Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Célkeresztben a D-vitamin
  2020-11-11 11:37:15, szerda
 
 




Célkeresztben a D-vitamin


A D-vitamin hasznosságáról, életmentő szerepéről egyre többet lehet olvasni az internetes médiában. Egyre másra jelennek meg azok a cikket, amik felhívják ennek a vitaminnak a jelentőségét az immunrendszer működése, a fertőzésre való fogékonyságunk csökkentése szempontjából.

Éppen tegnap, november 2-án jelent meg egy újabb cikk a 24.hu hírportálon, amiben az olvasható, hogy a Covid-19 betegség esetén a D-vitamin nagyban elősegíti a betegségből való felgyógyulást.

A cikk szerint a tüdőben termelődő bradikinin nevű anyag lebomlását a betegség lassítja, és így ez az anyag felhalmozódik és végül egy gélszerű réteget képez a tüdőben.

A cikkben Falus András Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár szavait idézik, miszerint ezt a bradikinint a szervezetünk szokásos módon is termeli, és a jelenléte egy bizonyos szintig nagyon fontos, mivel csökkenti a vérnyomást, tágítja a hajszálereket, és növeli azok áteresztőképességét, és ezzel javul a szervezet oxigénellátottsága.

A Covid-19 betegség során a gyulladás alatt levő tüdőben ez a máskor hasznos anyag felszaporodik, és emiatt hialuronsav képződik. Ez utóbbi száraz szivacsra hasonlít, ami nedvesség hatására gélszerűvé válik, így már gátolja a tüdő oxigénfelvételét.

Ennek a gélszerű anyagnak olyan a hatása, mintha az ember egy vizes rongyot az arca elé szorítva kényszerülne lélegezni.

Korábban az orvosok a betegség káros mechanizmusaként a vírusfertőzés miatti gyulladást keltő citokinek felszaporodásáról beszéltek, de ma már ehelyett ennek a bradikinin nevű anyag imént leírt hatásáról van szó.





A D-vitamin közvetlen bizonyítékokkal alátámasztható módon gátolja a bradikinin túlzott termelődését.

Falus professzor úr azt is hangsúlyozza, hogy a D-vitamin önmagában nem úgy hatékony a koronavírussal szemben, hogy csak a szedésével megelőzhető lenne a fertőzés, hanem a kezelés során az orvosok által megszabott dózis segíti a betegek állapotának a javulását.

Falus doktor úr azt is kiemelte, hogy a védekezőképességünk ,,csúcsra járatásához" önmagában kevés az immunrendszer vitaminokkal való stimulálása, és legalább ilyen fontos még a megfelelő táplálkozás, pihenés, mozgás, és az aktuális egészségi állapot javítása, valamint a lelki jól-lét. Összegezve, egy helyes életmód!

A fertőzés megelőzése érdekében tehát fontos az egész szervezet optimális körülményeinek a fenntartása. Egy egészséges immunrendszer az őt ért kihívásoknak megfelelően reagál.

Baj abból lehet, ha valamelyik tápanyagból, vitaminból, nyomelemből hiány van. Ha a hiány már jelentkezik, akkor a pótlás a szervezet ideális működéséhez kell és nem a ,,felturbózásához" fontos.

A korábban említett, főleg ősszel, télen szükséges C- és D-vitamin, valamint más tápanyagok pótlása tehát magának a tápanyaghiánynak az elkerülése miatt fontos.

Falus professzor úr és Dr. Szűcs Gabriella belgyógyász-immunológus szakorvos ezzel a problémakörrel kapcsolatos cikke a Magyar Tudományos Akadémia honlapján itt érhető el.

 
 
0 komment , kategória:  Egészségünk érdekében  
A D-vitamin helyes adagolásáról
  2020-11-11 11:28:21, szerda
 
 




Szendi Gábor: Mennyi az annyi?
A D-vitamin helyes adagolásáról

A D-vitamin adagolása tudomány és nem hiedelmek kérdése. Még a legújabb ajánlás is bőven alatta van a valódi szükségleteknek.

Most, hogy itt az ősz sokan érdeklődni kezdtek a D-vitaminszedés iránt, ismét fény derült arra, milyen sötétség él az orvosok fejében a D-vitaminnal kapcsolatban. Nem véletlen, mert hasonló sötétség ül azoknak a fejében is, akiknek el kéne tudni igazítani őket ebben a kérdésben. Az utóbbi években elég sok szakirodalom jelent meg, amely azt mutatta be, hogy a D-vitamin a szervezetben igen sok funkciót ellátó hormon, és hiánya immunhiányos állapotot idéz elő, fogékonnyá tesz a fertőzésekre, fokozza az autoimmunbetegségek kockázatát, rontja az inzulin hasznosulását és károsítja a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit. S mivel a D-vitamin, mint hormon, fontos szerepet játszik a sejtosztódásban is, a népességszintű D-vitamin hiány az egyik oka a rákjárványnak. A D-vitamin fontos szerepet játszik a szív és érrendszeri betegségekkel szembeni védelemben is, és az alacsony D-vitaminszint a vizsgálatokban bejósolta idős emberek önellátó képességének és kognitív képességeinek szintjét. A magzat fejlődésében a D-vitamin hiánya súlyos fejlődési zavarokhoz vezet, csecsemőkorban pedig pl. véd a cukorbetegség vagy később multiplex szklerózis vagy asztma ellen. Gyakran betegeskedő gyerekeknek nagy dózisú D-vitaminra megszűntek a felsőlégúti betegségei.

A D-vitamin véd a felsőlégúti betegségekkel szemben. Az influenzajárványok kialakulásának oka az, hogy a népességben kritikus szint alá csökken télen a D-vitaminszint. Az újabb vizsgálatok aztr bizonyítják, hogy a magas D-vitaminszint jelentős védelmet nyújt a SarsCov-2-vel szemben is.

Az orvosoknak és az embereknek meg kéne végre érteni, hogy a D-vitamin nem csupán a csontok "vitaminja", hanem egy rendkívül fontos hormon, amely évmilliókon keresztül az emberi szervezetben -mivel állandóan napon voltunk - igen magas szintű volt. A ma érvényes nevetséges napi ajánlott adagokat nem tudományos mérésekre, hanem feltevésekre és aggodalmakra alapozva mondták ki. Sőt, mint 2014-ben kiderült, az amerikai Orvosi Intézet által kibocsájtott ajánlás, amit minden komolyabb nemzeti közegészségügy magáévá tett, durva számítási hibán alapszik, s napi 600 NE helyett 6-8000 NE a valós D-vitaminszükséglet. Ezek az ajánlások felelősek igen sok megbetegedésért és közvetve igen sok halálért. Ideje volna legalább a szakembereknek elolvasni a szakirodalmat. És ideje volna megszüntetni azt az abszurd helyzetet, hogy ósdi nézeteket valló orvosok és közegészségügyisek makacsul ragaszkodjanak az elavult dózisokhoz, és a D-vitaminból csak nevetségesen alacsony dózisokat hajlandók felírni. Évtizedekig fizettük a TB-t a semmiért, és nem mindneki engedheti meg magának, hogy webshopokban vásároljopn vitaminokat.

Bruce W Hollis and Carol L Wagner: A terhesség és szoptatás alatti D-vitamin szükséglet felmérése.

Forrás: Bruce W Hollis and Carol L Wagner: Assessment of dietary vitamin D requirements during pregnancy and lactation. Am J Clin Nutr 2004;79:717-26.

Kivonat: Szendi Gábor

Bevezetés

Ennek az összefoglalónak az elsődleges célja, hogy újraértékelje a napi ajánlott D-vitamin mennyiséget, mivel a jelenleg ajánlás gyakran vezet D-vitamin hiányhoz, különösen az afroamerikai nők körében. Az egészséges felnőtt népességen végzett vizsgálatokat tekintjük modellnek arra, mennyi vitaminra lehet szükségük a terheseknek és a szoptató anyáknak. D-vitamin alatt a cholecalciferol (D3) vitamint értjük, és nem a D-vitamin hormon formájátt (1,25-dihydroxycholecalciferol).

A D-vitamin étrendi ajánlása: mik a tények?

Vieth kiváló összefoglalója rámutatott arra, milyen önkényesen állapították meg a D-vitamin szükségletet. 1997 előtt csecsemőknek a napi ajánlott D-vitamin adag 10 µg (400 NE) volt. Ennek tudományos alapja annyi volt, hogy egy teáskanálnyi csukamájolajban ennyi volt, és ezt a mennyiséget biztonságosnak és elégségesnek találták az angol kór megelőzésére. A felnőttek D-vitaminszükséglete még ennyire se volt jól definiálva. Negyven évvel ezelőtt egy szakértőcsoport anekdotikus adatokra támaszkodva a csecsemők dózisának a felét ajánlotta felnőtteknek, mondván, hogy biztos a táplálékból is felvesznek valamennyit. Angliában 100 NE volt a megállapított szükséglet naponta, mert 7 súlyos csontritkulásban szenvedő felnőtt nőnél ennyi elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy csontjuk reagáljon. Így a 200 NE dózist már nagyvonalú előírásnak tekintették. Mindezek az előírások akkor születtek, amikor még nem tudták mérni a vérben a 25(OH)D (azaz 25-hydroxyvitamin D) koncentrációját.

A megfigyelt legalacsonyabb, már káros mennyiség szintje

Fontos megállapítani, mennyi az a legalacsonyabb mennyiség, amelynél már káros hatást figyeltek meg (mert népesség szinten ehhez kellene mindenkinek igazodni, semmint, hogy akár csak egy embernek is baja legyen az ajánlás alapján -Sz. G. megj.). Erre azonban nincsenek megfelelő adatok. 1989-ben pl. az USA Ajánlott Napi Adagja (RDA) leírása szerint a napi adag ötszöröse már káros. Ezt egy 1963-as szakértői jelentésre alapozták, amely viszont egy 1938-as adatra hivatkozott, amely szerint egy csecsemőnél a napi 1800-6300 NE napi adagra az egyenes csontok növekedése megállt. Felnőtteknél nem végeztek ilyen vizsgálatot, tehát tudományosan nincs megállapítva felnőtteknél ez a felső határ. Az Amerikai Orvosok Szövetsége 1987-ben azt állította, hogy hónapokon keresztül szedett napi 10 000 NE súlyos kalciumháztartás zavarokat, sőt halált okozhat. Két cikkre hivatkozott ez a közlemény. Az egyikben szó sem volt a D-vitamin toxicitásáról, a másik pedig 1948-ból való volt, amelyben 10 betegnél 150 000 és 600 000 NE dózist adtak, és megjegyzendő, hogy mindegyik beteg felépült. 1990-ben a kérdést újra felvetette egy terheseknek szóló ajánlás. Ez egy vizsgálatra hivatkozott, amelyben hat "normál" alanynál 3800 NE napi adására a kalciumszint vérszintje 11mg/dl volt. Ezt nevezték el a már káros legalacsonyabb szintnek, és a napi 2000 NE-t a még nem káros szintnek. Csakhogy ebben a vizsgálatban pl. nem mérték a vér 25(OH)D szintjét. (Nem tudni, menyi D-vitaminhoz jutottak egyéb forrásból, mennyi szívódott fel, stb. Sz.G.- megj.) Vagyis felnőtteknél a legkisebb káros dózis és a még nem káros dózis megállapítása teljesen tudománytalan alapon történt.

A D-vitamin napi ajánlott adagja a csecsemőknek, gyermekeknek és felnőtteknek testsúly kilogramm alapján

Évek óta fúrja kutatócsoportom oldalát a következő kérdés: hogy lehet egy 1 kg-os koraszülöttnek, egy 3.5 kg-os csecsemőnek és egy 90 kg-os felnőttnek is a napi ajánlott D-vitamin mennyiség 400 NE? A kérdés megválaszolásához tudnunk kell, miként hat a bevitt D-vitamin a csecsemő és a felnőtt vérben keringő D-vitamin szintjére. Vagy 10 évvel ezelőtt közöltük már az eredményeinket, mely szerint mind koraszülötteknél, mind csecsemőknél a napi 400 NE a normál határon belül emeli meg a vérben a D-vitamin szintjét (15-80 ng/ml).
Milyen hatással van egy felnőttre, ha hónapokon át napi 400 NE D-vitamint kap? Semmi. A vérében vagy nem változik, vagy csökken a D-vitamin szintje.
A kérdés tehát az, mennyit kéne bevinni a D-vitaminból ahhoz, hogy ne csökkenjen, vagy még inkább, a megfelelő mértékig növekedjen a vér D-vitaminszintje felnőttben és terhes nőkben?
A kérdés először az, mennyi a normál szintje a D-vitaminnak a vérben. A Mayo Orvosi Laboratóriumok mérése szerint 15-80 ng/ml közt van. A D-vitamin vérszintje azonban függ a szélességi foktól és az évszaktól, napsütötte helyeken élőkben 54 és 90 ng/ml között van.

Az ember 20 000-50 000 NE D-vitamint szintetizál a napból napsütéses időben fél óra alatt. Az afro-amerikaiaknak kb. ötször annyi időre van szükségük, hogy ugyanennyi D-vitamint szintetizáljanak. A nagyon barnára sült fehéreknek már 50%-ra csökkent a D-vitamin szintézis. Ha ruhát viselünk, vagy napvédő krémmel vagyunk bekenve, akkor nem képződik D-vitamin. Mindezek fényében a napi 400 NE gyászosan kis adag a normál D-vitaminszint fenntartásához minimális napfény hatás mellett. (Ahogy ma élünk, amennyi fény ér minket kora ősztől nyár elejéig. Sz.G. meg.)

A szükséges D-vitamin mennyiség a megfelelő D-vitamin szint fenntartásához

Aki rendszeresen napon van, annak ez nem kulcskérdés. A nyugati népesség azonban fél a naptól a bőrrák és a bőr öregedése miatt.
Az első vizsgálatot Vieth és munkatársai végezték 2001-ben. Egészséges embereknek napi 1000 ill. 4000 NE-t adtak 5 hónapon át. Az első dózistól 27.5 +-6.8 ng/ml-re emelkedett, a második csoportban 38.6 +- 5.8 ng/ml-re emelkedett. A hatvan ember közül senkinél nem tapasztaltak semmiféle káros mellékhatást.
Heaney és mtsi. 200, 1000, 5000 és 10 000 NE-t adtak öt hónapon át összesen 67 embernek. A 200-as csoportnak csökkenni kezdett a D-vitamin vérszintje. A másik három csoportnak a dózis függvényében nőtt a vérében a D-vitaminszint. Az adatok elemzése azt mutatta, hogy minden 40 NE D-vitaminra 0.28 ng/ml-el nőtt meg a vérszint az 5 hónap alatt. A 90. napra mindenkinél kialakult a végső szint, amely már nem nőtt tovább. A három csoportban tehát a vérszint a következő volt: 2.8, 7.0, 28, és 70 ng/ml.(Ez az a szint, amely fölött már komoly rákellenes hatása van a D-vitaminnak. Sz. G. megj.) Mindegyik érték a normál értékhatáron belül van. Egyetlen személynél sem volt megfigyelhető a kalciumháztartás bármiféle zavara sem.
A csoportunk szoptatós anyák két csoportjának 2000 és 4000 NE D-vitamint adagolt három hónapon át, és a kialakult vérszintek 36 ng/ml és 44 ng/ml volt. A babáknak is javult a D-vitaminszintje és végig normál övezetben maradt.

Az adatok alapján láthatjuk, hogy a jelenleg érvényben lévő ajánlott és szükséges napi adagokról és a káros szintről teljesen téves és ártalmas adatok vannak forgalomban.

A D-vitamin túladagolás

Mennyitől alakul ki a D-vitamin túladagolás? Vieth szerint ez napi 20 000 NE naponta. Mi úgy gondoljuk, akkor beszélhetünk D-vitamin mérgezésről, ha a vérszint meghaladja a 100 ng/ml-t. Ekkor kezdődik el a kalcium ürítés, a vér túl magas kalciumszintje és a szövetek meszesedése. Ekkora vérszint elérésére hónapokon át kell szedni napi 10 000 NE-t. Mivel azonban napozás során, amikor napi 10-20 ezer NE képződik, még soha nem fordult elő D-vitamin túladagolás, így a napi 10-20 000 NE bevitel a fiziológiai limitet jelenti csupán. A D-vitamin túladagolás egy rendkívül ritka állapot.

Nagy adag D-vitamin kiegészítés csecsemőknél

A II. világháború után az angoloknál a tejet, a müzlit és még sok minden D-vitaminnal dúsítottak, így egy csecsemő becslések szerint napi 2000-3000 NE D-vitamint kapott. Mivel sok gyerek ennél jóval többet kapott (pl. sok tejet ivott, sok müzlit evett), így sok gyereknél vitamin túladagolás tüneteit tapasztalták. Ekkor még nem tudták mérni a vér D-vitaminszintjét. Így sosem tudjuk, mennyi D-vitamint fogyasztottak azok a csecsemők, akiknél a túladagolás tünetei megjelentek. Mivel a Williams szindróma is okoz D-vitamin túladagolást, ez is belejátszhatott, de ezt sem tudjuk utólag, hány túladagolásban szenvedő gyermek szenvedett Williams szindrómában.
Finnországban a kérdést úgy oldották meg, hogy csak egy forrásból juthatott a csecsemő D-vitaminhoz, így garantáltan szabályozható volt a bevitel. Kezdetben , 1964-ig a finn csecsemők napi 4000-5000 NE-t kaptak naponta. 1964-ben ezt lecsökkentették 2000 NE-re, majd 1975-ben 1000 NE-re, majd az USA ajánlást követve, 1992-ben 400 NE-re.
E szabályozott keretek közt adott vitaminadagolásnál még a korábbi magas dózisra sem alakult ki egyetlen gyermekben sem vitamin túladagolás, viszont a korai időszakban, amikor még magas volt a napi D-vitamin adag, drámaian alacsony volt a fiatalkori cukorbetegek aránya!

Az állatkísérletekben, ahol a túladagolás hatását vizsgálták, akkor dózisokat adtak, ami egy 60 kg-os felnőtt ember esetében napi 15 millió NE-nek felelt volna meg.
Az állatkísérletek viszont azt is megmutatták, hogy az anya D-vitaminhiánya a magzatban szív-, komoly agy- és csontfejlődési zavarokat idéz elő.

Embervizsgálatok a terhesség alatti D-vitamin pótlásról

Terhes anyáknál a mellékpajzsmirigy alulműködése miatt napi 100 000 NE D-vitamint alkalmaztak. Születéskor a gyermekekben 250 ng/ml D-vitaminszint volt mérhető, mégis, 16 éves korukig követve őket, semmi káros hatást nem tapasztaltak egyik életkorban sem náluk. Ez azt bizonyítja, hogy még napi 100 000 NE sem károsította a magzatokat.

A nyolcvanas években végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a D-vitamin hiányban szenvedő anyák gyermekei éretlenebbek és az első évben lassabban fejlődnek.
Újkeletű vizsgálatban 160 anyának adtak 800-1600 NE D-vitamint egész terhessége alatt. Az induló D-vitaminszintjük 5.8 ng/ml volt, és ez növekedett meg átlagosan a 11-17 ng/ml szintre. Az USA-ban a 15 ng/ml szintet normális értéknek tekintik, holott ez már a D-vitamihiány kezdete. Az ilyen anyáknak már a terhességük D-vitaminhiánnyal indul! És 800 vagy 1600 NE pótlása gyakorlatilag csak megőrzi az éppen csak vitaminhiányos állapotukat. Mások és a csoportunk adatai szerint terhesség alatt napi 2000-10 000 NE D-vitamin szedése szükséges naponta ahhoz, hogy a normál D-vitamin vérszint fenntartható legyen.

A vizsgálatok szerint az újszülöttek vérében a D-vitaminnak az anya vérszintjének 50-60%-a mérhető. Vagyis az anya D-vitamin ellátottsága erősen meghatározza a magzat D-vitaminszintjét.
Végül vessünk egy pillantást a következő jelenetre, ami naponta esik meg az USA-ban (és nálunk is). A nőgyógyász a terhes anyának felírja a napi 400 NE D-vitamint, és mindketten azt hiszik, ez elég. Valójában napi 1000 NE is csak a D-vitaminhiányos állapot konzerválására volna elég. Mint kutató és mint gyógyító, ezt egyszerűen nem fogadhatjuk el tovább. A terhesség alatt szükséges D-vitaminszükségletet tudományos alapokon kell meghatározni.

Szoptatással hasonló a helyet. Napi 400 NE nemhogy szinten tartaná az anya D-vitaminszintjét, hanem még csökkenti is. Valójában soha senki nem vizsgálta ezt a kérdést.
Egy finn vizsgálat azt mutatta ki, hogy az anyatejen tartott csecsemők D-vitaminszintje csak onnantól javult, ha anyjuk legalább 2000 NE D-vitamint szedett. Csoportunk vizsgálata szerint 4000 NE esetén mind az anya, mind a csecsemő D-vitaminszintje normál intervallum közepén helyezkedett el.
Mivel a fentebb idézett vizsgálatokban azt találták, hogy a napi 10 000 NE alatti mennyiség fél éven át is biztonsággal szedhető, úgy véljük, ideje volna a napi ajánlott bevitel és a napi ajánlott szükséglet mértékét végre tudományosan felülvizsgálni.

Fontos!

A D-vitamin magnézium nélkül nem hasznosul (lásd. az erről szóló cikket), és a D-vitamin hatására felszívódó kalcium csak akkor kerül megfelelő helyre (a csontokba az érfal helyett), ha K2-vitamint is szed mellé (erről lásd. a vonatkozó cikket itt)

A D-vitaminreceptorok aktiválásához szükség van A-vitaminra is. Ebből 2-5000 NE a napi szükséglet. Ha lehet, részben béta-karotinból fedezzük a szükségletünket, ezzel el lehet kerülni a túladagolást. Pajzsmirigy alulműködésben szenvedőknél azonban a béta-karotin nem aktiválódik, ők szedjenek retinol típus A-vitamint.

A túlzott fruktózfogyasztás semlegesíti a D-vitamint!

Ajánlott olvasmány:Link
 
 
0 komment , kategória:  Egészségünk érdekében  
Segíts másoknak viszonzás és méricskélés nélkül...
  2020-11-11 09:37:10, szerda
 
 




Segíts másoknak viszonzás és méricskélés nélkül...

(Lehet, hogy segítesz valakinek, de nem tőle, hanem mástól jön számodra a viszonzás. Tartsd ezt természetesnek - ne várj senkitől semmiért hálát. Tedd a dolgod.)





 
 
0 komment , kategória:  Hit  
Kun Magdolna: Hiányzik a régi élet
  2020-11-11 09:32:30, szerda
 
 




Hiányzik a régi élet

Hiányzik a régi élet, azok a régi emberek,
kiknek szíveikben, lelkeikben volt még becsület,
becsület, tisztesség, önzetlenség, hála,
mely az egymás iránti megértés érdekét szolgálta.

Hiányzik a sok kedves szó, azok a valós szép mesék.
melyekben mindent felülmúlt az emberi érték,
hiszen régen értéknek számított az idős, koros ember,
mert tőlük tanultuk meg, élni hogyan is kell.

Ma már csak emlékük él, csak az ad vigaszt nékünk,
mikor e gonosz világgal farkasszemet nézünk,
és rádöbbenünk arra, hogy mára minden elveszett,
ami réges-régi világunkban érték lehetett.

Kun Magdolna




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Olyan generáció vagyunk, amely soha nem tér vissza....
  2020-11-11 09:26:54, szerda
 
 





"Olyan generáció vagyunk, amely soha nem tér vissza....
Egy nemzedék, amely gyalog ment és jött vissza az iskolából.
Egy olyan generáció, amely, ha a tanár krétáért a titkárságra küldte, akkor úgy dagadt, mintha az Egyesült Nemzetek küldötte lenne.
Egy olyan generáció, amely egyedül tanult
és ha nem értett valamit, akkor az óra után "bezárták", kötelezően ott maradt, és elmagyarázták neki újra, amíg meg nem értette.
Egy nemzedék, amely a táblához állt és büszkén írt és felelt az osztály előtt.
Egy olyan generáció, amelyik nem mobiltelefonokkal járt iskolába.
Egy olyan generáció, amelyiknek jegyeit a naplóba írták, egy olyan generáció, amely egyedül végezte el a házi feladatait, nem járt mindenféle különórára, viszont kötelezően, mégis örömmel tömegsportra, és nem hívta fel szüleit minden problémájával, mert nem is volt telefonja, a családnak se, sokszor...
Egy generáció, amely szégyellt ülni a buszon álló felnőtt mellett.
Egy olyan generáció, amely megcsókolta a kenyeret, amikor megkapta.
Olyan generáció, amely sokat és csendesen nevetett testvéreivel lefekvés előtt, hogy a szülők ne tudják, hogy ébren vannak, és zseblámpával olvasott a takaró alatt, ha villanyoltás után se tudta letenni az izgalmas könyvet.
Olyan generáció, amely nagyon tisztelte szüleit, tanárait vagy szomszédait, s előre köszönt mindenkinek, a társainak is, az utcán játszott és vizet ivott a kútból.
Nemzedék, amely szerette mindazt, amit csak talált vagy kapott, és elégedett volt.
Olyan generáció vagyunk, amely sajnos nem tér vissza! "

Cseh Erzsébet
 
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató gondolatok   
Őri István: Mesélj a csendről
  2020-11-11 09:17:43, szerda
 
 




Őri István: Mesélj a csendről


Bennem üvöltés van
és félelem,
mesélj a csendről,
Kedvesem.

Milyen az:
hallani,
ha nincs semmi hang,
milyen az,
mikor az ordítás
a semmibe zuhan?
milyen a békesség, az öröm,
milyen, ha valaki
azt mondja: “Köszönöm!"?
Milyen vagy Te,
s milyen az életed?
valóban fény van a felhők felett?

Bennem üvöltés van
és félelem,
mesélj a csendről,
Kedvesem.

Milyen az,
mikor a Harag lehajtja fejét,
s a Bocsánat fényre jön,
elhagyva rejtekét?
.
Milyen az,
ha én is lehajtom fejem,
mert rám szakadt a világ,
megölt a küzdelem?
s amikor meleg kéz simogat,
nem csizmás láb tiporja
valóvá álmomat -
milyen az?...

Bennem üvöltés van
és félelem,
mesélj a csendről,
Kedvesem.

Milyen a mosoly,
milyen a nevetés,
milyen az, mikor mindez
sohasem kevés?

Milyen, ha elém jön a Vég,
ha elfogyott az Élet,
s mindenből elég?
milyen lesz ott,
mire azt mondtad: Haza
túl a Tündérkapun,
az lesz a Tündérek otthona?
csend lesz ott,
s hangtalan szavak?
lesz-e sok,
őrült, táncos pillanat? -
Veled
s meddig tart ott az életünk? -
Kedvesem,
oda mikor megyünk?

Mesélj a csendről,
Kedvesem,
mert bennem
üvöltés van és félelem.

Mesélj,
még itt a földön! -
de ne szólj!,
hallom úgy is én,
csak maradj itt velem,
s gyere felém
védj meg, mert gyermek vagyok
takarj be éj hajaddal,
add nekem illatod...
add nekem magad,
s én odaadom életem -

Akkor az üvöltés csenddé válik
és békévé a félelem.

Mesélj a csendről,
Kedvesem,
mert bennem
üvöltés van és félelem.

 
 
0 komment , kategória:  Őri István  
Kun Magdolna: A múlt háza
  2020-11-11 09:11:13, szerda
 
 




A múlt háza


Mikor eszembe jut múltam, s azon emberek,
akik lépteim követték, akik szerettek,
kicsordul szememből a fájdalom könnye,
mert minden régvolt kincsem el van temetve.

Csak az emlék maradt, s az a régi romos ház,
melyben boldogan élhettem az ifjúság korát,
azt a becses gyermekkort, ami értelmet adott,
hisz gazdagnak láttatta a szegény holnapot.

Fájó szívem sajog, hogyha arra gondolok,
mily messziről ölelnek azok a vigyázó karok,
melyekben megtaláltam biztonságos fészkem,
mikor életutam során vakvágányra léptem.

Mára már minden elveszett, minden odalett,
csak vén tölgyfánk az, mely búsan integet.
Csak annak lombja simítja még könnyes arcomat,
mikor visszasírom azokat, kik kincseim voltak.

Vers:Kun Magdolna
Kép:Zorkóczy Gyula

 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Tóth Árpád : Csendes már...
  2020-11-11 09:03:28, szerda
 
 




Tóth Árpád : Csendes már...


Csendes már az erdő alja,
Csendesek a sárga kertek,
Szél bujkál a csüggedt fák közt,

Szél bujkál, mint bús kivert eb,
Átzörög a száraz ág közt,
Hozzám simul, kezem nyalja.

Végigleng az égen kóbor
Felhők búcsú-keszkenője,
És bánatok cúkorozzák

Most a léget (mely, mint óbor)
S egész világ, árnyba dőlve,
Egy borús, nagy istenhozzád.

 
 
0 komment , kategória:  Tóth Árpád  
Szabó M. Gita : Márton napi galiba.
  2020-11-11 08:57:47, szerda
 
 




Szabó M. Gita ·
Márton napi galiba.

.GÁ-GÁ, LIBU-LIBU GÁ


Három liba elindult a
libalegelőre,
de nem tudták eldönteni
ki menjen előre.
Hármuk közül ki az aki
alkalmas lesz arra,
kitalálja merre menjen
jobbra e vagy balra.
Végül így szólott a gúnár
csőrt befogni lányok
hiszen az csak természetes
előre én állok.

 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Aranyosi Ervin: Márton napi hagyomány
  2020-11-11 08:44:24, szerda
 
 




Aranyosi Ervin: Márton napi hagyomány


Márton napkor minden háznál libát szokás enni,
mert aki nem eszik ludat, annak azt jelenti:
hogy jövőre éhezni fog, szűk esztendő vár rá.
jobb lenne, ha a lúd evést inkább kipróbálná.

A libából a püspöknek is küldtek ebédre,
ezért a falat darabért, hullt a liba vére.
Ezt a részét úgy nevezik, a püspökfalatja,
ebből látszik, hogy az ember nem szívesen adja.

Aztán, aki spicces lett a frissen fejtett bortól,
az új évben nem fáj feje, akármennyit kortyol.
Az újborról most derül ki, milyen finomsága,
úgy is mondják, Márton nap az újborok bírája


 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2020.10 2020. November 2020.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 95 db bejegyzés
e év: 939 db bejegyzés
Összes: 12932 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 967
  • e Hét: 4225
  • e Hónap: 26125
  • e Év: 115735
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.