|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2016-09-17 18:01:30, szombat
|
| |
| |
Lukács 2. fejezete
1Azokban a napokban pedig rendelet jött ki Augusztusz császártól, hogy az egész lakott földet írják össze2(ez az első összeírás akkor történt, amikor Kviríniusz volt Szíria kormányzója);3és mindenki ment, hogy bejegyezzék, ki-ki a maga városába.4Természetesen József is felment Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, melyet Betlehemnek hívnak, mivel Dávid házának és családjának volt a tagja,5hogy bejegyezzék őt Máriával, akit az eljegyzésnek megfelelően hozzáadtak feleségül, s aki ekkor várandós volt.6Amíg ott voltak, leteltek a napok, hogy szüljön.7És megszülte a fiát, az elsőszülöttet, bepólyálta, és egy jászolba fektette, mivel nem volt hely számukra a szálláshelyen.8Azon a vidéken pásztorok is voltak, akik a szabad ég alatt tartózkodtak, és felváltva őrködtek éjjel a nyájaik mellett.9Hirtelen ott állt mellettük Jehova angyala, és Jehova dicsősége körös-körül beragyogta őket, és nagy félelem szállt rájuk.10Az angyal azonban így szólt hozzájuk:,,Ne féljetek, mert íme, nagy öröm jó hírét hirdetem nektek, amely az egész népnek öröme lesz,11mert Dávid városában Megmentő született ma nektek, aki Krisztus, az Úr.12És ez számotokra a jel: találtok egy bepólyált csecsemőt, aki egy jászolban fekszik."13És egyszerre csak egy sokaság termett ott az angyallal az égi seregből, és dicsérték az Istent, ezt mondva:14,,Dicsőség fenn a magasságokban Istennek, és béke a földön a jóakarat emberei között!"15Mikor aztán az angyalok eltávoztak tőlük az égbe, a pásztorok így kezdtek szólni egymáshoz:,,Menjünk csak el egészen Betlehemig, hadd lássuk, ami történt, amit tudtunkra adott Jehova."16Mentek is sietve, és megtalálták Máriát, és Józsefet is, meg a jászolban fekvő csecsemőt.17Amikor meglátták, ismertették a beszédet, amelyet e kisgyermek felől mondtak nekik.18És mindnyájan, akik hallották, elálmélkodtak azon, amit a pásztorok mondtak nekik,19Mária pedig megőrizte mindezeket a beszédeket, és következtetéseket vont le szívében.20A pásztorok azután visszamentek, dicsőítve és dicsérve az Istent mindazért, amit hallottak és láttak, úgy, ahogy megmondták ezeket nekik.21Mikor aztán nyolc nap letelt, és körül kellett őt metélni, elnevezték Jézusnak, ahogy az angyal nevezte őt, mielőtt a méhben megfogant.22Amikor pedig leteltek a tisztulásuk napjai Mózes törvénye szerint, felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák Jehovának,23ahogy meg van írva Jehova törvényében:,,Minden hímneműt, amely megnyitja anyja méhét, Jehova számára szentnek kell nevezni",24és hogy áldozatot ajánljanak fel aszerint, ami megmondatott Jehova törvényében:,,Egy pár gerlét vagy két fiatal galambot."25És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű ember, és ez az ember igazságos és istentisztelő volt, aki várta Izrael vigaszát, és szent szellem nyugodott rajta.26Azonkívül isteni kinyilatkoztatást kapott a szent szellem által, hogy addig nem lát halált, míg meg nem látja Jehova Krisztusát.27Nos hát, a szellem hatalma alatt a templomba ment;és amikor a szülők bevitték a kisgyermek Jézust, hogy a törvény megszokott gyakorlata szerint járjanak el vele,28ő a karjába vette, áldotta az Istent, és ezt mondta:29,,Most pedig, legfőbb Úr, elbocsátod rabszolgádat békében a kijelentésed szerint;30mert látták szemeim megmentő eszközödet,31amelyet elkészítettél minden nép előtt,32aki világosság a nemzeteket borító lepel eltávolítására, és népednek, Izraelnek dicsősége."33Az apja és az anyja pedig egyre csak csodálkoztak a róla mondottakon.34Simeon meg is áldotta őket, de az anyjának, Máriának ezt mondta:,,Íme! Ő sokak elesésére és talpraállására vettetett Izraelben, és jelül, amelynek ellene fognak mondani35(igen, hosszú kard fogja átjárni a te lelkedet), hogy sok szív okoskodása lelepleződjék."36Volt pedig egy Áser törzséből való prófétanő, Anna, Fánuel leánya (ez az asszony igen előrehaladott korú volt, és hét évig élt férjével a szüzességétől fogva,37és nyolcvannégy éves özvegy volt ekkor), aki sohasem hiányzott a templomból, és éjjel-nappal szent szolgálatot végzett böjtölésekkel meg könyörgésekkel.38Ugyanabban az órában odajött, és kezdett hálát adni az Istennek és a gyermekről beszélni mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megszabadítását.39Amikor aztán mindent elvégeztek Jehova törvénye szerint, visszamentek Galileába, a maguk városába, Názáretbe.40A kisgyermek pedig tovább növekedett és erősödött, megtelve bölcsességgel, és Isten kegye volt rajta továbbra is.41Mármost a szüleinek szokásuk volt évről évre elmenni Jeruzsálembe a pászka ünnepére.42Mikor aztán tizenkét éves lett, felmentek az ünnep szokása szerint,43és ott eltöltötték az ünnepnapokat. Ám amikor visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben, a szülei pedig ezt nem vették észre.44Feltételezve, hogy az útitársaságban van, megtettek egy napi utat, amikor kutatni kezdtek utána a rokonok és ismerősök között.45De mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, és szorgalmasan keresték őt.46Végül három nap múlva megtalálták a templomban, ott ült a tanítók körében, figyelt rájuk, és kérdezgette őket.47És mindenki, aki figyelt rá, csak ámuldozott az értelmén és a válaszain.48Mikor pedig meglátták őt, ámultak, és az anyja ezt mondta neki:,,Gyermekem, miért bántál így velünk? Íme, apád és én kétségbeesetten kerestünk."49De ő ezt mondta nekik:,,Miért kellett keresnetek?Nem tudtátok, hogy nekem az Atyám házában kell lennem?"50Ők azonban nem fogták fel a beszédet, amelyet mondott nekik.51Ezután elment velük, és Názáretbe érkezett, és továbbra is alárendelte magát nekik. Anyja gondosan megőrizte mindezeket a beszédeket a szívében.52Jézus pedig növekedett bölcsességben, termetben és az Isten és emberek előtti kegyben.
_____________________________________________________________
Lukács 4. fejezete
1Jézus pedig szent szellemmel telve elment a Jordántól, és a szellem vezérelte őt a pusztában2negyven napig, és eközben az Ördög kísértette. És nem evett semmit azokban a napokban, úgyhogy amikor elteltek, megéhezett.3Az Ördög ekkor ezt mondta neki:,,Ha Isten fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljon kenyérré."4De Jézus így felelt neki:,,Meg van írva:Ne csak kenyérrel éljen az ember."5Erre felvitte őt, és megmutatta neki a lakott föld összes királyságát egy szempillantás alatt;6és ezt mondta neki az Ördög:,,Neked adom mindezt a hatalmat és ezek dicsőségét, mert nekem adatott, és annak adom, akinek csak akarom.7Ha azért imádatot mutatsz be előttem, mind a tiéd lesz."8Feleletül Jézus így szólt hozzá:,,Meg van írva:Jehovát, a te Istenedet imádd, és egyedül neki végezz szent szolgálatot."9Ezután Jeruzsálembe vitte őt, odaállította a templom párkányára, és ezt mondta neki:,,Ha Isten fia vagy, vesd le magadat innen;10mert meg van írva:Parancsot ad felőled angyalainak, hogy megőrizzenek téged,11és:Tenyerükön hordoznak téged, hogy soha ne üsd kőbe a lábad."12Válaszul Jézus így szólt hozzá:,,MegmondatottNe tedd próbára Jehovát, a te Istenedet."13Így hát az Ördög, befejezve minden kísértést, eltávozott tőle egy másik alkalmas időig.14Jézus pedig visszatért Galileába a szellem erejével. És kedvező hír terjedt el róla szerte az egész környéken.15Tanítani is kezdett a zsinagógáikban, és mindenki tiszteletben tartotta őt.16És Názáretbe érkezett, ahol nevelkedett; és ahogy szokása volt sabbatnapon, bement a zsinagógába, és felállt olvasni.17Átnyújtották tehát neki Ézsaiás próféta tekercsét, ő pedig szétbontotta a tekercset, és megkereste azt a helyet, ahol ez volt megírva:18,,Jehova szelleme van rajtam, mert felkent, hogy jó hírt hirdessek a szegényeknek, elküldött, hogy szabadon bocsátást prédikáljak a foglyoknak, a vakoknak pedig a látás helyreállítását, hogy szabadon bocsássam a megtörteket,19hogy prédikáljam a Jehovának elfogadható évet."20Azzal összegöngyölítette a tekercset, visszanyújtotta a szolgálattevőnek, és leült;a zsinagógában mindenkinek a szeme fürkészőn rászegeződött.21Azután így szólt hozzájuk:,,Ma teljesedett be ez az írás, amelyet az imént hallottatok."22És mindannyian kezdtek kedvezően tanúskodni róla, elálmélkodtak a szájából elhangzó megnyerő szavakon, és ezt mondogatták:,,Nemde Józsefnek a fia ez?"23Ekkor így szólt hozzájuk:,,Kétségtelenül ezt a szemléltetést fogjátok alkalmazni rám:Orvos, gyógyítsd meg magad;amikről hallottuk, hogy Kapernaumban történtek, azokat tedd meg itt, a hazádban is."24Majd ezt mondta:,,Bizony mondom nektek, hogy egy prófétát sem fogadnak el a hazájában.25Például, igazán mondom nektek, hogy sok özvegy volt Izraelben Illés napjaiban, amikor az ég három évig és hat hónapig be volt zárva, úgyhogy nagy éhínség támadt azon az egész földön,26ám azok közül senkihez nem küldetett el Illés, hanem csak a Szidón földjén levő Sareptába egy özvegyhez.27Ugyanígy sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, mégsem tisztult meg egyikük sem, csak a szíriai Naámán."28Ekkor mindannyian, akik hallották ezeket a zsinagógában, megteltek haraggal,29felkeltek, sietve kiűzték őt a városon kívülre, és elvezették annak a hegynek a kiugró szélére, amelyen a városuk épült, hogy lehajítsák.30Ő azonban átmenve közöttük, folytatta útját.31És lement Kapernaumba, Galilea egyik városába. Tanította őket sabbaton,32és ámultak a tanítási módján, mert hatalommal beszélt.33A zsinagógában pedig volt egy ember, akiben szellem, tisztátalan démon volt, és ezt kiabálta hangosan:34,,Ah! Mi közünk hozzád, názáreti Jézus?Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Pontosan tudom, ki vagy:az Isten Szentje."35Jézus azonban megdorgálta:,,Hallgass, és menj ki belőle!"Akkor a démon középre dobva a férfit, kiment belőle, de nem tett kárt benne.36Ekkor döbbenet lett úrrá mindenkin, és beszélgetni kezdtek egymás között:,,Miféle beszéd ez?Hiszen hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan szellemeknek, és azok ki is mennek."37A róla szóló hír tehát eljutott a környék minden szegletébe.38Miután felkelt, és kiment a zsinagógából, betért Simon otthonába. Simon anyósát pedig magas láz gyötörte, és kérték Jézust őérte.39Akkor odaállt föléje, megdorgálta a lázat, és az elhagyta őt. Fel is kelt nyomban, és szolgálni kezdett nekik.40Napnyugtakor pedig mindazok, akiknek különféle bajokban szenvedő betegeik voltak, odavitték őket hozzá. Mindegyikükre rátéve a kezét, meggyógyította őket.41Sokakból démonok is kimentek, és ezt kiáltozták:,,Te vagy az Isten Fia!"De ő megdorgálta őket, és nem engedte őket beszélni, mert tudták, hogy ő a Krisztus.42Amikor azonban nappal lett, kiment, és egy elhagyatott helyre vonult.De a sokaság keresni kezdte, és eljutottak egészen odáig, ahol ő volt, és megpróbálták visszatartani attól, hogy elmenjen tőlük.43De ő így szólt hozzájuk:,,Más városoknak is hirdetnem kell az Isten királyságának jó hírét, mert ezért küldettem el."44Így tehát Júdea zsinagógáiban folytatta a prédikálást.
Lukács 5. fejezete
1Egyszer, amikor a sokaság egészen közel tódult hozzá, és figyelt az Isten szavára, ő éppen a Genezáret-tónál állt.2Két csónakot látott állni a tó partjánál, de a halászok már kiszálltak azokból, és a hálóikat mosták.3Beszállt az egyik csónakba, amelyik Simoné volt, és megkérte őt, hogy evezzen el egy kicsit a szárazföldtől. Azután leült, és tanítani kezdte a sokaságot a csónakból.4Amikor abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak:,,Evezz ki a mélyre, és eresszétek le a hálóitokat fogásra!"5Simon azonban feleletül ezt mondta:,,Tanító, egy egész éjszakán át fáradtunk, és nem fogtunk semmit, de a te felszólításodra leengedem a hálókat."6Mikor aztán ezt megtették, tömérdek sok halat kerítettek be. Szakadozni kezdtek a hálóik.7Így hát intettek a másik csónakban levő társaiknak, hogy jöjjenek, legyenek segítségükre;azok pedig oda is mentek, és úgy megtöltötték mindkét csónakot, hogy süllyedni kezdtek.8Simon Péter ezt látva, leborult Jézus térdéhez, és így szólt:,,Távozz tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!"9A halfogás miatt ugyanis, melyben részük volt, döbbenet kerítette hatalmába őt és mindazokat, akik vele voltak,10s hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, akik részestársai voltak Simonnak. De Jézus így szólt Simonhoz:,,Ne félj!Mostantól majd embereket fogsz ki élve."11Így hát visszavitték a csónakokat a szárazföldre, és mindent otthagyva, követték őt.12Egy másik alkalommal, amikor az egyik városban volt, íme, volt ott egy férfi, akit elborított a lepra. Ez, amikor meglátta Jézust, arcra borult, és kérve kérte őt:,,Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani."13Így hát kinyújtva a kezét, megérintette őt, és így szólt:,,Akarom.Tisztulj meg!"És azonnal eltűnt róla a lepra.14És utasította őt, hogy senkinek ne mondja el:,,Hanem menj el, mutasd meg magad a papnak, és mutass be felajánlást a megtisztulásoddal kapcsolatban, ahogyan Mózes meghagyta, tanúságul nekik."15Ám annál inkább terjedt róla a szó, és nagy tömegek gyűltek össze, hogy figyeljenek, és hogy meggyógyuljanak betegségeikből.16Ő azonban továbbra is visszavonultan a pusztában maradt, és imádkozott.17Történt az egyik napon, hogy tanított, és farizeusok meg a törvény tanítói ültek ott, akik Galilea és Júdea minden falvából és Jeruzsálemből jöttek;és Jehova ereje volt vele, hogy gyógyítson.18És íme, férfiak egy embert hoztak ágyon, aki béna volt, és keresték a módját, hogy bevigyék és odategyék eléje.19De mivel a sokaság miatt nem találták a módját, hogy bevigyék, felmásztak a tetőre, és a cseréptetőn át eresztették le a kis ággyal együtt azok közé, akik Jézus előtt voltak.20Ő pedig, amikor látta hitüket, ezt mondta:,,Ember, megbocsáttattak neked bűneid."21Erre az írástudók és a farizeusok elkezdtek okoskodni, és ezt mondták:,,Kicsoda ez, aki káromlásokat szól?Ki más bocsáthat meg bűnöket, mint egyedül az Isten?"22Jézus pedig, mivel tisztán látta okoskodásukat, válaszul ezt mondta nekik:,,Min tanakodtok szívetekben?23Melyik könnyebb, azt mondani:Megbocsáttattak neked bűneid, vagy azt mondani:Kelj fel, és járj!24De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma a földön bűnöket megbocsátani..."Így szólt a bénához:,,Mondom neked, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!"25Az pedig nyomban felkelt előttük, felvette, amin feküdt, és hazament, dicsőítve az Istent.26Ekkor elragadtatás lett úrrá egytől egyig mindenkin, dicsőíteni kezdték az Istent, és megteltek félelemmel, ezt mondva:,,Különös dolgokat láttunk ma!"27Ezek után pedig kiment, és látott egy Lévi nevű adószedőt, aki az adószedő helyen ült, és ezt mondta neki:,,Légy a követőm!"28Az pedig mindent hátrahagyva felkelt, és követni kezdte őt.29És Lévi nagy fogadást rendezett neki a házában, és nagy sokasága volt ott az adószedőknek, és másoknak, akik velük együtt telepedtek le az étkezéshez.30Ekkor a farizeusok és a közülük való írástudók elkezdtek zúgolódni, és ezt mondták a tanítványainak:,,Miért van az, hogy adószedőkkel és bűnösökkel esztek és isztok?"31Jézus így felelt nekik:,,Akik egészségesek, azoknak nincs szükségük orvosra, akik viszont betegségben szenvednek, azoknak igen.32Nem azért jöttem, hogy az igazságosakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam megbánásra."33Ezt mondták neki:,,János tanítványai gyakran böjtölnek, és könyörögnek, a farizeusokéi úgyszintén, de a tieid esznek és isznak."34Jézus ezt mondta nekik:,,Böjtre tudjátok-e fogni a vőlegény barátait, míg velük van a vőlegény?35Ámde jönnek majd napok, amikor bizony elveszik tőlük a vőlegényt;akkor majd, azokban a napokban böjtölni fognak."36Ezután még egy szemléltetést is elmondott nekik:,,Senki sem vág foltot új felsőruhából, és nem varrja rá régi felsőruhára;ha pedig így tesz, akkor az új folt is elszakad, és nem is illik az új ruhából való folt a régihez.37Ezenkívül, senki sem tesz új bort régi bortömlőkbe;ha pedig megteszi, akkor az új bor szétrepeszti a bortömlőket, és kifolyik, a bortömlők pedig tönkremennek.38Hanem az új bort új bortömlőkbe kell tenni.39Aki óbort ivott, az egy sem akar újat;mert ezt mondja:Jó a régi."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lukács /Új szövetség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-17 17:54:33, szombat
|
| |
| |
Lukács 6. fejezete
1Az egyik sabbaton pedig az történt, hogy gabonaföldeken ment keresztül, és a tanítványai tépdesték és ették a kalászokat, kezükkel morzsolgatva azokat.2Ekkor a farizeusok közül némelyek így szóltak:,,Miért tesztek olyasmit, amit sabbaton nem szabad?"3Jézus azonban ezt felelte nekik:,,Soha nem olvastátok, mit is tett Dávid, amikor ő és a vele levők megéheztek?4Hogy hogyan ment be az Isten házába, és fogadta el a bemutatott kenyereket, és evett, és a vele levőknek is adott azokból, amelyeket senkinek sem szabad megennie, csak a papoknak?"5És ezt mondta még nekik:,,Az Emberfia Ura a sabbatnak."6Történt egy másik sabbaton, hogy bement a zsinagógába, és tanítani kezdett. Volt ott egy ember, akinek sorvadt volt a jobb keze.7Az írástudók és a farizeusok pedig feszülten figyelték őt, vajon gyógyít-e sabbaton, hogy módot találjanak a vádolására.8Ő azonban ismerte okoskodásukat, ennek ellenére ezt mondta a sorvadt kezű férfinak:,,Kelj fel, és állj középre!"Az pedig felkelt és odaállt.9Jézus akkor így szólt hozzájuk:,,Megkérdezem tőletek:szabad-e sabbaton jót tenni vagy ártani, megmenteni vagy elpusztítani egy lelket?"10És miután végignézett mindnyájukon, ezt mondta annak az embernek:,,Nyújtsd ki a kezed!"Az így tett, és a keze rendbe jött.11Amazokat pedig őrült düh töltötte el, és tanácskozni kezdtek egymással, hogy mit tehetnének Jézussal.12Történt ezekben a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát az Istenhez való imádkozással töltötte.13Mikor pedig nappal lett, magához hívta a tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, és ezeket ,,apostoloknak" nevezte:14Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, annak testvérét, továbbá Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,15Mátét és Tamást, Jakabot, az Alfeus fiát, és ,,a buzgónak" hívott Simont,16Júdást, a Jakab fiát, és Iskariót Júdást, aki aztán áruló lett.17Lement velük, megállt egy sík helyen, és tanítványainak nagy sokasága és nagy néptömeg volt ott egész Júdeából, Jeruzsálemből és Tírusznak meg Szidónnak a tenger melletti vidékéről, akik azért jöttek, hogy hallják őt, és kigyógyuljanak betegségeikből.18Még azok is meggyógyultak, akiknek a tisztátalan szellemek nem hagytak nyugtot.19És az egész sokaság igyekezett megérinteni őt, mivel erő áradt ki belőle, és az mindnyájukat meggyógyította.20Ő pedig tanítványaira emelte szemét, és a következőket kezdte mondani:,,Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten királysága.21Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert megelégítenek benneteket. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.22Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kirekesztenek és gyaláznak benneteket, és kivetik a neveteket mint gonoszat, az Emberfiáért.23Örvendezzetek azon a napon, és ugráljatok, mert íme, nagy a ti jutalmatok az égben, hiszen ugyanezeket tették ősatyáik is a prófétákkal.24De jaj nektek, gazdagok, mert megkaptátok már teljes vigaszotokat.25Jaj nektek, akik már beteltetek, mert éhezni fogtok.Jaj, akik most nevettek, mert keseregni és sírni fogtok.26Jaj, amikor minden ember jót mond rólatok, mert ilyeneket tettek ősatyáik is a hamis prófétákkal.27Én pedig azt mondom nektek, akik figyeltek, hogy szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket,28áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, imádkozzatok azokért, akik bántanak titeket.29Aki megüti az egyik orcádat, annak tartsd oda a másikat is;és aki elveszi a felsőruhádat, attól ne tagadd meg az alsóruhát se.30Mindenkinek adj, aki kér tőled, és aki elveszi tőled, ami a tiéd, attól ne kérd vissza.31És ahogy akarjátok, hogy az emberek veletek tegyenek, ugyanúgy tegyetek ti is velük.32Ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mennyiben érdem az nektek?Hiszen még a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik.33És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, igazából mennyiben érdem az nektek?Még a bűnösök is megteszik ugyanezt.34Ezenkívül, ha azoknak kölcsönöztök kamatmentesen, akiktől remélitek, hogy megkapjátok, mennyiben érdem az nektek?Még bűnösök is kölcsönöznek kamatmentesen bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.35Ellenkezőleg, szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és kölcsönözzetek kamatmentesen, semmit sem remélve vissza;és nagy lesz a ti jutalmatok, és fiai lesztek a Legfelségesebbnek, mert ő kedves a hálátlanokhoz és gonoszokhoz.36Továbbra is legyetek irgalmasak, mint ahogy a ti Atyátok is irgalmas.37Ezenfelül, ne ítéljetek többé, és semmiképpen nem ítélnek meg benneteket;és ne ítéljetek el többé senkit, és semmiképpen nem ítélnek el titeket. Mindig bocsássatok meg, és nektek is meg fognak bocsátani.38Legyetek adakozók, és nektek is adni fognak. Jó mértéket, megnyomottat, összerázottat és csordultig teltet öntenek majd öletekbe. Mert amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak mérni nektek viszonzásul."39Azután egy szemléltetést is mondott nekik:,,Ugye nem vezetheti vak a vakot?Nemde mindketten belebuknak a verembe?40A tanuló nem áll a tanítója felett, de mindaz, aki tökéletes oktatást nyert, olyan lesz, mint a tanítója.41Miért is nézed a szálkát, mely a testvéred szemében van, a gerendát pedig, mely a saját szemedben van, miért nem veszed észre?42Hogyan mondhatod a testvérednek:Testvér, hadd vegyem ki a szemedben levő szálkát, miközben nem nézed a saját szemedben levő gerendát?Képmutató!Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor tisztán fogod látni, hogyan vedd ki a szálkát, mely a testvéred szemében van.43Mert nincs jó fa, amely rothadt gyümölcsöt terem, és korhadt fa sincs, amely jó gyümölcsöt terem.44Mert mindegyik fát a maga gyümölcséről ismerik meg. Tövisről például nem szednek fügét, sem tövisbokorról nem vágnak szőlőt.45A jó ember jót hoz elő szívének jó kincséből, a gonosz pedig gonoszt hoz elő gonosz kincséből;mert a szív bőségéből szól az ő szája.46Miért hívtok hát így:Uram! Uram!, és nem cselekszitek, amit mondok?47Megmutatom nektek, kihez hasonló mindaz, aki hozzám jön, hallja a szavaimat, és cselekszi azokat:48hasonló a házépítő emberhez, aki ásott, és mélyre hatolt, és sziklára vetett alapot. Így aztán, mikor árvíz támadt, a folyó nekicsapódott annak a háznak, de nem volt elég erős ahhoz, hogy megrázkódtassa, mivel jól volt megépítve.49Másfelől, aki hall, de nem cselekszik, az ahhoz az emberhez hasonló, aki alap nélkül épített házat a földre. Nekicsapódott a folyó, és azonnal összeomlott, és az a ház teljesen tönkrement."
7. fejezet
1Miután befejezte minden beszédét, melyet a nép füle hallatára mondott, bement Kapernaumba.2Egy bizonyos katonatiszt rabszolgája pedig, akit az becsben tartott, betegségben szenvedett, és halálán volt.3Amikor a katonatiszt hallott Jézusról, elküldött hozzá némelyeket a zsidók vénei közül azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és mentse meg a rabszolgáját.4Akkor akik odamentek Jézushoz, komoly igyekezettel kérlelni kezdték őt, ezt mondva:,,Méltó rá, hogy ezt megtedd neki,5mert szereti nemzetünket, a zsinagógát is ő építette nekünk."6Jézus tehát elindult velük. Nem járt messze a háztól, amikor a katonatiszt már elküldte néhány barátját, hogy mondják meg neki:,,Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy bejöjj a fedelem alá.7Ezért nem tartottam magamat méltónak arra, hogy elmenjek hozzád;hanem csak mondd, és meggyógyul a szolgám.8Mert én is hatalom alá rendelt ember vagyok, és alattam is vannak katonák, és az egyiknek azt mondom:Menj el!, és elmegy, a másiknak meg:Gyere ide!, és odajön, a rabszolgámnak meg:Tedd ezt!, és megteszi."9Jézus pedig, amikor ezeket hallotta, elálmélkodott rajta, és az őt követő sokasághoz fordult, és így szólt:,,Mondom nektek, még Izraelben sem találtam ilyen nagy hitet."10És a küldöttek a házba visszatérve, jó egészségben találták a rabszolgát.11Mindjárt ezután egy Nain nevű városba ment, és vele együtt mentek a tanítványai és egy nagy sokaság.12Amikor közel ért a város kapujához, íme, egy halottat hoztak kifelé, anyjának egyszülött fiát. Az asszony ráadásul özvegy volt. Népes sokaság is jött vele a városból.13És amikor az Úr meglátta, megszánta őt, és ezt mondta neki:,,Ne sírj!"14Azzal odament, megérintette a ravatalt, és akik vitték, megálltak, ő pedig így szólt:,,Ifjú, mondom neked, kelj fel!"15Erre a halott felült, és beszélni kezdett, ő pedig átadta az anyjának.16Ekkor félelem lett úrrá mindnyájukon, és dicsőíteni kezdték az Istent, ezt mondva:,,Nagy próféta támadt közöttünk",és:,,Az Isten a népe felé fordította figyelmét."17És ez a hír elterjedt róla egész Júdeában és az egész környéken.18Jánosnak pedig beszámoltak a tanítványai mindezekről.19Ezért János magához hívott kettőt a tanítványai közül, és elküldte őket az Úrhoz, hogy ezt mondják:,,Te vagy-e az Eljövendő, vagy másvalakit várjunk?"20Amikor odamentek hozzá a férfiak, így szóltak:,,Keresztelő János küldött minket hozzád, hogy ezt mondjuk:Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?"21Abban az órában sokakat meggyógyított betegségeikből, kínzó bajaikból és gonosz szellemektől, és sok vaknak megadta kegyesen, hogy lásson.22Ezért válaszul ezt mondta annak a kettőnek:,,Menjetek el, számoljatok be Jánosnak arról, amit láttatok és hallottatok:a vakok látnak, a sánták járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek elmondják a jó hírt.23És boldog, aki nem botránkozott meg miattam."24Amikor János követei elmentek, így kezdett beszélni a sokasághoz Jánosról:,,Miért mentetek ki a pusztába, hogy mit lássatok?Szél ingatta nádszálat?25Miért mentetek hát ki, hogy mit lássatok?Puha felsőruhákba öltözött embert?De hiszen akik pompás ruhában járnak és fényűzésben élnek, királyi házakban vannak.26Hát akkor miért mentetek ki, hogy mit lássatok?Prófétát?Igen - mondom nektek -, és sokkal többet, mint prófétát.27Ő az, akiről meg van írva:Íme!Elküldöm követemet színed előtt, aki előkészíti az utat előtted.28Mondom nektek, az asszonyoktól születettek között nincs nagyobb Jánosnál, de az Isten királyságában a kisebb is nagyobb nála."29(Ennek hallatán az egész nép és az adószedők igazságosnak jelentették ki az Istent, mivel megkeresztelkedtek János keresztségével.30A farizeusok és a törvénytudók azonban semmibe vették az Isten nekik szóló tanácsát, mivel ők nem keresztelkedtek meg általa.)31,,Kihez hasonlítsam tehát e nemzedék embereit, és kihez hasonlók?32Hasonlók a kisgyermekekhez, akik a piactéren ülnek, és odakiáltanak egymásnak, és ezt mondják:Fuvoláztunk nektek, de nem táncoltatok;jajveszékeltünk, de nem sírtatok.33Éppígy eljött Keresztelő János, aki kenyeret sem eszik, bort sem iszik, ti pedig azt mondjátok:Démon van benne.34Eljött az Emberfia, aki eszik is, iszik is, ti pedig azt mondjátok:Íme!Nagyétkű ember, és a borivás rabja, adószedők és bűnösök barátja.35Mindazonáltal a bölcsességet igazságosnak bizonyítja minden gyermeke."36Az egyik farizeus pedig folyton arra kérte őt, hogy étkezzen vele. Bement hát a farizeus házába, és asztalhoz telepedett.37És íme, egy asszony, akit bűnösnek ismertek a városban, megtudta, hogy ő a farizeus házában étkezéshez telepedett, és hozott egy illatos olajat tartalmazó alabástrompalackot,38majd elhelyezkedve hátul, a lábánál, sírt, és áztatni kezdte könnyeivel a lábát, és fejének hajával törölte meg. Gyöngéden csókolgatta is a lábát, és megkente az illatos olajjal.39Amikor látta ezt az a farizeus, aki meghívta őt, ezt mondta magában:,,Ez, ha próféta volna, tudná, ki és miféle asszony az, aki őt érinti, hogy bűnös."40Jézus pedig így felelt neki:,,Simon, van valami mondanivalóm neked."Az így szólt:,,Tanító, mondjad!"41,,Egy bizonyos kölcsönadónak volt két adósa:az egyik ötszáz dénárral volt adós, a másik pedig ötvennel.42Amikor nem volt miből visszafizetniük, ő mindkettőnek készséggel megbocsátott. Melyikük fogja tehát jobban szeretni őt?"43Válaszul Simon ezt mondta:,,Úgy vélem, hogy az, akinek többet bocsátott meg készséggel."Ő ezt mondta neki:,,Helyesen ítéltél."44Azzal az asszony felé fordult, és ezt mondta Simonnak:,,Látod ezt az asszonyt?Beléptem a házadba, és te nem adtál vizet a lábamra. Ez az asszony viszont könnyeivel áztatta lábamat, és hajával törölte meg.45Te nem adtál nekem csókot, ez az asszony viszont attól az órától kezdve, hogy bejöttem, nem szűnt meg gyengéden csókolgatni a lábamat.46Te nem kented meg a fejemet olajjal, ez az asszony viszont illatos olajjal kente meg a lábamat.47Ezért azt mondom neked, hogy bár sok bűne van, megbocsáttatik, mert nagyon szeretett; akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevéssé szeret."48Azután így szólt az asszonyhoz:,,Megbocsáttattak bűneid."49Erre azok, akik vele együtt telepedtek asztalhoz, mondogatni kezdték egymás között:,,Ki ez, aki még a bűnöket is megbocsátja?"50Ő pedig így szólt az asszonyhoz:,,A hited megmentett téged; menj el békével!"
8. fejezet
1Röviddel ezután elkezdett városról városra és faluról falura járni, prédikálva és hirdetve az Isten királyságának jó hírét. És vele volt a tizenkettő,2továbbá bizonyos asszonyok, akiket gonosz szellemektől és betegségeikből gyógyított meg:Mária, akit Magdalénának hívtak, akiből hét démon ment ki,3Johanna, Kúzának, Heródes megbízottjának a felesége, és Zsuzsanna, valamint sok más asszony, akik szolgáltak nekik a javaikból.4Mikor pedig nagy sokaság jött össze azokkal együtt, akik egyik város után a másikból odamentek hozzá, egy szemléltetéssel élve így szólt:5,,Kiment a magvető, hogy elvesse a magját. Nos, amint vetett, némely mag az útfélre esett, és eltiporták, és az ég madarai felették.6Némely másik a sziklára hullott, és miután kisarjadt, elszáradt, mert nem volt nedvessége.7Némely másik a tövisek közé esett, és a tövisek, amelyek vele együtt növekedtek fel, elfojtották.8Némely másik a jó földbe esett, és miután kisarjadt, százszorosan hozott termést."Miután elmondta ezeket, felkiáltott:,,Akinek van füle a hallásra, hallja!"9Tanítványai pedig megkérdezték tőle, hogy mit jelent ez a szemléltetés.10Ő ezt mondta:,,Nektek megadatott, hogy értsétek az Isten királyságának szent titkait, de a többieknek szemléltetésekben beszélek, hogy még ha néznek is, hiába nézzenek, és még ha hallanak is, ne értsék meg, miről van szó.11A szemléltetés pedig ezt jelenti:A mag az Isten szava.12Az útfélen levők azok, akik hallanak, azután eljön az Ördög, és elveszi a szót a szívükből, hogy ne higgyenek, és ne részesüljenek megmentésben.13A sziklán levők azok, akik mikor hallják a szót, örömmel fogadják, de ezeknek nincs gyökerük;hisznek egy időszakon át, de a próbatétel időszakában elpártolnak.14Ami a tövisek közé esettet illeti, ezek azok, akik hallottak, de mivel ennek az életnek az aggodalmai, gazdagsága és gyönyörei elragadják őket, ez teljesen megfojtja őket, és semmit sem visznek tökéletességre.15Ami a jó földben levőt illeti, ezek azok, akik miután kiváló és jó szívvel hallgatják a szót, megtartják azt, és gyümölcsöt teremnek kitartással.16Senki, aki lámpát gyújtott, nem fedi azt le edénnyel, az ágy alá sem teszi, hanem a lámpatartóra teszi, hogy akik belépnek, lássák a világosságot.17Mert semmi sincs elrejtve, ami nyilvánvalóvá ne válna, és semmi sincs gondosan elleplezve, ami soha ki ne tudódna, és soha ne kerülne nyilvánosságra.18Ügyeljetek tehát arra, hogy miként figyeltek; mert akinek van, annak még többet adnak, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amiről azt hiszi, hogy az övé."19Ekkor az anyja és a testvérei jöttek hozzá, de a sokaság miatt nem tudtak a közelébe jutni.20Mindazonáltal hírül adták neki:,,Anyád és testvéreid odakint állnak, és látni akarnak téged."21Így felelt nekik: ,,Ezek az én anyám és az én testvéreim, akik hallják az Isten szavát, és cselekszik azt."22Történt az egyik napon, hogy ő és a tanítványai csónakba szálltak, és ezt mondta nekik:,,Menjünk át a tó túlsó partjára!"Elindultak hát.23Mialatt azonban tovahaladtak, ő elaludt.És heves szélvihar csapott le a tóra, és a víz kezdte elárasztani őket, úgyhogy veszélybe kerültek.24Végül odamentek hozzá, és felkeltették, ezt mondva:,,Tanító, Tanító, mindjárt elveszünk!"Ő felkelt, megdorgálta a szelet meg a víz dühöngését, és azok lecsillapodtak, és csendesség lett.25Akkor így szólt hozzájuk:,,Hol a hitetek?"Ők azonban félelemtől megszállva álmélkodtak, és ezt mondták egymásnak:,,Hát ki ez, hogy még a szeleknek és a víznek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki?"26És kikötöttek a gerazénusok vidékén, mely a Galileával szemközt levő oldalon van.27Mikor pedig kiszállt a szárazföldre, szembejött vele egy férfi a városból, akiben démonok voltak. Már jó ideje nem viselt ruhát, és nem otthon lakott, hanem a sírhelyek között.28Amikor meglátta Jézust, hangosan kiáltott, leborult eléje, és hangos szóval ezt mondta:,,Mi közöm hozzád, Jézus, a legfelségesebb Isten Fia?Kérve kérlek, ne kínozz!"29(Azt parancsolta ugyanis a tisztátalan szellemnek, hogy menjen ki az emberből. Mert az már hosszú ideje fogva tartotta őt, és láncokkal meg lábbilincsekkel újra meg újra megkötözték, úgy őrizték, de ő szétszaggatta a bilincseket, és a démon az elhagyatott helyekre hajtotta őt.)30Jézus megkérdezte tőle:,,Mi a neved?"Ő ezt mondta:,,Légió" — mert sok démon ment bele.31És egyre csak kérlelték, hogy ne parancsolja nekik, hogy a mélységbe menjenek.32Egy jó nagy disznócsorda legelt pedig ott a hegyen;így hát kérlelték őt, engedje meg nekik, hogy azokba menjenek. És megengedte nekik.33Erre a démonok kimentek az emberből, és belementek a disznókba, a csorda pedig a szakadék felé rohant, és ott a tóba zuhant, és megfulladt.34Amikor azonban a pásztorok látták, mi történt, elmenekültek, és beszámoltak róla a városban és vidéken.35Az emberek ekkor kimentek, hogy lássák, mi történt, és amikor odaértek Jézushoz, és ott találták azt az embert, akiből kimentek a démonok, felöltözve és ép elmével, amint ott ült Jézus lábánál, akkor félelem fogta el őket.36Akik látták az esetet, beszámoltak róla nekik, hogyan gyógyult meg a démontól megszállt ember.37Ezért a gerazénusok környékéről jött egész tömeg kérte őt, hogy távozzon tőlük, mert nagy félelem szorongatta őket. Akkor beszállt a csónakba, és elment.38A férfi pedig, akiből kimentek a démonok, kérve kérte, hadd maradjon vele, de ő elbocsátotta, ezt mondva:39,,Térj haza, és mondd el, mi mindent tett érted az Isten."Az tehát elment, és szerte az egész városban hirdette, mi mindent tett érte Jézus.40Amikor Jézus visszatért, a sokaság kedvesen fogadta őt, mivel mindannyian várták.41És íme, odajött egy Jairus nevű férfi, aki a zsinagóga egyik elöljárója volt. Jézus lábához borult, és kérlelni kezdte őt, hogy menjen be a házába,42mert volt neki egy egyszülött leánya, aki mintegy tizenkét éves volt, és haldoklott. Miközben ment, a sokaság körülötte tolongott.43Egy asszony pedig, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, és aki senkinél nem tudott gyógyulásra lelni,44odament hátulról, és megérintette felsőruhájának rojtozatát, és nyomban elállt a vérfolyása.45Jézus erre megkérdezte:,,Ki volt az, aki megérintett?"Amikor mindannyian tagadták, Péter ezt mondta:,,Tanító, a sokaság körülzár és majd összenyom téged."46Jézus azonban így szólt:,,Valaki megérintett, mert érzékeltem, hogy erő áradt ki belőlem."47Az asszony, látva, hogy nem maradt észrevétlen, remegve előjött, leborult eléje, és az egész nép előtt feltárta, hogy mi okból érintette meg őt, és hogyan gyógyult meg azon nyomban.48Ő pedig ezt mondta neki:,,Leányom, a hited gyógyulást szerzett neked; menj el békével!"49Még beszélt, amikor odajött a zsinagógai elöljáró egyik képviselője, és ezt mondta:,,Leányod meghalt;ne fáraszd tovább a tanítót!"50Ennek hallatán Jézus így válaszolt neki:,,Ne félj, csak mutass ki hitet, és megmentésben részesül."51Amikor odaért a házhoz, Péteren, Jánoson, Jakabon meg a lány apján és anyján kívül senkinek sem hagyta, hogy bemenjen vele.52Az emberek pedig mindnyájan sírtak, és a lányért való bánatukban verték magukat. Így hát ezt mondta:,,Ne sírjatok, mert nem halt meg, hanem alszik."53Erre gúnyosan nevetni kezdtek rajta, mivel tudták, hogy meghalt.54Ő azonban kézen fogta őt, felemelte a hangját, és ezt mondta:,,Lányka, kelj fel!"55És visszatért annak szelleme, és nyomban felkelt, ő pedig meghagyta, hogy adjanak enni a leánynak.56És a szülei magukon kívül voltak;ő pedig utasította őket, hogy senkinek se mondják el, mi történt.
9. fejezet
1Ezután összehívta a tizenkettőt, és erőt és hatalmat adott nekik minden démon fölött, és arra, hogy betegségeket gyógyítsanak.2Aztán elküldte őket, hogy prédikálják az Isten királyságát, és gyógyítsanak,3ezt mondva nekik:,,Semmit se vigyetek az útra, se botot, se elemózsiás tarisznyát, se kenyeret, se ezüstpénzt, és két alsóruha se legyen nálatok.4Ha pedig valahol bementek valaki otthonába, maradjatok ott, és onnan induljatok tovább.5És ahol nem fogadnak be titeket, kimenve abból a városból, rázzátok le a port lábatokról tanúságul ellenük."6Ezután útra keltek, és bejárták a vidéket faluról falura, mindenütt hirdették a jó hírt, és gyógyítottak.7Heródes, a területi uralkodó pedig hallott mindarról, ami történik, és nagyon tanácstalan volt, mivel némelyek azt mondták, hogy János támadt fel a halottak közül,8mások meg azt, hogy Illés jelent meg, megint mások pedig, hogy a hajdani próféták közül támadt fel valamelyik.9Heródes ezt mondta:,,Jánost lefejeztettem. Akkor hát ki ez, akiről ilyeneket hallok?"Úgyhogy igyekezett látni őt.10Mikor aztán az apostolok visszatértek, elbeszélték neki, mi mindent tettek. Akkor maga mellé vette őket, és elvonult egy Betsaida nevű városba, hogy egyedül legyenek.11A sokaság azonban megtudva ezt, követte őt. Ő pedig kedvesen fogadta őket, és beszélni kezdett nekik az Isten királyságáról, és meggyógyította azokat, akiknek gyógyításra volt szükségük.12Azután a nap kezdett a vége felé közeledni. A tizenkettő pedig odament, és ezt mondta neki:,,Bocsásd el a sokaságot, hogy bemenjenek a környező falvakba és tanyákra, szállást szerezzenek, és ennivalót találjanak, mert idekint elhagyatott helyen vagyunk."13Ő azonban ezt mondta nekik:,,Ti adjatok nekik enni!"Így szóltak:,,Semmi több nincs nálunk, mint öt kenyér meg két hal, hacsak esetleg mi magunk el nem megyünk élelmet venni mindezeknek az embereknek."14Ugyanis mintegy ötezer férfi volt ott. De ő így szólt a tanítványaihoz:,,Ültessétek le őket, ahogy étkezéseknél, körülbelül ötvenes csoportokban."15Ők pedig így tettek, és mindnyájukat leültették.16Azután vette az öt kenyeret meg a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte azokat, és kezdte a tanítványoknak adni, hogy rakják a sokaság elé.17Így hát mindannyian ettek, és jóllaktak, és összeszedték a darabokat, melyek utánuk maradtak, tizenkét kosárral.18Később, mialatt egymagában imádkozott, odagyűltek hozzá a tanítványok, ő pedig ezt kérdezgette tőlük:,,Kinek mond engem a sokaság?"19Azok így feleltek:,,Keresztelő Jánosnak; de mások Illésnek, és megint mások, hogy a hajdani próféták közül támadt fel az egyik."20Akkor így szólt hozzájuk:,,Hát ti kinek mondotok engem?"Péter ezt felelte:,,Az Isten Krisztusának."21Ezután erélyesen szólva hozzájuk, utasította őket, hogy ezt senkinek se mondják el,22majd így szólt:,,Az Emberfiának sok szenvedést kell átélnie, és el kell hogy vessék a vének, a papi elöljárók és az írástudók, és meg kell öletnie, a harmadik napon pedig fel kell támadnia."23A továbbiakban aztán ezt mondta mindenkinek:,,Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, nap nap után vegye fel a kínoszlopát, és állandóan kövessen engem.24Mert aki meg akarja menteni a lelkét, elveszíti azt, aki azonban elveszíti a lelkét énértem, az megmenti azt.25Csakugyan, mi hasznot lát abból az ember, ha az egész világot megnyeri, de önmagát elveszíti, vagy kárt szenved?26Mert aki szégyell engem és a szavaimat, azt szégyellni fogja az Emberfia, amikor megérkezik a maga, az Atya és a szent angyalok dicsőségében.27Igazán mondom pedig nektek:vannak az itt állók között némelyek, akik semmiképpen sem ízlelik meg a halált, míg meg nem látják előbb az Isten királyságát."28Valójában mintegy nyolc nappal e szavak után maga mellé vette Pétert, Jánost és Jakabot, és felment a hegyre imádkozni.29Mialatt imádkozott, arcának kinézete megváltozott, és öltözete szikrázóan fehér lett.30És íme, két férfi beszélgetett vele: Mózes és Illés volt az.31Ezek dicsőséggel jelentek meg, és az eltávozásáról kezdtek beszélni, amelyet Jeruzsálemben kell beteljesítenie.32Péterre pedig és a vele levőkre álom nehezedett;de amikor teljesen felébredtek, látták a dicsőségét és a két férfit, aki ott állt vele.33És miközben ezek elváltak tőle, Péter ezt mondta Jézusnak:,,Tanító, kellemes nekünk itt lennünk;verjünk fel hát három sátrat:egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek";de nem tudta, mit beszél.34Ám amíg ezeket mondta, felhő képződött, és kezdte őket beárnyékolni. Amint bementek a felhőbe, félelem fogta el őket.35És hang hallatszott a felhőből:,,Ez az én Fiam, a választott.Figyeljetek rá!"36És amikor a hang hallatszott, Jézus már egyedül volt. Ők pedig hallgattak, és senkinek nem számoltak be azokban a napokban semmiről, amit láttak.37Másnap, amikor lejöttek a hegyről, nagy sokaság jött vele szembe.38És íme, a sokaságból egy férfi felkiáltott:,,Tanító, kérve kérlek, tekints a fiamra, mert ő az én egyszülöttem,39és íme, egy szellem megfogja, ő pedig hirtelen felkiált, és az rángásokat hoz rá, úgyhogy habzik a szája, és alig-alig távozik el tőle azután, hogy összevissza zúzta őt.40És kérve kértem a tanítványaidat, hogy űzzék ki, de nem tudták."41Jézus erre ezt mondta:,,Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig kell veletek maradnom és elviselnem titeket? Vezesd ide a fiadat."42De még mikor az feléje tartott, a démon akkor is földhöz vágta, és heves rángásokat hozott rá. Jézus azonban megdorgálta a tisztátalan szellemet, meggyógyította a fiút, és átadta az apjának.43Ekkor mindnyájan ámuldozni kezdtek az Isten fenséges hatalmán. Mikor pedig még mindnyájan álmélkodtak mindazon, amit tett, ő ezt mondta tanítványainak:44,,Fogadjátok be fületekbe ezeket a szavakat, mert az Emberfiának az emberek kezébe kell adatnia."45De ők továbbra sem értették ezt a beszédet. Valójában el volt rejtve előlük, hogy ne lássák át, ők pedig féltek őt kérdezgetni erről a beszédről.46Ezután okoskodás támadt közöttük, hogy melyikük lesz a legnagyobb.47Ismerve szívük okoskodását, Jézus fogott egy kisgyermeket, maga mellé állította,48és így szólt hozzájuk:,,Aki befogadja ezt a kisgyermeket az én nevemben, engem is befogad, és aki engem befogad, azt is befogadja, aki engem elküldött. Mert aki kisebb módjára viselkedik mindnyájatok között, az a nagy."49János válaszképpen ezt mondta:,,Tanító, láttunk valakit, aki a te nevedet használva űzött ki démonokat, és megpróbáltuk megakadályozni őt ebben, mert nem követ téged velünk."50De Jézus ezt mondta neki:,,Ne próbáljátok megakadályozni őt ebben, mert aki nincs ellenetek, az mellettetek van."51Ahogy a felvitetéséig hátralevő napok immár letelőben voltak, szilárdan Jeruzsálem felé fordította arcát, hogy odamenjen.52Követeket küldött el tehát maga előtt. Azok pedig útnak indultak, és bementek a szamáriaiak egyik falujába, hogy előkészítsenek neki mindent;53de nem fogadták be őt, mert arra fordította arcát, hogy Jeruzsálembe menjen.54Amikor Jakab és János tanítvány látták ezt, így szóltak:,,Uram, akarod-e, hogy azt mondjuk, hogy tűz szálljon le az égből, és semmisítse meg őket?"55De ő megfordult, és megdorgálta őket.56Így aztán egy másik faluba mentek.57És amint mentek az úton, valaki így szólt hozzá:,,Követlek téged, bárhová mész is."58Jézus pedig ezt mondta neki:,,A rókáknak van barlangjuk, és az ég madarainak pihenőhelyük, de az Emberfiának nincs hová lehajtania a fejét."59Egy másiknak aztán ezt mondta:,,Légy a követőm!"Az így szólt:,,Engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat."60De ő ezt mondta neki:,,Hagyd, hogy a halottak temessék el halottaikat, te pedig menj el, és mindenfelé hirdesd az Isten királyságát."61Megint másvalaki pedig így szólt:,,Követlek téged, Uram, de előbb engedd meg, hogy elbúcsúzzam azoktól, akik háznépemhez tartoznak."62Jézus ezt mondta neki:,,Senki sem alkalmas az Isten királyságára, aki az eke szarvára tette a kezét, és a mögötte levőkre néz."
10. fejezet
1Ezek után az Úr kijelölt hetven másikat, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helyre, ahová ő maga is menni készült.2A következőket mondta nekik:,,Az aratnivaló bizony sok, de a munkás kevés. Kérve kérjétek hát az aratás Urát, hogy küldjön ki munkásokat az aratásába.3Menjetek el! Íme! Elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.4Ne vigyetek erszényt, se elemózsiás tarisznyát, se sarut, és senkit ne öleljetek meg üdvözlésképpen az úton.5Amely házba bementek, ott először ezt mondjátok:Béke legyen e háznak!6És ha van ott a békének barátja, megnyugszik rajta a békétek. De ha nincs, visszatér rátok.7Maradjatok tehát abban a házban, azt egyétek és igyátok, amit adnak, mert méltó a munkás a bérére. Ne járkáljatok egyik házból a másikba.8Ahol pedig bementek egy városba, és befogadnak benneteket, azt egyétek, amit elétek tesznek,9gyógyítsátok meg az ott levő betegeket, és mondjátok nekik:Elközeledett hozzátok az Isten királysága.10Ám ahol bementek egy városba, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki annak széles útjaira, és mondjátok:11Letöröljük ellenetek még a port is, amely városotokból a lábunkhoz tapadt. De azért tartsátok ezt elmétekben: elközeledett az Isten királysága.12Mondom nektek, hogy Szodomának elviselhetőbb dolga lesz azon a napon, mint annak a városnak.13Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Betsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna a bennetek végbement hatalmas cselekedetek, ők már rég megbánást tanúsítottak volna zsákruhában és hamuban ülve.14Ennélfogva Tírusznak és Szidónnak elviselhetőbb dolga lesz az ítéletkor, mint nektek.15És te, Kapernaum, talán az égig fognak felmagasztalni?A hádeszig szállsz alá!16Aki rátok figyel, rám is figyel. Aki pedig titeket semmibe vesz, engem is semmibe vesz. Ezenfelül, aki engem semmibe vesz, azt is semmibe veszi, aki engem elküldött."17Visszatért pedig a hetven örömmel, és ezt mondták:,,Uram, neved használatára még a démonok is alávettetnek nekünk."18Erre ő ezt mondta nekik:,,Láttam Sátánt, hogy mint a villámlás, már leesett az égből.19Íme! Megadtam nektek a hatalmat, hogy kígyókat és skorpiókat tiporjatok, és a hatalmat az ellenség minden ereje fölött, és semmiképpen nem fog kárt tenni bennetek semmi.20De ne annak örvendezzetek, hogy a szellemek alávettetnek nektek, hanem azért örvendezzetek, mert a nevetek fel van írva az egekben."21Ugyanabban az órában felettébb nagy öröm töltötte el őt a szent szellem által, és ezt mondta:,,Nyilvánosan dicsérlek, Atyám, égnek és földnek Ura, mert gondosan elrejtetted ezeket a bölcsek és a műveltek elől, és a kisgyermekeknek kinyilatkoztattad őket.Igen, ó, Atyám, mert úgy láttad végül is helyesnek, hogy így tegyél.22Mindent átadott nekem az Atyám, és hogy ki a Fiú, azt senki sem tudja, csak az Atya, és hogy ki az Atya, azt senki sem tudja, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja őt nyilatkoztatni."23Azzal külön a tanítványaihoz fordulva ezt mondta:,,Boldogok azok a szemek, amelyek látják, amiket ti láttok.24Mert mondom nektek, hogy sok próféta és király kívánta látni, amit ti láttok, de nem látták, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallották."25És íme, egy bizonyos törvénytudó felkelt, hogy próbára tegye őt, és így szólt:,,Tanító, mit tegyek, hogy örök életet örököljek?"26Ő ezt mondta neki:,,Mi van megírva a Törvényben? Hogyan olvasod?"27Az ezt válaszolta:,,Szeresd Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel, egész erőddel és egész elméddel, és felebarátodat, mint önmagadat."28Ő így szólt hozzá:,,Helyesen válaszoltál;továbbra is ezt cselekedd, és életet nyersz."29De az, mivel igazságosnak akarta bizonyítani magát, így szólt Jézushoz:,,Ki valójában a felebarátom?"30Jézus ezt felelte:,,Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment lefelé, és rablók kezébe esett. Ezek kifosztották, ütéseket is mértek rá, és elmentek, otthagyva őt félholtan.31Történetesen egy pap ment lefelé azon az úton, de amikor meglátta őt, továbbment az ellenkező oldalon.32Hasonlóképpen egy lévita is, amikor leért arra a helyre, és meglátta őt, továbbment az ellenkező oldalon.33Egy azon az úton utazó szamáriai pedig odaért hozzá, és látva őt, szánalomra indult.34Odament hát hozzá, és bekötözte sebeit, miután olajat és bort öntött rájuk. Aztán feltette őt a saját málhás állatára, elvitte egy fogadóba, és gondját viselte.35Másnap aztán elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és ezt mondta: »Viseld gondját, és amit ezen felül költesz, megfizetem neked, amikor visszajövök.36Hogy látod, e három közül melyik bizonyult a rablók kezébe esett ember felebarátjának?"37Az így szólt:,,Amelyik irgalmasan cselekedett vele."Jézus erre ezt mondta neki:,,Menj el, és magad is tegyél ugyanúgy."38Mikor pedig folytatták útjukat, bement egy faluba. Itt egy Márta nevű asszony vendégül fogadta őt a házába.39Ennek az asszonynak volt egy Mária nevű testvére is. Ez azonban leült az Úr lábához, és kitartóan figyelt a szavára.40Mártának ezzel szemben a sok teendő végzése elterelte a figyelmét. Ezért odalépett, és ezt mondta:,,Uram, nem számít neked, hogy a testvérem magamra hagyott a felszolgálásban?Mondd hát neki, hogy jöjjön, segítsen nekem."41Az Úr így válaszolt neki:,,Márta, Márta, sok minden miatt aggódsz és nyugtalankodsz.42Pedig kevés dologra van szükség, vagy csak egyre. Mária a maga részéről a jó részt választotta, és nem fogják azt elvenni tőle."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lukács /Új szövetség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-17 15:19:06, szombat
|
| |
| |
Lukács 11. fejezete
1Történt pedig, hogy amikor egy bizonyos helyen imádkozott, amint befejezte, az egyik tanítványa ezt mondta neki:,,Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is megtanította a tanítványait."2Erre így szólt hozzájuk:,,Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:Atyánk, szenteltessék meg a neved. Jöjjön el a királyságod.3Add meg nekünk a mai napra való kenyerünket a napi szükséglet szerint.4És bocsásd meg nekünk bűneinket, mert mi is megbocsátunk mindenkinek, aki ellenünk vétkezik;és ne vigyél minket kísértésbe."5Továbbá ezt mondta nekik:,,Ki az közületek, akinek van egy barátja, és elmegy ahhoz éjfélkor, és ezt mondja neki:Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret,6mert éppen most jött hozzám egy úton levő barátom, és nincs mit eléje tennem.7Az pedig belülről így felel:Ne háborgass tovább. Az ajtó már be van zárva, kisgyermekeim pedig velem együtt ágyban vannak;nem tudok felkelni, és adni neked bármit is.8Mondom nektek, ha azért nem kel is fel, és nem ad is neki semmit, mert a barátja, elszánt rendületlensége miatt bizonyosan felkel, és megadja neki, amire szüksége van.9Így tehát azt mondom nektek, hogy állandóan kérjetek, és adnak nektek;állandóan keressetek, és találtok;állandóan zörgessetek, és megnyittatik nektek.10Mert mindenki, aki kér, kap, és mindenki, aki keres, talál, és mindenkinek, aki zörget, megnyittatik.11Ugyan melyik apa az közöttetek, aki, ha a fia halat kér, netán kígyót ad neki hal helyett?12Vagy ugyanígy, ha tojást kér, skorpiót ad neki?13Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni a gyermekeiteknek, akkor az égi Atya mennyivel inkább ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt!"14Később egy néma démont űzött ki. Miután kiment a démon, beszélt a néma. A sokaság pedig elálmélkodott.15De némelyek közülük ezt mondták:,,Belzebub által, a démonok uralkodója által űzi ki a démonokat."16Mások azonban, hogy megkísértsék őt, égből való jelt kezdtek követelni tőle.17Ismerve elképzeléseiket, ezt mondta nekik:,,Minden királyság, amely meghasonlott önmagával, pusztává lesz, és az önmagával meghasonlott ház összeomlik.18Ha tehát Sátán is meghasonlott önmagával, hogyan áll meg a királysága?Mert azt mondjátok, hogy Belzebub által űzöm ki a démonokat.19Ha én Belzebub által űzöm ki a démonokat, a ti fiaitok ki által űzik ki azokat?Emiatt ők lesznek a bíráitok.20Ha viszont Isten ujja által űzöm ki a démonokat, akkor valóban elért benneteket az Isten királysága.21Amikor egy erős, jól felfegyverzett ember őrzi a palotáját, akkor békében vannak a javai.22De mikor egy nála erősebb jön ellene, és legyőzi őt, elveszi teljes fegyverkészletét, amelyben bízott, és szétosztja a tőle zsákmányolt dolgokat.23Aki nincs az én oldalamon, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, szétszór.24Amikor egy tisztátalan szellem kimegy az emberből, kiszáradt helyeket jár be nyugvóhely után kutatva, és miután nem talál, ezt mondja:Visszatérek a házamba, ahonnan elköltöztem.25És megérkezve, tisztára söpörve és felékesítve találja azt.26Akkor elmegy, maga mellé vesz hét másik szellemet, magánál gonoszabbakat, és bemenve, ott laknak;és annak az embernek az utolsó állapota rosszabbá lesz az elsőnél.27Mikor pedig ezeket mondta, egy asszony a sokaságból felemelte hangját, és így szólt hozzá:,,Boldog az a méh, amely hordozott téged, és azok az emlők, amelyeket szoptál!"28Ő azonban ezt mondta:,,Nem, hanem inkább azok boldogok, akik hallják az Isten szavát, és megtartják!"29Miközben a sokaság egybesereglett, ő ezt mondta:,,Ez a nemzedék gonosz nemzedék;jelt keres. De nem adatik annak más jel, csak Jónás jele.30Mert ahogy Jónás jel lett a niniveieknek, ugyanúgy lesz az Emberfia is ennek a nemzedéknek.31Dél királynője feltámad az ítéletkor e nemzedék férfiaival, és elítéli őket;mert ő eljött a föld végső határairól, hogy hallja Salamon bölcsességét, de íme, nagyobb van itt Salamonnál.32A ninivei férfiak feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik;mert ők megbánást tanúsítottak arra, amit Jónás prédikált, de íme, nagyobb van itt Jónásnál.33Az ember, ha lámpát gyújt, nem a pincébe vagy a véka alá teszi, hanem a lámpatartóra, hogy akik belépnek, lássák a világosságot.34A test lámpása a szemed. Ha a szemed egyszerű, az egész tested is világos, de ha gonosz, a tested is sötét.35Jól vigyázz tehát. A benned levő világosság talán sötétség.36Ha tehát az egész tested világos, és egyáltalán nincs benne sötét rész, olyan világos lesz az egész, mint amikor egy lámpa világosságot ad neked fénysugaraival."37Amikor ezt elmondta, egy farizeus megkérte, hogy étkezzen nála. Bement hát, és asztalhoz telepedett.38A farizeus azonban meglepődve látta, hogy nem mosakodik az ebéd előtt.39Az Úr azonban ezt mondta neki:,,Nos, ti farizeusok, megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, de a belsőtök tele van rablott holmival és gonoszsággal.40Esztelenek!Aki megalkotta a külsőt, nem az alkotta meg a belsőt is?41Inkább amik belül vannak, azokat adjátok oda mint irgalmas adományokat, és íme, minden más tiszta lesz titeket illetően.42De jaj nektek, farizeusok, mert megadjátok a tizedet a mentából, a rutából és minden más zöldségféléből, ám mellőzitek az igazságosságot és az Isten szeretetét! Ezeket kötelességetek lett volna cselekedni, és azokat az egyéb dolgokat sem elhagyni.43Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek az elöl levő ülőhelyeket a zsinagógákban és az üdvözléseket a piactereken.44Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint azok az emléksírok, amelyeket nem lehet felismerni, úgyhogy az emberek rajtuk járnak, és nem is tudják!"45Az egyik törvénytudó ezt válaszolta neki:,,Tanító, amikor ezeket mondod, minket is bántasz."46Erre ő így szólt:,,Jaj nektek is, akik törvénytudók vagytok, mert nehezen elhordozható terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egyetlen ujjatokkal sem érintitek a terheket!47Jaj nektek, mert építitek a próféták emléksírjait, ősatyáitok pedig megölték őket.48Bizonyosan tanúi vagytok ősatyáitok tetteinek, s mégis jóváhagyjátok azokat, mert ők megölték a prófétákat, ti pedig építitek azok sírhelyeit.49Emiatt is mondta az Isten bölcsessége:Küldeni fogok hozzájuk prófétákat és apostolokat, és ezek közül némelyeket megölnek és üldöznek,50hogy számon kéressék ettől a nemzedéktől minden prófétának a vére, melyet a világ megalapítása óta kiontottak,51Ábel vérétől egészen Zakariás véréig, akit az oltár és a ház között öltek meg.Igen - mondom nektek -,számon kéretik majd ettől a nemzedéktől.52Jaj nektek, akik törvénytudók vagytok, mert elvettétek az ismeret kulcsát;ti magatok nem mentetek be, a bemenőket pedig akadályoztátok."53Mikor aztán kiment onnan, az írástudók és a farizeusok hevesen rátámadtak, és kérdésekkel kezdték ostromolni további dolgok felől,54és közben leselkedtek utána, hogy beszédében valamin rajtakaphassák.
12. fejezet
1Amikor időközben sokezres sokaság gyűlt már egybe, akkora, hogy egymást taposták, azzal kezdte, hogy először a tanítványaihoz szólt:,,Óvakodjatok a farizeusok kovászától, amely képmutatás.2De nincs olyan, gondosan leplezett dolog, amely ki ne nyilatkozna, és olyan titok, amely ki ne tudódna.3Ennélfogva amit a sötétben mondtok, a világosságban fogják hallani, és amit a saját szobátokban suttogtok, a háztetőkről prédikálják majd.4Mi több - mondom nektek -, barátaim:ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, és azután semmi többet nem képesek tenni.5Hanem rámutatok nektek, kit kell félnetek: azt féljétek, akinek, miután megölt valakit, van hatalma a gyehennába dobni. Igen - mondom nektek -,Őt féljétek.6Nemde öt verebet adnak két csekély értékű pénzérméért?Mégsem felejtetik el egy sem közülük az Isten előtt.7Nektek pedig még fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva. Ne féljetek; ti sok verébnél többet értek.8Mondom tehát nektek:aki csak megvallja az emberek előtt, hogy egységben van velem, arról az Emberfia is megvallja az Isten angyalai előtt, hogy egységben van vele.9De aki megtagad engem az emberek előtt, azt meg fogják tagadni az Isten angyalai előtt.10És mindannak, aki az Emberfia ellen szól egy szót is, megbocsáttatik, de aki a szent szellem ellen szól káromlást, annak nem bocsáttatik meg.11Mikor pedig nyilvános gyűlések, kormánytisztviselők és hatalmak elé visznek titeket, ne kezdjetek aggódni amiatt, hogy miként vagy mit fogtok beszélni védekezésül, vagy mit mondtok;12mert a szent szellem még abban az órában megtanít benneteket arra, amit mondanotok kell."13Akkor valaki így szólt hozzá a sokaságból:,,Tanító, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget."14Ő ezt mondta neki:,,Ember, ki nevezett ki engem fölétek bírónak vagy osztónak?"15Azután így szólt hozzájuk:,,Tartsátok nyitva a szemeteket, és őrizkedjetek mindenfajta mohóságtól, mert még ha bőségnek örvend is valaki, az élete nem azokból a dolgokból származik, amelyek vannak neki." 16 Azzal elmondott nekik egy szemléltetést, így szólva:,,Egy gazdag embernek jól termett a földje.17Ezért okoskodni kezdett magában, ezt mondva:Mit tegyek most, hogy nincs hová begyűjtenem a termésemet?18Így szólt tehát:Ezt teszem:lebontom a tárházaimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm be minden gabonámat és minden vagyonomat,19és azt mondom majd lelkemnek:Lelkem, nagy vagyonod van sok évre félretéve;pihenjél, egyél, igyál, vigadozzál!20Az Isten azonban ezt mondta neki:Esztelen, még az éjjel elkérik tőled a lelkedet. Kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?21Így jár az, aki önmagának kincset gyűjt, de Isten szemében nem gazdag."22Ezután így szólt a tanítványaihoz:,,Ezért azt mondom nektek, hogy ne aggódjatok tovább a lelketek miatt, hogy mit fogtok enni, vagy a testetek miatt, hogy mit fogtok viselni.23Mert a lélek többet ér, mint az eledel, és a test, mint az öltözék.24Figyeljétek meg jól, hogy a hollók se nem vetnek, se nem aratnak, és nincsen se pajtájuk, se tárházuk, de azért az Isten táplálja őket. Mennyivel többet értek ti a madaraknál!25Ki az közületek, aki aggódásával hozzá tud tenni egy könyöknyit az élettartamához?26Ha tehát a legkisebbet sem tudjátok megtenni, miért aggódnátok a többi dolog miatt?27Figyeljétek meg jól, hogyan növekednek a liliomok:nem is fáradnak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy még Salamon sem öltözködött dicsősége teljében úgy, mint ezek közül egy.28Ha pedig a mezőn a növényzetet, amely ma van, és holnap a sütőkemencébe vetik, így öltözteti az Isten, mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!29Ne keressétek hát tovább azt, hogy mit egyetek és mit igyatok, és ne legyetek tovább feszültek az aggodalomtól,30mert mindezekért a világ nemzetei törik magukat; a ti Atyátok viszont tudja, hogy szükségetek van ezekre.31De keressétek folyton az ő királyságát, és ezek a dolgok megadatnak nektek ráadásként.32Ne félj, kicsiny nyáj, mert a ti Atyátok helyesnek látta, hogy nektek adja a királyságot.33Adjátok el javaitokat, és adjatok irgalmas adományokat. Készítsetek magatoknak elnyűhetetlen erszényeket, elfogyhatatlan kincset az egekben, ahová tolvaj nem jut, és moly sem emészt.34Mert ahol a kincsetek van, ott lesz a szívetek is.35Legyen felövezve derekatok, és égjen a lámpátok,36ti magatok pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják urukat, amikor az visszatér a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, rögtön ajtót nyithassanak neki.37Boldogok azok a rabszolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál!Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és szolgál nekik.38És ha a második őrszolgálatkor érkezik, vagy akár a harmadik őrszolgálatkor, és így találja őket, boldogok!39Azt pedig tudjátok meg, hogy ha a házigazda tudta volna, melyik órában jön a tolvaj, kitartóan virrasztott volna, és nem hagyta volna, hogy betörjenek a házába.40Ti is álljatok készen, mert olyan órában jön az Emberfia, amelyben nem gondoljátok valószínűnek."41Ekkor Péter így szólt:,,Uram, nekünk mondod ezt a szemléltetést, vagy mindenki másnak is?"42Az Úr pedig ezt mondta:,,Ki valójában a hű sáfár, az értelmes, akit az ura kinevez majd a szolgaszemélyzete fölé, hogy mindig megadja nekik részüket az eledelből a kellő időben, 43Boldog az a rabszolga, ha az ura, amikor megérkezik, ilyen munkában találja őt!44Igazán mondom nektek, hogy mindene fölé kinevezi.45De ha az a rabszolga azt mondaná valamikor is a szívében:Késik az én uram a jövetellel, és verni kezdené a szolgákat meg a szolgálólányokat, és elkezdene enni, inni és lerészegedni,46akkor olyan napon jön meg annak a rabszolgának az ura, amelyen nem várja őt, és olyan órában, amelyet nem tud, és megbünteti őt a legnagyobb szigorral, és a hűtlenek közé jelöl ki neki részt.47Akkor arra a rabszolgára, amelyik értette ura akaratát, de nem készült fel, vagy nem cselekedett összhangban annak akaratával, sok ütést mérnek.48Amelyik pedig nem értette, és úgy tett ütéseket érdemlő dolgokat, arra keveset mérnek. Bizony, mindenkitől, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni;és akire sokat bíztak, attól a szokottnál többet fognak követelni.49Azért jöttem, hogy tüzet támasszak a földön, és mi mást is kívánhatnék, ha már lángra lobbant?50Igen, van egy keresztség, amellyel meg kell keresztelkednem; mennyire gyötrődöm, míg be nem végződik!51Azt hiszitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre?Semmiképpen - mondom nektek -, hanem inkább meghasonlást.52Mert mostantól fogva egy házban öten lesznek, akik meghasonlottak, három kettővel, és kettő hárommal.53Meghasonlanak:az apa a fiúval és a fiú az apával, az anya a leánnyal és a leány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával."54Azután folytatásképpen így szólt a sokasághoz is:,,Amikor látjátok, hogy felhő támad a nyugati vidékeken, rögtön ezt mondjátok:Vihar jön, és úgy is lesz.55És amikor azt látjátok, hogy déli szél fúj, ezt mondjátok:Hőhullám jön, és bekövetkezik.56Képmutatók, a föld és az ég külsejét meg tudjátok vizsgálni:hogy lehet az, hogy ezt a sajátos időt nem tudjátok megvizsgálni?57Miért nem ítélitek meg magatok is, mi az igazságos?58Amikor például peres ellenfeleddel az elöljáróhoz tartasz, láss dologhoz, míg úton vagy, hogy megszabadulj a vele folytatott vitától, nehogy valamikor is a bíró elé hurcoljon, a bíró meg átadjon a törvényszéki tisztviselőnek, a törvényszéki tisztviselő pedig börtönbe vessen.59Mondom neked, bizonyos, hogy nem kerülsz ki onnan, míg meg nem fizeted az utolsó, igen csekély értékű kis pénzérmét is."
13. fejezet
1Ugyanebben az időszakban jelen voltak némelyek, akik beszámoltak neki azokról a galileaiakról, akiknek vérét Pilátus az ő áldozataikkal elegyítette.2Ezt felelte nekik:,,Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbnek bizonyultak minden más galileainál, mert ezeket elszenvedték?3Semmiképpen - mondom nektek -, de ha nem tanúsítotok megbánást, mindannyian hasonlóképpen elpusztultok.4Vagy az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloámban, és megölte őket, azt hiszitek, hogy nagyobb adósnak bizonyult minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik?5Semmiképpen - mondom nektek -, de ha nem tanúsítotok megbánást, mindannyian ugyanúgy elpusztultok."6Aztán még elmondta ezt a szemléltetést:,,Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjébe ültetve, és elment, gyümölcsöt keresett rajta, de nem talált.7Akkor ezt mondta a vincellérnek:Három éve immár, hogy idejárok, és gyümölcsöt keresek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért is foglalja a földet hasztalan?8Az ezt felelte neki:Uram, hagyd még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom,9és ha aztán terem gyümölcsöt a jövőben, akkor jó, ha meg nem, akkor majd kivágod."10Történt pedig, hogy tanított az egyik zsinagógában sabbaton.11És íme, volt ott egy asszony, akiben tizennyolc éve gyengeségnek szelleme lakott, és össze volt görnyedve, és egyáltalán nem bírt fölegyenesedni.12Jézus, amikor látta őt, megszólította, és ezt mondta neki:,,Asszony, megszabadultál gyengeségedtől."13És rátette a kezét, az pedig nyomban fölegyenesedett, és dicsőíteni kezdte az Istent.14Erre a zsinagógai elöljáró, aki fel volt háborodva amiatt, hogy Jézus sabbaton gyógyított, ezt mondta a sokaságnak:,,Hat nap van, amelyen munkát kell végezni;azokon gyertek hát, és azokon gyógyíttassátok magatokat, ne pedig sabbatnapon."15Az Úr azonban válaszolt neki, és ezt mondta:,,Képmutatók, hát nem oldja el sabbaton mindegyikőtök a bikáját vagy a szamarát az istállóállástól, és nem vezeti el, hogy megitassa?16Hát akkor nem volt helyénvaló, hogy ez az asszony, aki Ábrahám leánya, és akit Sátán, íme, tizennyolc éve megkötözve tartott, feloldoztasson ebből a bilincsből sabbatnapon?"17Mikor pedig ezeket mondta, mindenki, aki ellenszegült neki, elszégyellte magát; de az egész sokaság örvendezni kezdett mindazon dicsőséges dolgok miatt, amelyeket tett.18Ezért ezt mondta még:,,Mihez hasonló az Isten királysága, és mihez hasonlítsam?19Hasonló a mustármaghoz, melyet fogott egy ember, és a kertjében elvetett, az pedig nőtt, és fa lett belőle, és az ég madarai letelepedtek az ágain."20És ismét szólt:,,Mihez hasonlítsam az Isten királyságát?21Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, és elrejtett három mérce lisztbe, mígnem az egész tészta megkelt."22Városról városra és faluról falura járt, és tanított, és folytatta útját Jeruzsálembe.23Valaki pedig így szólt hozzá:,,Uram, kevesen vannak-e, akik megmentésben részesülnek?"Ő ezt mondta nekik:24,,Megfeszített erővel küzdjetek, hogy bejussatok a szűk ajtón, mert - mondom nektek - sokan igyekeznek majd bejutni, de nem tudnak,25ha egyszer a házigazda már felkelt, és bezárta az ajtót, ti pedig kívül megálltok, és zörgetni kezdtek az ajtón, ezt mondva:Uram, nyisd ki nekünk!De ő ezt válaszolja majd nektek:Nem tudom, honnan valók vagytok.26Akkor elkezditek mondani:Előtted ettünk és ittunk, és a mi széles útjainkon tanítottál.27Ő azonban szólni fog, és ezt mondja nektek:Nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok tőlem mind, akik igazságtalanságot műveltek!28Ott lesz nektek sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és az összes prófétát az Isten királyságában, magatokat pedig kívülre dobva.29Azonkívül eljönnek majd keleti vidékekről, és nyugatiakról, északról és délről, és asztalhoz telepednek majd az Isten királyságában.30És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek."31Ugyanabban az órában odajöttek bizonyos farizeusok, és ezt mondták neki:,,Menj ki, távozz innen, mert Heródes meg akar ölni."32Ő pedig így szólt hozzájuk:,,Menjetek, és mondjátok meg annak a rókának:Íme!Démonokat űzök ki, és gyógyítok ma és holnap, a harmadik napon pedig készen leszek.33Viszont ma és holnap, majd az azt követő napon folytatnom kell utamat, mert nem engedhető meg, hogy egy próféta Jeruzsálemen kívül pusztuljon el.34Jeruzsálem, Jeruzsálem, a próféták megölője és a hozzá küldöttek megkövezője - mily gyakran akartam egybegyűjteni gyermekeidet, mint ahogy a tyúk a szárnya alá gyűjti fészekalját, a csibéit, de ti nem akartátok!35Íme!Elhagyatottá lesz nektek a házatok. Mondom nektek, hogy semmiképpen nem fogtok látni engem, míg azt nem mondjátok:Áldott, aki Jehova nevében jön!"
14. fejezet
1Amikor egyszer sabbaton bement a farizeusok egyik elöljárójának a házába étkezni, feszülten figyelték őt.2És íme, egy vízkóros ember volt előtte.3Erre Jézus a törvénytudókhoz és a farizeusokhoz szólva megkérdezte:,,Szabad-e sabbaton gyógyítani, vagy nem?"4De azok csak hallgattak. Akkor megfogta az embert, meggyógyította és elküldte.5És ezt mondta nekik:,,Ki az közületek, aki, ha a fia vagy a bikája kútba esik, nem húzza ki azonnal sabbatnapon?"6És nem tudtak ezekre mit felelni.7Folytatásképpen aztán elmondott a meghívottaknak egy szemléltetést, mivel megfigyelte, hogyan válogatják ki maguknak a főhelyeket, és így szólt hozzájuk:8,,Ha valaki meghív egy menyegzőre, ne heveredj le a főhelyre. Lehet, hogy ugyanakkor meghívott valakit, aki nagyobb tiszteletben áll, mint te,9és odajön az, aki téged is meghívott, meg őt is, és ezt mondja neked:Engedd át neki a helyet.És akkor szégyenkezve elindulsz, hogy a legutolsó helyet foglald el.10Hanem ha meghívnak, menj, és telepedj le a legutolsó helyre, hogy amikor odajön az, aki meghívott téged, ezt mondja neked:Barátom, menj följebb.Akkor tisztelni fog a többi vendég.11Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik."12A továbbiakban aztán ahhoz is szólt, aki meghívta őt:,,Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne a barátaidat vagy testvéreidet vagy rokonaidat vagy gazdag szomszédaidat hívd meg. Valamikor még ők is meghívhatnak téged viszonzásul, és ez visszafizetésnek bizonyulna számodra.13Hanem amikor vendégséget rendezel, szegényeket, nyomorékokat, sántákat, vakokat hívjál meg,14és boldog leszel, mivelhogy nincs miből visszafizetniük neked. Mert az igazságosak feltámadásakor lesz ez visszafizetve neked."15Ezek hallatán az egyik vendégtárs így szólt hozzá:,,Boldog, aki az Isten királyságában eszik kenyeret."16Jézus ezt mondta neki:,,Egy bizonyos ember nagy vacsorát adott, és sokakat meghívott.17És a vacsora órájában elküldte rabszolgáját, hogy mondja a meghívottaknak:Gyertek, mert minden készen van már.18De azok mind egyaránt elkezdtek mentegetőzni. Az első ezt mondta neki:Szántóföldet vettem, és ki kell mennem megnézni. Kérlek, ments ki engem.19Egy másik pedig ezt mondta:Öt pár igavonó marhát vettem, megyek, kipróbálom őket. Kérlek, ments ki engem.20Megint egy másik így szólt:Éppen most vettem feleségül egy nőt, és emiatt nem tudok elmenni.21Visszatért hát a rabszolga, és beszámolt ezekről urának. Akkor a házigazda megharagudott, és ezt mondta rabszolgájának:Menj ki gyorsan a város széles útjaira és szűk utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a vakokat és a sántákat.22Idővel a rabszolga ezt mondta:Uram, megtörtént, amit parancsoltál, és még van hely.23Az úr pedig így szólt a rabszolgához:Menj ki az utakra és az elkerített helyekre, és kényszerítsd őket bejönni, hogy megteljen a házam.24Mert mondom nektek, hogy a meghívott férfiak közül senki meg nem ízleli a vacsorámat."25Nagy sokaság ment vele együtt, és ő megfordult, és így szólt hozzájuk:26,,Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivéreit és nővéreit, igen, még a saját lelkét is, nem lehet a tanítványom.27Aki nem hordozza kínoszlopát, és nem jön utánam, nem lehet a tanítványom.28Például ki az közületek, aki, ha tornyot akar építeni, nem ül le előbb, és nem számítja ki a költségeket, hogy lássa, telik-e neki arra, hogy elkészüljön vele?29Különben lehet, hogy megveti az alapját, de nem képes befejezni, és a szemlélők esetleg mind gúnyolódni kezdenek rajta,30ezt mondva:Ez az ember elkezdett építkezni, de nem volt képes befejezni.31Vagy melyik király az, amelyik hadba vonul, hogy megütközzön egy másik királlyal, de nem ül le előbb, és nem tart tanácsot, hogy vajon tízezer fős katonasággal szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene?32Ha ugyanis nem tudja megtenni, akkor amíg az még távol van, követséget küld ki, és békét kér.33Így biztosak lehettek abban, hogy senki sem lehet a tanítványom közületek, aki búcsút nem mond mindennek, amije van.34A só, persze, jó. De ha még a só is elveszíti az erejét, mivel ízesítik meg?35Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas. Kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja!"
15. fejezet
1Az adószedők és a bűnösök pedig mind igyekeztek a közelébe kerülni, hogy hallják őt.2Ennélfogva a farizeusok is, és az írástudók is állandóan morogtak, ezt mondva:,,Ez az ember szívesen fogadja a bűnösöket, és együtt eszik velük."3Erre a következő szemléltetést mondta el nekik:4,,Melyik ember az köztetek, aki, ha száz juha van, és elveszít közülük egyet, nem hagyja hátra a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, míg meg nem találja?5És amikor megtalálja, vállára veszi, és örvendezik.6Mikor pedig hazaér, összehívja barátait és szomszédait, és így szól hozzájuk:Örvendezzetek velem, mert megtaláltam az én elveszett juhomat.7Mondom nektek, hogy ilyenformán nagyobb öröm lesz az égben egyetlen bűnös miatt, aki megbánást tanúsít, mint kilencvenkilenc igazságos miatt, akinek nincs szüksége megbánásra.8Vagy melyik asszony az, akinek ha van tíz drachmája, és egy drachmát elveszít, nem gyújt lámpát, nem söpri ki a házát, és nem keresi gondosan, míg meg nem találja?9És amikor megtalálja, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól:Örvendezzetek velem, mert megtaláltam a drachmát, amelyet elveszítettem.10Ilyenformán - mondom nektek - öröm támad az Isten angyalai között egyetlen bűnös miatt, aki megbánást tanúsít."11Azután ezt mondta:,,Egy embernek volt két fia.12És a fiatalabbik így szólt az apjához:Apám, add ki nekem a vagyon rám eső részét.Erre az megosztotta köztük megélhetésre szánt javait.13Később, néhány nap múlva, a fiatalabb fiú mindent összeszedett, elutazott egy távoli vidékre, és ott kicsapongó életet élve eltékozolta vagyonát.14Amikor már mindent elköltött, súlyos éhínség támadt szerte azon a vidéken, és kezdett szükséget látni.15Sőt elment, elszegődött a vidék egyik polgárához, és az elküldte őt a mezőire disznókat őrizni.16Ő pedig szeretett volna jóllakni a hüvelytermésekkel, amelyeket a disznók ettek, de senki nem adott neki semmit.17Amikor észhez tért, így szólt:Apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én meg itt éhen veszek!18Fölkelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki:Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened.19Nem vagyok már méltó arra, hogy fiadnak hívjanak. Tégy engem olyanná, mint béreseid közül egy.20Fölkelt tehát, és elment az apjához. Még mikor távol volt, az apja meglátta őt, és szánalomra indult. Odafutott, a nyakába borult, és gyengéden megcsókolta.21Akkor a fiú ezt mondta neki:Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Nem vagyok már méltó arra, hogy fiadnak hívjanak. Tégy engem olyanná, mint béreseid közül egy.22Az apa azonban így szólt rabszolgáihoz:Gyorsan!Hozzatok ki egy köntöst, a legjobbat, és adjátok rá, húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábára.23Hozzátok a hizlalt, fiatal bikát, vágjátok le, és együnk és vigadozzunk,24mert ez az én fiam halott volt, és ismét életre kelt, elveszett, és megtaláltatott.És vigadozni kezdtek.25Az idősebbik fia pedig a szántóföldön volt;és ahogy jött és közeledett a házhoz, zeneszót hallott, és táncot.26Magához hívta tehát az egyik szolgát, és tudakozódott, hogy mit jelentenek ezek.27Az ezt mondta neki:A testvéred jött meg, és apád levágta a hizlalt, fiatal bikát, mivel jó egészségben visszakapta őt.28De ő megharagudott, és nem akart bemenni. Erre kijött az apja, és kérlelni kezdte őt.29Ő így felelt az apjának:Íme, én milyen sok éve szolgálok neked, mint egy rabszolga, és egyetlenegyszer sem szegtem meg parancsolatodat, és nekem mégsem adtál egyetlenegyszer sem egy kecskegidát, hogy vigadozzak barátaimmal.30De amint ez a te fiad, aki szajhákkal élte fel megélhetésre szánt javaidat, megérkezett, levágtad neki a hizlalt, fiatal bikát.31Akkor az így szólt hozzá:Gyermekem, te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd;32de hiszen vigadoznunk és örvendeznünk kellett, mert ez a te testvéred halott volt, és életre kelt, elveszett, és megtaláltatott."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lukács /Új szövetség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-17 14:28:22, szombat
|
| |
| |
16. fejezet
1Ezután folytatásképpen a tanítványokhoz is szólt:,,Egy bizonyos ember gazdag volt, és volt neki egy sáfára, és ezt bevádolták nála, hogy pazarlóan kezeli a javait.2Hívatta tehát, és ezt mondta neki:Mit hallok rólad? Nyújtsd be a számadást a sáfárságodról, mert nem igazgathatod tovább a házat.3A sáfár ekkor ezt mondta magában:Mitévő legyek?Hiszen az uram elveszi tőlem a sáfárságot. Az ásáshoz nem vagyok elég erős, koldulni szégyellek.4Ah!Tudom, mit teszek, hogy amikor elmozdítanak a sáfárságból, az emberek befogadjanak otthonaikba.5Azután magához hívta urának mindegyik adósát, és így szólt az elsőhöz:Mennyivel tartozol az én uramnak?6Az így szólt:Száz bát olívaolajjal.Ő ezt mondta neki:Vedd vissza írott szerződésedet, és ülj le, írj gyorsan ötvenet.7Azután ezt mondta egy másiknak:Hát te mennyivel tartozol?Az így szólt:Száz kór búzával.Ő ezt mondta neki:Vedd vissza írott szerződésedet, és írj nyolcvanat.8És megdicsérte az ura a sáfárt, mivel - bár igazságtalan volt - gyakorlati bölcsességgel cselekedett;mert ennek a világrendszernek a fiai gyakorlati szempontból bölcsebben viselkednek a maguk nemzedékével szemben, mint a világosság fiai.9És azt mondom nektek, hogy szerezzetek magatoknak barátokat az igazságtalan gazdagság által, hogy amikor az elfogy, befogadjanak benneteket az örök lakóhelyekre.10Aki hű a legkevesebben, az a sokon is hű, és aki igazságtalan a legkevesebben, az a sokon is igazságtalan.11Ezért ha nem bántatok hűen az igazságtalan gazdagsággal, ki bízza rátok az igazit?12És ha nem bántatok hűen azzal, ami a másé, ki adja nektek oda azt, ami a tiétek?13Egy háziszolga sem lehet két úr rabszolgája, mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem lehettek Istennek is, és a Gazdagságnak is rabszolgái."14A farizeusok pedig, akik pénzszeretők voltak, figyeltek mindezekre, és kajánul mosolyogni kezdtek őrajta.15Ennélfogva így szólt hozzájuk:,,Ti azok vagytok, akik igazságosnak jelentitek ki magatokat az emberek előtt, de az Isten ismeri a szíveteket;mert ami az emberek között magasztos, az az Isten szemében utálatosság.16A Törvény és a Próféták Jánosig voltak. Attól kezdve az Isten királysága hirdettetik mint jó hír, és mindenfajta ember előretör feléje.17Bizony, könnyebb az égnek és a földnek elmúlnia, mint a Törvény egy betűjéből egyetlen írásjelnek teljesületlenül maradnia.18Mindaz, aki elválik feleségétől, és mást vesz el, házasságtörést követ el, és aki férjétől elvált asszonyt vesz el, házasságtörést követ el.19Egy bizonyos ember pedig gazdag volt, és bíborba meg lenvászonba öltözködött, és fényűzően vigadozott nap mint nap.20Egy Lázár nevű koldus pedig mindig oda volt téve a kapujához, tele fekélyekkel,21és szeretett volna jóllakni azzal, ami a gazdag asztaláról lehullott. Igen, a kutyák is jöttek, és nyaldosták a fekélyeit.22Idővel pedig meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebléhez vitték őt. Meghalt a gazdag is, és eltemették.23És a hádeszben felemelte a szemét, mialatt kínok között volt, és a távolban látta Ábrahámot, és a keblénél Lázárt.24Kiáltott hát, és ezt mondta:Atyám, Ábrahám, irgalmazz nekem, és küldd el Lázárt, hogy mártsa vízbe ujja hegyét, és hűsítse nyelvemet, mert gyötrődöm ebben a lobogó tűzben.25Ábrahám azonban így szólt:Gyermekem, emlékezz, hogy te teljes mértékben megkaptad a jót már életedben, Lázár pedig éppígy a rosszat. Most azonban neki itt vigasztalásban van része, te meg gyötrődsz.26Mindezek mellett pedig nagy szakadék van vetve közénk és közétek, hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne tudjanak, és onnan se jöhessenek át mihozzánk.27Erre az ezt mondta:Akkor arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házához,28mert van öt testvérem, hadd tegyen nekik alapos tanúságot, nehogy ők is a kínnak e helyére jussanak.29Ábrahám azonban így szólt:Ott van nekik Mózes és a Próféták;figyeljenek azokra.30Erre az ezt mondta:Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy hozzájuk valaki, megbánást fognak tanúsítani.31Ő azonban így szólt hozzá:Ha Mózesre és a Prófétákra nem figyelnek, akkor az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül."
17. fejezet
1Azután így szólt a tanítványaihoz:,,Elkerülhetetlen, hogy ne jöjjenek megbotránkoztató dolgok. De jaj annak, aki által jönnek!2Előnyösebb lenne neki, ha malomkövet akasztanának a nyakába, és a tengerbe dobnák, mint hogy megbotránkoztasson egyet e kicsinyek közül.3Ügyeljetek magatokra.Ha a testvéred bűnt követ el, dorgáld meg, és ha megbánást tanúsít, bocsáss meg neki.4Még ha egy nap hétszer vétkezik is ellened, és hétszer jön is vissza hozzád, ezt mondva:Bánom, bocsáss meg neki."5Az apostolok ezt mondták az Úrnak:,,Növeld a hitünket!"6Az Úr erre így szólt:,,Ha akkora hitetek lenne, mint egy mustármag, és ezt mondanátok ennek a feketeeperfának:Szakadj ki gyökerestől, és ültetődj a tengerbe!, az engedelmeskedne nektek.7Ki az közületek, aki, ha van egy rabszolgája, aki szánt vagy a nyájra ügyel, ezt mondja neki, amikor az bejön a szántóföldről:Jöjj ide hamar, és telepedj asztalhoz.8Nemde inkább ezt mondja neki:Készíts nekem valamit vacsorára, köss kötényt, és szolgálj nekem, míg nem végzek az evéssel és ivással, utána majd ehetsz és ihatsz.9Ugye nem fog hálát érezni a rabszolga iránt, amiért az megtette, amit feladatul kapott?10Így ti is, ha megtettétek mindazt, amit feladatul kaptatok, mondjátok:Semmirekellő rabszolgák vagyunk.Azt tettük, amit tennünk kellett."11Jeruzsálembe menet pedig Szamárián és Galileán keresztül vitt az útja.12Amint befelé tartott egy bizonyos faluba, szembejött vele tíz leprás férfi, akik már akkor felálltak, mikor még távol voltak.13És felemelve hangjukat, így szóltak:,,Jézus, Tanító, irgalmazz nekünk!"14Amikor meglátta őket, ezt mondta nekik:,,Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak."Távozásuk közben azután megtisztultak.15Egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszafordult, és hangos szóval dicsőítette az Istent.16És arcra borult Jézus lábánál, hálát adva neki;ez egyébként szamáriai volt.17Feleletül Jézus így szólt:,,Nemde tízen tisztultak meg?Hol van akkor a többi kilenc?18Hát egy sem találtatott, amelyik visszafordult volna, hogy dicsőséget adjon az Istennek, csak ez a más nemzetből való?"19És azt mondta neki:,,Kelj fel, és menj el;a hited gyógyulást szerzett neked."[6b]20Mikor pedig a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten királysága, válaszolt nekik, és ezt mondta:,,Az Isten királysága nem szembetűnő módon jön el,21és azt sem mondják majd:Íme, itt!, vagy:Amott!Mert íme, az Isten királysága közöttetek van."22Ezután így szólt a tanítványokhoz:,,Jönnek majd napok, amikor látni kívántok egyet az Emberfiának napjai közül, de nem láttok.23És azt mondják majd nektek:Íme, ott!, vagy:Íme, itt!Ne menjetek ki, és ne is fussatok utánuk.24Mert ahogy a villámlás a felvillanásával az ég alatt levő egyik vidéktől az ég alatt levő másik vidékig fénylik, ugyanúgy lesz az Emberfia is.25Előbb azonban sok szenvedést kell átélnie, és el kell hogy vesse ez a nemzedék.26Továbbá, ahogy Noé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfiának napjaiban is:27ettek, ittak, a férfiak nősültek, a nőket férjhez adták, addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, és elérkezett az özönvíz, és mindnyájukat elpusztította.28Hasonlóképpen, mint ahogy Lót napjaiban történt:ettek, ittak, vettek, eladtak, ültettek, építettek.29De azon a napon, amelyen Lót kiment Szodomából, tűz és kén esett az égből, és mindnyájukat elpusztította.30Ugyanígy lesz azon a napon, amikor az Emberfia kinyilatkozik.31Azon a napon, aki a háztetőn van, de javai a házban vannak, ne menjen le, hogy felkapja azokat, és aki kint van a szántóföldön, hasonlóképpen vissza ne térjen azokhoz, amiket hátrahagyott.32Emlékezzetek Lót feleségére!33Aki igyekszik biztonságban megtartani magának a lelkét, elveszíti azt, aki azonban elveszíti, életben fogja tartani azt.34Mondom nektek, hogy azon az éjszakán két férfi lesz egy ágyban;az egyiket elviszik, de a másikat otthagyják.35Két asszony fog ugyanannál a malomnál őrölni;az egyiket elviszik, de a másikat otthagyják."36-37Erre ezt kérdezték tőle:,,Hol, Uram?"Ő így szólt hozzájuk:,,Ahol a test, oda gyűlnek a sasok is."
Lukács 18. fejezete
1Folytatásképpen azután elmondott nekik egy szemléltetést arról, hogy mindig imádkozniuk kell, és nem szabad feladniuk.2Így szólt:,,Egy bizonyos városban volt egy bíró, aki az Istent nem félte, és embert nem becsült.3Volt pedig abban a városban egy özvegy, aki folyton elment hozzá, és ezt mondta:Szolgáltass nekem igazságot peres ellenfelemmel szemben.4Nos, az egy ideig vonakodott, de aztán ezt mondta magában:Jóllehet az Istent nem félem, és embert nem becsülök,5mégis, mivel ez az özvegy örökösen háborgat, igazságot szolgáltatok neki, hogy aztán ne jöjjön folyton, és ne gyötörjön agyon."6Akkor az Úr így szólt:,,Halljátok, mit mondott a bíró, pedig igazságtalan volt!7Hát akkor az Isten vajon nem szolgáltat igazságot választottainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak, még ha hosszútűrő is azok iránt?8Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik sietve. Csakhogy amikor az Emberfia megérkezik, vajon megtalálja-e a hitet a földön?9Némelyeknek pedig, akik magukban bíztak, hogy ők igazságosak, és akik a többieket semmibe se vették, ezt a szemléltetést is mondta:10,,Két ember ment fel a templomba imádkozni, az egyik farizeus, a másik adószedő.11A farizeus megállt, és így imádkozott magában:Ó, Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember:zsaroló, igazságtalan, házasságtörő, vagy mint ez az adószedő is.12Hetente kétszer böjtölök, megadom a tizedet mindenből, amit szerzek.13Az adószedő pedig távol állva még szemét sem akarta az égre emelni, hanem csak verte, verte a mellét, és ezt mondta:Ó, Isten, légy kegyelmes hozzám, bűnöshöz!14Mondom nektek, ez igazságosabbnak bizonyulva ment haza, mint amaz; mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, de aki megalázza magát, felmagasztaltatik."15Az emberek pedig kezdték odavinni hozzá a kicsinyeiket is, hogy érintse meg őket;de látva ezt a tanítványok, elkezdték korholni őket.16Jézus azonban magához hívta a kicsinyeket, és ezt mondta:,,Hagyjátok hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne próbáljátok gátolni őket. Mert ilyeneké az Isten királysága.17Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten királyságát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem jut be abba."18Egy bizonyos elöljáró pedig megkérdezte őt, így szólva:,,Jó Tanító, mit tegyek, hogy örök életet örököljek?"19Jézus ezt mondta neki:,,Miért nevezel engem jónak?Senki sem jó, csak egy, az Isten.20Ismered a parancsolatokat:Ne kövess el házasságtörést.Ne gyilkolj.Ne lopj.Ne tanúskodj hamisan.Tiszteld apádat és anyádat."21Erre az ezt mondta,,Mindezeket fiatalkoromtól fogva megtartottam."22Hallva ezt Jézus, így szólt hozzá:,,Egyvalaminek még híjával vagy:adj el mindent, amid van, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz az egekben;és jöjj, légy a követőm!"23Ennek hallatán az mélységesen bánatos lett, mert nagyon gazdag volt.24Jézus rátekintett, és ezt mondta:,,Milyen nehéz lesz bemenniük az Isten királyságába azoknak, akiknek van pénzük!25Bizony, könnyebb a tevének átjutni a varrótű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten királyságába."26Akik hallották ezt, így szóltak:,,Egyáltalán ki részesülhet megmentésben?"27Ő ezt mondta:,,Ami az embereknél lehetetlen, az az Istennél lehetséges."28Péter pedig ezt mondta:,,Íme! Mi elhagytuk, amink volt, és követtünk téged."29Ő így szólt hozzájuk:,,Bizony mondom nektek, senki sincs, aki házat vagy feleséget vagy testvéreket vagy szülőket vagy gyermekeket hagyott el az Isten királyságáért,30és ne kapna mindenképpen sokszorta többet ebben az időszakban, az eljövendő világrendszerben pedig örök életet."31Aztán félrevonta a tizenkettőt, és ezt mondta nekik:,,Íme!Felmegyünk Jeruzsálembe, és betelik mindaz, ami megíratott a próféták által az Emberfiára nézve.32Például kiszolgáltatják a nemzetekből valóknak, csúfot űznek belőle, arcátlanul bánnak vele, és leköpik,33miután pedig megkorbácsolták, megölik, de a harmadik napon feltámad."34Ők azonban semmit nem értettek ezekből;ez a kijelentés el volt rejtve előlük, és nem fogták fel a mondottakat.35Mikor pedig Jerikóhoz közeledett, ott ült egy vak az út mellett, és koldult.36Mivel hallotta, hogy egy sokaság halad el arra, tudakolni kezdte, mit jelent ez.37Tudtára adták neki:,,A názáreti Jézus megy el erre!"38Ekkor ő felkiáltott, ezt mondva:,,Jézus, Dávid Fia, irgalmazz nekem!"39És akik elöl mentek, erélyesen inteni kezdték, hogy hallgasson, de ő annál inkább kiáltozott:,,Dávid Fia, irgalmazz nekem!"40Jézus ekkor megállt, és megparancsolta, hogy vigyék oda hozzá a férfit. Amikor az közel ért, Jézus megkérdezte tőle:41,,Mit akarsz, mit tegyek érted?"Ezt mondta:,,Uram, hadd lássak újra!"42Ekkor Jézus ezt mondta neki:,,Láss újra;a hited gyógyulást szerzett neked."43És nyomban visszanyerte látását, és követni kezdte őt, dicsőítve az Istent. Ennek láttán az egész nép is dicséretet adott az Istennek.
Lukács 19. fejezete
1Ezután bement Jerikóba, és áthaladt rajta.2Volt pedig itt egy Zákeus nevű férfihez főadószedő volt, és gazdag.3Nos, igyekezett látni, ki ez a Jézus, de a sokaság miatt nem láthatta, mert kis termetű volt.4Így hát elfutott előre, és felmászott egy eperfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elhaladnia.5Mikor pedig Jézus arra a helyre ért, feltekintett, és ezt mondta neki:,,Zákeus, siess, szállj le, mert ma a te házadban kell maradnom."6Erre az sietve leszállt, és örvendezéssel vendégül fogadta őt.7Akik viszont látták ezt, mindannyian morogni kezdtek, ezt mondva:,,Olyan férfihoz tért be szállásra, aki bűnös."8Zákeus pedig felállt, és így szólt az Úrhoz:,,Íme! Javaim felét, Uram, odaadom a szegényeknek, és bármit zsaroltam is ki valakitől hamis vádolással, négyszeresen visszatérítem."9Jézus erre ezt mondta neki:,,A mai napon megmentés jött e házhoz, mivelhogy ő is Ábrahám fia.10Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett."11Míg ezekre figyeltek, ő még egy szemléltetést is elmondott, mivel közel volt Jeruzsálemhez, és ők azt hitték, hogy az Isten királysága nyomban meg fog mutatkozni.12Így szólt tehát:,,Egy előkelő származású ember távoli földre utazott, hogy királyi hatalmat biztosítson magának, és visszatérjen.13Hívatta tíz rabszolgáját, szétosztott köztük tíz minát, és ezt mondta nekik:Kereskedjetek, míg megjövök.14Polgártársai azonban gyűlölték őt, és követséget küldtek utána, hogy mondják meg:Nem akarjuk, hogy ez király legyen felettünk.15Végül, miután biztosította a királyi hatalmat és visszajött, megparancsolta, hogy hívják oda hozzá azokat a rabszolgákat, akiknek az ezüstpénzt adta, hogy megállapítsa, mit nyertek a kereskedéssel.16Akkor megjelent az első, és ezt mondta:Uram, a minád tíz minát nyert.17Erre ő így szólt hozzá:Jól van, jó rabszolga! Mivel egy nagyon kis dologban hűnek bizonyultál, legyen hatalmad tíz város fölött.18Azután jött a második, és ezt mondta:A minád, Uram, öt minát hozott.19Ő ehhez is így szólt:Te is légy feje öt városnak.20Jött pedig egy másik, és ezt mondta:Uram, itt a minád, melyet egy kendőben eltéve tartottam.21Tudod, féltem tőled, mert kemény ember vagy;felveszed, amit letétbe nem helyeztél, és learatod, amit nem vetettél.22Ő így szólt hozzá:A saját szádból ítéllek meg, gonosz rabszolga. Ugye tudtad, hogy kemény ember vagyok, aki felveszem, amit letétbe nem helyeztem, és learatom, amit nem vetettem?23Akkor miért nem tetted be az ezüstpénzemet a bankba?Így megérkezésemkor kamattal szedtem volna be.24Azzal így szólt az ott állókhoz:Vegyétek el tőle a minát, és adjátok annak, akinek a tíz minája van.25De azok ezt mondták neki:Uram, neki tíz minája van!26Mondom nektek, hogy mindannak, akinek van, még többet adnak, de attól, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van.27Ezenfelül, ezeket az én ellenségeimet, akik nem akarták, hogy király legyek felettük, hozzátok ide, és vágjátok le előttem."28És ezeket elmondva, továbbindult, előre, felfelé tartva Jeruzsálembe.29Amikor közel ért az Olajfák hegyének nevezett hegyen fekvő Betfagéhoz és Betániához, elküldött kettőt a tanítványok közül,30és ezt mondta:,,Menjetek be a faluba, amelyet magatok előtt láttok, és bemenve oda, találtok majd egy megkötött szamárcsikót, amelyen még soha nem ült ember. Oldozzátok el, és hozzátok ide.31Ha pedig bárki megkérdezi tőletek:Miért oldozzátok el?, mondjátok ezt:Az Úrnak van szüksége rá."32A küldöttek tehát távoztak, és úgy találták, ahogy mondta nekik.33Ám amint eloldozták a csikót, a tulajdonosai így szóltak hozzájuk:,,Miért oldozzátok el a csikót?"34Ezt mondták:,,Az Úrnak van szüksége rá."35Azután odavezették azt Jézushoz, és ráterítették felsőruháikat a csikóra, és felültették rá Jézust.36Vonulása közben az útra terítették felsőruháikat.37Mihelyt közel ért az Olajfák hegyéről lejövő úthoz, a tanítványok egész tömege örvendezni kezdett, és hangos szóval dicsérni kezdte az Istent mindazokért a hatalmas cselekedetekért, amelyeket láttak,38és ezt mondták:,,Áldott Az, aki Jehova nevében jön a Királyként!Béke az égben, és dicsőség a legfelsőbb magasságokban!"39A sokaságból azonban némely farizeus ezt mondta neki:,,Tanító, dorgáld meg a tanítványaidat."40Ő azonban így felelt:,,Mondom nektek, ha ezek hallgatnának, a kövek kiáltanának."41Amikor közelebb ért, szemügyre vette a várost, és sírt miatta,42és ezt mondta: ,,Ha te, igen, te, tisztán láttad volna ezen a napon, hogy mi az, ami békét hoz...de most már el vannak rejtve szemed elől.43Mert eljönnek rád azok a napok, amikor ellenségeid sáncot építenek körülötted hegyes cölöpökből, bekerítenek, és mindenfelől gyötörni fognak.44Földhöz vágnak téged és gyermekeidet tebenned, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem láttad tisztán megszemlélésed idejét."45Azután bement a templomba, és kiűzte azokat, akik eladtak,46ezt mondva nekik:,,Meg van írva:És a házam imádság háza lesz, de ti rablók barlangjává tettétek."47És naponta tanított a templomban. A papi elöljárók pedig, és az írástudók meg a nép főemberei azon igyekeztek, hogy elpusztítsák őt,48de sehogy sem találták ennek legjobb módját, mert az egész nép csüggött rajta, hogy hallja őt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lukács /Új szövetség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-05 10:18:12, kedd
|
| |
| |
1 Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik.
2 És a főpapok és az írástudók keresnek vala módot, hogyan öljék meg őt; mert féltek a néptől.
3 Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik, és a tizenkettőnek számából vala;
4 És elmenvén, megbeszélé a főpapokkal és a vezérekkel, mimódon adja őt nékik kezökbe.
5 És azok örülének, és megszerződének, hogy pénzt adnak néki;
6 Ő pedig megigéré, és keres vala jó alkalmat, hogy őt nékik kezökbe adja zenebona nélkül.
7 Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak;
8 És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.
9 Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?
10 És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.
11 És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?
12 És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.
13 Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.
14 És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.
15 És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:
16 Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.
17 És [a] pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:
18 Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa.
19 És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
20 Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.
21 De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.
22 És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!
23 És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni?
24 Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
25 Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hivatnak.
26 De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál.
27 Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál.
28 Ti vagytok pedig azok, kik megmaradtatok én velem az én kísérteteimben;
29 Én azért adok néktek, miképen az én Atyám adott nékem, országot,
30 Hogy egyetek és igyatok az én asztalomon az én országomban, és üljetek királyi székeken, ítélvén az Izráelnek tizenkét nemzetségét.
31 Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;
32 De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.
33 Ő pedig monda néki: Uram, te veled kész vagyok mind tömlöczre, mind halálra menni!
34 És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.
35 És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Ők pedig mondának: Semmiben sem.
36 Monda azért nékik: De most, a kinek erszénye van elővegye, hasonlóképen a táskát; és a kinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát.
37 Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek.
38 Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. Ő pedig monda: Elég.
39 És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is.
40 És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
41 És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék,
42 Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!
43 És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.
44 És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak.
45 És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt,
46 És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
47 És mikor még beszéle, ímé sokaság [jöve,] melynek az méne előtte, a ki Júdásnak neveztetik, egy a tizenkettő közül: és közelgete Jézushoz, hogy őt megcsókolja.
48 Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát?
49 Látván pedig azok, a kik ő körülötte [valának,] a mi következik, mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel?
50 És közülök valaki megvágá a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét.
51 Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt.
52 Monda pedig Jézus azoknak, a kik ő hozzá mentek, a főpapoknak, a templom tisztjeinek és a véneknek: Mint valami latorra, úgy jöttetek szablyákkal és fustélyokkal?
53 Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.
54 Megfogván azért őt, elvezeték, és elvivék a főpap házába. Péter pedig követi vala távol.
55 És mikor tüzet gerjesztettek az udvar közepén, és ők együtt leültek, Péter is leüle ő velök.
56 És meglátván őt egy szolgálóleány, a mint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén, monda: Ez is ő vele vala!
57 Ő pedig megtagadá őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt!
58 És egy kevéssel azután más látván őt, monda: Te is azok közül való vagy! Péter pedig monda: Ember, nem vagyok!
59 És úgy egy óra mulva más valaki erősíté, mondván: Bizony ez is vele vala: mert Galileából való is.
60 Monda pedig Péter: Ember, nem tudom, mit mondasz! És azonnal, mikor ő még beszélt, megszólalt a kakas.
61 És hátra fordulván az Úr, tekinte Péterre. És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.
62 És kimenvén Péter, keservesen síra.
63 És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén őt.
64 És [szemeit] betakarván, arczul csapdosák őt, és kérdezék őt, mondván: Prófétáld meg ki az, a ki téged vere?
65 És sok egyéb dolgot mondának néki, szidalmazván őt.
66 És a mint nappal lett, egybegyűle a nép véneinek tanácsa, főpapok és írástudók: és vivék őt az ő gyülekezetükbe,
67 Mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek:
68 De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem el nem bocsátotok.
69 Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől.
70 Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok!
71 Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lukács /Új szövetség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-02 10:57:58, szombat
|
| |
| |
Lukács Evangyélioma 1. fejezete
1. Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,
2. A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:
3. Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,
4. Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.
5. Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.
6. És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.
7. És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.
8. Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
9. A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.
10. És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;
11. Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.
12. És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.
13. Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
14. És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;
15. Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.
16. És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
17. És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.
18. És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.
19. És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.
20. És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.
21. A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.
22. És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt.
23. És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.
24. E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:
25. Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.
26. A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,
27. Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
28. És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
29. Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!
30. És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
31. És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
32. Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;
33. És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen!
34. Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?
35. És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.
36. És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:
37. Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.
38. Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.
39. Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;
40. És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
41. És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;
42. És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
43. És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?
44. Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.
45. És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.
46. Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,
47. És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
48. Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
49. Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
50. És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.
51. Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.
52. Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
53. Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
54. Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.
55. (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké!
56. Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.
57. Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.
58. És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.
59. És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.
60. És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.
61. És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.
62. És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?
63. Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.
64. És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
65. És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.
66. És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.
67. És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:
68. Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,
69. És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
70. A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak,
71. Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;
72. Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
73. Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,
74. Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.
75. Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.
76. Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;
77. És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.
78. A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
79. Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!
80. A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lukács /Új szövetség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-01 12:07:16, péntek
|
| |
| |
Lukács Evangyélioma 24. rész
1. A hétnek első napján pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fűszerszámokat, és némely más asszonyok is velök.
2. És a követ a sírról elhengerítve találák.
3. És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét.
4. És lőn, hogy mikor ők e felett megdöbbenének, ímé két férfiú álla melléjök fényes öltözetben:
5. És mikor ők megrémülvén a földre hajták orczájokat, azok mondának nékik: Mit keresitek a holtak között az élőt?
6. Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt,
7. Mondván: Szükség az ember Fiának átadatni a bűnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni.
8. Megemlékezének azért az ő szavairól.
9. És visszatérvén a sírtól, elmondák mindezeket a tizenegynek, és mind a többieknek.
10. Valának pedig Mária Magdaléna, és Johanna, és a Jakab anyja Mária, és egyéb asszonyok ő velök, a kik ezeket mondák az apostoloknak.
11. De az ő szavuk csak üres beszédnek látszék azok előtt; és nem hivének nékik.
12. Péter azonban felkelvén elfuta a sírhoz, és behajolván látá, hogy csak a lepedők vannak ott; és elméne, magában csodálkozván e dolgon.
13. És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamatnyira vala, melynek neve vala Emmaus.
14. És beszélgetének magok közt mindazokról, a mik történtek.
15. És lőn, hogy a mint beszélgetének és egymástól kérdezősködének, maga Jézus hozzájok menvén, velök együtt megy vala az úton.
16. De az ő szemeik visszatartóztatának, hogy őt meg ne ismerjék.
17. Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, a melyeket egymással váltotok jártotokban? és miért vagytok szomorú ábrázattal?
18. Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon?
19. És monda nékik: Micsoda dolgok? Azok pedig mondának néki: A melyek esének a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt:
20. És mimódon adák őt a főpapok és a mi főembereink halálos ítéletre, és megfeszíték őt.
21. Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, a ki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek.
22. Hanem valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának;
23. És mikor nem találták az ő testét, haza jöttek, mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják, hogy ő él.
24. És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és úgy találák, a mint az asszonyok is mondták; őt pedig nem látták.
25. És ő monda nékik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhivésére, a miket a próféták szóltak!
26. Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe?
27. És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, a mik ő felőle megirattak.
28. Elközelítének pedig a faluhoz, a melybe mennek vala; és ő úgy tőn, mintha tovább menne.
29. De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon.
30. És lőn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá.
31. És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltünt előlük.
32. És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?
33. És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, a kik velök valának.
34. Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonynyal, és megjelent Simonnak!
35. És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről.
36. És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek!
37. Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak.
38. És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások?
39. Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van!
40. És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.
41. Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok?
42. Ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet,
43. Melyeket elvőn, és előttök evék.
44. És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, a mik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem.
45. Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat.
46. És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon:
47. És prédikáltatni az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve.
48. Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai.
49. És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel.
50. Kivivé pedig őket Bethániáig; és felemelvén az ő kezeit, megáldá őket.
51. És lőn, hogy míg áldá őket, tőlök elszakadván, felviteték a mennybe.
52. Ők pedig imádván őt, visszatérének nagy örömmel Jeruzsálembe;
53. És mindenkor a templomban valának, dícsérvén és áldván az Istent. Ámen. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lukács /Új szövetség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-01 12:05:50, péntek
|
| |
| |
Lukács Evangyélioma 23. rész
1. És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.
2. És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.
3. Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!
4. Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.
5. De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.
6. Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?
7. És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.
8. Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.
9. Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.
10. Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.
11. Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.
12. És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.
13. Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén,
14. Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok:
15. De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő.
16. Megfenyítvén azért őt, elbocsátom.
17. Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy foglyot.
18. De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!
19. Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.
20. Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust;
21. De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!
22. Ő pedig harmadszor is monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom!
23. Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala.
24. És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala.
25. És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak.
26. Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
27. Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt.
28. Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.
29. Mert ímé jőnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!
30. Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket!
31. Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán?
32. Vivének pedig két másikat is, két gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek.
33. Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől.
34. Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot.
35. És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja.
36. Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt.
37. És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat!
38. Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.
39. A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!
40. Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!
41. És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.
42. És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!
43. És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.
44. Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.
45. És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.
46. És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.
47. Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.
48. És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére.
49. Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket.
50. És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,
51. Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát;
52. Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét.
53. És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt.
54. És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.
55. Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste.
56. Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket.
57. És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lukács /Új szövetség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-02-01 12:01:53, péntek
|
| |
| |
Lukács Evangyélioma 21. rész
1. És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az ő ajándékaikat a perselybe.
2. Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.
3. És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete:
4. Mert mind ezek az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, a mije volt, oda veté.
5. És mikor némelyek mondának a templom felől, hogy szép kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, monda:
6. Ezekből, a miket láttok, jőnek napok, melyekben kő kövön nem marad, mely le nem romboltatnék.
7. Megkérdék pedig őt, mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek?
8. Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok.
9. És mikor hallotok háborúkról és zendülésekről, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni előbb, de nem jő mindjárt a vég.
10. Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen;
11. És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égből.
12. De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek titeket, adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.
13. De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok.
14. Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre:
15. Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.
16. Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek némelyeket ti közületek.
17. És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért.
18. De fejeteknek egy hajszála sem vész el.
19. A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket.
20. Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása.
21. Akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból; és a kik a mezőben, ne menjenek be abba.
22. Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik megírattak.
23. Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.
24. És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje.
25. És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,
26. Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.
27. És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel.
28. Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.
29. Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat:
30. Mikor immár hajtanak, és ezt látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.
31. Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.
32. Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek.
33. Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.
34. De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap:
35. Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak.
36. Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!
37. Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák hegyének neveztetik.
38. És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lukács /Új szövetség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-31 15:32:57, csütörtök
|
| |
| |
Lukács Evangyélioma 22. rész
1. Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik.
2. És a főpapok és az írástudók keresnek vala módot, hogyan öljék meg őt; mert féltek a néptől.
3. Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik, és a tizenkettőnek számából vala;
4. És elmenvén, megbeszélé a főpapokkal és a vezérekkel, mimódon adja őt nékik kezökbe.
5. És azok örülének, és megszerződének, hogy pénzt adnak néki;
6. Ő pedig megigéré, és keres vala jó alkalmat, hogy őt nékik kezökbe adja zenebona nélkül.
7. Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak;
8. És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.
9. Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?
10. És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.
11. És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?
12. És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.
13. Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.
14. És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.
15. És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:
16. Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.
17. És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:
18. Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa.
19. És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
20. Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.
21. De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.
22. És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!
23. És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni?
24. Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
25. Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hivatnak.
26. De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál.
27. Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál.
28. Ti vagytok pedig azok, kik megmaradtatok én velem az én kísérteteimben;
29. Én azért adok néktek, miképen az én Atyám adott nékem, országot,
30. Hogy egyetek és igyatok az én asztalomon az én országomban, és üljetek királyi székeken, ítélvén az Izráelnek tizenkét nemzetségét.
31. Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;
32. De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.
33. Ő pedig monda néki: Uram, te veled kész vagyok mind tömlöczre, mind halálra menni!
34. És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.
35. És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Ők pedig mondának: Semmiben sem.
36. Monda azért nékik: De most, a kinek erszénye van elővegye, hasonlóképen a táskát; és a kinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát.
37. Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek.
38. Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. Ő pedig monda: Elég.
39. És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is.
40. És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
41. És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék,
42. Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!
43. És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.
44. És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak.
45. És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt,
46. És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
47. És mikor még beszéle, ímé sokaság jöve, melynek az méne előtte, a ki Júdásnak neveztetik, egy a tizenkettő közül: és közelgete Jézushoz, hogy őt megcsókolja.
48. Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát?
49. Látván pedig azok, a kik ő körülötte valának, a mi következik, mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel?
50. És közülök valaki megvágá a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét.
51. Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt.
52. Monda pedig Jézus azoknak, a kik ő hozzá mentek, a főpapoknak, a templom tisztjeinek és a véneknek: Mint valami latorra, úgy jöttetek szablyákkal és fustélyokkal?
53. Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.
54. Megfogván azért őt, elvezeték, és elvivék a főpap házába. Péter pedig követi vala távol.
55. És mikor tüzet gerjesztettek az udvar közepén, és ők együtt leültek, Péter is leüle ő velök.
56. És meglátván őt egy szolgálóleány, a mint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén, monda: Ez is ő vele vala!
57. Ő pedig megtagadá őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt!
58. És egy kevéssel azután más látván őt, monda: Te is azok közül való vagy! Péter pedig monda: Ember, nem vagyok!
59. És úgy egy óra mulva más valaki erősíté, mondván: Bizony ez is vele vala: mert Galileából való is.
60. Monda pedig Péter: Ember, nem tudom, mit mondasz! És azonnal, mikor ő még beszélt, megszólalt a kakas.
61. És hátra fordulván az Úr, tekinte Péterre. És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.
62. És kimenvén Péter, keservesen síra.
63. És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén őt.
64. És szemeit betakarván, arczul csapdosák őt, és kérdezék őt, mondván: Prófétáld meg ki az, a ki téged vere?
65. És sok egyéb dolgot mondának néki, szidalmazván őt.
66. És a mint nappal lett, egybegyűle a nép véneinek tanácsa, főpapok és írástudók: és vivék őt az ő gyülekezetükbe,
67. Mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek:
68. De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem el nem bocsátotok.
69. Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől.
70. Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok!
71. Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lukács /Új szövetség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2020. Május
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | |
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7492 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (1)
- Belső kör (3)
- Család (51)
- Munka (0)
- Haverok (1)
- Iskola (0)
- A Szent Biblia (1)
- - BarátságDíj2018DorosnéÉvatól (1)
- - Gyakorló képszerkesztéseim (19)
- - Így kezdtem idézetes képeim (83)
- - SzületésnapomNemTartom (1)
- -alliterácio gondolatok (2)
- -jw.org A feltámadásReménysége (1)
- -jw.org-Ünnepi időszakról! (1)
- -Szívügyem: Tegyünk Jót ! (1)
- -Várpalota- itt 32 évig éltem (7)
- .Napiszöveg jw.org (983)
- 1 Királyok könyve /Ószövetség (7)
- 1 Krónikák könyve/Ószövetség (6)
- 1 Sámuel /Ósz. (6)
- 10 parancsolat (1)
- 1János/Újszövetség (2)
- 1Korintusz/ Újszövetség (12)
- 1Péter/Újszövetség (4)
- 1Tesszalonika/Újszöv. (2)
- 1Timóteusz/Újszövetség (1)
- 2 Királyok könyve / Ószövetség (5)
- 2 Krónikák könyve/Ószövetség (7)
- 2 Mózes (2)
- 2 Sámuel/Ósz. (5)
- 2007. első bejegyzésem (1)
- 2008. első blogbejegyzéseim (30)
- 24hu-Smyle története 2015 (1)
- 2János/Újszövetség (1)
- 2Korintusz/ Újszöv. (11)
- 2KUTYÁMvolt13ÉVIGhiányoznak (6)
- 2Péter/Újszövetség (3)
- 2Tesszalonika/Újszöv. (1)
- 2Timóteusz/Újszövetség (2)
- 3 Mózes/Ószövetség (4)
- 3János/Újszövetség (1)
- 4 Évszakok (0)
- 4 Happy winter (2)
- 4 Mózes (12)
- 4 Nyár (2)
- 4 Ősz (2)
- 4 Tavasz (3)
- 4 Tél (0)
- 4évszakMeteorológiaiVáltozásai (1)
- 5 Mózes (8)
- 7 a hét napjai (0)
- 7 Csütörtök (11)
- 7 Happy weekend (14)
- 7 Hétfő (6)
- 7 Hétvégére (81)
- 7 Jó reggelt! (37)
- 7 Kedd (6)
- 7 Kellemes délutánt (13)
- 7 Kellemes új hetet (61)
- 7 Péntek (12)
- 7 Szép estét,jó éjszakát! (309)
- 7 Szép napot! (70)
- 7 Szerda (9)
- 7 Szombat (14)
- 7 Vasárnap (22)
- :( A gyomor betegségei (1)
- :( Állapotom /fizikai, lelki (2)
- :( Anorexia nervosa (1)
- :( Betegségek (12)
- :( Depresszió, Stressz, Drog (18)
- :( DID személyiségzavar (1)
- :( Diszlexiás gyermekekről (1)
- :( Függőség-alkoholizmus (1)
- :( függőség-kábítószer (0)
- :(Az elme betegségei (0)
- :(függőség-alkohol (2)
- :(függőség-gyógyszer (0)
- :(JobbTudni róla, mint átélni! (1)
- :(Pánikbetegség-van remény! (1)
- > Maszkolásos próbálkozásaim (5)
- A Tudomány és a Hit (1)
- A Vég (15)
- á- Farkas (Wolf) (1)
- á- Foltos hiéna (Crocuta) (1)
- á- Hiúz (lynx)macskaféle (1)
- á- Jaguár (2)
- á- Leopárd (1)
- á- Oroszlán (1)
- á- Puma (concolor) (1)
- á- Tigris (1)
- Abdiás próféta/ Ószövetség (1)
- Aforizmák (6)
- Aggeus próféta/ Ószövetség (1)
- AjánlottBIBLIAOLVASÓprogram (1)
- Aktuális (2)
- AlakformálásToldiZsuzsával (3)
- Állatok - Gepárd (1)
- Állatok védelmében! (5)
- Ámos próféta/Ószövetség (2)
- Animált szép cicák (9)
- AnimaltKépszerkesztéstTanulom (1)
- Arab telivér fajtaleírás (4)
- átcsúszva a múlt hónapból (1)
- Augusztus- hónapköszöntő (1)
- Az ünnepekról én általában (1)
- b 1vargaildykómtól JELENIDŐ (666)
- b A. András (1)
- b Aki jót akar Attól (2)
- b Ammilykati (1)
- b Barátnőimtől kaptam (60)
- b Barta Kittytől (1)
- b Benkő Rékától (2)
- b Beus barátnőmtől (2)
- b Bezzeg56-tól (3)
- b Bongyi53 Magyar Istvánnétól (8)
- b Cody Intrudertől (6)
- b Ditkémtől JELENIDŐ (381)
- b Doros Ferencné Éva JELEN (630)
- b Eckerné Kata JELENIDŐ (68)
- b Evimami2007 /Évától (34)
- b Ferkó (1)
- b Jaksikától kaptam (82)
- b Janda (1)
- b kiss72-től (1)
- b Köszönöm nektek! (4)
- b Köszönöm segítségeteket! (5)
- b Lovászné Nagy Kittytől JELEN (206)
- b Margitka b.nőmtől/Margitanya (261)
- b Menesgazda (1)
- b Montvai András Bandi (1)
- b NemTudomKiVoltál,DEköszönöm! (2)
- b Nővéremtől (8)
- b Sacitól (5)
- b Sarkadi Nagy Bélánétól (4)
- b Szűcsné Tányától (2)
- b wikers ildyy (6)
- b- édes, vicces, igaz (1)
- Barátaimnak (34)
- Barátság Díj Margitkától! (1)
- BenRogers EMLÉKÉRE/heroin/ (1)
- Beteg vagyok (17)
- Biblia versek képre írva (6)
- Bibliai idézetek (19)
- Bírák könyve (4)
- Blogszünet (11)
- Búcsúzás (14)
- Budapest 2008.10. - jelenidő (1)
- Cilike cicám 2. műtétje (1)
- CLARA volt az álmom2017.08. (0)
- Cselekedetek /Új szövetség (10)
- Dániel könyve/ Ószövetség (4)
- December -köszöntő (1)
- Efézus /Újszövetség (4)
- Egészséges életmódok (7)
- Egészségünkért (8)
- Egészségünkért (9)
- Egy ismeretlen gyönyörű imája (1)
- Elmúlt szerelem (6)
- Énekek-Éneke/Ószöv. (2)
- Érzéseim (70)
- érzések-magányról, bánatról (20)
- Eszter könyve /Ószövetség (3)
- Ezékiel könyve/Ószövetség (7)
- Ézsaiás könyve/Ószövetség (37)
- Ezsdrás könyve /Ószöv. (1)
- f Artur King/filmből (2)
- f AtávolságÍze/filmről (1)
- f Az utolsó mohikán/filmről (1)
- f Büszkeség ésBalítéletFilmből (1)
- f filmajánlás (2)
- f Filmek, melyeket szeretek (0)
- f Rekviem egy álomért/filmtört (2)
- f Split pszichothriller (1)
- f The Duchess/filmből (1)
- f Öngyilkos szüzek/film (1)
- f- Wicker Park/filmből (1)
- f- John Wick akciófilm (1)
- facebookról - alapigazságok (3)
- február (1)
- filantropicum.com-EgyNő.szeret (1)
- filantropicum.com-Exupéry (1)
- filantropicum.com-ibuprofen (1)
- filantropikum.com-MagányOkoz (1)
- filantropikum.com-Testbeszéd (1)
- Filemon/Újszövetség (1)
- Filippi /Újszövetség (4)
- filmajánló (1)
- Fitness (1)
- Fittness Béres Alexandrával (2)
- Fríz ló fajtaleírása (1)
- fs- sorozat ajánló (1)
- Galácia / Újszövetség (4)
- Galaxisok - csillagok (1)
- gondolatok, versek- életről (3)
- gondolatok, versek-barátságról (26)
- gondolatok,idézetek-érzésekről (3)
- gondolatok- a halálról (2)
- gondolatok- boldogságról (1)
- gondolatok- bölcsességek (0)
- gondolatok- Giorgio Armani (1)
- gondolatok- Halász Judit (1)
- gondolatok- Harry Winston (1)
- gondolatok- pozitív (5)
- gondolatok- Stephen King (1)
- gondolatok- szerelemről (15)
- Gyász, emlékezés, reménykedés (4)
- Habakuk próféta/Ószöv. (1)
- Hangos versek/link (1)
- Házipatika.com (9)
- Héber-Arámi Iratok1Mózes (1)
- Héberek/Újszövetség (6)
- Hello Március (1)
- Hello/ Welcome (5)
- Hit, meggyőződés (14)
- Hitem (2)
- Hobbi (28)
- Hoseás/kispróféták/(Ószöv.) (3)
- http://pointerclub.hu/ (53)
- Humoros (24)
- i- Oravecz Nóra (1)
- Imám Jehovához! Hozta a szél (1)
- Jakab/Újszövetség (1)
- Jane Eyre vers részlet (1)
- János /Új szövetség (18)
- Január - Benedek Elek (1)
- Jehova Tanúi-Húsvét?Válaszok (1)
- JelenésekKönyve 66.könyv/Újsz (14)
- Jennifer Nicole Lee (1)
- Jeremiás könyve/Ószöv. (25)
- Jeremiás Siralmai/Ószöv. (1)
- Jób könyve/ Ószövetség (8)
- Joel próféta/ Ószövetség (1)
- Jónás próféta/ Ószövetség (1)
- Józsué könyve (5)
- Júdás könyve/Újszöv. (1)
- Június- hónapköszöntő (1)
- jw.org -Karácsony ünnepléséről (2)
- jw.org(Húsvét) (2)
- jw.org/Jézus feltámadása által (1)
- k Pointer (5)
- k Afgán agár standard (1)
- k Akita inu standard (1)
- k American Pit Bull terrier (1)
- k Amerikai cocker spaniel (8)
- k Angol agár(Greyhound)standa (1)
- k Angol bull terrier&miniatűr (1)
- k Angol cocker SpánielStandard (1)
- k Angol szetter standard (1)
- k APBT-Hogy tudják azIGAZSÁGOT (1)
- k Argentin dog standard (1)
- k AzawakhSloughi standardje (1)
- k Beagle ejtsd: bígl standard (1)
- k Beauceron standardje (1)
- k Borzoi-oroszagár standard (1)
- k Boxer standard (1)
- k Cane corso standard (10)
- k CavalierKingCharles spániel (1)
- k Fáraókutya (Kelb Tal Fenek) (1)
- k Félix a család kedvence! (19)
- k Gordon szetter standard (1)
- k Hachiko története (1)
- k Ibizai kopó(Podenco Ibicenc) (1)
- k Ír farkaskutya standard (1)
- k Ír farkaskutya-szelíd óriás (2)
- k Ír szetter Berboss kennel (6)
- k Kutyafajták a-z-ig (0)
- k Kutyakönyvtár CANE CORSO (1)
- k Magyar vizsla standard (3)
- k Nagy japán kutya standard (1)
- k Német vizsla standard (1)
- k SalukiPerzsaAgár (1)
- k Skót juhászkutyaStandardje (1)
- k Staffordshire bullterrier (1)
- k Szibériai husky standarje (1)
- k Tacskó (4)
- k Tacskó standardje (1)
- k Vörös-fehérÍrSzetterStandard (1)
- k Weimari vizsla standard (1)
- k Whippet-kisAngolAgárStandard (1)
- k- Dobermann standard (1)
- k- Kathy O'Beirne (1)
- k- Samoyed fajtastandard (1)
- Kaktusz- barátság szerelem (1)
- kAmerican StaffordshireTerrier (1)
- Kedvenc zenéim a videótáramban (1)
- kedvenc- C.S. Lewis (1)
- Képek (103)
- Képeslapok (38)
- Képszerkesztés (3)
- KeresztényGörögIratok/Máté (13)
- Kisköre(2007.02hotól2008.09ig) (26)
- Kolosszé/Újszövetség (1)
- Kreatív Blogger Díj (4)
- Kutyák, segítsünk! (33)
- KutyaSzeretet,hűségMINTAKÉPEI (43)
- KüzdelmemA FÜGGŐSÉGGEL201504 (3)
- Könyvajánló (1)
- könyveknek hódok 2016 (1)
- Közérdekű (20)
- L. Luna oldalaról (4)
- Látogatóimnak (19)
- LegálisEutanázia (1)
- Linkek oldalam (1)
- Lovak (14)
- Lukács /Új szövetség (18)
- m Abesszin macska standardje (1)
- m Cilike 2011 (1)
- m Cilike 6.életéve 2017.04.30. (1)
- m Dr.BruceFogle:Amacskatartók (1)
- m Macskajták a-z-ig (1)
- m Ragdoll macska standard (1)
- m SistwinsInstagram (1)
- m Sziámi macska standardje (1)
- m- cicákról (4)
- m- cicás idézetes képek (5)
- m- Ralph Waldo Emerson (1)
- m-Orosz kék macska standardje (1)
- M.Anikó: Fordulj felém! (2)
- Május- hónapköszöntő (1)
- Malakiás próféta/ Ószövetség (1)
- Mára elköszönök (6)
- Március - hónapköszöntő (1)
- MargitanyaBloglapAjánló (1)
- Márk/Újszövetség (10)
- Megjöttem, vagyok:) (6)
- MESI pfstanodaAjánló (1)
- Mikeás próféta/ Ószövetség (2)
- Művészet Emanuele Dascanio (1)
- Náhum próféta/ Ószövetség (1)
- Napló 2018-tól (3)
- Nehémiás könyve/ Ószövetség (1)
- Nietzsche - állandó az idő... (1)
- NL Café Pasiszótár (1)
- NLCaféIntenzívÉlmények-addikto (1)
- November - hónapköszöntő (1)
- Nyelvtörők (1)
- Október - hónapköszöntő (2)
- P. S. Buck (1)
- Parádfürdő 2009. nyara (7)
- Parádfürdő 2010. július (3)
- Példabeszédek könyve/Ószöv. (27)
- player.hu - szürke balna (1)
- PNG Férfi&női képeim (1)
- png képek tőlem - elvihetők (1)
- PPS-ből képenként (1)
- Prédikátor/ Ószövetség (11)
- Puszim küldöm szeretettel (3)
- Receptek (17)
- Rémálom/Élő naplóm (4)
- Rómabeliekhez/Újszöv. (13)
- Rúth könyve /Ósz. (1)
- rövid idézetek, gondolatok (7)
- SajátszerkesztésűNapszakKépeim (182)
- Semmelweis Egyetem Kútvölgyi K (1)
- Sirok 2009. március (2)
- Sofóniás próféta/ Ószövetség (1)
- Sport (9)
- Sport képekben (33)
- Stresszoldás (1)
- személyiség-intro-extrovertált (1)
- Szép női képek (3)
- Szép Nők png, jpg (1)
- Szeptember- hónapköszöntő (1)
- Szerelmes versek (44)
- Szeretek a tvnen! (0)
- SZERETETRŐL idézetes képek (2)
- Szeretettel tőlem neked! (1)
- Szieszta után visszajövök (5)
- Szokrátész a pletykálásról (1)
- Talált Feliratos képek (143)
- Testbeszéd hölgyeknél (1)
- Titusz /Újszövetség (2)
- Tudtad-e?ÉrdekességHáziállatok (1)
- Történetek/bölcsességek (3)
- Új Élet AnMo 2018-tól (3)
- ÚrVacsorájaÉvenkénti+emlékezés (14)
- Utaltan Betegen Őrület Határán (1)
- v Arany Viktor (1)
- v B.E A remény földjén (1)
- v Danczi Mónika (1)
- v Deák Miklós Csaba (1)
- v Dean Ray Koontz (1)
- v Edgar Allan Poe (1)
- v Erdélyi József (1)
- v Hidas Antal (1)
- v Osvát Erzsébet (1)
- v Szirmay Endre (1)
- v Tarbay Ede (1)
- v- Antoine de Saint - Exupéry (2)
- v- Jókai Mór (1)
- v- /Ílianne/ (2)
- v- Ábrányi Emil (1)
- v- Ady Endre (35)
- v- Alberth (1)
- v- Alda Merini (1)
- v- Alexander07 (1)
- v- Alexandre Dumas (1)
- v- Angyalka (1)
- v- Áprily Lajos (2)
- v- Arany János (7)
- v- Aranyosi Ervin (21)
- v- Arthur Hugh Clough (1)
- v- Arthur Rimbaud (1)
- v- Balzac (1)
- v- Baranyai Ferenc (2)
- v- Belenta Emilia (1)
- v- Beney Zsuzsa (1)
- v- Benkő Péter (1)
- v- Berényi József (1)
- v- Bognár Barnabás (1)
- v- Bonifert Ádám (1)
- v- Brozsó Zsuzsanna (1)
- v- Buda Ferenc (1)
- v- Christina Georgina (1)
- v- Claire Rayner (1)
- v- Clive Barker (1)
- v- Csécsi János (1)
- v- Csokonai VitézMihály (1)
- v- Csukás István (1)
- v- Csüllög István Ernő (1)
- v- Daemo (2)
- v- Dante Gabriel Rossetti (1)
- v- Darkangel (1)
- v- Dés László (1)
- v- Dobrosi Andrea (1)
- v- Dsida Jenő (12)
- v- Eckhart Tolle (1)
- v- Edgar Allan Poe (2)
- v- Egito Gon Calves (1)
- v- Egyed Emese (1)
- v- Erdős Olga (1)
- v- Erich Maria Remarque (2)
- v- Eörsi István (2)
- v- Eötvös József (2)
- v- Fekete István (1)
- v- Ferencz Győző (1)
- v- Fodor Ákos (2)
- v- Fodor Ákos (1)
- v- Francios de laRochefoucauld (1)
- v- Francios Garagnon (1)
- v- Fridli Zoltán (5)
- v- Friedrich Schiller (2)
- v- Gabriel García Márquez (2)
- v- Garai Gábor (3)
- v- Gárdonyi Géza (3)
- v- George Eliot (1)
- v- Gyóni Géza (1)
- v- Hamvas Béla (1)
- v- Hantos Mária (1)
- v- Harcoska (1)
- v- Helen Filding (1)
- v- Helen Keller (1)
- v- Heltai Jenő (1)
- v- Hogy milyenVoltSzeretni (1)
- v- Horatius (1)
- v- Idan Raichel (1)
- v- Illyés Gyula (2)
- v- Ismeretlen (40)
- v- Jagos István Róbert (1)
- v- Jan Goldstein (1)
- v- japán mondás (1)
- v- Jerome K. Jerome (1)
- v- Jesse Louis Jackson (1)
- v- Johann Wolfgang Goethe (5)
- v- John Grogan (1)
- v- John Henry (1)
- v- József Attila (50)
- v- Juhász Gyula (9)
- v- Juhász Magda (1)
- v- Kaffka Margit (5)
- v- Kahlil Gibran (1)
- v- Karinthy Frigyes (2)
- v- Karinthy Frigyes (1)
- v- Kipling (1)
- v- Konrad Lorenz (1)
- v- Kónya Kornélia (1)
- v- Kosztolányi Dezső (4)
- v- Kunfalvi Ákos (1)
- v- Kölcsei Ferenc (1)
- v- Lao-Ce (2)
- v- Leleszi Balázs Károly (1)
- v- Louis Sabin (1)
- v- Madách Imre (2)
- v- Magdileona (1)
- v- Majthényi Flóra (1)
- v- Makai Emil (1)
- v- Márai Sándor (7)
- v- Mark Twain (1)
- v- Maxim (1)
- v- Mecsek Zsuzsa (1)
- v- Meotis wen Corsa (1)
- v- Michael Kunze (1)
- v- Michail Eminescu (1)
- v- Molnár Ferenc (1)
- v- Müller Péter (5)
- v- N.H. Péter (1)
- v- Nagy Erzsébet (1)
- v- Nagy László (1)
- v- Nelladel Archen (1)
- v- Netelka (1)
- v- Nguyen Piroska (1)
- v- O. Tímea (1)
- v- Őri István (1)
- v- Ozirisz (1)
- v- P. János (1)
- v- P.V.Ené Szilay Szeréna (1)
- v- Pálnagy László (1)
- v- Pam Brown (2)
- v- Papp Für János (1)
- v- Parancs János (1)
- v- Paul Éluard (1)
- v- Paulo Coelho (4)
- v- Pázmány Péter (1)
- v- Perry (1)
- v- Petőfi Sándor (4)
- v- Pilinszky János (1)
- v- Pilinszky János (4)
- v- Pintér László (1)
- v- Radnóti Miklós (3)
- v- Radnóti Miklós (4)
- v- Rangits Márta (1)
- v- Reményik Sándor (2)
- v- Reményik Sándor (4)
- v- Révész Clarisz (1)
- v- Richard Wagner (1)
- v- Ron Cristian (1)
- v- Ronika- Végül (1)
- v- S.Farkas Zsuzsanna (2)
- v- Sárhelyi Erika (1)
- v- Sárközi György (1)
- v- Schmidt Vera (1)
- v- Seneca (1)
- v- Shakespeare William (5)
- v- Sirázi Szádi (1)
- v- Somlyó György (1)
- v- Standovár Ágota (1)
- v- Stephanie Ericsson (1)
- v- Szabó Lőrinc (5)
- v- Szabó Tímea (1)
- v- Szécsi Pál Távollét (1)
- v- Szendrey Júlia (1)
- v- Szép Ernő (1)
- v- Szíjártó Péter (2)
- v- Szuromi Pál (1)
- v- Taitosz (1)
- v- Takács Péter (1)
- v- Takács Zsuzsa (1)
- v- Thonwald Dethlefsen (1)
- v- Tornay András (1)
- v- Tóth Árpád (4)
- v- Tóth Bálint (1)
- v- Tóth Krisztina (1)
- v- Váci Mihály (24)
- v- Vajda János (2)
- v- Vápcárov (2)
- v- Vargha Gyula (1)
- v- Vasas Mihály (1)
- v- Veronica A. Shoffstall (1)
- v- Victor Hugo (1)
- v- Vörösmarty Mihály (1)
- v- Vörösmarty Mihály (2)
- v- Walter Trobisch (1)
- v- Walter Winchele (1)
- v- Wass Albert (6)
- v- Wass Albert (5)
- v- Weöres Sándor (1)
- v- William Wordsworth (1)
- v- Zágorec-Csuka Judit (2)
- v-Dr.Pfitzerné Cseh Sarolta (13)
- v-Thorwald Dethlefsen (1)
- Váratlan (16)
- Velem történt (32)
- Versek Idézetek Szeretetről (147)
- Versek/idézetek (240)
- Viccek (2)
- Videó (96)
- Viharos,meggyötörtÉrzelmek (4)
- Viktor Larkhill-Extreme Rescue (3)
- Vírus vs. baktérium?NemMindegy (1)
- Viszonzatlan szerelemről :( (14)
- WebBeteg.hu (1)
- Wikipédia.org-Hoax (1)
- x Aszexualitás (1)
- ü Halloweenről (1)
- youtube zenék link (2)
- Zakariás próféta/Ószöv. (3)
- Zandalee c. filmből idézet (1)
- Zsoltárok könyve/Ószövetség (32)
- [BenzodiazepinekfüggőségetOkoz (1)
- [c]Amfetamin-serkentő hatású (1)
- [c]Veszélyes szerek[/c] (0)
- [k FÉLIX cane corsónk (5)
- [m CICÁNK Cilike (1)
- {†Patrick Swayze (1)
- {†Serge Gainsbourg (1)
- {Ady Endre újságíró, költő (2)
- {Angelina Jolie Vojt (1)
- {Aston Kutcher (1)
- {Avril Lavigne (3)
- {Balogh Edina (4)
- {Catherin Zeta Jones (1)
- {Charlotte Lucy Gainsbourg (48)
- {Coco Chanel (1)
- {Cseh Annamária háttérképeim (1)
- {Dakota Johnson életrajza (1)
- {DakotaJohnsonról10dbHáttérkép (1)
- {Dsida Jenő életrajza (1)
- {Edgar Allan Poe élete (1)
- {Edward Norton (1)
- {Gabriella Cilmi (4)
- {Gerard Butler (1)
- {Gwyneth Paltrow (1)
- {Háttérkép szerkesztéseim (1)
- {Henry Cavill (1)
- {Hugh Michael Jackman (1)
- {Jane Mallori Birkin (1)
- {Josh Hartnett (3)
- {k József Attila magyar költő (1)
- {Karithy Frigyes életrajza (1)
- {Keanu Charles Reeves életrajz (1)
- {Kedvelt színészeim (0)
- {Keira Knightley (10)
- {Liv Tyler (5)
- {Lou Doillon (1)
- {Luke Pasqualino (1)
- {Madeleine Stowe háttérképeim (1)
- {Matthew MacFadyen (1)
- {Megan Fox (3)
- {Nicolas Cage (1)
- {Ornella Mutiról (1)
- {Péter Szabó Szilvia életrajza (1)
- {Rachel Anne McAdams életrajza (1)
- {Ryan Thomas Gosling életrajza (1)
- {Saint-Exupery (2)
- {Sinead O'Connor életrajz (1)
- {Sophie Marceau életrajza (1)
- {Taylor Alison Swift (1)
- {Taylor Kitsch életrajza (1)
- {Váci Mihály költő életrajz (1)
- {Wolf Kati életrajz (1)
- §- Dalszövegek (49)
- §- Máté Péter (1)
|
|
|
| |
- Ma: 1062
- e Hét: 3430
- e Hónap: 7808
- e Év: 46298
|
|
|
Offline
