2012-11-05 00:19:47, hétfő
|
|
|
Komáromi László
Mosolyogva-remegve
Mosolygó arcok között lengve,
Olykor-olykor elmerengve,
majd legbelül sikongva remegve
tengődsz velem tovább.
Lépted nyomán gyűlölet terem,
s láncba szedve innen-onnan összegezve,
nevetve szórod szüntelen.
Mosolygó arcok között
segítő kezek mögé bújva
les rád a magány.
Így sodródsz velem együtt tovább;
olykor nagyokat gondolva,
szótlanul kérdezve,
enigmák őreként látva az időt,
megsebezve, megkötözve,
színes kalitkádba ezer jelszóval bezárva.
Mosolygó arcok között, utadat keresve
mindenért kétszer fizetve,
néha-néha megpihenve táncolsz velem tovább
s homályból delejezve öleled magadhoz
a szépet mindezek felett,
Hogy fájdalmadat csillapítva reggelenként
mindent feledve mosolyoghass vissza... |
|
|
0 komment
, kategória: Komáromi László |
|
|
|