2016-03-28 17:03:21, hétfő
|
|
|
A húsvét paradoxona
A próféta karácsonykor született.
Hirdette, a megoldás csak a szeretet.
Nem lázadt, nem ágált sorsa ellen,
Pedig életét fenyegette az ellen!
Ő csak hirdette: Isten az Atyám!
Mint fiára tekint az égből le reám!
Célom, hogy megváltsam bűneiteket,
Felemeljem atyámhoz lelketeket!
Nem tetszett a tanítás a szeretetről.
Elfogták, megkínozták kegyetlenül,
Kereszten végezte, átdöfve oldala,
Meghalt, hogy a gyarló embert megválthassa.
Nagypénteken halt meg, meghasadt a kárpit!
Az ég könnyeket sírt, ömlött az esővíz.
De húsvét vasárnapján elhagyta a sírját,
Jelezve a lélek feltámadását!
Tanításból vallás lett, gyorsan terjedő,
A hívők tábora nőtt, ahogy telt az idő,
Hisz abban a korban mi maradt a pórnak,
Hatalommal szemben Istenben bízhattak!
Dogmák ülték meg a szeretettanítást,
Inkvizíció őrizte, hogy éljenek a dogmák!
Hatalomról szólt már akkor is a vallás.
Szeretettanítás csak a nép lelkében vibrált!
Az ember azóta már más úton jár,
Hatalom, a pénz, mi mindenkit motivál.
Csak néha tör utat lelkében a szeretet,
De hiszi, a penitencia eltörli a bűnöket.
Pénz istene hozhat neki csak megváltást,
Hatalommal, gőggel gázol mindenkin át!
Hol van már a szeretet, hol van a csoda?
Bizony, ez a húsvét paradoxona! |
|
|
0 komment
, kategória: Hegedűs Gábor |
|
|
|