szekerei, hogy megfizesse búsulásában az Ő haragját, és megfeddését sebesen égő lánggal.


16 Mert az Úr tűzzel ítél és kardjával minden testet, és sokan lesznek az Úrtól megöltek.


17 A kik magokat megszentelik és mossák a [bálvány] kertekért, egy [pap] megett, a középen; a kik disznóhúst esznek és férget és egeret, együtt pusztulnak el mind, mondja az Úr.


18 És én cselekedeteiteket és gondolataitokat [megbüntetem!] Eljő [az idő], hogy minden népeket és nyelveket egybegyűjtsek, hogy eljövén, meglássák az én dicsőségemet.


19 És teszek köztök jelt, és küldök közülök megszabadultakat a népekhez, Tarsisba, Pulba és Ludba, az íjjászokhoz, Tubálhoz és Jávánhoz; a messze szigetekbe, a melyek rólam nem hallottak, és nem látták dicsőségemet, és hirdetik dicsőségemet a népek között.


20 És elhozzák minden testvéreiteket minden népek közül ajándékul az Úrnak, lovakon, szekereken, hintókban, öszvéreken és tevéken szentségemnek hegyére Jeruzsálembe, így szól az Úr, a mint hozzák Izráelnek fiai az ajándékot tiszta edényben az Úrnak házába.


21 És ezek közül is választok a papok közé, a Léviták közé, így szól az Úr.


22 Mert mint az új egek és az új föld, a melyeket én teremtek, megállnak én előttem, szól az Úr, azonképen megáll a ti magvatok és nevetek;


23 És lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljő minden test engem imádni, szól az Úr.


24 És kimenvén, látni fogják azoknak holttesteit, a kik ellenem vétkeztek, mert az ő férgök meg nem hal és tüzök el nem aluszik, és minden test előtt borzadásul lesznek.



 		 
 
0 komment , kategória:  Ézsaiás könyve/Ószövetség  
Ésaiás 65. fejezete
  2009-04-16 11:34:03, csütörtök
 
  Ésaiás próféta könyve 65. rész

1. Megkeresni hagytam magamat azoktól, a kik nem is kérdeztenek; megtaláltattam magamat azokkal, a kik nem is kerestenek. Ezt mondám: Ímhol vagyok, ímhol vagyok, a népnek, a mely nem nevemről neveztetett.
2. Kiterjesztém kezeimet egész napon a pártos nép után, a mely nem jó úton járt gondolatainak nyomán;
3. A nép után, mely ingerel engem szemtől szembe, szünetlenül, kertekben áldozik, és téglákon szerez jóillatot,
4. Mely a sírokhoz ül, és a barlangokban hál, a disznóhúst eszi, és fertelmes leves van tálaiban,
5. Mely ezt mondja: Maradj otthon, ne jőjj hozzám, mert szent vagyok néked; e nép füst az orromban és szüntelen égő tűz.
6. Ímé, feliratott előttem: nem hallgatok, csak ha előbb megfizetek, megfizetek keblökben:
7. Vétkeitekért és atyáitok vétkeiért mind együtt, szól az Úr, a kik hegyeken tettek jóillatot és halmokon csúfoltak engemet meg, és visszamérem először jutalmokat keblökre.
8. Így szól az Úr: Mint a mikor mustot lelnek a fürtben, ezt mondják: ne veszesd el, mert áldás van benne, ekként cselekszem szolgáimért, és nem vesztek mindent el!
9. És nevelek Jákóbból magot, és Júdából, a ki hegyeimnek örököse legyen, és bírják azt választottaim, és szolgáim lakjanak ott!
10. És lesz Sáron nyájak legelőjévé, és Ákhor völgye barmok fekvőhelyévé népem számára, a mely engem keresett.
11. Ti pedig, a kik az Urat elhagyátok, a kik szent hegyemről elfeledkezétek, ti, kik Gádnak asztalt készítetek, és Meninek italáldozatot töltötök,
12. Titeket én a kard alá számlállak, és mindnyájan leborultok megöletésre: mert hívtalak és nem feleltetek, szóltam és nem hallottátok: a gonoszt cselekedtétek szemeim előtt, és a mit nem szerettem, azt választottátok.
13. Azért így szól az Úr Isten: Ímé, szolgáim esznek, ti pedig éheztek, ímé, szolgáim isznak, ti pedig szomjúhoztok, ímé, szolgáim örvendnek, de ti megszégyenültök!
14. Ímé, szolgáim vígadnak szívök boldogságában, és ti kiáltani fogtok szívetek fájdalmában, és megtört lélekkel jajgatni fogtok;
15. És átok gyanánt hagyjátok itt neveteket az én választottaimnak, és megöl titeket az Úr Isten, és szolgáit más névvel nevezi,
16. Hogy a ki magát áldja e földön, áldja magát az igaz Istenben, és a ki esküszik e földön, esküdjék az igaz Istenre, mert elfeledvék a régi nyomorúságok, és mert elrejtvék szemeim elől.
17. Mert ímé, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem emlittetnek, még csak észbe sem jutnak;
18. Hanem örüljetek és örvendjetek azoknak mindörökké, a melyeket én teremtek; mert ímé, Jeruzsálemet vígassággá teremtem, és az ő népét örömmé.
19. És vígadok Jeruzsálem fölött, és örvendek népem fölött, és nem hallatik többé abban siralomnak és kiáltásnak szava!
20. Nem lesz ott többé csupán néhány napot ért gyermek, sem vén ember, a ki napjait be nem töltötte volna, mert az ifjú száz esztendős korában hal meg és a bűnös száz esztendős korában átkoztatik meg.
21. Házakat építnek és bennök lakoznak, és szőlőket plántálnak és eszik azok gyümölcsét.
22. Nem úgy építnek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt, mert mint a fáké, oly hosszú lesz népem élete, és kezeik munkáját elhasználják választottaim.
23. Nem fáradnak hiába, nem nemzenek a korai halálnak, mivel az Úr áldottainak magva ők, és ivadékaik velök megmaradnak.
24. És mielőtt kiáltanának, én felelek, ők még beszélnek, és én már meghallgattam.
25. A farkas és bárány együtt legelnek, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik, és a kígyónak por lesz az ő kenyere. Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén; így szól az Úr.

 
 
0 komment , kategória:  Ézsaiás könyve/Ószövetség  
Ésaiás 54-55. fejezetei
  2009-03-30 01:01:58, hétfő
 
 



Link

Ésaiás próféta könyve 54. rész

1. Ujjongj te meddő, ki nem szűltél, ujjongva énekelj és kiálts, ki nem vajudtál, mert többek az elhagyottnak fiai a férjnél való fiainál, azt mondja az Úr.
2. Szélesítsd ki a sátorod helyét, és hajlékidnak kárpitjait terjeszszék ki; ne tiltsd meg; nyújtsd meg köteleidet, és erősítsd meg szegeidet.
3. Mert mind jobb-, mind balkézre kiterjedsz, és magod népeket vesz örökségbe, és puszta városokat megnépesítnek.
4. Ne félj, mert meg nem szégyenülsz, és ne pirulj, mert meg nem gyaláztatol, mert ifjúságod szégyenéről elfeledkezel, és özvegységednek gyalázatáról többé meg nem emlékezel.
5. Mert férjed a te Teremtőd, seregeknek Ura az Ő neve, és megváltód Izráelnek Szentje, az egész föld Istenének hívattatik.
6. Mert mint elhagyott és fájó lelkű asszonyt hív téged az Úr, és mint megvetett ifjú asszonyt; ezt mondja Istened:
7. Egy rövid szempillantásig elhagytalak, és nagy irgalmassággal egybegyűjtlek;
8. Búsulásom felbuzdultában elrejtém orczámat egy pillantásig előled, és örök irgalmassággal könyörülök rajtad; ezt mondja megváltó Urad.
9. Mert úgy lesz ez nékem, mint a Noé özönvize; miként megesküvém, hogy nem megy át többé Noé özönvize e földön, úgy esküszöm meg, hogy rád többé nem haragszom, és téged meg nem feddelek.
10. Mert a hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad.
11. Oh te szegény, szélvésztől hányt, vígasztalás nélkül való! Ímé, ólomporba rakom köveidet, és zafirokra alapítalak.
12. Rubinból csinálom falad párkányzatát, és kapuidat gránátkövekből, és egész határodat drágakövekből;
13. És minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége.
14. Igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel, mert nem közelg hozzád.
15. És ha összegyűlvén összegyűlnek, ez nem én tőlem lesz! A ki ellened összegyűl, elesik általad.
16. Ímé, én teremtettem a kovácsot, a ki a parazsat éleszti és fegyvert készít mestersége szerint: és én teremtém a pusztítót is a vesztésre!
17. Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az Úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, mely tőlem van, így szól az Úr.

Ésaiás próféta könyve 55. rész

1. Oh mindnyájan, kik szomjúhoztok, jertek e vizekre, ti is, kiknek nincs pénzetek, jertek, vegyetek és egyetek, jertek, vegyetek pénz nélkül és ingyen, bort és tejet.
2. Miért adtok pénzt azért, a mi nem kenyér, és gyűjtött kincseteket azért, a mi meg nem elégíthet? Hallgassatok, hallgassatok reám, hogy jót egyetek, és gyönyörködjék lelketek kövérségben.
3. Hajtsátok ide füleiteket és jertek hozzám; hallgassatok, hogy éljen lelketek, és szerzek veletek örök szövetséget, Dávid iránt való változhatatlan kegyelmességem szerint.
4. Ímé, bizonyságul adtam őt a népeknek, fejedelmül és parancsolóul népeknek.
5. Ímé, nem ismert népet hívsz elő, és a nép, a mely téged nem ismert, hozzád siet az Úrért, Istenedért és Izráel Szentjéért, hogy téged megdicsőített.
6. Keressétek az Urat, a míg megtalálható, hívjátok őt segítségül, a míg közel van.
7. Hagyja el a gonosz az ő útát, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban.
8. Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok az én útaim, így szól az Úr!
9. Mert a mint magasabbak az egek a földnél, akképen magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál!
10. Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek:
11. Így lesz az én beszédem, a mely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, a mit akarok, és szerencsés lesz ott, a hová küldöttem.
12. Mert örömmel jöttök ki, és békességben vezéreltettek; a hegyek és halmok ujjongva énekelnek ti előttetek, és a mező minden fái tapsolnak.
13. A tövis helyén cziprus nevekedik, és bogács helyett mirtus nevekedik, és lesz ez az Úrnak dicsőségül és örök jegyül, a mely el nem töröltetik.



  
 
0 komment , kategória:  Ézsaiás könyve/Ószövetség  
Ésaiás 52-53. fejezetei
  2009-03-27 12:28:03, péntek
 
 


Link

Ésaiás próféta könyve 52. rész

1. Serkenj föl, serkenj föl, öltözd fel erősségedet, Sion, öltözzél fel ékességed ruháiba, Jeruzsálem, szent város, mert nem lép te beléd többé körülmetéletlen, tisztátalan!
2. Rázd ki magad a porból, kelj fel, ülj fel Jeruzsálem, oldd ki magadat nyakad bilincseiből, Sion fogoly leánya!
3. Mert így szól az Úr Isten: Ingyen adattatok el, és nem pénzen váltattok meg!
4. Mert így szól az Úr Isten: Égyiptomba ment alá népem először, hogy ott bujdossék, és azután Assiria nyomorgatá őt ok nélkül.
5. És most mit tegyek itt? szól az Úr, hiszen népem elvitetett ok nélkül, és a rajta uralkodók ujjonganak, szól az Úr, és nevem szüntelen mindennap gúnyoltatik.
6. Ezért hadd ismerje meg népem az én nevemet, ezért ama napon! Hogy én vagyok, a ki mondom: Ímé, itt vagyok!
7. Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, a ki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet, a ki ezt mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened!
8. Halld őrállóidat! felemelik szavokat, ujjonganak egyetemben, mert szemtől-szembe látják, hogy mint hozza vissza Siont az Úr!
9. Ujjongva énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert megvígasztalá az Úr népét, megváltá Jeruzsálemet.
10. Feltűrte az Úr szent karját minden népeknek szemei előtt, hogy lássák a föld minden határai Istenünk szabadítását!
11. Távozzatok, távozzatok, jertek ki, onnan, tisztátalant ne illessetek, jertek ki közülök, tisztítsátok meg magatokat, a kik az Úr edényeit hordozzátok.
12. Mert ne sietséggel jertek ki, és ne futással menjetek; mert előttetek megy az Úr, és követni fog Izráel Istene!
13. Ímé, jó szerencsés lesz szolgám, magasságos, felséges és dicső lesz nagyon.
14. Miképen eliszonyodtak tőled sokan, oly rút, nem emberi volt ábrázatja, és alakja sem ember fiaié volt:
15. Akképen ejt ámulatba sok népeket; fölötte a királyok befogják szájokat, mert a mit nékik nem beszéltek volt, azt látják, és mit nem hallottak volt, arra figyelnek.

Ésaiás próféta könyve 53. rész

1. Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg?
2. Felnőtt, mint egy vesszőszál Ő előtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos!
3. Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint a ki elől orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.
4. Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!
5. És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.
6. Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté.
7. Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját nem nyitotta meg!
8. A fogságból és ítéletből ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?!
9. És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában.
10. És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz.
11. Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli.
12. Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá, és a bűnösökért imádkozott!

 
 
0 komment , kategória:  Ézsaiás könyve/Ószövetség  
Ésaiás 50-51. fejezetei
  2009-03-24 10:52:31, kedd
 
 


Link

Ésaiás próféta könyve 50. rész

1. Így szól az Úr: Hol van anyátok elválólevele, a melylyel őt elbocsátám? vagy hol van egy kölcsönadóim közül, a kinek titeket eladtalak? Ímé, a ti vétkeitekért adattatok el, és bűneitekért bocsáttatott el anyátok!
2. Miért jöttem, holott nem volt ott senki? hívtam és nem felelt senki sem! vagy olyan rövid már a kezem, hogy meg nem válthat? vagy nincs bennem megszabadításra való erő? Ímé, én dorgálásommal kiszáraztom a tengert, a folyókat pusztává teszem, megbűzhödnek halaik, hogy nincsen víz, és szomjúságtól meghalnak.
3. Felöltöztetem az egeket sötétségbe, és gyászruhával födöm be azokat.
4. Az Úr Isten bölcs nyelvet adott én nékem, hogy tudjam erősítni a megfáradtat beszéddel, fölserkenti minden reggel, fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok.
5. Az Úr Isten megnyitotta fülemet, és én nem voltam engedetlen, hátra nem fordultam.
6. Hátamat odaadám a verőknek, és orczámat a szaggatóknak, képemet nem födöztem be a gyalázás és köpdösés előtt.
7. És az Úr Isten megsegít engemet, azért nem szégyenülök meg, ezért olyanná tettem képemet, mint a kova, és tudtam, hogy szégyent nem vallok.
8. Közel van, a ki engem megigazít, ki perel én velem? Álljunk együtt elő! Kicsoda peresem? közelegjen hozzám!
9. Ímé, az Úr Isten megsegít engem, kicsoda kárhoztatna engem? Ímé, mindnyájan, mint a ruha megavulnak, moly emészti meg őket!
10. Ki féli közületek az Urat? és ki hallgat az ő szolgája szavára? ő, a ki sötétségben jár és nincs fényesség néki, bízzék az Úr nevében, és támaszkodjék Istenhez!
11. Ímé, ti mind, a kik tüzet gyujtotok, felövezvén magatokat tüzes nyilakkal, vettessetek tüzeteknek lángjába és a tüzes nyilakba, a melyeket meggyújtottatok! Kezemből jő ez rátok; fájdalomban fogtok feküdni!

Ésaiás próféta könyve 51. rész

1. Hallgassatok reám, kik az igazságot követitek, kik az Urat keresitek; tekintsetek a kőszálra, a melyből kivágattattatok, és a kútfő nyílására, a melyből kiásattatok!
2. Tekintsetek Ábrahámra, atyátokra, és Sárára, a ki titeket szűlt, hogy egymagát hívtam el őt, és megáldám és megszaporítám őt.
3. Mert megvígasztalja az Úr Siont, megvígasztalja minden romjait, és pusztáját olyanná teszi, mint az Éden, és kietlenjét olyanná, mint az Úrnak kertje, öröm és vígasság találtatik abban, hálaadás és dicséret szava!
4. Figyeljetek reám, én népem, és reám hallgassatok, én nemzetem! mert tanítás megy ki tőlem, és törvényemet a népek megvilágosítására megalapítom.
5. Közel igazságom, kijő szabadításom, és karjaim népeket ítélnek: engem várnak a szigetek, és karomba vetik reménységüket.
6. Emeljétek az égre szemeiteket, és nézzetek a földre ide alá, mert az egek mint a füst elfogynak, és a föld, mint a ruha megavul, és lakosai hasonlókép elvesznek; de szabadításom örökre megmarad, és igazságom meg nem romol.
7. Hallgassatok rám, kik tudjátok az igazságot, te nép, kinek szívében van törvényem! ne féljetek az emberek gyalázatától, és szidalmaik miatt kétségbe ne essetek!
8. Mert mint a ruhát, moly emészti meg őket, és mint a gyapjat, féreg eszi meg őket, és igazságom örökre megmarad, és szabadításom nemzetségről nemzetségre!
9. Kelj föl, kelj föl, öltözd fel az erőt, oh Úrnak karja! kelj föl, mint a régi időben, a messze hajdanban! Avagy nem te vagy-é, a ki Ráhábot kivágta, és a sárkányt átdöfte?
10. Nem te vagy-é, a ki a tengert megszáraztotta, a nagy mélység vizeit; a ki a tenger fenekét úttá változtatta, hogy átmenjenek a megváltottak?!
11. Így térnek meg az Úrnak megváltottai, és ujjongás között Sionba jőnek, és örökös öröm fejökön; vígasságot és örömöt találnak, eltünik a fájdalom és sóhaj!
12. Én, én vagyok megvigasztalótok! Ki vagy te, hogy félsz halandó embertől? ember fiától, a ki olyan lesz, mint a fű?!
13. Hogy elfeledkeztél az Úrról, Teremtődről, a ki az eget kiterjeszté és a földet megalapítá, és hogy félsz szüntelen minden napon nyomorgatódnak haragjától, a ki igyekszik elveszteni? De hol van a nyomorgató haragja?
14. Hirtelen megszabadul a fogoly, és nem hal meg a veremben, kenyere sem fogy el:
15. Hiszen én vagyok az Úr, a te Istened, a ki megreszkettetem a tengert és zúgnak habjai; seregeknek Ura az Én nevem?
16. És adtam beszédemet a te szádba, és kezem árnyékával födöztelek be, hogy újonnan plántáljam az egeket, és megalapítsam a földet, és ezt mondjam Sionnak: Én népem vagy te!
17. Serkenj föl, serkenj föl, kelj föl Jeruzsálem, ki megittad az Úr kezéből haragja poharát; a tántorgás öblös kelyhét megittad, kiürítéd!
18. Nem vala vezetője minden fiai közül, a kiket szűlt, nem fogta senki őt kézen minden fiai közül, a kiket fölnevelt.
19. E kettő esett rajtad! Kicsoda szánt meg téged? A pusztulás, a romlás, az éhség és a fegyver; miként vígasztaljalak téged?
20. Fiaid elájultan ott feküdtek minden utczáknak fejeinél, mint a hálóba esett zerge, megrészegedve az Úr haragjától, Istenednek feddésétől.
21. Ezért halld meg ezt, szenvedő, ki részeg vagy, de nem bortól!
22. Így szól Urad, az Úr, és Istened, a ki népéért bosszút áll: Ímé, kiveszem kezedből a tántorgás poharát, haragom öblös kelyhét, nem iszod többé azt meg!
23. És adom azt nyomorgatóid kezébe, a kik azt mondották lelkednek: Hajolj meg, hogy átmenjünk te rajtad, és a te hátadat olyanná tetted, mint a föld, és mint a minő az utcza a járóknak!



 
 
0 komment , kategória:  Ézsaiás könyve/Ószövetség  
Ésaiás 44-45.fejezetei
  2009-03-20 09:40:12, péntek
 
 


Link

Így szól Jehova a felkentjéhez, Círuszhoz, akinek megfogtam jobb kezét, hogy nemzeteket hódoltassak meg előtte, és így leoldjam a királyok csípőjéről az övet, hogy megnyissam előtte a kétszárnyú ajtókat, és még a kapuk se legyenek bezárva: 2 ,,Én megyek előtted, és a föld kiemelkedéseit elegyengetem. Darabokra töröm a rézajtókat, és a vasreteszeket levágom. 3 Neked adom a sötétben levő kincseket és a rejtekhelyek kincseit, hogy megtudd, hogy én vagyok Jehova, aki neveden szólítalak, Izrael Istene. 4 Szolgámért, Jákobért és Izraelért, választottamért neveden hívtalak; tiszteletre méltó nevet adtam neked, noha nem ismertél. 5 Én vagyok Jehova, és nincsen más. Rajtam kívül nincs Isten. Jól felövezlek, noha nem ismersz, 6 hogy megtudják napkelettől és napnyugattól fogva, hogy senki sincs rajtam kívül. Én vagyok Jehova, és nincsen más, 7 aki világosságot formál és sötétséget teremt, békét szerez és bajt teremt; én, Jehova idézem elő mindezeket. 8 Ó, egek, csepegjetek felülről, és csörgedezzen a felhős égbolt az igazságosságtól! Nyíljon meg a föld, bőven teremjen megmentést, és sarjasszon igazságosságot is egyszersmind. Én, Jehova teremtettem azt." 9 Jaj annak, aki perlekedik Megformálójával, mint egy cserépdarab a föld másik cserépdarabjával! Mondja-e az agyag a formálójának: ,,Mit csinálsz?", és a készítményed: ,,Nincs is keze." 10 Jaj annak, aki ezt mondja apjának: ,,Mit nemzesz?", és a feleségnek: ,,Mivel vajúdsz?" 11 Így szól Jehova, Izrael Szentje és Megformálója: ,,Kérdjétek meg tőlem a jövendőt fiaimról, és parancsoljatok nekem kezem munkája felől. 12 Én alkottam a földet, és az embert is én teremtettem rá. Én feszítettem ki saját kezemmel az egeket, és parancsoltam egész seregüknek." 13 ,,Én támasztottam valakit igazságosságban, és minden útját elegyengetem. Ő fogja megépíteni városomat, és elbocsátja a száműzetésből enyéimet, de nem fizetségért, nem is megvesztegetés fejében" — így szól a seregek Jehovája. 14 Ezt mondja Jehova: ,,Egyiptom fizetetlen munkásai, Etiópia kereskedői és a sabeusok, a szálas termetű emberek hozzád jönnek, és a tieid lesznek. Teutánad mennek, bilincsekben vonulnak, és előtted hajolnak meg. Hozzád imádkoznak így szólva: »Veled van az Isten, és nincsen más; nincs más Isten.«" 15 Bizony rejtőző Isten vagy te, Izrael Istene, Megmentő! 16 Meg fognak szégyenülni, sőt megaláztatnak valamennyien. A bálványalakok készítői mind megalázottan fognak járni. 17 De Izrael megszabadul Jehovával egységben időtlen időkre szóló megmentéssel. Ti nem fogtok megszégyenülni, nem is aláztattok meg időtlen időkig sem, az örökkévalóságon át. 18 Mert így szól Jehova, az egek Teremtője, Ő, az igaz Isten, a föld Megformálója és Alkotója, Ő, aki megszilárdította, aki nem pusztán a semmiért teremtette, aki azért formálta meg, hogy lakjanak rajta: ,,Én vagyok Jehova, és nincsen más. 19 Nem beszéltem rejtekhelyen, a föld valamely sötét helyén, és nem mondtam Jákob magvának: »A semmiért keressetek engem.« Én vagyok Jehova, aki igazságosságot szólok, és egyenesen beszélek. 20 Gyülekezzetek és jöjjetek. Gyertek közel egymáshoz, ti, akik a nemzetek közül megmenekültetek! Akik faragott képmásuk fáját hordozzák, azoknak semmi ismeretük sincs, és azoknak sincs, akik olyan istenhez imádkoznak, aki nem tud megmenteni. 21 Számoljatok be és adjátok elő mondandótokat. Igen, tanácskozzanak együtt egységben. Ki hallatta ezt régtől fogva? Ki adta ezt hírül már akkortól? Hát nem én, Jehova, akin kívül nincs más Isten; igazságos Isten és Megmentő, amilyen nincsen rajtam kívül? 22 Térjetek hozzám, és nyerjetek megmentést mindnyájan, akik a föld végein vagytok; mert én vagyok az Isten, és nincsen más. 23 Magamra esküdtem — igazságosságban hagyta el számat a szó, úgyhogy nem tér vissza —, hogy nekem fog meghajolni minden térd, és rám esküszik minden nyelv, 24 így szólva: »Bizony Jehovában van a teljes igazságosság és erő. Mindazok, akik felindulnak ellene, őhozzá jönnek majd, és megszégyenülnek. 25 Jehovában bizonyul igaznak Izrael egész magva, és Ővele fognak dicsekedni.«"

46 Meghajolt Bél, görnyedezik Nébó; bálványképeiket immár vadaknak és háziállatoknak kell hordozniuk; úti holmi lett belőlük, teher a fáradt állatoknak. 2 Meg fognak görnyedni, mind ugyanúgy meghajolnak majd; nem képesek megmenteni a terhet, hanem fogságba megy a lelkük. 3 ,,Hallgassatok rám, ó, Jákob háza, és ti mind, akik megmaradtatok Izrael házából! Ti, akiket az anyaméhtől hordozlak, akiket a méhtől fogva viszlek. 4 Én öregkorotokig ugyanaz vagyok, és megőszülésetekig hordozom a terhet. Én cselekedni fogok, hogy vigyem és hordozzam a terhet, és menekvésről gondoskodjak. 5 Kivel hasonlítotok össze vagy tesztek egyenlővé vagy vettek egybe engem, hogy hasonlók lennénk egymáshoz? 6 Vannak, akik kiszórják az aranyat az erszényből, és lemérik a mérlegkarral az ezüstöt. Fémművest fogadnak fel, az pedig istent készít belőle. Leborulnak, igen, meghajtják magukat. 7 Viszik a vállukon, cipelik és leteszik a helyére, hogy ott álljon mozdulatlanul. Nem mozdul az el helyéről. Kiáltanak is hozzá, de nem válaszol, nem menti meg az embert nyomorúságából. 8 Emlékezzetek erre, hogy bátorságot gyűjthessetek. Szívleljétek meg, ti törvényszegők! 9 Emlékezzetek az elsőkre a régmúlttól fogva, hogy én vagyok az isteni Fenség, és nincs más Isten, sem senki hozzám hasonló; 10 aki kezdettől fogva megmondom a véget, és régtől fogva azokat, amiket még nem vittek véghez; aki azt mondom: »Elhatározásom megáll, és megteszem mindazt, ami kedvemre van«; 11 aki ragadozó madarat hívok el napkeletről, messzi földről az embert, hogy végrehajtsa elhatározásomat. Megmondtam, meg is valósítom. Megformáltam, meg is cselekszem. 12 Hallgassatok rám, ti csökönyös szívűek, akik messze vagytok az igazságosságtól! 13 Közel hoztam igazságosságomat. Nincsen messze, és nem késlekedik a tőlem jövő megmentés. Sionban adok megmentést, Izraelnek adom ékességemet."

 		 
 
0 komment , kategória:  Ézsaiás könyve/Ószövetség  
Ésaiás 43-44. fejezete
  2009-03-19 09:35:00, csütörtök
 
 



Íme! Az én szolgám, akit szilárdan támogatok! Az én választottam, akit lelkem helyesel. Szellememet adtam belé. Igazságosságot hoz a nemzeteknek. 2 Nem fog kiabálni, a hangját sem emeli föl, és nem hallatja hangját az utcán. 3 A megrepedt nádszálat nem töri el, és a pislákoló lenkanócot nem oltja ki. Hűségben hozza el az igazságosságot. 4 Nem halványul el, és nem reped meg, mígnem érvényt szerez az igazságosságnak a földön. Törvényére várnak a szigetek is. 5 Így szól az igaz Isten, Jehova, az egek Teremtője, a Hatalmas, aki kifeszíti azokat, aki kiteríti a földet és annak termését, aki leheletet ad a rajta levő népnek, és szellemet a rajta járóknak: 6 ,,Én, Jehova hívtalak el igazságosságban, és megfogtam kezedet. Megóvlak téged, és a nép szövetségéül adlak, a nemzetek világosságául, 7 hogy megnyisd a vak szemeket, hogy kihozd a tömlöcből a rabokat, a fogházból a sötétségben ülőket. 8 Én vagyok Jehova. Ez a nevem, és senki másnak nem adom dicsőségemet, sem dicséretemet a faragott képmásoknak. 9 Az első dolgok, íme, bekövetkeztek, de újakat hirdetek. Még mielőtt kisarjadnának, hallatom azokat veletek." 10 Énekeljetek Jehovának új éneket, dicséretét a föld végső határától fogva, ti, akik a tengerre mentek és oda, ami betölti azt, ti szigetek, és az ott lakók. 11 Emelje föl hangját a pusztaság és városai, a települések, ahol Kédár lakik. Örömmel kiáltsanak a sziklaszirt lakói. A hegyek csúcsáról rivalgjanak az emberek. 12 Adjanak dicsőséget Jehovának, és beszéljék el dicséretét a szigeteken. 13 Jehova kivonul, mint egy hős. Buzgalmat ébreszt, mint egy harcos. Kiált, igen, harci kiáltást hallat; hatalmasabbnak bizonyul ellenségeinél. 14 ,,Sokáig csendben voltam. Hallgattam. Önuralmat gyakoroltam. Mint a szülő nő, nyögni fogok, lihegek és zihálok egyszerre. 15 Hegyeket és dombokat tarolok le, és egész növényzetüket elszárasztom. Szigetekké teszek folyókat, és kiszárítom a nádas tavakat. 16 Olyan úton járatom majd a vakokat, amelyet nem ismernek, ismeretlen ösvényen fognak lépdelni. Világossággá teszem előttük a sötét helyet, és sima földdé a göröngyös terepet. Ezeket fogom cselekedni értük, és nem hagyom el őket." 17 Vissza kell fordulniuk, és nagyon megszégyenülnek, akik faragott képmásokba vetik bizalmukat, akik ezt mondják az öntött képmásoknak: ,,Ti vagytok isteneink." 18 Halljátok meg, ti süketek! Nézzetek, hogy lássatok, ti vakok! 19 Kicsoda vak, ha nem az én szolgám, és ki olyan süket, mint a követem, akit elküldök? Ki olyan vak, mint a megjutalmazott, és olyan vak, mint Jehova szolgája? 20 Sok mindent lehetett látni, de te nem figyeltél. Kinyittattak a fülek, de te nem hallottál. 21 Jehova az ő igazságosságáért gyönyörűségét lelte abban, hogy felmagasztalja a törvényt, és fenségessé tegye azt. 22 De ez egy kirabolt, kifosztott nép; mindnyájukat kelepce tartja fogva a vermekben, és a fogházakban rejtegetik őket. Prédává lettek, és nincsen szabadító, zsákmánnyá, és senki sem mondja: ,,Hozd vissza!" 23 Ki hajtja fülét erre közületek? Ki figyel és ki hallgat ide a későbbi időkre nézve? 24 Ki adta oda prédául Jákobot, és Izraelt a fosztogatóknak? Nemde Jehova, Ő, aki ellen vétkeztünk, és akinek útjain nem akartak járni, és akinek törvényére nem figyeltek oda? 25 Ezért Ő kiontotta rá dühét, haragját és a háború erejét. Az emésztette körös-körül, de ő nem vette tudomásul; lángolt ellene, de ő semmit sem szívlelt meg.

43 És most így szól Jehova, a Teremtőd, ó, Jákob, és Megformálód, ó, Izrael: ,,Ne félj, mert én megváltottalak. Neveden hívtalak. Enyém vagy. 2 Ha vizeken kelnél át, én veled leszek, és ha folyókon, nem borítanak el. Ha tűzön mennél át, nem égsz meg, és a láng sem perzsel meg téged. 3 Mert én vagyok Jehova, a te Istened, Izrael Szentje, a te Megmentőd. Egyiptomot adtam váltságul érted, Etiópiát és Szébát helyetted. 4 Mivel értékes vagy szememben, tisztelet övez téged, és én szeretlek. Embereket adok helyetted, és nemzeteket a lelked helyett. 5 Ne félj, mert én veled vagyok! Napkeletről elhozom magodat, és napnyugatról egybegyűjtelek. 6 Északnak azt mondom: »Add ide!«, és délnek: »Ne tartsd vissza! Hozd el fiaimat a messzeségből, és leányaimat a föld végső határáról, 7 mindenkit, aki nevemről neveztetik, és akit dicsőségemre teremtettem, akit megformáltam, igen, akit megalkottam.« 8 Hozd ide a népet, amely vak, pedig van szeme, és azokat, akik süketek, noha van fülük. 9 Minden nemzet gyűljön e g y helyre, és jöjjenek össze a népek. Ki képes közülük tudatni ezt? Vagy képesek-e hallatni velünk akár az első dolgokat? Állítsák elő tanúikat, hogy igazságosnak lehessen nyilvánítani őket, vagy hallják meg és mondják: »Ez az igazság!«" 10 ,,Ti vagytok az én tanúim — ez Jehova kijelentése —, igen, szolgám, akit kiválasztottam, hogy ismerjetek és higgyetek bennem, és megértsétek, hogy én ugyanaz vagyok. Előttem Isten nem formáltatott, és utánam sem lett egy sem. 11 Én, én vagyok Jehova, és rajtam kívül nincs megmentő." 12 ,,Én szóltam, megmentésről gondoskodtam, és hallattam azt, amikor nem volt idegen isten köztetek. Így hát ti vagytok az én tanúim — ez Jehova kijelentése —, és én Isten vagyok. 13 Én mindenkor ugyanaz vagyok, és senki sincs, aki megszabadítana kezemből. Cselekedni fogok, és ki fordíthatja azt vissza?" 14 Ezt mondja Jehova, a ti Megváltótok, Izrael Szentje: ,,A ti érdeketekben küldök Babilonba, és leverem a börtönök reteszeit, és lesújtok a hajókban levő káldeusokra jajkiáltásaik közepette. 15 Én vagyok Jehova, a ti Szentetek, Izrael Teremtője, a Királyotok." 16 Ezt mondja Jehova, aki utat készít a tengeren át, és ösvényt a hatalmas vizeken át, 17 aki felvonultatja a harci szekeret és a lovat, a haderőt és az erőseket egyaránt: ,,Feküdni fognak. Nem kelnek föl. Bizony kialszanak; eloltatnak, mint a lenkanóc." 18 ,,Ne emlékezzetek az elsőkre, és a korábbiakkal ne foglalkozzatok. 19 Íme, valami újat teszek. Most sarjad ki. Nemde megtudjátok majd? Igen, utat készítek a pusztán át, a sivatagi folyókon át. 20 Dicsőíteni fog engem a mező vadja, a sakálok és a struccok; mert vizet adok a pusztában, folyókat a sivatagban, hogy megitassam népemet, választottamat, 21 a népet, amelyet magamnak formáltam, hogy szólják dicséretemet. 22 De engem nem hívtál, ó, Jákob, mert elfáradtál tőlem, ó, Izrael! 23 Nem hoztad el nekem egészen elégő felajánlásaid juhait, és nem dicsőítettél áldozataiddal. Én nem kényszerítettelek arra, hogy ajándékkal szolgálj engem, és nem fárasztottalak tömjénnel. 24 Nem vettél nekem pénzen édes illatú nádat, és nem üdítettél fel áldozataid kövérjével. Valójában szolgálatra kényszerítettél engem bűneid miatt; vétkeiddel fárasztottál. 25 Én, én törlöm el törvényszegéseidet önmagamért, és bűneidről nem emlékezem meg. 26 Emlékeztess; szálljunk perbe egymással; add elő a mondandódat, hogy igaznak bizonyulj. 27 Vétkezett a te atyád, az első, és szószólóid törvényszegést követtek el ellenem. 28 Így hát megszentségtelenítem a szent hely fejedelmeit, és kiszolgáltatom Jákobot mint pusztulásra szántat, és Izraelt a becsmérlő szavaknak.

44 Most pedig figyelj, ó, szolgám, Jákob, és te, ó, Izrael, akit kiválasztottam! 2 Így szól Jehova, az Alkotód és Formálód, aki az anyaméhtől fogva segített téged: »Ne félj, ó, szolgám, Jákob, és te, Jesurun, akit kiválasztottam. 3 Mert vizet árasztok a szomjazóra, és csörgedező patakokat a száraz vidékre. Kiárasztom szellememet magodra, és áldásomat csemetéidre. 4 Felsarjadnak mintegy a zöld fű között, mint a nyárfák a vizesárkok mellett. 5 Az egyik azt mondja majd: ,Jehováé vagyok.' A másik Jákob nevéről nevezi magát, amaz pedig ezt írja kezére: ,Jehovához tartozó.' Megint egy másik Izrael nevéről nevezi el magát.« 6 Így szól Jehova, Izrael királya és Megváltója, a seregek Jehovája: »Én vagyok az első, és én vagyok az utolsó. Rajtam kívül nincs Isten. 7 Ki van hozzám hasonló? Kiáltson hát, hogy elmondja és elém tárja. Attól fogva, hogy kijelöltem a hajdani népet, mondják el az eljövendőket, és azokat, amik be fognak következni. 8 Ne rettegjetek és ne rémüljetek meg! Vajon nem hallattam veled már akkortól fogva, és nem mondtam meg? Ti vagytok az én tanúim. Van-e Isten rajtam kívül? Nincs, nincsen Kőszikla. Én nem tudok egyről sem.«" 9 A faragott képmás megformálói mind semmik, és kedvenceik mit sem használnak; tanúikként semmit sem látnak és semmit sem tudnak, csak hogy megszégyenüljenek. 10 Ki formált istent vagy ki készített öntött képmást? Bizony nem használ az semmit. 11 Íme, társai is mind szégyent vallanak, és a mesterek a földi emberek közül valók. Összegyűlnek mindnyájan. Állni és rettegni fognak, megszégyenülnek valamennyien. 12 A vágószerszámmal dolgozó kovács serénykedik a szénnél, majd kalapácsokkal formálja, és serénykedik erős karjával. Meg is éhezett, így hát nincs ereje. Nem ivott vizet, úgyhogy elfárad. 13 A fafaragó kifeszíti a mérőzsinórt; előrajzolja vörös krétával, megdolgozza kaparókéssel, körzővel rajzolgatja, és a végén emberformához hasonlót készít belőle, emberi szépséghez hasonlót, hogy házban lakjon. 14 Van, akinek az a dolga, hogy cédrusfát vágjon; és választ valamilyen fát, igen, egy terebélyes fát, és hagyja, hadd erősödjön meg neki az erdő fái között. Elültette a babérfát, és a záporeső nagyra növeszti azt. 15 Tüzelője lesz az az embernek, vesz belőle, hogy melegedhessen. Úgy bizony, tüzet rak és kenyeret süt, még istent is készít, amely előtt meghajolhat. Faragott képmássá alakítja, és leborul előtte. 16 Felét elégeti tűzben, felén jól megsüti a húst. Megeszi, és jóllakik. Melengeti is magát, és így szól: ,,De jót melegedtem! Néztem a tűz fényét." 17 A maradékából meg istent készít, faragott képmást magának. Leborul előtte és meghajtja magát, imádkozik hozzá és ezt mondja: ,,Szabadíts meg, mert te vagy istenem!" 18 Nem szereztek ismeretet, érteni sem értenek, mert a szemük be van kenve, hogy ne lássanak, és a szívük is, hogy ne legyen éleslátásuk. 19 Senki sem emlékezteti a szívét, és senkinek sincs ismerete, sem értelme, hogy azt mondaná: ,,A felét elégettem tűzben, a szenén kenyeret is sütöttem; húst sütöttem és ettem. A maradékából meg utálatosságot készítsek? Egy kiszáradt fadarab előtt boruljak le?" 20 Hamuval táplálkozik, saját megcsalt szíve tévelyítette el. Nem szabadítja meg lelkét, és nem mondja: ,,Hát nem hazugság van jobb kezemben?" 21 ,,Emlékezz ezekre, ó, Jákob, és te, ó, Izrael, mert szolgám vagy. Én formáltalak. Az én szolgám vagy. Ó, Izrael, én nem feledlek el. 22 Eltörlöm törvényszegéseidet mintegy a felhővel, és bűneidet mintegy a sűrű felleggel. Térj vissza hozzám, mert én megváltalak. 23 Örömmel kiáltsatok egek, mert Jehova tettre kélt! Diadalmasan harsogjatok, mélységei a földnek! Viduljatok fel, hegyek, örömteli kiáltással, te erdő és benne ti fák mind! Mert Jehova megváltotta Jákobot, és megmutatja az ő szépségét Izraelen." 24 Így szól Jehova, a te Megváltód, és aki Formálód az anyaméhtől fogva: ,,Én, Jehova cselekszem mindent: magam feszítem ki az egeket, kiterítem a földet. Ki volt velem? 25 Én semmivé teszem a fecsegők jeleit. Én vagyok az, aki megbolondítja a jósokat, aki visszafordítja a bölcseket, aki ostobasággá változtatja ismeretüket, 26 aki valóra váltja szolgája szavát, aki teljesen végrehajtja követei elhatározását, aki azt mondja Jeruzsálemről: »Lakni fogják«, és Júda városairól: »Újjáépülnek, és föltámasztom elhagyatott helyeit«, 27 aki így szól a mély vizekhez: »Párologjatok el, és minden folyódat kiszárítom«, 28 aki azt mondja Círuszról: »Pásztorom ő, és teljesen végrehajt mindent, amiben gyönyörködöm«, azt is, amikor azt mondom Jeruzsálemről: »Újjáépül«, és a templomról: »Lerakják alapodat.«"

 		 
 
0 komment , kategória:  Ézsaiás könyve/Ószövetség  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
2020.04 2020. Május 2020.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 7492 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 204
  • e Hét: 480
  • e Hónap: 2093
  • e Év: 40583
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.