Sinka István : Lázadnék értetek,Sinka István : Kétségek napján,Sinka István : Boglyatűz,Sinka István: Ősz...,Sinka István: Vigasztaló síró embereknek,Sinka István: Ha úgy tetszik: virág,Sinka István : Sötét esztendők, - lilagondolatok Blogja - 14.Dalai Láma, Antoine de Saint-Exupéry, Betegségek lelki okai, Chemtrail, dr Gyökössy Endre, Heinrich Heine,1956,A csend,A füves ember, Gyuri bácsi!,A magány,A magány metafizikája,A Magyar Szent Korona,A szerzői jog,A világ hírességei,Advent, Karácsony,Ady Endre,Ágai Ágnes,Albert Camus,Albert Einstein,Albert Schweitzer,Állatok, kamerák,Andrew Matthews,Anthony de Mello,Anthony Strano tanítások,Anyák napjára,Apollinaire,Áprily Lajos,Arany János,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila,Atlantisz?,Az 5G su,

Belépés

			lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s...			Papp Györgyné 1944.11.25 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 7

2020-08-14 14:33:09, péntek

	Sinka István : Lázadnék értetek A napot hoznám, a csillagot, Csak jönnétek hát és kérdeznétek, hogy miért jöttem, s hogy ki vagyok? Csak jönnétek hát, mikor a hold süt, jönnétek, mikor zeng a rét: úgy állnék elétek magambízón, mint az, akinek Isten tűzzel áldja két kezét.

0 komment , kategória: Sinka István

2019-11-05 09:45:28, kedd

	Sinka István : Kétségek napján A szelek s a fák csak fütyürésznek... én meg görgetem a sziklát, ásom a halmot és megfejtem Istennek, búzának csudáját. S azt, hogy egyek vagyunk mi mindenben: csont, virág, vér és minden, ami él és minden ami temetőbe hajlott... ...Töröm a sziklát, ásom a halmot s roppant szívemmel a porban kavargok s kérdem: hát az én virágom mind halomra hervad el?

0 komment , kategória: Sinka István

Sinka István : Boglyatűz

2019-08-04 11:36:34, vasárnap

	Sinka István : Boglyatűz Meggyulladott nyári boglya, önmagát eszi lobogva. Önmaga lángjába vesz, aztán csendes fekete lesz. Megkötözött erejének lángjában úgy ég a lélek. Marja magát öntüzével, s nem ő, ha' az élet ég el.

0 komment , kategória: Sinka István

Sinka István: Ősz...

2016-11-09 10:54:18, szerda

	Sinka István: Ősz... Fű, fa, virág, dal ma mind olyan szomorú, Ó, ősz rőthajú Október, te zöld aranyú pergesd csak, pergesd ezernyi sárga, holt leveledet s mondd nekik így: Hullongjatok! S míg édes mákonyoddal ízesül új borod s drága, ritka fényt szór hideg, kába hold, jöjj, hervadt ősz s hallgasd: sír az őszi síp. Ma még úgyis szeretlek, ma még úgyis imádlak, te rőthajú kedves, képe a méla bájnak. Mert holnap már, lehet: egy holt sziget leszel te is s körötted néma roncsok vergődnek majd, te szép, te múló! Sárguló lombot, piros levelet adsz most nekem? A nyár, úgye, messze ment? Csatold le hát ragyogó övedet s várj míg lehet, Ó, ősz, te szép, te múló, te hervadt, te szent.

0 komment , kategória: Sinka István

2016-11-09 10:46:45, szerda

	Sinka István: Vigasztaló síró embereknek Óh, sírj csak magadnak ember, ki égi szándékú voltál egykor, s csillag nevetett rád és rózsa és szabadság, de te önmagadat dobtad oda rabnak a föld ködjébe, hol sárból rakott oltár fölött úszott a lelked, vitte az ábrándok hajója, az álom, mi összetörött mindíg s a káprázat tengerén elsülyedt:zátony volt ott, hol a vasszínű mennybolt áll és megsemmisült szivárvány és nem teljesűlt remény. Óh, sírj csak magadnak, miként a sárga erdő ősszel, ha elszáll belőle a sok csicseri madár, mint kavicsain patak sír, ha vizei elapadnak, és mint nemzet sír a csatát vesztett hőssel együtt, ha körűl az égig a romlás füstje száll. Sírhatsz már, mindegy, ó:embernek hazája a föld, a temető, mi tele van ismerőssel, s azok közé hull csak könnyednek violája. Rózsa nevetett rád? és szabadság? és csillag? S nem lett belőle más, csak földi ügy, halott kavargás, miről az Idő beszél, elébed tartván tükrét összetört álmaidnak. Csillag és szabadság! A földön mindenütt arról beszélnek, ahol csak ember él. Tarts velük te is, s megnyugszol egyszer, ha kipattan majd a nagy világrügy, a mosoly, s csillagaiddal együtt azt is ringatja a tenger.

0 komment , kategória: Sinka István

2016-11-07 11:43:19, hétfő

	Sinka István: Ha úgy tetszik: virág Életem - a földem. Megkaptam. És vele a búm is. Ez az örömöm s ez a bánatom. S leng vele sorsom erre-arra. Nékem: szabad út. Másnak: tilalom. Anyám szűkölte, apám megkereste, drága, drága föld ez. Dúl érte annyi sarc. Nemléte: halálom. A léte: vad viszály. Termése: kenyér, élet és falomb. Sarkaiból soha kivetni nem lehet: egy a világgal. Megmarad. S ez a lelkem bölcsőringatója; ha úgy tetszik: virág apám kalapjáról. Síkján olykor magyar tragédia pereg.

0 komment , kategória: Sinka István

2016-11-07 11:33:45, hétfő

	Sinka István : Sötét esztendők Csillag voltam előbb, aztán gyermek lettem, s gyertyaként a szívem a tenyerembe vettem. Sötét esztendőkben úgy néztem a tájat s Isten simogatta gyönge kis gyertyámat. Ment előttem farkas, jött utánam bárány -kastélyt vehettem vón' gyertyám fénye árán. Kastélyt vehettem vón' nem vitt rá a lélek. Végtelenből így is végtelenbe érek.

0 komment , kategória: Sinka István

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 7

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár