Fohász a Hazáért, Wass Albert: Üzenet haza,Wass Albert: A bujdosó imája,Wass Albert: Karácsonyi vers ll.,Wass Albert: A magyar feladat,Wass Albert: Tenger az élet,20 éve hunyt el Wass Albert,Wass Albert: Egyetlen szó ,110 éve született Wass Albert,Wass Albert: Modern hazaárulók, - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika ,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A./,Bálintffy Etelka,Balla Zsuzsanna,Balogh József,B,

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/8 oldal

Bejegyzések száma: 75

Fohász a Hazáért

2020-01-08 20:00:05, szerda

	FOHÁSZ A HAZÁÉRT Wass Albert erdélyi magyar író 1908. január 8-i születésének 112. és a költő 1998. február 17-i halálának közeledő 22. évfordulóján emlékezzünk meg róla sok szép versei közül az egyikkel. Talán a legszebbel. Wass Albert: A BUJDOSÓ IMÁJA Uram, ki fönt az égben lakozol fényességben, gyújtsd föl szent tüzedet az emberek szívében. Az emberek agyára áraszd el bölcsességed. Értsék meg valahára mi végből van az élet. Arasznyi kis idő csak, mely ajtódig vezet. De előre csak a jó visz, a gonosz vissza vet. Legyen megint az ember képedre alkotott! Utálja meg már egyszer mit maga alkotott. Romlandó kincsekért ne törje magát senki. Igyekezzék helyettök jobb kincseket szerezni. Jó tettek nyugalmát. Derűt és békességet. Mit el nem fúj az orkán s rontó tűz meg nem éget. Gőgből és gyűlöletből mindent, mit föltalált: vedd ki Uram kezéből a keserű pohárt. Rémségek éjszakáját váltsad föl virradatra. Az emberi világot szebbre és igazabbra. Hogy törvények közt az első a szeretet legyen. Üljön jóindulat a kormányszékeken. Az igazság előtt hajoljon meg a fegyver s élhessen szabadon e földön minden ember. És legyen egy akol. És egy legyen a pásztor. Növelj pásztorbotot virágzó rózsafából. S ha mindeneket szépen elrendeztél eképpen: a népek közt, Uram, nekem is van egy népem. Ha érdemét kegyednek a szenvedéssel méred, úgy egynek sincsen annyi szent jussa, mint e népnek. Mások bűnéért is őt verte ostorod. Sok súlyos nagy keresztet szó nélkül hordozott. Legjobb fiait vitte mindég a Golgotára s jótettének soha, csak bűnének volt ára. Uram, adj békességet a Kárpátok között! Sehol még földet annyi könny s vér nem öntözött. Sehol még annyi színes nagy álom nem fakadt s árvábbak prófétáid sehol nem voltak. Sehol annyi virág és sehol annyi bánat. Szeresd jobban, Uram, az én szegény hazámat! Bár megtagadta tőlem a békét s kenyeret: engem sújtasz, Uram, amikor őt vered. Mert népem. Fajtám. Vérem! Fájdalma bennem ég! Szánd meg Uram Isten Attila nemzetét. Adj békés aratást sok vérvetés nyomán. Nyugodjék meg kezed gondverte otthonán. S ha áldásod e földön elért kicsinyt, nagyot: jussak eszedbe én is, ki bujdosó vagyok. A Kárpátok alatt, ahol apáim éltek, rendelj ki nékem is egy csöndes menedéket. Csak akkora legyen, hogy elférjek én s a béke. Nézzen az ablakom patakra, fára, rétre. Kenyér mellé naponta jusson egy szál virág s láthassam, amint Téged dicsér egy új világ... Uram, ki fönt az égben lakozol fényességben, hallgasd meg kegyesen, hallgasd meg könyörgésem. Bajorerdő, 1947. I. Wass Albert: A BUJDOSÓ IMÁJA. SlidePlayer - Ave Maria Link II. FOHÁSZ A HAZÁÉRT... Liszt Ferenc - Szerelmi álmok" SlidePlayer Link III. "F O H Á S Z A HAZÁÉRT..." SlidePlayer Link

0 komment , kategória: Wass Albert

Wass Albert: Üzenet haza

2019-12-29 20:00:36, vasárnap

	Wass Albert: ÜZENET HAZA Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem a földnek: csak teremjen, ha sáska rágja is le a vetést. Ha vakond túrja is a gyökeret. A világ fölött őrködik a Rend s nem vész magja a nemes gabonának, de híre sem lesz egykor a csalánnak; az idő lemarja a gyomokat. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem az erdőnek: ne féljen, ha csattog is a baltások hada. Mert erősebb a baltánál a fa s a vérző csonkból virradó tavaszra új erdő sarjad győzedelmesen. S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda a gyilkos vasat rég felfalta már s a sújtó kéz is szent jóvátétellel hasznos anyaggá vált a föld alatt... A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem a háznak, mely fölnevelt: ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot. Jön ezer új Kőmíves Kelemen, ki nem hamuval és nem embervérrel köti meg a békesség falát, de szenteltvízzel és búzakenyérrel és épít régi kőből új hazát. Üzenem a háznak, mely fölnevelt: a fundamentom Istentől való és Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. És üzenem a volt barátaimnak, kik megtagadják ma a nevemet: ha fordul egyet újra a kerék, én akkor is a barátjok leszek és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag. Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk és leszünk Egy Cél és Egy Akarat: a víz szalad, de a kő marad, a kő marad. És üzenem mindenkinek, testvérnek, rokonnak, idegennek, gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak, annak, akit a fájás űz és annak, kinek kezéhez vércseppek tapadnak: vigyázzatok és imádkozzatok! Valahol fönt a magos ég alatt mozdulnak már lassan a csillagok a s víz szalad és csak a kő marad, a kő marad. Maradnak az igazak és a jók. A tiszták és békességesek. Erdők, hegyek, tanok és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! Likasszák már az égben fönt a rostát s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad. Bajorerdő, 1948. Wass Albert: Üzenet haza /Dörner György/ Link Wass Albert: Üzenet haza Link SlidePlayer Link

0 komment , kategória: Wass Albert

Wass Albert: A bujdosó imája

2019-12-29 14:30:28, vasárnap

	Wass Albert: A BUJDOSÓ IMÁJA Uram, ki fönt az égben lakozol a fényességben, gyújtsd föl szent tüzedet az emberek szívében. Az emberek agyára áraszd el bölcsességed. Értsék meg valahára mi végből van az élet. Arasznyi kis idő csak, mely ajtódig vezet. De előre csak a jó visz, a gonosz vissza vet. Legyen megint az ember képedre alkotott! Utálja meg már egyszer mit maga alkotott. Romlandó kincsekért ne törje magát senki. Igyekezzék helyettök jobb kincseket szerezni. Jó tettek nyugalmát. Derűt és békességet. Mit el nem fúj az orkán s rontó tűz meg nem éget. Gőgből és gyűlöletből mindent, mit föltalált: vedd ki Uram kezéből a keserű pohárt. Rémségek éjszakáját váltsad föl virradatra. Az emberi világot szebbre és igazabbra. Hogy törvények közt az első a szeretet legyen. Üljön jóindulat a kormányszékeken. Az igazság előtt hajoljon meg a fegyver s élhessen szabadon e földön minden ember. És legyen egy akol. És egy legyen a pásztor. Növelj pásztorbotot virágzó rózsafából. S ha mindeneket szépen elrendeztél ekképpen: a népek közt, Uram nekem is van egy népem. Ha érdemét kegyednek a szenvedéssel méred, úgy egynek sincsen annyi szent jussa, mint e népnek. Mások bűnéért is őt verte ostorod. Sok súlyos nagy keresztet szó nélkül hordozott. Legjobb fiait vitte mindég a Golgotára s jótettének soha, csak bűnének volt ára. Uram, adj békességet a Kárpátok között! Sehol még földet annyi könny s vér nem öntözött. Sehol még annyi színes nagy álom nem fakadt s árvábbak prófétáid sehol sem voltanak. Sehol annyi virág és sehol annyi bánat. Szeresd jobban, Uram, az én szegény hazámat! Bár megtagadta tőlem a békét s kenyeret: engem sújtasz, Uram, amikor őt vered. Mert népem. Fajtám. Vérem! Fájdalma bennem ég! Szánd meg Uram Isten Attila nemzetét. Adj békés aratást sok vérvetés nyomán. Nyugodjék meg kezed gondverte otthonán. S ha áldásod e földön elért kicsinyt, nagyot: jussak eszedbe én is, ki bujdosó vagyok. A Kárpátok alatt, ahol apáim éltek, rendelj ki nekem is egy csöndes menedéket. Csak akkora legyen, hogy elférjek én s a béke. Nézzen az ablakom patakra, fára, rétre. Kenyér mellé naponta jusson egy szál virág s láthassam, amint Téged dicsér egy új világ... Uram, ki fönt az égben lakozol fényességben, hallgasd meg kegyesen, hallgasd meg könyörgésem. (Bajorerdő, 1947) Wass Albert A bujdosó imája (Nemcsák Károly előadásában) Link Kormorán / Wass Albert - A bujdosó imája Link Wass Albert A bujdosó imája - Zene Liszt Ferenc Szerelmi álmok Link SlidePlayer - Music Ave Maria Link

0 komment , kategória: Wass Albert

Wass Albert: Karácsonyi vers ll.

2018-12-03 19:00:14, hétfő

	Wass Albert: KARÁCSONYI VERS ll. Elindul újra a mese! Fényt porzik gyémánt szekere! Minden csillag egy kereke! Ezeregy angyal száll vele! Jön, emberek, jön, jön az égből Isten szekerén a mese! Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek ujra gyermekek hogy emberek lehessetek! Vigyázzatok! Ez a mese már nem is egészen mese. Belőle az Isten szeme tekint a földre lefele. Vigyázzatok hát emberek, Titeket keres a szeme! Olyan jó néha angyalt lesni s angyalt lesve a csillagok közt Isten szekerét megkeresni. Ünneplőben elébe menni, mesék tavában megferedni s mesék tavában mélyen, mélyen ezt a világot elfeledni. Mert rút a világ, fekete. Vak gyűlölettől fekete. Vak, mint az emberek szeme: az égig sem látnak vele. Pedig az égből lefele porzik már Isten szekere! Minden csillag egy kereke, ezeregy angyal száll vele, az Isten maga száll vele és csillagtükröt nyujt felénk, mesetükröt, a keze. Szent tükrébe végre egyszer Pillantsatok tiszta szemmel, tiszta szemmel, Istenszemmel milyen szép is minden ember! Minden ember szépségtenger s mint a tenger csillagszemmel telve vagytok szeretettel...! Tagadjátok...? Restellitek...? Elfordulnak fejeitek...? Megvakultak szemeitek...? Szépségteket, jóságtokat nem érzitek, nem hiszitek...? Csillaggyertyák fénye mellett Isten elé nem viszitek...? Akkor bizony rútak vagytok, szégenyek és vakok vagytok, ha szépek lenni nem akartok. De még így is, szegényen is, rútan, vakon, mégis, mégis Isten gyermekei vagytok! Rátok süti fényes szemét, elindítja fényszekerét, jó emberek játékszerét. Milyen kár, hogy áldó kezét nem érzitek, nem nézitek s nem hiszitek már a mesét. A rút világnak gondja van, minden embernek gondja van, a sok angyalnak mind gondja van s az Istennek is gondja van, mert mindenekre gondja van. S így múlik el a szép s a jó az ember mellől, nyomtalan. 1946 Wass Albert: Karácsonyi versek II. Link WASS ALBERT KARÁCSONYI LEVÉL - MIHI Link SlidePlayer Link

0 komment , kategória: Wass Albert

Wass Albert: A magyar feladat

2018-07-12 18:00:27, csütörtök

	Wass Albert: A MAGYAR FELADAT Minden emberfia, amikor rászületik erre a világra, feladatot hoz magával. Valamit el kell végeznie ahhoz, hogy életének értelme legyen. Legtöbbje végig bukdácsol életének göröngyös vagy kevésbé göröngyös útján, anélkül, hogy valaha is tudatára ébredne annak, hogy valami fontos elvégeznivalója lenne ezen a földön. Van, akilelke mélyén érzi talán olykor, hogy tennie kellene valamit, de nem tud rájönni arra, hogy valójában életének mi is az értelme! Kapkod ide-oda,próbálkozik ezzel, próbálkozik azzal, míg bele nem fárad a sok próbálkozásba, és csalódottan hagyja abba a keresést. Csak nagy ritkán akad valaki, aki rátalál életénektitkára és aszerint is cselekszik. Az ilyen ember többnyire nem élhosszú életet és rendszerint erőszakos halál áldozata lesz, mivel a feladat, amire ráismert és amit magára vállalt, ellentétben van a,,földi hatalmak" érdekeivel, és így jelenléte számukra alkalmatlan. De nézzük meg először is, hogy mi az a ,,feladat",amiről beszélünk!? Minden előtt legyünk tisztában azzal, hogy a Nagy Teremtő, nevezzük Istennek, vagy aminek akarjuk, hiábavaló munkát sohasem végez. Mindennek célja van, s ez a ,,cél" az, ami értelmet ad a teremtésnek. Minket, s köztünk engem is, magyarnak teremtett a Nagy Alkotó. Ez azt jelenti, hogy emberi életünk értelmét ezen a szinten kell keresnünk. Itt van számunkra, a ,,kiindulási pont":magyarok vagyunk, ennélfogva magunkon viseljük (akár tetszik nekünk,akár nem) mindazt, ami ezzel a szóval jár, és amit ez a szó jelent. Ez a szó már meghatározta számunkra a keretet, melyben élnünk kell, s mely keretben életünk célja rejlik. Hiába vergődünk ellene, hiába próbálunk kitörni belőle: számunkra nincs más keret. Csak ebben a keretben élhetünk boldog, megelégedett, termékeny, emberhez méltó életet. A Nagy Teremtő rendelése szerint csak ebben a keretben lelhetjük meg életünk értelmét és célját. Ahhoz azonban, hogy rátaláljunk erre a célra s ennek értelmére: rá kell ébredjünk arra a feladatra, amit magunkkal hoztunk,mint láthatatlan útravalót: magyar voltunk feladatára. Amit, ha becsülettel elvégzünk: elégedetten térünk vissza Teremtőnkhöz. Ha elmulasztjuk: oda kerülünk, amit emberi szóval pokolnak neveznek, s ami valójában nem egyéb, mint lelki meghasonlás. Fontos tehát, hogy idejében felismerjük és tisztán lássuk magyar mivoltunk feladatát: a nagy magyar feladatot. Minden feladat célt szolgál. Egyetlen nagy célt: a fennmaradást. A magyar feladat célja tehát nem egyéb, mint a magyar nemzet fennmaradása. Itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amit a mai világuralkodó szellemisége minden eszközzel megsemmisíteni igyekszik, mint az elmúlt időkből hátramaradt kísértetet, amit ,,nacionalizmus"-nak neveznek és ami nem egyéb, mint az ember önkéntelen ragaszkodása múltjához, nemzeti örökségéhez és mindahhoz, ami másoktól megkülönbözteti. Érdemes megjegyezni, hogy ennek a ,,nacionalista világnézetnek" a magját éppen azok ültették bele az emberi világszellemiségébe, akiknek nemzetközi képviselői ma legádázabb ellenségei ennek a gondolatnak. Van-e nacionalistább nemzet a zsidónál, kik a maguk körében legmakacsabbul ragaszkodnak a maguk saját nemzeti törvényeihez és szokásaihoz? Akiknek nemzeti törvényeit maga az Úristen rendelte el!? Minden nemzetnek egyforma jussa van ahhoz, hogy a maga saját nemzeti eszméit kövesse s azoknak törvényei szerint éljen. A magyar nemzet törvényei semmivel sem alább valóak más nemzetek törvényeinél, beleértve a zsidókat is. S mint ahogy más nemzetek fiainak Istenadta jussuk van ahhoz, hogy saját nemzeti irányvonalaik szerint éljenek, ugyanez a jussunk megvan nekünk is. Nézzük csak, hogy mik is ezek a ,,jussok"! Először is a nyelv. A népszokások megőrzése, nemzeti ünnepek tiszteletben tartása.A Haza földjéhez való juss, mely apákról a fiakra száll. Minden nemzetnek jogos feladata a nemzeti szabadság és az ország megőrzése,mert ennek a kettőnek a veszte a nemzet vesztét is jelenti. Mi magyarok semmivel se vagyunk más nemzeteknél alábbvalóak. Miért igyekszünk hát elhitetni magunkkal ezt az alacsonyabb-rendűséget? Ennek csak két oka lehet: szellemi restség,vagy ami még ennél is rosszabb, az öntudat csődje. Annyit hallottunk már másoktól, mind idegenektől, mind olyanoktól, akik hozzánk tartoznak, köztünk élnek, de az élet keserűségei már megfosztották minden nemzeti öntudatuktól, és úgy vélik, hogy lopás, csalás csak akkor bűn, ha azt velünk szemben követik el mások, de ha mi követjük el, akkor ,,élelmesség" a neve. Annyit hallottuk már ezt az élelmességnek nevezett új törvényt magyar földön is, hogy rendre el is fogadjuk már, mint valami ,,új öltözetet", ami nem csak divatosabb, de okosabbnak is tűnik. Becsület, tisztesség, jóakarat úgy tűnik, mintha idejüket múlt fogalmak lennének. Csalóké és hazugoké a világ! Márpedig az emberi életformának ez az új ,,alakzata"romlásba és pusztulásba vezet. Ha még van olyasmi, hogy ,,magyarok földje, magyarok országa" akkor vissza kell térnünk, de nagyon is gyorsan, a ,,magyarok rendjéhez", vagyis ahhoz az ősi alaphoz, aminek becsület és tisztesség a neve, mert országunk csak így lehet újra,,magyarok országa". Azok, akik a kommunizmus hátán belovagoltak Magyarországra és az úgynevezett ,,felszabadulás" után is vezetőállásokban maradtak, így vagy amúgy, előbb vagy utóbb el kell tűnjenek onnan, mielőtt szemétgödörbe süllyesztik az országot. Az előbb-utóbb bekövetkezendő új választások törvényes és békés alkalmat nyújtanak majd ehhez, s ha emberek vagyunk még és magyarok: élünk is az alkalommal. Egy teljesen új országot kell teremtsünk magunknak, ahol az erény újra erény és a hitványság hitványság. Ez nem lesz könnyű feladat, mivel az,,új urak" szennye beszívódott már apránként a megmaradt nép testébe is,és sokan vannak, akik nem hisznek többé a munka erejében, hanem a törvény és erkölcs megkerülésében látják a boldogulás útját. Ennek az újfajta, megbetegedett szellemiségnek el kell tűnnie magyarok földjéről, hogy újra megbízhatóság legyen az a nemzeti tulajdonság,mely évszázadokon át becsületet szerzett a magyar névnek. Márpedig ez nem lesz könnyű munka. A beteg testet könnyebb gyógyítani, mint a beteg lelket. Ehhez elsősorban is példaadásra lesz szükség és félős, hogy ettől a megfertőzött nemzedéktől aligha telik jó példákra, amíg csalás a gazdagodás útja és szemfényvesztés a politikai siker titka. Elsősorban is az ifjúságot kell megmenteni a romlástól, melynek nevelője ma a pornográfia, valamint a meggazdagodás legaljasabb módszereit dicsőítő irodalom. Új, szilárd alapokra épülő ifjúsági irodalom megteremtése szükséges. Fel kell támasztanunk és beindítanunk az olyan könyvsorozatokat, melyek bennünk, az idősebb nemzedékben megteremtették azt a szellemi alapot, ami ezer viharon át is megőrzött bennünket magyaroknak és megtanított bennünket arra, hogy mi a helyes, mi az igaz, mi a becsületes és mi a magyar. Mi történt azokkal az ifjúságot formáló, lélekemelő könyvsorozatokkal, mint a,,Hazafias Könyvtár", ,,Filléres Könyvtár" és ezekhez hasonlókkal? Ezek voltak azok az olvasmányok, melyek megőriztek bennünket minden lélekszennyező szeméttől, melynek egyetlen célja az ifjúságmegfertőzése, szellemi erejének lerombolása volt s mely szemét ma uralja a világot. Ennek az építőerejű ifjúsági könyvkiadó vállalatnak az újjáépítése lenne ma a legfontosabb munka. Talán be lehetne még szerezni valahol a ,,Hazafias Könyvtár" történelmi értékű könyvecskéit és egy kis átírással újra kiadni!? Idejét-múlt vénember vagyok már, de egy ilyen ifjúságot mentő munkának az elkezdésére még alkalmas lehetnék, ha sikerül összekotorni hozzá az anyagi alapot. Tartsuk észben az ősi jelmondatot: ,,Segíts magadon, magyar, s az Úristen is megsegít!"

0 komment , kategória: Wass Albert

Wass Albert: Tenger az élet

2018-04-24 22:30:41, kedd

	Wass Albert: TENGER AZ ÉLET Sok ezer év óta hullámzik velünk, sok ezer év óta hullámzik velem. Vízcseppek vagyunk, jelentéktelen, szürke kis parányok, mind, mindannyian. Néha fent vagyunk, néha lesüllyedünk. Tenger az élet. Mindannyian keresünk mindig, keresünk egy másik vízcseppet a nagy, szörnyű óceánban. Néha megtaláljuk. Összesimulunk egy pillanatra, aztán jön egy hullám és felkap, vagy leránt a mélybe, és mi keresünk, keresünk újra tovább. Minden csepp egy másik kicsi cseppet, a mérhetetlen, szörnyű óceánban. Jaj, borzalmasan nagy ez az óceán és egy vízcsepp olyan parányi benne. Sok ezer év óta keresem már őt, kis vízcsepptársamat, és alig lelem meg néha-néha... olyankor is egy pillanatra csak. Háborog a vihar, röpít a hullám... Voltam koldus, béna, nyomorék, hazám a templomajtó... ő talán királynő volt akkor és garast dobott reszkető kezembe... Császár is voltam... büszke, nagy, hatalmas... ő talán rőzsét szedett valahol az erdőn, de éppen akkor nem vadásztam ott, mert dolgom volt, más... fontosabb, nagyobb... pedig akkor is csak azért éltem, hogy megkeressem őt. Most is keresem. Néha belenézek valakinek a szemébe... aztán tovább megyek. Nem ő volt, ez sem ő volt. Néha belecsókolok valakinek a piros szájába... aztán idegenül néz össze a szemünk... ezt a vízcseppet sem én kerestem. Valaki más. Néha összesimulunk, amikor sír a tangó... kilessük egymás szíve dobogását... aztán fáradtan lehull a kezünk. Tovább. Egymás lelkébe belenézünk... csókos éjjelek virágcsodáival teleszórjuk egymást... aztán búcsút intünk és mosolygunk hozzá... és keresünk, keresünk mindnyájan, mindig, míg világ a világ. Lehet, hogy megtalálom ebben a lázas, furcsa életemben, amit ma élek. Lehet, hogy nem. Mindenütt, mindig csak őt kerestem. Űz, hajt a vágy, hogy a szemébe nézzek, mert régi magamat látom meg benne, páfrányos erdők örökzöld csendjének meseóriását. Hogy megszorítsam a kezét és a lelkébe csókot leheljek, szebbet, szentebbet, mint amilyent valaha ... adtam. Egy pillanatra csak. Aztán jöhet ismét a hullám, leránthat a mélybe vagy sugárszálon az égig emelhet... valaki utánam csodálkozik... Aztán lehetek harmatcsepp márciusi ágon, lehetek száz öles tengermélybe zárva: Mindörökre őt fogom keresni és ő engem fog keresni mindörökre. (Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó)

0 komment , kategória: Wass Albert

20 éve hunyt el Wass Albert

2018-02-17 15:00:39, szombat

	20 ÉVE HUNYT EL WASS ALBERT 20 éve 1998. február 17-én, 90 éves korában hunyt el Wass Albert, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom jelentős alakja, az egyik legolvasottabb magyar író. Az egyik legnagyobb írónk és költőnk származása az Árpád-korig vezethető vissza és egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak. Származásához, szülőföldjéhez élete végéig méltón hű maradt. Szívet facsaró írásai minden igaz hitű magyarhoz szólnak. Kilátástalan, reménytelen nemzeti ügy számára nem létezik. Aki érzelmekkel telt műveit olvassa, a valós, hiteles felismerések mellett erősíti nemzeti öntudatát és közben észrevétlenül magába szívja Erdély, Székelyföld kultúráját, hagyományait. A Kolozsvár és Marosvásárhely között elterülő Mezőségben, Válaszúton született arisztokrata családban. A debreceni gazdasági akadémián és a párizsi Sorbonne-on tanult, majd birtokán gazdálkodott, művei a huszas évek végétől jelentek meg. A Trianon utáni erdélyi magyarság jövőjét kilátástalannak látta, ezért fogadta kitörő örömmel 1940-ben az Észak-Erdélyt visszajuttató második bécsi döntést. 1943-ban hívták be a hadseregbe, ahol kétszer is megkapta a Vaskeresztet. A háború után emigrált, 1952-ig Németországban, ezután az Egyesült Államokban élt. A floridai egyetemen európai irodalmat és történelmet tanított, megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, lapokat szerkesztett, hangadó szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében. A kolozsvári népbíróság 1946-ban - távollétében - háborús bűnök és gyilkosság miatt halálra ítélte, ezután a román hatóságok többször kérték kiadatását, de ezt az amerikai hatóságok bizonyíték hiányában mindannyiszor elutasították. A magyarországi rendszerváltozás után itthon is megjelenhettek könyvei, kilencvenedik éve felé közeledve haza szeretett volna térni. Az állampolgársága körüli huzavona miatt megviselt, romló egészségű és nehéz anyagi helyzetbe került író 90 évesen, 1998. február 17-én a floridai Astonban öngyilkos lett. Hamvait 1999. augusztus 7-én a marosvécsi református templom kriptájában helyezték el. 2007-ben került nyilvánosságra, hogy az állampolgársági bizonyítványt 1997-ben kiállították számára, azaz már magyar állampolgárként halt meg. Pályáját versekkel kezdte. 1934-ben Farkasverem című regényéért Baumgartner-díjat kapott, művében a Mezőségben élő, széthulló, önpusztító magyar arisztokráciát mutatta be hitelesen. 1943-ban jelent meg a Mire a fák megnőnek és A kastély árnyékában című kétkötetes családregénye, egy mezőségi magyar mágnáscsalád élete az 1848-as szabadságharc bukásától a századfordulóig. Németországban adták ki Adjátok vissza a hegyeimet című regényét, Buenos Airesben jelent meg A funtineli boszorkány című regénytrilógiája, Torontóban az Elvásik a veres csillag című regénye. Erdélyről, a magyar sorsról szól a Valaki tévedett, a Kard és kasza. Soha nem lehetett magyar állampolgár (még a posztumusz állampolgárság sem “illette meg"). A magyar politikai elit kitaszítottjaként műveivel harcolt az igazságért, a nemzet fennmaradásáért, előbbre jutásáért. Wass Albert a rendszerváltozásig Magyarországon szinte teljesen ismeretlen volt, művei csak azóta jelenhetnek meg. Népszerűsége folyamatosan növekszik, A funtineli boszorkány A Nagy Könyv című tévéműsorban bekerült a tizenkét legkedveltebb regény közé. Az író 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1999-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2003-ban alternatív Kossuth-díjat kapott. Megítélése még ma is ellentmondásos: a hivatalos irodalomtudomány szinte tudomást sem vesz róla, miközben a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Alakja és művei köré mítoszok és legendák szövődtek. Wass Albert: A VÖLGYEK VÁNDORA Hányszor hittem: hazám a fény hazája, s a völgyek szürke rabja nem vagyok, völgy vándorát a hegyek csókja várja és utam egyre feljebb kanyarog. S ó, ti kegyetlen rózsaszín hegyek, gyönge-elém hányszor emeltetek hajnal-pompában búskomor falat! S az utam völgy, ezerszer völgy maradt. Most este van. Nem látom már az utat: hátha most a hegyre fölvezet? Hátha holnap könyörül a távol, s kanyargós úton nyújt testvér-kezet, szelek dalolnak: “messzeföldi vándor rokon-karokba visszaérkezett!" Virrad. A völgyek csoda-váró rabja távol hegyekre bízva feltekint... De útja völgy, jaj völgy maradt megint. Wass Albert erdélyi magyar író 1998. február 17-i halálának 20., és 1908. január 8-i születésének nemrég múlt 110. évfordulóján emlékezzünk meg róla sok szép idézete közül az egyikkel. Talán a legszebbel. A hazaszeretetről szól. "Abban a percben meg kellett volna érezzem, hogy mit jelent magyarnak lenni. Elsősorban jelent örömet, mindazt az örömet, ami becsületes szándékban s a munkában megterem, meg azt az örömet is, hogy az igazság mindig erősebb a hamisságnál, még akkor is, ha hosszú ideig szemérmesen eltitkolja erejét. Második sorban jelent büszkeséget, hogy bírni tudtuk a szenvedést, amit azért rakott Isten a vállunkra, hogy általa megerősödjünk egyrészt, másrészt pedig tanuljunk belőle és igazságosabbak tudjunk lenni másokkal, mint azok voltak velünk. Jelent még erős és jókedvű elhatározást is, hogy no világ, most aztán csudálkozz, ha újra kezembe veszem a kaszát. De ugyanakkor bánatot is jelent, igaz testvéri bánatot azok miatt, akik számára továbbá is a remény marad magyarságuk egyetlen vigasztalása. Ennyi mindent jelent magyarnak lenni, és éppen az a szép benne, hogy örömet is és bánatot is, büszkeséget is és erős elhatározást is egyszerre jelent." Wass Albert: Mit jelent magyarnak lenni /Wass Albert: Jönnek/ "Nekem semmim sem volt, csak a hegyeim s egy asszony, akit szerettem. S ez a kettő együtt többet ért, mint a világ valamennyi palotája, vagyona és hivatala. Senki sem vesztett ebben a játékban annyit, mint én." (Adjátok vissza a hegyeimet!) Maradnak az igazak és a jók. A tiszták és békességesek. Erdők, hegyek, tanok és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! (Wass Albert:Üzenet haza Bajorerdő, 1948.) WASS ALBERTRE EMLÉKEZVE - Vangelis Link Wass Albert Az erdő Link WASS ALBERT OTTHON Link

0 komment , kategória: Wass Albert

Wass Albert: Egyetlen szó

2018-01-24 20:30:35, szerda

	Wass Albert: EGYETLEN SZÓ Egyetlen szó. A legszebb, a legdrágább. Szeretnéd kimondani. De nem lehet. Leírod, sokszor próbálgatod. Már majdnem elküldöd, aztán mégis, meggondolod. Nem küldöd... Mert érzed, hogy nem lehet. Ezt a szót, ezt az egyet, ezt az egyetlent nem lehet. Nem szabad. Nem szabad a leírt betűkre bízni, nem szabad így elküldeni, nem lehet így átadni. Csak szóban. Csak személyesen. Mert a leírt szó nem azonos a kimondott szóval. Mert csak attól válik teljessé, élővé, hogy a szemébe nézel, és úgy mondod ki. Neki. Lehet, hogy éveket kell várnod erre a pillanatra. De megéri. Mert a legcsodásabb pillanat lesz az. Attól a szótól, attól a szempártól, attól az érzéstől. Amit ez a szó elmond. Aki kell, az kell, nem azért: amilyen, hanem annak ellenére, hogy bármilyen. Valaki majd az életembe lép, aki százszor több, mint az életem., Van itt egy álmom: különösen szép, és különösen, mégis fáj nekem... Wass Albert - Egyetlen szó / Zene: Ernesto Cortazar - Orfeo Negro Link

0 komment , kategória: Wass Albert

110 éve született Wass Albert

2018-01-07 14:00:52, vasárnap

	110 ÉVE SZÜLETETT WASS ALBERT 110 éve született Wass Albert erdélyi magyar író és költő (Válaszút, 1908. január 8. - Astor, Florida, 1998. február 17.) ősi arisztokrata családba, amely 1047-ig vezeti vissza eredetét. Lelkes vadász volt, szülőföldje hegyeihez mindig hű maradt. Az itt élő embereket rendkívüli módon szerette és tisztelte, ami kitűnik munkáiból is. Korán elkezdte írói karrierjét, első könyve, egy verseskötet 19 éves korában jelent meg. Az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem című regény hozta meg számára, aminek köszönhetően Baumgartner- díjban részesült. A háború szörnyűségei őt is érintették, mint alhadnagy Ukrajnába került a 9. Magyar Királyi Lovassággal. A hadseregben különböző beosztásokat látott el. A II. világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Nem várta meg Észak- Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 tavaszán átlépte a nyugati határt, az emigrációt választotta. 1951-ig Németországban élt, majd az Amerikai Egyesült Államokban. Magyarországon csak halála után fedezték föl, műveit a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban szinte ismeretlen volt. Leghíresebb könyve a Kard és kasza. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult, A Funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza. Wass Albert a trianoni magyarság nagy nemzedékének nagy személyisége, nagy idők koronatanúja - az Erdélyi Világszövetség volt Társelnöke - Írói, költői munkásságának minden értéke a Magyar Örökség része. Kiállt és küzdött a magyar érdekért, nyíltan elmondta a véleményét minden érdekcsoportról és mindenféle hatalomról, ugyanakkor képes volt a felülemelkedésre is. "...egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok." (Albert Wass de Czege - 1979) Wass Albert: A BUJDOSÓ IMÁJA Uram, ki fönt az égben lakozol a fényességben, gyújtsd föl szent tüzedet az emberek szívében. Az emberek agyára áraszd el bölcsességed. Értsék meg valahára mi végből van az élet. Arasznyi kis idő csak, mely ajtódig vezet. De előre csak a jó visz, a gonosz vissza vet. Legyen megint az ember képedre alkotott! Utálja meg már egyszer mit maga alkotott. Romlandó kincsekért ne törje magát senki. Igyekezzék helyettök jobb kincseket szerezni. Jó tettek nyugalmát. Derűt és békességet. Mit el nem fúj az orkán s rontó tűz meg nem éget. Gőgből és gyűlöletből mindent, mit föltalált: vedd ki Uram kezéből a keserű pohárt. Rémségek éjszakáját váltsad föl virradatra. Az emberi világot szebbre és igazabbra. Hogy törvények közt az első a szeretet legyen. Üljön jóindulat a kormányszékeken. Az igazság előtt hajoljon meg a fegyver s élhessen szabadon e földön minden ember. És legyen egy akol. És egy legyen a pásztor. Növelj pásztorbotot virágzó rózsafából. S ha mindeneket szépen elrendeztél ekképpen: a népek közt, Uram nekem is van egy népem. Ha érdemét kegyednek a szenvedéssel méred, úgy egynek sincsen annyi szent jussa, mint e népnek. Mások bűnéért is őt verte ostorod. Sok súlyos nagy keresztet szó nélkül hordozott. Legjobb fiait vitte mindég a Golgotára s jótettének soha, csak bűnének volt ára. Uram, adj békességet a Kárpátok között! Sehol még földet annyi könny s vér nem öntözött. Sehol még annyi színes nagy álom nem fakadt s árvábbak prófétáid sehol sem voltanak. Sehol annyi virág és sehol annyi bánat. Szeresd jobban, Uram, az én szegény hazámat! Bár megtagadta tőlem a békét s kenyeret: engem sújtasz, Uram, amikor őt vered. Mert népem. Fajtám. Vérem! Fájdalma bennem ég! Szánd meg Uram Isten Attila nemzetét. Adj békés aratást sok vérvetés nyomán. Nyugodjék meg kezed gondverte otthonán. S ha áldásod e földön elért kicsinyt, nagyot: jussak eszedbe én is, ki bujdosó vagyok. A Kárpátok alatt, ahol apáim éltek, rendelj ki nekem is egy csöndes menedéket. Csak akkora legyen, hogy elférjek én s a béke. Nézzen az ablakom patakra, fára, rétre. Kenyér mellé naponta jusson egy szál virág s láthassam, amint Téged dicsér egy új világ... Uram, ki fönt az égben lakozol fényességben, hallgasd meg kegyesen, hallgasd meg könyörgésem. (Bajorerdő, 1947) Wass Albert: MIT JELENT MAGYARNAK LENNI Wass Albert erdélyi magyar író 1908. január 8-i születésének 110. és a költő 1998. február 17-i halálának közeledő 20. évfordulóján emlékezzünk meg róla sok szép idézete közül az egyikkel. Talán a legszebbel. A hazaszeretetről szól. "Abban a percben meg kellett volna érezzem, hogy mit jelent magyarnak lenni. Elsősorban jelent örömet, mindazt az örömet, ami becsületes szándékban s a munkában megterem, meg azt az örömet is, hogy az igazság mindig erősebb a hamisságnál, még akkor is, ha hosszú ideig szemérmesen eltitkolja erejét. Második sorban jelent büszkeséget, hogy bírni tudtuk a szenvedést, amit azért rakott Isten a vállunkra, hogy általa megerősödjünk egyrészt, másrészt pedig tanuljunk belőle és igazságosabbak tudjunk lenni másokkal, mint azok voltak velünk. Jelent még erős és jókedvű elhatározást is, hogy no világ, most aztán csudálkozz, ha újra kezembe veszem a kaszát. De ugyanakkor bánatot is jelent, igaz testvéri bánatot azok miatt, akik számára továbbá is a remény marad magyarságuk egyetlen vigasztalása. Ennyi mindent jelent magyarnak lenni, és éppen az a szép benne, hogy örömet is és bánatot is, büszkeséget is és erős elhatározást is egyszerre jelent." Wass Albert: Mit jelent magyarnak lenni /Wass Albert: Jönnek/ "Nekem semmim sem volt, csak a hegyeim s egy asszony, akit szerettem. S ez a kettő együtt többet ért, mint a világ valamennyi palotája, vagyona és hivatala. Senki sem vesztett ebben a játékban annyit, mint én." (Adjátok vissza a hegyeimet!) Maradnak az igazak és a jók. A tiszták és békességesek. Erdők, hegyek, tanok és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! (Wass Albert:Üzenet haza Bajorerdő, 1948.) WASS ALBERTRE EMLÉKEZVE - Vangelis Link Wass Albert Az erdő Link WASS ALBERT OTTHON Link

0 komment , kategória: Wass Albert

Wass Albert: Modern hazaárulók

2017-12-31 14:00:42, vasárnap

	Wass Albert: MODERN HAZAÁRULÓK Ideje, hogy felébredjünk végre, és a társadalom egységes fellépésével kipusztítsuk magunk közül ennek a modern hazaárulásnak szellemét, mely kísérteni a múltból visszajár. (...) Hazaárulók akadtak minden időben. Előbb, vagy utóbb ítélt fölöttük a nemzet, s ítélete ellen nem volt fellebbezés. Az elmúlt évtizedek nemzetközi, helyesebben hazátlan és nemzetbontó szellemi irányzata azonban hézagot nyitott a társadalom ítélőképességén, s abban a hézagban megjelent az új kor lovagja, a kávéházi hős, aki milliókat keres, a szélhámos, aki milliókat csap be. Megjelent elegáns öltönyében, unott arcával, cinikus vicceivel, tömött pénztárcájával, és a csodálkozó társadalomnak bemutatta a modern hazaárulás művészetét. Mert csak úgy püffedt a jóléttől: a kávéház természetesen azonnal melléállt, majd a kabaré, a színház, s a gazdátlan utcai irodalom egy-kettőre lovagjává avatta. Vitézi tetteit hirdették széltében a márványasztalok között, ódákat zengtek hősiességéről, leleményességéről, életrevalóságáról, cinizmusáról, s arról, hogy nem ismer hazát, nemzetet, becsületet, erkölcsöt, törvényt, nem ismer semmit, csak a maga falánk érdekeit. A társadalom nézte a színjátékot, előbb csodálkozott, aztán megdöbbent, majd a kabaré olcsó tréfái megnevettették, s végül tapsolt a bűvésznek, akinek minden sikerült. Így született meg a modern hazaáruló. Kávéházi erkölcsbírák javaslatára a közvélemény lovaggá ütötte, s az eszmék zűrzavarában felserdülő fiatalság számára az élelmesség és a gyors meggazdagodás mintaképévé tették. Szellemi hatalmasságok hódoltak be előtte, s a konjunktúra hatlábú táltos paripáján vígan vágtatott új meg új kalandok után. Istennek hála, megszűnt már az a beteges korszak mely létrehozta. (...) Valami azonban mégis itt maradt belőle, halványuló emlékén kívül. Annak a szellemnek néhány parányi széthullott darabja, mely ezt a modern hazaárulást eszménnyé tudta emelni. Ugyanennek a szellemnek a hordozói azok az apró gonosztevők is, akik itt-ott, városon és vidéken egyaránt ravaszkodnak előre-hátra, s nem akarják megérteni, hogy az ő hitvány kis bőrüknél a haza jövendője sokkalta fontosabb. Nem akarják megérteni, hogy a haza, aki védi, tartja, hizlalja őket, s annak kijátszása nem egyéb, mint szembehelyezkedés a nemzet érdekeivel. (...) Nehéz és felelősségteljes harcot vívunk jövendőnk érdekében, s aki ebből a küzdelemből kivonja magát, aki a közösség érdekei mögött is csak a maga hasznát keresi, aki ravaszkodik, alattomoskodik, megkárosítja a nemzetet: az hazaáruló. Hazaáruló, a szó közönséges értelmében, és megérdemli, hogy a nemzet megvetésén kívül az igazságtevés büntető keze is lesújtson reá. Ideje, hogy felébredjünk végre, és a társadalom egységes fellépésével kipusztítsuk magunk közül ennek a modern hazaárulásnak szellemét, mely kísérteni a múltból visszajár. (...) Ideje, hogy lerántsuk a leplet erről a múltból átöröklött ál-leleményességről, botcsinálta életrevalóságról. Mert ami alatta van, az hazaárulás, ocsmány és közönséges. Hazaárulók akadnak minden időben. De ítél felettük a nemzet, és ítélete ellen nincsen fellebbezés! Szamosvidék (Dés) 1942. április 4. 14. - 15. szám Miért mondott le a magyar miniszterelnök Kárpátaljáról? Link "Hazaárulók!" - amikor az ellenzék mentette meg a kormányt Link Ami Kádár Jánosnak nem sikerült, most sikerülni fog ... Link Boldog Új Évet - 2018 - Határon innen és Határon túl - Happy new year Link

0 komment , kategória: Wass Albert