2021-02-05 14:38:27, péntek
|
|
|
Régóta nem gondolok másra , mint a kékesszürkés ,
csendesen nyújtózó hatalmas , végtelen Óceánra .
Kiterjesztett szárnyakkal repülő , rikoltozó sirályokra ,
a kagylókkal teli parti homokra , a távoli fűrészfogú ,
moszattal benőtt sziklákra , a fehéren habzó tajtékzó ,
sebesen a partok felé rohanó , magasra szökkenő
tarajos hullámokra . A parton állva , gondolataimban
elrévedve , úgy tűnt mintha az egész életemet itt éltem
volna le , a vadregényes , léleküdítő szigetországban .
Felemelő érzés érezni az Óceán sós leheletét , a sápadt -
zöld színben csillogó vizét , a kissé opálosan áttetsző
fények tükrében , balzsamos szellő simogatta arcomat .
Miközben a hullámok szelíden nyaldosták a sziklafalakat ,
mint a romantikus mesékben , minden percem szinte
egyfajta álommá alakult , felejthetetlen emlékként örökre ,
körém fonódott , a smaragdzöld gyönyörű sziget !
**********
Bédné Marika : 2021 . 02 . 05 . 14 : 37 - / versbe foglalt életképeim /
|
|
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|