Andróczky Lászlóné Etelka: Adósunk Európa,Andróczky Lászlóné,Adósunk Európa, - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika ,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A./,Bálintffy Etelka,Balla Zsuzsanna,Balogh József,B,

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 3

Andróczky Lászlóné Etelka: Adósunk Európa

2020-05-09 21:00:14, szombat

	Andróczky Lászlóné, Etelka: ADÓSUNK EURÓPA "Lelkileg megsebzetten, hideg borzongással állapítottam meg: hogy, mint hajdan Nagy-Magyarországra, most az Adósunk Európa c. versemre, ,,ráéheztek mások"! Ez a vers, Magyar nemzetem szenvedésének magjából csírázott ki. A nemzetem iránti szeretetből, a szívemből fakadt és született: 1991. április 21-re, Topolyán. Napvilágot látott: Szabadkán, a VMDK évi közgyűlésén, ahol személyes előadásomban, 4000 résztvevő előtt szavaltam el. Akkor ott, több ezer számozott és számozatlan példányban saját kezű aláírásommal lett szétosztva. Ez igazolja a vers eredetét és hitelességét! Valaha a bácskai búzából készült kenyér táplálta Nagy-Magyarország lakosságát, most nyújtson lelki táplálékot e Délvidéken termett vers mindazoknak, akik igénylik." Andróczky Lászlóné Etelka, az Adósunk Európa című vers szerzője, Topolya Andróczky Lászlóné, Etelka: ADÓSUNK EURÓPA Volt egyszer egy ország, ahol élt a magyar, A Kárpátok védték, ha jött a zivatar. Az idők folyamán ráéheztek mások, Széjjeldarabolták Nagy-Magyarországot. Ki akarta? Ma élők, tehetünk mi róla? Felelős mindezért a vén Európa! Széttépték országunk, és sok millió szívet, Kisebbség nemzetünk öt országban így lett. Ki kérdez meg minket, jó nektek így élni? Kinek van jogában szíveinket tépni? Trianont sínyli hat ország magyarja, Köztük sem sok akad, aki így akarja. Fel is sorolhatom: a szép Kárpátalja Lakossága magát ősmagyarnak vallja. Ott nyílt meg számunkra a Kárpát-medence, Ontotta a magyart az áldott Verecke. Ezeréves múltat biztosított nekünk, S mi erre a múltra mindég büszkék leszünk! De megjelent Trianon és sorsokkal játszva, Csodás országunk darabokra vágta! Ekkor szlovák, végül orosz lett Verecke, Ez a magyarságnak mindenkorra lecke! De mindegy ki hogy számol, összead vagy szoroz, Ha magyar a magyar, nem lesz abból orosz! És így van ma Bánát, Baranya és Bácska Hetven év óta lenn Jugoszláviában. Ezért román Erdély, szlovák a Felvidék. Nagy-Magyarországot eképpen vágták szét. És Szlovákiában még elvárnák e néptől: Váljon meg örökre a múlt emlékétől. A szlovák a magyartól - fájdalom - irígyli, Ha Felvidéket mond, őt még az is sérti. Az erdélyieknek sem fényesebb a sorsa Értük is felelős marad Európa! Ők azok, kiket a sors kevésbé kényeztet, De annál gazdagabbak: szeretnek, éreznek. Ott vasvillával, bottal erőltetnék rájuk, Hogy a magyarokból legyenek románok! Ebből kifolyólag békétlenség zajlik, De az igaz magyar, nincs amiért hajlik! Így nem csak minket súlyt a Trianoni átok, Kik bennünket tipornak, azokra is szállott. Számukra sem hozhat eszményi boldogságot Míg más üldözöttként éli a világot. Ausztriában sem mindenkinek mindegy Ha jól is megy sora, mégsem cserél szívet. Van ki nem feledi, honnan jön, hová tart, Nem hagyja kiölni magából a magyart! Nézem így sorjában, mi maradt még hátra, Sok-sok széjjelőzött magyar a világba. Fontosnak tartom, hogy még Bácskáról meséljek Mert születésemtől e vidéken élek. Ennek a porában játszottam, mint gyerek, Ez oltotta belém, hogy mindig magyar legyek! Ez tanított arra, hogy ami nekünk sóhaj, Más nemzeteknek az ne legyen óhaj! Erről a síkságról látni a végtelent, Ez tár fel számunkra múltat, jövőt, jelent. A magyar nem kér mást, nem a régi földet, Egy, amit nem ad fel, hogy értsék végre őket! Lássa be a világ a békétlenség okát: E nép azért harcol, ne vegyék el jogát! Ne legyen a magyar mások keze-lába, Ne, ne alattvaló saját hazájában! Beszélhesse nyelvét, úgy, ahogy tanulta, Hisz ő tekinthet vissza a leggazdagabb múltra. Soknak nem tetszik, ha mi ezt kimondjuk, De ÉL AZ IGAZSÁG, akárhogy titkoljuk! Együvé tartoznak, de büntetnek azóta, E hét évtizedért, a vádlott Európa! Topolya, 1991 Adósunk Európa Trianon megemlékezés: Enyed Gabriella, Marosvásárhely szülötte szavalta a Délvidéken élő Andróczky Lászlóné, Etelka néni versét Link Enyed Gabriella - Adósunk Európa/Videó/ Link ADÓSUNK EURÓPA ANDRÓCZKY LÁSZLÓNÉ MIHI 2014 - Előadó: Enyed Gabriella: Marosvásárhely Link ADÓSUNK EURÓPA - 1920 június 4. - Magyarok Gyásznapja Link SlidePlayer Link

0 komment , kategória: Andróczky Lászlóné

Andróczky Lászlóné

2016-02-28 22:30:36, vasárnap

	Andróczky Lászlóné ANDRÓCZKI LÁSZLÓNÉ ETELKA, az Adósunk Európa című vers szerzője, Topolya "Lelkileg megsebzetten, hideg borzongással állapítottam meg: hogy, mint hajdan Nagy-Magyarországra, most az Adósunk Európa c. versemre, ,,ráéheztek mások"! Ez a vers, Magyar nemzetem szenvedésének magjából csírázott ki. A nemzetem iránti szeretetből, a szívemből fakadt és született: 1991. április 21-re, Topolyán. Napvilágot látott: Szabadkán, a VMDK évi közgyűlésén, ahol személyes előadásomban, 4000 résztvevő előtt szavaltam el. Akkor ott, több ezer számozott és számozatlan példányban saját kezű aláírásommal lett szétosztva. Ez igazolja a vers eredetét és hitelességét! Valaha a bácskai búzából készült kenyér táplálta Nagy-Magyarország lakosságát, most nyújtson lelki táplálékot e Délvidéken termett vers mindazoknak, akik igénylik." Andróczky Lászlóné Etelka ADÓSUNK EURÓPA! Volt egyszer egy ország, ahol együtt élt a magyar, a Kárpátok védték, ha jött a zivatar. Az idők folyamán ráéheztek mások, széjjeldarabolták Nagymagyarországot. Ki akarta? - Ma élők tehetünk mi róla? Felelős mindezért a vén Európa! Széttépték országunk' és sok millió szívet, kisebbség nemzetünk öt országban így lett. Ki kérdez meg minket: jó nektek így élni? Kinek van jogában szíveinket tépni? Trianont sínyli hat ország magyarja, köztük nem sok akad, aki így akarja. Fel is sorolhatom: a szép Kárpátalja lakossága magát ősmagyarnak vallja. Ott nyílt meg számunkra a Kárpát-medence, ontotta a magyart az áldott Verecke. Ezeréves múltat biztosított nekünk, s mi erre a múltra mindig büszkék leszünk. De megjelent Trianon és sorsokkal játszva, csodás országunkat darabokra vágta. Ekkor szlovák, végül orosz lett Verecke, ez a magyarságnak mindenkorra lecke. De mindegy ki hogy számol, összead vagy szoroz, ha magyar a magyar, nem lesz abból orosz! És így van ma Bánát, Baranya és Bácska hetven év óta lenn Jugoszláviába'. Ezért román Erdély, szlovák a Felvidék, Nagymagyarországot ekképpen tépték szét. És Szlovákiában még elvárnák e néptől: váljon meg örökre a múlt emlékétől. A szlovák a magyartól - fájdalom - irígyli, ha Felvidéket mond őt még az is sérti. Az erdélyieknek sem fényes a sorsa, értük is felelős marad, - Európa! Ők azok, kiket a sors kevésbé kényeztet, de annál gazdagabbak: szeretnek, éreznek. Ott vasvillákkal, bottal erőltetnék rájuk, hogy a magyarokból legyenek románok. Ebből kifolyólag békétlenség zajlik, de az igaz magyar, nincs amiért hajlik! Így nem csak minket sújt a trianoni átok, kik bennünket tipornak, azokra is szállott. Számukra sem hozhat eszményi boldogságot, míg más, üldözöttként éli a világot. Ausztriában sem mindenkinek mindegy, ha jól megy is sora mégsem cserél szívet. Van, ki nem feledi honnan jön, hova tart, nem hagyja kiölni magából a magyart! Nézem így sorjába' mi maradt még hátra? Sok-sok széjjelűzött magyar a világba. Fontosnak tartom, hogy még Bácskáról meséljek, mert születésemtől e vidéken élek. Ennek a porában játszottam mint gyerek, ez oltotta belém, hogy mindig magyar legyek! Ez tanított arra, hogy ami nekünk sóhaj, más nemzeteknek az ne legyen óhaj. Erről a síkságról látni a végtelent, ez tár fel számunkra múltat, jövőt, jelent. Itt van a Kárpátok lánca a szívben bent; ej, ha érezhetnék: nekünk ez mit jelent... A magyar nem kér mást, nem a régi földet, egy, amit nem ad fel, hogy értsék végre őket! Lássa be a világ a békétlenség okát: e nép azért harcol, ne vegyék el jogát! Ne legyen a magyar mások keze-lába, ne, ne alattvaló a saját hazájába'. Beszélhesse nyelvét úgy, ahogy tanulta, hisz' ő tekinthet vissza a leggazdagabb múltra. Sokaknak nem tetszik, ha mi ezt kimondjuk, de - ÉL AZ IGAZSÁG - akárhogy titkoljuk. Együvé tartozunk, de büntetnek azóta... e hét évtizedért a vádlott Európa! Topolya: 1991. 04. 21. Adósunk Európa Trianon megemlékezés: Enyed Gabriella, Marosvásárhely szülötte szavalta a Délvidéken élő Andróczky Lászlóné, Etelka néni versét Link Enyed Gabriella - Adósunk Európa/Videó/ Link ADÓSUNK EURÓPA! Link MINT FÖLDGOLYÓ ÉS POR Akarva, - akaratlan ide születtünk, nem érdem, - nem bűn, hogy magyarok lettünk. Büszkén vállaljuk soha meg nem bánva, másoktól tisztelve vagy épp megalázva. De ne elégedjünk meg, hogy ide születtünk; tegyük fel a kérdést: "ezért mi, mit tettünk?!" Ki saját népéért soha semmit nem tesz, annak "öltözéke" csak egy színes jelmez. Ha e közösségnek egyszerűen tagja, vagy játssza a semlegest - azzal megtagadja. Itt mindenkinek van hely, nem kell "nagy"-nak lenni, csak szívünket - lelkünket másokért kitenni. Ebben nincs különbség, itt nem néznek rangot, egy, - amit elvárnak, hogy hallasd a hangod! Adj életjelt magadról, - csak ennyit kell tenned és ami még fontos: hogy bízzanak benned! Kiálts fel, - jelentkezz, mondd, hogy: én is élek! - magyarnak születtem - s bevallani féljek?! Ebből a közösségből nem lehet kilépni, csak egy mód van rá: köpenyt cserélni. De ne viselj méltatlan soha magyar nevet, meg ne szégyenítsd szüleid s nemzeted! Más nemzeteket nézz - tisztelik ősüket - Te legyél az éppen aki megcsúfolod őket?! Alkotó eleme vagy Te e nemzetnek, mint földgolyó és por olyan a szereped. Messze elsodródva piciny porszem maradsz, - ám földgolyóvá válsz, amint hozzátapadsz! Andróczky Lászlóné Etelka - Mint földgolyó és por - Nagykörű 2010 06 04 Link

0 komment , kategória: Andróczky Lászlóné

Adósunk Európa

2010-11-16 13:30:43, kedd

	Andróczky Lászlóné - ADÓSUNK EURÓPA - Nagykörű 2010 06 04 Előadja: Enyed Gabriella ADÓSUNK EURÓPA! Volt egyszer egy ország, ahol együtt élt a magyar, a Kárpátok védték, ha jött a zivatar. Az idők folyamán ráéheztek mások, széjjeldarabolták Nagymagyarországot. Ki akarta? - Ma élők tehetünk mi róla? Felelős mindezért a vén Európa! Széttépték országunk' és sok millió szívet, kisebbség nemzetünk öt országban így lett. Ki kérdez meg minket: jó nektek így élni? Kinek van jogában szíveinket tépni? Trianont sínyli hat ország magyarja, köztük nem sok akad, aki így akarja. Fel is sorolhatom: a szép Kárpátalja lakossága magát ősmagyarnak vallja. Ott nyílt meg számunkra a Kárpát-medence, ontotta a magyart az áldott Verecke. Ezeréves múltat biztosított nekünk, s mi erre a múltra mindig büszkék leszünk. De megjelent Trianon és sorsokkal játszva, csodás országunkat darabokra vágta. Ekkor szlovák, végül orosz lett Verecke, ez a magyarságnak mindenkorra lecke. De mindegy ki hogy számol, összead vagy szoroz, ha magyar a magyar, nem lesz abból orosz! És így van ma Bánát, Baranya és Bácska hetven év óta lenn Jugoszláviába'. Ezért román Erdély, szlovák a Felvidék, Nagymagyarországot ekképpen tépték szét. És Szlovákiában még elvárnák e néptől: váljon meg örökre a múlt emlékétől. A szlovák a magyartól - fájdalom - irígyli, ha Felvidéket mond őt még az is sérti. Az erdélyieknek sem fényes a sorsa, értük is felelős marad, - Európa! Ők azok, kiket a sors kevésbé kényeztet, de annál gazdagabbak: szeretnek, éreznek. Ott vasvillákkal, bottal erőltetnék rájuk, hogy a magyarokból legyenek románok. Ebből kifolyólag békétlenség zajlik, de az igaz magyar, nincs amiért hajlik! Így nem csak minket sújt a trianoni átok, kik bennünket tipornak, azokra is szállott. Számukra sem hozhat eszményi boldogságot, míg más, üldözöttként éli a világot. Ausztriában sem mindenkinek mindegy, ha jól megy is sora mégsem cserél szívet. Van, ki nem feledi honnan jön, hova tart, nem hagyja kiölni magából a magyart! Nézem így sorjába' mi maradt még hátra? Sok-sok széjjelűzött magyar a világba. Fontosnak tartom, hogy még Bácskáról meséljek, mert születésemtől e vidéken élek. Ennek a porában játszottam mint gyerek, ez oltotta belém, hogy mindig magyar legyek! Ez tanított arra, hogy ami nekünk sóhaj, más nemzeteknek az ne legyen óhaj. Erről a síkságról látni a végtelent, ez tár fel számunkra múltat, jövőt, jelent. Itt van a Kárpátok lánca a szívben bent; ej, ha érezhetnék: nekünk ez mit jelent... A magyar nem kér mást, nem a régi földet, egy, amit nem ad fel, hogy értsék végre őket! Lássa be a világ a békétlenség okát: e nép azért harcol, ne vegyék el jogát! Ne legyen a magyar mások keze-lába, ne, ne alattvaló a saját hazájába'. Beszélhesse nyelvét úgy, ahogy tanulta, hisz' ő tekinthet vissza a leggazdagabb múltra. Sokaknak nem tetszik, ha mi ezt kimondjuk, de - ÉL AZ IGAZSÁG - akárhogy titkoljuk. Együvé tartozunk, de büntetnek azóta... e hét évtizedért a vádlott Európa! Topolya: 1991. 04. 21. Enyed Gabriella - Adósunk Európa/Videó/ Link ADÓSUNK EURÓPA! Link

0 komment , kategória: Andróczky Lászlóné

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 3

2022. Szeptember

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas


			1	2	3	4

5	6	7	8	9	10	11

12	13	14	15	16	17	18

19	20	21	22	23	24	25

26	27	28	29	30

Blog kereső

Bejegyzések
ma:	0 db bejegyzés
e hónap:	28 db bejegyzés
e év:	227 db bejegyzés
Összes:	4840 db bejegyzés

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Ma: 1950
e Hét: 13028
e Hónap: 35516
e Év: 213391

Szótár

Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.