|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2018-11-17 17:11:13, szombat
|
|
|
Gámentzy Eduárd: MA EGÉSZ NAP
Ma egész nap itt voltál velem!
Vittelek át a hegyeken.
Erdőkön, mezőkön patakon,
Túl a szomorú napokon.
Ma egész nap itt voltál velem!
Virágot szedtünk a réteken.
Nevettünk, játszottunk boldogan,
Könnyedén, fájón..halálosan!
S a barátaim, a farkasok,
Olyan szelíden álltak ott!
-Lábukhoz ültek a madarak...
Amikor megmutattalak |
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GÁRMENTZY EDUÁRD |
|
|
|
|
|
2018-10-30 10:06:08, kedd
|
|
|
Gámentzy Eduárd:
Egy délután
Borostás reggelek után,
Jöttek a jólfésült napok.
Kopogtatott egy délután
Valaki, csomagot hozott.
Fizettem, mindig fizetni kell!
Hozta a tisztított ruhát,
Hogy felvehessem a tegnapok
- Kivasalt kényszerzubbonyát.
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GÁRMENTZY EDUÁRD |
|
|
|
|
|
2018-10-30 10:03:21, kedd
|
|
|
Gámentzy Eduárd -
Aludj Kedvesem...
Ne mozdulj kedvesem, ha fáj!
Feküdj nyugodtan, itt vagyok!
Karom erős, megóvlak tudod!
Ha jönnének érted csúf angyalok.
Mi az nekem? - hiszen ismersz! -
Északon döntöttem a fát
és térdre hullott előttem minden,
Az erdő és a nagyvilág!
Őrzöm az ajtót, aludj kedvesem!
Az infúzió halkan dobol
- Emlékszel? - Ismerjük ezt a táncot! -
Egyszer jártuk már valahol!
- Ne bánkódj! - A hajad újra kinő! -
Így is szép vagy! - hidd el nekem! -
Nem sírok! - én nem! Csak a por...
- Aludj nyugodtan... kedvesem!
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GÁRMENTZY EDUÁRD |
|
|
|
|
|
2018-10-22 16:12:15, hétfő
|
|
|
Gámentzy Eduárd:
Legyél te
Legyél te sóhaj,
S én vigasz!
Vagy görcsbe rándult torz grimasz,
Hogy én lehessek majd a kéz,
Ki érintésével becéz.
Legyél te mosoly,
Én a könny!
S ha jönne öngyilkos közöny,
Keress a szívemben helyet!
Ne hagyd, hogy elveszítselek!
Legyél te gyertya,
Én a tűz!
Kit olthatatlan vágya űz.
Két végén égő szörnyű tánc,
- Kegyetlen, gyönyörű románc...
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GÁRMENTZY EDUÁRD |
|
|
|
|
|
2018-10-22 14:02:01, hétfő
|
|
|
Gámentzy Eduárd:
Nyiss ajtót!
Tetovált mosolyod mögé bújsz,
S hogy ne ismerjen senki rád,
Kifested magad az álmaiddal.
Lelked mélyén üres szobád
Magányát hordozod riadtan.
Ahogy a fák az alkonyatban,
Tűnnél el láthatatlanul.
Nem hiszel nekem, de rád találok!
Kimondva, kimondatlanul,
Szavaim érthetővé válnak,
Lesznek mondatok, verssorok.
- Suttogok neked,... s ha hallanád
Nyiss ajtót!... - Én kopogtatok.
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GÁRMENTZY EDUÁRD |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2020. Július
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | |
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | |
27 | 28 | 29 | 30 | 31 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 348
- e Hét: 2212
- e Hónap: 8486
- e Év: 58144
|
|
|