Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 67 
Szarka László, aki hadat üzent a klíma-áltudománynak
  2023-12-26 21:15:20, kedd
 
 







Szarka László, AKI HADAT ÜZENT A KLIMA-ÁLTUDOMÁNYNAK


Mottó:
A klímaváltozás sokkal több, mint a CO2, és a CO2 pedig sokkal több, mint klímaváltozás

"...Reális és egybehangzó mérlegelések szerint még egy emberöltőn át kell(ene) az energiaellátást szén- és szénhidrogén-energiahordozókra alapozni, aztán a villamosenergia-szükséglet nagy részét az atomenergia több ezer éven át képes lesz kielégíteni. A jelenleg erőltetett energiaátállás (a teljes dekarbonizációt meghirdető, úgynevezett zöldátállás) a kívánatossal éppen ellentétes irányba mutat.

Mérnöki és természettudományi eszközökkel egyértelműen kimutatható, hogy az erőszakolt zöldátállás

(a) megvalósíthatatlan,
(b) a megvalósítás megkísérlése a természet fokozott kirablását jelenti,
(c) végrehajtása a civilizációt felbomlasztó következményekkel jár...

Nehezünkre esett néhány mondatos bemutató szöveget kiválasztani, annyira helyén van az alábbi cikkek minden állítása. Feltétlenül ajánljuk mindenkinek elolvasását, a politika részére pedig az abban foglaltak megszívlelését. Ez ugyanis az elkövetkező nehéz időkben élet-halál kérdése lesz. Másképp fogalmazva: A zöldrögeszme a nagy IQ-teszt, élesben. Aki (amely nemzet) átlátja, mire megy ki a játék, a túlélők közé tartozik, aki vevő a rögeszmére ennek minden következményével együtt, az elbukik."

+A CLINTEL felhívása a jövő számára: győzzétek le a vírusokat, ne a széndioxidot!



Szarka László: NYOMASZTÓ KLIMAKÉRDÉS


Szarka László geofizikus, akadémikus Tusnádfürdőn idén elhangzott előadásának leirata.


Tisztelt Hallgatóság!

Előadásom azon a tanulmányon alapul, amit a Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoportja készített.

Tekintettel arra, hogy az idei Tusványos mottója: ,,A béke ideje", engedjék meg, hogy nézetünket egy verssel illusztráljam. Szentgyörgyi Albert Psalmus Humanus sorozatának az ,,Ötödik ima: a Föld" című verséről van szó. A magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja angolul írt verse magyarul így hangzik:

,,Uram! Azért adtad a Földet, hogy rajta éljünk,
Megmondhatatlan kincseket halmoztál bensejébe,
Képessé tettél rá, hogy értsük alkotásod,
Könnyítsük munkánkat, megfékezzük az éhezést, a kórt.
Mi meg azért ássuk ki a kincseket, hogy
Elherdáljuk félelmes, pusztító eszközökre,
Leromboljuk velük, mit mások építettek,
És végül ellenünk forduljanak.
Isten! Add, hogy a teremtésben társaiddá legyünk,
Hogy megértsük és tovább jobbítsuk tetteid,
Hogy itt, glóbuszunkon biztos otthonra leljen
A jólét, boldogság és a harmónia."

Munkacsoportunk szemlélete megegyezik Szentgyörgyiével. Korunkban mindössze annyi az új, hogy nem csak háborúval lehet hatékonyan rombolni, hanem a féltudás önkéntelen, netán tudatos felmagasztalásával is. Ami legalább annyira vonatkozik a klímapolitikára, mint az energiapolitikára, és mint az előbb elhangzott családpolitikai előadás témájára. Hallottuk, hogy éppen a szexualitásról, a lényegről nincs szó a családpolitikai konferenciákon. Hasonlóképpen, a klímaváltozás okairól sincsen szó a klímakonferenciákon.

Szeretném röviden összefoglalni a tanulmányunkat. Objektív természettudományi szempontok alapján rámutatunk arra, hogy civilizációnk alapja az energia. Az ún. primer energiahordozók, tehát az elsődleges energiahordozók kivétel nélkül természeti energiák átalakításából származnak. Csaknem 80 % a CO2-kibocsátással járó, ún. prometheusi energia (szén, kőolaj, földgáz), 6 % a víz, 6% a biomassza. És míg semmi jele, hogy a szén és szénhidrogének globálisan semmiféle fogyás jelét nem mutatják, a biomassza és a víz lehetőségei erősen korlátozottak. Mindössze 4 % az atom, ez viszont a sokszorosára lenne növelhető. Összesen ez már csaknem 96%, tehát az összes egyéb ún. megújuló energia (nap, szél) részesedése 4 % körül van.

A zöldpolitika célja az, hogy 1-2 évtizeden belül ezeket kívánják uralkodóvá tenni. Csakhogy ezeknek az energiamegtérülési mutatója sokkal kevesebb, mint az előbb említett energiáké. Következésképpen a zöld átállás az életszínvonal, sőt a civilizáció jelentős visszaesésével jár.

Az energiamegtérülési mutató alapján, amit javaslunk, az az atom, a víz, a szén, a kőolaj, és a földgáz. [2] A jelenlegi háborús helyzetben mindenekelőtt hazai természeti energiafajtákat, ill. erőműveket. A napenergia kiegészítésként a háztetőn és terméketlen helyeken elfogadható, a szél egyáltalán nem, hiszen 500-szoros légtömeget kényszerít turbulenciára, ami a természet számára közvetlen hőterhelést jelent. Ezt mindig kihagyják a számításból. Csernai László megközelítésével még az ún. fenntartható fejlődésre is adható egzakt fizikai definíció, az entrópia alapján. [3]

A PBK energia-munkacsoport összességében egy stabil, megbízható energiarendszer fenntartását és fejlesztését szorgalmazza. Ennek érdekében ma még újabb fosszilis erőműveket kellene létesíteni, hogy nagyjából egy emberi generáció múlva szinte teljes egészében rá lehessen térni az atomenergiára, és más, még nem is ismert új energiaforrásokra. A zöld és - tegyük hozzá: a digitális - átállás széles körű villamosítást is előirányoz. Vegyük észre, hogy az elektromos energiafelhasználás erőltetése nem jelentéktelen mértékben fokozza a nehézségeket, hiszen az elektromos energia nem primer, hanem szekunder energia, amit valamilyen primer energiahordozóból elő kell állítani. A kívánt mértékben - és pláne megbízhatóan - a Napból és a szélből lehetetlen.

Munkacsoportunk szerint a zöld átállásnak nevezett energiapolitika (zöldpolitika) három fő problémája a következő:

kitűzött céljai kirakatcélok, amelyek megvalósíthatatlanok,
a zöld átállás erőltetése annyira energia- és nyersanyagigényes, hogy az a természet fokozott kirablását jelenti,
a zöld átállás kifejezetten kárára van az embereknek.

Még egyszer, de most más kihívásokkal összefüggésben: ahol van biztonságos energiaellátás, ott egyre többen emelkednek ki a mélyszegénységből, beleértve Afrikát is. A zöld átállás éppen ezt a folyamatot: többek között Afrika felemelését fordítaná az ellenkezőjére, és indukálna még nagyobb migrációt. XVI. Benedek pápa legfontosabb környezeti problémaként nem véletlenül jelentette ki 2009-es Caritas in Veritate enciklikájában, hogy ,,A szegény országok fejlődésében jelentős akadálynak bizonyul a nem megújuló energiaforrások felvásárlása egyes államok, befolyásos csoportok és vállalkozások által."

Az általunk kívánatosnak tartott energiapolitika összességében homlokegyenest ellenkezik a zöld átállás politikájával. Megvizsgáltuk a zöld átállás indokait is. Két ilyen van: az egyik az ún. ,,egzisztenciális fenyegetést jelentő éghajlatváltozás", a másik a ,,környezetkárosítás", amit ,,le kell küzdeni". A környezetkárosításról rövidebben, az éghajlatkárosításról bővebben szólok.

A környezetkárosítás kérdésében le kell szögezni, hogy Szentgyörgyi Alberttel és Roger Scruton angol filozófussal együtt mi is azt valljuk, hogy az ember igenis teheti szebbé a természetet. Környezetkárosítás persze van, és ennek elsődleges oka a mértéktelenség. Pont azoké, akik a globális fogyasztói társadalom erőltetésével ide juttatták a világot, és most éppen ők kívánnak megmentők lenni. Mértéktelenséggel a leghatalmasabb gazdagság is elherdálható! Összességében tehát a környezetkárosítás egy valós problémakör, amivel foglalkozni kell.

De legyünk óvatosak, mert a ,,környezet" nem a természet teljessége, hanem a természet elemeinek az ún. környezettudomány általi kiválogatása. Azok a tényezők kerülnek előtérbe, amelyeket a megmondó emberek veszélyesnek, illetve fontosnak gondoltak. Ha Szentgyörgyi soraira visszagondolunk, akkor ráébredhetünk arra, hogy az ember-természet kérdéskörben egy tetszetősen becsomagolt, de valójában emberellenes szemlélet uralja a világot. (Egy szélsőséges példa: a kazettás bomba nem környezetkárosító, de a CO2-molekula, az élet alapja igen.)

A zöldpolitika első számú hivatkozási alapja az ,,egzisztenciális fenyegetést jelentő éghajlatváltozás". Hadd kérdezzem meg a hallgatóságot: mit értenek az ,,éghajlatváltozás" fogalom alatt? A fiatalabb generációkból, még konzervatív döntéshozói körből is nagyon sokan hiszékenyek, de nem tudnak arra az egyszerű kérdésre válaszolni, hogy mit értenek az éghajlatváltozás alatt. A megértés kulcsa az, hogy e fogalmat 31 évvel ezelőtt teljesen összekuszálták.

Az éghajlatváltozás fogalom alatt a Meteorológiai Világszövetség (WMO) az időjárási paraméterek 30 éves átlagának megváltozását érti, a változás okától függetlenül. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben (UNFCCC 1992, amit a nagy Riói Konferencia - Karnevál - keretében mutattak be) szerint azonban éghajlatváltozást kizárólag az ember légkörösszetételt változtató tevékenysége okoz. Amit a természet idéz elő, az csak az ún. ,,változékonyság", ami ki lett zárva az éghajlatváltozás definíciójából. Következésképp tehát bármi történik a klímával, az ENSZ-definíció értelmében mindenféle változás játszi könnyedséggel elkönyvelhető a CO2-kibocsátási rubrikában. A legkülönösebb azonban, hogy a klímarendszert is definiálták ugyanitt, és a klímarendszer meghatározásából kimaradt a Nap.

A klímaváltozás, klímarendszer fogalmán azóta is csűrnek-csavarnak. Tudjuk, hogy aki zavaros vízben halászik, az valami olyasmit tesz, amit világos és egyértelmű definíciók esetén nem tehetne meg. Még a csillagokat is lehazudhatja az égről (Napunk egy változó csillag), illetve a természetes éghajlati változékonyságot antropogén éghajlatváltozásnak állítja be. Ennek egyik ,,jó tanuló" példáját láttuk e hétfő este a HírTv Napi Aktuális című műsorában, ahol mesterien kevergették a különböző értelmezéseket. Aztán végül csak kiderült, hogy az El Niño/ Déli Oszcilláció (ENSO) egy természetes éghajlati jelenség, amiről fogalmunk nincs, hogy mi az oka (bár vannak a geofizikusoknak sejtései). Úgy indított a riporter, hogy ,,rettenetes szélsőséges időjárás van, évről-évre rosszabb lesz". 38 Celsius fokos rekordokkal fenyegetnek. Vegyük észre, hogy a Magyarországra bejelentett hőmérsékleti rekordok nem következtek be. Hála Istennek, 1903-ból a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóhelyettesétől, Dr. Réthy Lászlótól (aki szabad idejében Lőwy Árpád néven disznó verseket írt) fennmaradt egy fölöttébb szabad szájú hivatalos levél, amiben kifejti a pécsi kultúrmérnöki irodának, hogy mit csináljanak a Magyarberki határában lelt régi sarkantyújukkal, mert ekkora hőségben ők bizony nem hajlandók kiszállni. Fenn van az interneten, mindenki megtalálhatja. A levélben 35 Reaumur fokot, azaz 44 (43,75) Celsius fokot adott meg.

A lényeg, hogy nyavalyáskodunk a harmincnyolc Celsius fokkal, amikor ennél sokkal melegebb volt az 120 évvel ezelőtti nyáron.

Az IPCC (Kormányközi Éghajlatváltozási Testület) feladata nem más, mint ,,az antropogén éghajlatváltozás tudományos alapjainak" igazolása. Ők az éghajlatváltozás fogalmát kettős értelemben használják. Kutatói szinten, és még a WG1 (az éghajlatváltozás fizikáját összegző, az egyetlen érdemi munkacsoport) jelentésben is a tudományos (WMO) definíció szerint foglalkoznak vele, a döntéshozókhoz eljutó összefoglalókban azonban már az ENSZ-meghatározást használják. Az elvárásoknak szögesen ellentmondó tudományos eredményeket persze már a munkacsoporti jelentésekből is kiszűrik. Mégis, a több ezer oldalas WG1 jelentés közepén lehet találni nagyon igaz, és a konszenzusos nézetnek ellentmondó megállapításokat is. A külvilágnak szóló összefoglalókat viszont politikusok bevonásával írják a fejezetek vezető szerzői, és ahogyan a WG3 magyar alelnöke is elismerte,

,,emiatt nem ugyanaz az IPCC-jelentés eredménye, mint ami a tudományos műhelyekből kikerül".

Az IPCC iránt ideológiailag elkötelezett kutatók sajnos nem a szakmai eredményeket, hanem a döntéshozói összefoglalóban lévő túlzásokat (politikai üzeneteket) hirdetik, úgy, mintha objektív tudományos eredmények lennének. Szerintük a klímatudománynak a jelenségek okaival már nem is kellene foglalkoznia, hiszen azok - úgymond - tisztázottak.

Egyáltalán nem tisztázottak. Az IPCC 2021-ben kezdődött és 2023 tavaszán zárult hatodik jelentési ciklusának egyik fő megállapítása sem igaz:

a jelenlegi klímaváltozás nem példátlan,
semmi bizonyíték nincs rá, hogy azt az ember okozta.

Érdemes erről elolvasni egy amerikai nehézion-fizikus, Steve Koonin: Unsettled című könyvét, ami egyelőre csak angolul jelent meg. [4] De van egy nemzetközi testület is, a Klímaintelligencia Alapítvány (Climate Intelligence, Clintel), ami 180 oldalas kritikát készített az IPCC AR6 jelentésről. A Clintel legutóbb az IPCC elnökének és az ENSZ főtitkárának írt levelet. A beazonosított tudománytalan állítások mellett szóvá tették az IPCC jelentéskészítési folyamat belső irányításának súlyos hiányosságait is.

Geofizikusként én azt szeretném hangoztatni, hogy az éghajlat: a természet játékszere, a Föld pedig egy veszélyes üzem. A Nap-Föld-kozmosz rendszerben, az ún. földrendszerben bárhol és bármit mérünk: mindenféle tér- és időbeli változások tapasztalhatók, a legkülönfélébb tér- és időbeli léptékekben. Miért lenne ez másképp a Földhöz képest almahéj-vékonyságú légkörben?

A Nap a Földet egyenlőtlenül süti (nappali oldalon süt, éjjelente a hő kisugárzódik, a Nap nyáron jobban süt, mint télen; a napsütés váltakozása az egyenlítő mentén félnaponta történik, a pólusok mentén pedig félévente. Nem lényegtelen, és erről el szoktak feledkezni, hogy a Föld forog, és a forgástengelye közben bólogat, a forgási szögsebesség egyenetlen. A hetvenes évek közepe óta a forgási sebesség picit nő. Néhány milliszekundumnyi időrövidülésekről van szó a 24 órát jelentő 86400 másodperchez képest, de az impulzusnyomaték révén mégiscsak hatással van a légköri áramlásokra. És ami a leglényegesebb: a földrendszer kívülről és belülről ,,pofonokat" kaphat: napkitörések, galaktikus sugárzások, a földmag kidudorodásai, vulkánkitörések - a tenger alatti vulkánokról alig van fogalmunk. Új megállapítások szerint időnként besűrűsödnek, például 1997-98-ban és 2014-15-ben, éppen a bizonyos El Niño időszakokban. Az óceánok alatt radar szatellitek segítségével 19 ezer vulkáni alakzatot mutattak ki. Nagyon sok példát mutathatnék, de ezektől vetítési lehetőség hiányában eltekintek.

A környezettudomány (környezetpolitika) több mint ötven éve (1968-69 óta?) lehet hadműveleti területnek nyilvánítva. Érdekes, hogy mintha ebben is hasonlóság lenne a családpolitikával. Az ENSZ Környezeti Programja, az UNEP 1972-ben jött létre, akkor már kifejezetten globális környezeti céllal. 1986/1988/1992 óta elsősorban a klímatudományon (klímapolitikán) van a hangsúly. 1992-ben kuszálták össze az alapfogalmakat, 2019-ben pedig az ENSZ klímavészhelyzeti klímacsúcsot tartott.

A ,,klímavészhelyzet" kérdését az ENSZ Biztonsági Tanácsban 2021-ben ugyan napirendre tűzték, de Oroszország vétójával (és India ellenszavazatával) a kezdeményezést elvetették. Az orosz delegátus meglátása szerint ,,amennyiben a biztonsági kérdések kiváltó okának az éghajlatváltozást tekintjük, akkor eltereljük a figyelmet a valódi kiváltó okokról, ami a megoldást akadályozza". Mai szemmel helyes, sőt tökéletes meglállapításról van szó.

2019-től idehaza én is kivettem a részemet a vitákban. Számos közéleti írást jelentettem meg, és küzdök a Magyar Tudományos Akadémián belül is. Mindössze néhány sajtóorgánum szólaltatott meg. Még a PBK-n belül is vannak vitáink, de ez természetes. Nem véletlen, hogy a tanulmányunkban a klímakérdésről mindössze annyit írtunk, hogy a dekarbonizáció állítólagos klímavészhelyzettel való indoklása ,,sántít". Ezt most egy picit jobban részleteztem.

Személyesen is megtapasztaltam, hogy ,,a kétkedőket diszkriminálják, a kérdezést illegitimnek tekintik." Ezt a mondatot éppenséggel a COVID-19-ről írta Schmidt Mária a múlt héten, de akár a klímáról is írhatta volna.

2023. június elsején (tehát alig hat héttel ezelőtt) az Európai Parlament hozott egy kilencven-valahány pontos állásfoglalást az Európai Unióba beszűrődő dezinformációkról (2022/2075(INI)). Ennek keretében mindazt, amit geofizikusként sejtek, és nagyon sokan mások is gondolnak a klímaváltozás természeti okairól (amelyeket teljes mértékben persze nem ismerünk, hiszen a tudomány ,,csak közelebb visz ahhoz a határhoz, hol a megfoghatatlan kezdődik" - ez egy Eötvös Loránd-idézet, abból az alkalomból, hogy pár nap múlva lesz Eötvös születésének 175. évfordulója), tehát mindazt, amit az igazságkeresés képvisel, az EP a most elfogadott határozatának 38. pontjában külső (tehát orosz és vagy kínai) eredetű dezinformációnak tartja. A 39. pontban az EP az eltérő nézeteket be akarja tiltani. A 40. pont szerint a ,,tévtanokat" hirdetőket pénzügyileg is el kell lehetetleníteni, a 41-edikben pedig cenzúrázásra szólítja fel a közösségi-média platformokat, konkrétan kritizálva a Twittert.

Tény továbbá, hogy a számomra áprilisban megígért és júniusra tervezett vitákra az Magyar Tudományos Akadémián belül nem került sor.

A Clintel ezerötszáz kutatója, saját kutakodásaim, valamint sokak eredménye alapján biztos vagyok benne, hogy ún. ,,egzisztenciális fenyegetést jelentő" antropogén eredetű (tehát az ember által okozott éghajlatváltozás) nem létezik.

Akik klímapánikot gerjesztenek, azok egy nemlétező veszéllyel riogatják az embereket. A fiatalokat reménytelenségbe taszítani: bűn.
Jelenthet persze a klímaváltozás egzisztenciális fenyegetést, például a földmag melege túlságosan felmelegíti a Csendes-óceán fenekét, vagy a Napnak lehetnek mikronova-szerű kitörései, de az efféle katasztrófáknak nem az ember az oka.

A klímaváltozás kérdése az egyik legizgalmasabb - megoldatlan - tudományos probléma. Egy valami nyilvánvaló: a mainstream nézet ellentmondásoktól hemzseg (a falszifikációs teszteken való bukásait évtizedek óta propagandával fedik). A hivatalos klímanézet számára a tisztázó vita fölöttébb kényelmetlen.

,,Nyomasztó klímakérdés" volt előadásom címe. Én a címválasztással nem pánikoltatni akartam, hanem az volt a célom, hogy e témával végre foglalkozni kell, megkerülhetetlenül. És le kell vonni a következtetéseket abból, hogy

ha ez az ,,egzisztenciális fenyegetést jelentő" antropogén eredetű éghajlatváltozás nem igaz, akkor semmi nem igaz abból, amit a divatos és erőszakos zöld átállás állít.


Szarka László: Nyomasztó klímakérdés

Link



Hadat üzent a klíma-áltudománynak

Link


A globális felmelegedés csak városi "legenda"? - Hobbista Hardcore 23-09-15/2; Szarka László Csaba

Link


,,A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve..."

Link


A CLINTEL nyílt levele a világ vezetőihez

Link


Szarka László Csaba: A klimamumus

Link


A klímadezinformáció mechanizmusa: a klímabohócozástól a megbízhatatlan szélerőművekig

Link


... és a másik, aminek bevezetésér 2030-ra tervezi az EU!!! - A PISZKOS IGAZSÁG A HIDROGÉNRŐL

Keressük az új, tiszta energiahordozót. Nem csak az EU, az egész világ kapaszkodik a hidrogénbe, mondván annak elégetésével csak vízpára lesz. Persze minden új technológiára pénz kell, és mint ilyenkor megszokott, a nagyvállalatok is beszállnak a fejlesztésbe. Sokan bíznak a legkönnyebb elemben, de legalább annyi az ellenzőjük.

Link











 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Szentgyörgyi Albert és a többi, magyar származású, de hírnev
  2023-10-12 21:00:36, csütörtök
 
 




SZENTGYÖRGYI ALBERT ÉS A TÖBBI, MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ, DE HÍRNEVET KÜLFÖLDÖN SZERZŐ NOBEL-DÍJAS TUDÓS


A magyar Nobel-díjasok száma a világon az elsők között van az ország lélekszámához viszonyítva - a gyakran hangoztatott adat a nemzeti büszkeség fontos része. A magyar, magyar származású, vagy magyar kötődésú Nobel-díjasok számszerűsítésére vállalkozni azonban nem is olyan könnyű, mint gondolnánk.


Sallangmentes a Nobel-díjasok telefonos értesítése

,,Halló, Karikó Katalinnal szeretnék beszélni."
,,Én vagyok" - válaszolt a tárcsázott hölgy pittsburghi otthonából.
,,Itt Adam Smith, a Nobel-díj bizottság nevében."
,,Tessék, Adam."
,,Nagyon-nagyon gratulálok a Nobel-díjhoz!" - közölte a stockholmi testület képviselője.
,,Köszönöm, nagyon szépen köszönöm" - Karikó Katalin hangján nem érződött a meglepetés.


Link


Másnap ugyanígy értesítették Krausz Ferencet, a móri születésű természettudóst, hogy ő viszont a fizikai Nobel-díjat érdemelte ki. Utoljára 1994-ben kapott két magyar tudós ugyanabban az évben Nobel-díjat.







Karikó Katalin tulajdonképpen már két éve számíthatott arra, hogy kutatótársával együtt ő kapja meg a világ legrangosabb tudományos elismerését. A hír október 2-án vált hivatalossá: Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapták 2023-ban az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS technológia megalkotásáért, amellyel hatékony védőoltás készíthető a koronavírus ellen.

Áttörő felfedezéseik alapjaiban változtatták meg az mRNS és az immunrendszer közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseket. A díjazottak hozzájárultak ahhoz, hogy példátlan ütemben fejleszthessék az oltóanyagot napjaink egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetése idején - áll a Nobel-bizottság indoklásában.

Karikó Katalin az első magyar nő, aki kiérdemelte a Nobel-díjat. A magyar kitüntetetteket azonban - történelmi okokból is - nehéz számszerűsíteni. Egyesek magyar származásúak voltak, vagy magyar kötődésük volt, de - Karikóhoz hasonlóan - másutt találták meg boldogulásukat, tudományos kiteljesedésük lehetőségét.







Lénárd Fülöp németnek tartotta magát, nácivá torzult (fizikai Nobel-díj, 1905)

Az 1862-ben Pozsonyban született Philippe Eduard Anton von Lenardot, Lénárd Fülöpöt szokták az első magyar Nobel-díjasként emlegetni. ,,Az iskolákban magyarként neveltek" - írta önéletrajzában, és hozzátette: az iskola, ahol alaposan megtanították a fizikát és matematikát, ,,szilárd erkölcsi tartást adott". Élete végéig fenntartotta a kapcsolatot a magyar tudományos élettel, bár németnek vallotta magát.

Kiskorától érdekelte a természettudomány, és megszállottan kísérletezett. Borász apja kívánságára borkémiát hallgatott a Bécsi Egyetemen, idővel átiratkozott Budapestre, ahol fél évig Eötvös Lorándnál kutatott, majd Heidelbergbe ment. Élete hátralevő részét Németországban élte le.

Lénárdnak 1892-ben sikerült a vákuumcsövön lévő apró lyukra helyezett alumíniumfólián, a róla elnevezett Lénárd-ablakon át kivezetnie a szabadba a katódsugarakat, ami lehetővé tette tanulmányozásukat. Vizsgálatai vezettek el az elektron felfedezéséhez, de ez a dicsőség nem neki jutott osztályrészül. Saját készítésű csöveiből Wilhelm Conrad Röntgen is vásárolt, innen eredt elsőbbségi vitájuk a röntgensugarak felfedezésével kapcsolatban. Számos kitüntetést megosztva kaptak, a Nobel-díjat azonban 1901-ben Röntgennek egyedül ítélték oda. A csalódott Lénárd - akit 1901-től minden évben jelöltek - végül 1905-ben vette át a fizikai Nobel-díjat katódsugaras kutatásaiért és atommodelljéért.

Nézetei a náci Németországban idővel teljesen eltorzultak. A harmincas években megjelent fizikatörténetében azt írta: az árja, északi és népi gondolkodású német kutatók az éterfizika révén jutnak el a természetet átlelkesítő Szellemhez. A modern fizikát, amelyben egyre fontosabb szerepet játszott a matematika, zsidó spekulációnak tartotta.







Bárány Róbert osztráknak vallotta magát (orvosi Nobel-díj, 1914)


Bárány Róbert egy turkesztáni hadifogolytáborban értesült 1915 őszén arról, hogy a Nobel-bizottság neki ítélte oda az orvosi Nobel-díjat. Szülei magyarok voltak, Várpalotáról költöztek Bécsbe. Róbert ott született, osztrák állampolgárként anyakönyvezték, és osztráknak is vallotta magát. A gyermekkori csonttuberkulózisból kigyógyult, de élete végéig szenvedett térdizületeivel. Ennek ellenére teniszezett, és hegyet mászott.

Bárány Róbert kutatásai előtt az emberi fül működését szinte csak állatkísérletek nyomán, elméletben vizsgálták. Ő volt az első, aki a fül belső szerkezetét, és az úgynevezett vesztibuláris funkciókat tanulmányozta.

Vizsgálataival érdemelte ki 1914-ben az orvostudományi Nobel-díjat. Bárány - testi fogyatékossága ellenére - önkéntesnek jelentkezett a háború idején, és orosz fogságba esett. Amikor kiderült, hogy megkapta a Nobel-díjat, nyomban különleges bánásmódban részesült. Kazanyban folytathatta elméleti kutatásait. Svéd közvetítéssel szabadult a következő évben, Bécsben azonban már nem tartottak igényt szolgálataira, így elfogadta az uppsalai egyetem meghívását.







Zsigmondy Richard, a magyar származású osztrák (kémiai Nobel-díj, 1925)


Magyar származása ellenére osztráknak vallotta magát Zsigmondy Richard is, aki ,,a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért" kapott kémiai Nobel-díjat.

A magyar származású osztrák-német vegyész Bécsben született 1865-ben. Édesapja, dr. Zsigmondy Adolf magyar fogorvos számos sebészeti műszer feltalálója volt, édesanyja, Irma von Szakmary pedig költőnő. Bányamérnök nagybátyja Zsigmondy Vilmost az MTA tagja volt, bátyja, Zsigmondy Emil pedig elismert hegymászó.

Zsigmondy 1907-től Göttingenben volt professzor. Legfontosabb felfedezései, találmányai itt születtek, így a Nobel-díjjal járó pénzösszeget az egyetem fejlesztésére fordította. A Holdon található Zsigmondy kráter az ő nevét őrzi.







Szent-Györgyi Albert Magyarországon kutatott (orvosi Nobel-díj, 1937)


Mindmáig az egyetlen magyar tudós, aki itthon befejezett kutatásiért kapta meg a rangos tudományos elismerést - állapította meg a Nemzeti Tudásképző Akadémia.

A Budapesten született Szent-Györgyi Albert középiskolai tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnázium diákjaként végezte. Nem volt jó tanuló, a gimnázium utolsó éveiben azonban tanulmányi eredménye ugrásszerűen javult. Saját visszaemlékezése szerint ekkor érzett rá a tanulás ízére. Szülővárosában szerzett orvosi oklevelet, majd az első világháború után Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Cambridge-ben megszerezte második doktorátusát, kémiából, majd egy évig az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott.

Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kérésére tért haza, majd 1931 és 1945 között Szegeden, utána pedig, 1947-ig Budapesten volt professzor.

A második világháború vége felé a Kállay-kormány megbízásából Isztambulban próbálta meg előkészíteni Magyarország kilépését a háborúból. Az akció kudarcot vallott, így a német megszállás után a Gestapo életre-halálra kereste. Alig tudták átszöktetni a szovjetek által ellenőrzött területre 1945 elején. A háború után a Magyar Tudományos Akadémia megreformálása volt kitűzött célja, és mivel ez sem sikerült, új Természettudományi Akadémiát hozott létre.

Svájcban telelt 1947 végén, amikor megtudta, hogy barátját, Zilahy Lajos írót letartóztatták. Többé nem tért haza, hanem az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. A Boston melletti tengerbiológiai laboratórium igazgatója volt Woods Hole-ban, majd a Darthmouth College professzora lett.

Amerikából csak kétszer látogatott haza: a szegedi díszdoktori cím átadására, 1978-ban pedig tagja volt annak az amerikai küldöttségnek, amely visszahozta Magyarországra a Szent Koronát.

Majd négy évtizedet élt Amerikában, de mindvégig magyarnak vallotta magát. A tekintélyelvűséget elvető szilárd jelleme a legnemesebb értékeket hordozó tudósok sorába emelte.

Szent-Györgyi első tudományos eredményeit a biológiai oxidáció terén érte le. A sejtlégzéssel kapcsolatos kutatásai során fedezte fel, hogy a fumársav katalitikus hatást fejt ki a mechanizmus egyik lépcsőjén. Így jutott el a C-vitamin izolálásáig. Cambridge-ben felismerte, hogy egy oxidációt redukáló anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, de nagyobb mennyiségre volt szüksége. Szegeden fedezte fel, hogy a helyi paprika többet tartalmaz belőle, mint a citrusfélék. Hexuronsavnak nevezte el, majd később a skorbut elleni hatására utalva aszkorbinsavnak. A felfedezésért már 1934-ben Nobel-díjra jelölték, de csak három évvel később kapta meg.







Hevesy György Nobel-díjasokkal barátkozott (kémiai Nobel-díj, 1943)


Hevesy György a radioaktív nyomjelzés felfedezője és ezzel egy új tudományág, a nukleáris orvostudomány megalapozója volt.

A zsidó származású Hevesy György felmenői, a nagyiparos, földbirtokos Bischitz család a századforduló környékén magyarosította a nevét, ami nemesi címmel is párosult. A nyolc gyermek közül az ötödik, György Budapesten érettségizett, és vegyészmérnök-hallgatóként itt járt egyetemre, majd tanulmányait Berlinben folytatta. Diplomát és doktorátust a freiburgi egyetemen szerzett.

Több európai laboratóriumban is dolgozott, majd fiatal kutatóként a kémiai Nobel-díjas Ernest Rutherford manchesteri laboratóriumába került 1911-ben. Ez az időszak meghatározta későbbi karrierjét. Rutherford olyan kutatási feladattal bízta meg, amely elvezette a Nobel-díjig.

Azt az utasítást kapta, hogy egy uránérc-küldeményben válassza szét az ólmot és a radioaktív sugárzás egyik bomlástermékét, a rádium D-t. A rutinos vegyésznek ez nem sikerült, mert egy izotóp különválasztása kémiai eszközökkel lehetetlen. Azt a tételt fogalmazta meg viszont, hogy ha az aktív anyag nem választható el az inaktívtól, akkor a sugárzó rádium D felhasználható az ólom indikátoraként. Ez a nyomjelző izotópok indikátorként való alkalmazásának alapelve.

Ugyanitt ismerkedett meg a fiatalember, akkor már George de Hevesy a dán Niels Bohrral, aki később fizikai Nobel-díjat kapott, és akivel életre szólt barátságot kötött.

Az első világháború idején hazatért, hogy magyar katonaként szolgálhasson. Ideje nagy részét azonban a budapesti egyetemen töltötte. Új tanszéket terveztek rábízni, de a Tanácsköztársaság ezt az elképzelést is meghiúsította, noha Hevesy sosem politizált.

Így aztán Niels Bohr meghívására Koppenhágába költözött. A fizikus laboratóriumában a Mengyelejev-táblázatból hiányzó 72. rendszámú elem megtalálása volt a cél. Hevesy úgy gondolta, hogy ennek az elemnek a titáncsoportból kell kikerülnie. Holland kollégájával, Costerrel Norvégiából és Grönlandról származó anyagokat kaptak vizsgálatra. Ezekből állították elő a Koppenhága latin neve után hafniumnak nevezett elemet. Így az 1784-ben tellúrra bukkanó Müller Ferenc után Hevesy volt a második magyar, aki elemet azonosított.

Hevesy később, némi freiburgi ingázás után visszatért Bohr intézetébe. Dánia német megszállása idején az angol titkosszolgálat Bohrt az Egyesült Államokba menekítette, Hevesynek pedig sikerült eljutnia Svédországba. Letelepedése csak a Nobel-díj átvételéig okozott gondot; attól kezdve folyamodhatott állampolgárságért, és élt is a lehetőséggel.
Családja kívánságára hamvait szülővárosában, a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben helyezték örök nyugalomra. Hevesy nevét viseli egy kisbolygó és a Hold északi pólusvidékének egyik krátere.







Békésy György a tudományt vette feleségül (orvosi Nobel-díj, 1961)


Békésy György Budapesten született, de gazdasági diplomata édesapja kiküldetései miatt tanulmányait másutt folytatta, a többi között Münchenben és Konstantinápolyban. Otthon magyarul beszéltek. Már gyermekként megtanult franciául, németül és olaszul, de egyik nyelvet sem sajátította el tökéletesen. vegyészetet a Berni Egyetemen tanult, majd a Budapesti Egyetemen doktorált fizikából. A svájci állampolgárságot és a felajánlott kecsegtető állást visszautasította, és Magyarországon maradt.

Távközléssel kapcsolatos kutatásokat végzett, és ő volt a Magyar Rádió stúdiójának akusztikus tervezője. Ekkoriban kezdett el élénken érdeklődni a fül működése iránt. Kutatásaira, cikkeire felfigyelt a nemzetközi tudományos közvélemény, sorra hívták előadásokat tartani.

A háború utáni új Magyarországon azonban nem találta a helyét. Először a svéd Karolinska Intézetben, majd 1947-től az amerikai Harvard Egyetemen folytatta a még Magyarországon megkezdett kutatásait. Laboratóriuma azonban 1966-ban leégett. Ekkor tette át székhelyét a Hawaii Egyetemre, és haláláig ott dolgozott.

Soha nem nősült meg. Saját szavai szerint ,,a tudományt vette feleségül". Végakarata szerint hamvait a Csendes-óceánba szórták 1972-ben.

Békésy György a halláskutatás egyik legnagyobb szakértője volt. Az orvosi-élettani Nobel-díjat ,,a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért" érdemelte ki.


Három amerikai professzor az atomenergia békés felhasználását célzó genfi értekezleten, 1955-ben, balra Eugene WignerAP Photo





Wigner Jenő Pál szükségesnek tartotta az atombombát (fizikai Nobel-díj, 1963)

Wigner egy terézvárosi zsidó családban született, és ugyan a Jenő Pál nevet kapta, a családban mindenki Jancsinak szólította. Otthon németül és magyarul beszéltek, a francia nevelőnőtől franciául is megtanult. A Wigner család 1919-ben áttért az evangélikus hitre, gyermekük így került a híres Fasori Evangélikus Gimnáziumba, ahol osztálytársa és életre szóló barátja a 20. század egyik legnagyobb matematikusaként jegyzett Neumann János lett. Az iskola szellemisége nagy hatással volt rá.

A budapesti Műegyetem vegyészmérnöki szakából kiábrándulva Berlinben folytatta tanulmányait, ahol rendszeresen részt vett a Német Fizikai Társaság beszélgetésein. Ezeken megfordult Max Planck, Albert Einstein és Szilárd Leó, az atombomba atyja is - akivel Wigner szintén szoros barátságot kötött.

Miután lediplomázott, rövid időre hazaköltözött, és apja mellett dolgozott az újpesti bőrgyárban. Aztán elfogadta a berlini Kristálytani Kutatóintézet meghívását, és ott ásta bele magát az új tudományágba, a kvantummechanikába. Neumann-nal együtt 1930-ban tanári állást kapott az amerikai Princeton Egyetemen, Hitler hatalomra kerülése után pedig végleg Amerikában telepedett le.

Jóllehet meggyőződéses politikai amatőrnek tartotta magát, nagy szerepe volt a Manhattan-terv népszerűsítésében. Miután Németország megtámadta Lengyelországot, F. D. Roosevelt elnök utasítást adott az atomenergia-program beindítására. Az Uránium Bizottság tagja volt a katonákon kívül Enrico Fermi, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő. Wigner feladata az első atomreaktor megtervezése és megépítése volt, ez a kísérleti robbantásokhoz nélkülözhetetlen plutóniumot állította elő. Megrendítették Hirosima és Nagaszaki áldozatai, élete végéig mégis abban a hitben élt, hogy az atombombák bevetése elkerülhetetlen a béke érdekében. A háború után az atomenergia békés felhasználásán dolgozott.

,,Nem gondoltam volna: valaha is úgy közlik a nevemet az újságok, hogy nem tettem semmi komiszat" - nyilatkozta, miután értesült, hogy Nobel-díjat kapott az ,,atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért".


A Nobel-díj átadási ceremóniája 1971-ben, balról a második Pablo Neruda chilei író, a kép jobb szélén Gábor Dénes





Gábor Dénes, a hologram atyja (fizikai Nobel-díj, 1971)


Németországban tanult connecticuti kutatónak nevezte az AP hírügynökség a Nobel-díj átadásakor, 1971-ben Dennis Gabort. A háromdimenziós lencserendszerrel történő fényképezés kifejlesztése fűződik a nevéhez. A korszakalkotó ötlet akkor pattant ki a fejéből, amikor épp egy teniszmeccset nézett - állt a tudósításban.

Az amerikaiak gyakorlatiasan álltak hozzá annak a tudósnak a felfedezéséhez, akit mi Gábor Dénesként ismerünk, és aki a fizikai Nobel-díjat a ,,holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért" érdemelte ki.

Gábor Dénes is egy terézvárosi zsidó családból származik, amely később szintén áttért az evangélikus hitre, mint Wignerék. Két öccsével együtt nagypolgári neveltetésben részesült: nyelveket és zongorázni tanultak. Dénes nem sokkal az érettségi után az első világháborús olasz fronton kötött ki. Miután leszerelt, gépészmérnöknek tanult Budapesten, majd 1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait. Gábor Dénes is bekerült abba a körbe, amelynek a lelke Szilárd Leó volt, és ahova Neumann János és Wigler Jenő is tartozott.

Hitler hatalomra kerülése után hazatért Magyarországra, egy évvel később, 1934-ben azonban végleg Angliában telepedett le, ahol állampolgárságot kapott. Egy ottani laboratóriumban fejlesztette ki a holográfiát még 1947-ben, ami csak 1960, a lézer felfedezése után terjedt el. Ez a magyarázata annak, hogy miért csak jóval felfedezése után kapott Nobel-díjat. Connecticutban mellesleg csak nagyon rövid ideig volt vendégkutató.







Polányi János Károly sohasem tartotta magát magyarnak (kémiai Nobel-díj, 1986)


Polányi János Károly magyar zsidó szülők gyermekeként született Berlinben. Édesapja, Polányi Mihály magyar-brit tudós még 1922-ben emigrált Németországba. Munkássága kiterjedt a fizikokémiára, a közgazdaságtanra, sőt a filozófiára is. A német fővárosban Wigner Jenővel barátkozott.

Polányi fia, János 1929-ben született. A család a nácizmus elől Manchesterbe költözött, ahol a papa professzor volt, a tehetséges fiú pedig tanulmányait folytatta, és már 23 évesen megszerezte a PhD tudományos fokozatot. Az ötvenes évek elején kapott kanadai ösztöndíjat, és némi princetoni kitérővel azóta is ott él. Őt tartják Kanada legkiemelkedőbb vegyészének.

John C. Polanyi sohasem tartotta magát magyarnak, sőt még a magyar származásával kapcsolatos feltételezéseket is ellenszenvvel fogadta. A kémiai Nobel-díjat 1986-ban az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért kapta.


Hillary Clinton first lady üdvözli az amerikai Nobel-díjasokat - jobbról a harmadik Oláh György, jobbról a második pedig Harsányi János





Oláh György, a magyar származású amerikai (kémiai Nobel-díj, 1994)


,,A két világháború közötti időszakban nőttem fel, színvonalas, gondos nevelésben volt részem - amilyet egy olyan ország középosztálybeli gyermekei kaptak, amelynek iskolarendszere még az Osztrák-Magyar Monarchiában gyökerezett. Budapest egyik legjobb gimnáziumába, a Piarista Gimnáziumba jártam" - emlékezett vissza gyermekkorára Oláh György.

A második világháború alatt azonban származása miatt bujkálnia kellett azzal az 1600 gyermekkel és 400 gondozóval együtt, akik Sztehlo Gábor evangélikus lelkésznek köszönhetik megmenekülésüket és életüket.

Az érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult kémiát, 1949-ben pedig, alig 27 évesen doktorált. Az MTA kémiai kutatóintézetének társigazgatója volt, az 1956-os forradalmat követően azonban emigrált, mert reménytelennek látta a kutatói létet az akkori Magyarországon. Előbb Londonba, majd Kanadába, végül az Egyesült Államokba költöztek. A magyarországi kutatókkal kialakított kapcsolata emigrálása után is szinte folyamatos volt.

,,Magyar származású amerikai vagyok, ahogy itt mondják, mindkét világból a legjobb az enyém" - ezt jelentette ki a Nobel-díj odaítélése utáni első nyilatkozatában.

Oláh György a hivatalos indoklás szerint ,,a karbokation kémiához való hozzájárulásáért" kapott Nobel-díjat. Az ő nevéhez fűződik egyebek között a környezetkímélő, javított hatásfokú ólommentes benzin, és a szénhidrogén-alapú új anyagok, komponensek előállítása.

Oláh György a kémia más területein is jelentős eredményeket ért el. Erről meggyőzően tanúskodik több mint ezer tudományos publikációja, mintegy száz benyújtott és elfogadott szabadalma, valamint azon tudományos szakkönyvei, amelyek a szerves kémiának fontos területeit ölelik fel.


A Nobel-díj átadása 1994-ben, Stockholmban; az első sorban jobbról a harmadik Harsányi János, balról a harmadik Oláh György





Harsányi János munkaszolgálatos volt (közgazdasági Nobel-díj, 1994)


A zuglói gyógyszerész gyermeke is a híres Fasori Evangélikus Gimnázium diákja volt, aki 1937-ben megnyerte az országos középiskolai matematikaversenyt. Apja kívánságára ő is gyógyszerésznek tanult, majd a botanikai tanszéken lett doktorandusz - zsidó származása miatt máshová nem jutott be.

Harsányi János 1944 májusától novemberéig munkaszolgálatos volt Budapesten, majd századát 1945-ben Ausztriába deportálták. A pályaudvarról megszökött, és Raile Jakab jezsuita szerzetesnél keresett menedéket a Mária utcai kolostor pincéjében. A háború után filozófiát tanult, tanársegéd lett, de ismert marxizmusellenes nézetei miatt le kellett mondania állásáról. Gyógyszertáruk államosítása után szerelmével Ausztriába szöktek, majd Ausztráliába emigráltak. Sydneyben három évig gyári munkásként dolgozott, magyarországi diplomáját ugyanis nem ismerték el. Munka mellett végezte el a közgazdasági egyetemet olyan jó eredménnyel, hogy később a Brisbane-i Egyetemen közgazdaságtant tanított. Rockefeller-ösztöndíjat kapott 1956-ban, amellyel eljutott a Stanford Egyetemre, ott doktorátusában már a játékelméletet taglalta.

Később, a Berkeley Egyetemen abba a kutatócsoportba hívták, amely a játékelmélet alapján a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokat készítette elő Lyndon Johnson ciklusa alatt. A Neumann János és Oskar Morgenstern osztrák közgazdász által kidolgozott játékelmélet szerint a szembenálló felek bizonyos szabályok mentén küzdenek, mint a sakkban, de a pókerhez hasonlóan nagy szerepe van a blöffölésnek. Harsányi János korlátozott információjú játékelméletének lényeges eleme, hogy a versenyző csak bizonyos mértékig ismeri ellenfele célját és a rendelkezésére álló stratégiai eszközeit, mint például a szovjet-amerikai tárgyalások során, ahol Washingtonban még azt sem tudták, kikből áll majd a szovjet delegáció. Matematikai módszerekkel kellett valószínűsíteni a tárgyalásokhoz szükséges stratégiát.
AP Photo/Jan Collsioo
A Nobel-díj átadása 1994-ben, Stockholmban; az első sorban jobbról a harmadik Harsányi János, balról a harmadik Oláh GyörgyAP Photo/Jan Collsioo

Mára a gyakorlatban - leginkább a gazdasági életben - is elterjedt Harsányi korlátozott információjú játékelmélete. Az amerikai állam az olajkutak árverésein alkalmazta olyan sikerrel, hogy nyeresége megtízszereződött. Harsányi élete végéig kiválóan beszélt magyarul.

,,Ha az ember egy magyar mérnökkel vagy orvossal beszél, nem meglepő a zenei vagy filozófiai érdeklődése. Amerikában az ilyen nem fordul elő. Az általános műveltség Magyarországon sokkal magasabb. Szerencsém volt, hogy pesti gimnáziumba jártam" - nyilatkozta, miután 1995-ben megválasztották az MTA tiszteletbeli tagjának.


Kertész Imre az újra kiadott Sorstalansággal, Demszky Gábor, akkori budapesti főpolgármester társaságában, 2002-ben





Kertész Imre megjárta a gettót és a haláltáborokat (irodalmi Nobel-díj, 2002)


Kertész Imre önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért kapott irodalmi Nobel-díjat. Az első magyar író, aki ebben az elismerésben részesült, és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával, felsőfokú végzettség nélkül érdemelte ki a kitüntetést - írta a Nemzeti Tudósképző Akadémia.

Kertész Imre Budapesten született. Zsidó származása miatt a második világháború idején a belvárosi gettóban élt, majd bevagonírozták, és 14 évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs tábor után végül Buchenwaldból tért haza a családjához, bár Svédországot is választhatta volna. Csak anyja és nagyon idős apai nagyszülei élték túl a vészkorszakot.

A kibontakozó új világban a kommunista mozgalomban találta magát. Fizikai munkával és újságírással kereste a kenyerét, de később a szerkesztőségből is menesztették. Rádió-operettek librettóit írta, és éjszakái többségét a Művész Presszóban töltötte. Az 1956-os forradalom napjait a lakásába zárkózva vészelte át, aztán mégsem disszidált. Négy évvel később kezdett hozzá a Sorstalanság című regényéhez, amelyet egészen 1973-ig írt.

Kertész az írás mellett már a hatvanas évektől kezdve foglalkozott műfordítással: klasszikusok, illetve kortárs német és osztrák szerzők műveit ültette át magyarra. Az ezredforduló előtt, 1998-ban a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja lett, utána majd 10 éven át ingázott Berlin és Budapest között. Véglegesen 2009-ben tért haza.

Kertész Imre már az ötvenes években próbálkozott azoknak az emlékeknek, érzéseknek a szavakba öntésével, ahogy ő, kamaszként átélte a lágerek borzalmait. A Sorstalanságot sokszor átírta, hogy megtalálja azt a formát, amely a leghatékonyabban adja vissza a történetet. A kéziratot a Kádár-kori esztétika nevében először visszautasították. Ennek a történetét A kudarc című regényében írta meg. A Sorstalanság végül 1975-ben jelent meg a budapesti Szépirodalmi Kiadónál. A kötet szinte visszhang nélkül maradt, és csak évtizedekkel később fedezték fel.

Műveit számos nyelvre lefordították, igazán nagy sikert Magyarország határain kívül aratott.







Karikó Katalin már tavaly megérdemelte volna (orvosi Nobel-díj, 2023)


Karikó Katalinról már sokat írtunk, annál is inkább, mert a magyar közvélemény már tavalyelőtt reménykedve várta a Nobel-díj eredményhirdetését. A koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztése ugyanis tökéletesen megfelelt a díjat alapító Alfred Nobel végakaratának. ,,Hátramaradó vagyonom kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek" - áll a svéd vegyész és feltaláló végrendeletében.

Karikó munkásságát azonban külföldön és elismerték. Kaphatnék egy dedikált képet? - kérlelte egy rajongó Karikó Katalin kétszeres olimpiai aranyérmes lányát. ,,Hisz már küldtem." ,,De nem Öntől kérek, hanem az édesanyjától" - üzente újra a levélíró.

A hentes lánya Magyarországon nőtt fel, de tudós akart lenni, holott sosem találkozott eggyel sem - írta tavalyelőtt terjedelmes Karikó-portréjában a tekintélyes New York Times. A biológus a húszas éveiben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ám évtizedeken át nem talált állandó munkát. Mégis állhatatosan ragaszkodott a kutatómunkához.

Amikor 1985-ben pénzügyi támogatás nélkül maradt az egyetemi kutatómunka Magyarországon, Kati és férje eladták az autójukat, és kétéves kislányukkal Philadelphiába költöztek. A doktori végzettséggel rendelkező anya a Temple Egyetemen keresett munkát. A magyar előírásokkal összhangban akkoriban 100 dollár készpénzzel kelhettek útra, de óvatosságból 900-at még bevarrtak kislányuk, Zsuzsi plüssmacijába. A macit mind a mai napig ereklyeként őrzik.


Krausz Ferenc prezentációja a Nobel-díj elnyerése után a müncheni Max-Plank Intézetben, 2023. október 3-ánAP Photo/Matthias Schrader





Krausz Ferenc az ultrarövid időtartam kutatója (fizikai Nobel-díj, 2023)


Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier azokkal a kísérleti módszereikkel érdemelték ki a Nobel-díjat, ,,amelyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak". Az attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliárdod része, így a vizsgálatokhoz egészen új és különleges mérési módszerek kidolgozására volt szükség.

A móri születésű magyar fizikus, Krausz Ferenc 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki és fizikusi diplomát Budapesten. Doktori fokozatát már a bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben. Valamivel több mint egy évtizeddel később, 2003-ban a bajorországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki.

Érdeklődésének középpontjába már a kilencvenes évek elején a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata került - ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. A világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő, és mérte meg még a kétezres évek elején. Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, a többi között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferenc egyébként az MTA külső tagja.

Miután tavaly megkapta a fizikai Wolf-díjat, világos volt, hogy jó eséllyel a Nobel-díj várományosa is.

,,Elsősorban magyar vagyok, aki nagyon sokat köszönhet Ausztriának is. Azok a kutatási eredmények, amelyekért utóbb díjaztak, Bécsben alapozódtak meg. Ugyanakkor Németország, azon belül is a Max Planck Társaság és a Ludwig Maximilian Egyetem, illetve a müncheni környezet, az ott dolgozó megannyi kiváló, köztük számos világhírű szakember teremtette meg az ideális körülményeket kutatásaim folytatására. De a szívem akkor is magyar maradt, amikor megkaptam - a magyar mellé - az osztrák állampolgárságot is" - nyilatkozta Krausz Ferenc a Magyar Nemzetnek.

A háború sújtotta, nehéz sorsú ukrajnai emberek megsegítésére fordítja a Nobel-díjjal járó pénzjutalmat - ezt jelentette be Krausz a Deutschlandfunknak adott interjújában. A Science4People jótékonysági szervezetet maga Krausz alapította, és az utóbbi időben elnyert díjainak pénzjutalmát szintén ennek a kezdeményezésnek adományozta.


És mások...

Vitatott, hogy Milton Friedman - aki 1976-ban kapott közgazdasági Nobel-díjat - vajon magyar származású-e. Nem itt született, egyetlen percet sem élt Magyarországon, szülei azonban magyarok voltak, akik a 19. század végén külön-külön érkeztek az Újvilágba a történelmi Magyarországról, a kárpátaljai Beregszászról. Ő mindenesetre magyarnak tartotta szüleit, akik egymás között mindig anyanyelvükön beszéltek, bár gyermekeiket nem tanították meg anyanyelvükre.

Ugyancsak kérdéses Carleton Daniel Gajdusek magyar származása, hisz az Egyesült Államokban született. Ő szintén 1976-ban kapott orvosi Nobel-díjat. Apja szlovák nemzetiségű volt, anyai ágon azonban magyar gyökerekkel rendelkezett.

A Máramarosszigeten ortodox zsidó családban született Eliezer Wiesel az ,,emberiség hírvivőjeként" kapott Nobel-békedíjat. A jiddis mellett megtanult magyarul, németül és románul. Elie Wiesel azonban nem tartotta magát ,,magyar" Nobel-díjasnak. Eleve nem tekintette magát magyarnak, sőt elhatárolódott ettől. Érzelmileg képtelen volt megbocsátani a magyar csendőrök brutalitását, a Magyarországon életbe léptetett zsidótörvények pedig egyenesen ellenszenvet keltettek benne ,,a magyarsággal" szemben.

Az állampolgársági törvény alapján magyar ősei voltak az Amerikában született, Nobel-díjas fizikusnak, Hugh David Politzernek is. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén, a mai horvátországi Vukovarban született Nobel-díjas vegyész, Leopold Ruzicka és a szarajevói születésű Vladimir Prelog is annak számíthat, aki 1975-ben kapott kémiai Nobel-díjat.

Az irodalmi Nobel-díj esélyesei között régóta emlegetik Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert, a jelöltek listáját azonban ötven évre titkosítják.


Link








 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Magyar természettudósok, feltalálók
  2023-03-15 21:00:50, szerda
 
 




MAGYAR TERMÉSZETTUDÓSOK, FELTALÁLÓK


Link







Jedlik Ányos István (1800 - 1895)

Jedlik Ányos fizikus, bencés szerzetes, a kísérleti fizika kiváló művelője és oktatója, egyetemi tanár, az MTA tagja. Elektrokémiával és elektromossággal, majd optikával foglalkozott.





1826-ban szódavíz gyártó gépet szerkesztett és elkészült első hazai szikvízüzem.
1827-1828-ban készítette el az áram mágneses hatásának szemléltetésére a világon is az első elektromotort, amely első tisztán elektromágneses hatás alapján működő elektromotor volt. (Készülékével hat évvel előzte meg a Jakobi által készített elektromotort).
Készülékét járművek hajtására is alkalmazhatóvá tette.
Az 1850-es évek második felében készítette el az első unipoláris gépet, és ez vezette el a dinamó-elektromos elv felfedezéséhez.
Ugyancsak hat évvel hamarabb, mint Siemens, 1861-ben megfogalmazta a dinamó-elektromos elvét.
1955-ben megszerkesztette a villamos motorkocsi modelljét.





Jedlik Ányos forgonya





A szódavízgyártó gép





Jedlik-féle dinamó





1895. december 12-én halt meg Győrött.
A rend győri temetőjében temették el. Búcsúbeszédét Eötvös Loránd, az MTA elnöke, Jedlik Ányos tisztelője tartotta.






Eötvös Loránd ( 1848 - 1919 )

Eötvös Loránd Budán született július 27-én. Eötvös Loránd személyében a magyar tudomány legnagyobb egyéniségét, de nemzetközileg is olyan elismert tudósszaktekintélyt tisztel, akinek a sokoldalú alkotó tevékenysége egyaránt kiterjed a fizika és a geofizika területére.
Ő a rendszeres kísérleti és elméleti fizikai kutatások első hazai nagy művelője. A közéletben is fontos szerepet töltött be. 1894-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter, egyetemi tanszékvezető tanár, 189I-1892-ben a Tudományegyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémiának előbb tagja, majd 1889­1905 között elnöke volt, a berlini Akadémia kültagja.





Különös joggal mondhatjuk mi magyarok, hogy Eötvös Loránd a fizika nagy tudósa, aki a gravitációnak, mint a testek egyik általános tulajdonságának természetét és törvényeit kutatta, és aki a súlyos és a tehetetlen tömeg egyenlőségét milliárdnyi pontossággal bizonyította.
Mivel a nehézségi erőtér ismeretében meg lehet határozni a földfelszín alatti kőzetek sűrűségét, így az Eötvös-inga méréseivel ki lehet mutatni a földfelszín alatti kőolaj-, érc-, kősó- és egyéb készleteket.
Eötvös Loránd felismerte, hogy eszköze a torziós inga alkalmas a Föld mélyének valóságos "kitapogatására". Ingák, amelyek világhírűvé váltak, személyes szerkesztése és irányítása alatt készültek.
Értékes megállapítása az is, hogy a Földön a keleti irányba mozgó testek súlya valamelyest csökken, a nyugati irányba haladóképedig növekszik a nyugvó test súlyához képest. Ez a felismerés Eötvös-hatás, Eötvös-effektus néven került be a fizika tankönyvekbe.





A kettős kis eszköz A kettős nagy eszköz





Ő alapította a Magyar Állami Geofizikai Intézetet
(ma Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, ELGI)





Kiállítás az ELGI-ben





A Ság-hegyi múzeum és Eötvös emlékoszlop (Celldömölk)





Trianon emlékoszlop a Ság hegyen





Eötvös Loránd, a legnagyobb magyar természettudós április 8-án halt meg Budapesten.
Amikor híre szállt Eötvös Loránd halálának, A. Einstein így szólt: ,,A fizika egyik fejedelme halt meg."





Csonka János (1852 - 1939 )

A magyar technikatörténet kiemelkedő alakja. A jelenleg üzemeltetett sok száz millió benzinmotoron ma is olyan karburátor van, melynek alapgondolatával Bánki Donáttal együtt ők ajándékozták meg a világot és elsőként szabadalmaztatták.
A legenda szerint Csonka János és Bánki Donát, hazafelé tartva közös kísérletezésükből, egyszer a Nemzeti Múzeum sarkán egy virágáruslányt vettek észre, aki a szájában tartott vékony csőbe levegőt fújva oldotta permetté a virágjainak szánt vizet. Állítólag ez adta az ötletet, hogy megalkossák a porlasztót, mely a motorokban azóta is az üzemanyag-levegő keveréket állítja elő.
Az 1891-ben még csak rajzasztalon létező szerkezet a motor változó üteméhez alkalmazkodva adagolta a megfelelő keveréket, kiküszöbölte a robbanásveszélyt, ráadásul - mivel a szívócsőben áramló levegő energiáját használja fel, nem igényelt külön energiaforrást.





Karburátor Első magyar gázmotor





Még egy motor





Bánki Donát ( 1859 - 1922 )

Csonka Jánossal együtt a magyarországi motorgyártás megteremtője. Együttműködésük különösen a Műegyetem tanműhelyében volt sikeres. Ezt közös szabadalmaik bizonyítják.
1888-ban a benzinmotort, 1893-ban pedig a karburátort szabadalmaztatták.
1894-ben szabadalmaztatta nagynyomású robbanómotorját, amely a Bánki-motor nevet kapja. Ugyancsak 1894-ben elkészít egy kéthengeres, vízhűtéses és függő szelepekkel ellátott motorkerékpárt.
A nagy kompressziójú robbanómotort az idő előtti öngyulladás megakadályozására víz-befecskendezéses hűtéssel tökéletesítette, melyet szabadalmaztatott is 1898-ban.





Semmelweis Ignác ( 1818 - 1865 )

Semmelweis Ignác Fülöp valószínűleg az egyik legismertebb magyar, de mindenképpen a legismertebb magyar orvos 1972-ben felvette nevét a Budapesti Orvosi egyetem.
Semmelweis nagyságát a gyermekágyi láz kórtanának felderítése adta, amelynek során egy konkrét betegség okainak felderítésén túlmenően, a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően ismerték fel.





Bolyai Farkas ( 1775 - 1856 )

A magyar matematika reformkorának megalapozója.
1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.
Sokat foglalkozott Euklidész ötödik posztulátumával; többek között bebizonyította, hogy a "három, nem egy egyenesen levő pontok egy körön találhatók" állítás egyenértékű a párhuzamossági axiómával.
Pedagógiai ,,fő műve" fia és tanítványa, Bólyai János





Bolyai János ( 1802 - 1860 )

1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriáját.
Ő maga így fogalmazta meg felfedezését, melyet apjának írt egy levelében: ,,semmiből egy új, más világot teremtettem" (1823).
Tudományos felfedezése 1832-ben Appendix címen apja Tentamen-je első kötetének függelékeként jelent meg, melyet francia és német nyelvre fordítottak le.
A marosvásárhelyi gyűjtemény között őriznek egy ,,megfakult" feljegyzést, mely szerint 1911-ben egy ,,Einstein Albert" nevű érdeklődő kölcsönkért a gyűjteményből bizonyos relativitáselméletet tárgyaló kéziratot, de elfelejtette visszavinni.





Irinyi János ( 1817- 1895 )

Irinyi Jánost általában a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálójaként tartják számon, bár pillanatnyi ötletén messze túlmutató eredményei vannak a kémia újszerű szemléletének terjesztésében.
1836-ban Magyarországon szabadalmi törvény nem volt, osztrák szabadalmat pedig nem akart magának Irinyi János. Így hát találmányát eladta Rómer István Bécsben élő kereskedőnek 60 pengő forintért, aki elkezdte annak tömeges gyártását, s tekintélyes vagyonra tett szert a szabadalomból, amelyet Irinyi találmányára kért, és még 1836-ban meg is kapott.
Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével.





A gyufa nem játék





Puskás Tivadar ( 1844 - 1893 )

Felismerve a telefon jelentőségét, kiutazott Amerikába, ahol találkozott Bell-el és Edisonnal. Két évig Edison munkatársa volt.
1879-ben Párizsban megszervezte az első európai telefonközpontot.
1893-ban Budapesten megkezdte rendszeres közvetítéseit az általa létrehozott telefonhírmondó, a rádió előfutára.





Zipernowsky Károly (1853-1942)

Zipernowsky Károly gépészmérnök, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1893), a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar egyik megalapítója.
1882-ben Zipernowsky és Déri Miksa öngerjesztésű váltakozó áramú generátort szabadalmaztatnak a Nemzeti Színház 1000 izzólámpából álló világításának táplálására.
1885-ben Zipernowsky Károly Déry Miksa és Bláthy Ottó Titusszal szabadalmaztatta a zárt vasmagos transzformátort.





Kandó Kálmán ( 1869 - 1931)

A Budapesti Ganz-gyárban kezdett foglalkozni a váltakozó áramú villamos vontatással.
1902-ben az olasz kormány nagyszabású villamosítási terveihez Kandó Kálmán tervezte a villanymozdonyokat.
1920-as években feltalálta és kidolgozta a fázisváltós villanyos mozdonyokat.





Kandó Val Tellina mozdony
Kandó mozdony Kandó első villanymozdonya





Galamb József ( 1881 - 1955 )

Konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell megalkotója. Ez egy egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó volt, a világ első népautója.





Ford-T-modell a millennárison





BRÓDY IMRE ( 1891 - 1944)

A fizika több területén és az ipari alkalmazás körében számos kutatási eredményt ért el, neve mégis elsősorban a kriptonlámpa feltalálásáról ismert.
A kriptonégőt az 1936-os Budapesti Ipari Vásáron mutatták be.





Bíró László József ( 1899 - 1985)

Eredetileg újságíró volt .
1943-ban Bíró szabadalmaztatta a golyóstollat Argentínában, majd ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére.





Goldmark Péter Károly (1906-1977)

Feltalálta a mikrobarázdás hanglemezt és a színes televíziót (1940). Az USA Nemzeti Tudományos Díja (1977) Carter elnöktől.





Bay Zoltán ( 1900 - 1992 )

Magyar fizikus, az MTA tagja. Nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet, az elektronsokszorozó és a fényre alapozott méterdefiníció.
Ő javasolta 1965-ben, hogy a távolságegységet, a métert alapozzuk a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre.
1983-ban A Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17.-ik ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapították:
A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/ od része alatt megtett út hossza.





Kármán Tódor ( 1881 - 1963)

Kevesen vannak azok, akik tudják, hogy például az első helikopter modell megalkotása egy magyar tervező nevéhez fűződik.
Kármán Tódor a világ egyik legelismertebb égi tervező volt.
Fontos szerepet játszott az első rakéták kifejlesztésében.
Őt tekintik a szuperszonikus repülés atyjának.
Űrkutatással is foglalkozott.





A National Medal of Science kitüntetést 81 évesen John F. Kennedy elnöktől vette át.





41 Kemény János (1926-1992) Albert Einstein tanársegédje.

Los Alamosban a Manhattan-terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt.
Albert Einstein tanársegédje.
Jellemző rá, hogy amikor autót vett, a ,,LOGIC" (LOGIKA) rendszámot íratta rá.
Tom Kurtz-cal együtt 1964-ben megalkotta a BASIC programozási nyelvet és az első időmegosztású számítógépes rendszert.





Szilárd Leó ( 1898 - 1964 )

Magyar származású fizikus. Az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció (és az atombomba) létrehozható.
Bebizonyította az uránhasadás esetében a neutronsokszorozást.
Mivel félelmetes lehetőségnek tartották, hogy először a náci Németország fejlessze ki az atombombát, meggyőzték Franklin Rooseveltet, hogy nekik kell elsőnek lenniük. Részt vett az erre irányuló Manhattan-tervben
Szilárd Leó és Enrico Fermi szabadalmaztatták az atomreaktort.





Teller Ede ( 1908 - 2003 )

Magyar származású amerikai atomfizikus.
Legismertebb a hidrogénbomba kutatásokban való aktív részvétele, ezért az USA-ban mint ,,a hidrogénbomba atyja" vált közismertté.
Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-Effektus) és sikerült leállíttatnia az olyan grafitos reaktorok működtetését, mint amilyen például a Csernobili erőmű. Csernobilban többek között Teller-effektus vezetett a katasztrófához.





Neumann János (1903-1957)

A számítógépek atyja.
Neumann-elvek:
1. Soros utasítás-végrehajtás
2. Kettes (bináris) számrendszer használata
3. Belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására
4. Teljesen elektronikus működés
5. Széles körű felhasználhatóság
6. Központi vezérlőegység alkalmazása





,,A számítógép és az emberi agy viszonyáról" - Neumann utolsó könyvének borítója
Átveszi Eisenhower elnöktől a National Medal of Science kitüntetést .





Neumann-elvek szerinti PC-felepitése





Az atomkorszak tudósai
Teller Ede
Szilárd Leó
Wigner Jenő
Hevesy György
Neumann János





Bátaapáti Eszter lejtősakna





Bátatapáti Mária lejtősakna





Öveges József ( 1895 - 1979 )

Professzor, tanár, fizikus.





Rubik Ernő Építészmérnök, iparművész.

1990-től a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke.
Találmányai:
Bűvös kocka
Kígyó Bűvös négyzetek
Bűvös dominó
Rubik óra





Köszönöm a figyelmet, türelmet!




Természetesen sokkal több magyar találmány és magyar tudós van, mint ami a fenti bejegyzésben található. Magam is tudnék még sok olyat megemlíteni, amelyek nem szerepelnek a bejegyzésben szereplők között, terjedelmi okok miatt azonban ez nem lehetséges. Az alábbi Link alatt azonban ezek is megtekinthetők. De a szakirodalom is jóval sokkal többet említ. Egyébként érdemes elolvasni ,,Köteles Viktória 88 magyar találmány" című könyvét is, mely megvásárolható a Libri Könyváruházban vagy az Antikvárumokban. /Kiadás éve:2010/


Magyar feltalálók és találmányaik

Link



Magyar találmányok, melyek megrengették a világot

Link



Nemzeti |Top 10| magyar találmány (amiről valószínűleg nem tudtad, hogy az)

Link



Híres magyar találmányok és feltalálók

Link


Híres magyar feltalálók és tudósok

Link


Magyar feltalálók és magyar találmányok

Link








 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
A zseniális magyar mérnök találmánya tízezrek életét mentett
  2023-02-13 19:45:34, hétfő
 
 










A ZSENIÁLIS MAGYAR MÉRNÖK TALÁLMÁNYA TÍZEZREK ÉLETÉT MENTETTE VOLNA MEG TÖRÖKORSZÁGBAN
- CGA - 2023.02.13. 13:47


A mai napon már meghaladta a 33 ezret a február 7-i törökországi-szíriai földrengés halálos áldozatainak száma. Nem vitás, hogy a világ egykori legidősebb olimpiai bajnoka, a 2016-ban, 103 éves korában elhunyt Tarics Sándor zseniális találmánya, a földrengésbiztos építkezés alkalmazása tízezrek életét menthette volna meg - ha a térségben összeomlott házakat annak idején vízilabdázó olimpiai bajnokunk módszerével építik.

A hétfő délelőtti jelentések szerint minimum 33 ezer halálos áldozatot követelt a múlt hétfői, február hetedikei törökországi-szíriai földrengés, de a szakértők és a térségből hazatért magyar kutyás mentők becslése szerint még legalább ennyien feküdhetnek holtan a romok alatt.

A katasztrófa súlyossága, a pusztítás nem csupán a földmozgás erősségétől (7,5-7,8 a Richter-skálán) függ, hanem az épületek műszaki állapotától is, sőt talán ez utóbbitól még inkább.

Márpedig a szóban forgó házak nagyrészt régi építésűek voltak, kispórolták belőlük a cementet, és egyáltalán nem gondoskodtak a földrengésbiztos technológia alkalmazásáról. Ami persze nyilvánvalóan anyagi kérdés is.


Szabadalmaztatott találmány

Márpedig a hetvenes évek óta létezik ilyen technológia, amely egy zseniális magyar mérnök, Tarics Sándor szabadalmazott találmánya. Az óbudai születésű Tarics a 2010-es évek elején a földkerekség legidősebb élő olimpiai bajnoka volt, 2016-ban 103 éves korában hunyt el San Francisco melletti otthonában. Olimpiai aranyérmét 23 évesen, 1936-ban, Berlinben szerezte a magyar vízilabda-válogatott tagjaként. Tariccsal többször is volt alkalma találkozni e sorok írójának, 2013-ban S. Tóth Jánossal, a Nemzeti Sport újságírójával közösen könyvet is írtunk az idős sportemberről Tarics 100 címmel.

A Tarics-életműnek legalább annyira fontos eleme a földrengésbiztos építkezés technológiájának kifejlesztése, mint az olimpiai bajnoki cím.

Tarics a Budapesti József Nádor Műszaki és Gazdasági Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát a harmincas évek derekán, vízilabdás pályafutása befejeztével, 1941-ben hosszas tanulmányúton vett részt az Egyesült Államokban, majd 1943-ban hazatérve doktori fokozatot szerzett. A háború után, az utolsók egyikeként a határok lezárása előtt, 1948-ban még ki tudott vándorolni az Egyesült Államokba, ahol óriási karriert futott be építészmérnökként.
Dobostorta adta az ötletet

A földrengésbiztos építkezés technológiáját a hetvenes években dolgozta ki, az ötletet egy hungarikum, a dobostorta adta. A speciális édesség rétegesen épül fel (egy sor piskóta, egy sor csokikrém, majd a tetején égetett cukor), és Tarics úgy gondolta, a hasonló elven épített házakat nem dönti romba a földrengés, mivel az emeletek vízszintesen elmozdulnak, ahelyett, hogy a falak összetörnének.

Tarics Sándor 1979-es szabadalmában földrengés-szigetelő tömörgumi-pogácsákat használt, amelyeket azóta is előszeretettel alkalmaznak a középmagas épületeknél és az autópályahidaknál Japánban és az Egyesült Államokban, vagyis ott, ahol van rá pénz.

Tarics szabadalma akkor sikert aratott, hogy a magyar tudóst foglalkoztatták az ENSZ földrengésügyi szakbizottságában is.

Törökországban és Szíriában azonban nem volt pénz a Tarics-módszer alkalmazására, illetve a házak nagy része még 1979 előtt épült ósdi tákolmány volt, amelyek kártyavárként omlottak össze a földmozgás hatására, maguk alá temetve emberek tízezreit. Borítékolható, hogy az újjáépítés során már beépítik a Tarics-féle földrengés-csillapító gumipogácsákat...







A 103 éves korában elhunyt Tarics Sándor a világ legidősebb olimpiai bajnoka volt, az 1936-ban Berlinben a magyar vízilabda-válogatott aranyérmese.

Tarics Sándor 1913. szeptember 23-án született Budapesten. 1936-ban olimpiai bajnok. Pályafutását az Óbudai TE-ben kezdte, 1931-től 1940-ig a MAC játékosa. Főiskolai világbajnok: 1933, 1935 és 1937 Háromszor volt magyar bajnoki ezüstérmes és háromszor magyar bajnoki bronzérmes. 2011. augusztus másodika óta volt ő a világ legidősebb olimpiai bajnoka. A Budapesti Műszaki Egyetem gyémánt és rubindiplomáját is megkapta.

Tarics Sándor 1949-ben vándorolt ki Amerikába, ahol földrengésbiztos épületek tervezésével, feltalálóként jutott el a világhírig. Szabadalma nyomán több ezer, a természeti csapásnak ellenálló toronyház épült a világon. Az építészmérnök még a 70-es években fejlesztette ki azt a szerkezetet, amely elnyeli a rengések erejét, így a magas épületek, a felhőkarcolók, de a hidak sem dőlnek össze.

Tagja volt például az ENSZ földrengésügyi bizottságának is. Szabadalmát, a rugós alapra épített felhőkarcolókat szerte a világban használták, ezer milliárd dollár értékű beruházásánál használták fel. A szabadalom: ruganyos alapra, gumis-fémes pogácsákra helyezte a magas épületeket, ez volt a találmány - mindig hangsúlyozza, nem egyedül találta ki -, amit a Dobos-torta réteges szerkezete és felépítése ihletett, mert így az épületek nincsenek kapcsolatban a talajjal. Ha pedig mozognak, a réteges szerkezet elnyeli a szeizmikus hullámokat.

A referenciája jobban nem is sikerülhetett volna, mert Los Angeles egyik részén, a Szent András törésvonal mentén, San Bernardinóban volt egy négyes - kisebbnek mondható - erősségű rengés. Az általa megálmodott épült sértetlen maradt, míg a többi összedőlt. A saját házát is ő tervezte, az is jól sikerült, mert amikor volt egy rengés, a lámpák leestek a falról vagy az asztalról, de a ház meg sem rendült. A Golden Gate-re vezető utakat is ezzel a technológiával látták el.

Építészeti munkásságát a Goethals emlékéremmel, és a Toulins medállal ismerték el, az amerikai építészek díját is kiérdemelte.


SZÁZADIK SZÜLETÉSNAPJÁRA KÉSZÜL AZ OLIMPIAI BAJNOK MAGYAR VÍZILABDÁZÓ

Link



MEGHALT A VILÁG LEGIDŐSEBB OLIMPIAI BAJNOKA, TARICS SÁNDOR


Link







 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Minden relatív - mondotta Bolyai
  2023-02-11 21:45:46, szombat
 
 




MINDEN RELATIV - MONDOTTA BOLYAI
Magyar Krónika, június 11.


Bolyai János nemcsak világhírű geométer volt, hanem egyetemes matematikai zseni, akit a matematika szinte minden ága érdekelt, és aki korának számos alapvető problémájával a tudományos világtól teljesen elzártan sikeresen foglalkozott, olykor évtizedekkel megelőzve más nagy nevekhez fűződő felfedezéseket, vagy körülbelül ugyanabban az időben hasonlót alkotva, akinek több meglátása, kérdésfelvetése, sejtése beigazolódott, illetve bizonyítást nyert. George Bruce Halsted, az austini (Texas) egyetem volt matematika professzora, Bolyai János egyetlen nyomtatásban megjelent munkájának, az Appendix-nek - melyet 2009-ben az UNESCO is bejegyzett a Memory of the World regiszterbe, mint a Világemlékezet részét képező művet - angolra fordítója úgy jellemezte őt, hogy: ,,... a halhatatlan János a világtörténelemben a lángésznek legtökéletesebb megtestesítője...". Mi magyarok is valljuk, Szentágothai János szintén világhírű, Nobel-díjra is többször jelölt agykutató tudósunk-kal, Tudományos Akadémiánk volt elnökével együtt, hogy: ,,A magyar nép géniusza a tudomány területén, legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet."
Egyetlen nyomtatásban megjelent műve APPENDIX (függelék) néven híresült el, amely ugyancsak 26 oldal, de a már idézett Halsted professzor szerint: ,,a legrendkívülibb két tucat oldal a gondolkodás történetében". Megoldotta a matematika 2000 éves, megoldhatatlannak hitt problémáját, s felfedezett egy új geometriai rendszert, a tér abszolút igaz tudományát, az első nemeuklideszi geometriát, amelynek egy módosított változata képezi a matematikai alapját a modern fizika legnagyobb elméletének, a relativitáselméletek. Eredményét még értékesebbé teszi az a tény, hogy kora tudományos világától teljesen elszakítva, csak a maga erejéből alkotta meg világraszóló művét. Ezért életében soha, senkitől, nyíltan elismerést nem kapott, pedig még kortársa, a matematikusok fejedelme, GAUSS is lángelmének nevezte.

Bár Bolyai János hiába tette a matematika történetének egyik legnagyobb felfedezését, életében ezért sem anyagi, sem erkölcsi elismerést nem kapott, ,,Talentuma használatlanul ásatott el" - jegyezték róla fel az anyakönyvbe temetése után,

ahol a kötelező katonai kíséreten kívül mindössze három civil vett részt.

Kitartás, tenni akarás, a kudarc eltűrése, a forradalmi, nem szokványos gondolat, az alkotás és nem az alkotó fontosságának hangsúlyozása jellemzi. Külső halhatatlanságra nem vágyó, de az igazságot határtalanul szerető ember volt. Mindezekért példakép lehet minden fiatal és minden magyar számára.


Subject: Albert Sweitzer a tolvaj Bolyai kutato
"Én már korábban talán évekkel ezelőtt hallottam ezt a történetet. Azt, hogy Bolyai János diákládájából eltűntek bizonyos dokumentumok amelyeket legutoljára egy magát svájci tanárnak kiadó jól öltözött figura kölcsönzött ki az 1930-as években a Tékából. Ezek a munkák amelyek a relativitás elmélet alapját képviselték később az A.Sweitzer hagyatékából kerültek újból elő.
Én nagyon is hihetőnek tartom a történetet, ugyanis Albertunk annak idején a svájci tudományos találmányok intézetében levéltárosként működött. Szerintem itt szerezte azt a fülest amely Erdélyi útjára indította a nagy tudásvágyú biboldot.





Nincs még egy nép a föld kerekén, amelynek szellemi kincseit annyiszor orozták, babérait annyiszor tépdesték mint a magyarét! Tették - kárunkra - a hozzánk nem tartozó idegenek, akik ügyes szimattal mérték fel a mi tudásunk, tehetségünk ezerrétű magyar tárházát. S hogy ekképpen bennünket Fortuna csak ritkán kegyelt, nem is sorolhatunk a szerencsés nemzetek közé. Meglehet, ennek eredője éppen népünk sajátos nyíltságában, őszinteségében rejlik.

,,Földönjáró csillagaink" - ahogy én fajtánk nagy tudósait, költőit, katonáit, művészeit nevezem, becsületességük, tiszta gondolkozásuk miatt.

Témám Erdélybe vezet tudós matematikus Bolyai Farkas és Jánosra vonatkozik, akiket Istennek kegyelme székely üstökösként adott mellénk. Erre a földre hívom most megjelent magyar testvéreimet, pontosabban Marosvásárhelyre, ahol a két lángeszű magyar - hol egekig szárnyaló pályán, hol a hétköznapok gondjaival küszködve - életének derekas részét élte. Kárpátaink keleti peremvidékére, ahol vártát állnak a fenyők és ahol a havasokról aláfutó, surrogó szél, mintha ki akarná seperni a völgyeket. Erdélybe, az annyira egyéni zamatú, törekvéseiben, harcaiban, kételyeiben, bizonyosságában, őrökké megújuló, újarcúságában magasabb célokat feltáruló földre.

Most térek valóban a Bolyaiakra, akiknek pályája, milyen másként ívelhetett volna, ha történetesen Fortuna szekerén ülnek! Másként, ha a mi magyar népünk előző hosszú évszázadokon át Európa védelmében - ha nem is mindig egyedül - emeli magasra a pajzsot, épít erődöket. Ha ezalatt a mi tudásszomjas ifjúságunk is a katedrák köré gyülekezhet, - mint Bolognában, Göttingában - a mi magyar vérünk hullása árán, boldogabb a Nyugat! De számunkra a várszerűség, a védő és védekezz jellem lett kötelező, vált hagyománnyá, - és míg mi, peremvidékünk messzi tekintő figyelőtornyaiból kémleltük a Kelet felől megindult ellent, - ők a védett nyugaton csillagvizsgálókból figyelték planétánkat...

Ezzel kerülök az Úrnak 1802-ik esztendejében Kolozsvárott napvilágot látott Bolyai Jánoshoz, kinek születését atyja, tudós Bolyai Farkas, ezzel jegyzi Bibliájába:

,,Én is adtam egy planétát a világnak, melynek azonban sem középpontját, sem pályáját nem tudom kiszámítani."

De lehet-e jövendőjét mondani olyan csillagnak, aki négy éves korában felkap egy szeletkét a konyhában burgonyát hámozó szolgáló kosarából s azzal fut atyjához ,,Táte nézzed mit kaptam: pityóka árkusának pityóka szinuszát!"

Alig cseperedik, tudományszomja már külföldre viszi. Nyugatra. Amikor elindul, egyetlen vagyontárgya az erdélyi keményfából ácsolt, veretes diákláda, mely úgy kíséri útjain, mint üstökös Körösi Csoma Sándort, az enyedi pagonyban somfából metszett vándorbot.

Göttingában ismerkedik össze a nála idősebb Karl Friedrich Gausszal, a germánok későbbi matematika-fejedelmével. Egyelőre még csak indulnak az egyforma képességek, de nem egyforma esélyek alapján. Így lesz Gauszból a híres göttingai csillagvizsgáló intézet nagytekintélyű professzora, míg Bolyaiból a vidéki város - Marosvásárhely - kollégiumi tanára.

Bolyai János onnan is összeköttetésben marad a Nyugattal! Sorra küldi ki munkáit, képleteit Gausznak, akinek becsületességében bízik. Amikor a paralellák teóriájáról szóló megoldása Gauszhoz érkezik, az, hiúságában sértődötten - indulatosan tépi össze a maga - szintén e témakörben 35 esztendő óta kutató - eredményt nem ért dolgozatát. Ezután már - ,.fejedelemségét" féltve - az előzően zseninek nyilvánított Bolyait - agyonhallgatja.

*Megjelent München Hídfő Könyvtár 1974.évi 3. szám 47. Oldal

Így lesz a mindenekfelett hiú Gausz ,,barátsága" drámaian sorsdöntő a messze élő, földhözragadt székely életére. Ez a kegyetlen mellőzés, ez a csalódás teszi keserűvé, emberkerülővé, meghasonlottá. Mindinkább az erdőket járja és ebben az időben jegyzi Testamentumába:

,,Isten veled, te földön is égi szép természet. Légy mindig menedéke a sokaságból kivitt sebes fájdalmat enyhítve vigasztaló minden csüggedő gyermekeidnek."

Ezekben a bolyongásaival teleszőtt időkben olykor kályhák építését vállalja el, gazdag mágnások kastélyaiban, vidéki udvarházakban. Erdélyben még ma is azt tartják, hogy ahol egy-egy fennmaradt öblös kandalló, terebélyes kályha kéményén különös mértani számítások alapján kúszik magasba a füst, és amelyben a rönkök égésekor sem vész el kalória: azt a kályhát Bolyai rakta.

Éppen a múlt nyáron kaptam példáját egy ilyen legendaszépségű emlékezésnek, amikor Marosvásárhely környékének erdeit, mezeit járván, vakolatot hullató omladozó kúriához értem, amelynek sarokszobáját agg székely házaspár lakta

Ott üldögélt a két kedves öreg, lócán a ház e1őtt. Köszöntöttem őket, s ahogy észrevettem: a fészerhez támasztott roggyant kóberes szekér mögött békés tehénke legel - illendően feltettem a kérdést: kaphatnék-e, vásárolhatnék-e náluk, szomjúságom oltására egy pohár tejet.

Ahogy kimondottam, már röppent is a néni és hozott bögrényi finom, pincegádorban hűtött aludttejet. Beinvitáltak szobájukba, a diófaasztal mellé. Még rozskenyeret is tettek elém: ,,Fogyassza lelkem" mondták meleg mondattal. Amint közéjük telepedtem, szemembe ötlött a szoba sarkába beépített hatalmas - műremeknek is gyönyörűséges - mázas, zöldszemes kályha.

- Hát biza, úgy kell arra tekinteni - magyarázta készségesen Ráki néni -, hogy azt igen-igen híres ember rakta. Az is meglehet, éppen a Rákóczi vagy a Petőfi!

- Ne bomolj, asszony - hördült fel a bácsi mán hogyan lett volna azoknak idejük kályhát rakni, amikor hun a nímöt, hun meg a muszka ült a nyakunkon! - Ám az oldalbordája felé intézett személyes neheztelésén és a maga hiányos történelmi magyarázatán ő sem jutott túl és lemondóan legyintett. - Ne nyűdd az eszedet Ráki, csikorog az mán a magaméval együtt, akár a deszkásszekér.

S hogy jómagam valami be1ső sugallatra kimondottam a Bolyai János nevét, úgy ragyogott, világosodott meg a két meleg, ezerráncú arc, mint amikor a hunyó parázsból még pattan egy szikra...

Azóta is felidézem őket! Gyönyörködöm anyanyelvük csodálatos fonetikáján, szóváltozataiknak különös világán, betűvariációjuk különös rejtélyén... Ha képzeletben bódenitói magányomból hozzájuk szállok, úgy érzem a Bolyai-rakta szemeskályhánál melegszem.

1860-tan halálát érezte közeledni Bolyai János. Sok utat járt diákládájába rendezi iratait. Pontosan, gondosan, számozottan a több mint tizennégyezernyi írott oldalt kitevő munkáit. Közöttük az egykor már nyomtatásra kész - Gausz irigysége folytán nyomdát nem látott - könyvalakban meg nem jelent művét: a relativitás elméletét. És amikor a Marosvásárhelyt ma is álló ősi cinteremből a kollégium lélekharagjának csengése mellett kísérik a temetőbe - hagyatéka, a diákládájával együtt, megőrzésre a Teleki Thékába kerül.

Ma már bizonyos: egyedül Bolyai János jutott el geometriai vizsgálódásai alapján ahhoz a felismeréshez, amely az általános relativitás fizikai lényegét alkotja. Nevezetesen ahhoz, hogy a gravitációs erőtér és a geometriai erőtér mögött belső összefüggés van. Ezzel a korszakalkotó felfedezésével évszázaddal megelőzte korát!

Nemrég történt, hogy Kanadában tudósokból álló társaság, matematikai témákról és ezzel kapcsolatban a nagy tételek megoldásáról beszélt. Az egyik - különben montreáli francia - arról, miszerint a relativitás atyja több mint száz esztendővel ezelőtt élt magyar. Hozzá is fűzte gall akcentusú angoljával: ,,Indeed the former great Transylvanian Johannes Bolyai" (Valóban az egykori nagy erdélyi Johannes Bolyai.)

Felszólalások, megjegyzések követték egymást, az egyik torontói matematikus bejelentése, miszerint tudomása van arról, hogy Magyarországon a matematikusok - ezek között többen éppen a Műegyetemen - tudnak Bolyai igazáról. Az időközben a Bolyai- Gausz levélváltásából nyilvánosságra hozott levelek - Eötvös Loránd feljegyzései - utalnak erre. Döntően a pár esztendővel ezelőtt Amerikában, Princetownban meghalt Albert Einstein hagyatéka:

Az Einstein halála után felvett pontos közjegyzői leltár, melyben a tudományos világ által hiányolt Bolyai iratok számozottan vannak feltüntetve.

Hogy a korszakot meghatározó munka miként jutott idegen kezekbe, arra régen fényt deríthetett volna a marosvásárhelyi Théka naplójába jegyzett különös szöveg. Ennek története:

1914 tavaszán Marosvásárhelyre érkezett egy idegen, ismeretlen tanár. Olyan kiváló ajánló levelekkel, hogy azok alapján megkapta betekintésre a Bolyai János-ládába zárt hagyatékot. Ezek között a már említett relativitás-elméletet felölelt munkát. A tanár - akit Einstein Albertnek hívtak - elutazása után került a hiányt jelentő feljegyzés a Théka naplójába.

Einstein tudhatott arról, hol őrzik Bolyai János írásait. Érdekelhette a hagyaték. Bizonyos, hogy nem ok és cél nélkül vette útját az eladdig neki ismeretlen erdélyi városba. Jó megérzése vitte a vasveretes iratládáig! Einstein köztudomásúan 1916-ban már mint a berlini Kaiser Wilhelm Institut professzora lépett a nyilvánosság elé az akkor óriási feltűnést keltett relativitás-elmélettel.

Joggal kérdezhették a kanadai matematikusok, miért nem védte meg a magyarság lángeszű tudósának igazát? Fájdalom, az alapvető mulasztás, röviddel Bolyai halála után, még a múlt században történt! Akkor, amikor a nyugati matematikusok több ízben is felkeresték leveleikkel Marosvásárhelyt és kérdezősködéseikre - feleletet sem kaptak!

Lehet, - mint már annyiszor az életben - egyetlen tudatlan, nemtörődöm, felelőtlen ember vétkes hanyagságán múlott, aki nem értette meg a zsenit, aki az erdőben bolyongó ,,meghibbant vénembert" látta benne, és aki butaságának hallatlan vétkével dobta a papírkosárba az érdeklődő leveleket...

Valószínű, más irányt vesz - Einsteinnek 1914 tavaszán tett látogatása után - az iratok hiányos visszaszolgáltatása, ha nem üt ki röviddel később a véres és oly sok mindent elsodró, első világháború és utána nem adja Trianon Erdélyt a románoknak!

Bizonyos - szögezték le a kanadaiak, a mai világszellemet tekintve, a mai hatalmon levőket ismerve, nehéz erről szólni.

Magam - mint Erdély szülötte - mégis úgy vélem: Tartozik ezzel Bolyai Jánosnak a világ! Éppen az ő szellemében, az ő Testamentumába jegyzett szavai szerint:

Az igazságot is tanilag és erkölcsileg határtalanul szeretem.

Az elmúlt nyáron, Marosvásárhelyen jártam. Azóta is követ, foglalkoztat a Bolyai Múzeum ottani kincsestára. Kísér a Teleki Thékában őrzött relikviák képe! Az elsárgult papirosú Appendix, a Testamentum, a veretes diákláda. Az egyik szekrényke üveglapja alá simított kesztyű. A hitves, az anya, Pávay Krisztina selyemkesztyűje...

A törekvéseikben, küzdelmeikben, harcaikban, kételyeikben, bizonyosságaikban, újarcúságukban magasabb célokat kereső Bolyaiak arca! Pályájuk ragyogását, tragédiájuk oly igazi erdélyi képét hoztam el vigaszul. Az ő Istentől kapott fényüket, dicsőségüket.

Régi sebeikről így hántom le a kötést, hogy egy kicsit a magunk hazátlanságát pólyázgassam be vele...

(Dr. Szakáts Istvánné (USA)


A mindenség elméletét kezdte írni, mégis elfeledetten halt meg az első magyar zseni

Link








 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Híres magyar találmányok és feltalálók
  2023-02-11 17:00:22, szombat
 
 







HÍRES MAGYAR TALÁLMÁNYOK ÉS FELTALÁLÓK


Hogy milyen lenne ma a világ a villanymotor, a golyóstoll, a dinamó, a biztonsági gyufa, a számítógép vagy a C-vitamin nélkül, azt nem tudhatjuk, de az biztos, hogy ezek mindennapi életünk olyan korszakalkotó elemei, melyek magyar feltalálók nevéhez fűződnek.

Közhelynek tűnik, de igaz: a magyar szürkeállomány világviszonylatban is kiemelkedő, különösen, ha a nép lélekszámát vesszük alapul. Mi lehet az oka? A gének? A néplélek? A nehéz, de épp ezért ösztönző magyar sors? A Kárpát-medence sajátos energiái? Mert a magyar feltalálók igen is géniuszok voltak!

Magyarország története, mint a legtöbb egy főre eső Nobel-díjas hazája, bővelkedik olyan tudósokban és feltalálókban, akiknek találmányait az egész világon ismerik. A hétköznapokban sokszor eszünkbe sem jut egy-egy használati tárgy kézbevételekor, hogy annak feltalálója magyar volt.

A XX. század kezdetén, változó égbolt alatt támadt a magyar tudománynak az a nagy generációja, amelyik maradandóbb nyomot hagyott az emberiség arculatán, mint Brezsnyev vagy Nixon; amelyért hazánkat tisztelni tanulta a világ Los Angelestől Taejonig" - olvasható Marx György, Kossuth-díjas fizikus eszmefuttatása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján.

Eme nagy generáció olyan nagyságokat tudhat sorai között, mint például a kriptonlámpa feltalálója, Bródy Imre, a bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor megalkotója, Galamb József, a holográfia feltalálója, a Nobel-díjjal kitüntetett Gábor Dénes, a kibernetika egyik hazai úttörője, Nemes Tihamér, és olyan világszerte ismert tudósokat is, mint Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Kármán Tódor, Békésy György, Bay Zoltán, Neumann János, Goldmark Péter Károly, Wigner Jenő, és Teller Ede, de ide sorolhatjuk még a századforduló előtt maradandót alkotott nagyságainkat is, mint például Jedlik Ányos, Puskás Tivadar és Irinyi János.








BÉRES CSEPP


Béres József 1972-ben alkotta meg a Béres-cseppet, mely speciális formában tartalmaz nyomelemeket és ásványi anyagokat. Találmányáért kezdetben kuruzslással vádolták, de miután 1976-ban végül bejelentette a szabadalmat, elcsitultak körülötte a kedélyek. A készítmény 1978-ban került forgalomba, 2000 óta pedig hivatalosan is gyógyszernek minősül.







BIZTONSÁGI GYUFA


Kevés olyan találmány létezik, amely annyira ismert és szinte mindennapi használati tárggyá vált, mint a gyufa, jóllehet a gázgyújtók és az elektromos gyújtók korában már kissé háttérbe szorult, de szerintem minden háztartásban fellelhető az Irinyi János szabadalmának köszönhető biztonságos gyufa.

Ez elődjétől abban különbözik, hogy nem lehet akárhol lángra lobbantani, ráadásul kiküszöbölte a zajt és a lobbanási problémákat is. Feltalálója, pontosabban továbbfejlesztője és véglegesítője Irinyi János volt. Bár első gyufák már az 1800-as évek elején megjelentek, még néhány évtizedre szükség volt ahhoz, hogy biztonságossá is váljanak. A magyar Irinyi Jánosban 1836-ban merült fel a gondolat, hogy hogyan is lehetne biztonságossá tenni ezt az egyszerű szerszámot. Irinyi a gyufa fejében lévő fehérfoszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte, melynek köszönhetően kiküszöbölte a zajt és a nagy lobbanást is

A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban, még vegyészhallgató korában szabadalmaztatta. Professzora, Meissner Pál egyik sikertelen kísérlete gondolkodtatta el, és a kálium-klorátot ólom-peroxiddal cserélte fel. A foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólom-szulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni. Találmányát és a gyártási jogokat eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek, aki az Irinyi-féle biztonsági gyufa gyártásán meggazdagodott, míg Irinyi szegénységben halt meg 1895-ben.







BŰVÖSKOCKA - RUBIK KOCKA


Szerintem mindenkinek volt gyerekkorában Rubik-kockája, ami még ma is világszinten közkedvelt játék. Ma már sokan videók segítségével tanulják meg a leggyorsabb technikákat, amivel versenyt is nyerhetnek. Én személy szerint, még ahhoz a generációhoz tartozom, akik órákon keresztül tekerték-csavarták a kockát, és ha még akkor sem sikerült kirakni, jöhetett a ,,trükk", a matricák átrendezése!

Megalkotója Rubik Ernő Kossuth-díjas építész és feltaláló. A találmány érdekessége, hogy eredetileg térbeli mozgások szemléltetéséhez készült. Csak később derült ki, hogy logikai játékként is funkcionál, így 1976-ban Rubik szabadalmaztatta találmányát.

1976. október 28-án tették közzé a "Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentést, amely a legsikeresebb magyar találmánnyá vált "bűvös kocka" vagy “Rubik-kocka" néven. Feltalálója ifjabb Rubik Ernő építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező volt.

Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni, az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka. Ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogyan mozognak egymáshoz képest. Saját bevallása szerint csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (eredetileg ugyanis ezért alkotta meg), hanem egyben jó játék is, és ezért könnyen értékesíthető.

Közel fél évszázaddal megszületése után a Rubik-kocka továbbra is népszerű, 2003 óta évente rendeznek Rubik-kocka világbajnokságot is.







C-VITAMIN


Az aszkorbinsavat - közismertebb nevén C-vitamint - Szent-Györgyi Albert biokémikus izolálta először. Felfedezéséért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal tüntették ki. Szent-Györgyi az első magyar Nobel-díjasunk, eredetileg a skorbut betegek számára készíthető hasznos ellenszert kereste, ezért is lett aszkorbinsav az elnevezése. A Magyar Feltalálók Napjának dátuma is hozzá köthető, 1941-ben június 13-án jelentette be új találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállítására; 2009-től ez a nap a magyar feltalálók napja!

Dr. Szent-Györgyi Albert a 30-as évektől egy oxidációs folyamat reakciós késését kutatta, amiből azt a következtetést vonta le, hogy ez valamilyen redukáló anyag meglétére utal. Észrevette, hogy ez az anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, és az is ismertté vált, hogy az emberi sejteknek szükségük van erre az anyagra, de csak növények és állatok tudják előállítani. Az emberen kívül még egy faj van, amelynek a szervezete nem képes a C-vitamin előállítására, ez pedig a tengerimalac. Szent-Györgyi érdekes körülmények között jött rá arra, hogy a zöldpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusféle gyümölcsök. A legendák szerint utálta a paprikát, és amikor egyik este a felesége a vacsora mellé egy darab paprikát is odatett, rutinos férjként vitatkozás helyett egy óvatlan pillanatban a köpenye zsebébe dugta. Elfogyasztotta a vacsoráját, majd lement a laboratóriumába, és sok más zöldség és gyümölcs sikertelen kipróbálása után, veszítenivalója nem lévén elővette a vacsoráról kimenekített paprikát, és munkához látott. Állítólag még aznap éjjel a kezében volt a megoldás. Tudta, hogy megtalálta a C-vitamin aranybányáját. A korábbi apró, jelentéktelen mennyiségek után egyszeriben több kilónyit tudott előállítani. Felfedezte, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, ekkor keresztelte el aszkorbin-sav névre. 1937- ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért. Napjainkban elsősorban antioxidáns, sejtvédő hatása adja a C-vitamin fontosságát.







FÉLAUTOMATA FÉNYKÉPEZŐGÉP


A fényképezés történetében mérföldkőnek számít a félautomata készülékek megalkotása. Az újítás két magyar származású tudós, Riszdorfer Ödön és Mihályi József nevéhez fűződik. Előbbi találmányai úttörő jelentőségűek voltak, a fényképezés automatizálási kérdéseit például a világon elsőként válaszolta meg, utóbbi pedig műszerészként működött közre a fényképezőgép kidolgozásában.







FORD T-MODELL


Az ikonikus Ford T-modell három fős tervezői alapcsapatának két tagja is magyar volt: az amerikai Childe Harold Wills mellett ugyanis a káldi születésű Farkas Jenő és a makói Galamb József munkálkodott az autó megalkotásán, az autó bolygóműves sebességváltója és elektromos gyújtóberendezése is utóbbi szakember tervei alapján készült. Galamb később a gyár főkonstruktőre, majd főmérnöke és igazgatója lett.







FÖLDRENGÉS SZIGETELŐ POGÁCSA


Életének 103. évében, 2016-ban hunyt el Tarics Sándor, aki addig a világ legidősebb olimpiai bajnoka volt. Ám az 1936-os berlini olimpia vízilabdázó aranyérmese nem csak erről volt híres.

Tarics Sándor vízilabdásként meglátta, hogy mi az, ami lehetséges, de más nem számít rá. Éppen ezért jobbkezes sportolóként a bal kezes dobásait fejlesztette, hogy meglepje az ellenfél játékosait. Mérnökként is felismerte, hogy mi az, ami lehetséges, de a többi mérnök valahogy nem veszi észre. Ez volt egy 1973-ban szabadalmaztatott problémamegoldás a stadionok lefedésére és az 1995-ben a világ elé tárt megoldás az építmények földrengés-szigetelése kapcsán.

A Tarics-féle földrengés-szigetelő pogácsákat és azok változatait ma már mindenhol használják a középmagas épületeknél és az autópályahidaknál.

A San Francisco-i Golden Gate hídhoz vezető autópályákat Tarics-féle földrengés-szigetelő pogácsák védik a földmozgások ellen, a zseniális magyar mérnök találmánya tízezrek életét menthette volna meg Törökországban a néhány nappal ezelőtti /2023.02.06-07/ pusztitó földrengéseknél is.







GOLYÓSTOLL


Talán az egyik legtöbbet használt eszköz, melyet Bíró László magyar újságíró talált fel. Bírónak több mint húsz találmánya volt, első szabadalmát 1938-ban jelentette be Magyarországon töltőtoll néven. A speciális festékkel töltött golyóstollat végül 1943-ban szabadalmaztatta Argentínában, ahol a feltalálók napját 1986 óta tartják meg, minden év szeptember 29-én, Bíró László születésnapján.

Bíró László József újságíró 1899-ben született Budapesten. Tanulmányait az orvosi karon kezdte, de rövid idő után megszakította. Volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal és találmányokkal. 1932 és 1934 között egy kortárs magyar művészetet népszerűsítő folyóirat szerkesztője, majd az Előre című hetilap munkatársa volt. Fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája vezette el. A nyomdai rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványából merítette azt az ötletet, hogy egy tintával telt cső végéből hengerrel, illetve golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan a papírra vinni. Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938-ban jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be: 1939-ben Párizsba ment, majd onnan Argentínába emigrált. 1940-től önállóan kísérletezett, s ott kapott szabadalmat a találmányára 1943. június 10-én. Számos más jelentős találmánya is volt, de a golyóstollal szinte azonosult a neve (angolul biro-pen, franciául biron). Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.







HELIKOPTER


Asbóth Oszkár mérnöki tanulmányai végeztével 1909-1913 között Aradon, Szabadkán, majd Wiener-Neustadtban repülőgép-építéssel foglalkozott. Az I. világháború alatt a fischamendi Légcsavarkísérleti Intézetbe került, ahol kiváló eredményeket ért el. Az I. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette helikopterét, amely először 1928. szept. 9-én szállt fel egy helyből függőleges irányban a magasba. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. Sikerei Európa-szerte új lendületet adtak a korábban megoldhatatlan problémának tekintett helikopterkutatásnak. Kísérleteinek úttörő szerepét és jelentőségét a nemzetközi szakirodalom is elismerte.







HOLDRADAR


Bay Zoltán magyar fizikus vezette azt a csoportot, amelynek sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérletet többször újra kellett kezdeni a háború miatt, végül 1946. február 6-án siker koronázta. Igaz, ez nagyjából ugyanakkor az Egyesült Államokban is megtörtént, ott azonban sokkal komolyabb költségvetéssel és műszerekkel. A Bay-csoport több visszhang jelét összegezte ahhoz, hogy a zajból kiemelkedjen a jel. Ezt a módszert ő alkotta meg, azóta gyakran alkalmazzák, segítségével bolygókról is sikerült radarvisszhangot kapni. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismereteinket a Naprendszerbeli távolságokról










HOLOGRAM


Egy újabb magyar Nobel-díjas találmány, a holográfia, Gábor Dénes nevéhez fűződik, aki felfedezéséért 1971-ben lett kitüntetve fizikai Nobel-díjjal. A magyar fizikus, az addig csak 2 dimenziós vetületként értelmezhető látványt, találmányával képes volt térhatásúvá tenni, ezzel 3 dimenziós képet alkotva.

A holográfiát egy Amerikában dolgozó, magyar származású angol állampolgár, Gábor Dénes találta fel 1947-ben. Ezzel a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, ami több információ visszaadását tette lehetővé, mint bármelyik addig ismert eljárás. A korábbi képfajták síkbeli vetületek voltak, a holográf azonban valós térhatást mutat, a szem megtévesztésére építve. Tizenhat esztendeig lapult a módszer szakmai folyóiratokban, ám végül 1971-ben Gábor Dénes a holográfia kidolgozásáért fizikai Nobel-díjat kapott. A találmány koherens, interferálni képes hullámkötegekből álló fény alkalmazásán alapul. Ezekkel világítja meg a tárgyat, amelyek egy - ugyanabból a fénynyalábból származó - fénysugárral találkoznak. Az így keletkező interferáló hullámképet fényképészeti úton rögzítik, majd vetítéskor újra koherens fénnyel világítják meg. A megfelelő világítás hatására a kép rekonstruálja a tárolt információt. A holográf egyébként nemcsak leképezés, de információtárolás is, és olyan, fény hatására működő rendszer, ami nemcsak az atommag belső leképezésére alkalmas, de az agy modellezésére, és betű, szöveg felismerésére, illetve fordítására is.







KIS FLOPPY

Ma már alig találkozni vele, pedig még néhány évvel ezelőtt nélkülözhetetlen adattároló volt a hajlékonylemez, angolul floppy. Talán kevesen tudják, de a kis floppy koncepcióját Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban, akkor még 3"-os kivitelben a később elterjedt 3,5"-os helyett. Mind a lemezt, mind a meghajtóját szabadalmaztatták, ám mivel ezt később nem általánosították, a cég elvesztette az oltalom lehetőségét.







SZÁMÍTÓGÉP


Neumann Jánost a 20. század egyik legnagyobb matematikusaként, az elektronikus számítógép egyik alkotójaként ismerjük. A világ legelső, memóriával rendelkező számítógépe, vagyis az EDVAC, a magyar származású Neumann János nevéhez fűződik. Az 1903-ban Budapesten született Neumann rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és a fejszámolás terén is kimagasló teljesítményt nyújtott. A Budapesti Tudományegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányait követően professzorként helyezkedett el az Egyesült Államokban, ahol a nagysebességű elektronikus számítások felé fordult. A világhírt pedig az EDVAC, az első memóriával rendelkező számítógép hozta meg számára 1952-ben.

Az elektronikus számítógépek logikai tervezésének alapvető gondolatait - a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás-rendszer - Neumann-elvekként emlegetjük. Ő irányította az EDVAC - az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is - megépítését 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. A számítógépnek köszönhetően világszerte óriási tekintélye lett. Ennek a számítógépnek a terve és az ő továbbfejlesztett elmélete alapján készülnek a mai számítógépek is.







SZÍNES TELEVÍZIÓ


Az élethű színes kép megjelenése, a színes televízió megalkotása Goldmark Péter Károly mérnök-fizikus nevéhez fűződik. Az 1906-ban Budapesten született tudós már középiskolás korában lenyűgözte tanárait a fizika terén szerzett tudásával, később pedig nagy érdeklődést mutatott az akkor még gyerekcipőben járó televíziózás iránt. A világ első színes televízióját 1940. szeptember 4-én mutatta be.







SZÍNHÁZI LÁTCSŐ


Az 1800-as években élt Petzval József mérnök-matematikus elsősorban az optika területén elért innovációról ismert. Az ő találmánya többek között a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval-portréobjektív, vagy épp a katonai reflektorok elődjének számító fényszóró és a színházi látcső is.










SZÓDAVÍZ ÉS A DINAMÓ


Jedlik Ányos nevéhez két, egymástól meglehetősen eltérő találmány is fűződik. Jedlik Ányos nevét sokan a dinamó feltalálása kapcsán ismerik, de a szódavíz ipari előállítása is a magyar természettudós-feltalálónak köszönhető. 1828-ban, győri tartózkodása alatt fedezte fel a szódavíz készítésének a módját, a dinamó-elvet pedig 1861-ben írta le.

Jedlik 1828-29-ben kezdett behatóan foglalkozni a szódavíz előállításának módjával, hamarosan pedig olyan készüléket sikerült szerkesztenie, melynek segítségével csekély költséggel lehetett a vizet széndioxiddal telíteni.

A világon először ő ismerte fel, hogy a generátorból elhagyható az állandó mágnes, és hogy saját energiájával képes gerjesztést létrehozni és fenntartani. A dinamó-elvet Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először, akinek nevéhez egyébként több találmány is fűződik. A mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát előállító szerkezet elvét 1861-ben írta le, tőle függetlenül azonban a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta 1866-ban.
Az első írásos dokumentum erről az egyetem leltárkönyve volt 1861-ben. A bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása más nevéhez fűződik. Werner Siemens 1866 végén Jedliktől függetlenül szintén eljutott a dinamó-elvig, és működőképes dinamógépet készített. Találmányát ismertette és szabadalmaztatta, így a világ Siemens-et ismeri el a dinamó feltalálójának.

Az elvet Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először, akinek nevéhez egyébként több találmány is fűződik. A mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát előállító szerkezet elvét 1861-ben írta le, tőle függetlenül azonban a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta 1866-ban.







TELEHOR TÉVÉADÓ ÉS HANGOSFILM


Mihály Dénes a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Már gimnazistaként foglalkoztatta a távolba látás kérdése. 1919-ben alkotta meg Telehorját, mely képes volt több kilométer távolságra állóképeket közvetíteni. 1928-ban Németországban mutatta be már tökéletesített készülékét, és ugyanebben az évben sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia. A hangosfilm kérdéseivel is foglakozott, őt tekintik a hangosfilm feltalálójának.







TELEFONKÖZPONT


A philadelphiai világkiállításon A. G. Bell új találmányt mutatott be: a telefont. Puskás Tivadar azonnal odautazott, hogy megnézze. Úgy látta, a távírdaközpont helyett telefonközpontot kell teremteni. Pénze, kísérleti lehetősége azonban nem volt elegendő, ezért felkereste T. A. Edisont és “találmány-gyárát", a New York melletti Menlo Parkban. Edisont meggyőzte arról, hogy a telefon nem tökéletesített távírda, hanem egy olyan eszköz, amelyet a nagy nyilvánosság számára kell hozzáférhetővé tenni telefonközpont segítségével. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a telefonközpont tervén, amit elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott. Végül Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származott. Az első telefonközpont 1878-ban a connecticuti New Haven-ben működött, majd a következő évben Puskás Párizsban épített központot. A találmány bevált, a vezetékeket egy központi helyre épített telefonközpontba vezették, a szövevényes városi hálózat rendezett formát öltött.







TŰ NÉLKÜLI OLTÓKÉSZÜLÉK


Sok cukorbeteg biztosan nagyon hálás a magyar származású Lindmayer Istvánnak, aki feltalálta a fájdalommentes injekciót. A tű titka a nagy sebesség: a hatóanyag 400 km/h sebességgel lövelli be
a bőr alá az előre megtöltött, készülékben elhelyezett kapszulát, aminek tartalma nagy területen szétterjed és ezáltal rendkívül gyorsan fel tud szívódni.

Így az oltóanyag beadása alig fél másodpercet vesz igénybe. A művelet teljes mértékben fájdalommentes.







VILLANYKÖRTE


A ma használatos izzólámpa ősének feltalálójának hivatalosan Thomas Alva Edisont tekintik. Edison találmányát azonban szükséges volt továbbfejleszteni, mivel a szénszálas izzó gyenge fényt adott és élettartama is rendkívül rövid volt. Ezen hibák kiküszöbölésére született meg egy találmány, a Wolfram-szálas izzó, amit közel egy évszázada használ az emberiség. Ezt nem egy, hanem egyből három magyar tudósnak, név szerint Just Sándornak, Hanamann Ferencnek és Bródy Imrének köszönhetjük.







Természetesen sokkal több magyar találmány és magyar tudós van, mint ami a fenti bejegyzésben található. Magam is tudnék még sok olyat megemlíteni, amelyek nem szerepelnek a bejegyzésben szereplők között, terjedelmi okok miatt azonban ez nem lehetséges. Az alábbi Link alatt azonban ezek is megtekinthetők. De a szakirodalom is jóval sokkal többet említ. Egyébként érdemes elolvasni ,,Köteles Viktória 88 magyar találmány" című könyvét is, mely megvásárolható a Libri Könyváruházban vagy az Antikvárumokban. /Kiadás éve:2010/


Magyar feltalálók és találmányaik

Link



Magyar találmányok, melyek megrengették a világot

Link



Nemzeti |Top 10| magyar találmány (amiről valószínűleg nem tudtad, hogy az)

Link



Híres magyar találmányok és feltalálók

Link


Híres magyar feltalálók és tudósok

Link


Magyar feltalálók és magyar találmányok

Link









 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
De jó lenne ha az emberek legalább ennyit tudnának a magyaro
  2023-02-07 15:00:30, kedd
 
 





DE JÓ LENNE, HA AZ EMBEREK LEGALÁBB ENNYIT TUDNÁNAK A MAGYAROKRÓL!


Amikor Enrico Fermi Nobel-díjas atomfizikust megkérdezték, hisz-e a földönkívüliek létezésében, így válaszolt:


,,Már itt vannak közöttünk... magyaroknak hívják őket."







Legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk, egymás közt beszélt különös nyelvük, furcsa angol kiejtésük miatt amerikai tudós-körökben tréfásan marslakóknak nevezték azt a mintegy 50 magyar tudóst akiknek a XX. század legnagyobb felfedezéseit köszönheti a világ.

Egy amerikai tanulmány szerint a XX. századot Budapesten készítették elő, hiszen magyar anyanyelvű volt, és valamelyik híres budapesti iskolában tanult szinte minden tudós, aki a XX. századot meghatározó számítástechnikát, az atom- és űrkutatást elindította, továbbfejlesztette.

,,Neumann, Szilárd, Wigner, mars ki a Városligetbe!"

- Ezt nem három vásott kölyöknek mondta a számtantanár, hanem három matekzseninek: Neumann Jánosnak, Szilárd Leónak és Wigner Jenőnek, akik osztálytársak voltak Budapesten a Fasori Gimnáziumban, s oly döbbenetes volt a matematikai tudásuk, hogy dolgozatírás helyett inkább levegőzni küldte őket a tanáruk, hiszen pillanatok alatt megoldották a legnehezebb feladatot is.

Később mindhárman világhírűvé váltak. Wigner Jenő az atomreaktor, Szilárd Leó az atombomba, Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója.

Tudásukkal hatalmas erőt szabadítottak ki a palackból, de mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy háborús célra, emberek ellen használják az atomenergiát.

A maghasadásban nem a pusztító bombát, hanem az energiaforrást keresték. Szilárd Leó Einsteinnel együtt levélben kérte az amerikai elnököt a maghasadás békés felhasználására.

Nem rajta múlott, hogy nagyszerű találmányát tömegpusztító fegyverként vetették be.

Neumann János a számítógép atyja, korának egyik legnagyobb lángelméje. Az általa 1943- ban megépített computer akkora volt, mint egy szoba, de kétségtelenül ez az őse a mára már táskányira zsugorodott számítógépeknek. Neumann János Eisenhower amerikai elnök tanácsadója volt, ő beszélte le Kína megtámadásáról. Halálos ágyánál a hadsereg magas rangú tisztjei váltották egymást, nehogy lázálmában katonai titkokat beszéljen ki. Fölösleges volt. Neumann János haláltusájában magyarul beszélt...

Nemcsak a számítógép megalkotása, hanem fejlesztésének fontos lépései is magyar nevekhez kötődnek.

Kemény János a legelterjedtebb programozási nyelv, a Basic nyelv és a világot meghódító e-mail rendszer megalkotója.

Simonyi Károly fejlesztette ki az Excel táblázatkezelő programot, ő a híres Microsoft cég második embere, Bill Gates neki köszönheti, hogy a világ leggazdagabb emberévé válhatott.

Lovász Lászlót és Bélády Lászlót a szoftverfejlesztés, Gróf Andrást (Andy Grow) a mikroprocesszorok illetve a személyi számítógépek megalkotása miatt tartják az informatikai forradalom legnagyobb alakjainak.

Lánczos Kornél kiváló elméleti fizikus és matematikus Einstein munkatársa volt, akinek azt írta a relativitáselmélet megteremtője:

,,Ön az egyetlen általam ismert ember, aki ugyanúgy közelít a fizikához, mint én."

A magyar tudósok különösen vonzódtak a repülés tudományához. A levegőt meghódító felfedezéseik évtizedekkel megelőzték korukat.

Asbóth Oszkár az Arad megyei Pankotán született, Aradon tanult.

Kármán Tódor munkatársaként a helikopterek történetének kimagasló alakja.

A Kennedy elnök által kitüntetett, harminc egyetem díszdoktorává avatott Kármán Tódorról a Holdon és a Marson krátert neveztek el. Õ az első helikopter és a sugárhajtású repülőgépek kifejlesztője. Kármán kutatásai alapján valósulhatott meg a hangsebességet túllépő repülőgép és a rakétatechnika.

Fonó Albert a sugárhajtás elvének atyja.

A Hoff Miklós által kifejlesztett vékony falú szerkezeteket alkalmazzák ma is világszerte a repülőgépek, űrrakéták, tengeralattjárók építésénél.

Szebehelyi Győzőnek döntő szerepe volt abban, hogy az amerikaiak eljutottak a Holdra: ő tervezte meg az Apolló űrhajók pályáját.

Bay Zoltán az űrkutatás úttörője. 1946-ban amerikai kutatókkal egyidőben sikerül Budapesten felállított radarjával a Holdra jeleket irányítania, és visszhangot érzékelnie.

Csonka János és Bánki Donát nevét mindenkinek ismernie kellene, aki autóba ül: a világon burrogó sok száz millió benzinmotor mind az általuk feltalált porlasztóval működik. A benzint levegővel keverő karburátor ötletét egy virágáruslánytól ,,kapták", aki vékony csőbe levegőt fújva permetezett vizet a rózsákra.

,,Ma stresszes napom volt" - meséled édesanyádnak, de vajon tudod-e, hogy a stressz fogalmát magyar tudós, Selye János ismerte fel, és határozta meg pár évtizeddel ezelőtt.

Mihály Dénes a televíziós közvetítés, a hangosfilm,
Goldmark Péter a színes televízió,
Csicsátka Antal a sztereó technika feltalálója.

Rubik Ernő zseniális találmánya, a világot meghódító bűvös kocka nem gyerekjáték - bár lehet, hogy nektek is sikerült már kiraknotok mind a hat oldalát. Valójában igen bonyolult matematikai tudást igényel mind az alkotó, mind a játékos részéről.

A XX. század legfontosabb felfedezései magyar nevekhez fűződnek, hat amerikai elnöknek magyar tudós volt a tanácsadója.

Ámul a világ: honnan fakad ez a világot alakító szellemi erő?

Teller Ede anyanyelvünkben találta meg a titkot:

"Bámulatos és hatalmas a szép magyar nyelv kifejező ereje és hatása a magyar fiatalokra. Életem legnagyobb tudományos felfedezése, hogy csak egy nyelv van, és az a magyar."


Link
Link
















 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Szellemidézés
  2022-11-17 22:00:59, csütörtök
 
 







SZELLEMIDÉZÉS




A katonaságnál az ember gyakran olyasmit is kipróbál, amit józanul (már úgy értem: civilben) esze ágában sem lenne megtenni. Ilyen kihívást jelentett Dogoo barátunknak a szellemidézés. Első benyomásait egy ilyen szeánszról az alábbiakban olvashatjátok.

A történet 1990 telén játszódik.

Előrebocsájtom, hogy nem nagyon hiszek a földöntúli dolgokban, mégis furcsa és szokatlan dolgoknak lettem tanúja, átélője. De lehet, hogy van egyszerűbb és logikus magyarázat is mint a szellemek, és a földöntúli erők. Ha valaki mesélné nekem ezeket a sztorikat, valószínűleg kiröhögném.

Az egész egy kósza ötletből indult útjára.

Valaki felvetette, hogy idézhetnénk szellemet, táncoltassunk asztalt, vagy valami hasonló. Az ötlet akkor nem került megvalósításra, de valahogy mégis beindult a gépezet.

Egy este éppen pihengettem a körletben az ágyon, félig már aludtam is, mikor rám rúgták barátságosan az ajtót, hogy jöjjek mert számítanak a közreműködésemre az asztaltáncoltatásnál.

Nosza az álom rögtön elillant, az automata átvette a vezérlést, s indultam, nehogy kimaradjak ebből a dologból, ami kis időre megbontja az egyhangúságot. Hamar híre ment az esti programnak; szép számmal voltak már a körletben, hívők és kételkedők egyaránt.

Heten ültünk az asztal körül, mint a gonoszok, a kezünk tenyérrel lefelé, hüvelykujj összeér, a kisujjak a szomszédéhoz érintve. Igazából nem nagyon tudtuk, mit kell tennünk; az egyik srác volt a szeánsz vezetője. Ő mondta, hogy mit és hogyan kell csinálni. A körlet már teljesen megtelt emberekkel, tele voltak az ágyak.

Elkezdődött a buli.

A srác körbejárt bennünket, motyogott valamit, kinyitotta az ablakot, kántált magában, felszólított bennünket, hogy csukjuk be a szemünket, és tovább kántált.

- Gyere szellemtestvér!

- Gyere szellemtestvér, várunk rád!

- Adj valami jelet, ha itt vagy. Adj jelet!

- Megidézlek szellem, mutasd magad.

Persze semmi nem ugrott elő az ágy alól. A nyitott ablak előtt a függöny
folyamatosan mozgott,


és egy pisszenés sem hallatszott a szobában a kántáláson kívül.

Ez így ment egy darabig, kezdett hideg lenni a körletben, a kinti köd megpróbált betolakodni. Furcsa érzés kezdett rajtunk elhatalmasodni, mintha az asztal meg-megremegne. A sámánunk még mindig körülöttünk motoszkált, és motyogott magában.

Az asztal mintha megint remegne!

Egyszer csak azt vettük észre, hogy az asztal két lábon áll!

Eléggé meglepődtünk. Kételkedő moraj futott végig a szobán. Mivel a villany le volt oltva, az öngyújtókat kattintgatták az emberek. Volt, aki az asztal alá is bemászott, hogy megnézze, ki emelgeti a bútort.

Semmit sem találtak, ez teljesen összezavarta a bandát. Volt olyan, aki egyszerűen megijedt, más meg most kezdett igazán érdeklődni. Mikor elcsendesült a zsibongás és mindenki megnyugodott egy kicsit, folytatódott a műsor.

Kérdéseket lehetett feltenni az asztalnak. Egy bólintás nem, kettő igen. Mindenféle banális kérdést tettünk fel neki, az meg szorgalmasan bólogatott és adta a válaszokat. A poén az, hogy eléggé eltalálta a válaszokat. Mondjuk nem voltak valami nagy kérdések: Hány testvérem van? Van-e kutyám?....stb. Kicsit vásári mutatvány-íze volt a dolognak.

Ez így ment egy darabig míg valaki feltette a következő kérdést:

- Ember voltál?

- Igen.

- Gonosz voltál?

- Igen.

- Öltél embert?

- Igen.

- Egyet?

- Nem.

- Többet?

- Igen.

- 10-nél többet?

- Igen.

- 100-nál többet?

- Igen.

- Régen éltél?

- Igen.

- A középkorban?

- Igen.

- Van itt olyan, akihez közöd van?

- Igen.

- Kedveled?

- Igen

- Rokon?

- Igen.

- Megmutatod?

- Igen.

Itt a kérdező szép lassan elkezdte mondani a nevünket sorban, ahogy az asztal körül voltunk. Az asztal nem mozdult sokáig. Nem is remegett.

Amikor az én nevem hangzott el, az asztal hirtelen megmozdult és kibólintotta az igent!

Hát mit ne mondjak: meglepődtem, és a mosolyom sem volt teljesen őszinte.

Kérdés az asztalhoz, ( rokonhoz).

- Akarsz valamit, vagy szeretnél valamit a leszármazottadtól?

- Igen

- Próbát akarsz tenni vele?

- Igen.

- Erőpróba?

- Igen.

Kicsit tanácstalan voltam, hogyan is kell megverekedni egy szellemmel, de rájöttünk a megoldásra. Akkor sem voltam éppen kis darab, így mind a 95 kilómmal megpróbáltam lenyomni az asztalt a földre, de az meg sem mozdult, stabilan állt a két lábán. Erőlködtem még egy kicsit, majd feladtam.

- Megfelelt a dolog?

- Igen.

- Van-e itt olyan, akit nem szeretsz?

- Igen.

Itt az asztal megindult a velem szemben ülő tizedes felé, ő felugrott és megpróbálta
eltolni magától az asztalt,


de az teljesen a szekrényhez szorította. Ijedten kiabált, hogy szedjük le róla.

Egyszer csak az asztal lábai szétcsúsztak, kitörtek, az asztallap pedig hangos csattanással földet ért.

Döbbenten állt mindenki a sötétben, a legtöbben falfehér arccal és ijedt szemekkel bámultak ránk. Majd hirtelen kiürült a szoba, csak páran maradtunk. Gyorsan, csendben eltakarítottuk a romokat, majd mindenki húzott aludni, egy hang nélkül.

UTÓIRAT:

Másnap reggel készülődtünk őrségbe és abban a körletben dumálgattunk, ahol az esti szeánsz volt. Hirtelen megfagyott a levegő. A falon lévő fogason halomban álltak a mikádók, meg a sapkák. Na most ez a csomó kabát mozgott. A fogas emberes kampós szegekkel volt a falba illesztve és most ez kijött a falból. Nem egyszerűen kifordult, hanem mintha valami húzná kifelé szép lassan. Mikor kijött, az egész mindenség egyszerűen leesett a földre. Álltunk és bámultunk. Volt köztünk egy vallásos gyerek, ő csendesen megjegyezte:

- Most ment el a haverotok. Majd imádkozom érte...








 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Hogyan táncoltatott asztalt Nemere István?
  2022-11-17 21:30:14, csütörtök
 
 




Hogyan táncoltatott asztalt Nemere István?


Két bejegyzés közt ezúttal olvassunk egy picit regényesebb anyagot. A következő sorok Nemere István tollából származnak, aki elmeséli saját élményét, azt, hogy miképp vonták be szellemidézésbe egy konferencián és hitetlensége mellett hogyan avanzsált ő maga is részben médiumi csatornává.

Az asztaltáncoltatás esete a Parajelenségek 1997es könyvében található. Aminek természetesen teljes egészét is ajánlom elolvasásra. Nemere érdekfeszítő, jól dokumentált eseteket gyűjtött össze és azokat a rá jellemző olvasmányos hangnemben tálalja.


Nemere István:
Hogyan táncoltattam asztalt?

"A kilencvenes évek elején történt egy magyar nagyvárosban (megyeszékhelyen). Az egyik művelődési házban egész napos találkozót rendeztek mindenféle paragyógyítók, ufológusok, sőt ,,boszorkányok" stb. részvételével. A rendezvény belépti díjas volt. Én délután érkeztem oda és másfél órán át beszél­tem az ufókról a nagyon figyelmes közönségnek.

A fizető közönséget még nem küldték haza. Éppen ellen­kezőleg, láttam rajtuk - mintegy hatvan ember volt a terem­ben, amelyet különben színházi előadásokra is használhattak, lévén benne magas pódium -, hogy erősen várnak valamire. Kiderült, kis szünet után spiritiszta előadás következik. Va­lami okból még nem indulhattam el haza, hát leültem a kö­zönség közé és végighallgattam egy szakállas doktort. Azt hiszem, pszichiáter volt, igazi diplomás, nem sarlatán. El­mondta, milyen eszközök révén lehet kapcsolatot teremteni a szellemvilággal és mi az egésznek az értelme. Mintegy húsz perc után váratlanul bejelentette, hogy itt most pedig asztal- táncoltatás lesz, vagyis önként jelentkező nézők segítségével létrehozunk egy kapcsolatot a túlvilággal. Ha szerencsénk lesz, jelentkezik is egy szellem és ,,beszélhetünk" vele!

Ez sokakat felvillanyozott, de nem engem. Bemutatták a nevezetes asztalt is. Kicsi volt, téglalap alakú, egyszerű lá­bakkal, keresztrudak nélkül. Feketére volt festve és attól volt különleges, hogy állítólag szögek nélkül készítették. A Dok­tornak öt főre volt szüksége, négyet hamar talált is, de egy ötödik még hiányzott. Senki sem akart jelentkezni. Nekem eszembe sem jutott - szívesen megnéztem volna az egész ,,produkciót", de csak mint egy a nézők közül.







Ám ekkor többen a nevemet kiabálták. ,,Majd a Nemere úr lesz a hatodik", kajánkodtak. Ez volt az a perc, amikor megéreztem, mennyire kettős a lényem. Nekem is, akárcsak másoknak. A bevezető első mondataiban említett nevelteté­sem többszörösen is visszaköszönt most. Az egyik az volt, hogy a szüleim ugyan papíron katolikusok voltak, de engem teljesen vallástalanul neveltek, sőt apámtól tanultam el a nagyon erős ateista hajlamaimat. A másik ok a kommunista rendszer oktatási szisztémája volt, amely annyira materialis­ta alapon hatott ránk, hogy például el sem tudtuk képzelni a szellemvilágot. És én, aki akkor már tíz-egynéhány éve foglal­koztam ezekkel a ,,nem hagyományos" dolgokkal, a tudomány határterületeivel és bizonyos értelemben, csak érintőlegesen a szellemvilággal is - most visszarettentem a dologtól. El sem tudtam képzelni, hogy részt vegyek egy szellemidézésen, egy asztaltáncoltatáson. Furcsa, kellemetlen és megrázó perc volt ez számomra, remélem, mások nem vehették észre. Végül valósággal kilökdöstek oda a nyílt színre és magam is helyet foglaltam a kis fekete asztal mellett.

A résztvevők tehát hatan voltak; a Doktor, négy néző és én mint szintén néző. Az asztalt letették a pódium elé, egy szabad térségre. A közönség nem csupán a közeli széksorok­ban ült le, hanem felállt körbe, sőt többen felmentek a tőlünk alig két méterre elhelyezkedő színházi pódiumra (majdnem színpadra) és onnan felülről szemléltek bennünket. Ezt nem véletlenül hangsúlyozom. Ugyanis az első, amit ilyenkor meg kell említeni: az ellenőrzés lehetősége. A csalás kizárása!

Mielőtt tehát a kételkedők arcán megjelenne a szokásos gúnyos mosoly és kiejtenék szájukon azt a közel százötven éve hangoztatott ,,érvet", hogy az egész spiritiszta szeánsz nyilván a résztvevők egy részének becsapásán alapul, és egyetlen nagy csalás, megtévesztés az egész - vegyék figye­lembe a következőket:

Először is, nem beavatottak végezték a dolgot; nem be­széltek össze. Ez már csak azért is lehetetlen volt, mert a hat emberből csak egy volt ,,szakember", öten az ország különböző részeiből érkeztek és nem is ismerték egymást. Másodszor pedig, az asztal egy nagy teremben helyezkedett el, a színpad előtt. Minden jól ki volt világítva! Ugyanis ebben az esetben a ,,szeánsz" egyáltalán nem hasonlított az irodalomból ismert spiritiszta összejövetelekre és asztaltáncoltatásokra. Mikszáth és a többiek, de még a huszadik század első felének magyar és nem magyar írói is mindig misztikus félhomályról, vagy egyenesen sötétített szobákról írtak, ahol legfeljebb néhány gyertya fénye imbolygott és a résztvevők még egymást sem igazán látták... Ilyen körülmények között nyilván az amúgy is ilyesmire hajlamos résztvevők könnyebben válhattak esetle­ges csalások áldozatává. Már ha feltételezzük, hogy ilyenek megtörténtek (Biztos voltak ilyen esetek is, miért ne lettek volna? Miért pont ez a terület lett volna mentes a csalóktól, szélhámosoktól?) — szóval, biztosan történtek szeánszok sö­tétben vagy félhomályban. Ez a miénk itt nem így zajlott.

A terem összes mennyezeti lámpája égett, ezen felül né­hány kisebb fényszórót is bevetettek, amelyekkel általában a színpadi szereplőket szokták megvilágítani. Az ellenőrzés lényeges momentuma - azon kívül, hogy a közönség minden oldalról (!) körülállhatta az asztalt és látta a résztvevők min­den mozdulatát — a kamerák voltak. A művelődési otthon munkatársa körülbelül három méter távolságból filmezte le az egészet - hivatalból, mivelhogy a nagy nap minden esemé­nyét videóra vették, így ezt is. Ez a szalag a rendezvényekről nyilván a mai napig is megtalálható ott.

Az ellenőrzés egy másik, kissé sajátságos módját az egyik résztvevő néző adta. Saját videokamerájával jött oda és közöl­te, mindenképpen szeretné filmre venni, ha az asztal valóban ,,táncolni", tehát mozogni fog. Ezért letelepedett a padlóra, éppen hozzám közel, és az asztalt körülülők között az asztal lábaira irányította kameráját, és várta az eseményt.

Ismétlem tehát: körülbelül hatvan szemtanú, két video­kamera, jól megvilágított terület. A téglalap alakú, körülbelül 80 x 40 centiméteres asztal négy sarkán és a hosszabb olda­lán középen ült a hat ember - három férfi, három nő. Én kö­zépen, balra tőlem a szembelévő sarokban a Doktor, aki az egészet vezényelte.

És még valami: a dologban az egyetlen ,,misztikus" és számomra érthetetlen adalék az volt, hogy a padlóra tett új­ságpapírokra három gyertyát tettek és azokat meggyújtották. Ezek háromszögalakban helyezkedtek el, a háromszög közép­pontjában az asztal állt a körülötte ülő résztvevőkkel együtt. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a gyertyák nélkül a dolog nem sikerül, bár lehet, csupán tájékozatlanságból vélem így. Később elfelejtettem rákérdezni a gyertyákra.

A Doktor arra kérte a résztvevőket, tegyék mindkét ke­züket az asztal fölé, tenyérrel lefelé, ujjaikat terpesszék szét. Két hüvelykujjunkat összeértettük, a két kisujjunkhoz pedig a szomszédunk tette az ő kisujját két oldalról. így tehát egy élő kéz-lánc vagy ujj-lánc alakult ki, körülbelül húsz centimé­terre az asztal lapja fölött, amely tizenkét kézből állt, meg­szakítatlan volt és körülérte az egész asztal körvonalait.

Itt közbe kell szúrnom valamit: az ellenzőik szerint a spi­ritiszta szeánszok résztvevői asztaltáncoltatás alkalmával kezeiket az asztalra teszik, és az így létrejövő ,,önkéntelen izommozgások" következtében mozdul el az asztal...! (Ilyen ,,tudományos" előadást a hetvenes évek második felében több­ször is hallottam az akkori Magyar Rádióban, neves akadé­mikusok /!/ részvételével...) Nos, ez alapvető tévedés, vagy rosszindulatú csúsztatás; hogy ne mondjam: csalás. Ugyanis mint szakkönyvekben olvastam, néhány huszadik századi tudományos kísérlet során, ahol a spiritiszta asztaltáncoltatást és egyéb dolgokat ellenőriztek komoly kutatók, az aszta­lokra általában lisztet is szórtak. Éppen azért, hogy nyoma maradjon, ha valaki akár egy kisujjal is megérintené az asz­talt. Az asztal mozgása tehát nem a résztvevők közbeavatko­zása nyomán jön létre!







Mint ahogy ez nálunk is ki lett zárva, éppen ezáltal. A ke­zünket és a belőle létrejött láncot jó arasznyira az asztal fölött tartottuk. Előzőleg hátrébb kellett húznunk a székeket, ugyanis a lábunk nem érhetett az asztal alá, annak lábai kö­zé. Az asztalhoz tehát sem felül, sem alul senki sem ért hozzá, és ez így maradt a szeánsz végéig. Mellesleg mindezt ellen­őrizte, látta a közel álló közönség és a két videokamera is.

A Doktoron nem látszott semmiféle ,,sámáni hatás", olyan volt, mint bármelyikünk a leghétköznapibb szituációkban. Nyugodt volt és egyszerűen fogalmazva beszélt. Semmiféle ünnepélyes hanghordozás, titokzatos viselkedés.

Amikor tehát elég távol ültünk az asztaltól és kezünket egyenesen előrenyújtva létrehoztuk az élő láncot - amely sej­tésem szerint így hat ember akaratát közvetítette ki valahová a Doktor közölte, hogy koncentráljunk. ,,Mindenki erősen gondoljon arra, hogy megidézzünk egy szellemet." Nem konk­rét, valaha élt személyt, egykori ismerősünket vagy történel­mi alakot, hanem csak úgy, egyszerűen egy szellemet...

És itt kezdődtek az én gondjaim. A már említett nevelte­tésem és belém rögződött, megkövesült vélekedések miatt a ,,szellem" szó hallatán nagyokat mulattam ott belül, bár ezt kifelé nem mutattam. Akik közelről ismernek vagy több időt töltöttek már velem, azok tudják, hogy szeretem a tréfát, a vicceket, sokat nevetek. Ez alighanem alaptermészetem lehet, ezért most sem tagadtam meg önmagamat... Egyszerűen nem voltam képes komolyan venni az egészet. Ráadásul kényel­metlen is volt a dolog: elég messze ültünk az asztaltól, de ke­zünket előre kellett nyújtani, mereven, vigyázva, hogy a lánc ne szakadjon szét, hogy a kisujjaim folyton érintsék két szomszédom innenső' kisujjait. Fárasztó ám így ülni még egy percig is. Az ott akkor már vagy tíz percnek tűnt. Mint ké­sőbb kiderült, három és fél perc telt el. A közönséget előzőleg felkérték, maradjon a legtökéletesebb csöndben. A teremben egy légy sem zümmögött, valóban nagy csönd lett.

Csak az én természetem nem nyugodott. Mint máskor is, filmszerűen és mintegy ,,kívülről" láttam a helyzetet, önma­gamat, és az egész igen nevetségesnek tűnt. A nevetést visszatartottam, majd lehajtottam a fejemet és akár a másik öt résztvevő, igyekeztem összpontosítani. De eszembe jutott a vidámságra ingerlő szó: ,,szellem" - óh, micsoda marhaság! Nem megy ez nekem! - és nem igazán tudtam akarni, hogy megjelenjen végre az annyira várt és óhajtott szellem.

Felhívom az olvasó figyelmét, hogy elég felvilágosult em­bernek tartom magamat a másik irányba is - tehát nem állí­tom soha, hogy valaminek csak a tudományos magyarázata létezik, elismerem a megmagyarázatlan jelenségek létezését is. (Elég sok könyvet írtam róluk, amelyek miatt tanulmá­nyoznom kellett számos ilyen jelenség vagy képesség erede­tét, hatásait stb.) Mégis, mindezek ellenére, a ,,szellemekkel" mindaddig valahogyan nem tudtam kibékülni és sokáig úgy véltem, nem léteznek, illetve az egész jelenség mögött valami más van, nem egyszerűen a szellemek, kísértetek világa. Ezt a véleményemet részben ma is fenntartom - mint azt az olva­sók majd látni fogják.

Szóval ott tartunk, hogy fejemet lehajtva ültem a többiek között, és telt az idő. Semmi sem történt. A Doktor is így ült, aztán egyszercsak váratlanul felemelte a fejét és egyenesen rám nézett: - Kicsit jobban kell ám akarni! - mondta megrovóan.

Igaza volt. A mondatnak háromféle hatása volt rám. Az egyik, hogy elszégyelltem magamat - végtére is, hatvan ember várja az eredményt, és én rontom el a dolgot? Miattam vall kudarcot talán a vállalkozás, a próba?







A másik két kérdés sokkal érdekesebb volt számomra. Honnan tudta a Doktor, hogy én lógok ki a sorból? A jelenség önmagában is megért volna egy misét. Nyilván neki is voltak paraképességei. Először is észrevette, hogy van az élő láncban valaki, aki nem eléggé akarja, netán éppenséggel ellenzi is a kísérletet, a szellem megjelenését. Tehát itt már volt egy je­lenség, amelynek nem volt számomra magyarázata, és talán a Doktornak sem — de az biztos, érezte, hogy van egy renitens a csoportban, azért nem sikerül a dolog. A másik: honnan tud­ta, hogy én vagyok az...? Mert nem úgy történt, hogy felnézett és körbe-körbe tekintgetve próbálta kiszűrni, ki lehet az az illető, nem olvasta le egyikünk arcáról sem. Valamiféle su­gárzás működött itt, lélektől lélekig. A Doktor érezte, hogy én ellenzem a dolgot, vagy legalábbis nincs meg bennem a kellő akarat. Hogy én lényegében egy felforgató vagyok, résztvevői álruhában. Vagy a legjobb esetben is csak olyan valaki, aki - erre utaltak a szavai - nem akarja eléggé ugyanazt, amit a többiek.

Tehát azon túl, hogy elszégyelltem magamat, imponált is a dolog. Kezdtem hinni, hogy van a dologban valami, hiszen lám, egyetlen apró és nem is szándékos próbán már kibukott valamilyen hatás, valamiféle megérzés. Tehát ott valami már történt...

Ekkor magamba szálltam. ,,Végtére is, itt van hatvan em­ber és mindegyik szeretne valamit látni. A lelkem mélyén engem is érdekel a dolog, hát miért rontanám el? Miért én legyek az, aki megakadályozza a jelenség létrejöttét - éppen én, aki az efféle dolgok híve vagyok és úgy igazán nagyon is érdekelnek...?"

Mindnyájan ismét lehajtottuk a fejünket és összpontosí­tottunk. Magamba szállva én is nagyon akartam már, hogy jöjjön az a szellem. A kezünk fáradt, de csak tartottuk. Ké­sőbbi vélemény és a filmek tanúsága szerint ismét körülbelül három-négy perc telhetett el teljes csöndben, amikor a Doktor végre felemelte a fejét és köznapi hangon megkérdezte:

Itt vagy, szellem? Ha igen, egy koppanással jelezd!

És ekkor... az asztal megmozdult!

A hosszanti tengelye mentén, a felém eső oldalon emel­kedett fel. Tehát két lába a padlón maradt, a másik kettő - az egyik oldalon - a levegőbe emelkedett, majd nagy koppanás­sal visszaesett a padlóra.

A lélegzetünket visszafojtva figyeltük. Emlékszem, az összes résztvevő keze, tehát az egész élő lánc mintegy vezény­szóra feljebb emelkedett kissé, pár centivel - de anélkül, hogy szétszakadt volna. Ez egy ösztönös emberi reakció volt - szin­te menekültünk volna a csodamódon mozgásba jött bútorda­rab elől.

Jellemző rám, hogy azért a következő másodpercben - még mielőtt az asztal visszakoppant volna a padlóra - már azt figyeltem, vajon ki ért hozzá? Ki emelte meg? Bizalmat­lanságom ilyen esetben, azt hiszem, tökéletesen indokolt volt. Hiszen a kezek mind együtt voltak odafent, messze az asztal­tól és mindenki kezét láttam is - tehát így nem nyúlhattak hozzá. De talán a lábukkal? Ezt viszont az ezerszemű közön­ség vette volna észre, nem is szólva a két videósról. Akik kö­zül az egyik ráadásul, mint említettem, eleve a padlón he­lyezkedett el körülbelül egy méterre az asztaltól és mindent filmre vett. Azt hiszem, nagyon örült a dolognak.

A Doktornak szeme sem rebbent - minden úgy történt, ahogyan az náluk, szakavatott spiritisztáknál naponta több­ször is megeshet, ha éppen úgy akarják. Számára tehát ter­mészetes volt, hogy a szellem némi akadályoztatás után meg­érkezett. Látni persze nem láttunk semmit, senkit. Csak egymást.

A közönség felhördült a látványra, de újra elcsöndesedett.

- Férfi vagy, vagy nő? - kérdezte a Doktor. Mint a bar- kockajátékban, itt is válaszadási lehetőséget kellett adnia a szellemnek, aki nem a saját hangján válaszolt, hanem csak egy földi tárgy mozgatása által. így hát a korábban bevált jelrendszerhez kellett folyamodni: - Ha férfi, egy koppanást, ha nő, kettőt!

Az asztal ismét előttem emelkedett, kétszer. Mindenki látta és mindenki hallotta is, ahogyan kétszer visszaesett a padlóra.

Stílszerűen szólva: kísérteties látvány! Senki sem ér hoz­zá, és az asztal felemelkedik meg lesüllyed... Valójában a hi­deg futkoshatna az ember hátán, ha nem lenne annyira tele az élménnyel, a jelenséggel. És az én esetemben még ekkor is némi visszafogottsággal, sőt szkepticizmussal. Még mindig gyanakodtam, hogy valami csalás lehet a dologban és szor­galmasan figyeltem a környezetet, no meg a Doktort.

Aki újabb kérdést tett fel a szellemnek. Az érdekelte, hány éves lehet. Ezt a jelrendszer miatt nem egy, hanem négy vagy öt kérdéssel és válasszal lehetett behatárolni. Tehát a kérdések így hangzottak: ,,Tíz és húsz év között vagy?" - a válasz két koppanás, vagyis nem. ,,Húsz és harminc között?" - a válasz ismét nem. így végre eljutottunk oda, hogy szelle­münk egy ötven és hatvan év közötti nő. Halálának módjára rákérdezve az derült ki, hogy öngyilkos lett. A Doktor követ­kező' kérdése az volt: ,,Hányadik szférában vagy?"

A szférák a túlvilági szintek, minden szellemnek odakerülése, vagyis evilági halála után végig kell járnia egy több­lépcsős folyamatot, míg ismét visszakerülhet az élők közé, persze már más alakban. Nos, a mi szellemünk ötször kop­pantott egymás után, ismét csak az asztal felém eső oldalát emelgetve. Ez végre feltűnt a Doktornak is, és a következő kérdést feltéve gyorsan hozzámondta: ,,Most az asztal másik oldalán adj választ!"

És ekkor a válasz koppanások valóban a velem szembelévő oldalon valósultak meg. De csak abban az egy esetben - utána a válaszok ismét visszatértek a felém eső oldalra. Még mindig furcsa érzés volt nézni, ahogyan az asztalka minden evilági közreműködés nélkül, felrúgva a fizika összes ismert és elismert törvényét, mozog ide-oda, fel-le.







A Doktor ekkor kifogyott a kérdésekből és társasági han­gon odaszólt nekünk, kérdezzünk már valamit mi is. Ezt a ,,társasági hangot" azért jelzem külön már másodszor is, hogy mutassam: szó sem volt semmiféle misztikumról! Nem keltet­tek ilyen hangulatot semmilyen eszközzel vagy módszerrel. Nem is volt olyan érzésünk, hogy ez misztikus lenne - bár a szellem kétségtelen ottléte azért hatást gyakorolt ránk, ez tagadhatatlan.

Megkérdezték még tőle, életében magyar volt-e? A válasz: igen. Aztán valaki feltette a kérdést, hogy újjászületik-e még ebben a században? Igen. A Doktor közbeszólt és egy hátbor­zongató kérdést adott fel a szellemnek: amikor majd újjászü­letik, rokona lesz-e valamelyikünknek, akik itt ülünk most az asztal körül? Azt hiszem, egyikünk sem kívánta ezt a rokon­ságot, én biztosan nem, bár nem tudnám megindokolni, mi­ért. Talán az előző öngyilkosság miatt, vagy más okból? Meg­könnyebbültünk, hogy az asztal kétszer koppant - ismét csak az én oldalamon. Hogy világos legyen: a szellem az összes, tíz-egynéhány kérdésre úgy adott választ, hogy az asztal hosszanti tengelye mellett emelkedett fel az egyik oldalon, két lába volt a levegőben, a másik kettő a padlón maradt. Ezt a filmek is igazolták.

Ekkor azonban a Doktor - olyan arccal, mint aki most valami meglepetést készít elő ,,ezeknek a gyerekeknek", mármint nekünk, éretlen és kezdő spiritisztáknak - így szólt a szellemhez:

- Kérlek, emeld fel az asztalt!

Megint elállt a lélegzetünk és mind a hatan, a két kezünk között, a fekete asztalra meredtünk. Mögöttünk, körülöttünk és részben felettünk a színpadról lenéző emberek és a videó­sok szeme láttára az asztal ... valóban emelkedni kezdett! A Doktor félhangon adott közben egy technikai utasítást; arra figyelmeztetett bennünket, ne eresszük szét az élő láncot. Az asztal pedig valóban lebegett! Mind a négy lába elhagyta a talajt és lassan, de biztosan jött felfelé. Ha nem láttam volna a saját szememmel alig negyven-ötven centiméter távolság­ból, ott ülve mellette, bizony aligha hinném el!

És nem nyílegyenesen, lapjával pontos-vízszintesen emel­kedett, hanem kissé bizonytalanul, mondhatni imbolyogva. Vagyis úgy, ahogyan egy kis erővel rendelkező valaki emelné fel az asztalt. Nyoma sem volt valamiféle gépies mozgásnak, pontosságnak.

Olyan volt ez, mintha közülünk valaki próbálná meg­emelni azt az asztalt, például egy kézzel. Neki sem menne ez olyan simán! És ekkor a Doktor csak ennyit mondott:

- Nyomjuk vissza! De úgy, hogy a lánc maradjon együtt!

A hat ember tizenkét keze együtt tenyereit az asztalra.

Ez volt tehát az egész szeánsz alatt az egyetlen pillanat, ami­kor megérintettük az asztalt - de ezt most felszólításra tet­tük. Tenyereink az asztallapra szorultak, nyomtuk...

Éreztük az ellenállást!

Tehát volt ott egy erő, amely felfelé nyomta az asztalt! Mi meg lefelé, a padló irányába. Tudom, jól hangzana, ha most leírnék itt egy jókora birkózást az ismeretlen erővel... De nem volt ez birkózás, ám el kell ismerni: éreztünk egy erőt. Mint­ha egy gyerek nyomná fel az asztalt, amit persze a hat felnőtt nagyon könnyen legyőzött. Sikerült visszanyomnunk az asz­talt a padlóra, hamarosan mind a négy lába ismét azon állt.

A Doktor ekkor így szólt:

- Köszönjük, hogy eljöttél közénk, szellem, most elbocsá­tunk téged!
De még várnunk kellett egy percet, nem engedve szét az élő láncot. Aztán a Doktor elvette a kezét, mi is így tettünk. A közönség akkor mozdult - akárha hallgatag szobrok eleve­nedtek volna meg. Az amatőr videós feltérdelt a padlón - majd felállt - olyan átszellemült arccal, akárha a Holdra szállást filmezhette volna le egészen közelről. Sikerült a fel­vétel, mondta.

A közönség szétoszlott, hangosan kommentálva a dolgot. Mindenki nagyon fel volt dobva. Eloltották a gyertyákat, be­szélgettek. Az is hozzátartozik a történethez, hogy utána akartak még egy ,,táncoltatást" rendezni, de a Doktor nélkül, akinek egy másik teremben más elfoglaltsága akadt. Viszont az iménti kísérlet láttán hat másik amatőr úgy látta, már mindent tud és sikerülni fog. A ,,kellékek" is rendelkezésükre álltak... Újra meggyújtották a gyertyákat, leültek, összetették kezeiket, koncentráltak stb.

De ekkor nem jött el semmiféle szellem.







Most elemezzük röviden, mi is történt.

Előrebocsátom, hogy a legjobb, amit tehetünk: mindenféle misztikus beidegződéstől mentesen vizsgáljuk meg a történ­teket. Ne figyeljünk semmiféle mellékes körülményre, pró­báljuk elfelejteni az életünk során előzőleg hallott babonákat a kísértetekről, a lekicsinylő vagy éppen a jelenséget felma­gasztaló véleményeket. Önök is tartsanak velem, a leírásom alapján úgy, mintha ott lettek volna a helyszínen. Csak azt elemezzük, ami valóban történt, semmi mást!

Ekkor a következőkre kell összpontosítanunk. Adva van tehát először is a helyszín, amely nem manipulált és nem elő­készített. Semmi jele nem volt annak, hogy ott valaki előzőleg rejtélyes drótokat, láthatatlan szálakat húzott volna ki, netán a padló alá építettek volna különféle titokzatos szerkezeteket. Ezt a Doktor és társai - ha ugyan voltak ilyenek - már csak azért sem tehették meg, mert ők is aznap délelőtt érkeztek a helyszínre és csak ott derült ki, milyen termekben lesznek a programok, akkor osztották ki a ,,szerepeket", állapították meg a fellépések sorrendjét. És ami legfontosabb: akkor már ott is volt a közönség, azonnal eléje léptek az előadók és az a terem végig foglalt volt.

A szemünk láttára sem végeztek ott semmiféle előkészí­tést. így, mondhatni ,,szűz" terepen, ott előttünk kezdődött az előkészület, ami a három gyertya meggyújtásából, az asztal középre helyezéséből állt. Ha úgy tesszük fel a kérdést: mi lehet a trükk? - akkor is nemleges a válaszunk. Az asztal fölött nem volt semmiféle láthatatlan fonal vagy ,,damilszál", hisz a kezeinkkel ott hadonásztunk fölötte már előtte is. Alul, az asztalba építve sem lehetett valamilyen ,,ugráltató" vagy ,,emelő", hisz azt is sokan nézték és alulról filmezték is. Az asztalhoz senki nem ért hozzá, amit a jelenlévők és úgyszin­tén a video felvételek tanúsítanak. De mi magunk, résztvevők is tanúsítjuk, hiszen ezt észrevettük volna.

A húszas években, a rádióhullámok elterjedésének idején volt egy olyan vélemény - magyar szakmunkákba is bekerült -, hogy a spiritiszták mind csalók, akik a távolból rövidhul­lámmal mozgatják a tárgyakat. Ez a ma már ritkán hangoz­tatott vélemény két logikai dolgon bukik meg. Az egyik: azóta számos kísérletet folytattak paraképességű médiumokkal, valamint spiritiszta jelenségekkel, ahol nyilvánvalóan gondol­tak erre és kizárták az elektromágneses hullámok jelenlétét, alkalmazását.

A másik, még frappánsabb ok: a mozgalom 1848-ban in­dult hódító útjára, és akkor még senki sem ismerte a rádió­hullámokat, még kevésbé azok ilyen gyakorlati alkalmazha­tóságát... De gondoljunk csak bele: a mozgalom vidéki házak­ban, városi otthonokban szerveződött és első fél évszázadában lelkes amatőrök, a dologban (és a túlvilági életben) igencsak hívő emberek működtették. Ok táncoltatták az asztalokat. Ha akadt is köztük egy-egy csaló, aki ilyen vagy olyan módokon próbálta ,,befolyásolni" a jelenséget - nem oszt és nem szoroz, mert a nagy többség valóban táncoltatta az asztalokat min­denféle trükkök nélkül. Egyszerűen hittek a dologban. Ez számukra így volt természetes.

Ha pedig valaki azt feltételezné, hogy a Doktor - vagy a teremben a közönség között megbújt társa (,,cinkosa"?) - parapszichológiai képességekkel rendelkezik és telekinetikus módon ő mozgatta távolról az asztalt - az bizony csak egy másik sínpárra teszi át ugyanazt a megmagyarázhatatlan dolgot. Hiszen a telekinetikus képességek mibenlétéről vajmi keveset tudunk - talán annyit sem, mint a spiritiszta jelensé­gek legérdekesebbjéről, az asztaltáncoltatásról. Azon felül a múlt század végén vagy a huszadik század húszas éveiben szerte a világon naponta több ezer asztaltáncoltatás történt - annyi parafenomén pedig sohasem létezett egyszerre a vilá­gon, ma sem, amikor az emberiség az akkori létszámnak a duplájára, sőt háromszorosára duzzadt.

Mellesleg a spiritiszta ügyekben, ahányszor csalást fedez­tek fel, az majdnem mindig a médiumok körül történt. Az ő halottlátásuk, jóslataik, a helyszínen produkált jelenségeik (pl. a híres-hírhedt ektoplazma) volt az, amiről sokszor bebi­zonyosodott, valami ,,nem stimmel" velük.

Tehát mechanikus úton nem mozgathatták az asztalt, s az is valószínűtlen, hogy egy telekinetikus képességű ember ilyesmikre pazarolná a tehetségét. Ha ugyanis tényleg képes lenne tárgyakat mozgatni a távolból, akkor azt mint saját képességét mutogatná, nem pedig afféle cirkuszi, névtelen ,,antermannként" dolgozna be másoknak.

De az asztal mozgott! A fizika tankönyveinkben leírt tör­vényei ellenére mozgott, ez nem volt érzékcsalódás. Még ha sikerülne is hatvan embert egyszerre elaltatni vagy más mó­don, mondjuk, hipnotizálva megtéveszteni, a videokamerák­kal ez nem sikerülhet. Azonkívül mi, akik ott ültünk körülöt­te, nem kerültünk semmiféle lelki ,,más-állapotba", egész idő alatt magunknál voltunk, sőt, például az én esetemben nyil­vánvalóan volt egy ellenkezési, lázadási folyamat, amikor nem rendeltem alá magamat az általános elvárásoknak, sőt kifejezetten elleneztem a dolgot, nem hittem benne.

A törvényeinkkel ellentétben tehát megmozdult az asztal, amelyhez senki sem ért hozzá. De nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy ez a mozgás logikus kérdésekre logikus válaszok soro­zatát adta!

Szerintem itt van a dolog kulcsa! Ha az asztal össze­vissza kopogott-mozgott volna, a dolog csupán érdekes lenne, s törhetnénk a fejünket, vajon mitől mozgott. De a kérdés­felelet játék során a jelenség kapott egy értelmes tartalmat. Valamilyen mögöttes erő - nevezzük így, jobb szó híján — a világnak ebben a részében feltett kérdésekre egy másik világ­ból, ahol nem ugyanezek a fizikai törvények uralkodnak - értelmes válaszokat küldött.

És nemcsak egy-egy válasz ,,passzolt" az előzőleg feltett kérdéshez, hanem a válaszok sorozata is egy logikus egységet alkotott! Nem tagadható tehát legfőbb állításunk: a válaszo­kat valamilyen értelem adta nekünk!

És itt kezdődik tulajdonképpen mindaz, ami miatt egy ilyen könyv is születhet, és született. Nem ez az első persze; már nagyon sokan próbálták megfejteni az efféle jelenségek mögötti titkokat. Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy ez ép­pen nekünk sikerül majd. De menjünk tovább a megkezdett parapszichológiai úton.

Ha tehát az asztalt, mégpedig kizárólag válaszadás céljá­ból, egy másik értelem mozgatta - akkor az az értelem hol helyezkedik el?

A kérdés csak első pillantásra látszik álszentnek. Száz emberből kilencvenkilenc persze rávágja: a túlvilágon, a más­világon! Az effélékkel foglalkozók pedig másik dimenziókat emlegetnek majd. Lehet, igazuk van, lehet, hogy nincs. Egy viszont biztos: az asztal útján válaszoló értelem — értelmes lény - nem itt van. Hiszen ha itt lenne, aligha lenne képes fél órán keresztül a távolból mozgatni egy kb. 20-25 kilogrammos tárgyat - tudomásunk szerint erre még Úri Geller sem képes.

Ugyanakkor megkérdezheti valaki: fontos ez? Mit számít, hol van az az értelem - ha csakugyan létezik? Hová bújt vagy hová került az a lény, amelyik nekünk válaszolgat?

Rendben van, ne firtassuk (hisz úgysem tudunk válaszol­ni). A következő kérdés az lehet, miért válaszol?

Csakugyan, miért? Abban a másik világban létező értel­mes lénynek mi érdeke fűződik ahhoz, hogy válaszoljon az evilági kérdésekre? Azt mondhatnánk, nincs ilyen érdek. Vá­laszol, mert válaszolni van kedve, de hányszor nem válaszol? Sem ő, sem más? A sikertelen ,,szellemidézések" oka lehet például ez is. Abban az időpontban (ha a túlvilágon egyálta­lán számít valamit az időpont kifejezés...) egyszerűen nincsen odaát senki, akinek kedve lenne szóba állni, azzal a magyar, argentin, kanadai vagy svéd spiritiszta csoporttal, amely ép­pen meghívja, keresi őket. Lehet, nekünk a leírt esetben egy­szerűen csak szerencsénk volt? Valaki odaát olyan kedvében volt, hogy akaródzott neki velünk beszélgetni? És amikor egy másik csoportunk próbálkozott fél órával később, már ,,senki sem fogadta a hívást"?







A következő kérdés - miután nem jöttünk rá, mi lehet a másik oldal érdeke - az, hogy vajon nincs-e más módszer? Hiszen ha valaki onnan át tud nyúlni ide, a mi számunkra láthatatlan és érthetetlen módon mozgatni tud egy itteni tár­gyat, miért nem alkalmaz valami normálisabb módot? Példá­ul miért oly gyakori az asztal nevű bútordarab ebben a témá­ban? Igaz, vannak különféle más tárgyak, szájukkal lefelé fordított poharak és íróeszközök is, amelyeket állítólag moz­gatni képesek a túlvilágiak. Mégis, az asztal lett a leggyako­ribb. Gyanítom, ennek oka nem bennük, hanem bennünk, emberekben keresendő. A mi kényelmességünk tette, hogy az asztal, különösen a kisméretű, ennek a célnak megfelel, és nem törékeny vázákat vagy jókora szekrényeket szeretnénk amazokkal megmozdíttatni.

Újabb kérdés: valóban szükség van-e az üzenetek küldé­sére? Mármint az ő részükről - ide, nekünk? Hogy mi kíváncsiak vagyunk, ez érthető', hiszen a két világ közül mi még csak az egyiket ismerjük, ők viszont mindkettőt. Nekünk van szükségünk információkra, nem nekik. Mi hát az oka, hogy hajlandók megosztani velünk néhányat a túlvilági hírekből? Az én esetemben például a szellem-hölgy zavartalanul mesélt öngyilkosságáról, de arról is, hogy odaát a hányadik szférá­ban tartózkodik éppen, és hogy mikor fog újjászületni stb. Az ott feltett kérdések alapján úgy tűnt, nincsenek titkok, ami­ket meg ne osztana velünk. Nincs okunk azt hinni, más ko­rokban más spiritisztáknak nem válaszoltak volna ugyanígy. Ha nem is túl részletesen, viszont őszintén.

És még nem fogytunk ki a kérdésekből: lehetséges-e, hogy más úton-módon is tudnánk kapcsolatot tartani a szellemvi­lággal? Lehet, valaha a krónikákban a spiritiszta kapcsolat- tartásnak ez a formája éppen olyan nevetséges és túlhaladott lesz, mint ahogyan ma a kőbaltás ősemberekről beszélünk? Ha eljön az idő, amikor felfedezzük a modern módszereket arra, hogy még több, sokkal több információt szerezzünk arról a másik világról és lakóiról?

Az sincs kizárva, hogy ezeket a módozatokat éppen most tanuljuk."


Link








 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Nemere István: A fele sem igaz!
  2022-11-17 20:00:51, csütörtök
 
 







Nemere István: A FELE SEM IGAZ!




Nemere István (Pécs, 1944 -) író, műfordító. Rendkívül termékeny szerző, 2018-ig már több mint 700 könyve jelent meg magyar nyelven, amely szám magyar rekordnak számít. Műveinek eladási példányszámai eléri a tizenegymilliót. Főleg sci-fi könyvei és paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de több más műfajban is publikál.

Számos nyelven adták ki műveit, köztük perzsául és eszperantóul is - ami azok belső értékeinek elismerését is jelenti. Az 1990-es években kétszer egymás után megválasztották a Nemzetközi PEN Club eszperantó csoportja elnökének, aminek alapján a Svéd Akadémiánál javaslatot tehet valakinek irodalmi Nobel-díjra való jelölésére. Csodálkozom rajta, hogy PEN Clubtagsága ellenére a Magyar Írószövetségbe nem vették fel - vajon a magyar szövetség magasabb minőséget képvisel? Bevallása szerint munkamániás, megrögzött optimista és a politikát kerülő ember.



Az ember, akinek 700 könyve jelent meg..., bocs, nem is, most már 701

Link



A FELE SEM IGAZ!


Azoknak szánom a kis írást, akik ezt a honlapot olvassák. Az itt olvasottakat nyugodtan adják tovább másoknak is.

A szokásos író-olvasó találkozóimon gyakran felteszik nekem a kérdést: mi a helyzet a klímaváltozással, a közelgő katasztrófával? Igazuk van-e az ,,ökológiai Nostradamusoknak", a katasztrófa-jósoknak? Több mint húsz éve mást sem hallunk, csak azt, hogy bolygónk egy klíma katasztrófa áldozata lesz hamarosan és bizony könnyen kipusztulhat az emberiség is. Azt harsogják, hogy az ember által végzett ipari tevékenység okozza a környezetszennyezést, ami most, lám, végzetszerűen visszaüt ránk és elpusztítja civilizációnkat.

Halljuk, hogy olvadnak a sarki jegek, 60 vagy akár 100 métert is megemelkednek majd a tengerszintek, a világóceán nyeli el a Föld legnagyobb városait, országait, népeit. Hogy a széndioxid milyen veszélyes anyag, bele is pusztulunk nemsokára... Hogy a végzetes felmelegedés miatt a magyar alföldön sivatag lesz tevekaravánokkal, másutt milliárdnyi ember fog éhen halni, hisz nem lesz mezőgazdasági termelés, és óh jaj, ott van az üvegházhatás!

Mindezek után kitalálták a Cszéndioxid-kvótákat,
ami önmagában is jelzi, hogy mekkora a baj, már adagolni kell a gyógyhatásokat, ha azt akarjuk, hogy az emberiség megmaradjon...

Nézem ilyenkor az érdeklődő, de inkább aggódó arcokat, és nem sajnálom őket: ,,Most megtudjátok az igazságot". És csakugyan, az arcukba vágom:

Ennek a fele sem igaz! Ki tudja, mennyi a széndioxid aránya a légkörben,amit belélegzünk? Mivel a pánikkeltés már itthon is évtizede folyik, az átlagemberek azt hiszik, hogy a széndioxid igen-igen nagy mennyiségben van jelen a légkörben. A legtöbben 21-30 százalékra tippelnek. Én meg mutatom: lefelé! Licitáljanak csak lefelé! Tíz százalék, mondják a bátrabbak, de a legtöbben nem mernek 15 alá menni. Én meg várok tovább. Kilenc, nyolc, hét... Ilyenkor megszánom őket és elmondom: a széndioxod aránya az egy, azaz egy százaléknak kevesebb, mint a harmada: 0,28 század százalék! Döbbenten néznek. Sokkal, de sokkal többnek hitték. Talán nem is véletlen, hogy a klima tudósai - vagyis akik nagyobbrészt csak annak képzelik magukat - ezt a nevetségesen aprócska arányt sohasem emlegetik a nagyközönségnek szánt dolgozataikban. Mondhatom úgy is: elhallgatják.

Aztán elmesélem nekik, hogy bizonyosan nem igaz a tétel, miszerint most hirtelen romlásnak indult az időjárás és nekünk ,,annyi". Már csak azért sem, mert 650 ezer évre visszamenően nagyjából pontosan tudjuk, milyen volt a klíma a Földön, hála a sok százezer vagy millió éves jégrétegekbe fagyott zárványoknak és egyéb bizonyítékoknak. Geológiai adatok akár 500 millió évre (!) visszamenően is bizonyítanak. Éppen akkoriban a széndioxidból 23-szor annyi volt a légkörben, mint most - ennek ellenére a Föld akkoriban éppen lehűlt!

Kedvenc ,,érvük" az, hogy semmi baj sem volt a Föld klímájával, míg az ember el nem kezdte az ipari tevékenységét, de azóta aztán jöttek a bajok csőstül, gyors felmelegedés, ózonlyuk, stb. Az a ,,rossz" hírem van a klíma-blöffölőknek, hogy ebből egy szó sem igaz. A fentiekből is látható, hogy a mainál sokkal szélsőségesebb időjárás-változások történtek a Földön akkor is, amikor ember nevű élőlény itt még nem élt. Csak egy példa: éppen 120 ezer évvel ezelőtt, amikor még kőbaltákkal felszerelt őseink sem tömegesen nyüzsögtek e bolygón, pontosan a mainak megfelelő ,,klima-katasztrófát", felmelegedést kellett elszenvedniök...

Megesett az is, hogy egyes vidékeken alig 4500 évvel ezelőtt 15 fokot emelkedett a hőmérséklet pár száz év alatt. Az olvadó jegek miatt azonban mégsem öntötték el az óceánok a szárazföldeket. Talán azért sem, mert mint azt bárki kipróbálhatja egy pohár vizzel és pár jégkockával: ha a vízben elolvadnak a kockák, éppen akkora marad a vízszint a pohárban, mint előtte volt...

Az említett 650 ezer év alatt bizonyíthatóan a mainál sokkal magasabb is volt a széndioxid aránya, hol felment, hol le, és mégsem történt semmi baj. A régi időkben, kb. 2,5 millió évre visszamenően egymást váltották a felmelegedések és lehűlések, egy-egy ciklus több százezer évig is eltartott. A mostani felmelegedés már 12 ezer éve elkezdődött, és ha eléri a csúcspontot, majd hűlni fog újra - ez a bolygó természetes rendje.

Lehetne mesélni arról, hogy a ,,Wikileaks" - titkos iratokat kiszivárogtató akció - sajátos melléktermékként kilopta a világ vezető klímakutató intézeteinek levelezését is, amiből egyértelműen kiderült, hogy neves tudósok - több tízmillió dollár vagy font juttatás fejében - a tudományos adattárba csak azokat az adatokat sorolták be, amelyek a felmelegedést bizonyították,[az azokkal ellentétes adatokat kihagyták. Óriási botrány volt, amikor ez kiderült - de erről valahogy nem esett szó a magyar médiában.

Aminthogy arról sem, hogy a Greenpeace környzetvédő (?) szervezet egykori vezetője otthagyta az intézményt, mert rájött, hogy ott is csak a felmelegedésre és klímakatasztrófára ,,hajtanak", eltagadják az ezzel ellentétes bizonyítékokat.

Aztán tetszik-e tudni - kérdem az ilyenkor már döbbenten néző hallgatóimat - hogy még 1992-ben sok tudós megfogalmazott egy ún. ,,Heidelbergi Nyilatkozatot", amiben azt állítják, hogy a klímakatasztrófa csak egy kitalált dolog, és bár tényleg van felmelegedés, annak semmi köze az ember ipari tevékenységéhez, hanem része a szokásos, nagyléptékű és ciklikus földi klímaváltozásoknak. Tudják-e, hogy ezt máig immár 31 ezer ismert és kevésbé ismert tudós, köztük Nobel-díjasok is aláírták - de nem tudják ismertetni álláspontjukat a világgal? Merthogy az összes eddigi nagy nemzetközi klíma-konferencián nem engedték felolvasni a Nyilatkozatot! Így az csak az interneten terjeszthető.

Ha mégsincs nagy baj, akkor minek ez az egész cirkusz?- kérdik olvasóim, én pedig csak félig tárom szét a karjaimat. Mert csak annyit tudok, amit mások: az államoknak, a kormányoknak nagyon is kapóra jött a dolog, mert ezzel ismét kotorászhatnak az autógyártók és sok más cikket előállító vállalatok, valamint az egyszerű polgárok zsebében. Új adók, környezetvédelmi terhelési adók, ilyen-olyan színvonalakat elérő ,,széndioxiddal a környezetett terhelő beruházásokért" szedhető adók özönlenek a kincstárakba, no és az abszurdok abszurdja: a széndioxid-kvótákkal történő kereskedés! Azaz: hogyan lehet pénzt csinálni a semmiből.

Arról van szó, hogy a klíma változásai ciklikusak, és azokat nem az emberek okozzák. A holocén korban melegebb volt, mint ma, a sarki jégsapkák területe a mainak a felét sem érte el. De éppen a mai helyzet mutatja, hogy amint ismét változik a klíma, csökken a felmelegedés, a jegek visszahíznak eredeti állapotukra.

A felmelegedés katasztrófális hatásait kutató (és azokat hihetetlen mértékben eltúlozó) és publikáló tudósok manapság évente több mint 50 milliárddollár támogatást kapnak. Viszont akik azt szeretnék bebizonyítani, hogy ezt nem az ipari tevékenység okozza, azoknak évente...10 milliónál is kevesebb jut! És azért ezen is érdemes elgondolkozni.

Szóval ilyenkor azt mondom a hallgatóknak: ne higgyenek el mindent, amit az Al Gore-féle ál-környezetvédő ,,próféták" és sok más csaló hirdet teljes gőzzel. Higgyék el, hogy az ún. ,,kiotói klima-egyezmény" valójában az utóbbi évtizedek legnagyobb politikai-intellektuális csalása, tulajdonképpen egy világraszóló botrány volt. És hasonlóan gondolkodhatunk minden ilyen klíma-konferenciáról, a ,,felmelegedés katasztrófális hatásainak kivédérésől" szóló intézményről, kezdeményezésről.

A legrövidebben azt mondhatjuk: a ma hangadó ,,klíma-szakértők" nagy tévedésben vannak. Ugyanis nem azért melegszik a légkör, mert több benne a széndioxid - hanem fordítva: azért van több széndioxid a légkörben, mert melegszik a Föld! Az okot tévesztik össze az okozattal.

És a végére szoktam hagyni a frappáns mondatot: már csak azért sem lehet földi eredetű a felmelegedés oka, mert hiszen a távolból is detektálható módon jelenleg éppen növekszik a felmelegedés a... Mars bolygón is! Ami ékes bizonyítéka annak, hogy az okot egy harmadik, külső tényezőben kell keresni, ez pedig maga a Nap. Az okozza a földi klíma erőteljes változásait, amelyekre nincsen hatásunk, de nem is kell, hogy legyen. Szélmalomharc, amit a széndioxiddal művelnek, és ostobaság, amikor itt az ember szerepét emlegetik.

Nemere István







Szerkesztő megjegyzése:

A levegő összetett test. Nem vegyület, hanem keverék: gázelegy.

A 21 térfogatnyi % oxigénem túlmenően, 78 térfogatnyi % nitrogén az állandó fő alkotó része.
Tartalmaz széndioxidot, vízgőzt, nemesgázokat, kevés hidrogént, ózont, nitrogénoxidot, kényvegyületeket, port stb.

A 400 ppm széndioxid koncentráció a levegőben azt jelenti, hogy egymillió levegő keveréket alkotó részecskék között 400 széndioxid molekula (részecske) van, kémiai természet tekintve színtelen gázvegyület. A 400 ppm széndioxid jelenlét a levegőben = 0.04 térfogat százaléknak felel meg.


http://klimaszkeptikusok.hu/?p=267

Link



A klímaváltozás vagy a globális felmelegedés - A kampány valahogy így kezdődött...

Link











 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 67 
2021.03 2021. április 2021.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 36 db bejegyzés
e év: 320 db bejegyzés
Összes: 4830 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1707
  • e Hét: 8051
  • e Hónap: 34674
  • e Év: 172046
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.