|
 1/36 oldal 
|
Bejegyzések száma: 350
|
|
|
|
|
|
2024-04-21 19:51:47, vasárnap
|
| |
| |
Zsolnay Vilmos
(Pécs, 1828. április 19. - Pécs, 1900. március 23.) a Zsolnay-porcelánmanufaktúrát világhírűvé tevő keramikusművész.
Bár festőművésznek készült, apja kívánságára 1853-ban átvette a családi üzlet irányítását, majd 1863-ban bátyja pécsi agyagárugyárát. Miközben a manufaktúrát fejlesztette, végig alkotó művész maradt. Nagyon fontosnak tartotta új kerámiaanyagok kifejlesztését. Zsolnay Vilmos 80 helyi és környékbeli agyagfajtát jegyzett fel 1866-tól, sokat kísérletezett velük. Az ő találmánya az ún. porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit (eredetileg pyrogranit). A Wartha Vince által feltalált, eozinnak nevezett lüszteres máz technikájának kidolgozásában is közreműködött. Zsolnay gyára volt a világon az első, amely ezzel a titkos összetételű. zöld és kék színekben pompázó anyaggal dolgozott (az eozin különlegessége, hogy színét nem anyaga, hanem a megtörő fény adja), mely 1891 unikum jelleget ad a pécsi porcelánmanufaktúra által készített porcelánoknak.
1873-tól bel- és külföldi kiállításokon mindenhol sikert aratott. Kiemelkedő sikere volt 1878-ban, hogy a párizsi világkiállításon elnyerte a nagydíjat (Grand prix), s a francia Becsületrenddel is kitüntették. Később megkapta a Ferenc József-rendet, Pécs városa pedig díszpolgárrá avatta.
Tervezőként ő alkalmazott először neves képzőművészeket (így a korán elhunyt Klein Ármint is). Zsolnay Vilmos vállalkozása számos építkezésre szállított díszítőkerámiákat. A korszak nagy építészei (Steindl Imre, Lechner Ödön, Árkay Aladár vagy épp Schulek Frigyes is) előszeretettel alkalmazták a Zsolnay-féle épületkerámiát, azaz az épület külsőkön használható kőcserepeket. A manufaktúra munkáit megtalálhatjuk a Földtani Intézet, az Iparművészeti Múzeum, vagy a Fővárosi Állatkert Elefántházának cserepeiben, a pécsi Postapalota címerében, a kecskeméti Cifra palota (városháza), a Mátyás-templom, a kassai dóm díszítéseiben és számos más helyen az országban. Eozinnal bevont szökőkút áll például Kaposváron, melyet éppen a rejtélyes anyag alkalmazójáról Zsolnay-kútnak neveznek. A díszítőelemek, dísztárgyak gyártásán kívül a gyár foglalkozott ipari célú termékek, például szigetelőanyagok előállításával is.
Zsolnay Vilmos a ,,legnagyobb magyar fazekas" 1900. március 23-án hunyt el, akkor a pécsi Budai városrész ótemetőjének Szent Mihály-kápolnájában temették el.
- akinek már apja életében is döntő szerepe volt a cég gazdálkodásában - melynek töretlen fejlődését megtörte a két világháború, majd a vállalkozást 1945-ben állami tulajdonba került. A pécsi gyár 1974 óta viseli újra a Zsolnay nevet, hazánk egyik legnépszerűbb és legszínvonalasabb árucikkét reklámozva szerte a világban. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-21 18:31:31, vasárnap
|
| |
| |
Micsoda életút!
1738. április 20-án született Jelky András, a világjáró bajai szabólegény.
Egy bajai szabómester 1738. április 20-án született András nevű fia vándorútra indult, Prágán át Franciaországba akart eljutni, ám a bajorországi Hanauban erőszakkal besorozták. Sikerült megszöknie, de a hollandiai Nijmegenben másodszor is kaszárnyában találta magát, 1755-ben, a gyarmati hadsereg újoncaként egy Holland-Kelet-Indiába tartó hajóra tették. Jelky András kalandjai akkor kezdődtek igazán, amikor hajó elsüllyedt Egy holland vitorlás mentette meg, amelynek kapitánya szabóként alkalmazta. Egy évig a dél-amerikai Suriname-ban élt. Haza akart hajózni, de Málta partjainál kalózok fogságába esett. Rabszolgaként került egy török hajóra. Onnan egy portugál hajóra szökött. Így jutott 1757-ben Makaóról Kantonba, majd a holland hadseregbe belépve Batáviába, a mai Djakartába. Itt a Holland Kelet-Indiai Társaság elnöke, Albert Parra szabójaként dolgozott, de visszaküldték a katonasághoz. 1760-ban kötelékével Ceylonra utazott, ahol kannibál bennszülöttek fogságába esett, Fel akarták feláldozni, de, a törzsfőnök leányával egy trópusi szigetre szöktek. Innen egy holland hajó ismét Batávia vitte. A sziget kormányzója örömmel fogadta visszatérő szabóját. Jelky tiszti rangot kapott és vagyont szerzett, Ő felügyelte Batávia polgári őrségét. Titkos tanácsosként számos diplomáciai küldetésben vett részt a szigetvilágban és Japánban. 1772-ben, a kormányzó halála után Hollandiába hajózott, majd 1777-ben, 23 év után érkezett Bécsbe, A kalandos életű utazó rendkívül népszerű lett, még Mária Terézia is fogadta. Budán telepedett le, ahol 45 esztendős korában tüdővészben meghalt.
Szülővárosa 1935-ben Medgyessy Ferenccel készíttette el elemlékművét..(328-24)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-05 18:56:48, péntek
|
| |
| |
A széki ember a természet jeladásaiból is ki tudta olvasni a mértéktartást.
Ha a kakukk megszólalása után kezdte meg a szalonnát, akkor talán az kitartott az őszi munkálatok végéig, s ha már az ember kivárta azt a sok időt
decembertől áprilisig! - megérdemli hozzá a tavasz ajándékát, a martilaput.
Esténként a lányok a ház zajától félrehúzódva, térdükön kinyitják féltve őrzött "emlékes" füzetüket, hogy abba újabb tavaszt és szerelmet dicsőítő éneket, verset másoljanak, és színes virágbokrétákkal illusztrálják azokat, no meg legyen mivel dicsekedni a polgár estéken - kedd, csütörtök az őket felkereső igaz választottjuknak, akik titokban már előleget adtak a majdani lakodalmukon muzsikáló bandának.
A lánykérések ugyan még nem történtek meg, de a komoly legények szentül meg vannak győződve arról, hogy nem kapnak kosarat, hiszen nem egyszer történt már meg, hogy a nagymosást is keddre vagy csütörtökre időzítették a lányok, hadd lássa a legény, s aki arra jár, hány inget, pendelyt, szoknyát, párnacsúpot, szőtt és varrott terítőt lenget náluk a szél, és ezeket mind-mind akkor kezdték beszedni a szárítókötélről - más teendőik előbbrevalóságára hivatkozva, mikor a legény már az ajtó előtt köszörülte a torkát. Ott szembesülhetett a nyílt titokkal.
Széken olyan minden, mint a tavasz érkezése: nyílt titok! Itt a történéseket mindig a nyílt titkokból áradó következtetések segítették életre. Alighanem a kertekben égnek meredő, derékig fehérre meszelt fák is előre tudják, hogy virágaik csakis fehérek lehetnek..."
Széki Soós János: Harmatból egyszer tavasz nyílik
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-04-02 21:50:58, kedd
|
| |
| |
Gyermekkoromban még láttam pár szomszédnál , manapság csak falumúzeumokban gyönyörködhetünk bennük.
A tulipán motívum igen gyakran jelenik meg fafaragásokban, himzésekben, nótákban és nem utolsósorban virágoskertjeinket díszítik szebbnél szebb színben. Jelenleg az én kertemben virítanak gyönyörű piros tulipánok.
Nevezzük menyasszonyi ládának, tulipános ládának, a mai szóhasználatunkban mind ugyanazt jelentik funkciójuktól vagy díszítésüktől függetlenül, mert így terjedt el egy ideje. Tudni kell azonban, hogy nem minden magyar tájegységünkön volt szokás tulipánmotívumot festeni a ládára, például a palócoknál ezeket rózsás ládának nevezték, de ettől függetlenül a tulipános megnevezést egyaránt használjuk ezekre is egy idő óta.
Régen kelengyetartó mivoltára való tekintettel többféle neve is volt: menyasszonyi láda, hazai láda, kiadó láda, parafernumos láda, ruhásláda, a díszítése miatt tulipános, tulipántos láda, rózsásláda. Történetéből kiderül, hogy meghatározó lakberendezési darabunk volt, ami hordozza magyar díszítőkultúránk jegyeit.
A tulipános láda kifejezés terjedését az segítette elő, hogy a ,,Beszegődtem Tarnócára bojtárnak" c. műdalt (1846), melyben a ,,Fölteszik a tulipános ládámat ..." kezdetű sor is szerepel, Szigligeti Ede beillesztette A csikós c. népszínművébe (1847). Ezzel a tulipános láda megjelölés az ország oly vidékein is meghonosodott, ahol a bútorfestésben nem volt szokás tulipánt alkalmazni. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-30 22:01:10, szombat
|
| |
| |
Az óraátállítás története
A nyári időszámítás ötlete nem új. Lényegében arról van szó, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához, ami nyáron hosszabb nappalokat okoz. A technikai civilizáció a 20. század elejéig eltért ettől a természetes rendtől, amihez a nyári időszámítást alkalmazó országok próbálnak visszatalálni. Az ókori római vízóra az év során a nappal hosszának megfelelő, eltérő hosszú időskálát alkalmazott.
A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette. Írásában (,,Javaslat a világítás költségének csökkentésére") a világításra használt gyertyákkal lehetett volna spórolni a nyári korábbi felkeléssel. A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta. Hudson a Wellington Philosophical Society-hoz (,,wellingtoni filozófiai társaság") beküldött írásában kétórás óraátállítást javasolt (az ottani nyári időszak szerint októberben 2 órával előre, márciusban 2 órával vissza). Javaslatát 1898-ban egy cikkben is ismertette, és bár volt érdeklődés az ötlet iránt, nem vezették be.
Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre (majd szeptember négy vasárnapján vissza). Willett ötlete megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő az angliai alsóházban. A törvényjavaslatot több ízben az angol parlament elé terjesztették, először 1909-ben tárgyalták, és különbizottságot neveztek ki a vizsgálatára. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását.
A mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be a két birodalomban. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.
A második világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9. és 1945. szeptember 30. között, ezt ,,War Time"-nak nevezték). Nagy-Britannia ,,dupla nyári időszámítás"-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával. Nagy-Britanniában ekkor ismerték fel a nyári időszámítás üzemanyag-megtakarításra vonatkozó hatását.
Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. 1996-ig - az európai egységesítésig - a jelenlegitől eltérően egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás: március utolsó vasárnapjától szeptember utolsó vasárnapjáig tartott.
Az 1970-es évek energiaválságának hatására sok ország egymástól függetlenül bevezette az ismételt használatát. Európában 1966 és 1981 között kezdték el megint alkalmazni. Ezalatt egyes országokban rendszerben volt az óraátállítás, míg szomszédos országokban nem. 1980-ra az Európai Gazdasági Közösség (az akkori EU) összes tagállama bevezette, ekkor az Európai Közösség Tanácsa irányelvet fogalmazott meg a nyári időszámítás kezdő és befejező időpontjának egységesítéséről a Közösségen belül.
A Varsói Szerződés országai ebben az időszakban ugyanilyen megfontolás alapján vezettek be nyári időszámítást, szintén egymástól eltérő időpontokban.
Az Egyesült Államokban az 1960-as években kezdték egyes államokban az újbóli alkalmazását, ahol szintén egy 1966-os szövetségi jogszabály írta elő a kezdő és befejező dátumot arra az esetre, ha egy állam alkalmazni kívánta a nyári időszámítást. Arizona és Hawaii nem használ ma sem óraátállítást. Ausztráliában az egyes önkormányzati territóriumok illetősége az óraátállítás alkalmazása, nem az államoké. A déli féltekei télen 3 eltérő időszámítás van az ausztrál kontinensen, míg nyáron 5.
2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő (UTC+3) lett. Fehéroroszország ugyanígy járt el, Ukrajna parlamentje végül elutasította az óraátállítás eltörlését. 2014-ben Oroszország a rossz tapasztalatok miatt visszatért az állandó téli időszámításhoz (óraátállítás továbbra sincs).
Az Európai Bizottság 2018-as javaslata értelmében az Európai Unió területén az órák nyári időszámításra történő kötelező átállítására eredetileg 2019 tavaszán került volna sor. A javaslatot a tagállamoknak (Az Európai Unió Tanácsának) és az Európai Parlamentnek (EP) is meg kellett volna szavaznia 2019 márciusáig, de végül az Európai Parlament 2019. március 26-i plenáris ülésén már úgy szavazták meg a javaslatot, hogy a céldátum 2021-re módosult, azonban a kérdésben még az EP-nek meg kell állapodnia az Európai Unió Tanácsával is.
A tagállamok saját hatáskörükben döntenek majd, hogy melyik időzónába szeretnének tartozni. Így 2021. március 28-án hajnali 1 órakor (UTC szerint) kerülne sor utoljára a nyári időszámításra való átállásra. Azok az országok, amelyek maradnának a jelenlegi időzónájukban (téli időszámítás), 2021. október 31-én hajnali egykor (UTC szerint) visszaállítják az óráikat, akik pedig a nyári időszámítás szerinti időzónát választják, azok nem állítanak órát. Ezt követően az Unió területén szezonális óraátállítás a javaslat értelmében nem lehetséges. A 2021-es céldátum úgy tűnik elegendő idő a tagállamok számára a szükséges előkészületekhez, további közvélemény-kutatások, hatástanulmányokat készítéséhez, a szomszédos államok szándékaival való egyeztetéshez.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-30 20:58:05, szombat
|
| |
| |
Az óraátállítás margójára...
Egyetlen hét a természetben hozzáállítja az ember belső óráját a Nap járásához!
A villanyfény, amely az 1930-as években világszerte elterjedt, hatással van az emberi szervezet napi biológiai órájára, az úgynevezett cirkadián ritmusra, amely meghatározza, hogy mikor legyünk ébren, mikor aludjunk. A mesterséges fény lehetővé teszi az ember számára, hogy éjszaka tovább fennmaradjon, mint az a természet szerint normális lenne.
Egy hét kempingezés után, amikor egy kutatásban a résztvevőket négyszer akkora természetes fényerősség érte, mint a mindennapokban, biológiai éjszakájuk a naplemente körül kezdődött és a napfelkeltével ért véget. Közvetlenül azután keltek fel, amikor biológiai éjszakájuk befejeződött. Valamennyi résztvevő összhangba került a napfelkeltével és a napnyugtával, még akkor is, ha a korábbi mérés során kiderült róluk, hogy későn fekvők, vagy korán kelők - írták a kutatók tanulmányukban.
A természetes, és életfunkciókat is támogató ritmus tehát mindenképpen a Naphoz igazodik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-26 18:34:20, kedd
|
| |
| |
Tudtad, hogy Johan Sebastian Bach elvesztette a kislányát, majd három fiát, aztán a feleségét?". Aztán újraházasodott, majd második feleségével, Anna-Magdalénával együtt további négy lányát és három fiát veszítette el. Tizenegy szeretett gyermeküket...
Sok kutatót foglalkoztat a kérdés: hogyan tudta Bach feldolgozni ezeket a veszteségeket? Hogyan nem állt le a légzése, hogyan nem állt le a szíve? És ami a legfontosabb: hogyan tudott továbbra is zenét írni? Kantáták, csellószvitek, misék, koncertek... A legszebb zene, amit a világ hallott. Tudják, hogyan csinálta? A játék végén mindig azt írta, hogy "Soli Deo gloria" (Dicsőség egyedül Istennek), az elején pedig "Uram segíts". Ezért lehet imádkozni Bach zenéje közben, mert a zene maga az imádság. Bach zenéje egy beszélgetés az ember és Isten között. "
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-25 18:10:29, hétfő
|
| |
| |
A kékfestő kelme a népviseletben és a lakástextilek körében jelentős szerepet játszott, amint erre múzeumokba gyűjtött textilek bizonyságul szolgálnak. A népviselet színeződésében a kékfestés különösen jól szolgálta a szűkebb körzetek ízlésének és hagyományainak kielégítését."
Nagyon híres a csornai kékfestő, mintázata különösen szép. Ifjukoromban nekem is volt csornai kékfestő ruhám, kötényem és kendőm is. Aban az időben már nem hétköznapi viseletnek számított, inkább divatosnak, mint a drindli ruhám is. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-23 18:28:56, szombat
|
| |
| |
Matyóhímzés
Hogyan is született meg ez a gyönyörű hímzőkultúra?
Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelmedet, ha elém hozod kötényedben a nyár legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát. Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit és azt vitte cserébe a párjáért. Így szól a legenda.
A magyar férfiviseletek legkülönlegesebb darabjai, a jellegzetesen bő ujjú ,,lobogós ingek" kezdetben visszafogott fehér lyukhímzéssel készülnek. Ezt később széles, tarka hímzés és a jellegzetes mezőkövesdi cipós horgolás váltja fel. A viselet másik impozáns része a fekete alapra dúsan hímzett, réz sújtással -ragyogóval- és selyemrojttal gazdagon díszített hosszú kötény, a ,,surc", melyet a férfiak és a nők, akárcsak a gyerekek egyaránt hordtak. Szinte minden darabnak más a mintája. Hol geometrikus ,,bossókával", hol finom és aprólékos szűcsrózsával, hol tenyérnyi surcrózsával hímezték, de mind egy-egy remeke a magyar népművészetnek.
Az ingujjat megcsavarva még verekedtek is a legények, innen eredhet a MEGRUHÁZLAK kifejezés (?)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-22 18:07:17, péntek
|
| |
| |
Tudósok szerint napi öt perc, amelyet madárcsicsergés hallgatásával töltünk, segít felvidítani a napot.
Miért énekelnek a madarak?
Gyermekkorom olvasmányai között bájos kis mese igyekezett választ adni a címben feltett kérdésre. Miután a tojásain kotló tojó szörnyen unatkozik , párját kéri meg, ülne melléje és szórakoztassa énekével. Az pedig nyomban eleget is tesz a kérésnek, a fészek szélére ülve dalra nyitja a csőrét.
Eddig a mese, a valóság ezzel szemben az, hogy a madáréneknek két fontos biológiai funkciója van. Amikor a fülemülék, poszáták és a többiek hazaérkeznek Afrika felől, majd mindig a hímek azok, amelyek elsőnek jelennek meg a későbbi költőhelyen. Ott revirt, területet foglalnak, és miután kipihenték a hosszú és veszélyekkel teli út fáradalmait, énekelni kezdenek. Dalukkal a néhány nappal később érkező tojók közül igyekeznek egyet magukhoz csalogatni. Miután pedig általában ők vannak többségben, nagyon kell igyekezniük, minél szebben, hangosabban énekelniük, nehogy arra az évre hoppon, pár nélkül maradjanak. Ha aztán egy tojónak megtetszik a revir, és a benne szorgalmasan daloló hím, kialakul a pár, és rövidesen megkezdődik a fészek építése. Ez többnyire a tojó dolga, párja ezalatt a közelben folyamatosan tovább énekel. Mi semmi változást nem észlelünk a fülemüle bűbájos csattogásában vagy az énekes rigó ismételt szép strófáiban, pedig az ének ekkorra már egészen más jelentőséget kap. Párja megvan, éppen a családi otthont építi, a területtulajdonos hangja fenyegető hangsúllyal már a szomszéd riválisokhoz, az azonos fajú hímekhez szól. Ha emberi nyelvre fordítanánk, valahogy így hangzana: ez az én területem! Át ne lépd a határt, mert pórul jársz! És ha valamelyik szomszéd mégis megkísérli, hogy átlépje a láthatatlan, de nagyon is létező revirhatárt, a jogos tulajdonos nyomban nekitámad és visszaűzi saját birodalmába.
Schmidt Egon
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/36 oldal
|
Bejegyzések száma: 350
|
|
|
|
2021. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
166 db bejegyzés |
| e év: |
1996 db bejegyzés |
| Összes: |
10084 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 390
- e Hét: 1356
- e Hónap: 10942
- e Év: 79862
|
|
|
Offline
