|
 2/10 oldal 
|
Bejegyzések száma: 98
|
|
|
|
|
|
2008-09-27 03:44:39, szombat
|
| |
| |
Alberth
Ennél jobban nem lehet
Hosszú pillád rám emeled,
elvarázsol szép szemed.
Lelkembe látsz, úgy érezém,
vágy tüzében elveszek.
Nem vagyok már e világban,
fenn a mennyben szállok én.
Lenn a földön kacagsz énrám,
rózsakertnek rejtekén...
Lépj közelebb, lelkem gyöngye,
add kezembe a kezed.
Nyíló szirom piros ajkad,
szomjúságban szenvedek.
Harmatozó lényed, kincsem,
forró tüzem apasztja.
Hagyd sokáig édes szádat,
ajakamra tapasztva.
Ugye érzed, hogy most átjár
egy nagy csodás lángolás.
Lényed fénye bennem lüktet,
Való ez, vagy álmodás?
Szívem titkát súgom néked,
Még szellő sem hallja meg!
Úgy szeretlek én már téged,
ennél jobban nem lehet!
Debrecen, 2008. 09. 26.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Szuhanics Albert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-09-26 04:19:49, péntek
|
| |
| |
GITTA: A kis falevél
Beköszöntött az ősz, hűvösebbre fordult az idő. A szél hintáztatta a faleveleket, és ilyenkor a kis falevél nagyon jól érezte magát.
- Mami, mami! Gyere, hintázz velem! - hívta édesanyját, a Nagylevelet.
Vidáman hintáztak, ám a mama egy-kettőre elfáradt, mert így ősszel erősebben kellett kapaszkodnia, hogy le ne essen.
A Kislevél minden nap talált valami furcsát, amit addig még nem látott.
- Anyu! Olyan hideg van, pedig süt a Nap!
- Hát igen, itt van az ősz. Azután jön a tél.
- Anyu! Milyen az a tél? Én még soha sem láttam olyat.
- Télen fehér hó borítja a fákat, és nagyon hideg van. De addigra, mi már nem leszünk a fán.
- Akkor hol leszünk? - kérdezte csodálkozva Kislevél.
- A földön. Ősszel a levelek mind lehullnak a földre. Vastagon betakarják a fa tövében lévő apróbb növényeket, és téli búvóhelyet nyújtanak a kicsinyke állatoknak. Például a sündisznó is a levéltakaró alatt, alussza át a telet. Ha a ruhánk színe, vörösre és sárgára változik, néhány napon belül, akkor egymásba kapaszkodunk, és együtt libegünk majd a föld felé. Meglátod milyen jó lesz!
A Kislevél egyik reggel tűzpiros ruhában ébredt.
- Anyu! Nézd milyen gyönyörű! - és örömében táncra perdült, ám egy óvatlan mozdulat után a nevetést kiáltás váltotta fel.
- Jaj! Anyu segíts! Lezuhanok!
- Feszítsd ki magad, hogy lassabban zuhanj!- kiáltotta utána Nagylevél. - Mindjárt jövök én is, és megfoglak!
Amikor utolérte a kislevelet, óvatosan alásiklott, és most már együtt libegtek lefelé.
- Anyu, ez csodálatos! Igazad volt! Ilyen remek, dolog még soha sem történt velem.
- Figyelj! Nem sokára földet érünk - figyelmeztette a Nagylevél. - Hopp! Meg is érkeztünk! Tudod - mondta a mama -, napokon belül leesik a hó, és betakarja a lehullott leveleket. Ruháink, mind elázik, elrongyolódik, összekeveredik a többi levélével. Aztán, mikor jön a tavasz, a hó olvadni kezd, és a földbe mossa az elázott leveleket. Ez új erőt ad a földnek.
- Ez borzasztó! A gyönyörű piros ruhám el fog szakadni? Pedig én annyira szeretem!
- A leveleknek ez a sorsuk. Ősszel leesnek a fáról. Védik és melegítik az apróbb élőlényeket, táplálják a földet, és tavasszal új élet születik belőlük. És persze, Te is új ruhát kapsz.
Hamarosan jött egy hideg fuvallat, és nyomában sűrűn esni kezdett a hó. Kislevél az édesanyjával összeölelkezve pihent a fehér takaró alatt. Mielőtt elaludtak volna, Kislevélnek ismét, furdalni kezdte oldalát a kíváncsiság.
- Anyu! Csak azt mondd meg még nekem, mi lesz tavasszal?
- Az emberek azt mondják, akkor éled a természet. A fák rügyezni kezdenek, melegebben süt a Nap, elolvad a hó.
- És mi? - kérdezte óvatosan Kislevél, mert már említett a mamája valamit neki erről, és félt a választól.
- Mi a hólével és többi levéllel a talajba szívódunk, aztán friss fű, és szép színes virágok kapnak életre a táplálékban gazdag földből. Hóvirág, ibolya, kankalin, százszorszép, nefelejcs, és még sok, sok más virág is.
- Én ibolya szeretnék lenni! - suttogta a Kislevél.
- Nekem is tetszik az ibolya. Együtt fogjuk köszönteni az illatukkal a tavaszt. Jó lesz? De most már aludjunk! Elfáradtam.
Kislevél szorosabban bújt édesanyjához, majd megnyugodva elszenderedett.
Álmában is várta a tavaszt, amikor majd felveheti vadonatúj, ibolyakék ruháját.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-09-25 04:16:14, csütörtök
|
| |
| |
Miért nem vagy elégedett?
Mi az,
ami még hiányzik a boldogságodhoz?
Ha megszerzed, valóban boldogabb leszel?
Meddig?
Gondoltál már arra, hogy eredendően boldogságra születtél?
Gondoltál már arra, hogy az anyagi világnak,
a pénznek kellene az örömödet szolgálnia?
Az anyag szolgál Téged, vagy Te szolgálod az anyagot?
Tudod, hogy az öröm nem egy-egy pillanata lehetne birtokodban?
Tudatában vagy annak, hogy életed minden pillanatában teremtesz?
A benned lévő teremtő energia végtelen.
Élsz vele, vagy a félelem irányít és elméd zárt világa határolja be
tehetséged végtelenségét?
Megéled az itt és most pillanat örömét/elégedettségét?
Tudod, hogy a benned lévő teremtő erővel
bármikor változtathatsz eddigi életed menetén?
A siker kulcsa és alapja, hogy bízunk önmagunkban.
Ahhoz, hogy huzamosabb ideig sikeresek lehessünk,
s hogy ne omoljon össze életünk,
bármi is történjen, mindig bizalommal kell,
hogy önmagunkkal viseltessünk.
Hogyan tudjuk az önbizalom érzését mindig minden körülményben
biztosítani életünkben?
Úgy, hogy felismerjük az erő forrását lelkünkben.
�-nmagunk megismerése egy tudatos út,
amin ha járunk, megnyílnak rejtett kincseink,
végtelen tehetségünk és lehetőségeink.
Ezzel tehetünk szert mind nagyobb önbizalomra,
belső biztonság érzésre, hiszen fokozatosan válik ismertté számunkra
lelkünk teremtő ereje.
Valójában miért is születünk le?
Azért, hogy önmagunkat megismerjük tapasztalatokat gyűjtve.
�-nmagunk megismeréséhez szükségünk van eszközökre.
A szabad döntés jogán mi választjuk eszközeinket.
A választás pillanatában az érzések energiái,
különféle szándékok, gondolatok hívják be az eszközöket,
amikből szerezzük a tapasztalatot.
Magas rezgés szinten erőnket merítjük fényünkből:
belső biztonságunk, önbizalmunk, szerethetőségünk hitének erejéből.
Mindezek hiánya önbizalmunk elvesztése teremti meg a fény árnyékát.
A fény árnyéka a félelem energiája. Ha nem az eredendően
magunkban lévő végtelen teremtő erőből,
a belső biztonságból merítve döntünk, lépünk,
jelzéseket küld lelkünk.
Előbb a külvilág eseményeivel, majd testünk tüneteivel.
Kudarcaink, sikertelenségünk oka, az alacsony rezgés szint,
ahol az úr a félelem.
Alacsony rezgés szinten élve a belső biztonság,
szerethetőségünk hitének ereje nem tud megnyilvánulni teljességében.
A teljesség hiányának pótlására, az egyensúly megteremtéséhez,
erőre van szükségünk.
Az alacsony rezgésen működő racionális elme
az egó eszköz tárával segítségül érkezik,
amivel az energia rablás játszmája elkezdődik.
Játszmáival energiákhoz juttat minket,
ezzel segít túlélni egy-egy élet helyzetet.
Az élet helyzetnek vége, de a szerepet magunkon feledve
öntudatlanul lépünk egy újabb élet helyzetbe.
Leélhetjük így egész életünket,
miközben ránk rögzül a rengeteg szerep észrevétlen.
Begyakorlott viselkedés mintává alakul,
eggyé válik velünk, s elkezdi önálló életét élni bennünk.
Játszmáinkat tapasztalatokért kértük, hogy az adott élet helyzetben
szerepeinket önmagunkban megismerhessük.
Az energia törvénye jelentkezhet évek múltával
amikor megláthatjuk mit teremtettünk tudatlanságunkkal.
A karma kiegyenlítő szerepe hoz fájdalmas helyzeteket a jelenbe,
hogy a múlt ki legyen egyenlítve.
Így juthatunk el olyan élet helyzetekhez
megoldandó feladatként, mint:
-munka- vagy pénz nélküliség,
-partner kapcsolati nehézségek
(pl.: se vele, se nélküle; válások)
-szülőkkel való ellentétek,
-nehezen gyógyítható,
vagy sűrűn visszatérő betegségek,
-megoldhatatlannak látszó problémák.
Ha életedben még minden jól működik:
Van egészséged, partneredet szereted, és ő is szeret téged,
van otthonod, és pénzed, megállíthatod az idő kereket és megvizsgálhatod,
hogy milyen erő működik benned.
Ha a félelmek régi beidegződései:
megfelelések, ön mutogató kényszerek,
legjobb, ha őszintén felvállalod magad önmagad előtt,
mielőtt kívülről kapnád az intő és sürgető jeleket.
A lényeg, hogy önmagad ismerd meg,
oldd ki félelmed, és teremtsd meg tudatosan életed.
Ezzel öntudatra ébredsz és sorsod kezedbe veheted.
Ha magas rezgésben lelkünk hitének erejével önbizalommal,
az öröm átélésével végezzük munkánkat, az eredmény is ezt tükrözi vissza.
Életünket élhetnénk egészségben, egységben önmagunkkal és a külvilággal,
boldogan magánéletünkben, sikerekben gazdagon egzisztenciális utunkon.
Lelkünk ereje a cselekvés maga, az érzelem "anyaga",
a létezés célja, a tapasztalat alapja.
(Sághy Enikő)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tanulságos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-09-24 21:44:44, szerda
|
| |
| |
Egy anya férjhez adja 3 lányát, mind egy napon esküszik.
Kicsit aggódik a mama, mert még egyik lánynak sem volt dolga férfivel. A lelkükre köti, a nászútról azonnal írjanak virágnyelven levelet, hogy a férjük ne értse.
Az első lány már a második napon küld egy lapot amin csak ez áll: Nescafé. Az anyja rohan a boltba vesz egy üveggel, a címkén ez áll: Isteni az utolsó cseppig.
A második lány is bejelentkezik, a lapon egy cigi márka. Az anyja rohan a boltba vesz egy dobozzal, a cimkén ez áll: Extra hosszú.
Kicsit megnyugszik, de a harmadik lány csak nem jelentkezik. Vagy 2 hét múlva jön egy lap, elég reszkető írással: South African Airways
Az anyja rohan az utazási irodába, kér egy kis reklámfüzetet és döbbenten olvassa: Naponta tízszer, a hét minden napján, mindkét irányba.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Viccek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-09-24 21:41:02, szerda
|
| |
| |
Kedves férjem!
Azért írom Neked ezt a levelet, hogy elmondjam, végleg elhagylak.
Hét éven keresztül jó feleséged voltam, és semmit nem kaptam érte. Az utóbbi két hét pedig maga volt a pokol. A főnököd felhívott, hogy felmondtál, és ez volt az utosó csepp a pohárban. Múlt héten, amikor hazajöttél, észre sem vetted, hogy megcsináltattam a frizurámat és a körmeimet, a kedvenc ételedet foztem, és este egy vadonat új hálóing volt rajtam. Hazajöttél, két perc alatt megvacsoráztál, aztán miután megnézted a meccset, egyenesen felmentél aludni. Nem mondtad, hogy szeretsz-e még, nem érintettél meg, semmit nem tettél. Vagy hazudsz nekem, vagy nem szeretsz már, bármi is a helyzet, én elmegyek.
Ui.: Ha megpróbálnál megkeresni, inkább ne tedd. A BÁTYÁD és én Nyugat-Virginiába költöztünk, együtt. További remek életet!
Az ex-feleséged.
~~~~~~~~~~
Kedves ex-feleségem!
Semmi nem tette jobbá a napomat, mint az, hogy megkaptam a leveledet. Valóban hét éve házasodtunk össze, jóllehet Te nagyon távol állsz a jó feleség fogalmától.
Sokat nézek sportot, hogy ezzel próbáljam meg elfojtani az állandó zsörtölődésedet. Nagy baj, de ez van. Észrevettem, hogy levágattad múlt héten a hajad, de az első dolog, ami az eszembe jutott, az volt, hogy "Úgy nézel ki, mint egy férfi!". Az anyám úgy nevelt, hogy inkább ne mondjak semmit, ha nem tudok valami szépet mondani.
Amikor megfőzted a kedvenc ételemet, valószínűleg összekevertél a BÁTYÁMMAL, mivel
én már hét éve nem eszem disznóhúst.
Elmentem lefeküdni, mikor megláttam rajtad az új hálóingedet, hiszen még rajta volt az ára. Imádkoztam, hogy csak véletlen egybeesés legyen, hogy a bátyám reggel 50 dollárt kért tőlem kölcsön, a hálóinged pedig 49,99-be került.
Mindezek után még mindig szerettelek, és úgy éreztem, meg tudjuk oldani. Tehát amikor észrevettem, hogy nyertem a lottón 10 millió dollárt, felmondtam a munkahelyemen, és vettem magunknak két jegyet Jamaikába. De mikor hazaértem, Te már nem voltál ott.
Tudom, mindennek oka van. Remélem, olyan életet élsz, amilyet mindig is akartál. Az
ügyvédem azt mondta, hogy az alapján a levél alapján, amit írtál nekem, egy fillért sem
fogsz tőlem kapni. Tehát csak óvatosan.
Ui.: Nem emlékszem, hogy mondtam volna valaha, de Carl, a bátyám Carlaként született. Remélem nem baj!
Pokolian gazdag és szabad férjed.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Viccek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-09-24 21:09:00, szerda
|
| |
| |
Drága Erzsikém!!!!
Köszönöm a látogatásaidat, a szép ajándékaidat.
Kellemes estét, nagyon szép álmokat kivánok.
Nemtudom, hogy mi történik, de szörnyen lassan töltődnek be a blogok, és aztán még a sorozatszámot se dobja ki, és ujra kezdhetem előröl az egésszet
Erzsikém, ma jártam a képtáradban és nagyon tetszenek a képeid, melyekre verseket, idézeteket irtál. A kereteket melyik programban szerkeszted, ha nem titok?? Egyszerűek, de éppen azért fantasztikussak. Utólagos engedelmeddel elloptam tőled pár ilyen idézetes,-verses képet. És meg is köszönöm őket.
Puszillak, Ilonka.
Link
Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nálam jártak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-09-24 20:58:01, szerda
|
| |
| |
Alberth
Mit hoz a jövő
Mit hoz a jövő? Ki tudja még.
Vágyaknak tüzét adja az ég.
A te szerelmed itt van közel,
Mikor nem várod, akkor jön el.
Mit hoz a jövő? Ne aggódjál!
Szép napok jönnnek a nyár után.
Itt minden évszak szépséget ád,
Úgy szeret téged ez a világ...
Az őszi napfény lágyan ölel.
Üzeni neked, szeretni kell!
Fény-ujja játszik a hajadon,
Mosolyod ragyog ajakodon.
A télnek csendje pihentető,
Fehéren virít a háztető.
Áldott karácsony, friss hópihe,
Esti harangszó, boldog ige...
Mit hoz a jövő? Igaz reményt,
Könnyű, friss szellőt, tavaszi fényt.
Édes szerelmet, zsenge hitet,
Ifjúi vágyat, vidám szívet...
Debrecen, 2008. 09. 24.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-09-23 16:30:19, kedd
|
| |
| |
mert eszembe jutottál:)puszi ildyy vigyázz ma is nagyon magadra és a szeretteidre
Link
szép ez a vers de tudd mi sosem halunk meg:) |
|
| |
|
3 komment
, kategória: Nálam jártak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/10 oldal
|
Bejegyzések száma: 98
|
|
|
|
2008. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
98 db bejegyzés |
| e év: |
1159 db bejegyzés |
| Összes: |
2526 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 85
- e Hét: 148
- e Hónap: 1415
- e Év: 15006
|
|
|
Offline
