|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 21
|
|
|
|
|
|
2022-08-31 20:00:31, szerda
|
| |
| |
Arany János: JULISKA ELBUJDOSÁSA
Töredék
Egyszer egy kis leány * mit tett fel magába?
Azt, hogy ő biz' elmegy széles e világba,
Elbujdosik messze, a határon végig,
A mező párkányán leboruló égig,
Túl a három nyárfán, a tanyákon is túl.
Fele sem bolondság, mert már épen indúl;
Látszik, hogy korántsem tréfa volt a terve;
Szegénykét, vajon mi indíthatta erre? -
Hát bizony gyakorta megesik, nem újság
A gyerek-szobában az ily háborúság:
A fiú vagy lányka tisztjét megfeledi:
Papa megdorgálja s a mama megfeddi,
Sőt, ha nagy a vétség s nagyon rossz a gyermek,
Az se hallatlan, hogy valakit megvernek,
Azzal kényszerítik a maga javára,
Melynek egy-két könnycsepp nem olyan nagy ára.
A mi kis lányunkat vereség nem érte:
De fájt neki a szó s megneheztelt érte;
Félreül duzzogni, csinál képet, hosszút,
Töri fejét nagyba, mikép álljon bosszút.
Mellé sompolyog a cicus, vigasztalja,
Dorombol egy nótát, a kezét is nyalja:
De a keményszivű elveri a macskát,
Orrára nyomintván egy goromba fricskát.
Jön az ebéd sorja, csörög tányér, kalán:
Ez a kis haragost megbékíti talán?
Ó dehogy! akármint terítnek, tálalnak:
Ő még arra sem néz, elfordul, a falnak.
Majd összekeresi, ami csak az övé,
Szép rendetlenségbe köti mind együvé;
Nem marad ki semmi, vele megyen a báb:
Lesz kivel az úton beszélni legalább.
Akkor megcsókolja szüleinek kezét,
Búcsúzik örökre; nem használ a beszéd;
Anyja szépen kéri: "Ugyan hova mennél?
Hol hálnál az úton? mit innál? mit ennél?
Ne menj el galambom! ne menj el virágom!
Ki lesz akkor az én kedves kis leányom?
Ha te engem itt hagysz, ugyan hova legyek?"
Gondolá a rossz lány: azért is elmegyek.
De az édes apja komolyan így szóla:
"Már fiam, ha elméssz, nem tehetek róla:
Itt van egy fehér pénz a nagy útra, tedd el;
Erre sem vagy méltó önnön érdemeddel."
Fanyalogva nyúlt a kis leány a pénzhez,
Otthon maradásra szinte kedvet érez;
De örökségét már kiadá az atyja,
Egy szó kellene csak: szóval sem marasztja.
Elindult világra, de az utcaajtónál egy kutyát látott,
s nem mert világra menni.
(1850)
SlidePlayer
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Arany János |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-08-29 20:15:36, hétfő
|
| |
| |
VIHAR ÉS SZERELEM: ILYEN GYÖNYÖRŰ MENYASSZONY VOLT HOSSZÚ KATINKA AZ ÁLOMESKÜVŐN
Hosszú Katinka és újdonsült férje, Gelencsér Máté múlt hét hétfőn mondta ki a boldogító igent. Az úszónő gyönyörű volt menyasszonyi ruhájában, a közeledő vihar pedig olyan romantikus idillt adott a szertartásnak, amit sokan megirigyelnének.
Ahogy arról a Média is beszámolt, Hosszú Katinkára válása után ismét rátalált a szerelem, Gelencsér Máté személyében, akivel nemrég hivatalosan is összekötötték az életüket.
Az eseményen a magyar sztárok színe java is részt vett, hogy együtt ünnepelhessenek Magyarország történetének talán legnagyszerűbb úszónőjével.
A lényegre azonban várni kellett: Katinka csak egy héttel a nagy nap után osztotta meg az első képeket, amiktől mindenki álla le fog esni. Az úszónő gyönyörűséges menyasszony volt, a vőlegény pedig fess, de az arcukra írt boldogságnak még a sportolópár megjelenését is sikerült túlszárnyalni.
Az esemény idején éppen közeledett a vihar is, ami nem szomorúságot, hanem inkább gyönyörű látványt vitt a nagy napba. Katinka ezt meg is erősítette a képekhez írt szövegében:
"Yesss, jöhet a vihar - írta.
Sportolók, sztárok vettek részt hosszú Katinka és Gelencsér Máté esküvőjén hétfőn este a Skanzenben.
Hosszú Katinka és szerelme, Gelencsér Máté múlt hétfőn kora este kimondta a boldogító igent. Az Európa-bajnokságon még csalódott 33 éves klasszis különleges helyszínt választott a nagy pillanathoz: lakóhelyén, Szentendrén, a Skanzenban, Magyarország legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeumában mondta ki a boldogító igent.
Katinka a 30. születésnapján jött össze kedvesével: 2019 óta alkot párt Gelencsér Mátéval, aki maga is úszó volt, majd modellkedéssel foglalkozott, az utóbbi időben pedig edzőként segíti a szerelmét. Idén januárban jegyezte el Katinkát.
Így érkeztek a sztárok Hosszú Katinka és Gelencsér Máté álomesküvőjére - exkluzív fotók, videó
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Sport |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-08-28 21:00:18, vasárnap
|
| |
| |
A VILÁG LEIGÁZÁSÁNAK FORGATÓKÖNYVE
Kik is a világ igazi irányítói? A demokratikusan és kevésbé demokratikusan hatalomra jutott kormányok, vagy egy árnyékkormány, ami a háttérből irányítja az eseményeket.
A legtöbb ember szerint semmi esély nincs a második eshetőségre, hiszen még csak nem is hallottak soha a Bilderberg csoportról vagy más titkos társaságokról. El sem tudják képzelni, hogy olyan erők irányítsák a világot, amikről még csak nem is tudnak, és hogy egy viszonylag kis csoportnak olyan hatalma legyen, amivel befolyásolni tudja a világ nagy eseményeit.
Valóban sok ember tudta és közreműködése kell a világot meghatározó események lebonyolításához? Én nem hiszem.
Ebben a filmben Alex Jones fölvázolja a világot irányító elit történelmi útját, eszközeit és jövőbeni terveit.
Alex Jones dokumentumfilmje az Új Világrendről és a háttérhatalom totális technokrata diktatúrájának forgatókönyvéről. Bemutatja hogy a háttérhatalom full sátánistákból és homokosokból áll. Bohém erdő, luciferánus elnökök és vállalat igazgatók, Globális UNIÓ és hasonlók.
Ébresztő!
A világ leigázásának forgatókönyve - Alex Jones
Link
A világ leigázásának forgatókönyve - Alex Jones
Link
Az elit végső célja
- a világ leigázása, az emberiség falanszterizálása
- az emberiség megrontása és megtizedelés
- a megmaradt emberiség totális kontroll alá vetése és rabszolgasorsba süllyesztése.
Hatalmas koncentrációs táborokat állíttattak fel tömegsírhelyekkel és a nemzetközi bűnöző csoport az USA-ban a hatalom átvételét tervezi.
Georgia északi részén egy hatalmas ,,emlékmű" őrzi az eddigi és majdani(?) tudatosan elpusztított emberek emlékét. Az is lehet, hogy megfélemlítésül állították fel.
Bármire számítani lehet.
30 genetikailag módosított gyerek született meg! Pandora szelencéjét kinyitották!
Célegyenesben a zsarnokság felé (David Icke)
Link
Michael Jackson - Earth Song magyar szöveggel
/Amerika rendőrállam - Ébredj már rá az igazságra/
Link
A világuralmi törekvések súlyos vádak ezen körökkel szemben, úgyhogy a legjobb, ha megvizsgáljuk, hogy vélekedik erről David Rockefeller maga, a Rockefeller bankár-dinasztia feje, a Chase Manhattan Bank elnöke az Emlékiratok című könyvében:
,,Egyesek képesek azt gondolni, hogy mi egy titkos összeesküvés részeként dolgozunk az Egyesült Államok ellen, engem és családomat internacionalistának neveznek, akik a világ más részein élőkkel együtt arra szövetkeztek, hogy létrehozzunk egy integrált globális politikai és gazdasági struktúrát - ha úgy tetszik, egy egyesült világot.
Ha ez a vád, akkor bűnös vagyok, és büszkén vállalom."
Irányított történelem a világkormányért
Thrive HD HUN - Növekedj - Magyar szinkron - teljes film
Link
A túlnépesedés gondja és az ördögi megoldási tervek - Hatalmas ébresztő - Videók
Link
Az emberi lakosság "nagy selejtezése" csendben elkezdődött. Rejtetten, alattomosan és könyörtelenül. Igen, egy globális emberirtási napirend életbe lépéséről van szó. És ahogy ez a szemünk előtt lejátszódik, az emberi faj túlnyomó többsége eltűnik majd a génállományból.
Genetikailag megsemmisül.
Vajon Ön és létező vagy leendő utódai túlélik?
Amit ez a cikk bemutat az az, hogy mi az igazi fenyegetés ebben a világban, és hogy lehet megőrizni utódaink genetikai integritását. Hogyan védekezhetünk? MIÉRT van napirenden a globális elnéptelenítés? Minél jobban megérti ezeket a válaszokat, annál nagyobb az esélye a túlélésre a nagy emberirtásban
Link
A honlap már nem található.
Sajnálom, de a kért weboldal nem elérhető. Kérjük, győződj meg arról, hogy nem írtad-e el a keresett oldal címét! Az is lehetséges, hogy a lap vagy a bejegyzés törlésre került szerverünkről
Amikor ilyen idézeteket látunk, egyre kevésbé hiszem azt, hogy a gazdasági és politikai életben bármi a véletlen számlájára lenne írható...
Ezt 1969-ben írta a képen látható Zbigniew Brzezinski!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magyar sorsot - magyar kézbe! |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-08-27 22:30:36, szombat
|
| |
| |
LÉDA-VERSEK / SCHWARTZ LÉDA KÖLTÉSZETE . . . 
Pikáns, pimasz, vérpezsdítő, lázító, elgondolkodtató versgyűjtemény csodálatos borítóba csomagolva.
A Költő könyveire jellemző az életszagúság, ez az egyik erőssége. Az írónő apránként sorakoztatja fel azokat a dolgokat, amelyek éket verhetnek egy kapcsolatba, szépen ábrázolja a szerelem természetét, egy titkos viszony születését, a nő és a férfi hozzáállását a kialakult helyzethez.
Verseskötetben minden benne van, ami a NŐ! Érzelmes, sejtelmes, haragos, szerelmes és gyűlölettel teli. Gyönyörű szavak és gyönyörű sorok, amik az írónő szívéből jönnek. Elragadó és elgondolkodtató! Magasba emel és mélységekbe taszít!
2
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Schwartz Léda |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-08-27 20:15:40, szombat
|
| |
| |
Pablo Neruda: HIMNUSZ AZ ÉLETHEZ
HIMNUSZ AZ ÉLETHEZ
lassan meghal az,
aki soha nem megy útra,
aki nem olvas,
aki nem hallgat zenét,
aki nem tudja megtalálni a maga bocsánatát
lassan meghal az,
aki elvesztette önszeretetét,
aki nem fogadja más segítségét
lassan szokásainak rabja lett,
aki mindig ugyanazt az utat járja,
aki soha nem változtat támaszpontot,
aki nem meri öltözete színét cserélni
vagy soha sem beszél ismeretlenekkel
lassan meghal az,
aki elkerüli a szenvedélyt
és az izgalom örvénylését,
amely a szeme fényét gyújtja
és gyógyítja a szív sebeit
lassan meghal az,
aki nem tudja célpontját változtatni
mikor boldogtalan
a munkában vagy szerelmében,
aki nem mer veszélyt vállalni
az álmai megvalósítására,
élj most!
légy merész ma!
cselekedj mindjárt!
Ne hagyd magad lassan meghalni!
Ne vond magadtól meg a boldogságot!
SlidePlayer
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-08-25 20:30:34, csütörtök
|
| |
| |
TANULSÁGOS TÖRTÉNETEK 5. 
EGY ASSZONY KÉT FIA
Egy asszonynak volt két fia...
Sok mese kezdődik így. 'Egy asszonynak volt két fia'. Amikor az asszony életet adott a két gyermeknek, még nem sejthette, hogy mennyire különböző sors jut majd nekik osztályrészül...
Még nem sejthette, hogy amikor ő öregen és elesetten egy kórházban tölt majd egy karácsonyt, és a két fia eljön őt meglátogatni, az egyik majd öltönyben és nyakkendőben, a jólfésültség nyilvánvaló jeleivel, pöffeszkedve és hangosan jótékonykodva tüsténkedik majd az ágya körül - elnagyolt mozdulatai közben legalább ötször megtaszítva a szomszédos beteg ágyát -, míg másik fia a tanyán megszokott öltözékben, poros nadrágban és csizmában, kalapját gyűrögetve áll majd, csillogó szemekkel nézve édesanyját távolabbról, hogy engedje testvérét szerepelni.
Az asszony akkor még nem sejthette, hogy miközben ő majd minden sejtjével élvezi a műanyag tálkában behozott ünnepi vacsorát, az a fia, aki az ételt hozta neki, rá sem néz majd, csak türelmetlenül dünnyög valamit válaszul arra, ahogyan ő az ízeket dicséri, miközben másik fia már a látványtól is jóllakik, ahogyan mosolyogva nézi idős édesanyja örömét.
Egy öregasszonynak volt két fia. Az egyiküknek 'jól felvitte az Isten a dolgát', ahogyan mondani szokás, a másik ismerte Istent, Aki megtanította őt a valódi szeretetre és a valódi puszikra. Egy asszonynak volt két felnőtt fia. Ő mindkettőnek azt mondta a búcsúzásnál, 'kisfiam'. De az a fia, aki ennivalót hozott neki, elfordította a fejét, ahogyan a búcsúzásnál megpuszilták egymást. A másik fia, akinek magának is alig volt valamije, a látogatás alatt csak ritkán jutott szóhoz. De hát sokszor megesik ez, a valódi Szeretet csendes. A valódi, cuppanós puszi hangját viszont mindenki hallotta a kórteremben.
(megtörtént eset alapján)
Forrás: Ahogy érzed
EGY TEÁSCSÉSZE MEGPRÓBÁLTATÁSAI
Egy házaspár elment vásárolni, hogy vegyenek valamit közelgő házassági évfordulójuk alkalmára. Mindketten szerették az antik tárgyakat, kerámiákat, különösen a teáscsészéket. Az egyik kerámia üzletben megláttak egy szép csészét.
A férj megkérdezte az eladót:
- Szabad megnéznem ezt a csészét? Még sosem láttam ennyire szépet.
A boltos a kezébe adta, és miközben csodálta a mesteri alkotást, a csésze, legnagyobb meglepetésére megszólalt:
- Nem érted, hogyan lehetek ennyire szép? Tudod, nem voltam mindig teáscsésze. Volt idő, amikor vörös voltam és agyagnak neveztek. Mesterem kiásott, megdolgozott, összelapított, meggyúrt újra és újra, én pedig üvöltöttem a fájdalomtól: - Hagyj békén! - üvöltöttem, de Ő csak mosolygott, és így szólt:
- Még nem.
Aztán egy gyorsan forgó korongra helyezett és én csak forogtam, forogtam, forogtam, körbe-körbe.
- Állíts meg! Szédülök! - kiabáltam, de a Mester csak ingatta a fejét és azt mondta:
- Még nem.
Aztán betett a kemencébe. Sosem éreztem olyan forróságot! Csodálkoztam, miért akar megégetni. Sikoltoztam. Ki akartam jutni. Láthattam a Mester arcát az üvegen át, és leolvashattam ajkáról, ahogy a fejét rázta:
- Még nem.
Végül az ajtó kinyílt, kitett a polcra. Hűlni kezdtem.
- Most már jobb. - gondoltam.
Aztán mindenütt befestett. A festék szaga rettenetes volt. Undorodtam tőle. - Hagyd abba! Hagyd abba! - kiáltottam. De csak ingatta a fejét:
- Még nem.
Aztán újra visszatett a kemencébe. Nem ugyanabba, mint először.Ez kétszer olyan forró volt. Úgy éreztem, megfulladok. Könyörögtem, mindent megbántam, sikoltoztam és sírtam. Közben láttam, amint rázza a fejét, és azt mondja:
- Még nem vehetlek ki.
Tudtam, nincs többé remény. Végem van. Kész voltam rá, hogy végleg feladjam, mire kinyílt az ajtó. A Mester kivett, és újra a polcra tett. Egy órával később elém állított egy tükröt és azt mondta:
- Nézd meg magad!
Amikor a tükörbe néztem, alig tudtam hinni a szememnek:
- Ez nem én vagyok, ez nem lehetek én! -hitetlenkedtem. Ez gyönyörű! Gyönyörű vagyok! - kiáltottam
- Szeretném, ha emlékeznél arra - mondta - tudom, fájt, amikor gyúrtalak, gyömöszöltelek, de ha nem teszem, kiszáradsz. Tudom, hogy szédültél, mikor a korongon forgattalak, de ha megállítom a korongot, szétmorzsolódsz. Tudom, hogy elviselhetetlenül forró volt a kemencében, és nem értettél, miért teszlek oda, de ha nem teszem, megrepedsz. Tudom, hogy rettenetes volt a szag, amikor bevontalak mázzal és befestettelek, de ha nem teszem, akkor sosem erősödsz meg, és nem lesz színes az életed. És ha nem teszlek újra vissza a másik kemencébe, nem élhettél volna sokáig, nem lennél elég erős.
Befejeztelek. Olyan vagy, amilyennek elképzeltelek akkor amikor hozzáfogtam a munkához.
* * *
Így formálja Urunk is az életünket. Néhányan a kemencében vagyunk, üvöltve, sikoltozva: ‘Engedj ki!'. Néhányan épp színesedünk, és ez kellemetlen, majd megőrjít. Néhányan körbe forgunk, és nem tudjuk, hol vagyunk. Csak azt kérdezzük: - Mi történik velem? Minden olyan zavaros. De Ő tudja,hogy mit - miért tesz. Bízz benne!
szerző : Ismeretlen
ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉGEK
Ez egy régi történet egy fiatalemberről, akinél egy éjjel megjelent egy angyal és csodálatos dolgokról mesélt neki, amelyek az életben várnak rá. Minden lehetőség adott lesz számára, hogy hatalmas vagyonra tegyen majd szert, a társadalom megbecsült tagja lehessen, és egy gyönyörű nőt vegyen feleségül.Emberünk egész életében várta, hogy az ígért csodálatos dolgok valóra váljanak, de nem történt semmi és végül egyedül, és szegényen halt meg.
Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt, aki sok-sok évvel ezelőtt meglátogatta álmában, és felelősségre vonta:
- Te hatalmas vagyont ígértél nekem, társadalmi rangot és gyönyörű feleséget. Egész életemben vártam, ... de nem történt semmi."
- Én neked nem ígértem ezt - válaszolt az angyal. - Én ezeknek a dolgoknak a lehetőségét ígértem neked, de te elmulasztottál élni ezekkel a lehetőségekkel.
Az ember megdöbbent.
- El sem tudom képzelni, miről beszélsz!" - mondta.
- Emlékszel, egyszer volt egy ötleted, de te féltél, hogy nem sikerül, ezért nem tettél semmit? - kérdezte az angyal.
Az ember bólintott.
- Mivel te visszautasítottad a megvalósítást, az ötletet néhány év múlva egy másik embernek adták, aki nem ijedt meg a nehézségektől, és ha visszaemlékszel, akkor ez az ember az egyik leggazdagabb ember lett a környéken.
- És arra emlékszel-e, - folytatta az angyal - volt egy eset, amikor a várost óriási pusztítás érte, sok ház romba dőlt, sok ezer ember nem tudott szabadulni a romok alól. Neked lehetőséged lett volna segíteni a bajbajutottakon és a túlélőket kimenteni, de te féltél, hogy ha elmész otthonról, akkor betörnek hozzád és kirabolják a házadat, ezért nem mentél el segíteni a hívó szóra, hanem otthon maradtál.
Az ember szégyenkezve bólintott.
- Ez egy hatalmas lehetőség volt, hogy száz és száz ember életét megmentsd, a város összes életben maradt lakója tisztelt volna téged. - mondta az angyal.
- És emlékszel arra az asszonyra, arra a fekete hajú nőre, aki neked annyira tetszett? Nem hasonlított egyik nőre sem, akikkel korábban, vagy későbbi életedben találkoztál, de azt gondoltad, hogy sose menne férjhez egy olyan emberhez,mint te, féltél, hogy elutasít, és elmentél mellette.
Az ember újra bólintott, de már sírt.
- Igen barátom, - mondta az angyal - ő a feleséged lett volna, vele sok gyermeket neveltetek volna, vele igazán boldogságban éltél volna egész életedben.
Hasonló lehetőségek adódnak mindnyájunk életében, de gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan, mi is megengedjük, hogy a félelem felülkerekedjen rajtunk, és megzavarjon bennünket, hogy éljünk a lehetőségekkel.
Nem megyünk oda másokhoz, mert félünk az elutasítástól.
Nem beszélünk az érzéseinkről, mert félünk, hogy kinevetnek bennünket, és nem bízzuk rá magunkat más emberre, mert félünk a fájdalomtól, ha elveszítjük. De még nincs veszve semmi. Mi még életben vagyunk. Elkezdhetjük kihasználni az előttünk álló lehetőségeket.
Elkezdhetünk létrehozni lehetőségeket saját magunk számára.
ELUTASÍTOTT BIBLIA 
Egy végzős egyetemista fiú már hónapok óta kinézett magának egy sportkocsit az egyik autószalonban. Tudta, apjának nem okozna gondot, hogy megvegye neki, ezért volt olyan bátor, és ezt kérte magának ajándékba annak örömére, hogy befejezi az egyetemet. A fiú véletlenül megtalálta az apja íróasztalán a kocsi megrendelőlapját. Nagyon megörült, hogy meg fogja kapni a kocsit, és izgatottan várta a diplomaosztó napját.
Amikor végre eljött a nagy nap, és megkapta a diplomát, édesapja behívta az irodájába, és ezt mondta:
- Fiam! Büszke vagyok rád, és nagyon szeretlek! Örülök, hogy ilyen jól helyt álltál az egyetemen, és most elkezdheted a nagybetűs életet. Hadd nyújtsam át sok szeretettel ezt az ajándékot - és erre egy szép díszdobozt vett elő.
A fiú izgatottan kezdte el kinyitni a dobozt, és döbbenten látta, hogy egy Biblia volt benne, melybe arannyal bele volt gravírozva a neve. Nagyon mérges lett és ezt üvöltötte:
- Apám! Van egy csomó pénzed és erre csak egy Bibliát vagy képes ajándékba adni!? - végül mérgében elrohant, és otthagyta a Bibliát a kis díszdobozban.
Évekkel később a fiú nagyon sikeres lett az üzleti életben. Volt egy jó állása, csodálatos családja és mindenki egészséges volt. Egyik nap eszébe jutott az édesapja, hogy meg kellene látogatnia, mivel már idős volt. A diplomaosztó napja óta nem látta. Miközben ezen gondolkodott, telefonon hívták és közölték vele a szomorú hírt, hogy az édesapja meghalt. Nagyon megdöbbent!
Amikor elkezdte intézni a temetés körüli teendőket, elment az apja házába, mivel szüksége volt néhány hivatalos papírra. Belépett a házba szomorúság és megbánás fogta el. Apja iratai között keresgélve megtalálta azt a Bibliát, amit kapott tőle. Érintetlenül ott volt az asztalán, ahogy azt ő ott hagyta.
Könnyes szemmel nyitotta ki, és az első oldalon a Máté 7:11 szerepelt apja kézírásával: - Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?
És ahogy olvasta ezt az igét, a Biblia hátuljából kicsúszott egy slusszkulcs. Annak a sportkocsinak a kulcsa, amit apjától kért. A bilétáján a szalon neve, ahol átveheti, és egy megjegyzés: kifizetve.
Milyen sok alkalommal utasítjuk vissza Jézus ajándékait, csak azért, mert nem abban a csomagolásban kapjuk, mint ahogyan azt kértük!
forrás: igeforum.com (Szép Laura.)
ÉN VAGYOK A FOLYÓ
Egyes kelet-afrikai törzseknél, ha ikrek születnek, még mindig érvényes a régi szabály: Az egyik gyermeket ki kell tenni, mert két gyermeknek nincs meg az esélye az életben maradásra. Két gyermeket nem tud szoptatni az anyjuk, az egyiknek tehát meg kell halnia, hogy a másik felnőhessen. A sztyeppén egy-egy bokor alá teszik, hogy a hiénák egyék meg, vagy egy folyóba vetik, hogy a krokodilok falják fel.
Amikor egy bennszülött lelkészt egy, a Kilimandzsárótól délre eső faluba hívtak, hogy keresztelje meg az előkészítő oktatáson átment keresztelendőket, talált ott egy idős asszonyt. Már vagy hatvanéves lehetett, s volt mellette egy hatéves kisfiú. Az ő fia, állította az asszony. A lelkész úgy vélte, hogy semmi esetre sem lehet az ő gyermeke, legfeljebb az unokája. De az asszony csak nevetett és megismételte:
- De igen, ez az én fiam! - Ott volt a felnőtt fia is és ő elmondta, hogyan jutott az anyja a kisfiúhoz.
Mintegy hat évvel azelőtt volt, hogy ő vízért ment a folyóra. Ezt ott a Pangani felső folyásánál a férfiak végzik. Másutt lányok és asszonyok járnak nagy korsókkal a vízért, de ebben a folyóban sok a krokodilus, ezért a férfiak a veszélyes vízmerítést nem engedik a nőknek, maguk mennek vízért.
Visszafelé jövet találkozott egy emberrel a faluból, aki egy újszülöttet vitt a karján. Kérdezte tőle, hogy hova viszi a gyermeket, az pedig ezt felelte:
- A feleségem ikreket szült, két fiút. Az egyik öregasszony, aki segített neki a szülésnél, a karomba tette ezt a gyermeket, hogy vigyem a folyóra. Tudod, hogy az ősök akarata szerint csak egy gyermek maradhat életben.
A vízhordó ezt felelte:
- De ezt nem teheted meg!
Az ember azonban kitartott a szándéka mellett:
- Ez a szokás! - mondta. - A szokás ellen nem tehetünk semmit.
- De Isten parancsolatot adott az embernek, s az így szól: Ne ölj! - S amikor látta, hogy a gyermek apja még mindig vonakodik, egyre nyomatékosabban magyarázta neki, hogy a gyermeket nem szabad a folyóba dobnia. Végül az ember így kiáltott fel:
- Jól van. Hajlítsd be a karod!
A vízhordó letette a korsót, behajlította a karját, az ember pedig beletette a gyermeket, és így szólt:
- Te vagy a folyó, amelybe a gyermekemet vetem. Ha hazamegyek, ezt mondom: A folyóba vetettem a gyereket. Számomra meghalt, örökre meghalt!
Ezzel elment, a vízhordó pedig csak állt ott karján a gyermekkel. Majd hazavitte az anyjához, az pedig elfogadta, táplálta és felnevelte. És ez a gyermek most ott volt a keresztelendők között.
Következménye van annak, ha valaki ezt mondja egy másik embernek: "De Isten parancsolatot adott nekünk..." Az ilyet akkor a szaván lehet fogni. Ha bármilyen formában Istenre hivatkozunk - pl. azzal is, hogy "keresztyén"-nek mondjuk magunkat - akkor másoknak joguk van ahhoz, hogy szavunkon fogjanak.
Mert az olyan hit, amelynek nincsenek következményei, semmit sem ér! Ezt mások néha jobban tudják, mint mi magunk. Minden pillanatban, minden mozdulatnál felvetődik számunkra a kérdés, hogy amit igaznak ismertünk fel, azt hogyan váltjuk cselekedetre. Ez a szükséges próba: Megfelelnek-e a tetteink a szavainknak?
forrás: Bácsi Irma e-mail
FAIR PLAY 
Évekkel ezelőtt a Seattle-i para olimpiai játékokon 9 atléta (akik mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek)felálltak a 100 méteres futás startvonalához. A pisztolylövés felhangzásakor elkezdődött a verseny, ahol (bár nem mindenki a lábain futva), de a cél felé törekedett a beérkezés és a győzelem reményében.
A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fiú elesett az aszfalton és jó néhányat bukfencezett, majd elkezdett sírni. A többi 8 versenyző hallotta a sírást, lelassított és hátranézett. Majd mindegyikük megállt és visszafordult.Az egyik Down-kóros lány leült mellé, megpuszilta és megkérdezte, hogy jobban érzi-e magát.Segítettek neki felállni,majd mindnyájan összekapaszkodtak és együtt sétáltak be a célvonalon.
A stadionban pedig a nézők felálltak és percekig tapsoltak.
Mit üzen ez a történet nekünk? Valahol legbelül tudjuk: a legfontosabb dolog az életben nem az egymás felett aratott győzelem . mert csak a minden áron győzni akarás a célunk - önzővé válhatunk, talán még le is nézzük a lemaradottakat, kizárjuk életünkből a szeretetet.
Ha le tudsz mondani érdekeid érvényesítéséről, a győzelem mámoráról, akkor meglátod a másik ember küzdelmét is.
Az életben sokkal fontosabb ha másokat is győzelemhez tudunk segíteni, akkor is, ha ez azzal jár, hogy dicsőségünkről le kell mondani.
EGY GYERTYA NEM VESZÍT SEMMIT AKKOR SEM , HA MEGGYÚJT EGY MÁSIKAT.
/ismeretlen szerző
Találtam egy videót ahol hasonló esemény lett rögzítve. Nem tudom, hogy a film szereplői olvasták-e ezt a történetet, vagy az élet produkálta ezt. De azt tudom, hogy mindnyájan győztesek lettek, emberségből, együttérzésből.
Link
FÉLELEM A FELTÁMADÁSTÓL
Maffattal, a misszionáriussal történt.
A Jézus Krisztusról szóló evangéliumot egy napon a dél afrikai Makaba királynak hirdette, aki a főnökei és udvari emberei körében ült. Amikor Maffat a feltámadás szót kimondta, a királyból kitört a dühös harag:
- Micsoda, a halottak fel fognak támadni?
- Igen!
- Apám és anyám is?
- Igen!
- Azok is, akiket a vadállatok téptek szét?
- Azok is!
- És azok is, akiket én megöltem?
- Igen, azok is. Mindenki!
Erre rettenetes indulattal kiáltotta:
- Nem szabad nekik feltámadni! Lehetetlen, hogy feltámadjanak!
Ha rettegni kell azok haragjától akiknek mi okoztunk fizikai és lelki sérüléseket akkor jogos lehet ez a félelem. De ha úgy élünk, hogy ne tudjanak minket vádolni tetteink miatt akkor akkor a feltámadás lehetősége nem rettegést hanem örömet hoz számunkra.
forrás: ismeretlen
FEHÉR KENDŐ
A vonat lassan közeledett az állomás felé. Mindenki izgatottan várta, hogy hazaérkezhessen.
Feltűnt nekem egy fiatalember, aki idegesen tekintett ki az ablakon. Miután szóba elegyedtem vele, feltárult előttem szomorú élettörténete.
Fiatalon szülei ellen lázadva megszökött otthonról. Nem bírta a szülői ház légkörét. Új barátaival mindent kipróbált, amitől otthon óvták, intették.
Hamarosan börtönben találta magát, ahol nagyon megbánta addigi életét.
Éppen ma szabadult. Nem volt hová mennie, ezért írt a szüleinek, hogy bocsássanak meg neki, és fogadják vissza a szülői házba. Azt is megírta, hogy megérti, ha nem tudnak neki megbocsátani. A délutáni vonattal fog érkezni.
Ha szülei készek visszafogadni, kössenek a kert égén lévő diófára egy fehér kendőt, amit ő a vonatról láthat, különben tovább utazik. Amikor a vonat a kanyarhoz közeledett, a fiún egyre nagyobb feszültség lett úrrá.
Arra kért, hogy nézzem meg, ott van-e a fán a megbocsátást jelentő kendő. A kanyarban feltűnt a vén diófa. Felkiáltottam a látványtól. A fa tele volt kendőkkel, sőt lepedőkkel, nehogy a fiú tovább utazzon.
Erről a történetről a" Tékozló fiú" jut eszembe Lukács evangéliumából. Csupán az összehasonlítás kedvéért is érdemes elolvasni, és rögtön kitűnik belőle a szülő megbocsátása gyermeke iránt. Ugyan igy bocsájtja meg Isten is megbánt és őszintén elé tárt bűneinket is.
FEHÉR ZSEBKENDŐ
A férfi a járda szélén ült, és az utcát bámulta. Néhányan visszafordultak, és a pillantásukkal végigmérték a borotválatlan arcú, görnyedt vállú és szakadt cipőjű idegent. Ő azonban ezt észre sem vette, mert gondolata a távoli múltban járt. Már nem egy éhenkórász csavargó volt, aki az elmúlt éjszaka a vasúti híd alatt aludt, hanem egy kisfiú, aki egy piros téglaházban lakott a szomszéd utcában, több mint 20 évvel ezelőtt. Ki tudja, azóta talán már le is rombolták azt a házat. Csak remélni merte, hogy közben nem taposták agyon az árvácskákat. Különös, hogy milyen tisztán emlékezett az árvácskákra, a hintára, amit az apja fölszerelt neki, meg a kerti útra, ahol biciklizni tanult. Hónapokig tartott, míg sikerült elég pénzt félretenni arra a biciklire!
Hirtelen vállat vont, mert a képek élénksége szinte fájt. Gondolataiban inkább továbbment még vagy tíz évet. A biciklit közben felcserélte egy motorkerékpárral, és attól kezdve ritkábban látogatott haza. Közben állása is akadt, és barátokban sem volt hiány. A szülei mindig szomorúnak látszottak, és valahogy olyan unalmas volt a társaságuk - a kocsmában sokkal jobban érezte magát. Ezekre, az évekre nem is nagyon akart visszagondolni. Amikor eladósodott, hazament, pénzt akart kérni a szüleitől. Teával kínálták, de a végén nem tudta elmondani, miért is jött. Azt viszont jól tudta, hogy apja hol tartja a pénzt, és amikor kimentek a kertbe, minden nehézség nélkül hozzájutott a pénzhez.
Akkor látta szüleit utoljára. Külföldre ment, és szülei semmit sem tudtak róla, sem az évekig tartó bolyongásról, sem a börtönbüntetésről. De ott, a cellájában sokat gondolt rájuk, különösen éjszakánként. Amikor nem tudott elaludni és csak forgolódott, miközben a hold fénye végigpásztázta a falat; de sokszor eszébe jutottak! Ha kiszabadul, még egyszer szeretné látni őket, ha még életben vannak egyáltalán, és akarják őt látni!
Amikor idejét letöltötte, munkát keresett a városban, de valahogy nem tudott megnyugodni. Mintha valami húzta, vonta volna hazafelé, és ettől a sürgető érzéstől nem tudott szabadulni. Minden alkalommal, amikor az utcákat járta, valami eszébe juttatta a kis téglaházat és a kisfiút, aki az iskolából szaladt hazafelé.
Nem akart pénz nélkül érkezni, ezért vagy gyalog, vagy autóstoppal tette meg a hazaút nagy részét. Hamarabb is hazaérkezett volna, de hirtelen elbizonytalanodott. Mi joga van ahhoz, hogy ilyen állapotban a szülei szeme elé kerüljön? Vajon össze tudnák egyeztetni ezt a tönkrement, megviselt férfit azzal a fiúval, akit annyira szerettek, és aki olyan nagy csalódást okozott nekik?
Vett magának ennivalót, és szinte az egész napot egy fa alatt töltötte. A levél, amit aznap este adott postára, rövid volt nagyon, de órákig tartott, mire megírta. Ezekkel a szavakkal zárta:
,,...tudom, nem várhatom, hogy egyáltalán látni akartok...rajtatok áll! Csütörtök reggel korán eljövök az utca végébe. Ha szeretnétek, hogy jöjjek, akasszatok ki egy fehér zsebkendőt a régi szobám ablakába! Ha ott lesz a zsebkendő, jövök. Ha nem akkor búcsút intek a régi háznak, és tovább megyek."
És most elérkezett a csütörtök reggel. Ő pedig megérkezett az utca végébe. De most, hogy ott volt, egyáltalán nem találta sietősnek a dolgot. Csak leült a járdára, és a köveket bámulta. Nos, hát mindörökre nem várhat vele, és - ki tudja - közben talán el is költöztek. Ha nem lesz ott a zsebkendő, megpróbál érdeklődni, mi lett velük, mielőtt elmenne a városból. Ahhoz még nem volt bátorsága, hogy végiggondolja, mit is tenne, ha a szülei nem akarnák látni őt.
Nagy nehezen felállt, mert minden porcikája sajgott a járdán töltött éjszaka után. Az utca még mindig árnyékban volt. A hűvös hajnali levegőben megborzongott, és lassan odament a vén platánfához, ahonnan tisztán, világosan lehetett látni a régi házukat. Egy pillanatig csukott szemmel állt az ágak alatt. Majd mély lélegzetet vett, és kinyitotta a szemét. Azután meg csak állt és állt, szemét meresztve bámult!
A nap már rásütött a kis piros téglaházra, de most már nem kis piros téglaháznak látszott, mert a ház össze fala ünnepi fehérbe öltözött! Minden ablakban lepedők lógtak, párnahuzatok, törülközők, abroszok, zsebkendők és szalvéták, a padlásszobából pedig fehér muszlinfüggönyt fújt ki a szél a tetőre. Az egész ház úgy ragyogott a reggeli napsütésben, mintha hóból épült volna! Szülei semmit sem bíztak a véletlenre! A férfi felemelte a fejét, és a megkönnyebbülés kiáltása szakadt fel belőle. Azután végigszaladt az utcán, s egyenesen be a nyitott ajtón át!
Isten vár. Várja, hogy akik elveszettek voltak, most visszataláljanak Teremtőjükhöz. Ő nem örül az emberek nyomorúságain, nem örül a szenvedéseiken, és nem örül, amikor a szakadékba beleesnek. Ő kinyújtja a kezét, és ki akar menteni mindenkit, hogy megismerjék az Ő végtelen kegyelmét. Isten otthagyja a kilencvenkilencet, csakhogy azt az egyet /aki lehet, hogy éppen te vagy!/ megtalálja és visszafogadja.
,,...nagyobb öröm lesz a Mennyben egy megtérő bűnösön, hogy nem kilencvenkilenc igaz emberen, akinek nincs szüksége a megtérésre."
/ Lukács 15, 7/
,,Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett!"
FELELJ SZÉPEN, HA KÉRDEZNEK!
Felelj ha kérdeznek...
"Én tudom, hogy ha kérdeznek tőlem valamit, akkor szépen felelnem kell, mert ha nem felelek, akkor rám szólnak, hogy felelj szépen, ha kérdeznek. Amíg kicsi voltam, könnyű volt szépen felelni, mert vagy azt kérdezték tőlem, hogy hogy hívnak? vagy azt, hogy hány éves vagy? Jó Micikének a kistestvéremnek, mert ő még kicsi, és tőle most is csak azt kérdezik, hogy hogy hívják, és hány éves, és erre még ő is tud szépen felelni.
... Amióta nagy vagyok, sokkal okosabb lettem, mint kicsi koromban voltam, mégis ritkán mondják, hogy nahát, milyen okos ez a gyerek, hanem rám szólnak, hogy ekkora fiú hogy mondhat ilyen butaságot! Amióta nagy vagyok, hiába szeretnék mindig szépen felelni, ha kérdeznek, sokszor nem tudom, hogy mit feleljek.
... Én szeretnék szépen felelni, ha apukám azt kérdezi tőlem, mi újság? de nem tudok szépen felelni, mert sose tudom, hogy mi az, ami újság, és mi nem. Nekem az az újság, ha a barátom kap egy biciklit, ha a piros kisautóm megelőzi a kéket, és ha találkozom az utcán a szomszéd kislánnyal. De apukám nem erre kíváncsi, hanem arra, hogy feleltem-e az iskolában, kész vagyok-e a leckémmel, és miért jöttem később haza. Ezért aztán, ha kérdezi, mi újság, mindig azt felelem, hogy semmi.
.... Igazán szerencse, hogy a szomszédban lakik Kálmán bácsi, aki mindig ráér, mindenre válaszol, és sosem kérdez olyat, amire nem tudok felelni... Kálmán bácsi sosem kérdezi azt tőlem, hogy mi akarok lenni, hanem azt kérdezi, hogy ha felfedező leszek, akkor mit fedezek fel szívesebben, őserdőt, ahol meleg van meg tigris, vagy jégmezőt, ahol hideg van és fóka.
... Mondtam is otthon, hogy jó volna, ha mindenki olyanokat kérdezne, mint Kálmán bácsi, mert sokkal könnyebb arra felelni, hogy miről énekelhet a tévében a néni, amikor nincs hang, csak kép, és milyen színűnek látom a vizet, és milyen nevet adnék egy újszülött vízilónak az Állatkertben, és mire tanítanám meg először a papagájomat, ha volna, mint arra, hogy miért bőgsz, meg mi újság, meg mit főzzek, meg mi van ezen nevetnivaló.
... ha majd én leszek felnőtt, úgy fogok kérdezni a gyerekektől, hogy sose kelljen rájuk szólnom, felelj szépen, ha kérdeznek! Addig is sokat beszélgetek Micikével, és ha kérdez tőlem valamit, nem azt mondom neki, hogy semmi közöd hozzá, hanem azt, hogy ekkora lány hogy mondhat ilyen butaságot! Hadd örüljön a Micike, hogy már ő is megnőtt."
Janikovszy Éva
FÉLTETT GYÖNGYLÁNC
Egy anyuka elment vásárolni majdnem 5 éves kislányával. Bejárták az egész bevásárlóközpontot, és amikor elindultak haza, útközben megálltak egy utcai árusnál. A kislány meglátott egy ragyogóan szép gyöngynyakláncot.
- Kérlek, anya! Megkaphatom? Légyszi, légyszi...
Anyukája gyorsan megnézte, hogy mennyibe kerül. Csak 890 Ft volt.
- Kislányom, ha rendben tartod a szobádat egy hétig és rendesen a helyére pakolod a játékaidat, a következő héten megveszem neked, amikor erre járunk.
A kislány izgatottan várta a jövő hetet. A szobájában azelőtt soha nem látott rendet tartott, annyira vágyott arra a nyakláncra.Végül eltelt egy hét, és eljött a nap, amikor ismételten vásárolni mentek. Az anyuka nagyon megdicsérte kislányát, hogy milyen szép rendet tartott egész héten, és megvette neki a nyakláncot.
Végtelen nagy öröm volt a kislány szívében. Nagyon szerette azt a nyakláncot. Mindig hordta, vasárnapi iskolában, óvodában még lefekvés előtt sem vette le. Csak amikor muszáj volt ,fürdésnél és amikor úszni ment az uszodába, amúgy mindig rajta volt.
A kislány édesapja nagyon szerette a lányát. Bármi egyéb dolga volt is, lefekvés előtt mindig felolvasott neki egy mesét. Az egyik este, amint befejezte az egyik történetet, ezt kérdezte a lányától:
- Kislányom szeretsz engem?
- Ó, apa, tudod, hogy nagyon szeretlek!
- Akkor kérlek, add nekem a nyakláncodat.
-J aj, apa, azt ne! Inkább oda adom a kedvenc babámat, vagy az egyik lovacskát, amit tőled kaptam szülinapomra. - válaszolta a kislány.
- Értem, kicsim. Apa szeret téged. Jó éjszakát! - és adott egy jó éjt puszit a homlokára.
Egy héttel később a mese után az édesapja ismét ezt kérdezte a kislányától:
- Szeretsz engem? Akkor add nekem a nyakláncodat.
- Jaj, apa, azt ne. Inkább a babaházat vagy a kedvenc fésűmet. - kérlelve válaszolta a kislány.
- Rendben kicsim. Tudod, apa szeret téged.- És gyengéden átölelte.
Pár nappal később este, amikor az apa ment felolvasni a mesét, és belépett a szobába látta, hogy kislánya pigyeregve ül az ágyán.
- Kislányom, mi a baj? Mi történt?" - kérdezte szelíd hangon.
Pár perc hallgatás után, remegő kézzel, odanyújtotta a nyakláncot édesapjának:
-Tessék, apa, neked adom.
Az apuka elvette és utána elővett a jobb zsebéből egy kis dobozt.
- Ez a tied, egyetlenem.
A kislány megszeppenve vette el, és nyitotta ki a kis dobozt. Egy eredeti igazgyöngyökből álló nyaklánc volt benne, mely ezerszer szebb és gyönyörűbb volt, mint az előző. Minden este az apuka zsebében volt, aki arra várt, hogy kislánya odaadja neki a nyakláncot, hogy még jobbat, még szebbet adhasson neki.
Ilyen a szeretett! Sokszor ragaszkodunk foggal, körömmel káros, szükségtelen dolgokhoz, kapcsolatokhoz,megszokásokhoz, amiket szinte lehetetlennek érzünk feladni. De azÚr mégis azt kéri tőled, hogy add fel őket!
GAZDAG EMBER ÉS A KISFIÚ
A férfi magányosan élt, hatalmas házában senki sem várta este. Amikor azt kérdezték, miért, cinikus nevetéssel válaszolt:
- A nővel csak baj van, ráadásul olyan, mint a meztelen csiga: csupaszon jön, amikor meg megy, viszi a házat. A gyerekeket pedig nem szeretem. Amíg kicsik, büdösek és sokba kerülnek, amikor már nagyobbak, állandóan nyavalyognak...és ne mondd, hogy olyan aranyosak! Ez csak az ostobák közhelye! Az arcukra már óvodáskorukban rá van írva, hogy milyen ostoba és rosszindulatú felnőtt lesz belőlük...
Úgyhogy a férfi egyedül élt. Igazgatta a vállalatait, golfozott, sokat olvasott, és utazott, ám egyszer, amikor a város szegénynegyedén hajtott keresztül, defektet kapott. Káromkodva szállt ki az autóból, ám miután telefonon segítséget hívott, elégedettsége visszatért, mert örömmel töltötte el a tény, hogy minden problémát képes megoldani...
Ekkor vette észre a gyereket.
A kisfiú - aki még öt nyarat sem élt meg - egy kerítés vasrácsába kapaszkodott, és némán figyelte őt. Apró testét rongyok fedték, s noha a kéregetők jellegzetes kisugárzását árasztotta, nem szólt egyetlen árva szót sem.
Csak nézett.
A férfi nem hatódott meg, ezer ilyet látott már - mi több, még csak el se fordult. A legtöbb ember gyenge, hogy őszinte nyugalommal fogadja egy koldus közeledését, ám őt más fából faragták: rezzenéstelen arccal állta a rászegeződő tekintetet, mi több, még bele is merült a gyermeki szempárba...
S akkor megszédült.
Erővel vágta mellbe valami, pedig a fiú pillantásából hiányzott minden emberi: pici lelke nem sugárzott haragot, dühöt, félelmet vagy örömöt, egyszerűen nem volt benne semmi. A férfi nem bírta elfordítani a fejét, pedig a kölyök szembogara, mint két feneketlen üreg, a halál ürességével dermesztette szívét. Azok néznek így, akik a kelleténél többet láttak az élet mocskából.
Egész nap ez a pillanat járt a fejében. Hiába golfozott a ragyogó napsütésben, a semmi hűvöse vele maradt; hiába döntött magába nemesebbnél nemesebb borokat, szájában csak por és hamu íze fakadt. Nem tudott aludni, forgolódott a hatalmas ágyban, és a plafonra szerelt tükörben nem látott mást,csak egy halott szempárt...
Amikor másnap a kormány mögé ült, eleinte még győzködte magát, hogy nem érdekli a gyerek, és csak azért megy arra, mert úgy rövidebb, aztán egyszer csak lélekben vállat vont,és nem színészkedett tovább önmaga előtt. Igenis látni akarta...
A kisfiú pontosan ott állt. A férfi csak nézte a merev szempárt, a mozdulatlan testet. Meg akarta szólítani a gyereket, de amikor ki akart szállni az autóból, elkezdett izzadni a tenyere. Ahogy az ajtó felé nyúlt, görcsbe rándult a gyomra-és elhajtott.
A felkelő nap újra a vasrács mellet érte. Még most se tudott megszólalni, de egy doboz tejet már a fiú kezébe tudott nyomni. Másnap egy fürt szőlőt hozott, harmadnap egy hatalmas szendvicset, negyednap pedig...
Amikor a férfi húsz esztendővel később haldoklott, halálos ágya mellet egyedül a fiú állt. Nemcsak hogy jóvágású fiatalember lett belőle, de kivételes intelligenciájának hála, az élet dzsungelében is megállta a helyét. Együtt töltött éveik alatt igaz barátokká váltak, több szeretetet és figyelmességet adtak egymásnak, mint a legtöbb vér szerinti család.
A fiú szemében őszinte könnyek ragyogtak, ahogy fogta a férfi ráncos kezét. Mindenét odaadta volna, hogy a sok jót meghálálhassa nevelőapjának, de a halállal szemben tehetetlen volt. Nem tudta megmenteni.
Ebben a pillanatban a férfi kinyitotta a szemét, és halkan megszólalt.
- Ne gyötörd magad. A halál elől nincs menekvés, de most, a kapuban már látom, hogy ez nem elmúlás, hanem születés. Egy új kaland kezdete. S tudod, azért szállhatok most fel az égbe, mert a VALÓDI haláltól te, - akkor ott, a kerítésnél - megmentettél.
TŰZOLTÁS VAGY LAKOMA
Egy férfi levágott egy kövér borjút, meggyújtotta a grillt, és ezt mondta a lányának:
"Lányom, hívd meg a szeretteinket és szomszédainkat, hogy egyenek velünk..."
A lánya az utcára vonult és azt kiabálta:
"Segítsetek eloltani a tüzet apám házánál!"
Néhány pillanatra egy csapatnyi ember jött be, a többi meg úgy tett, mintha nem hallotta volna.
Az emberek, akik jöttek, addig ettek, ittak, amíg elegük nem volt. Az apa elképedt, és a lányához fordult, majd azt mondta:
"Azok, akik eljöttek, azokat még sosem láttam! Hol vannak a szeretteink, rokonaink, barátaink?"
Azt mondta a lány:
"Akik elhagyták otthonukat, hogy segítsenek nekünk eloltani a házunkban a tüzet, és nem a buli miatt, ezek érdemlik meg a nagylelkűségünket és a vendégszeretetünket! "
Konklúzió:
Ki nincs veled egy nehéz pillanatban, ne nevezd barátnak, testvérnek, családtagnak...
Mert ők azok, akik a nehéz időkben nevetnek rajtad, és nem érdemlik meg a kedvességed, nagylelkűséged, és figyelmed.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Irodalom - Próza |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-08-24 22:15:32, szerda
|
| |
| |
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KULCSA A BELSŐ-ÁZSIAI HUNOK
A hun-kutatás nélkül nincs magyar őstörténet.Gyökereink olyan területekre-Belső-Ázsiába-vezetnek, amely terület múltját Európában nem-vagy csak alig ismerik. A hunokkal kapcsolatban az antik történetírás az ókori földrajztudomány évezredes képtelenségeit ismételgeti. Ammianus Marcellinus (330-395) soha nem látta a hunokat, mégis az ő ,,leírása" vált Európában irányadónak: "A hunok arca alaktalan... nem ismerik a meleg és főtt ételeket, gyökereket és nyershúst esznek, úgy élnek mint a vadállatok..." - írta.Pedig ebben az időben volt már hiteles leírás a hunokról; Olimpiodorosz 412-ben járt követségben a hunoknál és Priszkosz rhétor 448-ban Hunniában és Attila udvarában tartózkodott.
Az ázsiai hunok
A ,,hun" szó mongol nyelven annyit jelent, mint ,,ember". A hunok ismert története valamikor a késő-bronzkorban kezdődött. A hunok őshazája a Góbi-sivatagtól északra talán a Selenga folyó völgyében lehetett, birodalmuk kezdetben a ma Kínához tartozó Belső-Mongóliában, Ordosz vidékén alakult ki, de a Kr.előtti II.században már a Tárim-medencétől az Iszik kölig és a Szaján-hegységtől a Bajkál tóig terjedt. A birodalom határai állandóan változtak. Ismert történetük a Kr.előtti első évezred elején kezdődött. A kínai Konfúciusz (Kung Csiu,Kr.e. 551-479) a hunokat senjük (csenjün) néven említi, mint olyan népet, amely már mintegy 350 éve a Góbi-sivatag peremvidékén él. A Kr. Előtti IV. századi kínai forrásokban már gyakran találkozunk a hunokkal, akikkel szemben a kínaiak változó sikerrel harcoltak. A hunok ismert nagy fejedelme Mao-tun a Kr. Előtti 200-as években egységes irányítás alatti erős államot szervezett,melynek fővárosa Karakorum környékén volt.Kr.e.174-ben leigázta az ellenséges tunguz, a jüe-csi (tohár) az osun, majd sok más népet. Ez a hun expanzió mozgásba hozta Belső-Ázsia népeit és indította el a későbbi nagy népvándorlás első hullámát. Mao-tun ekkor levelet küldött a kínai császárnak, írván:"mindezen népeket hunná tettem és az összes nyilas népek egyetlen családban egyesültek". Csang K'ien kínai vezér Kr.e. 128-ban a hunok fogságába került, onnan visszatérve megbízható-száminkra is igen hasznos-adatokat közölt a kínaiaknak a hunokról. Kr.e.122 után Ho K'i-ping kínai vezér nagy támadást intézett a hunok ellen, aminek következtében a Hsziungnu Birodalom egysége a Kr. Előtti I.század közepére fokozatosan csökkent és a hunok központja az Orhon, a Szelenga és a Tola folyók forrásvidékére húzódott vissza.
A Hun Birodalom ekkor kettévált: az"északi hunok2 más népekkel együtt Kr.e.51 körül kínai vezetés alá kerültek, mint Kína hűbéresei a Csi-csi által kiürített Észak-Mongóliába, az Orhon-folyó környékére vonultak. E hűbéres viszony nem tartott sokáig, mert a kínaiak megtámadták a Belső-Ázsiában maradt hunok szállásterületeit; Kr.u. 87-ben 200.000 hun hódol meg a kínaiaknak. Kr.u. 91-ben Keng K'uei tábornok ismét nagy erővel tört be a volt hun területre és ott győzelmet aratott. Az északi hunok egy kisebb csoportja áttelepült a mai Észak-Shanhszi tartomány területére és átmeneti vezetőválságok után Kr.u.216-ban végzetes vereséget szenvedtek. Kr.u.a IV.században alakult ugyan három kis utódállam - a ,,Korai Zhao", az ,,Északi Liang" és a ,,Kései Xia"; valamennyiük sorsa a beolvadás lett. A Han Birodalom bukása után Kr.u.220 után az északi hunoknak Ordosz környékén újra sikerült függetlenségüket kivívniuk és ezt megszűnésükig meg is tartották; ettől kezdve - bár területükön tovább éltek - nem játszottak jelentős szerepet Belső-Ázsia történetében. Kínában 439-ben megszűnt az utolsó hun állam.
A hunok nagyobbik része-a ,,déli hunok" Csi-csi vezetése alatt megőrizte függetlenségét. A helyzet mérlegelése érlelte meg Csi-csiben azt az elhatározást, hogy a hozzá hű törzsekkel együtt Kr.e. 56-36 között elhagyta a hun nép ősi észak-mongóliai szállásterületét és a fojtogató gyűrűből a Dzsungár-kapun átkelve nyugati irányba a közép-ázsiai Turáni-alföld felé törjön ki. Előbb az o-sunok (vuszunok) országát foglalta el, majd az o-k'utokra (a későbbi ogurokra), a kienkunokra (kirgizekre) és tinglingekre került a sor. Csi-csi tündöklése azonban rövid ideig tartott; a kínaiak vuszun és Kangkü-beli szövetségeseikkel elfoglalták Csi-csi székhelyét; Kr.e.36-ban Csi-csi maga is az ütközetben halt meg. A nyugatra került valaha magashegységi hunok a Turáni-alföld északi részének síkvidéki lakóivá váltak. Itt vereséget szenvedtek a szienpi néptől és ettől kezdve csak szórványos kínai adat van róluk, mert kikerültek a kínaiak látóköréből. Az utolsó részletes kínai leírás a sztyep népeiről a 350-et megelőző időből származik, amikor a források a kienkunokat és a tinglingeket említik; ez utóbbiak neve is lassan eltűnik és ti-li vagy tielö néven jelent meg. A déli tinglingek kao-kü ting-ling vagyis ,,magas kocsijú tingling" nevet viselik. Ők azok, akik 350, a déli hunok Európába vonulása után az ő helyüket elfoglalták és ott 460-ig maradtak. A déli hunok új szállásterületükön időszakosan szövetségre léptek Khorezm állammal. Kisebb csoportjuk déli irányba ment és Szogdián át Északkelet-Afganisztánba jutott. A déli hunok a történelmi forrásokban már uar és/vagy hun néven szerepeltek. A Heftal-dinasztia után világosabb arcszínük miatt heftalita (hepta) vagy fehér hun (görögül: leukoi ounmoi) néven ismerik ezen városlakó hunokat. Prokopiosztól tudjuk, hogy a fehér hunok olyanok voltak, mint a ,,többi türk nép" és írásuk a ,,türk rovásírás" volt. Sun Yun a fehér hunok szállásait írta le, kitér állattartásukra, ruházatukra és ételeikre. A déli hunok zöme az Oxus és a Yaxartész folyók közötti Csu folyó és a Balhas-tó menti szállásterületükön újra megerősödtek és Kr.u. 350 körül nyugat felé indultak. Elindulásuk oka ismeretlen; egyesek a soso nép támadásaira, mások a zsuanzsuanokéra gyanakszanak. A legvalószínűbb Balambér hódító szellemű uralkodó személye, aki észrevette, hogy a hunok nyugati szomszédai meggyengültek és a hunoknak magas kultúrájú népek övezte területen nincs további terjeszkedési lehetőségük.
A hsziugnu és a hun nép azonossága
A ,,hsziungnu" (xiongnu) népnév ebben a formában a Kr.előtti 318-ban jelent meg Észak-Shanxi területén egy ütközet kapcsán, majd Kr.e.312-ben ,,xionanu" formában találjuk Loufan területén. Kr.e. 265-ben már a ,,hsziungnúk - az ázsiai hunok-,, eljárásairól olvasunk. A Kr.e. 254-222 között élt Xi Wang már egyértelműen a hunokat nevezte hsziungnúknak, akik ellen Qin Shi-huang császár (221-210) a Nagy Falat emelte és Wang Zhao-jun kínai udvarhölgy a hun-hsziungnú bőrdobok hallatán kesereg.Zhang Guo Ce hsziungnúknak az összes ,,barbár2 népet nevezte, majd ugyan ő ezt a hun népekre vonatkoztatja, akikben a hsziungnúk ősei, a ,,protohsziungnúkat" látjuk. A Kr.előtti II. évszázad végén élt Szemacsien már egyértelműen a hunokra vonatkoztatva ír a hsziungnúkról. A hun és a hsziungnu név azonosságáról a kutatók csak az elmúlt kétszáz évben kételkedtek; a francia J.L.De Guignes (1723-1800) a két név alatt értett nép azonosságát még természetesnek tartja. A tudomány mai állása szerint a kutatók többsége forráskutatásaik alapján újra azonosnak tartják e hsziungnu és az ázsiai-hun népet.
A hunok kultúrájáról
A hunok nyelve
Ha a sinológusok valaha is a magyar őstörténettel foglalkoztak volna, messzemenő szakmai következtetéseket vonhattak volna le abból, hogyan ,,ment át" egy Kína szomszédságában élő néphez az a sok, a kínai nyelvben még ma is előforduló szó, amely a magyar nyelvben is megvan. A hsziungnúk nyelve ugyan török volt, de nagy kínai szókinccsel rendelkeztek (nű=nő, ma-ma=mama, papa=papa, lian=lány, kou=kutya, mao=macska, csi=csirke, ge=galamb, mi-feng=méh, luó=ló, pej=pej, sün=sün, puli=puli, sha-mang=sámán stb.), Priszkosz rhétortól tudjuk, hogy Attila tudott ,,gót" nyelven, Aetius barátjával latinul, a bizánciakkal görögül beszélt övéihez, pedig (az óbolgárra és a mongolra emlékeztető) "török" nyelven szólt. Az Attila udvarában levő személyek neveinek mind török jelentése van (Mundzsuk="gyöngy,ékszer", Öktar="erős,hatalmas", Ajbárs="holdpárduc", Arqan="tiszta,szép", H e r n e k = h ő s e m b e r , "Dengi(t)zik="tengerhez hasonló", Qaráton="fekete ruhás", Bársig="párduchoz hasonló", Kürsig=" derekas,nemes", Eskam=" nagy pap", Qilqil="szilárd jellemű", Élse=" a nagy öreg", Verik="erős", Blide="bölcs uralkodó. Mindebből egyértelműen megállapítható, hogy a fejedelmi nemzetségek tagjai török nevet viseltek, tehát a hunok, illetve a hunok vezető részének nyelve-amellett, hogy a hun törzsszövetség tagjai közül többen szaka típusú kelet-iráni nyelvet is beszéltek, - török volt, de a hun törzsszövetség keretében voltak, akik más iráni és altaji nyelveket beszéltek. A hsziungnúk török nyelvével jelenleg a pekingi török-kínai nyelv kutatásával foglalkozó intézetben foglalkoznak, amelynek vezetője Chen Zongshen professzor.
A hunok vallása
A hunok legfőbb istene az Ég istene, a tengri chan (Tengrikán) volt, a többi istenszerű lényt-a Napot,a Holdat, a Tűzet,a Vizet és a szent fákat-csak ,,tisztelték"; ezek alávetett szerepet játszottak vallási életükben.Tulajdonképpen egyistenhívők voltak,ahogyan minden sztyeppi nép az.A tengri chan fia a mindenkori főkirály,a tanhu.Hitük szerint a ló az ég állata,a szarvas pedig a Napé.Hitéletükben fontos szerepet játszottak az ősök,akiket a földi életben állatok testesítettek meg.Ősi hitük mellett Világosító Szent Gergely írta,hogy ,,a Iv.században a hunok közül sokan tanulják a keresztény vallás tanait...".A hunok között a Kr. utáni V. század elején jelentős keresztény hittérítő munkát végzett Nicetas remesiani,Theotimus tomi püspök és Aranyszájú Szent János.Szent Jeromos 407-ben írta,hogy ,,a hunok is énekelnek zsoltároket és a keresztény hit erősen terjed Skythiában".Zakariás rhétor írta,hogy ,,a keresztény hittérítők 523 táján hun nyelvre lefordított iratokat adtak ki,sőt a hunok közül sokan megkeresztelkedtek".Maga Attila is,-mint a legtöbb belső-ázsiai uralkodó-eltűrte,sőt támogatta a különböző ideológiákat és vallásokat.
A hunok halottkultusza,mint minden nagyállattartó lovas népnél rendkívül jelentől.A halottakat többnyire koporsóba helyezték,sírjaikba sok használatitárgyat-fegyvereit,ruháit és ékszereit helyezték útravalóul.A halott szemét-,ha az életben is szemüveget használt-,,halotti szemüvegrel" látták el és az előkelők az eltávozott özvegyeit is vele temették a sírba.A halott fölé földből to-lót-halmot-hordtak.Igen gazdag hun sírok Noin Ulából(Nojon Uul-ból) kerültek elő,ahol a régészek sajátos nemezszőnyegeket,selymeket,gyapjúszövetet,tükröt,nefrit-ékszert,lakkcsészéket,önt öttvas edényeket,csengőket,fegyvereket,lószerszámokat,kanalakat és földművességre utaló gabonát (búzát,árpát és kölest) találtak.Az ordoszi Ahlihajdeng-i (Aluceideng-i) Kr.előtti IV-III. századból való fejedelmi sírban a Magyar Szent Koronához igen hasonló kör-és Keresztpántos koponyát találtak,amelynek tetején a ,,behit kusi"-a ,,boldogság madara" volt; ilyen fejdíszt a belső-ázsiai hun fejedelmek viseltek.Hun sírból -a Kr.utáni II. századból származik a világ első zabla-és kengyel-lelete.Művészi kifejezéseikben az absztrakció fontos szerepet játszott;ezt az ordoszi száras griffek és szarvas-oroszlán harcokat ábrázoló bronzok bizonyítják.
A hunok írása
A hunok írásáról a ,,rovásírás" fejezetben szólunk bővebben.A hun volt az első olyan nagyállattartó lovas nép,amelyről teljes bizonyossággal tudjuk,hogy volt írása,hiszen írás nélkül óriási birodalmukat sem kormányozni,sem igazgatni nem tudták volna.Ez az írás képezte a lovasnépek egyetemes írásának az alapját,amelyet a türkök,az európai utrigurok,kutrigurok és a magyarok is maguknak átalakítottak.a fehér hunokról feljegyezték,hogy szerződéseiket ,,fadarabkákra" jegyzik föl.
Földművelés,állattenyésztés
A hunok földművessége és állattenyésztéséről a Kínai Évkönyvek tájékoztatnak bennünket.Innen tudjuk,ha a gabonatermésük nem volt elegendő,azt kereskedelem útján szerezték be.Ugyanakkor,amikor a kínaiaknak szükségük volt búzára,árpára vagy kölesre,netán húsra,az állatokat tízezres nagyságban vásárolták a hunoktól,amiért porcelánt,tust,selymet,puskaport és más árucikket adtak.A kínaiak a hunoknak egy sajátos búzafajtájáról is említést tesznek.Állatállományuk (ló,öszvér,szamár,juh,kecske,szarvasmarha és teve) óriási volt.Amikor Kok-le király 39.000 hun foglyot ejtett,velük 50.000 ló és 600.000 juh is birtokába jutott.A mongóliai Najma Tolgoj és más lelőhelyekről az imént felsorolt állatok mellett nagy számban kerültek elő sertés-csontok is,ami fejlett,letelepedett életmódot,kézművességet és kereskedelmet feltételez.Nagy ,,echós-szekereiket" nem lovak,hanem szarvasmarhák vontatták.Az ivolgai hun telepen sok földműves-szerszám került napvilágra,melyek jelentős része jó minőségű vasból és bronzból készült.A hunok életében a vadászat csak fegyvergyakorlatnak és sportnak számított,hiszen földművességük és állattartásuk fedezte élelem-szükségleteiket.
A hunok kultúrájáról
A hunok szállása, életmódja és viselete
A régebbi nézeteket,hogy a hunok ,,nomád állattartók" voltak revideálni kell,hiszen az utóbbi évtizedek régészeti feltárásai olyan állandó lakóépületekből álló településeiket hozták a felszínre,amelyek a földművesség,a kézművesség,a kézműipar és a kereskedelem középpontjai voltak(Noin-Ula,Najma Tolgoj,Ilmovaya,Pagy,Deresztuj,Nyizsnye-Ivolginszkoje gorogyiscse,Oglahati,Ivolga stb.).E lelőhelyek nagy részén a tartósítás vagy a száraz hideg vagy a száraz meleg miatt a tetemek és a Textil-félék jól megmaradtak.Az ekepapucsok,a sarlók és az őrlőkövek mellett búza,árpa,köles is került elő.A sírokból finoman szőtt textilek és ruhák származnak.A férfiak és a nők egyaránt lábszár középig érő tunikaszerű előrenyíló,térdig vagy combközépig érő jobbról balra záródó kabátot(kaftánt)viseltek,amely deréktól fölfelé fel volt vágva és amelyet övvel erősítettek össze.Általában kecskebőrből vagy textilből varrt hosszú nadrágot viseltek,amelynek szárát a bokánál összehúzták és bőrsaruba bújtatták.Télen a ruhák ujjának végét elkötötték és egyes részeit prémmel bélelték.Ruháik igen finom anyagból,selyemből,vászonból vagy gyapjúból készültek; ezeket színes hímzésekkel díszítették.Íjtartójukat a férfiak övükhöz erősítették,tarsolyukban tőr,kés,fenőkő,fésű és tűzszerszám volt.Fejüket csúcsos előrehajló cobolyprémes,cikádiadíszes görbe süveg,"sisak" fedte.A nőknél a nyakpereceknek rangjelző szerepe volt.Az előkelő férfiak kardkötőjét,saruszíját,lovaik zabláját arany borította és különféle drágakövek ékesítették.A női viselet jószerével csak a fej körüli ékszerek változatosságával különbözött a férfiakétól.Jellegzetesen a párosan ívelt fülbevalók,a borostyán és egyéb gyöngyökből fűzött nyakláncok,a páros hajfonat-díszek és a sárkányfejes nyakékek (kulonok).Ritkábbak a karperecek,gyűrűk,gyakoribbak az öv-és csizmacsatok.A hunokról belső-ázsiai szomszédaik jegyezték fel,hogy három dologról voltak híresek: 1.Nekik volt a legjobb gabonájuk (búzájuk) Belső-Ázsiában.Ha az ő földjeik nem voltak elegendőek,a hun sereg idegen földre ment,ott vetett és aratott,majd e területről eltávozott; 2.Nekik voltak a legjobb orvosaik.A legrosszabb orvosok a beteg embert orvossággal gyógyították,a jobb orvosok az egészséges emberrel is foglalkoztak,hogy ne legyen beteg és a legjobb orvosok az egészséges embereknek írtak fel gyógyszereket; 3.A hunoknak volt a legjobb konyhájuk.a kánoknak sajátos ételeket adtak,hogy oldják a hivatásukkal járó stresszt.
A hun közösségi szervezet
A hun birodalom szokásjogon alapuló jogrendszerének nyomai,-miként minden belső-ázsiai nagyállattartó lovas népnál-a társadalom tagolódásának megfelelő szigorú etikettre engednek következtetni.A közemberek életét szigorú törvények szabályozták.Gazdaságukat saját méneseik és falvaik biztosították.A hierarchia családjogon érvényesült.A birodalom belső irányítását a kancellária,a külügyeket az előkelő követek segítették.A főhatalom a fejedelem(senjü) kezében összpontosult,aki abszolút engedelmességet követelt meg katonai kíséretétől.A nagykirály és családja mellett a kiválasztottak és a kísérők gyakorolták a hatalmat.A hadrenddel azonos szárnyakra oszlott a társadalom is.A 24 főméltóság 10.000 lovas fölött parancsnokolt.A nagyállattartó lovas népeknél a közösség alapegysége a család és a nagycsalád,amely a vérségi alapon összetartozók közössége.A következő nagy egység a nemzetség,amely az egymáshoz közeli-és távoli rokonságban levő,egy településhelyet elfoglaló és katonailag,valamint közigazgatásilag összetartozó családok együttese.Több nemzetség alkot együttesen egy törzset.A törzs vérségi,vallási,politikai,népi,katonai és kultikus zárt egység.A törzs feje a törzsfő,vagy fejedelem.Általában legnépesebb a vezető-vagy királyi törzs.A Kárpát-medencébe került hun törzsek száma 30 körüli lehetett.A törzsszövetség egymással rokonságban levő törzsek tömörülései,a későbbi törzsszövetségek már politikai célra való egyesülések.A hun törzsek a törzsszövetségen belül bal-és jobb szárnyra oszlanak.
A hunok harcmodora
,,A természet nem köti oly szorosan a kentaurt törzséhez,mint ahogyan a hun megüli paripáját"-irta Claudianus.A lovasnépek-a szkíták,a hunok,az avarok és a magyarok-taktikájukat a gyorsaságra és a mozgékonyságra alapították;ők fedezték fel a gyorsaság nagy harci jelentőségét.A hunok harcművészetét a Kr. Előtti II. században élt Szemacsien írta le a Történeti feljegyzések című munkája 110. fejezetében.A hunok a megtelepedett népek nehézkes paraszti hadai fölött fölülmúlhatatlan előnyt szereztek azzal,hogy lovon vágtatva egyenlő biztonsággal tudtak előre is,hátra is,oldalt is nyilazni. Nyilazva ide-oda repdestek az ellenséges arcvonal előtt,támadtak,majd hirtelen megfutamodást színleltek és csak akkor bocsátkoztak küzdelembe,amikor már megbomlasztották az ellenség tömör hadállásait.Csellel,nagyobb véráldozat nélkül szerettek győzni.A megbénult lakosság szemei előtt úgy jelentek meg,mint a szélvihar és úgy tűntek el,mint valami felrebbenő madársereg.A lovat szépen felnyergelték és díszesen felkantározták.Fő fegyverük az íj volt;a hunok bámulatba ejtették a nyugatiakat nyilazó művészetükkel.A közelharcban karddal,tőrrel,hajítódárdával és pányvával küzdöttek.Pusztai lovaik igénytelenek,kitartóak és sok fáradságot kibíróak voltak.E lovak kiválóságát már a kínai Cs'ao Cso is elismerte.Harci lovaik a csatában való szerepük szerint fehér,barna,szürke és fakó szín szerint különböztek.A csatában a vörös ló volt az elővédé,a sárga a centrumé,a fehér a jobbszárnyé és a pej a balszárnyé volt; így a harcoknál a hadvezér könnyen áttekintette a csatamezőt.A hunok háborúba csak holdtöltekor kezdtek.A lovaglást és a nyilazást a hunok már gyermekkorukban elsajátították.
A zsuanzsuanok,a türkök és az ujgurok
A zsuanzsuanok (zsou-zsanok) eredetét nem ismerjük; egyes kínai kútfők szerint a zsuanzsuanok a hsziungnúkból -a hunokból- váltak ki,más nézet szerint a zsuanzsuanok nyugati szienpik vagy tunghúk,akiknek egy része Belső-Ázsiából 430-ban,más része pedig 555-ben nyugat felé rajzott ki.Belső-Ázsiaában a IV-VI. századok között e terület urai voltak.Hadiszervezetük,földművességük,állatartásuk és ruházatuk ugyanolyan volt,mint a hunoké.A magyarság számára azért fontos e nép,mert az 568-ban a Kárpát-medencébe érkezett avar nép a zsuanzsuanokból és a uar-hunokból (varchonitákból) ötvöződtek.
Belső-Ázsiában a VI.század közepén a Zsuanzsuan Birodalom helyén új nép,a türk alakított birodalmat egységbe fogva Belső-Ázsia népeit Kínától Bizáncig.A kínai Csou su és a Szuj-su szerint valaha a hsziungnu törzsszövetség egyik törzsét alkották,vagy ők voltak a Belső-Ázsiában maradt hsziungnúk.Van felfogás,amely szerint a szienpíkkel azonosíthatók.A belső-ázsiai türk kánság 551-ben alakult,majd egy keleti-belső-ázsiai-és egy nyugati ágra szakadt,mely utóbbinak tagjai 571-ben már az az amu-darjánál állomásozott,de öt évvel később a Krim-félszigeten találjuk őket.A Belső-Ázsiaban maradt türkök kivívták ugyan függetlenségüket,de az ujgorok,a kínaiak,a tatabik és a kitajok elleni harcban erejüket vesztették.A türkök életmódjáról a kínai források zgyanazt írták,mint amit a hsziungnúkról és a zsuanzsuanokról írtak.Nagyállattartó,de emellett a földet is művelő egyistenhívő lovas nép volt a türk,táltosaik voltak,világképükben a világ rétegekre oszlott,ismerték a turul-eredetmondát,a csodaszarvast és írásukat ,,türk rovásírás" néven nevezték.
745-ben őrségváltás történt az Orhon-folyó partján.A türkök helyét az ujgur-kínai nevén hujho-törzsszövetség vette át,amely Harbaglan (Ordu-Balik) fővárossal 840-ig e terület ura lett.Az ujgurok a baszmilok és a karlukok szövetségében megdöntötték a türkök birodalmát,majd önálló birodalmat alapítottak.Uralkodójuk a ,,kilenc törzs (tokuz-oguz vagy kiu-szing) kagánja" nevet vette fel,ami világosan utal az ujgurok oguz szágmazására.A Tang kori kínai feljegyzések szerint az ujgurok ősei a hunok," akiknek nyelvét is beszélték".A módosított szogd írásból az ujgurok alakították ki az un. ,,hu-írást",amely később a mongolok és a mandzsúk írása lett.A kínaiak az ujgurokat ,,Belső-Ázsia arisztokratáinak" nevezték.840-ben egy lázadó ujgur törzs behívta az ellenséges eltörökösödött kienkun kirgizeket,akik az ujgurokat délnyugati irányú távozásra kényszerítették;ennek ellenére az ujgur kultúra tovább fejlődött.Az ujgurok a 840-es évek után Kelet-Turkesztánba,a Tien-san vidékére érkeztek és városaik (Bes-alik,Turfán,Kashgár és Kucsa stb.)kultúrközpontokká fejlődtek; mai lélekszámuk 8-12 millió közötti.Az ujgurok egy másik csoportja Nyugat-Kanszuban lelt menedéket és a Selyem Úttól félrevonulva máig megtartotta ősi kultúráját,nyelvét és zenéjét.Ők -ma már csak mintegy 10.569-en-a jugarok (yugurok) vagy yükuk vagy sarig oygurok (sárga ujgurok),akikhez Kőrösi Csoma Sándor is indult.Ma a hegyek szabdalta Sunan Yugur Autonóm Megyében és a ,,Hexi-folyosó" síkságain élnek.Két csoportjukat yao-huernek és en-geernek nevezik.Ők őrzik legjobban a hajdani hsziungnu,illetve a belső-ázsiai türkök kultúráját;"élő múzeumnak" tekinthetők.Téli-és nyári szállásaik vannak,jurtjaiban ősi szokásaikat őrzik.Zeneviláguk igen közel áll a magyar népzenéhez,az ősi hagyományokat ételkultúrájukban is őrzik,halottaik emlékére kopjafákat állítanak.
Attila nagykirály
Annak az attila-portrénak, melyet az első évezred egyik vagy ,,a" legnagyobb uralkodójának személyisége köré ellenségeinek gyűlölete és az európaiak rosszindulatú alkotó képzelete vont vajmi kevés köze van a valósághoz.A középkor keresztény szemléletében Attila Isten ostora (,,flagellum Dei") volt,akivel Isten a bűnös világot sújtotta,pedig legnagyobb hőse volt annak a kornak,amelyben élt.Nevét évszázadok múltán is csodálattal és rettegéssel emlegették.Dante Attilát a pokolba küldte és a Michelangelo festette vatikáni sixtusi kápolnában Attilát az Isten is megfenyegeti.Milyen a valóságos Attila-kép?Theodóziosz császár a két hun főember-Edekon és Oresztész-követjárása után Maximosz vezetésével követséget küldött Attilához.E követségnek volt a tagja Priszkosz rhétor és Vigilász tolmács.Priszkosz leírta Attila európai szemmel nézve is pompás és fényűző palotáját,fürdőjét és lakomáját; a vendégeknek arannyal és ezüsttel volt terítve és az asztalok roskadtak a húsoktól és a kenyerektől.Attila személyének leírását Priszkosz elmondása alapján Jordanes őrizte meg."Hatalmát büszke magatartása és kevélyen körüljáratott szemeinek parancsoló tekintete is elárulta...Elhatározásaiban szilárd,könyörgésre engesztelékeny és kegyelmes azokhoz,kiket egyszer hívei közé számított.Külsejében igazi hun,alacsony termetével,széles mellével,ritka szakállával,lapos orrával és sötét testszínével egyesítvén magában nemzetének sajátosságait..."Jobban szeretett békében élni,mint fegyverrel uralkodni.Maga a római Onogesius úgy nyilatkozott,hogy inkább lenne szolga Attilánál,mint úr és gazdag a rómaiaknál.
Attila valahol a Duna-völgyben született Kr.u. 396 körül; gyermektúszként tizenkét évesen Honorius császár udvarába került,ahol megismerte a rómaiak kül-és belpolitikáját.Hazatérve egyesítette és megbékítette a hun törzseket és igyekezett a germán és szláv törzseket hatalma alá vonni.Az ,,Isten kardja" mítosz nevéhez fűződik; a számára küldött hegyével fölfelé a földből kiálló kardból Attila arra következtetett,hogy e karddal Isten kezébe adta a világ fölötti uralmat.Az auktorok elmondása szerint 700.000 lovast tudott hadirendbe állítani.451-ben a Catalaunum-i síkságon Chalonssur-Marne közelében szembekerült Aetius római lovastiszttel,aki cseretúszként Attila udvarábann nevelkedett,de Attila visszavonta csapatait,mert sok jó harcost vesztett volna.Valentinianus császár húgát,Honoriát ajánlotta fel Attilának feleségül,de Attila ezt visszautasította,Bizánc pedig 422-től adót fizettett Attilának.Rómát I. Leó pápa kérésére nem égette fel,mert erre őt az idős Róma püspöke kérte.453-ban élete derekán meghalt utód nélkül,ahogyan a magyar történelem nagyjainál (Szent Istvánnál,Mátyás királynál stb.) ez azóta is megtörtént.Fiai-Csaba,Dengizik,Emnedzad,Uzindur,Gheism és Hernak-nem léptek apjuk nyomdokaiba; népük sorsának irányítására is alkalmatlanok voltak.Attilát valahol a Tisza mentén temették el; sírkamrájára-,mint minden hun uralkodóéra-halmot emeltek.
Attila a hun-germán szövetségi rendszer egységét akarta megvalósítani,ezáltal kiegyenlítődött volna Európa északi és déli felének egyenlőtlensége.Az attila célkitűzéseit ismerő germán királyok a hun uralkodó halála után maguk is,majd később utódaik is ezt akarták megvalósítani,s ez a Karoling Birodalom keretében részben sikerült is.Attila joggal tekinthető az egységes kultúrájú Európa egyik megalapozójának,hiszen udvarában és célkitűzéseiben ott volt már az Európai Unió gondolata.Udvarában egyesült Róma,Bizánc,Germánia és a Hun birodalom.Attila udvarában kancellária működött,tűrte és támogatta a különböző ideológiákat és vallásokat; Szent Jeromos írta róla 403-ban: ,, a hunok zsoltárokat tanultak" és nyelvükre lefordították a Bibliát.Attila megtanulta,hogy a legyőzötteket nem szabad porba sújtani,hanem sorstárssá kell fogadni őket.Attila palotájában római és hun fürdő működött és konyháján a hun ételeket éppúgy készítették,mint a germánt,a rómait vagy a bizáncit; hun bort és germán sört egyaránt fogyasztottak.
A hun-magyar és a hun-székely ,,azonosság" és ,,rokonság" kérdése
Kivétel nélkül minden ránk maradt középkori történeti munka-magyar szerzők tollából-egyetért abban,hogy a magyarság valamilyen formában a hunok rokona,a honfoglalás ,,második bejövetelünk" volt és a Kárpát-medencét Attila örökségeként vettük birtokba.Feltételezhetjük,bár bizonyítani nem tudjuk,hogy az Attila-hagyomány már megvolt a honfoglaló magyarságnál.II.Géza király apácává lett Zsófia húga bátyját ,, a hunok győzedelmes királyának" nevezi.Anonymus szerint a vezérek ,,választása Pannónia földjére esett,ugyanis azt hallották,hogy Attila király földje,akinek ivadékából Álmos vezér,Árpád apja származott".Kézai simon szerint pedig Attila halála után fia,Csaba ,,visszatért Szkítiába apja népéhez és rokonaihoz",de háromezren a Kárpát-medencében maradtak,székelynek nevezvén magukat."Midőn értesültek arról,hogy a magyarok ismét Pannóniába költöznek,elébük mentek".A Képes Krónika szerint pedig ,,A magyarok,vagyis a hunok másodszor is elfoglalták Pannóniát".Thuróczy János és krónikástársai a magyar történetet a hunokkal kezdik,Oláh Miklós 1537-ben a székelyekről írja,hogy ,,a hunok leszármazottai",de ezt olvassuk Farkas Andrásnál 1538-ban,Székely Istvánnál 1559-ben Heltai Gáspárnál 1575-ben,Bornemissza Péternél 1578-ban és Szenczy Molnár Albertnél 1621-ben; ,,Magyar népünknek a hadierény örökkétartó dicséretét fegyvereivel és katonai bátorságával Attila király nyerte el".E szellemben ír Zrinyi Miklós 1651-ben,Bessenyei György 1773-ban,Csokonai Vitéz Mihály 1802-ben,Virág Benedek 1804-ben és sokan mások.Így vélekedtek a magyarokról a külföldi szerzők is.Regino prümi apát a honfoglaló magyarokat hunoknak nevezi és Viterbói Gottfried 1185-ben és 1189-ben Attiláról,mint magyar királyról emlékezik meg.
A történettudomány csak a kiegyezés utáni években ,,bizonyította be", hogy a hunok és a magyarok között nincs rokonság és a hunok történetét ettől kezdve elválasztották a magyar történettől.E ,,történészek" azzal érvelnek,hogy a rokonsági tudat csak a honfoglalás után vált a magyarság előtt ismertté és krónikásaink a külföldiektől vették át ezt a hiedelmet.Ezen nézeteiket azért alakították ki,mert a mesterségesen gyártott finnugor származtatási elmélettel a hun-magyar kapcsolat nem magyarázható.És itt a finnugor nyelvészeti iskola súlyos bűnt követett el azzal,amikor pusztán filológiai alapon beavatkozott történelmi,néprajzi és embertani problémák megoldásába.Márpedig Attilát és hunjait igazán csak a magyar ember és a magyar tudomány értheti meg.A nyugati történetírás közömbösségével és értetlenségével pörbe szállni csak az igazi magyar és nem a monarchista-marxista történettudománynak lehet joga.
A hun-székely azonosság tudata történelmi tényen alapszik. Kézai Simonnál és a többi krónikánkban kevés változattal olvassuk,hogy a nagy ,,összeomláskor" 3000 hun a Chigle (Csigle-) mezejére menekült és,hogy az ellenséges pannóniai népek fel ne ismerjék bennük az ősi ellenséget,zatuloknak nevezték magukat.Csigle-mező az erdélyi Mezőségben van; Mezőbánd,Mezőménes és Bazéd határánál húzódó dobsort ma is Csiglának nevezik; az alján húzódó térség neve pedig Csigla-mező volt.A hagyomány szerint az ottmaradt hunok innen népesítették be erdélyt-utódaik a székelyek.
Prof.Kiszely István (Magyar Jelen)
Link
A hunok titkos története teljes film - YouTube
/Igaz -e, hogy Kínában Hun Múzeum épült? Hogya Hunok Ázsiában hozták létre a világ első Steppei Birodalmát? Hogy a Nagy Falat ellenük emelték a Kínaiak? Sőt hogy a Hunok nem csak nomád állattartók voltak hanem városlakók is, akik földet műveltek. Dr. Daubner György ezen kérdések után jár Kínában, ahol eljut Tongwanchenbe- Fehérvárra- a Hunok ősi városába is./
Link
Egymillió hun zúdult Európára
Link
Ami a történelem könyvekből kimarad: tények a világ legdicsőbb népéről a hunokrol
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-08-23 22:00:12, kedd
|
| |
| |
SUMER - MAGYAR ROKONSÁG
"Mit törődnek a kommunisták azzal, hogy mi lesz az országgal holnap, vagy a jövő évben, vagy tíz év múlva? Ők csak saját magukkal törődnek, és mert tisztában vannak azzal, hogy uralkodásuk bármely pillanatban véget érhet, egyetlen gondjuk az, hogy miképpen használják ki a jelen perceit a legjobban és a leggazdaságosabban a maguk egyéni céljaira."
Gróf Wass Albert
"de vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar."
Gróf Czegei Wass Albert részlet Hontalanság hitvallása című verséből
Szekeres Orsolya: VÁLTOZTASS!
Minden apró mozdulat,
Mely belőlünk fakad,
Üzeni a világnak:
Itt vagyunk, de helyt nem állunk.
Minden apró gondolat,
Mely bennünk maradt,
Nem más, csak
Önzés, csalás, s nem öntudat.
Minden apró tett,
Mely értünk esett
Csak hazugság.
Kiáltanánk... de nem figyel a világ.
A sumer-magyar nyelvrokonság elmélete a XIX. és a XX. század népszerű teóriái közé tartozik. Kezdetben egyidejűleg létezett a sumer-magyar népi rokonság elméletével. Később a sumer-magyar nyelvrokonság híveinek egy része elvetette a magyar és a sumer (sumír) nép rokonságát, de fenntartotta a nyelvrokonság elméletét. Manapság mindkét változat él.
A XX. században a sumernyelvrokonság-pártiak megpróbálták összekapcsolni a finnugor nyelvrokonság elméletét a sajátjukkal. Elfogadták, hogy a magyar a legközelebbi rokona a finnugor nyelveknek, a finnugor nyelveket azonban a sumerból vezették le. Egy másik változat szerint a finnugor nyelvek a magyarból származnak, a magyar viszont a sumerból ered.
A sumer elméletcsoportnak a magyar nép eredetére vonatkozó következtetése, hogy a magyarok sumerek, és Mezopotámiából, Mezopotámia peremvidékéről vagy a Kaukázus tágabb környékéről származnak, ahol érintkezésbe kerültek más mezopotámiai eredetű népekkel. Az elméletet a múlt század közepén cáfolták meg, addig több ismert francia és angol tudós hitt a magyar rokonságban. A sumer elmélet leghíresebb magyar képviselője Bobula Ida volt, aki Ohióban írta meg híres angol művét, a Sumerian Affiliationst. A könyvben megrajzolta a vándorlás útvonalát Mezopotámiából Magyarországra, és kidolgozta az ősmagyar-sumer vallás gondolatát, melyet a szétszóratás időszakában mágusnak nevezett sumérok megőriztek, sőt a bibliai háromkirályokat is mágus magyaroknak tartotta. A sumer tant a Buenos Aires-i magyar kolóniában fejlesztették tovább. A Sumír-Magyar Tudományos Társaság vezetője, Badiny-Jós Ferenc miután elsajátította Bobula Ida nézeteit, kinyilatkoztatta, hogy a századforduló zsidó származású finnugristái állami támogatással összefogtak az igazság eltaposásáért. Badiny-Jós igazsága pedig nem más, mint hogy Jézus és Mária magyarok voltak, a Boldogasszony a sumer anyaistennő. A tudományos társaság vezetője végül az ősvallást is újraalapította, saját magát pedig főpappá nyilvánította.
A magyar ősszavak között gyakoriak azok, melyek visszafelé olvasva azonos, vagy rokon jelentésűek: apa,, ara, báb stb. Olyanok is vannak, melyek nem teljesen azonos jelentésűek, de hasonló értelműek: li-beg - bil-leg, perel - replikáz (ebből a latin replica), rét - tér stb. Ezek azért nagyon fontosak, mert letagadhatatlanul bizonyítják, hogy sumer-mahgar eredetűek. Ez a jelenség több évezredes kultúránk érdekes mellékterméke, amely az ékírás, majd rovásírás olvasatából ered.
Egy szemléltető példa: sumer DU-LI = dalolni, inverz változata: LI-DU = dalolni (ebből például a német Lied=ének, dal) Ősszavaink, melyek megfordítva is azonos, vagy rokon jelentésűek
Egyes állítások szerint a párizsi Sorbonne nyelvészei keresték a világ nyelveiben fellelhető közös ősi szógyököket, etimomokat. Ennek alapján megállapították, hogy:
mai angol nyelv 4%
latin 5%
héber 5%
csendes - óceáni nyelvek 7%
indiai munda-khol 9%
tibeti, szanszkrit 12%
ős-török, türkmén 26%
mai magyar nyelv 68%
ős etimont tartalmaz
A magyar nyelvnek közvetlen kapcsolata van a sumérral. A magyar nyelv ugyanis jóval előbb élt és létezett, mint a magyar nemzet, pontosabban mint ahogy a kárpát-medencei magyar birodalom a magyaroknak nevezett népek hazája lett. A magyar ősnyelv ennél sokkal, de sokkal ősibb.Valójában ezen a területen is (Kárpát-Medence) már régóta magyar kultúrájú népek éltek, amikor a jelen korunkig fennálló magyar államiságot megalapító magyar ősök Árpád fejedelem vezetésével ide érkeztek.
A sumer ékiratos anyag bizonyítja, hogy a kr.e. 4. évezredben a Kárpát-medence - Kaspi - Aral térség és a Tigris-Eufrátesz deltavidék által egybefoglalt háromszögben egynyelvűség volt (a természetes dialektus változatokkal.) Tehát ez is bizonyíték arra nézve, hogy a magyarság sumér és pre-sumér eredetű nép, nem pedig finn-ugor eredetű. ( Egyes nehezen ellenőrízhető források mint pl. Oera Linda fríz hősköltemény szerint, egy magar -sumér papfejedelem nem magar katonai szolgáló néppel i.e. 2000 évvel ezelőtt a gyéren lakott mai Skandinávnak nevezett területre vezette alattvalóit, ennek alapján esetleg kimutatható egy finn- magyar kapcsolat, de ez is inkább a sumér-magar gyökerekre utal vissza.
A sok ezer évig egy területen élő ősnépek nyelve megőrizte az eredeti rokonságot. A nyelvi kövületek előttünk és közöttünk vannak, csak fel kell ismerni és meg kell fejteni. A magyar-magyari nyelv "őskövületei" pedig még olyan helyeken is mindenütt ott vannak, ahol kelta-keleti népek élnek egész Európában.
Az európai nyelvészek szerinti pre-görög és pre-latin nyelvnek kitalált "ősnyelv" melyet a Kr. előtti másfél-kétezer évben beszéltek, amely még nem volt görög, de már nem volt sumer-akkád, az volt az ősi magyar-magyari nyelv, melyet akkor mórnak (maor,maur,magor) hívtak. Ennek a magyar nyelvnek volt egyre romló minőségû rokona a pre-latin, melyet a római előtti időkben beszéltek és ismertek egészen Attila haláláig.
A magyar-megyer név eredetileg "minőségjelző" volt, annak a törzsnek, azoknak az embereknek a neve, akik a Vezér, Fejedelem, Kende stb. udvarát képezték. Azok, akik a vallási, szellemi, kulturális és orvosi tevékenységet végezték. Õk voltak a magasok, a mágusok, magarok, magyarok-megyerek. E törzsből származott az Álmos-árpádi magyar-megyer törzs, melyet nem véletlenül választottak a fejedelmi, azaz a fejedelmet adó törzsnek a Vérszerződés alkalmával.
A magyar nyelv önálló írásrendszerrel rendelkezett, melyet tökéletesen kifejező, mintegy 50 jelből álló rendszer fejezett ki. A ma rovásírásnak nevezett írás nagyon pontosan tudta visszaadni a magyari szavakat, hisz majd minden hangnak több jele is volt. A rovás azonban jellegzetes írás volt, melyet két dolog jellemzett. Először is jobbról balra vésték, rótták, töbnyire fára, bőrre és kőre. Ezt őrizte meg az arab és héber írás is.
A másik jellegzetessége az volt, hogy eredetileg csak a mássalhangzókat vésték le, és a magánhangzókat tudni kellett behelyettesíteni ( pl. f-k-t= fekete). Ez a két jellegzetesség rányomta a bélyegét a magyar nyelvet átvevő népek beszéd- és íráskultúrájára. A magyari szavakat tehát nem " egy-az-egyben" kell keresni az utódnyelvekben, hanem az ősi szokásokból, az ősi szabályokból kiindulva.
Kétségtelen, hogy a skytha népek közül a legmagasabb szellemi színvonalra a - minden bizonnyal nem földi eredetű tudással rendelkező - sumer-magyar nép jutott. Az akkor még elválaszthatatlan tudás-szellem-hit felszentelt letéteményesei a sumer papok voltak. A sumer kultúra még ma sem felfogható " magossága" sok skytha-hun népet megtermékenyített. Testvér népeink írását legáltalánosabban hun írásnak nevezték. Így írtak a skythák, sumerok, magyarok, székelyek, etruszkok, ótörök népek és a hun népek. A közös írás: a közös eredet, közös történelem bizonyítéka.
Mivel a sumer örökséget sokan őrizzük, kifejező, ha testvérnépek családi örökségéről és az örökség családi megőrzéséről beszélünk.
E családi örökséget a magyarok nyelvükben, szellemükben, kultúrájukban egyéni jellegzetességükben igen jól megőrizték. A magyar nyelv segítségével a sumér írásokat könnyedén lehet olvasni, értelmezni (újabb kutatások, felfedezések szerint ez az ősi egyiptomi nyelvre is igaz egyébként).
TUDJUK-E?
Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.
Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és Németország tőlünk vette át?
Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba!
És akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről. Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le.
Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. S hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja velem ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul:
Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal.
Talleyrand válasza:- Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét.
És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik, kiirtják családjaikat? S nem sokkal később, 43 év múlva, megremegett a Föld. Most kereken 200 évvel később ugyanaz a helyzet. És 43 évvel később vajon újra lesz-e földindulás?
"Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!"
(Széchenyi István)
A sumer és a magyar szavak között rengeteg az egyezés?
Link
Link
Link
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-08-22 22:00:21, hétfő
|
| |
| |
XXIX. SUMMERFEST NEMZETKÖZI FOLKLÓRFESZTIVÁL - MAGYAR KINCSESTÁR
SZÁZHALOMBATTA 2022. AUGUSZTUS 12-22.
,,Aki fiatal, szigorúan és kérlelhetetlenül mondja ki az ítéletet az öregek fölött, és többnyire igaza van. De ítéletet mond egyúttal önmagára is. Arra az időre, amikor már ő is öreg lesz. Az élet olyan, mint a mellény: ha rosszul gombolta az ember, vagy leesett egy gomb, az ember hiába keresi rajta a hibát. Ki kell gombolni végig az egészet, és újra kell kezdeni előröl."
(Márai Sándor)
Immár harmadik éve nem érkeznek külföldiek a fesztiválra, ezért a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál tartalmában kicsit másként, de mégis megrendezésre került. Igaz, ez még mindig nem gyógyította be a külföldiek hiányát, mégis örömmel töltötte el a szervezőket, hogy idén legalább ennyi megadatott.
Márai sorai tökéletesen megértetik a helyzetet, de nem csak a Summerfest esetében, hanem az élet minden területén: újra kell gombolni, mindent.
Most örülünk a jelennek, örülünk, hogy megszervezhettük a fesztivált, és boldogok vagyunk, hogy nem is akármilyen tartalom várta az érdeklődőket. A Magyar Kincsestár a legnemesebb, a legmeggyőzőbb eseménysorozat volt. Ebben az évben - látva, megtapasztalva a közösségeket érintő akár drámainak is nevezhető nehézségeket, amelyek következtében a családi, település és egyéb közösségek meggyengültek- elérkezett a társadalmi ,,én idő" szükségessége, amikor saját magunkkal kell foglalkozni, a saját hagyományainkat kell megélni, hogy identitásunk megerősítése által közösségeink új erőre kapjanak. Ezért nyitottuk fel a magyar kincsestárat, hogy előszedjünk mindent, ami szívünket, lelkünket erősíti, és felkészülünk 2023-re, amikor újból készek leszünk a külföldiekkel történő nagy találkozásra. A külföldiekkel idén még mindig online tartjuk a kapcsolatot, de mégis itt is voltak velünk. Megtaláltuk a közös hangot, és lehetőséget az együttműködésre, hiszen az elmúlt hónapokban a Jerusalema táncot mintegy 20 ország fiataljaival a Summerfest jegyében eltáncoltuk: együtt voltunk. Torokszorító élmény volt látni a nyers felvételeket: láthattuk melyik ország hol tart a covid helyzet után: van ahol maszkban, anélkül, folyó parton, sokan, vagy csak ketten, de mindenki megértette, hogy a táncba történő bekapcsolódással egymásért, a Summerfestért teszünk tanúbizonyságot.
Az idei Summerfest mottóját Márai Sándortól kölcsönöztük:
"Csak azt fogjuk megőrizni, amit szeretünk. Azt fogjuk szeretni, amit megértünk. Azt fogjuk érteni, amit megértetnek velünk!" (Márai)
A Summerfest Magyar Kincsestár nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy megértesse a közvéleménnyel, miért szükséges ez az összefogás, miért kell az újrakezdésért, az élet folytatásához lélekben megerősödünk, találkoznunk, és megmártóznunk mindabban, ami miénk.
A helyi Forrás Néptáncegyüttes Független Színház - mint szervező és a legkiválóbb hazai előadók, énekesek, táncosok az ország minden szegletéből, és minden generációjából azon voltak, hogy gyönyörű perceket, és felejthetetlen élményeket szerezzenek a nézőknek.
A fesztivál központi gondolata az ünnep, az emberi lét egyik legszebb eseményéhez a találkozáshoz és az ígérettételhez, vagyis a menyegzőhöz, az esküvőhöz, a családi élet kezdetéhez kötődik. A MENYEGZŐ Ásó, kapa, nagyharang - menyegző a Kárpát-medencében című táncszínházi előadás nem csak a Summerfest esetében, hanem országosan is egyedülálló produkció volt. Az ötlet Százhalombattán született: Szigetvári József a Forrás Néptáncegyüttes Független Színház együttes és művészeti igazgatója ötlete alapján indult el a megvalósítás.
Magyarország legjobb együttesei kaptak megszólítást, A Csokonai díjas Forrás Néptáncegyüttes Független Színház Százhalombatta, a többszörös Ki-Mit-Tud? győztes Nyírség Táncegyüttes Nyíregyháza, a Príma Primissima díjas Jászság Népi Együttes Jászberény, Debreceni Népi Együttes, Bartina Néptáncegyüttes Szekszárd, az Angyalföldi Vadrózsa Néptáncegyüttes Budapest, mintegy 200 felnőtt táncosa, és közel 100 gyermek táncos lépett fel ebben a páratlan műben.
Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a Forrás Néptáncegyüttes Független Színház Mestermunka című táncszínházi előadása, amely a Déryné Program támogatásában valósult meg.
A fesztivál programjaiban a Cimbaliband, a Kalyi Jag, a Rézeleje zenekar, mint sztárvendégek léptek fel.
Érdekes színfolt volt az új utakat kereső Urban Verbunk Táncegyüttes néptáncra épülő látványszínháza.
Felléptek a hazai hivatásos társulatok legjobbjai: a Magyar Állami Népi Együttes, A Fitos Dezső Társulat, a Duna Művészegyüttes, a Szegedi Kortárs Balett is.
A fesztivál kiemelt díszvendége: Kárpátalja volt. 2018-ban a huszonötödik Summerfest Nemzetközi Folklórfesztiválon, Százhalombattán új program indult útjára: a legveszélyeztetettebb helyzetben élő magyarokra irányítani a figyelmet, és élő kapcsolat alakítása a kárpátaljai és anyaországi magyarok között. Az idei évben is népzenészek, néptáncosok érkeztek a fesztiválra. A Petőfi évhez kapcsolódva vendégünk volt a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháza, a Helység kalapácsa előadással.
A családi és gyermek programok idén a hungarikumokra épültek: a gyermekek találkozhattak a busókkal, a komondorral, a sólyommal, és a kalocsai pingáló asszonyokkal. A mindig furfangos, győztes Vitéz László és az Bahorka Társulat várta a kicsiket. A kiállítások az ünnephez kapcsolódtak: Bajkó Bence fiatal népi iparművész maszatos selyemből készült viseletkiállítása, és az Iharos Népművészeti Egyesület tárgyi kiállítása kápráztatta el a látogatókat.
Az eseményeket a Barátság Kulturális Központban, és annak külső helyszínein kerültek megrendezésre. (Százhalombatta, Szent István tér)
Részletes programok az alábbiak voltak:
2022. augusztus 12. péntek: Helló Summerfest! - Gólyalábas Langaléták Százhalombatta közterein
2022. augusztus 13. szombat: A találkozás napja
Ünnepélyes zászlófelvonás a Szent István téren, Kiállítás megnyitó, Élő - Nyitóceremónia a Barátság Kulturális Központ színházteremben
2022. augusztus 14. vasárnap: Az öröm napja
Miénk itt a tér! Két év szünet után visszatérés a Szent István térre a Szabadtéri Színpadra
Nyitóceremónia: Magyar Állami Népi Együttes: Naplegenda - előadás két részben
2022. augusztus 15. hétfő: A családok napja
Folk udvar: Gyerekek Summerfest a BKK belső udvarában, kölyökszínház, népmese, kézműves foglalkozás, találkozás a hungarikumokkal, villámkoncert, esti Táncpanoráma I.
2022. augusztus 16. kedd: A házasság napja
Folk udvar: Gyerekek Summerfest a BKK belső udvarában, kölyökszínház, népmese, kézműves foglalkozás. Lakodalmas felvonulás a városban, utána Nyitóceremónia:
MENYEGZŐ ÁSÓ, KAPA, NAGYHARANG / magyar menyegző a Kárpát-medencében
Forrás Néptáncegyüttes Független Színház, Pesovár Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Nyírség Táncegyüttes Nyíregyháza, Debreceni Népi Együttes, Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes, Bartina Néptáncegyüttes Szekszárd, Jászság Népi Együttes közös eladásában..
2022. augusztus 17. szerda: A határon túli magyarok napja
Folk udvar: Gyerekek Summerfest a BKK belső udvarában, kölyökszínház, népmese, kézműves foglalkozás, találkozás a hungarikumokkal, villámkoncert, esti Táncpanoráma II.
2022. augusztus 18. csütörtök: Az együttérzés napja: Díszvendégünk Kárpátalja
Folk udvar: Gyerekek Summerfest a BKK belső udvarában, kölyökszínház, népmese, kézműves foglalkozás, találkozás a hungarikumokkal, villámkoncert, esti Táncpanoráma III. Tüzijáték.
2022. augusztus 19. péntek: Az ének napja
Folk udvar: Gyerekek Summerfest a BKK belső udvarában, kölyökszínház, népmese, kézműves foglalkozás, találkozás a hungarikumokkal, villámkoncert, esti Táncpanoráma IV.
2022. augusztus 20. A magyar kincsestár napja
A Barátság Kulturális Központ és a Magyarok Öröksége Alapítvány közös rendezésében Magyar Kincsestár a Szent István téren: a Forrás Néptáncegyüttes Független Színház gálaműsora, a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes műsora, Vasi kis céhlegények előadása.
Díszvendégünk Kárpátalja: Kárpátaljai magyar néptáncosok és ukrajnai néptáncosok előadása
2022. augusztus 21. A határon túli magyarokkal találkozás napja
Vendégszeplés Szlovákiában a Felvdéken Zselizen az Országos Népművészeti Fesztiválon a MENYEGZŐ ÁSÓ, KAPA, NAGYHARANG / magyar menyegző a Kárpát-medencében/ c- táncszínházi előadással: Forrás Néptáncegyüttes Független Színház, Pesovár Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Nyírség Táncegyüttes Nyíregyháza, Debreceni Népi Együttes, Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes, Bartina Néptáncegyüttes Szekszárd, Jászság Népi Együttes. Közreműködött: Zsikó Zsuzsanna, Zagyva Banda
2022. augusztus 22. ZÁRÓCEREMÓNIA A búcsú napja
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa fergeteges komédiája a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház előadásában.
29. Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Összművészeti Fesztivál - Magyar Kincsestár 2022 - augusztus 12-21.
Link
Római hajó Százhalombattán
A rendezvénnyel egyidejűleg huszonnégy fős legénységgel,
korhű római folyami hajó kötött ki a Duna-parton augusztus 15-én.
Látványos élményt volt a kikötés, a táborozás, illetve az egyéb programjaik.
Római hajó Százhalombattán
Link
Mesebeli római hajó kötött ki Százhalombattán
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Művészet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-08-19 19:30:42, péntek
|
| |
| |
SZENT ISTVÁN EREKLYÉI
Szent Istvánhoz köthető ereklyéink mindig nagy érdeklődésre tartottak számot; érthetően, hiszen nemcsak vallási, hanem nemzeti tartalom is kapcsolódik hozzájuk. A Szent István-ereklyékkel kapcsolatban azonban mind a mai napig sok a rejtély, noha több tudományterület számos kutatója keresi a választ a nyitott kérdésekre.
Első királyunk ereklyéi közül a Szent Jobb a legismertebb, ám ezenkívül is számos Szent Istvánnak tulajdonított ereklyét őriznek magyarországi és európai templomokban. Közülük sok már csak egészen apró csontdarab, ami az ereklyék feldarabolásának és adományozásának következménye.
A legendák tükrében
István királyról három legenda maradt ránk: a nagylegenda, a kislegenda és a Hartvik püspök által írt. Legkorábbi a nagylegenda, mely még István szentté avatása előtt keletkezett, s nem szól a szentté avatásról, de a király temetéséről sem. A kislegendában és a Hartvik-legendában találunk olyan részeket, amelyek témánk szempontjából érdekesek. István király szentté avatásával a Hartvik-legenda foglalkozik részletesebben.
Hartvik püspök Kálmán király idejében élt, a király parancsára írta meg Szent István életrajzát és szentté avatását, s ehhez a nagylegendát és a kislegendát használta fel, szerkesztette egybe, helyenként ,,szükség szerint" kiegészítve az elbeszélést úgy, hogy az Kálmán király hatalmi törekvéseinek megfeleljen. A legendák történelmi pontatlanságai, idealizáló törekvései mellett tehát még a tudatos ,,történelemhamisítást" is figyelembe kell vennünk, s a legendában leírtakat nem fogadhatjuk el automatikusan tényként, azok igazságtartalmát minden esetben mérlegelnünk kell.
Az azonban valószínűsíthető, hogy Hartvik a szentté avatás leírásához felhasználta az eseményeknél jelen lévő szemtanúk elbeszéléseit. A legenda ugyanis nagyon szemléletesen írja le a király sírkamráját elárasztó talajvíz kimerésének és visszaáramlásának azonos vízszintet eredményező eseménysorát, melyben az akkori emberek természetszerűleg csodát láttak - valójában a jelenség egy fizikai törvényen, a közlekedőedények törvényén alapul, és éppen ez teszi hihetővé az elbeszélést.
Hartvik püspök István királyról szóló legendája a következőképpen beszéli el az eseményeket: a királyt 1038-ban a székesfehérvári bazilikában temették el, ,,szent testét az épület közepén fehér márványból faragott szarkofágba helyezték". Ezt a sírt 1083-ban István király szentté avatásakor felnyitották. A szentté avatási szertartás része volt ugyanis a halott maradványainak felemelése a sírból. ,,...elmozdítva a padlóból kiemelkedő márványtáblát, végül is lementek a koporsóig, s annak felnyitásakor az édes illat oly hévsége árasztott el minden jelenlevőt, hogy azt hitték, az Úr paradicsomi gyönyöreinek közepébe ragadtattak. Maga a koporsó színültig volt kissé vöröslő, szinte olajjal kevert vízzel; benne mint olvasztott balzsamban nyugodtak a drága csontok; ezeket a legtisztább gyolcsba gyűjtötték, s a gyűrűt, mely a boldog férfi jobb kezére volt húzva, a folyadékban sokáig keresték. Mivel ezt nem találták, némelyek elkezdték a király parancsára a vizet ezüstüstökbe és -hordókba méregetni, hogy ha kiürítették a szarkofágot, bizonyosabban megtalálják a gyűrűt. De csodálatosképpen minél több folyadékot mertek ki, annál több áradt helyébe s töltötte meg a koporsót. Látva a csodát, a kimert vizet visszaöntötték a helyére, de a visszazúdítással sem telt meg jobban a koporsó."
Később az egyházi kincsek őrzője, egy Merkur nevű szerzetes előállt István király épen maradt jobbjával, amelyet bihari birtokán őrzött, és egy csodás történetet adott elő, miként került az hozzá. Az ereklyét hitelt érdemlően azonosította a rajta lévő gyűrű. Mivel a csodás történet amúgy is jól jött, László király nem vonta azt kétségbe, s Biharban monostort alapított a Szent Jobb tiszteletére, amelynek első apátjává Merkurt tette. Ebben a monostorban őrizték azután a középkorban a Szent Jobbot, a körülötte kialakult mezőváros neve pedig Szentjobb lett.
A sír titka
A Hartvik-féle szarkofágos eltemetés nyomán azt a díszes szarkofágot, amelyet azóta is ,,Szent István-szarkofágként" tartunk számon, legelőször Varjú Elemér hozta kapcsolatba István királlyal 1931-ben, e kérdésben azonban a kutatók álláspontja nem egységes. A szarkofág személyhez kötése azért jelent nehézséget, mert 1970-71-ben Kralovánszky Alán feltárt a bazilika főhajójában egy, a templom korai időszakából származó, kővel bélelt sírgödröt, amelyet Szent István sírhelyeként határozott meg. A művészettörténeti kutatás a ,,Szent István-szarkofág" korát faragványainak gondos elemzése alapján az István szentté avatása körüli időre teszi, s lehetséges, hogy a szentté avatáskor a sírból felemelt ereklyék számára készült. A sírláda gazdag díszítése mindenesetre ellentmond sírgödörben történő elhelyezésének.
Györffy György elmélete szerint István király holttestét eredetileg nem földbe ásott kősírban helyezték el, hanem a templomba lépők számára látható módon a díszes szarkofágban. Majd a király halálát követő trónviszályok idején (valószínűleg 1061 körül) a sír feldúlásától és kifosztásától tartó fehérvári kanonokok kiemelték a testet a márványszarkofágból, és a bazilika közepén egy föld alatti kősírba rejtették. Györffy szerint a király jobbját a második eltemetés alkalmával választották le a testről, mert annak épen maradásában csodát láttak, István királyt pedig már életében is szentként tisztelték. A leválasztott jobbot ereklyeként a káptalani kincstárban helyezték el, majd innen vihette el azt Merkur.
Györffy kettőseltemetés-elméletének legerősebb pontja, hogy elfogadható magyarázatot ad a Szent Jobb épségben maradására. Hartvik legendája ugyan nem említi a király második eltemetését, sőt arról tudósít, hogy ,,a boldog test ugyanazon a helyen negyvenöt évig nyugodott", vagyis 1083-ig. Györffy szerint azonban az István királyról szóló kisebbik legenda szavai utalhatnak a kettős eltemetésre: ,,Majd, hogy elszaladt sok esztendő, akár a népben megsokasodott gonoszság, akár az egyházban történt valamely meghasonlás miatt, e szerfölött gazdag kincs a földben lappangott, és a halandók tudomása elől elrejtve, egyedül az Úr szeme előtt mutatkozott."
Más elképzelések szerint 1038-ban bekövetkezett halálakor István királyt föld alatti sírba temették, s ezen a helyen nyugodott a test egészen az 1083-as szentté avatásig, ahogyan azt Hartvik legendája írja. Ebben az esetben Merkur a sírból, közvetlenül a szentté avatás előtt vihette el az ereklyét. Kralovánszky azzal érvel, hogy a földbe helyezett, kőlapokból összeállított sírt is joggal lehet szarkofágnak nevezni, s nem látja indokoltnak az ereklye leválasztását jóval a szentté avatás előtt, amikor annak lehetősége még nem vetődött fel. Nehezebb viszont megmagyarázni, hogyan maradhatott meg épségben a jobb a vízzel elárasztott sírban.
Az eltemetés módjára vonatkozóan tehát több elképzelés is létezik, s így a Szent Jobb épségben maradását is többféleképpen lehet magyarázni. A két elmélet Merkur tettét is más-más színben tünteti fel. Első esetben az ereklye elvitele lehetett akár annak megőrzésére irányuló, jó szándékú cselekedet is, a második esetben viszont egyértelmű ereklyelopásnak lehet csak minősíteni.
Az ereklyék sorsa
Az ereklye őrzésére alapított szentjobbi monostor középkori pecsétjein egy könyökben meghajlított egész kar látható, mely a ma ismert, jóval kisebb ereklyének nem felel meg. Elterjedt nézet szerint a pecséteken látható ábrázolás ,,bizonyítja, hogy az eredeti Szent Jobb ereklye nem csupán az [...] ökölbe szorított kézfejből, hanem az egész jobb karból állott". E vélemény szerint később a kar felső részét leválasztották, és a leválasztott karrészt a Lengyelországba került karereklyével azonosítják, amelyet valószínűleg az 1370-ben létrejött magyar-lengyel perszonálunió alkalmából adományozott Nagy Lajos Lengyelországnak. Ennek a karereklyének a hollétéről ma nem tudunk semmi biztosat, a második világháború idején nyoma veszett.
Bécsben egy másik, díszes tartóba foglalt ereklyét őriznek, mely az ereklyetartón olvasható felirat szerint István király karcsontja, s időnként ezt az ereklyét is összefüggésbe hozzák a Szent Jobbal mint arról esetlegesen leválasztott részt. Valójában azonban egy jobb sípcsont van az ereklyetartóban, a felirat tehát téves, így a Szent Jobbal ez az ereklye nem hozható összefüggésbe, de István király csontjaihoz tartozása nem kizárt. Mindenesetre az ereklye ,,aprózódásáról" és adományozásáról szóló elméletek egyáltalán nem valószínűtlenek, szokás volt például országok közötti kapcsolatok megerősítésére ereklyéket adományozni, de azért is, hogy az ereklye minél több helyen kifejthesse csodatévő hatását. Ereklye birtokában templomot is lehetett alapítani.
A tatárjárás idején a Szent Jobbot (más kincsekkel, ereklyékkel együtt) valószínűleg Dalmáciába menekítették, onnan azonban a történeti adatok tanúsága szerint vissza is hozták. Írott források szerint a 15. században a Szent Jobbot ismét Székesfehérváron őrizték, a szentjobbi monostor ugyanis ekkorra már hanyatlásnak indult.
A török hódoltság idején azután az ereklye sorsáról nem tudunk biztosat. Lehetséges, hogy a törökök kezére került a város kirablása során, s az értékes ereklye kereskedők közvetítésével jutott el Raguzába (ma Dubrovnik), az ottani domonkos szerzetesekhez. Tény, hogy felbukkant Raguzában egy István királynak tulajdonított mumifikálódott kézereklye, melyet a raguzai szerzetesek körében fennmaradt hagyomány szerint török kereskedőktől vásároltak meg. 1590-ből származik az első adat az ereklye raguzai őrzéséről: a domonkosok ekkor határozták el, hogy az ereklye számára ereklyetartót készítenek, 1618-ban pedig leltárba vették.
Azt, hogy ténylegesen a Szent Jobbról lehet szó, valószínűsíti az a körülmény, hogy a raguzai domonkosok a karereklyével együtt egy Szent István-koponyaereklyét is őriztek. Tudjuk, hogy 1440-ben Székesfehérvár volt az egyik koponyaereklye őrzőhelye is, a két ereklye tehát együtt kerülhetett Raguzába. Az a tény viszont, hogy az ökölbe szorult kézről hiányzik a gyűrű, kérdésessé teszi a hitelességet. Hartvik leírása szerint ugyanis a kézen eredetileg rajta volt a gyűrű, s ha valóban rajta volt, az ökölbe szorult kézről azt az ereklye sérülése nélkül egyszerűen lehúzni nem lehetett - de elképzelhető, hogy esetleg más módon eltávolították.
Mária Terézia 1769-ben a koponyaereklyét, 1771-ben pedig a Szent Jobbot is visszaszerezte Raguzából. A koponyaereklyét ma Székesfehérvárott, a Szent Jobbot pedig Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.
A Mária Terézia által visszaszerzett koponyaereklye valójában a Raguzában őrzöttnek csak egy darabja, a domonkos szerzetesek az ereklye egy részét megtartották s a ma Dubrovniknak nevezett városban jelenleg is őrzik. Ebből az ereklyéből kapott 1988-ban a Pannonhalmi Apátság is egy darabot. Dubrovnikban őriznek még egy István királynak tulajdonított ép állkapcsot is.
A természettudományos vizsgálat
A Szent Istvánhoz köthető ereklyék közül ez ideig a Szent Jobbon és a székesfehérvári koponyaereklyén végeztek természettudományos vizsgálatokat.
A Szent Jobbot ma a Lippert József által tervezett kettős ereklyetartóban őrzik. Külső része egy gótikus kápolnaszerű, ezüstből és üvegből készült tartó, belső része egy üveghenger, ezekben van látható módon elhelyezve az ereklye. A mumifikálódott, ökölbe szorult jobb kezet a kéztőnél aranyfoglalat veszi körül, melybe az ereklye erősen bele van rögzítve. Az ereklyét hármas díszes szalag futja lazán körbe, mely a kézről levehető. Az ököl üregében textilgöngyöleg található, mely a Szent Jobb alapját képező fehér terítőhöz hozzá van varrva.
A Szent Jobbot eddig három alkalommal vizsgálták. Legelőször 1951-ben, ekkor ugyanis az ereklyén penésztelepszerű jelenséget észleltek, s ennek azonosítására, illetve az esetleg szükséges konzerválási feladatok elvégzésére Bochkor Ádám orvost mint szakértőt hívták meg. Vizsgálatai nem csupán a penészesedésre szorítkoztak, hanem részletesen szemrevételezte az ereklye állapotát. Észrevételeit 1960-ban a Vigilia folyóiratban közzé is tette: ,,A Szent Jobb akkori állapotát az alábbiakban ismertetem az anatómiai viszonyok figyelembevételével. A vizsgált testrész ököltartásban lévő, mumifikálódott jobb kéznek felel meg. A hüvelykujj ráfekszik a mutatóujj első ízpercének orsói (radiális) oldalára. A hámréteg mindenütt a körmökkel együtt hiányzik, a körömágyak jól látszanak. Az irha, ahol nem hiányzik, mindenütt keményen rászáradt a csontos alapra, és sötétbarnán elszíneződött. Az irharéteg néhol berepedezett, a kézhát közepe táján kb. 5 forintnyi területen hiányzik. A középcsontok (metacarpus) felett a szalagszerűen elvékonyodott és a csontokra ugyancsak rászáradt feszítő inak egy-egy részlete látható. A tenyér irharétege ép, sárgásbarna, penésztől mentes. A kéz hátát és az ujjak feszítő oldalát szürkésfehér, bolyhosnak látszó penészréteg fedi. Az ebből vett kaparék nagyító alatt egy penészgombafajnak (Aspergillus niger) bizonyult. A penésztelepeket letisztítottuk és utána a kezet mindenütt konzerváló folyadékkal bekentük."
Bochkor Ádám megállapította, hogy István király 1038-ban bekövetkezett halálától az 1083-as szentté avatásig eltelt 45 év ,,éppen elegendő idő ahhoz, hogy a holttest teljes felbomlása megtörténjék". A Hartvik-legendában leírt jelenségeket, a koporsó felnyitásakor szétterjedő ,,édes illatot" és a koporsót elárasztó vizet a következőképpen magyarázta. ,,A kellemes illat valószínűleg a balzsamozáskor használt illatszertől származott, a rózsaszínű víz pedig az a hullalé lehetett, amelyet a szétbomlott vörösvérsejtek festékanyaga színezett halvány vörhenyesre." A legenda szavai azonban inkább talajvízre utalhatnak, mint azt Kralovánszky Alán megállapította: a folyadékkimerés, majd -visszaáramlás azonos vízszintet eredményező jelensége a közlekedőedények törvényét tükrözi, vagyis a víz a talajból áradhatott a sírba. Ha valóban bomlástermékekből származott volna a koporsót megtöltő folyadék, kimerésekor nem áramolhatott volna a helyébe újabb mennyiség.
A jobb kar mumifikálódását és megmaradását a vízzel teli koporsóban Bochkor azzal magyarázta, hogy ,,a kéz a halottnak hanyatt fekvő helyzetében a legmagasabban fekvő testrésze lehetett, amely a koporsó alsó részében elhelyezkedő hullalé maceráló hatásának s így a teljes széteséshez vezető felbomlásnak nem lehetett kitéve". Bochkor tehát a Hartvik-legendában leírtakból indult ki, mely szerint a király holtteste 45 évig, a szentté avatásig ugyanazon a helyen, egy föld alatti kősírban nyugodott.
A második vizsgálat
1988. április 6-án a Szent Jobb ereklyetartóját ismét felnyitották, s az ereklyét vizsgálatnak vetették alá. Az antropológiai vizsgálatokat Szentágothai János és Nemeskéri János professzorok végezték, megállapításaikat a Szent István-bazilika Plébániai Hivatalában őrzött jegyzőkönyv tartalmazza. A vizsgálatok csupán szemrevételezésből, az ereklye állapotának felméréséből és mérésekből állottak, melyekhez különböző erősségű nagyítókat, 25-szörös nagyítású preparálómikroszkópot, a mérésekhez fém tolómércét használtak. Az ereklyét a kéztőnél körülvevő aranyfoglalatot nem távolítottak el, mert ez a művelet az ereklye sérülése nélkül aligha lett volna lehetséges. Szintén nem távolították el az ököl üregébe tömött textildarabot, mert az a Szent Jobb alapját képező terítőhöz oda van varrva. Ezekből a körülményekből s a kézfej ökölbe szorult helyzetéből adódóan az ereklye bizonyos részei nem (vagy nehezen) voltak hozzáférhetők, illetve takarásban voltak.
Az ereklye részletes anatómiai leírását és állapotának felmérését Szentágothai János végezte, aki megadta a bőrhiányok pontos anatómiai helyét, leírta azokat a területeket, ahol a bőr alatti struktúrák (inak, csontok, ízületek) láthatóvá váltak. Megállapította, hogy a láthatóvá vált ízületekben kóros elváltozást nem észleltek, s ,,a kéz ujjainak helyzete is a természetes beszáradás következményének tűnik". A Bochkor Ádám-féle leírással ellentétben a hüvelykujj körme megmaradt. Azokon a tenyéri és ujjbegyi területeken, melyeket be lehetett látni, Szentágothai bőrlécrajzolatok maradványait figyelte meg. Fémtől eredő elszíneződést a kézen sehol nem talált. Végül megállapította, hogy ,,a Szent Jobb a közepesnél csak valamivel kisebb férfikéz - a körülményekhez képest igen jól megtartott - múmiája". Vizsgálatának tanulságául megemlítette, hogy alkalmas tükörrendszer segítségével nagyobb területeket lehetne tanulmányozni.
A kézereklye méreteit Nemeskéri János vette fel, a mérési eredmények azonban a kézfej mumifikált voltából, valamint ökölbe szorított helyzetéből következően nem tekinthetők abszolút értékűnek.
A székesfehérvári koponyaereklye
A székesfehérvári koponyaereklye antropológiai szemrevételezését 1971-ben Éry Kinga végezte, a vizsgálat eredményeit 2009-ben közölte, itt azok rövid összefoglalását adom.
Az ereklye egy felnőtt ember agykoponyájának boltozati darabja, amely a csecsemőkori nagykutacs területét is magában foglaló homlokcsonti, valamint jobb és bal falcsonti részből áll. A koponyadarab a koronavarrat és nyílvarrat rövid szakaszait tartalmazza.
Színe a csont külső felületén sötétebb, belső felületén világosabb barnás, oldalain még világosabb, sárgásbarnás árnyalatú. A csontdarabot az elülső, a jobb és a hátulsó oldalon fűrésszel vághatták ki egy koponyából (erre az egyenes, éles vágási felületek utalnak), bal oldali pereme korhadt, egyenetlen. A koponyadarab jobb hátulsó sarkánál látható lépcsős, éles szélű alakzat további, a már kivágott ereklyecsontból utóbb történt kifűrészelésekre utalhat.
A csont külső felszínén a varratok közepes mértékű elcsontosodásából hozzávetőlegesen 43-47 éves; a belső felszínen a varratok teljes mértékű, rég lezajlott záródásából hozzávetőlegesen 58-72 éves elhalálozási életkor becsülhető. Az elhalálozási életkor tehát 43-72 év közé vagy a külső és belső varratszakaszokból kapott életkorok becslési határértékeit felezve 51-60 évre tehető.
A koponyadarab annyira kicsi, hogy a nem meghatározásához nem nyújt kellő támpontot. A csont vastagsága és a külső felszín simasága sem férfi, sem női halottra nem utal egyértelműen.
Az ereklye ,,valódiságát" az embertani vizsgálat természetesen igazolhatta, azonban néhány adat hozzájárulhat a személyhez kötés feltételezéséhez. István király születésének időpontját a történészek 975-re vagy egy-két évvel korábbra teszik, így 1038-ban bekövetkezett halálakor a király 60-65 éves lehetett. A csontból 43-72, illetve 51-60 évre becsült elhalálozási életkor ehhez többé-kevésbé illeszkedik, illetve annak számottevően nem mond ellent. Az ereklyecsont a székesfehérvári királyi bazilika legmélyebb sírjaiból előkerült csontvázakhoz hasonlóan barnásra színeződött. A csontok elszíneződését a terület mocsaras altalaja okozhatta. A sötét talajvíz István király sírkamráját is elárasztotta s a benne fekvő tetemet barnásra színezhette. Az ereklyecsont a bal oldali csontperem korhadtságából ítélve vélhetően sírból származik.
A harmadik vizsgálat
1999. április 14-én és 21-én újabb vizsgálatokat végeztek Réthelyi Miklós vezetésével, ez alkalommal komolyabb felszerelést használva. A vizsgálatok jegyzőkönyvének kivonatos összefoglalása a Szent István-bazilika Plébániai Hivatalának Irattárában megtalálható.
Az ereklye felszínét endoszkóppal vizsgálták, ez nagyobb felületek megfigyelését tette lehetővé, hozzáférhetővé váltak azok a területek, melyek csak kívülről vannak takarásban. Az ököl üregében lévő textildarabot azonban ez alkalommal sem távolították el, mint ahogy az aranyfoglalatot sem, továbbra is maradtak tehát beláthatatlan részek. Megállapították, hogy a körmök minden ujjon megtartattak. Több területen felfedeztek a kültakaróban részben pontszerű, részben zegzugos lefutású rovarjáratokat, melyek már a mumifikáció bekövetkezte után jöttek létre. Az ereklye tenyéri felszínén a csukló irányába húzódó párhuzamos, csillogó, vörösesbarna, gyantára emlékeztető csíkokat, valamint egy-két megfolyt cseppalakot észleltek, melyeket az ereklyét a foglalatba rögzítő anyag maradványainak tartottak.
Az ereklyét röntgenvizsgálatnak is alávetették. Megállapították, hogy kóros csontfolyamatra, sérülés okozta csontelváltozásra, deformitásra, csontritkulásra utaló jel nem látható. Az aranyfoglalat az alatta lévő területet a röntgenképen leárnyékolja, tehát azt ily módon sem tudták vizsgálni. A foglalat méretéből azonban arra a következtetésre jutottak, hogy az ereklye valószínűleg magában foglalhatja a kéztőcsontokat, vagyis a kezet a csuklóízületnél választhatták le.
Réthelyi Miklós az 1999-es vizsgálatok eredményeiről beszámolva azt írja, hogy az endoszkóp által beláthatóvá tett felszínek ,,vöröses-lilás-barnás elszíneződéséből és textúrájából arra lehetett következtetni, hogy ez az elváltozás a halál utáni balzsamozás maradéka". Réthelyi tehát éppenséggel feltételezi, hogy az ereklyét valamilyen módon balzsamozhatták.
A Szent Jobb eddigi vizsgálatai elsősorban arra irányultak, hogy állapotát felmérjék s az esetleges további károsodásoktól megóvják. A vizsgálatok mind olyan jellegűek voltak, melyek az ereklyét nem károsítják. Lehetőség van további vizsgálatok (például anyagvizsgálatok, genetikai vizsgálat) elvégzésére, ezek azonban mind mintavétellel járnának.
A Szent Jobb az Aranyvonattal Székesfehérvárra érkezik, 1938. június 1.
További lehetséges vizsgálatok
Az ereklyékkel kapcsolatban felmerül azok hitelességének kérdése. Szent Istvánhoz tartozásukat mai ismereteink alapján nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni. Különféle anyagvizsgálatokkal lehetne az ereklyék korát meghatározni (pl. radiokarbon-vizsgálat), vagy megállapítani, hogy az ereklyék egyáltalán egy személyhez tartoznak-e (DNS-analízis).
Az ilyen vizsgálatok azonban mintavétellel járnak, s alaposan mérlegelni kell a várható hasznot és kockázatokat. Fontos szempont lehet például, hogy egy adott vizsgálathoz milyen mennyiségű minta vétele szükséges. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a DNS idővel bomlik, egy adott mintában található DNS mennyisége és minősége, illetve kimutathatósága azonban nemcsak az eltelt időtől, hanem egyéb körülményektől is függ (pl. hőmérsékleti és pH-viszonyok, amelyeknek a minta ki volt téve; szennyezőanyagok jelenléte).
Ha bebizonyosodna, hogy az ereklyék kora István király idejére tehető, s azok valóban egy személyhez tartoznak, ez az ereklyék hitelességét nagymértékben valószínűsítené. Ahhoz azonban, hogy a személyazonosságot teljes bizonyossággal kijelenthessük, szükség lenne egy biztos összehasonlítási alapra, amely lehetne például egy közvetlen, vér szerinti hozzátartozó hiteles maradványaiból vagy István királynak egy minden kétséget kizáróan hiteles maradványából nyert DNS.
Forrás:
Link
Az Aranyvonat és a Szent Jobb
Link
ISTEN ÉLTESSEN MINDEN MAGYART!
Több mint ezer év történelme köt össze minket magyarokat. Augusztus 20-án, Szent István napján erre a közös múltra emlékezünk újra együtt.
ISTEN ÉLTESSEN MAGYARORSZÁG!
Augusztus 20. Szent István ünnepe. Megmaradásunknak, fennmaradásunknak az ünnepe s annak, hogy úgy élhetünk, ahogy 1000 évvel ezelőtt, a szokásainknak, a hagyományainknak megfelelően létrejött a magyar állam. Létrejött az a konstrukció, amelyet nem tudott sem az idő, sem a viszontagságok hosszú sora megszüntetni.
Amit Szent István alkotott maradandónak bizonyult, ugyanis 1000 éven keresztül biztosította létünket, fennmaradásunkat minden körülmények között.
Nagy öröm számomra, hogy erről a korról újabb és újabb ismereteket tárunk fel, hozunk létre. Szent István keresztény államának korszakából rengeteg hiányzó ismeretünk van, amit szükséges pótolni.
Szent István egyik gyönyörű építészeti alkotását a székesfehérvári Nagyboldogasszony királyi kápolnát a történelem során lerombolták, és az ott eltemetett szent királyaink és nagy királyaink csontjait szétszórták.
Nem alakulhatott ki emiatt az a nemzeti kegyhely, amely szimbolizálta Szent István állam és egyházszervező munkáját. Nem zarándokolhattunk egy nemzeti kegyhelyre, amely hasonlóan az EL Escorial-i-hoz, Westminsterhez, bécsi kapucinusok templomához, Wawelhez és más nemzeti kegyhelyekhez összegyűjtik fizikailag is az embereket, de a nemzet gondolkodását mindenképpen.
Ez volt a magyarázata, hogy 6 évvel ezelőtt elindítottam az Árpád-ház királyainak a kutatását, amelynek a célja az volt, hogy az Árpád-ház személyeinek az azonosítása után és az ott fekvő Árpád-házi leányági uralkodóink személyének az azonosítása után, helyre lehessen állítani eredeti formájában a székesfehérvári koronázó templomot, ahol 1541-ig minden magyar királyt megkoronáztak, és közülük nagyon sokat ott is temettek el.
Javasoltam a kormánynak a Magyarságkutató Intézet létrehozását, nem csak az archeogenetikai vizsgálatok elvégzésére, hanem a kor komplex vizsgálatára, minden tudomány összefogására ami ezzel foglalkozik: archeogenetika, történelem, régészet, antropológia, klasszika-filológia és mások.
Nagy öröm számomra, hogy a Magyarságkutató Intézet rendkívül pontosan és rendkívül gyorsan nagyon magas tudományos igénnyel halad előre annak a tervnek a megvalósításán, amit 6-7 évvel ezelőtt kidolgoztunk. Nem csak az épület fizikai helyreállítására gondolok, hanem arra, amiről Wass Albert írt, hogy ,,Építsünk régi kövekből új hazát". Építsünk fel mindent,amit a történelem lerombolt, nem csak fizikailag, nem csak épületeket, hanem a gondolatainkból is.
Akkor megvalósítjuk azt, amire Szent István gondolt, az együvé tartozásunkat, a közös életformánkat, a küldetésünket ebben az országban, a Kárpát-medencében, és Európában.
/Kásler Miklós/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzeti ünnep |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 21
|
|
|
|
2022. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
21 db bejegyzés |
| e év: |
227 db bejegyzés |
| Összes: |
4840 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (22)
- Belső kör (0)
- Család (22)
- Munka (14)
- Haverok (0)
- Iskola (20)
- Ábrányi Emil (4)
- Adamis Anna (1)
- Ady Endre (16)
- Ágai Ágnes (1)
- Agytorna (29)
- Alföldi Géza (2)
- Alhana (1)
- Ambrus Magdolna (1)
- Andók Veronika (1)
- Andróczky Lászlóné (3)
- Antoine de Saint-Exupery (3)
- Anyák napja - gyermeknap (32)
- Áprily Lajos (3)
- Arany János (11)
- Arany Viktor (1)
- Arany-Tóth Katalin (1)
- Aranyosi Ervin (19)
- Artai Zsuzsanna (2)
- Árvai Attila & Emil (3)
- Átyim Lászlóné (1)
- B. B. Nala (1)
- B. Huszta Irén (1)
- B. Radó Lili (1)
- Babits Mihály (5)
- Bagi Tibor (1)
- Bajza József (1)
- Baktai Faragó Aranka (2)
- Balassi Bálint (1)
- Balázs Béla (1)
- Balázs Sándor Turza /B.A.S.A./ (2)
- Bálintffy Etelka (1)
- Balla Zsuzsanna (2)
- Balogh József (2)
- Baranyai Mária (1)
- Baranyi Ferenc (2)
- Barsy Irma (2)
- Bartalis János (1)
- Bartis Ferenc (2)
- Bartos Erika (2)
- Bella István (1)
- Bencze Marianna (1)
- Benedek Elek (3)
- Berde Mária (1)
- Bertók László (1)
- Berzsenyi Dániel (1)
- Bíró Melinda (1)
- Birtalan Ferenc ( (1)
- Boda Magdolna (1)
- Bódás János (2)
- Bodnár Éva (3)
- Bodó János (1)
- Bodor Aladár (1)
- Bodré Anikó (1)
- Bogár Lilla (1)
- Bogdán András & Bogdán László (2)
- Bognár Barnabás (1)
- Bonifert Ádám (1)
- Buda Ferenc (1)
- Budai Zolka (1)
- Bulvár (52)
- Bölcsességek és gondolatok. (139)
- Börzsönyi Erika (1)
- Coelho Paulo (1)
- Csabai Andrea (1)
- Csabai Lajos (2)
- Csapó Lajos (2)
- Csatári Édua Éva ( (1)
- Cseffán Zsolt (2)
- Cseke Erika (1)
- Cseppely Zsuzsanna (1)
- Cserényi Zsuzsanna (1)
- Csiki András (1)
- Csitáry-Hock Tamás ( (1)
- Csokonai Vitéz Mihály (1)
- Csoóri Sándor (1)
- Csorba Győző (1)
- Csukás István (1)
- Csuray Zsófia (1)
- Czóbel Minka (1)
- Dáma Lovag Erdős Anna (1)
- Dapsy Gizella (1)
- Deák Erika (2)
- Devecseri Gábor (1)
- Dévényi Erika (3)
- Dienes Eszter (1)
- Dobos Hajnal (1)
- Dobrosi Andrea (1)
- Dobszai Károly (2)
- Dóczi Lajos (1)
- Domahidi Klára (1)
- Domonkos Jolán (1)
- Donászy Magda (2)
- Dorys May (0)
- Dr. Gyökössy Endre (2)
- Dsida Jenő (7)
- Duduj Szilvia (1)
- Dugasz István (2)
- Dutka Ákos (2)
- Dylan D Tides (1)
- Ecsedi Éva (1)
- Egészségünk érdekében... (146)
- Egyed Emese (1)
- Elekes Tímea Izabella (1)
- Életképek (99)
- Életmód (91)
- Endrődi Sándor (1)
- Erdei Éva (1)
- Erdélyi József (1)
- Erdős Olga /Luna Piena/ (2)
- Erdős Renée (1)
- Eszenyi Matula István (1)
- Évszakok (122)
- Falcsik Mari (1)
- Falu Tamás (1)
- Farkas Anna&Árpád&Éva&Imre (6)
- Fáy Ferenc (1)
- Fazekas István (1)
- Fazekas Miklós (1)
- Fecske Csaba (2)
- Fehér Miklós (1)
- Fekete Lajos (1)
- Fellner Isrván (1)
- Fenyő László (1)
- Ferenczi Csilla (1)
- Fésűs Éva (2)
- Ficzura Ferenc (1)
- Film - színház (54)
- Flammerné Molnár Edit (1)
- Fodor Ákos& Emese&József (2)
- Fonyó Tamás (3)
- Fortune Brana (2)
- Fuchs Éva (1)
- Füle Lajos (6)
- Földeáki-Horváth Anna (1)
- Gabriel Garcia Márquez (4)
- Gál Éva Emese (1)
- Galyasi Miklós (1)
- Gámenczy Eduárd (1)
- Garai Gábor&János&Katalin (3)
- Gárdonyi Géza (6)
- Gaudi Éva Molly (1)
- Gebhardt Nóra (3)
- Geisz László (2)
- Gere Irén (1)
- Gergely Ágnes & István (2)
- Gligorics Teréz (3)
- Goethe (5)
- Gősi Vali (1)
- Gr. Vay Sándor (0)
- Grigó Zoltán (1)
- Gulyás Pál (1)
- Gutási Éva (1)
- Gyimóthy Gábor (2)
- Gyóni Géza (2)
- Győrfi-Deák Éva (3)
- Gyulai Pál (5)
- Gyurkovics Tibor (2)
- Gyöngy (1)
- Gyönyörű virágok&idézetek (37)
- György László (2)
- H. Kohut Katalin (1)
- H.Gábor Erzsébet (0)
- Hajas György (1)
- Hajdú Levente (1)
- Hajdu Mária&Saci (2)
- Hajnal Anna (2)
- Hámori István Péter & Zsóka (2)
- Hamza Anikó (2)
- Harcos Katalin (4)
- Hatos Márta (1)
- Havas Éva (1)
- Hazafias versek (18)
- Hazánk - otthonunk (180)
- Heine (3)
- Heiner Ágnes (1)
- Héja (1)
- Helen Bereg (3)
- Helena (1)
- Heltai Jenő (10)
- Hemingway (2)
- Hepp Béla (1)
- Hervay Gizella (1)
- Híres emberek-jeles napok-évfo (150)
- Hirth Éva (1)
- Hóbor Hajnalka (1)
- Hock Éva Etelka (1)
- Hollósy-Tóth Klára (1)
- Horváth Ilona & Horváth István (1)
- Horváth M. Zsuzsanna (1)
- Horváth Piroska (1)
- Hosszú Bettina (1)
- Humor (241)
- Húsvét - Pünkösd (33)
- Idézetek birodalma (145)
- Ignotus (1)
- Ilianne (2)
- Illés Judit & Gábor (2)
- Illyés Gyula (2)
- Imre Flóra (1)
- Irodalom - Próza (102)
- Ismeretlen szerzők (1)
- Jagos István (1)
- Jakos Kata (1)
- Jatzkó Béla (1)
- Jékely Zoltán (1)
- Jobbágy Károly (2)
- Jókai Mór (4)
- Jolie Taylor (1)
- Jónás Tamás (1)
- Jószay Magdolna (1)
- József Attila (9)
- Juhász Gyula (6)
- Juhász Magda & Juhász Szilvia (3)
- Juhászné Bérces Anikó (2)
- K. László Szilvia (1)
- Kacsa Zsóka (2)
- Kaffka Margit (1)
- Káli László (1)
- Kálnoky László (1)
- Kamarás Klára (2)
- Kamenitzky Antal (1)
- Kányádi Sándor (2)
- Karácsony - Újév (76)
- Karai Gábor (1)
- Karinthy Frigyes (4)
- Károlyi Ami (1)
- Kárpáti Tibor (1)
- Kassák Lajos (1)
- Kaszás Zoltán (1)
- Katerina Forest (1)
- Katona Bálint & Andrea (3)
- Katona József (0)
- Kecskés Beatrix (2)
- Kelemen Évi (1)
- Keller Boglárka (1)
- Kerecsényi Éva (1)
- Kerekes László (1)
- Kereszti Hajnalka (1)
- Keresztury Dezső (1)
- Kerner Mariann (1)
- Kertünk - házunk - otthonunk (53)
- Kijacsek Erzsébet (2)
- Kincses Zoltán (2)
- KisJenő,József,Judit,Irma,Rea (6)
- Kocsis Dániel (1)
- Koltay Gergely (6)
- Komáromi János (2)
- Komjáthy Jenő (2)
- Komróczki Zoltán (0)
- Konda Bartal Piroska (2)
- Kondra Katalin (1)
- Koós Attila (2)
- Koosán Ildikó (1)
- Kormányos Sándor (1)
- Koszpek Ferenc (1)
- Kosztolányi Dezső (7)
- Kotsy Krisztina (1)
- Kovács Daniela & Anikó & Erika (4)
- Kun Magdolna (4)
- Kustra Ferenc (1)
- Kölcsey Ferenc (4)
- Lackfi János (2)
- Ladányi Mihály (1)
- Lady Moon (1)
- Lampert Géza (1)
- Lányi Sarolta (2)
- Laren Dorr (2)
- László Andrea, & Ilona, &Noémi (3)
- László Ilona (1)
- Lelkem szirmai (73)
- Lengyel Jolán (2)
- Lengyel Károly (1)
- Lesznai Anna (1)
- Lévay József&Lévay László (3)
- Ligeti Éva (2)
- Linda Dillow (1)
- Lindák Mihály (1)
- Linn Márton (1)
- Lippai Marianna (1)
- Lithvay Viktória (1)
- Lőrinczi L. Anna (1)
- Losonci Léna (2)
- Lupsánné Kovács Eta (2)
- Lys Noir (1)
- Lyza (1)
- M. (0)
- M. Laurens (1)
- Maczkó Edit (1)
- Madách Imre (2)
- Magyar sorsot - magyar kézbe! (88)
- Major Gabriella&Majoros Gabrie (2)
- Majtényi Erik (1)
- Majthényi Flóra (2)
- Márai Sándor (7)
- Mardi Miriam (1)
- Marschalkó Lajos (1)
- Marton Pál (2)
- Maryam /Moldován Mné (1)
- Maszong József (1)
- Máté Péter (2)
- Matos Maja (1)
- Mécs László (1)
- Média (413)
- Meggyesi Éva (1)
- Mentovics Éva (2)
- Metzger Zsuzsanna (1)
- Mikodi Bianka (1)
- Minden, ami szép (8)
- Mindenszentek, halottak napja (10)
- Mirian (2)
- Monok Zsuzsanna (1)
- Móra Ferenc (4)
- Móra László (3)
- Moretti Gemma (1)
- Móricz Eszter (1)
- Művészet (58)
- Müller Péter (2)
- Mysty Kata (1)
- N. (0)
- Nadányi Zoltán (1)
- Nagy István Attila & Bálint (3)
- Nagy Krisztina (1)
- Nagy László & Ilona (4)
- Nemes Nagy Ágnes (1)
- Némethné Mohácsi Bernadett (1)
- Nemzeti ünnep (59)
- Névnap- szülinap (48)
- Nőnapra & Farsang (10)
- Nyakó Zita (1)
- O, Ó (0)
- Ó. Kovács Ibolya (1)
- Oláh Gábor (1)
- OMNYE (58)
- Orbán Balázs&Orbán Hajnalka (3)
- Őri István (3)
- Orosz költők (3)
- Orth László (3)
- Osho (4)
- P. Geraldy (1)
- P. Pálffy Julianna (1)
- P. Tóth Irén (1)
- Pajzán történetek&mondák (46)
- Palágyi Lajos (1)
- Pálvölgyi Attiláné (1)
- Papp Váry Elemérné (2)
- Pásztor Piroska & Klaudia (2)
- Paudits Zoltán (1)
- Paula S. Tizzis (1)
- Pecznyík Pál (2)
- Pej Erika (1)
- Pénzár Miklós Csaba (1)
- Péter Erika (1)
- Pethes Mária (1)
- Petőfi Sándor (13)
- Pilinszky János (2)
- Piszár Éva (1)
- Pogány Zoltán (1)
- Politika (24)
- Poller Ildikó (3)
- Popper Péter (2)
- Pósa Lajos (11)
- Posztós Lenke (1)
- Prohászka Ottokár (1)
- Puskin (3)
- Rab Zsuzsa (1)
- Rabindranath Tagore (1)
- Radnóti Miklós (4)
- Rajki Miklós (3)
- Rajzó Eszter (1)
- Rasztik Edit Emese (1)
- Ratkó József (1)
- Reichard Piroska (1)
- Rejtő Jenő (0)
- Rejtő Jenő (2)
- Reményik Sándor (25)
- Reviczky Gyula (3)
- Riersch Zoltán (1)
- Rónay György (1)
- Rózsa Amarilla (1)
- Rudnyánszky Gyula (1)
- S. Farkas Zsuzsanna (1)
- Sajó Sándor (6)
- Sándor Gyula (2)
- Sango Villagren (1)
- Sárándí Szilvia (1)
- Sárhelyi Erika (2)
- Sarkadi Sándor (1)
- Sárközi György (2)
- Sarlós Erzsébet (1)
- Scheffer János (1)
- Schrenk Éva (1)
- Schvalm Rózsa (1)
- Schwartz Léda (1)
- Serfőző Attila (1)
- Shakespeare (1)
- Shelley (2)
- Sík Sándor (2)
- Siklós József (1)
- Simon Ágnes & István (2)
- Simonyi Imre (1)
- Sipos Julianna (1)
- Sohonyai Attila (1)
- Somlyó Zoltán&Somlyó György (3)
- Somogyváry Gyula (3)
- Sonkoly Éva (1)
- Soóky Melinda (1)
- Sport (83)
- Steph McGrieff (2)
- Süssünk - Főzzünk (13)
- Szabados István (3)
- Szabó Éva, ...Gitta, ...Ila (3)
- Szabó Kila Margit (1)
- Szabó Lőrinc (3)
- Szabó Magda (1)
- Szabolcsi Erzsébet (1)
- Szabolcska MIhály (1)
- Szádeczky-Kardoss György (1)
- Szakáli Anna (1)
- Szalai Fruzsina (1)
- Szász Károly (1)
- Szatmári Delina (1)
- Szebenyi Judit (3)
- Szécsi Margit (1)
- Szeicz János dr. (2)
- Székely János (1)
- Szeleczky Zita (3)
- Széles Kinga (1)
- Szemlér Ferenc (1)
- Szent Gály Kata (1)
- Szentirmai Jenő (2)
- Szép Ernő (3)
- Szép versek és idézetek (84)
- Szépek szépei (21)
- Szerencsés János & Tünde (2)
- Szilágyi Anita&Viktória (2)
- Szilágyi Domokos (1)
- Szilágyi Hajnalka (1)
- Szilas Ildikó (1)
- Szilveszter Levente (2)
- Szőke István Attila (3)
- Szőllösi Dávid (0)
- Szőnyi Bartalos Mária (1)
- Szuhanics Albert (6)
- T. Fiser Ildikó (1)
- Takács Dezső (1)
- Tamás István (2)
- Tánczos Katalin (2)
- Tarsoly Beke Tamás (1)
- Tasnádi Bernadett (1)
- Tatiosz (1)
- Taygate (4)
- Telekes Béla (1)
- Természet (21)
- Thalis Silvenier (1)
- Tobai Rózsa (1)
- Tóbiás Tünde (1)
- Tokaji Márton (2)
- Tompa Mihály (2)
- Torday Teodóra (2)
- Torma Judit (1)
- Tormay Cécile (1)
- Tornay András (2)
- Tóth Anett, Juli, Julianna (3)
- Tóth Árpád (5)
- Tóth Attila & János (3)
- Tragédiák - katasztrófák (154)
- Tudod-e? (17)
- Tudomány - technika (67)
- Túri A. Zsuzsa (1)
- Túrmezei Erzsébet (3)
- Turza Sándor (0)
- Törő Zsóka (1)
- Történelem (164)
- Ujvári Lajos (2)
- Utassy József (1)
- V. Hugó (2)
- Váci Mihály (2)
- Vajda János (4)
- Vallás (68)
- Válóczy Szilvia (1)
- Vámosi Nóra (1)
- Varga János Veniam (1)
- Varga József (1)
- Varga Patrícia & Gyula (1)
- Vargáné Éva (1)
- Vargha Gyula (1)
- Varjú Zoltán (2)
- Várnai Zseni (8)
- Varró Dániel (2)
- Vas István (1)
- Vasas Mihály (1)
- Vázsonyi Judit (1)
- Végh Mária (1)
- Venyercsán László (1)
- Vesze László (1)
- Vészi Endre (1)
- Víg Éva (1)
- Világirodalom (19)
- Világirodalom: Burns (4)
- Világjárók (218)
- Virág Aliz (1)
- Vitó Zoltán (1)
- Vogelweide (2)
- Vona Erzsébet Cecilia (2)
- Vörös judit (2)
- Vörösmarty Mihály (3)
- Wass Albert (75)
- Weöres Sándor (4)
- Z. Konkoly Juci (1)
- Zágorec-Csuka Judit (1)
- Zagyi G. Ilona (1)
- Zas Lóránt (2)
- Zelk Zoltán (2)
- Zene, zene, zene... (122)
- Zeneszöveg (20)
- Zimonyi Zita (1)
- Zsefy Zsanett (3)
- Zsigai Klára (1)
- Zsóka Mariann (1)
- Örökzöld dallamok (40)
|
|
|
| |
- Ma: 1054
- e Hét: 12132
- e Hónap: 34620
- e Év: 212495
|
|
|
Offline
