|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2016-06-15 13:50:57, szerda
|
| |
| |
A szerzői jogok érvényesítése és betartatása a mai webes világunkban korántsem könnyű feladat. Miként előzhetjük meg a jogi problémákat a weboldalakon található képek felhasználása során.
A magyar weboldalak kapcsán is egyre többször merül fel problémaként, hogy a weblapok tartalma nem minden esetben felel meg a jogi követelményeknek, ami szerzői jogi aggályokat vet fel. Nyilvánvaló, hogy a weben megosztott tartalmakkal kapcsolatos jogi előírások esetében sokszor nem könnyű az eligazodás, de ez egy-egy nem megfelelően publikált kép, videó, stb. esetében nem lehet kibúvó a következmények alól. Minden esetben az a legcélratörőbb, hogy megpróbáljuk megelőzni a vitákat, és a lehető legkörültekintőbb módon publikálni a különféle tartalmi elemeket.
Jogsértés, vagy sem?
A szerzői jogok érvényesítésével és betartásával kapcsolatos nehézségek a képek, fényképek kapcsán fokozottan jelentkeznek, de a videómegosztó szolgáltatások térhódításával tulajdonképpen ez már a videókkal, filmekkel kapcsolatban is elmondható. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy az interneten, ahol milliószámra jelennek meg a különféle képek, videók, mit is lehet tenni legálisan, és hogyan lehet megállapítani, hogy egy-egy tartalmi elem publikálásával nem sértjük-e valakinek a jogait? A válaszok megkeresésében Jóri-Kraviánszky Júlia, az Europress Fotóügynökség ügynökségvezetője és főszerkesztője volt segítségünkre.
Biztonságportál: Mik az általános magyarországi tapasztalatok a szerzői jogi oltalom alá eső képek weboldalakon történő felhasználásával kapcsolatban?
Jóri-Kraviánszky Júlia: Általános tapasztalataink szerint mindenki szeret szép képeket használni, viszont nagyon kevesen hajlandóak ezért pénzt áldozni. A mi esetünkben ez konkrétan azt jelenti, hogy 5.000 jogszerűen megvásárolt képre jut 1.000 jogtalanul felhasznált fotó. Az arány az Internet használat növekedésével exponenciálisan nő. Sajnos még mindig a "jobb egérgomb - mentés másként" a leggyakoribb módja a képek szerzésének, és felhasználásának. Az a feltevés, hogy az interneten mindent szabad, és minden elérhető, csak lassan fog megváltozni. Ez egyébként nem csak a fotókra igaz, szövegre például ugyanígy érvényes.
A törvényi szabályozás
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (szemelvények)
1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
1. § (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.
4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.
94. § (2) A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az is, ha a szerző személyhez fűződő jogait megsértik.
Vízjelek nélkül is...
BP.: Hogyan állapítható meg egy képről, hogy szerzői jogi oltalom alatt áll, ha nincs rajta vízjel vagy egyéb, szerzőre utaló jelzés?
J.J.: A legnagyobb tévedés, amikor azt gondoljuk, hogy ha nincs vízjel a képen, akkor azt nem védi a szerzői jog. A szerzői jog valamennyi képre vonatkozik. Az ehhez kapcsolódó vagyoni jogaival pedig a szerző rendelkezik. Bizonyos esetben lemondhat a kapcsolódó vagyoni jogairól, ezt viszont minden esetben egyértelműen jeleznie kell a kép megjelenése mellett, ezek az úgynevezett szabad felhasználású fotók. Tehát, minden fotó felhasználása után meg kell fizetni a jogdíjakat, kivéve, ha a szerző erről másképpen rendelkezik.
BP.: Tudnak-e olyan webes eszközt nyújtani a felhasználóknak, amivel ellenőrizhető, hogy egy adott kép Önöktől származik-e, és kell-e érte jogdíjat fizetni?
J.J.: Webes eszközt nem tudunk erre nyújtani, ellenőrizni természetesen tudjuk. Viszont attól, hogy nem mi rendelkezünk adott fotó felhasználási jogaival, még nem jelenti azt, hogy nem kell a felhasználása után jogdíjat fizetni, hiszen van néhány olyan fotóügynökség a világon, akiket nem képviselünk Magyarországon.
Keresőből ne válasszunk?
BP.: A webes keresők (pl.: Google, Bing) által leindexelt képek között jogdíjköteles fényképek is megjelenhetnek, de erről a keresők nem jelenítenek meg információt. Hogyan állapítható meg, hogy a keresők által megjelenített képek szabadon felhasználhatók-e vagy jogdíj-kötelesek?
J.J.: Ahogy korábban is kifejtettem, az alapfeltevés az, hogy jogdíjköteles a fotó. Amennyiben a felhasználó bármilyen utalást talál a kép mellett arra vonatkozóan, hogy a szerző hozzájárul annak felhasználásához, akkor természetesen nem kell a felhasználási jogot megvásárolnia. A Google nem egy ingyenes képadatbázis, az amerikai és európai jogvédő szervezetek folyamatosan harcolnak azért, hogy az ilyen Internetes képkeresők miatt megnövekedett szerzői jogi sértéseket visszaszorítsák.
BP.: Milyen nehézségeket jelent a képekkel összefüggő szerzői jogok érvényesítése a mai webes világban?
J.J.: Most már kellően fejlett a technológia ahhoz, hogy gyorsan és könnyen lehessen a digitális képeket pixel- és IPTC adatok alapján szűrni. A legnagyobb képügynökségek mind használnak ilyen szoftvereket, egy perc alatt akár több 100 weboldalt is szűrni tudnak, és megtalálják rajtuk a saját jogtulajdonukba tartozó fotókat. A szűrésnél kicsit bonyolultabb az utólagos elszámoltatás. A mi esetünkben nem ritka, amikor a felhasználó egyszerűen letagadja a felhasználást, manipulációval gyanúsít bennünket, és elzárkózik a jogok tisztázásától.
Az elmúlt 20 év tapasztalatából adódóan azonban fel vagyunk készülve ezekre az esetekre, pontosan tudjuk, mi kell ahhoz, hogy akár bíróságon védjük meg az általunk forgalmazott képek jogait. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a mi munkakörünk elsősorban nem nyomozati és ügyvédi feladatokból áll, hiszen képügynökségként jogszerű felhasználóink munkáját igyekszünk segíteni, de emellett sajnos egyre több idő és energia vész el a jogtalan felhasználások kezelése miatt.
Bűn és bűnhődés
BP.: Milyen következményekkel, szankciókkal számolhat az, aki jogellenesen publikál fényképet az Interneten?
J.J.: A magyarországi szabályozás egyre inkább védi a szerzői jog tulajdonosait. Ma már akár büntetőjogi felelősségre is lehet vonni a szerzői joggal való visszaélőket. Rendőrségi eljárás, bírósági ügy is lehet következménye a jogtalan felhasználásnak. Az elvárt minimum természetesen a jogok utólagos rendezése, a jogdíjak megfizetése.
BP.: Milyen jó tanácsokkal tud szolgálni az olvasók számára, hogy az utólagos jogi bonyodalmakat el tudják kerülni a képfelhasználások tekintetében?
J.J.: Azt tanácsolnám, hogy csak jogtiszta képeket használjanak. Használják saját képeiket, keressenek szabad felhasználású, ingyen felhasználható képeket, ha pedig professzionális képeket szeretnének, akkor vásároljanak fotókat. Ma már nagyon kicsi ráfordítással nagyon jó minőségű képeket lehet vásárolni az Interneten, érdemes körülnézni.
Forrás: Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: 10 kifogás képlopáskor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-07 14:50:26, vasárnap
|
| |
| |
Kedves Látogatóim!
Szeretettel köszöntök minden régi kedves ismerőst, akik támogattak és erőt
adtak nekem az utóbbi időben. Köszönöm mindazoknak akik megkerestek levélben
és mellettem álltak. Még most sem vagyok túl azon, hogy egyetlen ember miatt töröltem
hét év munkáját, de lépek egyet és nem nézek vissza.
Az hogy itt vagyok Cseppely Zsuzsika egy kedves verse után döntöttem el, amit
vigasztalásként küldött nekem pár napja. Egy versike egy csupa szív lélektől, aki
szeretettel van tele.
Így a versekkel kezdeném és szeretnék ismét köszönetet mondani a versek íróinak,
hogy engedélyüket adták, hogy képet készítsek belőle.
Kedveseim! Nem igaz, hogy ami felkerül az internetre az már közpréda, védi
akkor is a szerzői jog, ha nincs rajta név.
Mellékelten ide másolok egy külföldi cikket.
Minden jót kívánok Mindenkinek!
Link
Top 10 kifogás képlopáskor
a szerző: Korecz Márk dátum: 2013. augusztus 5.
A PetaPixel.com weboldal egyik szerzője gyűjtötte össze a tíz leggyakoribb kifogást, amit internetről való képlopáskor fel szoktak hozni a bűnösök.
1. "Nem volt copyright felirat, logó, vagy vízjel a képen"
A szerzői jog alapértelmezés. Abban a minutumban, hogy bárki (legyen az profi vagy amatőr fotós, vagy nyaraló családtag) lenyomja az exponáló gombot, a szerzői jog automatikusan megilleti őt. Ebből következőleg a fotós nem köteles jelezni ezt külön a képein. Amíg az nincs másképp jelezve, vegyük úgy, hogy a kép jogvédett.
2. "A képet az interneten találtam, így szabadon felhasználható"
Könnyű lementeni egy képet a netről? Igen. Elveszíti a kép a kapcsolódó szerzői jogokat, ha felkerül a netre? Nem.
A fotó nem kerül varázslatos módon a közkincsek közé, ha feltöltik a netre. A készítőjét ugyanúgy megilleti a szerzői jog ilyenkor, és országonként változó módon a halálától számított 50-70 évig érvényben marad. Csak ezután válik szabadon felhasználható közkinccsé.
3. "A Google képkeresője dobta ki, tehát szabadon felhasználható."
A Google Images nem egy ingyenes stockfotó ügynökség, semmiféle tulajdonjogot nem gyakorol a kereső által kidobott képek felett. Egyetlen dolga van, hogy kilistázza a keresőszónak leginkább megfelelő képeket. Ellenben más cégek és magánszemélyek szerzői és tulajdonjoggal bírnak ezen képek felett.
4. "A Facebookon volt, és minden ami a Facebookon van közkincs"
A közhiedelemmel ellentétben a fotós nem veszíti el a jogait a képei felett, ha feltölti őket a Facebookra. Ezt a FB felhasználási szerződése le is írja. Megosztani lehet? Bizonyos feltételekkel igen, de ezt a fotó feltöltője szabályozza az adatvédelmi beállításaiban. Ha engedélyezi a megosztást, akkor meg lehet osztani, de letölteni és felhasználni se a Facebookon, se az internet egyéb oldalain nem lehet.
5. "De én nem keresek egy fillért sem a fotóval, csak a blogra/weboldalra/Facebookra kell"
Az, hogy származik-e anyagi hasznod a kép felhasználásából, nem változtat semmin...legalábbis a pozitív irányba nem. Akkor is szerzői jogsértést követsz el, ha nem keresel pénzt az illetéktelen felhasználással, maximum fair-felhasználásnak minősül. Annyi történik csak, hogy nem kereskedelmi felhasználás esetén a büntetési tételek kisebbek, mint kereskedelmi felhasználás esetén. Azt gondolod, hogy soha nem fognak beperelni, ha magán oldalon használod fel a képet? Gondold át! Kicsi a valószínűsége ugyan, de megtörténhet!
6. "Rajta volt a fotós neve/logója/vízjele a fotón. Ha ez rajta van, akkor csak reklámot csináltam neki azzal, hogy megosztottam, nem?"
Nem. Csak...nem.
7. "A fotó nem volt elég szép vagy eredeti ahhoz, hogy szerzői jog védje"
Fotózz le egy fehér papírt egy fehér asztalon hóviharban egy iPhone-nal. Épp annyira fogja védeni azt a képet a szerzői jog, mint egy híresség fotóját, amit Annie Leibovitz készített 200.000 dolláros felszereléssel.
8. "Rajta vagyok a fotón, tehát felhasználhatom"
Logikusnak tűnne a dolog, de nem így van. Jogilag a kép készítője a rendelkezhet a fotó sorsa felett, mert ő a kép szerzője. A kép felett, ami a te képmásod művészi interpretációja. Szóval ha te szerepelsz egy fotón, amin épp részt veszel egy tüntetésen, sport eseményen, vagy bármi más módon, felhasználáskor először a fotós engedélyét kell kérned.
Persze ha te magad bérelted fel a fotóst, hogy készítsen képet rólad, akkor feltehetőleg átadta neked a kép licensz jogait, de a szerzői jogok így is őt illetik meg.
9. "A kép mellé odaírtam a fotós nevét és weboldalát, elérhetőségét. Ez jó reklám neki."
Az elmúlt 7 év fotós ténykedésem alatt soha senki nem keresett meg úgy munkával, hogy látta a nevemet egy kép alatt a neten.
A szerzői jog magában foglalja a fotó gazdasági felhasználásának monopóliumát. Csak a szerzői jog tulajdonosa rendelkezhet arról, hogy a fotót hogyan lehet felhasználni. A fotósnak "reklámot" csinálni sem elfogadható, sem legális módja annak, hogy a képet a fotós megkérdezése nélkül használjuk. Pláne úgy, hogy a legtöbb országban (Magyarországon is! - a szerk.) kutya kötelessége a használónak feltüntetnie a fotó mellett a készítője nevét, még akkor is, ha fizetett a felhasználói licenszért.
10. Emberek milliói lopják a képeket a világon!
Ez a kifogás érvénytelen mindaddig, amíg nem találsz a törvényben olyan bekezdést, ami azt tételezi, hogy pontosan hány ember együttes cselekedete legalizál valamit, ami egyébként illegális.
Végezetül: ha látsz a parkban egy lakatolatlan biciklit, azért nem lopod el, mert félsz a megtorlástól, ha esetleg elkapnak, vagy azért mert tudod, hogy morálisan nem helyes? Ha az előbbi, nem tudok segíteni rajtad, ha az utóbbi, akkor ez az írás talán megváltoztatja a berögződéseket az interneten fellelhető képek felhasználásával kapcsolatban.
A cikk eredeti forrása teljes szöveggel a PetaPixel.com oldalán olvasható, Francis Vachon fotóriporter tollából.
Forrás:Link
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: 10 kifogás képlopáskor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2020. Augusztus
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | |
| 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |
| 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | |
| 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | |
| 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | |
| 31 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
18436 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 856
- e Hét: 3108
- e Hónap: 7764
- e Év: 55357
|
|
|
Offline
