|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2021-02-02 16:59:34, kedd
|
| |
| |
Február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe
, Mária tisztulásának napján arra emlékezünk, hogy Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.
Az előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és az öreg Simeon, utóbbi a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való azonosulás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek, s már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.
Az Úr Jézus bemutatását Jeruzsálemben már a 4. században megünnepelték, ekkor még február 14-én, mivel karácsonyt január 6-án ülték. Attól kezdve, hogy Jézus születésének ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni.
Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló hypapante (találkozás) néven - ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel, az emberekkel, akikért megtestesült. Az agg Simeon Jézus felé fordult, nagy örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot.
Egy 15. századi dokumentum szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén királyaink szokása volt a szentmisén megjelent főpapok és országnagyok között gyertyát osztani.
A magyar középkorban ezen az ünnepnapon először a tüzet áldották meg, aztán a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat.
Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek.
A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya születésétől haláláig elkísérte az embert. Gyertya világított az újszülött mellett, s amikor a fiatal anya először ment újra a templomba, gyertyát vitt a kezében. A súlyos beteg mellett is gyertyafénynél virrasztottak. A szentelt gyertyát kiemelt helyen tartották.
E naphoz időjárás- és termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak. A közismert hiedelem szerint ha gyertyaszentelőkor jó idő van, így a medve a napsütésben meglátja az árnyékát és megijedvén visszabújik barlangjába, akkor elnyúlik a tél; de ha nem, korai tavaszra számíthatunk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-02 14:55:31, kedd
|
| |
| |
Kálnoky László:
Hó
Lágy szél fúj nemsokára.
A télidő halála
szívet szorongató.
Születve és kimúlva,
fogyó időnk tanúja
a hó, a hó, a hó.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-02 14:47:12, kedd
|
| |
| |
Babits Mihály:
Ősz és tavasz között
"...olvad a hó, tavasz akar lenni.
Mit tudom én, mi szeretnék lenni!
Pehely vagyok, olvadok a hóval,
mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj.
Mire a madarak visszatérnek,
szikkad a föld, híre sincs a télnek..."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-02 14:34:45, kedd
|
| |
| |
Radnóti Miklós:
Február
"újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó:
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb." |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Radnóti Miklós |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2021. Február
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
108 db bejegyzés |
| e év: |
1049 db bejegyzés |
| Összes: |
8995 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 738
- e Hét: 3753
- e Hónap: 6847
- e Év: 74612
|
|
|
Offline
