|
2013-04-22 10:51:11, hétfő
|
| |
| |
Link  
Link  Süveges Gergő oldalai
" Nem hiszem, hogy a szerető Isten fenyegetésekkel akarná kordában tartani azt, akit szeret.
Mk 13,24-32
Azokban a napokban, a szorongattatás után a nap elsötétedik, a hold nem sugározza fényét, a csillagok lehullanak az égről [Iz 13,10], és az erők, amelyek az egekben vannak, megrendülnek. Akkor meglátják majd az Emberfiát, amint eljön a felhőkben, nagy hatalommal és dicsőséggel [Dán 7,13]. Elküldi angyalait, és egybegyűjti választottait az ég négy tája felől [Zak 2,10], a föld végétől az ég határáig. Vegyetek példát a fügefáról: amikor már zsenge az ága és a levelei kihajtottak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor azt látjátok, hogy mindezek megtörténnek, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtóban. Bizony, mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindezek meg nem történnek.
Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.
Azt a napot és az órát azonban senki sem ismeri, sem az angyalok az égben, sem a Fiú,
csak az Atya.
Eddig a részlet.
Akár fenyegetésként is érthetjük, ha felületesen olvassuk Jézus szavait. Rettenetes, ami következik, és nincs is már messze. Mégsem hiszem, hogy a szerető Isten fenyegetésekkel akarná kordában tartani azt, akit szeret. Jézus sem fenyeget: sokkal inkább felkészít, előkészít, őszintén beszél. Hiszen még a saját halálunkkal is nehéz szembenéznünk. Hát még a világ végességével. Lehet, az én szempontomból a halálom pillanata fontosabb, mint a világ végének pillanata. De mivel a túlvilág tértől és időtől független, a kettőt akár azonos pillanatnak is tekinthetem.
Mit is mond tehát Jézus? Legyetek tudatában annak, hogy egyszer mindennek vége lesz. És készüljetek."
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Süveges Gergő oldalai |
|
|
|
|
|
Offline
