|
 2/42 oldal 
|
Bejegyzések száma: 414
|
|
|
|
|
|
2007-11-29 08:49:08, csütörtök
|
| |
| |
Weöres Sándor: Az élet idomítása
Az életet úgy tekintsd, mint az óriáskígyót. Ha távol tartod magadtól, gyönyörködhetsz táncos hajladozásában és bőrének ütemes mintázatában, s gondozhatod és etetheted. Ha magadba bocsátod, rádtekeredik és nem gyönyörködhetsz benne többé, s nem te táplálod, hanem a húsod és véred.
Az életet ne úgy tartsd távol magadtól, hogy elbújsz előle, mert észrevétlenül utánad kúszik, vagy váratlanul összeroppantja rejtekhelyedet. Nem lehet megszökni előle, még a halálba sem.
Az életet úgy tartsd távol magadtól, hogy uralkodni tudj fölötte: ahogy a kígyó fölött, síp-zenéjével, a kígyóbűvölő uralkodik.
Mily zene, melytől az élet kígyója megszelídül és engedelmeskedik? amely a véges igényeket levetkőző, meztelen, határtalan lélekből árad.
Sem a tétlen remeteségben, sem a tevékenységben nem győzheted le az életet; csupán önmagadban, ha gyarló tulajdonságaidat úgy rendezed, hogy a tökéletes mértékhez igazodjanak.
Ha ezt eléred: tétlenséged is tevékeny, mint a napsugár; tevékenykedésed is tétlen, mint az időjárás változása.
(részletek Weöres Sándor: A teljesség felé, Tercium kiadó) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Weöres Sándor: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-29 08:34:59, csütörtök
|
| |
| |
Bálint Lea:
Boldogságom erdeje
35.
Ne tréfálj velem
magányos sötétség
orrozva hozva
riasztó torzaid.
Az álarc mögött
a semmi jár.
Zajtalan lesz
a kinti szél.
Fél hogy leránt
egy álarcot.
Holttá meredten
figyelek.
1966 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-29 08:17:56, csütörtök
|
| |
| |
Wass Albert
SZERETNÉM...
Szeretném, ha egyszer az lehetnék,
Ami leginkább lenni akarok.
Ha egyszer azt mondaná valaki:
Megsajnáltam a bánatodat,
Hitetlenségedet, háborgásodat,
S neked adom mi legdrágább neked:
A sorsodat, az önéletedet.
Neked adom a teremtésedet.
Akkor azt mondanám: legyek erő,
A végtelenség örök ereje,
Aki nem néz hátra, csak előre,
S nem hallja a múlt idők zenéjét.
Legyek az őskor mitikus gigásza,
Aki számára nincsen vég, határ,
Hogy két karommal a világot rázzam,
S a hitemet, az igazságomat
Belesüvöltsem, belekiabáljam;
Eszme legyek, kirobbanásra kész,
Szent Géniusz, hatalmas és merész,
Aki előtt a végtelen szabad!
Erő legyek, kiben nem él az álom,
Ki győzni tudjon Olimposz-csatákon,
Kiben jövendő nagy világok élnek,
Ki a babonának és hitetlenségnek
Kiszúrja titokzatos Küklopsz-szemét.
Erő legyek, nagy alkotó erő,
Romboló, világokat teremtő,
Kinek lelkében eszme-lángok égnek,
S nem fél a Halál sötét szellemének
Bátran, büszkén a szemébe nézni.
Erő legyek: jövő ködébe látó,
Erő legyek: nagy eszmékért csatázó,
Zengjem a ködös mindenségen át,
Egy új teremtés király-himnuszát!
S ha egyszer majd az idő műhelyéből
Jőnek tüzesebb világ-hajnalok,
Tudjam, hogy élek, dalolok, vagyok!
Szeretném, ha egyszer az lehetnék,
Ami igazán lenni akarok.
Wass Albert Minden Verse
Kráter |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Wass Albert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-28 20:10:26, szerda
|
| |
| |
Más hibáinak elviselésében türelemre törekedjél, mert benned is elég sok van, amit másnak kell eltűrnie."
(Kempis Tamás)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-28 19:42:54, szerda
|
| |
| |
Ez a magától: ez a Kegyelem.
Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erődet,
Akarsz, egetostromló akarattal -
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű; szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor - magától - megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
erőre; akarat, kétségbeesés,
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor - magától - megszűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.
/Reményik Sándor/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Reményik Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-28 19:12:46, szerda
|
| |
| |
"Amikor két ember meghatározhatatlan időre összekapcsolódik és belső kommentár nélkül képesek érezni kapcsolódásukat és egymás reakcióit, akkor éppoly könnyedén, ahogy lélegzenek, a testük szent táncba kezd...
Elragadja őket az áradó, erőfeszítés-mentes, egyre duzzadó hullám, a soha véget nem érő hullámzás, amelyben pontosan azt teszik egymással, amit kell..."
/L. W. Meldman/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek,idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/42 oldal
|
Bejegyzések száma: 414
|
|
|
|
2007. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
414 db bejegyzés |
| e év: |
1292 db bejegyzés |
| Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 791
- e Hét: 1831
- e Hónap: 5052
- e Év: 31180
|
|
|
Offline
