|
2020-10-14 20:00:26, szerda
|
| |
| |
MIKODI BIANCA VERSEI 
CÍM NÉLKÜL
Haldokló poraimban, most előtted térdelek,
S szerelmem miatt szenvedek.
Meghalni félek, de még sincs más esélyem,
Hisz érted léteztem, érted éltem.
Kértem bízz, ahogy én
Mert hittem, van egy utolsó remény.
De meghalt, és most én is vele megyek
Inkább, minthogy halott lélekkel éljek.
Mit ér élő testem,
Ha elpusztulni készül lelkem?
A sors hozta így nekem
Azt akarta mindent elhiggyek neked.
De minek szeretni, ha csak fájdalmat okoz?
Ha nincs érzelem, amit boldogságig fokoz?
Most dúl a háború, megírt utam és lelkem között,
Talán ő nyer, talán én leszek mindenek fölött!
SEMMI SEM ÖRÖK
Ostoba dolog volt azt hinni
valami jó, tud örök lenni.
Hisz egyszer el kell menni,
és ott a vége ennyi.
Semmi sem örök csak a halál
Az tuti, hogy valahol rád talál.
Vonz a veszély, a kaland, a kihívás
Ez az élettel való örökös vívódás.
Magad ellen hívod ki a sorsot,
És most nem intézheted el egyszerűen a dolgot.
Öröm, bánat, csalódás vagy szerelem
Végig kell játszanod, ha tetszik, ha nem.
SZENVEDÉS
Csak szeretni tudom, hiába fáj már,
hiába tudom rám a lelki halál vár.
Ha őt akarom nincs esélyem több,
a magány nyomorba dönt.
Nem marad már más csak sajgó szívem,
és a viszonzatlan érzelem, mellyel napjaimat élem.
Egyedül maradtam a csenddel,
de ha kell még ezt is vedd el.
Hisz úgy is megfosztottál már mindentől,
a reménytől, a szeretettől, a lelkemtől.
Érzéketlen halott lettem.
És miért? Mert szerettem.
Miért van ez az érzés, ha csak tönkretesz,
és ha mindent csak elvesz?
Mindent mi fontos volt nekem
játszik csak velem!
A csábítás kezére ad,
mely percek alatt magával ragad.
De nem tart meg sokáig
csak pár napig, óráig.
Aztán tovább passzol, mintha nem jelentenék semmit.
Magányba, nyomorba, csalódásba taszít.
Ahol vége lesz mindennek
NEKEM, és a kegyetlen életnek.
SZERELEM
Az ember bűnt - bűnre halmoz,
S ez benne nagy fájdalmat okoz.
Akárhányszor hallod, kit szeretsz, nem lehet a tiéd.
Csak annyit kérdezel, MIÉRT?!
Mit tettél, mellyel ezt érdemled?
Miért olyan kínzók az érzelmek?
Nem érted a sors, akkor mégis, mit akar,
Hisz szó szerint a karjaiba zavar.
Mikor látod gyermeteg lesz lényed,
S pillanatok alatt több lesz, mint remélted.
Rosszabb ez, mint a betegség, a láz,
Rosszabb, mint mikor a hideg ráz.
Kínoz akkor is, ha vele vagy
És életed végéig, még ha el is hagy.
Ez a szerelem, mely ellen védekezni nem lehet.
Hisz szíved a síron túl is SZERET...
AZ UTOLSÓ ESÉLY
Haldoklom; szívem a porral egyesül
A halál előttem, megtestesül.
Vártam már hívogató szavát
Az angyalok andalító dalát.
És vártalak téged, ki most ágyamhoz lépsz
S talán már te sem remélsz,
Csak vágysz egy csepp remény után,
Hogy te vezethess a vég útján.
Könnyeid talán most először igazak
S talán most, jelentenek valamit a szavak.
A szó, mit karjaidban mondtam,
S róla soha sem hazudtam.
De itt már nem segít a szerelem,
Csak kérlek maradj itt velem.
Az utolsó órámon, mikor már senki nem felel,
Mikor a halál angyala számra csókot lehel.
Az utolsó pillanatban,
Az utolsó alkonyatban.
Kérlek csak ezt hagyd meg nekem,
Ha már örökké úgysem lehetsz velem.
2008. január 14.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mikodi Bianka |
|
|
|
|
|
Offline
