|
 1/15 oldal 
|
Bejegyzések száma: 149
|
|
|
|
|
|
2018-11-20 18:36:55, kedd
|
| |
| |
Rónay György:Mondd, szereted az állatokat?
Mondd, szereted az állatokat?
A kutyát, macskát, csacsit, lovat
s a madarakat: a verebeket,
rigót, galambot, pintyeket,
akik a Földön veled élnek,
s bundájuk, tolluk melegében
nekik is van szívük, csak éppen nem beszélnek?
Mondd, szereted az állatokat,
s figyelted őket néhanap:
hogy mit csinálnak, hogyan élnek,
s a maguk nyelvén mit mesélnek,
vagy miről hallgatnak, mikor komor
csöndjükbe burkolódzva ülnek,
és titokzatos, hallgatag
külön világukba merülnek?
Én szeretem az állatokat,
Elnézem őket,
ha játszanak, alszanak vagy tűnődnek
titkaikon és a világon.
Hidd meg, barátom,
nekik is vannak titkaik,
s csak annál nehezebb talán
számukra ez a sok talány, mert nincsenek rá szavaik.
Tégy próbát, hisz ember vagy: értsd meg
a bennük szorongó miértet;
segíts nekik, mondd ki helyettük
azt, ami ott ködlik a testük
vaksi lelkében - vidd közelebb
az állatokhoz az embereket,
hogy megértsenek végre minket.
S mi is őket, kisebb testvéreinket.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-14 23:49:06, szerda
|
| |
| |
Bőr István: TÁVOL A VÁROSTÓL
Szeretem a természetet,
égbenyúló nagy hegyeket.
Távol a város zajától
megnyugszom egy kies tájtól.
Elnézem a hegyek csúcsát,
rajtuk terülő hósapkát,
a fenyőfák magas szárát,
csúcson játszó Nap sugarát.
Zöld réten legelő csordát,
párjáért harcoló bikát,
folyóban hal ugrálását,
hallgatom a szél zúgását.
Beszívom a friss levegőt,
megmászom egy kisebb tetőt.
Sétálok a hegygerincen,
fájó szívvel megyek innen.
Az én otthonom a város.
Olykor poros, néha sáros.
Ezért hát mikor tehetem,
a hegyeket felkeresem. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-13 23:49:42, kedd
|
| |
| |
Ha nem megyek el...
Ha nem megyek el,
visszajönnöm se kell,
A napnak lemenni,
ha nem süt fel reggel.
Ha nincsen harmadnap,
feltámadás sincsen.
Tagadnom se kell,
amit el sose hittem.
Nem kell lemondanom,
ha nincsen is miről,
bármit is várni,
ha sose volt kitől.
Ami nem veszett el,
nem kell megkeresem,
csillagnak se gyúlni,
ha itt ragyog bennem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-11-05 20:10:48, hétfő
|
| |
| |
Dsida Jenő: Az én kérésem
Az ábrándok, mik itt élnek szívemben,
Immáron tudom, hogy nem maradhatnak itt.
Minden, ami szép, gyorsan tovalebben,-
Az élet erre lassan megtanít.
Mert mi az élet? Percek rohanása;
fagyos viharként száguld mindenik,
Mögöttük sír a kertek pusztulása,
S a rózsabokrot földig letörik.
Illatos szirmok, zöldellő levélkék!
A vihar szárnyán mindez elrepül,
Aztán ragyoghat, nevethet a kék ég.
Ott áll a kert siváran, egyedül.
Én nem számítok semmi kegyelemre,
Énfelettem is végigzúg a szél,
Lelkemnek alvó, rózsaszirmos kertje
Jobban megvédve nincs a többinél.
Én készen állok minden fájdalomra
Nem hall ajkamról senki panaszt,
De most szívemnek még egy vágya volna,
S ha jó az Isten, meghallgatja azt:
Ne vágtassanak szegény rózsakerten
Az összes szelek, mind, egyszerre át,
Ne várjon rájok elfásulva lelkem,
Ne törjenek le minden rózsafát;
Tépjék szirmit egyenként le, lassan;
Mind külön fájjon, sajogjon nekem,
És mindegyiket nagyon megsirassam
És minden könnyem egy-egy dal legyen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-30 11:15:54, kedd
|
| |
| |
Zelk Zoltán: EGY HATTYÚ ALSZIK
Egy hattyú alszik a tavon
mint rózsa, úgy lebeg,
léte folyékony s olvadó,
akár a fellegek.
Néhány árnyék a vízre ül,
mert nem talál haza -
nem is árnyak talán, csupán
fenyőfák sóhaja.
A hattyúk nem is rózsák,
de vízi angyalok,
az ég álmodja őket,
ha olykor andalog.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-28 20:07:07, vasárnap
|
| |
| |
Márk Miklós:
Lelked gyönyörű sugarában.....
Lelked gyönyörű sugarában
Melegszenek az angyalok,
Lényed körül a levegő is,
Meghitt fényben ragyog.
Fodros felhők lebegnek,
Végtelen, s tengerkék az ég,
Amit szavaiddal festettél,
Való igaz, s meghatóan szép.
Megnyugvást és erőt szórt,
Mind a két, simogató kezed,
Révész voltál, s távoli szellemek,
Segítettek, álmodtak Veled.
Szivárványfa legfelső ágán,
Ül a hold, ezüstöt szór palástja,
Neked szánja féltett kincsét,
Irigyli a forró nap, ha látja.
Lelked mélyén, valahol legbelül,
Végtelen film pereg, s benne én,
Ahogy vitorlát bont egy öreg bárka,
Recsegve úszik a szerelem tengerén.
Szél repítsen, dagassza a vásznat,
Majd egyszer, ha Te is elhiszed,
Vár ránk utunk végén a megálmodott,
S Neked megírt, trópusi sziget.
Ahol a kolibrik járták őrült,
Szerelmes, és dalos táncukat,
Delfinek énekeltek, és a nap,
Kísérte reggel, bolondos nászukat.
Ahol lelkünk összeforrt egy éjjel,
És vigyáztak ránk a csillagok,
A lázas éjszakákat követték a sorban,
A józan, gyógyító, és meghitt napok
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-15 23:49:18, hétfő
|
| |
| |
Domonkos Jolán:
Szép gondolat
Sok szép gondolat átsuhan agyamon,
papírra vetem, ezt veszni nem hagyom.
Megjelent pár soron átfutok még egyszer,
szívembe bevésem nagyszerű érzésem:
A sorsomat nem a vállamon hordom,
hát ezért mondom, hogy nem lesz több gondom.
Az emberi gépezet fő része az ész,
így nagyban tőle függ mindaz, amit megélsz.
Tapasztalatom továbbadom Neked,
hogy ne törd sokáig Te se a fejed,
ez a hatalom az AKAROM, amivel
elérheted az elképzelt szép életet.
Az is tény, hogy sokat segít a remény,
nélküle nem lehet jó végeredmény.
Ezentúl mindig gondolj merészen nagyot,
s ha igazán akarod, álmod megkapod. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-14 21:30:17, vasárnap
|
| |
| |
Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek
Amikor még piciny voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál,
rám nevettél, nekem ríttál.
Mikor később nagyobb lettél,
mindig messzebb, messzebb mentél,
először csak a kiskertbe,
aztán a nagy-idegenbe.
Ha itt vagy is, csak elnézel,
akkor is nem engem érzel,
nem anyádat, nem apádat,
valami más csillagtájat.
Úgy megnőttél szinte félek,
már a válladig sem érek,
alig-alig hihetem már,
hogy ölbéli bubám voltál.
Én voltam-e óriási,
vagy Te lehettél parányi?
Sosem voltál nehéz nékem,
nem éreztem gyöngeségem.
Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik hát a lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
homlokodig, hogy felérjen.
Húzol engem Te fölfelé,
mint a napfény maga felé
fát, virágot, lombos ágat -
fölemeled az anyádat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-13 17:44:16, szombat
|
| |
| |
Kormányos Sándor:KÉK MADÁR
Lágy fényű szavakba bújtatnám a csöndet,
és megfognám újra nagyapám kezét,
hallgatnám tágra nyílt, csillogó szemekkel
az ezerszer hallott, élet-szőtt mesét.
Mesét a lüktető, messze hívó vágyról
mely időtlen zenélt szíve rejtekén,
és újra meg újra, más utakra vitte
végig kísérte az egész életén.
Mesét az égről, a szőke napsugárról,
egy nyárról amely már régen elveszett,
és arról a fénylő kék tollú madárról
amit az úton hiába kergetett.
Az élet manapság nem sző új meséket,
nagyapám emléke vissza-vissza jár,
elveszett nyarakról álmodunk a csöndben
tűnődve, hol lehet a fényes kék madár. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-08 21:55:29, hétfő
|
| |
| |
Genál Piroska:
Lelkem emlékkönyve
Emlékkönyvem a lelkem,
lapozgatom néhanap,
sok szép emlék van benne,
jókat mosolygok rajta.
IFJÚSÁG! De hamar elszálltál,
azért nagyon jó, hogy voltál,
színes, szép emlékeimet
beírtad a lelkem mélyébe.
Sokszor örömmel lesz tele a szívem,
vagy fájón visszaemlékezve sóhajtok,
minden emlék kedves nekem,
elfutó életem után nézek, és velük vigasztalódom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/15 oldal
|
Bejegyzések száma: 149
|
|
|
|
2020. Június
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1314
- e Hét: 4622
- e Hónap: 14975
- e Év: 74228
|
|
|
Offline
