|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2013-06-21 12:36:30, péntek
|
| |
| |
Hatos Márta
Tiszavirág
Olyan piciny vagyok, a tenyeredbe férek.
Tartsál itt magadnál, így, most már nem félek.
Báb voltam iszapban, a fény hív megszületni,
Szivárványszín szárnyam napfényben fürdetni.
Szárnyaim kibontva repülnék az égig,
Hullámzó víz tükrén a pillanatnyi létig.
Mesélnék én neked szebbnél szebb képeket,
De kérész életem te meg nem értheted.
Itt hagyom hát neked levetett ruhámat,
Ne tedd el emlékbe, élj te csak a mának.
Ti emberek oly gyarlóak vagytok.
A pillanatnyi létről ódákat daloltok.
Nem tudjátok mégsem, milyen szép az élet:
Egyetlen percig élni..., élni szenvedélynek.
Ne zárd be tenyered, mert rabom leszel,
Szívedből egy darabot már így is elviszek.
Nyújtsd ki a karodat, engedj el szabadon,
Nászom után életem a víznek adom.
Könnyet se hullajts, majd jövök...
Életem a létben így -általad- lesz örök.
Link Tiszavirágzás
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hatos Márta |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-04-08 23:55:15, hétfő
|
| |
| |
Hatos Márta
Jó volt
Ahogy a vadász lép megóvva a csendet,
Úgy küldted felém néma sóhajod,
Hulló levél sem zizzent, csak a fény cikázott
Nem vártad, hogy érezzem - értsem bánatod.
Jó volt veled a perc,
jó volt érezni, hogy élek,
jó volt meghalni Benned,
jó volt titkokat megosztani véled.
Halkan suhanó árnyak, nesztelen léptek...
Hóban rejtőző lábnyomok...vad csaták...mámoros éjek...
Apró jelek, mik adnak és soha nem kérnek...
Szavaid vergődő szívemben égnek.
Jó volt veled a csend,
jó volt sok néma pillanat.
jó volt, hogy Múzsámul szegődtél,
jó volt mikor szívemre vontalak.
Árnyékba, fénybe hurcollak magammal,
Szorítom örömed, viszem - veszteném - terheid.
Könnyes szemed néz rám vöröslő alkonyokban,
Kék párával vonva be elfogyó napjaim.
Jó volt veled a Játék,
jó volt ahogy érintett kezed,
jó volt ostoba őrületbe esni,
jó volt...jó volt Veled.
Link Thank You
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hatos Márta |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-03-17 23:56:13, vasárnap
|
| |
| |
Hatos Márta
Ha jönnél most...
Ha jönnél most halvány holdsugáron,
hullámzó éjben, ezüst szálakon,
vagy langyos széltől sodrott pókfonálon,
vagy illat könnyű szárnyán szótlanon...
Most: hogy százéves fák alatt várlak árván.
Most: hogy az áradó folyót nézem csendesen.
Most: hogy szívem már teljesen kitártam.
Most: mikor lelked már eggyé vált velem.
Most, ha jönnél, a hullámzó éjben...
most
Szótlanul Szeretnélek Szeretni
Link On Wings of Song
Hatos Márta
Csak nyíltsággal
Csak ülj le velem szemben,
mintha ezer éve itthon lennél...
Csak ülj le - mint szokás -
olyan tudattal, mikor napra-nap
dolgod rendben tetted, mikor kell már
testnek, léleknek az érdemelt nyugvás.
Csak ülj le és hulljon le rólad
az udvarias pompa, úgy szólj hozzám,
mintha ezer éve velem élnél,
mert az enyhülést vágyó szavak
felengedik a test fáradt feszülését,
a lélek görcseit.
Mondd el az első percet,
s mit még megélni remélsz,
oly természetesen, miként benned is
örök törvény szerint lüktet a vér,
és ne feledd: színezni múltat,
jelent, vagy jövőt annyi, mint gyalázni
más megjárt, vagy készülő kálváriáját...
Csak nyíltsággal birtokolsz bizalmat,
s bizalmad rá a tét - ha becsülöd
magad ennyire -, a tisztelet a másiké...
Csak ülj le velem szemben
s beszélj, beszélj... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hatos Márta |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-30 01:25:16, péntek
|
| |
| |
Hatos Márta
Lángok között
Ma veled szerettem volna lenni
Egy napot, egy éjszakát
Remegve-rejtve beszélgetni át,
Csendben a szemedbe nézve
Megfogni két kezed,
Átölelni és füledbe súgni:
Még... még kicsit maradj velem...
Hajnalban tűzforrón hozzád simulni,
˝Farkasokkal táncolni˝ délben
S csodálni a teli Holdat éjjel.
Ma veled szerettem volna lenni...
Nem tudni, hogy minden elmúlik egyszer.
Szárnyaink szélesre tárva
Repülni fel... felhőkön át a magasba,
S zuhanva, testünk összeforrva
Merítkezne elfutó habokba...
Ma veled szerettem volna lenni,
A melledre hajtani fejem,
Érezni a vad lüktető szívdobbanásban
Gyönyörre nyújtózó feltámadt hited,
Mint banánra a héj forrni köréd
S utad vigyázni, melyen célba érsz.
Ma veled szerettem volna lenni,
S nélküled magamban-veled vagyok.
A mélykék égen bámulok egy fénylő csillagot...
Óh, én ostoba! Arcul csapott a Sors,
Kegyetlen ostora most szántja végig az eget!
Lelkemben fényre vak félelem vibrál
Öncsalásom csillaga lehull
Lángolva hasít ketté gyanútlan felleget!
Szemeim könny borítja s szívemben veled
A lángok közé kacagom magam... Ég Veled!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hatos Márta |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-07 18:14:40, vasárnap
|
| |
| |
Hatos Márta
Sorsom
Kezedre hulltam kis levélként,
Melyet letéptek zord viharok,
Engedd, hogy megpihenjek nálad!
Pihenni, pihenni akarok.
De jó érezni kezed melegét...
Ne küldj el még a futó széllel,
Egy szót sem szólok, csendes leszek,
Mint a csillagtalan éjjel.
Panasz, sóhaj nem száll ajkamról,
Halk szavakkal sem zavarlak én;
Könny, bánat már elmaradt tőlem
Éjbevesző rónák peremén.
Minden megfakult, színtelen lett.
Régi hangot sehol sem lelek,
De most jó megpihenni nálad,
Mielőtt újra útra kelek.
Mert az a sorsom, hogy menni kell.
De most még pihenni akarok.
Aztán... küldj a száguldó széllel...
És engedd, tépjenek a viharok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hatos Márta |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-07 18:11:40, vasárnap
|
| |
| |
Hatos Márta
Egy szó
Ne menj el így! Fordulj még egyszer vissza!
Meg akarom fogni a kezed!
A kezedet, mely két kezem fészkében
Vágytól aléltan meg-megremegett.
Ne menj el így! Fordulj még egyszer vissza!
A szemed még nézni akarom!
A szemedet, mely - alig hogy megláttam -
Égő napom lett, fénylő csillagom.
Ne menj el így! Fordulj még egyszer vissza!
Hagyjon itt még egy búcsúszót a szád,
Egy szót, melyet ha elmentél, a lelkem
Vak csöndjében majd visszhangoz tovább.
Ne menj el így! Fordulj még egyszer vissza!
Egy szó engem is kínoz, fojtogat!
Valamit én is mondani szeretnék!
Valamit még... bár lehet, nem sokat.
Nem baj, hogy köztünk nagyra nőtt az árnyék,
A bánat bennem szebb, mint az öröm...
Ezt a szenvedélyes, télen nyílt szerelmet
Köszönöm neked... én is köszönöm.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hatos Márta |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-27 00:15:45, csütörtök
|
| |
| |
Hatos Márta
Tarts meg magadnak
Gyulladnak csalóka, villanó fények,
Millió szeme virraszt az éjnek:
Betűk kattognak, bús szavak fakadnak...
Tarts meg Magadnak!
Legyen bár tiéd a világ kincse,
És utad virágszirom hintse,
Ha talán téged mások is akarnak:
Tarts meg Magadnak!
Hullanak könnyek? Rád szakad átok?
Életed immár sötétnek látod?
Elsodor ár? Felhők szakadnak?
Tarts meg Magadnak!
Omlanak sziklák és pusztulnak népek,
Pusztulnak rosszak és pusztulnak épek,
Polipkarja van a búnak, bajnak:
Tarts meg Magadnak!
Sorsod legyen dús vagy elátkozott,
Napod kelőben vagy leáldozott,
Fejedre babér hull vagy eltaposnak:
Tarts meg Magadnak!
Hatos Márta
Telihold
Gyere!
Fogd a kezem,
kéklik az este
s a horizont felett
messze az égen
a telihold ragyog.
Nézd!
Ajka félig kitárva,
vén szemén
a bánat fekete oszlopa
árnyékot hagyott.
Ne félj,
biztos menedék
ezer éjen át,
segít feledni
létet,
könnyűvé
varázsolja
a halált.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hatos Márta |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2020. Június
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 455
- e Hét: 845
- e Hónap: 1104
- e Év: 8711
|
|
|
Offline
