|
 1/8 oldal 
|
Bejegyzések száma: 72
|
|
|
|
|
|
2024-04-17 15:02:31, szerda
|
| |
| |
Gyergyói Edit - Tudod?
Tudod mi a szerelem?
mikor felhőkön lépdelsz,
mikor ébren is álmodsz,
mikor táncol az élet,
mikor pezseg a véred.
Tudod, mi a szeretet?
amikor átölelnek,
amikor bíznak benned,
amikor meghallgatnak,
amikor elfogadnak.
Tudod, ki az igazi?
aki megfogja kezed,
aki érti a csended,
aki szíveddel dobban,
aki lelkedet hallja.
Tudod, miért van veled?
mert nincs kérdése egy sem,
mert melléd rendeltetett,
mert életed dallama,
mert Te vagy ajándéka.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-01-18 00:49:23, csütörtök
|
| |
| |
Csorba Győző : Neked
Ez már nem szerelem többé, nem két ember
kötése, keringő tánca egymás ellen,
kemény harc, ölbeli elnyugvás cseréje
s változó viszonylat: tőle vagy feléje.
Magány és párosság itt üres szavak csak,
itt már az érzékek csak befele hatnak,
egymást ha kívánjuk látni: elégséges
állítani tükröt a magunk szeméhez.
Aki rádnéz, rajtad engem is fölismer,
s érzékeljük egymást érzékszerveinkben.
Kettőnkkel lehet csak dolga a halálnak:
egyőnkre se támad, egyőnkre ha támad.
Ellened hibázom? Magam ellen vétek!
Így tekintsd, ha olykor félre-útra lépek.
S aki magát rontja, pusztul igazán csak,
s a fő-fő lázadó maga ellen lázad. -
Ez már nem szerelem: sors ez, születetté,
aki kettős vágyból válik maga-eggyé,
aki kettőt hordoz, s őket ha nem őrzi,
mindenképp a saját bajait tetézi.
Illusztráció : Rob Hefferan - Szomorú pár
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-12-30 21:37:16, szombat
|
| |
| |
Takács Mária - A kürtőskalács legendája
A kürtőskalács egy szép nagy lyuk,
Tésztával jól körültekerve"
Érdekes e név, ezt mondhatjuk,
Vajon mért lett így elnevezve?
Van rá néhány jó magyarázat,
És hozzá még egy pár elmélet,
Talán kérdezd meg nagyapádat,
Hogy ne gyárthassál téveszméket.
Egyik régi legenda szerint,
Mely tatárjáráskor született,
Székelyföld népe biz' jószerint
Tatártól elmenekülhetett.
Szaladt is ám a székely, szegény,
Hegyek közt budákolni gyorsan,
És nyomában csaholt a remény,
Hogy ne legyen vég a balsorsban.
Másik fele jó székely népnek
Barlangok legmélyén rejtőzött,
Bodva és Rez hűs rejtekének
Biztos védelmében tengődött.
Miközben a barbár tatárok
Ellenük vad bosszút forraltak,
Repkedtek csak a bölcs tanácsok,
Kicsalják székelyt - ha koplalnak.
Letörten várták hát a csodát
Mérges, s bősz tatár fosztogatók,
Kiéheztetni góbé komát,
Mondották a buszut forralók.
Így ment ez hosszú időn által,
S a türelem nem termett rózsát,
Két fél szembesült valósággal,
Étel nélkül áshatja sírját.
De a székely ember agyafúrt,
És még jobban a székely asszony,
Ki egyedül teremte bravúrt,
Hogy semmiből ételt fakasszon.
Fogta az istenadta asszony
A megmaradt pár deka lisztet,
Hamuval keverte azt bizony,
S felhasználta egy cseppig mindet.
Hatalmas kalácsot gyúrt, sütött,
Majd dorongra, póznára húzta,
Utolsó órátok most ütött,
Éhen haltok, nincs, ki megússza.
Nézzétek csak éhes tatárok,
Nekünk mennyire jó dolgunk van,
Míg nálatok hányattatások,
Mi élünk bőségben, boldogan.
Abajgott is a tatár horda
Gyomruk már jócskán korgott ahajt
Éhségtől ámbolygó vad csorda,
Mit egy székely asszony szétszalajt.
Düherednek a tatár népek,
S ha nem akarnak megkákkadni
Hallgatni kell, mint mondnak vének,
És lovuk hátán elvágtatni.
S azóta ezt a finomságot
Már csak dorongfánknak nevezik,
És az ad erre bizonyságot,
Hogy nem csak székelyek szeretik.
2015. december 17.
T.M.
Szómagyarázat:
budákolni - bujkálni
buszu - bosszú
abajgott - jajongott
ahajt - ott, amott
ámbolygó - ámolyog, bódorog, szédelegve jár
Düherednek - dühöngenek
megkákkadni - meghalni
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-11-21 19:51:10, kedd
|
| |
| |
Tasnádi Varga Éva - Itt van az ősz
Piros már a csipkebogyó,
tetején ül egy kis manó.
Hűvös szél fúj a nyakába,
les a szélbe, les a fára.
Megjött az ősz - mondja halkan,
nyuszi bujkál a bokorban.
Aludni megy most a gyíkanyó,
egyet-kettőt szól a rigó.
Róka fiúk is bebújtak,
ködös már mind az utak.
Elmúlt már a nyár, szól a manó,
s hajlik, leng a csipkebogyó.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-11-21 19:48:30, kedd
|
| |
| |
Kovács Panna - Az ősz palettája
A hajnali harmat köddé váltan riogat,
figyelmeztet az elmúlásra.
Már meleg színekben pompázik az erdő,
az ősz nem sajnálta a festéket a fákra.
Száz színnel festett.
Minden árnyalatban pompázik
a piros a barna a sárga.
A nyár még utoljára
meleg fuvallatot küld,
erre a varázslatos őszi tájra.
Én csak ámulok, dicsérem Uramat,
Ilyen csodát csak Ő találhatott ki az elmúlásra,
És vakító fehér leplet terít majd erre a temetetlen gyászra.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-08-27 18:26:01, vasárnap
|
| |
| |
Szilágyi Domokos - Bájoló
(Nem vagyunk mi kurvák, latrok,
akármennyire ugattok.
Nem vagyunk mi szende szentek,
bármennyire szentek kendtek.
Nem lakik mibennünk sátán,
elvisel a föld a hátán.
Nem lakik mibennünk angyal,
glóriával, lelki langgyal.)
Guruzsma, guruzsma,
verje ragya, rozsda,
járjon csapatlan csapáson,
szivárványt sohase lásson;
szemét soha le ne hunyja,
viszketése meg ne unja,
sohse kéljen kerek kedve,
sohse kérjen epekedve,
sója legyen békasó,
süket a muzsikaszó,
szeleljen a szellő széllé,
teleljen a nyara téllé,
késő ősszé tavasza,
sose érhessen haza,
sose várja otthon asszony,
soha el ne indulhasson,
üvöltése égig hasson,
ne kezdhessen semmit újra,
mindig csak az ósdit bújja
görbüljön be a kisujja,
émelyegjen napestig,
akinek ez nem tetszik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-06-05 21:09:57, hétfő
|
| |
| |
Erdélyi Ágnes: Áldott vagy nyugtalan ember
Ó Ember drága nyugtalan
örökké vágyó kereső,
mindig vágyó kereső,
csodálatos vagy!
Hogy nem fáradsz belé,
az olthatatlan vágyba
a sok hajnali csalódásba
mindig újért lelkesedni,
amely ma új és holnap régi.
Áldott vagy örök szomj
az új és jobb után,
áldott elégedetlen Ember.
Neked termeli gyöngyeit
a titkos drága tenger,
Te festetted Mona Lisát
és gyúrtál először szobrot,
Te repültél Ikarus szárnyon
s építettél barmodnak aklot,
Te lökted félre a faekét
csináltál helyette traktort.
Áldott vagy Ember romboló,
s romokon újra alkotó.
Erdélyi Ágnes (Budapest, 1914. május 23. - Auschwitz, 1944. június 3.) magyar költő, író. Radnóti Miklós féltestvére.
(Forrás: Erdélyi Ágnes: Arckép szavakból - összegyűjtött írások 193. o. Jaffa Kiadó)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-10 09:11:05, szombat
|
| |
| |
Kerecsényi Éva - Szóval
Szó, szó, szó,
mily könnyű űzni-fűzni,
ragozni össze-vissza,
könnyelműn ígérni,
hinni, hogy súlytalan,
hogy puhán lehuppan,
s mint buborék a légben
nyom nélkül elillan,
de más fából faragták,
pattog, mint a labda,
vissza-visszapattan
százféle alakban,
képes törni-zúzni,
árként elsodorhat,
s mint sziklából főtt gombóc
megüli gyomrodat,
hol kőzápor a szívnek,
hol lenge nyári szellő,
élve eléget a máglyán,
vagy épp a mennybe fellő,
oly sokszor sír a lélek,
ajkát véresre harapja,
selymes szóra vágyik,
mi könnyét felitatja,
puha érintésre,
hangod melegére,
s a duruzsoló csenden
átsejlő szenvedélyre.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-02 19:24:18, péntek
|
| |
| |
Magyar Katalin - Fekete nélkül nincs fehér
Szépség, rútság két fogalom
de most egybefogja dalom,
és játszva összekeveri.
Itt a piros, hol a piros...(?)
Ez neked kell, amaz neki.
Az ott a csúf, ez meg a szép!
Vagy fordítva? Az sem tilos.
Egyik szemed, másik szemed
a kettő együtt az életed.
Ki látva lát, pontosan tudja
a szép a csúf, a rút a szép
de fordítva is ép a kép.
Külön külön egyik sem él,
a szép magában nem beszél,
a csúf nélkül szava sincsen,
fekete nélkül nincs fehér.
Jobb félteke, bal félteke
a kettőből szürkét kever,
s a barázdált állományban
a válasz mindig ott dől el.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-11-23 19:08:50, szerda
|
| |
| |
Posztós Lenke - Csak szeretni kéne
Csak szeretni kéne, s jobb lenne a világ,
Tisztelni kellene, s megbecsülni egymást,
hiszen csak a jóra küld égi Atyánk áldást.
Bocsánatot kérni:- így kéne, ha tévedsz,
s megbocsátást adni; ki ellened vétett.
Tisztelni mindazt, mit Isten teremtett,
csak így élhet az ember boldog életet.
Mosolyogni kéne kedvesen egymásnak;
Számít, hogy mások a szemedben mit látnak?
Képviseled Őt, ki kereszten szenvedett,
s meghalt éretted, mert nagyon szeretett!
Van, kinek az élet minden jót megadott.
Megköszöni vajon a mát és a tegnapot?
Boldog, hogy van neki szerető családja?
Bizony ezért sok más ezer hálát adna.
Rövid ez az élet, oly gyorsan elröpül.
Jót vagy rosszat tettél, a legvégén kiderül.
Nem tudhatjuk utunk mikor ér majd véget,
járjuk végig szeretve, hisz így szép csak az élet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/8 oldal
|
Bejegyzések száma: 72
|
|
|
|
2021. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
166 db bejegyzés |
| e év: |
1996 db bejegyzés |
| Összes: |
10025 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 407
- e Hét: 2262
- e Hónap: 6012
- e Év: 74932
|
|
|
Offline
