Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Trianon100:a magyar fájdalom és remény emlékművei Budapesten
  2020-06-02 22:15:09, kedd
 
 







TRIANON 100: A MAGYAR FÁJDALOM ÉS REMÉNY EMLÉKMŰVEI AZ EGYKORI BUDAPESTEN


Százéves Trianon - Döntsük meg? Törődjünk bele? Kik Trianon igazi felelősei?

A trianoni békediktátum bizonyíthatóan hamis tényeken és adatokon alapul. Ezt a szerződést a győztes antanthatalmak a kisantant-szövetségeseikkel kötötték a magyarokról, de nem a magyarokkal. A versailles-i Trianon-palotában a magyar küldöttséggel nem tárgyaltak, csak közölték velük a korábban már - nélkülük - meghozott döntéseket. A győztesek a trianoni békeparancsban csak a magyar nemzettel szemben tagadták meg az érvényes nemzetközi jogelvek alkalmazását. Egyedül a magyar néppel és államával szemben nem alkalmazták sem a történelmi, sem a nyelvi-etnikai, sem az önrendelkezési elvet.

A történelmi magyar állam kétharmad részének elcsatolásával a területszerző államok kisajátították maguknak az így megszerzett országrészek történelmét is. Nem ismerhették el, hogy azok magyar területek, magyar történelemmel. Ezért egy hamis - mítoszokon, legendákon és történelemhamisításon alapuló - cseh és szlovák, román és délszláv történelmet kreáltak. Az elcsatolt területekkel együtt a magyar anyanyelvű lakosságból is több mint hárommillió a megkérdezésük nélkül az uralmuk alá került. Az új elit sajnálatos módon a mai napig despotaként elnyomja a magyar nemzet hatalmuk alá került részét.


A trianoni békediktátum idei 100. évfordulójára való megemlékezések feltehetően végigkísérik az egész esztendőt. Ezért annak jártunk utána, hogy Budapest közterületein milyen formában jelent meg az 1920-as tragikus döntésre való emlékezés. Az 1945 után berendezkedő hatalom ugyan átírta a nemzeti emlékezetet, és ennek részeként leromboltatta a történelmi Magyarországra és az országvesztésre utaló szobrokat, de régi képeken és újságokból fel tudjuk idézni, hogyan gyászolt Budapest.

,,A háború fegyveri elhallgattak, szólaljanak meg a múzsák. Lelkesítsenek, acélozzák meg a lelkeket, az elszakított magyar földekre vigyenek reményt és kitartást, a megmaradt magyar földeken élesszék a hazaszeretet tüzét" - olvassuk Horthy Miklós kormányzó bevezető szavait a Kosztolányi Dezső szerkesztette Vérző Magyarország című, 1921-ben megjelent antológiában. E kötet megjelenésével egyidőben a Trianon utáni döbbent, dermedt és megrendült országban a képzőművészet múzsái is megmozdultak és megszülettek szobrászaink keze alatt a nemzet fájdalmának első emlékművei.


,,Ez a hely a nemzet búcsújáró helye" - A Szabadság téri Irredenta szoborcsoport

Műkő volt az anyaga annak a négy szobornak, melyet 1921. január 16-án lepleztek le a Szabadság téren. A négy szobor a négy égtájat, a négy elszakított országrészt szimbolizálta, és anyaguk, mely nem értékes és legfőképp nem maradandó anyag volt, a háború utáni évek szegénysége, anyagbeszerzési nehézségei mellett bizonyosan azt a hitet is tükrözi, hogy a trianoni igazságtalanságot nem fogadhatta el az ország hosszan tartó állapotnak.


A Szabadság tér korabeli képeslapon, az 1921-ben felállított irredenta szobrokkal (Forrás: Szecessziós Magazin)





A szobrok ötlete - mely a trianoni döntéssel szinte egy időben megfogant - Kertész K. Róbert neves építésztől, miniszteri tanácsostól származott. Kertész K. Róbert, aki később a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban a művészeti osztály államtitkári rangú vezetője volt, jó érzékkel szemelte ki azokat a szobrászművészeket is, akikkel a terv megvalósítását elgondolta.

Az ő javaslatára bízta meg a Védőligák Szövetsége, a revíziós propaganda szervezésére alakult társadalmi szervezet Kisfaludi Strobl Zsigmondot, Pásztor Jánost, Sidló Ferencet és Szentgyörgyi Istvánt a szobrok megformálásával.


Sidló Ferenc szobrászművész a műtermében, a Nyugat című szoborral (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





Szentgyörgyi István szobrászművész a műtermében, a Dél című szoborral (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





A négy szobor nagyon rövid idő alatt elkészült, és 1921. január 16-án sor kerülhetett leleplezésükre a Szabadság téren tolongó körülbelül hetvenezer ember részvételével. A nagyszabású ünnepségen Zadravecz István tábori püspök megszentelte azt az irredenta zászlót, melyet ezt követően a Szent István-bazilika szentélyében helyeztek el, és ezután minden évben körbehordozták a húsvéti feltámadási körmeneten.

A szoboravató beszédet Urmánczy Nándor, az irredenta mozgalom emblematikus alakja tartotta. Elképzelhetjük, milyen hatással voltak súlyos mondatai a hetvenezer egybegyűltre: ,,Ez a hely a nemzet búcsújáró helye, de egyúttal a gyűlölet és bosszú kohója legyen. Ez a hely mostantól fogva bekapcsolódik Európa véres történetébe."

Ezután a főváros nevében Sipőcz Jenő polgármester beszélt és vette át megőrzésre a szobrokat.

Milyenek voltak ezek a szobrok, melyeknek leleplezését hetvenezer ember várta a helyszínen? A négy szobor a Szabadság tér északi, félköríves részén állt, ívükkel kissé megidézve a Kárpátok hegylánca által övezett történelmi Magyarországot. Méretüket tekintve körülbelül háromméteres főalakok álltak a valamivel alacsonyabb posztamenseken. Nyugat, Kelet és Dél szobra kétalakos, míg Észak szobra háromalakos kompozíció volt.

Nyugat szobrán, Sidló Ferenc alkotásán, a Szent Koronára boruló ifjú fölött a Hadúr erőteljes, dacos alakja áll, védelmezően tartva pallosát az ifjú fölé.


Nyugat. Sidló Ferenc szobrászművész alkotása a Szabadság téren (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





Észak szobrának alkotója Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. Ő volt az egyetlen a négy szobrász közül, aki három alakot mintázott meg, Hungária keresztre feszített nőalakját kuruc vitéz védi, de velük szoros egységet alkot egy harmadik szereplő: a tót - szlovák nemzetet megtestesítő kisfiú, aki maga is védelmezve-ragaszkodva szorítja Hungária szenvedő alakját. A vitéz és a kisfiú egy irányba néznek.


Kisfaludi Strobl Zsigmond Észak című szobra a Szabadság téren (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





Kelet szobra Pásztor János műve, a másik három közül a Nyugattal mutat rokonságot: itt Csaba vezér sisakos, erős férfialakja emelkedik védőn az elalélt, szenvedő ifjú fölé, aki itt is az elszakított országrészt szimbolizáló jelképes alak.


Kelet. Pásztor János szobrászművész alkotása a Szabadság téren (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)




A négy szobor közül Dél az egyetlen, mely nem harcias kompozíció. Szentgyörgyi István békét, az összetartozás meghittségét és a jól végzett munka elégedettségét sugárzó alkotása kicsit visszarepít minket a Trianon előtti időkbe, az érett búzakalász jelképezte jobb korba. A védelmezés motívuma itt is meghatározó, a magyar férfialak pajzsával óvja a vele egy irányba néző lányalakot.


Szentgyörgyi István Dél című alkotása a Szabadság téren (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





Az Irredenta szoborcsoporton a harci szellem, a trianoni ítélettel szembeni dac és bosszúvágy kétségtelen hangsúlyossága mellett azt is megfigyelhetjük, hogy a szomszéd népek megjelenítésében a szobrok a magyarság szempontjából pozitív elemeket igyekeznek kiemelni vagy pedig inkább hallgatnak egy-egy szomszéd nemzetről.

Így a szobroknak a magyar történelmi tudatból táplálkozó mély szimbolikájában fontos elem a négy allegória közül Észak szobrán megjelenő motívum: a szlovákságot jelképező kisfiúnak a Kárpát-medencét egységes állammá alkotó magyarsághoz való gyermeki ragaszkodása.


Az Észak című szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása korabeli plakáton (Forrás: Ritkán látható történelem blog)





Ezzel tulajdonképpen a történelmi Magyarország valamennyi nemzetiségét képviseli, még ha azok nem is jelennek meg figurálisan, leszámítva Dél szobrának alakját, a Délvidék németségét megtestesítő bácskai lányt.

A négy égtáj szobrainak félköríve által kijelölt középpontban volt a tér egyik dísze, a virágágyás, mely a történelmi Magyarországot mintázta, körülötte a Magyar Hiszekegy soraival.


A Szabadság téri virágágyás egy 1938-ban készül amerikai turisztikai film színes képkockáján





A szoborcsoport túlélte a második világháborút, 1945 augusztusáig a helyükön álltak a szobrok, ekkor azonban eltávolították őket.


,,Fennmarad a világ végezetéig" - Az Ereklyés országzászló

Több mint hét évnek kellett eltelnie, míg az elszakított részek szobraihoz felépülhetett az az emlékmű, mely a Szabadság téri szoboregyüttest teljessé tette. Miután ugyanis Magyarországot arra kényszerítették, hogy törvénybe iktassa az elkészítői által Trianoni békeszerződésnek nevezett békediktátumot, hivatalosan be kellett szüntetni minden irredenta propagandatevékenységet. Ezen a helyzeten az 1927-es év enyhített, mely során több pozitív esemény történt. Az ország külpolitikai helyzetében döntő fontosságú olasz-magyar barátsági szerződés mellett a magyar irredenta törekvések nagy erkölcsi és anyagi támogatójának, Rothermere lordnak a magyar ügy melletti elköteleződése is ehhez az évhez köthető. Rothermere (Sidney Harold Harmsworth) angol sajtómágnás, aki az 1920-as években Anglia harmadik leggazdagabb emberének számított, ekkor járt először Magyarországon, majd megírta ,,Magyarország helye a Nap alatt: Biztonságot Közép-Európának!" című híres cikkét lapjában, a Daily Mailben, 1927. június 21-én. Ezután a magyar revízió lelkes pártolója és támogatója lett.


A Szabadság téren 1928-ban felállított Ereklyés országzászló fényképe Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái című könyvében





Ebben az évben a Népszövetség ellenőrző bizottságai is távoztak az országból.

Magyarország elszigeteltsége és az országra helyezkedő nyomás tehát enyhült, ezzel ismét lehetővé vált a Trianon elleni tiltakozás köztéri kifejeződése is.

A Szabadság téri országzászló felállítására a már említett Urmánczy Nándor indított mozgalmat a Pesti Hírlapban még 1925-ben, majd az időközben jobbra fordult helyzetben 1928 februárjában terjesztették be a fővároshoz a terveket. Az emlékmű építészeti tervét Kismarty-Lechner Jenő, míg a szobrászati terveket Füredi Richárd készítette.

A leleplezésre 1928. augusztus 20-án, Szent István napján került sor. Ezen ugyancsak Urmánczy Nándor mondott nagy hatású beszédet, majd az ekkor már nyolcvanhatodik évében járó Rákosi Jenő író, az irredenta mozgalom egyik élharcosa is felszólalt. Beszédében Rothermere-t is méltatta: ,,Az Úristen támasztotta nekünk ezt a férfiút, aki akkor nyújtotta jobbját, amikor latrok között, a pokol tornácában voltunk és Isten segítségével ki is fog minket onnan vezetni."

Az Ereklyés országzászlónak a húsz méteres zászlórudat tartó építménye haraszti mészkőből készült. Erre a késői szecessziós, magyaros stílusú ,,szószékre" több lépcső vezetett fel. Az építmény talapzatában helyezték el azt az ereklyetartót, mely a csonka ország összes községének, valamint az elszakított országrészek valamennyi törvényhatóságának, ezen kívül nevezetes történelmi helyeknek földjét tartalmazta.

Az építmény csúcsán, a zászlórúd tövében turulmadár bronzalakja, mögötte gyermekalak, fején sisakkal, kezében buzogánnyal szintén bronzból. A turul két oldalán egy-egy márványtábla volt két idézettel: Lord Rothermere és Benito Mussolini szavaival.

A húszméteres zászlórúd csúcsán esküre emelt kéz volt, melyet Horthy Miklós kormányzó kezéről mintáztak.

A zászlórúdon a zászló állandóan félárbocra engedve lengett. Ez az országzászló volt a központja az országzászló-mozgalomnak, melynek keretében országszerte igen sok település állított országzászlót.


Urmánczy Nándor egy küldöttség élén bemutatja Rothermere lordnak az Ereklyés országzászló makettjét (Fotó: Pesti Napló képes melléklete, 1928. szeptember 2.)





Az Ereklyés országzászló homlokzatát később némileg átalakították, rákerült a Magyar Hiszekegy szövege, a ,,Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le" idézet, és ekkor vésték rá Urmánczy Nándor szavait: ,,A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig."


Rothermere lord beszél egy ünnepségen az Ereklyés országzászló emelvényén, tőle jobbra Herczeg Ferenc író (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





Az Ereklyés országzászló helyén ma az 1945 május 1-jén felavatott Szovjet hősi emlékmű áll.


,,Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot" - Magyar Igazság kútja

A magyar horizonton 1927-ben tűnt fel Rothermere lord, és pillanatok alatt annyira népszerű lett, hogy hálából 1929-ben már emlékművet állítottak neki. Budapest egyik legmeghittebb terén, a VIII. kerületi Wenckheim-palota előtt máig áll az a szép kútszobor, melyet Budapest első villanymotorral működtetett kútjaként a lord tiszteletére állítottak. (Ekkor a Fővárosi Könyvtár még nem itt működött, az intézmény, a mai Szabó Ervin Könyvtár csak 1931-ben kapta meg a Wenckheim-palotát.)


Az 1929-ben felállított Magyar Igazság kútja napjainkban, háttérben a Wenckheim-palota (Fotó: pestbuda.hu)





A szoboravatásra 1929. június 8-án került sor, az avató beszédet pedig Pogány Frigyes, statisztikus, országgyűlési képviselő, a magyar filmes közélet meghatározó alakja mondta. A kútszobrot ugyanis a Népnevelő Filmipari Rt. állíttatta, hiszen Rothermere támogatásából a film, a ,,népnevelésnek", a propagandának ez a modern eszköze is részesült.

Pogány Frigyes beszéde után Liber Endre tanácsnok (később Budapest alpolgármestere) vette át a főváros nevében a kutat és mondott beszédet. Őt követően Eckhard Tibor beszélt, majd Morvay Zsigmond képviselő olvasta fel Rothermere sürgönyét.

A Magyar Igazság kútja Szentgyörgyi István alkotása. Nagyszerű kettős medencéjét kecses bronz szoborcsoport koronázza: A főalak Justitia, az Igazság istenasszonya, kezében attribútumaival, a mérleggel és a karddal. A hozzá oltalmat keresve simuló nőalak a magyar nemzet szimbóluma. A szoborcsoport kocka alakú talapzatának három oldalán a kút csobogói, középütt Rothermere arcképét ábrázoló bronz dombormű.

A kút felső medencéjén körbefutó felirat: ,,E kutat hálás magyarok emelték Nagy-Britannia méltó fia, Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot."

A kútszobor máig áll, a szocializmus éveiben megfosztották irredenta jellegétől, de ma ismét eredeti fomájában látható.

Rothermere budapesti emlékezetéhez tartozik még, hogy később, 1936-ban az V. kerületi Balaton utca megkapta Rothermere nevét, és emléktáblát állítottak a Lord tiszteletére a 2. szám alatti ház falán.


,,Elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország" - A Magyar Fájdalom szobra

Szakadó esőben avatták fel 1932. október 6-án a Magyar Fájdalom szobrát. A szobor Lord Rothermere ajándéka volt a magyar főváros számára. Az Irredenta szobortcsoporthoz és az Ereklyés országzászlóhoz hasonlóan szintén a Szabadság téren állították fel, azonban tőlük távolabb, a tér déli oldalán.


Herczeg Ferenc író beszél a Magyar Fájdalom szobrának avatásán a Szabadság téren 1932. október 6-án (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)





A szobor fejét felfelé tartó női aktot ábrázol, talapzatán a következő felirat állt magyar és angol nyelven: ,,Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guilleaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere."

Azon nagyon kevés fővárosi szobrok egyike volt tehát, melyeket nem magyar szobrász alkotott. Emile Guilleaume francia szobrászművész jó kapcsolatot ápolt Rothermere-rel, ily módon gyarapodott Magyarország ezzel a szoborral, mely csodával határos módon azóta is hazánk földjén áll.

A szobor esztétikuma, úgy tűnik, feledtetni tudta történelmi ,,bűnét", az irredentizmust. Ettől a jelentésétől természetesen megfosztva, 1945 után többször áthelyezték, de túlélte az elmúlt évtizedeket. Ma Sopronban áll, restaurálva, és újra eredeti feliratával ellátott posztamensre helyezve.


,,A Haza szabadságáért és feltámadásáért" - A magyar feltámadás szobra

A Szabadság tér ezzel egyfajta irredenta szoborpanteonná vált. Itt helyeztek el 1936-ban egy újabb szobrot is, A magyar feltámadás szobrát, a Magyar Fájdalom szobra párjaként.


A magyar feltámadás szobra a Szabadság téren (Forrás: Wick Béla: Kassa története és műemlékei)





A szobor azonban - egyetemes jelentésétől eltekintve - nem tartozott a szoros értelemben vett irredenta szobrok közé, hiszen az 1848-49-es szabadságharcnak itt, a Szabadság téri Újépületben mártírhalált halt vértanúinak állított emléket. Posztamensén a következő szöveg állt: ,,Az egykor itt állott Újépületben áldozták életüket az 1848/49 évi Szabadságharc vértanúi a Haza szabadságáért és feltámadásáért".


A magyar feltámadás szobra Kassán, korabeli képeslapon





A magyar feltámadás szobra, mely Dózsa-Farkas András alkotása volt, robusztus, erőteljes férfialakot ábrázolt, melynek sorsa végül mégis összefonódott Trianon revíziójának ügyével. A főváros Kassa városának ajándékozta, amikor 1940-ben, az I. bécsi döntés értelmében Kassa visszatért Magyarországhoz. 1945 utáni sorsa nem ismert.


,,A szenvedő magyar" - Trianon-emlékű a Pillangó utcában

A korabeli lapok tudósításai szerint Budapest más helyszínein is állítottak Trianon-emlékműveket. ,,A Pillangó-utcai hajléktalanok menhelyén a »szenvedő magyart« ábrázoló trianoni emlékművet állítanak fel. Az emlékmű alkotója Székelykeresztúri Horváth Árpád neves székely szobrászművész. Az emlékművet június végén állítják fel ünnepélyes keretek között" - számolt be a Pesti Hírlap 1937. június 5-i száma. Az emlékműről sajnos keveset tudunk.

A helyválasztást talán az indokolhatta, hogy a Pillangó utca 13/a. alatt akkoriban létrehozott központi, több kisebb menhelyet kiváltó, korabeli adatok alapján 870 fős férfimenhely lakói között sok lehetett a határon túli, főleg erdélyi menekült. Az 1898-ban született Székelykeresztúri Horváth Árpádnak ez volt az egyetlen köztéri alkotása Budapesten.


Székelykeresztúri Horváth Árpád: Trianon (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1937. augusztus 22.)





Az egyes források szerint hét méter magas szobor kettős keresztre kötözött, máglya lángjai által mardosott, megcsonkított férfialakot ábrázolt, akinek letépett végtagjaiból keselyűk esznek. A szinte fokozhatatlan borzalmak bizonyosan a legtragikusabb Trianon-szoborrá teszik az alkotást, még ha művészi színvonala el is marad a főváros többi irredenta emlékművétől és drasztikus szimbolikája nem mérhető a többi emlékmű finomabb hangolású motívumaival.

Az emlékmű eltávolításának időpontjáról, körülményeiről és a szobor további sorsáról nem tudunk pontosabbat. A Pillangó utcai hajléktalanszálló 1945 után is működött, közintézmény lévén, a Trianonra utaló szobrot nyilván igen gyorsan eltávolították előle.

Székelykeresztúri Horváth Árpád szobrából látjuk, Budapest akkori területének periférikusabb részeire is jutott irredenta szoboremlékmű. A főváros mai területén még több ilyet találunk, hiszen az akkor önálló települések, például Nagytétény vagy Csillaghegy - szintén emeltek országzászlókat. Fontos megemlíteni még az 1937-ben leleplezett Magyar fájdalom című szobrot, Kocsis András alkotását az újpesti István téren, valamint a Pestszentlőrincen 1935-ben felállított Fadrusz János-féle Hargita-keresztet, és a közadakozásból épült csepeli revíziós emlékművet.


Urmánczy emlékpad

Urmánczy Nándort cikkünkben többször említettük. Urmánczy Maroshévízen született 1868-ban, és még megérte, hogy szülővárosa 1940-ben visszatért Magyarországhoz. Itt halt meg 1940. október 31-én.

Az ő személyéhez fűződik összeállításunk utolsó darabja: tiszteletére 1942 decemberében az Erdélyi Férfiak Egyesülete emlékpadot állított a Margitszigeten a Szent Mihály-templom előtti sétányon, ahol egy platánfa alatt volt egykor Urmánczy kedvenc pihenőhelye.


Az Urmánczy emlékpad fényképe (Forrás: Szent Margit és szigete. Budapest, Vörösváry Kiadóvállalat 1944.)





A mészkőből készült Urmánczy emlékpad Siklódy Lőrinc alkotása volt, a pad egyik oldalán csorgókút, a másik oldalán egy kis oszlop volt, három domborművel, ezeken Urmánczy profiljával, az Ereklyés országzászló előtt szónokoló Urmánczy képével, és az Erdélyi Férfiak Egyesületének címerével. A bronz domborműveket Füredi Richárd készítette.

Az alkotás Budapest ostroma során elpusztult, azonban a közelmúltban, 2013-ban újra felállították.

Nyitókép: Korabeli újévi képeslap a Szabadság téri Irredenta szobrok ábrázolásával.


Link


Ki, mit tud Trianonról? - ECHO TV - Szégyen!

Link













  
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Varjú Zoltán: Trianon bűnében fogant
  2020-06-02 21:15:26, kedd
 
 





Varjú Zoltán: TRIANON BŰNÉBEN FOGANT!


A nem szabad, nem azt jelenti,
hogy nem lehet.
..és végképp sem jelentheti azt,
hogy nem kell!
Akkor is, ha nincs rá felelet,
erről mindég és felemelt fejjel,
egyenes gerinccel,
beszélni kell!
Annak legyen ez a szégyene,
aki megcsúfolta a Nemzetet,
az járjon lesütött szemmel,
akinek a kezéhez tapad,
ezrek kiontott vére!
Annak legyen vezeklése mindörökre,
aki mindezt tette, és ezért felel!
A Jó Isten verje érte,
s a lelkében meggyötörve
ébressze rá szégyenére!
Emlékezzetek...
Soha, semmit se feledjetek!
Higgyetek az Úrban és ébredjetek,
mert Ő is hisz, Tibennetek.
Egy egész Nemzet szenvedése,
Trianonnak átkos bűne,
igazságért kiált!
Nincs is arra szó, ami elmondaná,
amit elszakított Nemzetünk,
azóta kiállt.

Maroknyi Székely, keményebb
vagy, mint a szikla!
S porlik az a kő a marokban,
jól összeszorítva.
Te Felvidéki Magyar a fejed,
büszkén tartsd magasba,
emlékezvén, az egyik
legnagyobb Magyarra...
Megőrzi nékünk, hozzá hűen Kassa!
Kárpátok bércein, lengjen lobogója!
A Kárpátok alján, áll még Zrínyi Ilona,
zord időt kiálló, erős büszke vára!
Munkácson dacolva
a nyárral és a téllel
a szikrázó napsütéssel,
jeges hideg öleléssel
Magyar földön, magyar földet,
mindörökre visszavárva!
A Délvidéken járva
a terhes magányban,
szavak nélkül,
gondolatban emlékezem.
Nem! Nem! Soha!
Én nem feledhetem...,
hogy Magyar földre születhettem.
Verjen meg a sors keze
és sújtson Isten haragja,
ha elfeledem,
édes szerető egy Hazámat,
s szeretett Nemzetem
Nem! ...ezt Én soha, nem tehetem!
...mert az lenne a Nemzet
koporsójára vetett utolsó hant,
amely Trianon bűnében fogant!

Nem hagyhatom hát
szó nélkül cinkosan,
sem gyáván megalkuvóan,
vagy telve félelemmel.
Nem!
Én minden reggel,
minden nappal és minden éjjel,
Reátok emlékezem...
és hiszem,
hogy eljön az Igazság!
S elnyeri majd büntetését,
minden gazság!
Nem kell többé, senkinek sem félni!
Szülőföldjén Magyarul beszélni!
Az Őseik jussát kérni!
Ahová megszületsz,
ott tisztességben élni!
Bealkonyulván, s hogyha kell,
büszkén halni,
mindazt akarni,
ami téged megillet!
Ami nem lehet más,
csak egy szégyen nélküli,
IGAZ MAGYARHOZ ÉS
EMBERHEZ MÉLTÓ ÉLET !

Paks, 2016. február. 9







Trianon bűnében fogant - Videó

Link


Mi lenne ha Nagy-Magyarország újra megalakulna? | Trianoni békeszerződés 100. évfordulója

Link










  
 
0 komment , kategória:  Varjú Zoltán   
Nem nem soha
  2020-06-02 20:15:43, kedd
 
 







József Attila: NEM, NEM, SOHA!


Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!!
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

1922 első fele


Link

























































  
 
0 komment , kategória:  József Attila  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2020.05 2020. Június 2020.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 24 db bejegyzés
e év: 276 db bejegyzés
Összes: 4843 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2175
  • e Hét: 7397
  • e Hónap: 47218
  • e Év: 225093
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.