|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2021-01-17 16:32:35, vasárnap
|
|
|
Az ördög...
Covid, az ördög, a rém,
Kovályog a földtekén,
S támadod életemet,
Próbára tett tüdőmet.
Szobafogság jó dolog,
Karanténban búsulok,
Jó baráté a hálám,
Ki nem hagyott oly árván.
Fáj a fejem, a torkom,
Keserűvé vált sorsom.
Lázrózsával küzd a szám,
Ajjaj, minden porcikám.
Köhögök éjjel - nappal,
Rimánkodom malaszttal.
El ne verj, bár vétkeztem,
Segíts, kérlek, Istenem!
2021.01.15.
Mazál Ferenc
|
|
|
0 komment
, kategória: Egészség |
|
|
|
|
|
2021-01-17 15:56:29, vasárnap
|
|
|
Mihai Eminescu: Viszontlátás
- Szálas erdő, fenyvesem!
Mit csinálsz te kedvesem?
Hej, azóta sok letűnt,
Hogy szétvált az életünk!
Amióta búcsút vettem,
Világjáró vándor lettem! -
- Én, ki voltam, az vagyok:
Tépdesnek a viharok,
Lombom zúzzák nagy csapásban,
Alszik a víz jégpalástban.
Utak mentén hóhegyek,
S száműzve az énekek.
Azt teszem, mit régen tettem:
Nyári nótát ver a lelkem;
A források ösvényén,
Mit a népnek adtam én, -
Asszony ajka búg bohón,
Mikor vízért jön azon. -
- Hűs forrású erdő mélye!
Száll az idő évről évre;
S bár reád nagy kor tekint:
Te fiatal vagy megint! -
- Mit idő! Hisz századoktól
Csillag néz rám a habokból;
Szép derűs, vagy rossz időben
Lombot tép a szél belőlem.
Jó vagy rossz napok során
Néz a Duna habja rám.
Csak az ember, a szegény,
Csavarog a föld rögén!
Mi nem hagyjuk el helyünket,
Nem mozdít ki semmi minket;
Ott a tenger s patak árja,
A föld minden pusztasága,
Ég ívén a hold s a nap,
S erdőn forrásvíz fakad!
(Révai Károly fordítása)
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
2021-01-17 09:19:29, vasárnap
|
|
|
"Nő vagyok.
Éjjelemben, nappalomban, mindig, minden időben, bármilyen szelek fújják körbe világomat. Nő vagyok a szülőszobán, amikor oxigénért kapkodok, és a medencecsontom szétroppanni készül a fájdalomtól. És nő vagyok az éjszaka sötétjében suttogva, vigyázva, anyai ösztönöm kényelmes, komfortos burkában újszülőttemet táplálva, dédelgetve, nő vagyok évekkel később az apró lábakat masszírozva, és nő vagyok az óvodai anyák napi ünnepségen, amikor potyognak a könnyeim, mennyire igazságtalan, hogy galádul elrepül az idő. Nő vagyok a szeretett férfi ölelésében, amikor távolodunk és közeledünk, mintha parázson járnánk tangót. Számomra addig él a kapcsolatunk, amíg női kisugárzásom ráragyog és megrészegíti őt. Ameddig meglepem, megnevettetem, rám csodálkozik, és megilletődik. Ameddig fenntartom kíváncsiságát, a szíve a jöttömre még mindig kissé kalapál, és jól ismert, unásig hallott lépteim nem a komfortzóna magától értetődő, alanyi jogon járó részét képezik csupán, addig tart a kapcsolatunk. Amikor ezer baj, krízis és zátony után még mindig képesek vagyunk az utat egymás felé megtalálni és levetni, eldobni a múlt "kígyóbőrét", megújulni, és mindig meglepetéseket tartogatni. Nő vagyok, és egyszer folyó vagyok, néha meg part. Néha befogadó vagyok, engedem, hogy elárasszon a férfi, akit szeretek, part vagyok. És néha én zúdítom rá a szerelmet, és mindent, ami vagyok, mozdulnia sem kell, csak befogadnia, amit adok. Nő vagyok, és egyedül is ragyogok. Saját kedvemért, borús napokon kiszínezem önmagam.
Király Eszter
|
|
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2021. Január
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
288 db bejegyzés |
e év: |
3457 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 612
- e Hét: 5910
- e Hónap: 31789
- e Év: 221424
|
|
|