|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2008-10-25 18:39:33, szombat
|
| |
| |
KASLIK PÉTER Az akarat diadala
Két választás Magyarországon
"Régóta ostrom állapot van, de akik ellen az ostrom irányul, azok azt
egyáltalán nem veszik komolyan"
Paula Fox: "Desperate Characters"
("A kétségbeesettek")
"A védelmeztetett magyarnyelv" c. munkájában, Báróczi Sándor már 1790. - ben
felemeli szavát a "nálunk nélkülünk, rólunk" döntéshozatal ellen. Széchényi
István, 1835.-ben a "Hunnia" c. könyvében az önállódöntés jogát már a
nemzeti szuverenitás alapjaként követeli: "Semmit rólunk. nálunk
nélkülünk."
1848.-ban Kossuth Lajos, és Petőfi Sándor már harcolni is készek a
választópolgárokszabad akaratán, és a pontos és teljes értesülések
(Sajtószabadság) alapján történő döntés jogaiért.
(Lásd: demokrácia, lásd: sajtószabadság, lásd vértanúk. Lásd: 1956., lásd
vértanúk)
A Magyar Szocialista Párt, (MSZP) és a SzabadDemokraták Szövetségének,
(SZDSZ) a 2006. választási győzelme, azonban semmiképpen sem a Báróczi,
Széchényi, Kossuth, Petőfi, és a magyar 1956. eszményeinek szellemét idézi,
hanem a "nálunk nélkülünk, rólunk",Báróczi Sándor által kétszáz tizenhat
évvel ezelőtt emlegetett hétfejű sárkány jegyében fogant.
Mi történt? Hogyan volt lehetséges a történelem kerekeit több mint kétszáz
évre visszafordítani?
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)a
2006. májusi országgyűlési választásokon az ellenkezőjét ígérte annak, amit
hamis ígéreteik alapján történő újraválasztásuk után meg
szándékoztak valósítani, és megnyerték a választásokat.
Ami, azonban Magyarországon történt, az lényegesen több ennél.
Hunniában ismét a "nálunk nélkülünk, rólunk" elve érvényesült.
Horderejüket és jellegüket tekintve ezek a hazugságok gyökeresen
befolyásolják az egész magyar társadalom értékrendjét, megingatják a
demokrácia alapfeltevéseit, és árnyékot vetnek a múlt
eseményeinekmegítélésére is.
A demokrácia szabályainak visszaélésével elkövetett államcsínyről van szó,
de senki sem döntögeti az újságárusok bódéit.
Senki sem kiáltja világgá, hogy terjed a fasizmus Magyarországon.
Az amerikai nagykövetasszony nem jelenti ki semmit, a Washington Post
elégedett, a német, a holland, és azamerikai újságok sem aggódnak
Magyarország sorsáért.
A balliberális értelmiség sem emeli fel szavát.
Ez talán érthető is, mert a saját szava ellen, hogyan a tiltakozhatna.
Ez idáig csak az erdélyi Nyíri János írt a Gondola internetes portálon egy
kitűnő cikketa történtek erkölcsi következményeiről.
Mi a jelentősége ennek a hazugsággal megszerzett választási győzelemnek?
A képviseleti demokráciában a választások arra a nélkülözhetetlen
előfeltételre épülnek, hogy a polgárok pontos,
értesülések alapján dönthetnek sorsuk irányításáról.
A képviseleti demokrácia a közös érdeken alapuló előlegezett bizalomra,
valamint az adott szó, illetve a
nyilvánosság előtt tett ígéretek érvényességére épül.
Egy bizonyos fokú előlegezett bizalom nélkül egy doboz gyufát sem
vásárolhatnánk.
A nyilvánosan és hivatalos formában tett választási ígéretek tudatos és
előre megfontolt szándékkal történő semmibe vétele közvetlenül kötődik a
törvényességelvének mellőzéséhez is.
Ha, a szavak nem érvényesek, akkor, például a honpolgárok egyenlőségét és
biztonságát szavatoló törvények sem föltétlenül érvényesek.
Gyurcsány Ferenc, a Népszabadság, június 28. számában, N. Nagy Péternek
adott interjújában utólag is megerősíti a neokonzervatív politikának ezt az
erősebb jogára épülő barbár felfogását.
A Népszabadságban megjelent interjú címe:
"Ami még nem megy át a rivaldán" - Gyurcsány Ferenc a fájdalom
mértékegységéről és arról, hogy kell-e elnézést kérni."
A fenti cím tartalmilag értelmetlen, fizikailag pedig lehetetlen.
(A szavak képeket idéznek: Képzeljünk el valamit, ami nem akar, vagy nem
képes "átmenni" a rivaldán.
Lévén a rivalda egy több száz, vagy ezer gyertyafényű bádogburkolatú
villanylámpa.)
Ennek a mesterkélt címnek a továbbiaknak semmi köze a cikk későbbi
állításaihoz, vagy annak általános mondanivalójához.
A cím, a maga erőltetett zavarosságával eleve a választási kampány
előrekitervezett hazugságainak az elhomályosítását szolgálja.
Maga az a tény, hogy Gyurcsány Ferenc, és N. Nagy Péter, ez a két
köztudomásúan zavaros gondolkodású, és a magyar nyelv alapszabályaival
küszködő egyén lát hozzá a történtek tisztázásához, önmagában is a
jelenlegi magyar politikai kultúra mélypontjáról , és a balliberális
sajtónak a magyar nyelv és a magyar közélet iránti megvető magatartásáról
tanúskodik.
Gyurcsány nyelvi ficamait Magyarországon, ma hivatalosan jegyzik.
N. Nagy Péter magyar nyelvtudása, pedig a maguk között németül beszélő
egykori moszkovita
kommunisták magyar nyelvtudásának, és a pesti kispolgárság konyha nyelvének
az izgága tudálékossággal párosuló keveréke.
Napjainkban már bizonyítást nyert Noam Chomsky nyelv elméletének alaptétele,
amely szerint a nyelv a gének fokán jelentkező "nyelvi ösztön"
megnyilvánulási formája.
A legutóbbi tudományos kísérletek, a Chomsky által feltételezett "egyetemes
nyelvtan" alapelemeit már a majmoknál is kimutatták.
Ebből az következik,hogy úgynevezett "privát nyelv" nem létezik.
Gyurcsány Ferenc és N. Nagy Péter, pedig a Népszabadságban ki, ki a maga
"privát" nyelvén igyekszik megmagyarázni a magyarországi neokonzervatív
oligarchia újbóli megválaszttatásának indokoltságát.
A szóban forgó "interjúban" Gyurcsány Ferenc első mondata így hangzik:
"Van egy erkölcsi dilemma: Miként mondható el az embereknek, hogy a
politikai és a hétköznapi erkölcs között időnként felmerülő különbség olyan
helyzetet diktál, amelyben, ami igaz és helyes politikailag, nem
feltétlenül igaz és elfogadható a hétköznapi erkölcs mércéje szerint."
A fenti kijelentés első része, a "Van egy erkölcsi dilemma", az egész mondat
végkövetkeztetéseialapján értelmetlen.
Valaminek az "elmondása", illetve az, hogy valami "miként" mondható el.."
önmagában nem erkölcsi dilemma, hanem legföljebb nyelvi megfogalmazás,
illetve nyelvtudás kérdése.
A "dilemma" szó a határozat, illetve a két vagy több lehetőség közötti
választás lehetőségére
utal.
Gyurcsány által említett "dilemma" viszont nem arra vonatkozik, hogy
elmondják e választások előtt az igazat
vagy sem, hanem arra, hogy a választások után miként mondhatják el a
választóknak,hogy a választások előtt úgy döntöttek, hogy az ellenkezőjét
szándékoznak tenni annak, amit mondanak.
Gyurcsányszerint, azonban a politikában nincs is lehetőség az erkölcsileg
helyes, és erkölcstelen közötti választásra, azt kell választani, ami
"politikailag igaz és helyes, nem pedig azt ami igaz, illetve erkölcsös.
Ami, azonban "politikailag igaz és helyes", azt maga a hatalmon
lévőpolitikai entitás határozza meg önmaga számára.
Tehát, az akarat, nem pedig a törvény, vagy az erkölcs diadalmaskodik.
Ennyit talán az álinterjú első mondatáról, az ál- dillemáról, az
ál-demokráciáról, illetve politikai
érdeknek az erkölcs fölé helyezéséről, és az akarat diadaláról.
A Népszabadságban közölt "interjúban." Gyurcsány mindvég úgy állítja be az
eseményeket, és úgy csoportosítja érveit, mintha nem 2002. ben, hanem éppen
most vették volna át a Orbán Viktor kormányától a hatalmat.
Ez lehetővé teszi a számára, hogy amikor belebonyolódik a mondanivalójába,
akkor rámondja, hogy mindenért Orbán a hibás.
A magyar választók többségével elhitették, hogy be lehet lépni kétszer
ugyanannak a folyónak a szennyes vizébe. Nagy N. Péter, pedig egyszer sem
figyelmezteti Gyurcsányt, hogy a jelenlegi koalíció2002. óta van hatalmon,
és a 2006. májusi választások eredményei alapján az MSZP-SZDSZ nem
Orbánék, nyomdokaikba lépett, hanem a saját határozataikkal és
mulasztásaikkal szembesülnek.
Ennyit talán a magyarországi balliberális újságírói etikáról.
Gyurcsánya továbbiakban kitér arra, hogy, ha Ő, mint a vezír az igazság
minden részletét kibontja, akkor kiderül a hazugság, és ezáltalnem
valósulhat meg az ami a saját, előzőleges meghatározásuk alapján
politikailag helyes és igaz.
Vagyis, a hazugság felülről nézve igazság.
A fenti értékrend alapján, a Biblia szavai, melyek szerint, a ".ti
beszédetekben, pedig az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy
ezen, az a gonosztól van", (Máté 5: 37) csupán a gyengék babonája.
N. Nagy Péter, az UNGARISCHE PRESS fő PRESStituáltja, pedig minderre
rámondja, hogy Ámen.
A továbbiakban Gyurcsány egy nehezen követhető logikával valamiféle
küldetéstudatról beszél, és érthetetlenül többször is megkísérli kifejteni,
hogy azért volt igazuk abban, hogy hazudtak, mert nem egyszerű
választásokrólvolt szó, hanem a feudalizmus felszámolása volt a tét, s a
feudalizmus elleni harc hosszú évekig eltarthat.
Gyurcsány Ferenc nem határozza meg a feudalizmus mibenlétét, de, ha a
feudalizmus gyurcsányul is azt jelenti, amit különben jelent, akkor a
jelenlegi magyar oligarchia azzal kezdheti a feudalizmus elleni harcot, hogy
kidobálja saját vezetőit az ablakon és eltűnik a politikai szintérről, mert
a feudalizmus tudvalevőleg olyan társadalmi rendszert jelent, ahol egy
kiváltságos és az ország javainak aránytalanul nagy részét birtokló
kisebbség
uralkodik az ország népének kisemmizett többsége felett.
A feudalista elit továbbá arról ismerhető fel, hogy államhatárok felett és
nemzeti hovatartozástól függetlenül a saját kasztjához hű, nem pedig
hazájához, és annak népéhez.
ArthurVersluis, "Az új inkvizíció: eretnek üldözés és a modern önkényuralmi
rendszerek kialakulása" c. könyvében (Oxford University Press 2006)
kimutatja Carl Scmitt, a hitleri Németország fő teoretikusa, és az
amerikai neokonzervatív politika elmélet képviselői közötti hasonlóságot.
Versluis könyvének alapvető mondanivalója szerint, mind a nácizmus, mind a
neokonzervativizmus a polgári értékek leépítése, de különösen a törvényesség
elvének a fokozatos leépítése révén hódított teret magának.
A törvényeket fokozatosan a törvényerejű rendeletek váltották fel, mígnem az
eredeti törvények erejüket vesztik, vagy gyakran a visszájára fordulnak.
A nácizmus, és a neokonzervativizmus is a kivételek" a kerülő utak, az
erkölcs önkényesfelfogása, s az erőpolitika elveinek alkalmazásával
valósul meg.
Ebből a szempontból Gyurcsány Ferenc politikai pályájának felfelé ívelése
pontosan szemlélteti a fenti elveket. Gyurcsány Ferenc "első"
miniszterelnöksége is a kivételek, és a "véletlenül" előállt helyzetek
eredménye
volt, a jelenlegi "rendes" megválasztása, pedig, amint láttuk kimeríti az
államcsíny fogalmát.
Versluisszerint a modern önkényuralmi rendszerek kialakulásának következő
fázisa a hatalomnak az egyének kezében való összpontosítása, s a meg nem
választott vezetők hatáskörének a kiszélesítése.
A hatalom az alkotmány fokozatos megváltoztatásával, például a
kétharmadostörvény eltörlésével, valamint a különböző törvényerejű
rendeletek által a parlamentáltalános hatásköréből, az uralmon lévő párt, a
kormányfő, és a magas rangú kinevezett tisztviselők kezébenösszpontosul.
A magyarországi sajtóban az utóbbi időben egyre több szó esik arról, hogy a
hatalom fokozatosan Gyurcsány Ferenc kezébe összpontosul, de afolyamat
szélesebb összefüggéseiről tudomásunk szerint a mai napig nem
esett szó.
A demokratikusan megválasztott vezetők szerepüket szolgálatnak tekintik,
Gyurcsány Ferenc, azonban mindinkább a kioktató, és a nagy igazságokat
kinyilatkoztató vezír szerepében tetszeleg.
Hamvas Béla, a "Paradoxon az igazságról" című írásában ezt írja:
".a vezír a világtörténelemben a legkomolyabb kísérlet arra, hogy a
közösséget felbontsák és lerombolják."
A fentieknek nem mond ellent az, hogy Gyurcsány Ferenc alapjában véve egy
száját befogni képtelen kellemetlen egyéniség, futóbolond, és pojáca.
A vezírt nem egyénisége, hanem az állarc teszi azzá, ami.
Ha, az elkövetkező időszakban, Magyarországona "politikailag igaz, és
helyes" magatartás kérdése szembe
kerül a törvényesség, vagy az erkölcsi szempontok tiszteletben tartásának
kérdésével, szabályként ezek után,
mindig a hatalmon lévők politikai akarata diadalmaskodik.
Hogy mikor, mi a "politikailag helyes és igaz" , azt minden egyes esetben,
és rendszerint esetenként maga a hatalom határozza meg.
A Gyurcsány által említett "politikai erkölcs, tehát nem más mint az
erkölcs és a törvényesség tiszteletben tartásának teljes hiánya, s annak a
politikai akarattal való helyettesítése.
A jelenlegi magyar kormánynak, ez az egyáltalán nem eredeti, és nem is
először elszenvedett politikai programja, tehát a következőképpen foglalható
össze:
"A szavak nem érvényesek.
A győzteseké a világ.
Erkölcs nincs, csak politikailag helyes és politikailag igaz akarat.
Hazudjatok, raboljatok és erőszakoskodjatok,mert ez illik az emberhez."
Magyarországon ezek a hangok hatvan öt év távlatábólsötét, és tragikus
emlékeket idéznek.
Thomas Mann, a "Törvény" c. könyvében azt írja, hogy aki azt állítja, hogy
az erkölcs és a törvény tiszteletére intő szavak nem érvényesek az buta
mint a sötét éjszaka, és jobb lenne, ha meg sem születettvolna.
Jó lenne Thomas Mannak ezt az örökérvényű gondolatát az "IGEN!
Megcsináltuk!" hatemeletes bődület helyett kiplakátolni a Gellérthegyre.
Hátha lehetne itt még valami. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-25 16:42:23, szombat
|
| |
| |
Dinnyés József: Megosztom veled
Mondd hány embert ismersz?
Mondd ki gondolatod!
Milyen az a szépség
Mit cipelsz utadon?
Arcokat, vágyakat, tüzet
és gyárakat kocsmát és
lányokat, barátaim a
szerelmet, a szerelmet
mennyire, hány napra őrzitek meg?
Örökre megőrzök mindent.
Örökre megőrzök mindent.
Megosztom veled.
Megosztom veled.
Örökre megőrzök mindent,
Örökre megőrzök mindent,
Megosztom veled
Megosztom veled
Szomorú ablakban
hervad a tekintet
Indulnak a házak;
erdőkbe, merőkre
Álmodni, nyújtózni,
szellőzni, ölelni,
rázkódni, pihenni...
Barátaim a nyugalmat,
a nyugalmat mennyire,
hány napra őrzitek meg?
Örökre megőrzök mindent.
Örökre megőrzök mindent.
Megosztom veled.
Megosztom veled.
Örökre megőrzök mindent
Örökre megőrzök mindent
Megosztom veled.
Megosztom veled.
Vádolom a közönyt.
Szorít a rejtelem.
Arcunkat fátylazza,
fékez a kényelem
Éltető jó reményt,
hitet és szenvedélyt,
gyávákat, bátrakat;
barátaim a fegyelmet,
a fegyelmet mennyire,
hány napra őrzitek meg?
Örökre megőrzök mindent
Örökre megőrzök mindent
Megosztom veled.
Megosztom veled
Örökre megőrzök mindent
Örökre megőrzök mindent
Megosztom veled,
Megosztom veled.
Minden puskacsőben
szorong a hallgatás.
Hallgat a puskacső,
erjed a szorongás.
Utadon fegyelmet,
nyugalmat, szerelmet
és a csönd fölemel
Barátaim a világot,
a világot, mennyire
hány napra őrzitek meg?
Örökre megőrzök mindent
Örökre megőrzök mindent
Megosztom veled,
Megosztom veled.
Örökre megőrzök mindent
Örökre megőrzök mindent
Megosztom veled,
Megosztom veled
Örökre megőrzök mindent,
Örökre megőrzök mindent
Megosztom veled
Megosztom veled.
Örökre megőrzök mindent,
Örökre megőrzök mindent,
Megosztom veled
Megosztom veled.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-25 16:39:42, szombat
|
| |
| |
Amint látod, új címen írom meg Neked, amit Boleyn
Annáról gondolok és amit feltétlen szeretnék Veled megosztani.
("Megosztom veled...")
Amikor elolvastam "Tamás bácsiról" szóló írásodat, beindultak
berozsdásodott szellemcsatornáim. Gondolj bele: eleinte azt sem
tudtam, hogy kicsoda ő! Magyar irodalmi lexikonokban keresgéltem!
Írásodat olvasva, pedig az is eszembe jutott, hogy az egész történetet
láttam valamikor a tv-ben, Anna címmel. Ez a film sok, addig érthetetlen
jelenséget megértetett velem. Például: megértettem azt, hogy annak a
nőnek megpecsételődött a sorsa, aki sikerorientált személyiséggel köti
össze az életét! Így járt Boleyn Anna is. VIII. Henrik ugyanis, nem tudta
elviselni, hogy nem volt képes fiú trónörököst nemzeni! Ezért, addig
nem nyugodott, míg Katalint, mint akadályt "leradírozta" az "útról".
Amilyen kíméletlenül elbánt vele, az előrevetítette Anna balsorsát is.
A sikerorientált ember sajátja, hogy számára nem létezik kudarc. Ha
mégis megesik vele, akkor azokat a személyeket megatagadja, mintha
soha nem is léteztek volna, akihez a kudarcélmény fűződik. Ha ez sem
jár sikerrel, akkor törli a kudarcot "okozó" személyt az élők sorából.
Ezzel, egyszersmint számára olybá válik a dolog, mintha meg sem
történt volna.
Sir Thomas számára is eleinte sikeres királynak tűnt VIII. Henrik.
Később, azonban felismerte, hogy tragédiával végződhet egy ilyen
király szolgálata! Mert azt is jól tudta, hogy az életben nem lehet
mindig, mindent sikeresen elintézni, elvégezni, megoldani!
Anna, azonban nem volt hajlandó úgy tenni, mintha a világon sem
lenne első gyermeke, Erzsébet! Amikor VIII. Henrik házasságuk
érvénytelenítését követelte tőle, Anna ezt megtagadta. Anyai szívével
megérezte, hogy rendkívüli képességű leánygyermeket hozott a
világra, akiben meglátta: "Olyan nagy királya lesz Angliának, amilyet
még nem látott a világ!" Inkább a pallóst választotta, nehogy
elveszítse Erzsébet a trónöröklés jogát!
Erről, viszont az is eszembe jut, hogy sem a királyok, de még a pápák
sem lehetnek tévedhetetlenek. I. Erzsébet is bizonyíték arra, hogy a
nőnemű emberek nem csak "kizárólag" családon belüli tevékenységre
alkalmasak!
Köszönöm a szellemi kirándulást!
Áldás, békesség! Mária |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2008. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
125 db bejegyzés |
| e év: |
2154 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 271
- e Hét: 548
- e Hónap: 9152
- e Év: 45093
|
|
|
Offline
