Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/19 oldal   Bejegyzések száma: 182 
Reviczky Gyula: Pünkösd
  2009-05-31 16:27:32, vasárnap
 
  Reviczky Gyula: Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.

Hogy először tünt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába\' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed\'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe\', homályba\':
Világitó sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!"

 
 
0 komment , kategória:  Pünkösd  
A Teremtés 3. rész
  2009-05-31 13:23:57, vasárnap
 
  Az oratórium szövege Joseph Haydn A Teremtés

HARMADIK RÉSZ
Édes hangzatoktól ébred
s áttör a rózsás fellegeken
az ifjúi, szép Hajnal.
Az égi boltozatról
tiszta harmónia száll
a földre alá.
Nézd a boldog párt,
amint kéz a kézben halad.
Tekintetéből forró
hálaérzés sugárzik,
csakhamar fennhangon
zengi ajkuk a Teremtő dicsőségét.
Hadd vegyüljön a mi hangunk is
Az ő dalukba!

ÉVA és ÁDÁM
A Tejóságoddal, ó Urunk és Istenünk
telve a föld és a menny.
E világ, oly nagy és csodálatos,
a Te kezed munkája.

Áldott legyen az úr hatalma!
Dicsérete zengjen mindörökké

Ó csillagok legfényesebbike, mily szépen
hirdetted az új nappalt.
Mily díszessé teszed, ó Nap,
te, a világmindenség lelke és szeme.

Hirdesd csak hosszú pályádon
az úr hatalmát és dicsőségét

Ti elemek, kiknek ereje
új formákat szül,
ti párák és ködök, miket
a szél gyűjt össze és szerteszór
Dicshimnuszt zengjetek mind az Istennek, az úrnak!
Miként neve, nagy az ő hatalma is.

Gyöngéden zsongjátok dicséretét, ó források,
csúcsotok meghajtsátok előtte, fák!
Ti nővények és virágok leheljetek
feléje édes illatot!
Ti, kik a magasba vivő ösvényre hágtok,
s ti, ott kúszva alant,
s kiknek röpte a levegőt hasítja,
és ti, a mély vizekben

És ti állatok: dicsérjétek az Urat!
Dicsérje őt mind, ki lélegzik
Ti sötét berkek, hegyek, völgyek,
hálánknak tanúi, ti,
zendítsétek meg hajnaltól estelig
ti is a mi dicsérő énekünket!
Üdv néked, ó Isten, Alkotónk, üdv!
Szavadra keletkezett a világ.
Téged imád a Föld s az Ég,
téged dicsérünk mindörökké

Első kötelességünk teljesítve
köszönetet mondtunk Alkotónknak.
Kövess most, életem kísérője!
Én vezetlek és minden lépés
új örömöt ébreszt keblünkben,
s csodát mutat mindenütt.
Meg kell ismerned hát,
mily kimondhatatlan boldogságot
adott nékünk az Úr!
Őt dicsérve örökösen
ünnepelje szívünk és szellemünk!
Jöjj, kövess, én vezetlek!

Te, akiért én létre keltem,
oltalmam, pajzsom, mindenségem,
akaratod törvény nékem.
Így rendelte ezt az úr.
Néked engedelmeskedni örömöm,
boldogságom, dicsőségem

Édes hitves, oldaladon
édesen futnak az órák.
Minden pillanat gyönyört ád,
semmi gond meg nem zavarja.
Drága férjem, temelletted
örömben fürdik a lelkem,
néked ajánlom az éltem,
szerelmed a jutalom.

A harmatos hajnal,
ó mennyire frissít
Az estnek hűse
hogy felüdít!
Mily zamatos
az érett gyümölcs leve.
Mint elbájol
az édes virágillat
De nélküled mi volna nékem
a hajnali harmat, az alkonyi szellő,
gyümölcsnek leve, a virág illata?
Együtt veled, az öröm nőttön-nő,
veled azt kétszeresen élvezem,
tevéled áldás az élet,
néked szentelem egészen

Ó, boldog pár, mindörökre boldog,
ha csalfa vakhit félre nem vezet,
hogy még többet kívánj, mint amennyit bírsz,
a még többet tudj, mint szabad

Zárókórus és szóló:
Minden hang az Urat zengje!
Köszönjétek meg néki minden művét!
Nevének tiszteletére hangozzék
versengve a dicsőítő ének!
Az Úrnak dicsősége fennmaradjon örökké!
Ámen.
 
 
0 komment , kategória:  versek  
A Teremtés 2. rész
  2009-05-31 13:14:45, vasárnap
 
  Az oratórium szövege Joseph Haydn A Teremtés

MÁSODIK RÉSZ
És monda Isten:
pezsdüljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől,
és a madarak repdessenek a föld felett
s a szabad ég boltozatján

Erős szárnyain lebegve a büszke sas
a levegőt hasítja páratlanul gyors röptében
a Nap felé.
A reggelt köszönti a vidám pacsirtadal,
szerelemtől turbékol a gyöngéd gerlepár.
Minden bokorban s ligetben megzendül
a csalogány édes torka.
Még nem szorítja bú a szívét, még panaszra nem hajol
bájos éneke.

S teremtett Isten nagy vízi állatokat
s mindenféle élő teremtményt,
s megáldotta őket Isten, mondván:
Szaporodjatok és sokasodjatok,
ti, lég lakói, sokasodjatok,
és énekeljetek minden ágon!
Szaporodjatok ti, vizek lakói,
töltsétek be mind a mélységet,
legyetek termékenyek, növekedjetek,
sokasodjatok, örvendezzetek Isteneteknek
S az angyalok játszottak örökéltű
hárfáikon s megénekelték az ötödik nap csodáit

Szépséges bájukban állnak ott
friss zölddel díszítve a hullámzó dombok.
Ereikből folyékony kristályként buzog elő
a hűvös patak.

Vidám körökben szálldos
a légben ringatózva a jókedvű madárhad.
Tarka tolluk csillogását
ide- s tovaröptükben megsokszorozza
az aranyló napfény.

A fényes vizeken átvillanó
halak cikáznak
köröskörül rajonként.
A tengerek legmélyén
hányja magát a leviatán,
tajtékos hullámot verve föl.

Mily számosak a te műveid, ó Isten!
Ki számlálhatja elő?
Ki, ó Isten, ki számlálhatja meg?
Nagy az Úr és hatalmas,
s örökkévaló az Ő dicsősége.
És Isten monda: teremjen a föld
élő állatokat az ő nemük szerint,
barmokat és csúszó-mászó állatokat,
és szárazföldi vadakat az ő nemük szerint.

És tüstént megnyílván a föld öle
szült az Isten szavára
Mindenféle teremtményt,
teljes nagyságában és számlálhatatlanul:
ott áll az örömében bömbölő oroszlán,
itt szökell a hajlékony izmú tigris,
ág-bogas fejét emeli a fürge szarvas,
vágtat s nyerít a lobogó sörényű,
szilaj és csupa-tűz nemes paripa.
A zöld réteken legelészik már
a csordákba gyűlt marha,
a legelőn elszéled a jóllakott,
dús-gyapjú, félénkjuhnyáj.
Mint porszemek, kavarogva
rajzik és nyüzsög
a rovarsereg.
Hosszan vonulva kúszik
a talajon a férgek hada.

Most teljes fényben ragyog az ég,
ékességében pompázik a föld.
A levegőt megtöltik a könnyű tollasok.
A víz pezseg a rajzó halaktól,
a föld megfeszül az állatok súlya alatt.
De még nem teljesedett be minden.
A teljességhez hiányzik még a teremtmény,
ki Isten művéért hálát érezzen,
az Úr jótéteményeit dicsérje.

Teremté tehát az Isten az embert
az ő képmására, Isten képére teremté őt.
Férfit és asszonyt teremtett. S az élet
leheletét lehelte az arcába, és az ember
élő lélekké lett

Méltósággal és fenségesen
szépséggel, erővel, bátorsággal felruházva,
az ég felé egyenesedve áll az ember
a férfi, a természet királya.
Szélesen boltozott homloka
a bölcsesség legmélyebb lényegét hirdeti.
Fényes tekintetéből sugárzik
a szellem, a Teremtő lehelete és képe.
Keblére simul az érte
s belőle formált hitves,
szépséges és szeretetreméltó.
Derűs ártatlanságában mosolyog
a tavasz elbűvölő képe ő -
férjének szerelme, boldogsága, vágya

És Isten látta, hogy minden, mit teremtett vala,
íme, igen jó. És a mennyei kar
ünnepelte a hatodik nap végét,
hangos énekével
Be van fejezve a nagy mű,
az Alkotó látja és örül,
harsanjon a mi örömünk is,
az úr dicsérete legyen dalunk.

Reád tekint minden, ó Urunk,
táplálékért mind Hozzád esedez.
Te megnyitod tenyered
És mind megelégíted őket.
De ha elfordítod arcodat,
mind megretten és megrendül.
Ha megvonod tőlük leheleted,
a porba hullanak szanaszét

S ha újra rájuk lehelsz,
új élet sarjad elő,
megifjodik a föld
alakja, vonzása, ereje.
Be van fejezve a nagy mű.
Az Úr dicsérete legyen dalunk!
Mindenek dicsérjék az ő nevét,
Mert csak Ő magasztos egyedül!
Halleluja!



 
 
0 komment , kategória:  versek  
Az oratórium szövege
  2009-05-31 13:06:03, vasárnap
 
  Az oratórium szövege Joseph Haydn A Teremtés

ELSŐ RÉSZ
Kezdetben teremté Isten az eget és a földet,
a föld pedig kietlen és puszta volt
és sötétség volt a mélység színén.

És Isten szelleme lebeg vala a vizek fölött,
és mondta Isten:
Legyen világosság! és lőn világosság

És látta Isten, hogy jó a világosság,
és elválasztá Isten a világosságot a sötétségtől

Most eltűnnek szent sugarától
a fekete sötétnek ijesztő árnyai:
lőn az első nap.
A káosz meghátrál és megszületik a rend.
A pokol szellemeinek serege
rémülten szökik alá
a mély szakadékba, a végtelen éjbe.

Kétségbeesés, düh és borzalom
kíséri bukásukat,
és egy új világ keletkezik
az Isten szavára.

És Isten teremté a mennyboltozatot
és elválasztá a mennybolt alatt való vizeket
a boltozat felett való vizektől;és úgy lőn.
S vad viharok tombolnak,
a széltől, mint polyva száll a felleg,
a légen keresztülhasít a tüzes villám,
szörnyű mennydörgés gördül tova,
az Ő parancsára az áradatból mindent
frissítő eső támad,
mindent elárasztó zápor
s könnyű pelyhes hó.

Bámulva látja a csodás művet
az égilakók örvendő serege
és fennhangon zeng torkukból
a Teremtő dicsérete.

És monda Isten: gyűljenek egybe
az ég alatt való vizek egy helyre,
hogy kitessék a száraz föld. És úgy lőn.
És nevezé Isten a szárazat Földnek
s az egybegyűlt vizeket Tengernek nevezé.
És látta Isten, hogy ez jó.

Tajtékos hullámokban gördülve
nem nyugszik a féktelen tenger.
Dombok és sziklák tűnnek elő,
a hegycsúcs fölmered.
A tágas síkon
keresztülfut a széles
folyó, sokfelé hajladozva.
Halkan csörgedez tova

És monda Isten: hajtson a föld gyönge füvet,
maghozó füvet; gyümölcsfát, mely gyümölcsöt
hozzon az ő neme szerint, s olyat, melynek
magja a földben van.
És úgy lőn.

Most a mező friss zöldre vált
a szemnek gyönyörűségére.
A csupa kellem látványt fokozza
a virágok gyöngéd ékessége:
itt a növények balzsamot lehelnek,
itt megterem a sebeknek írja.
Az ágak meghajlanak az aranyló gyümölcs
terhétől, a liget itt hűvös enyhet ád,
a meredek ormot sűrű erdő koronázza.

És mennyei seregek hirdetik
a harmadik napot, az Istent dicsérvén
és mondván:
Hangoljátok a húrokat! Kapjátok fel a lantot!
Dicsérő himnuszt zengjetek!
Örvendezzetek az úrnak, a hatalmas Istennek,
ki a mennyet és a földet
ragyogó pompába öltözteti

És monda Isten: legyenek világító testek az
ég boltozatján, hogy elválasszák a nappalt az
éjszakától, s hogy fényt árasszanak a földre;
s legyenek jelek, meghatározói évszakoknak,
napoknak és éveknek. És teremtő a csillagokat
hasonlóképpen.

Teljes ragyogásában felkél most
a szertesugárzó Nap,
- vágyteli vőlegény,
büszke és örvendező óriás -
hogy megfussa pályáját.
Könnyed léptekkel, derűs csillogással
a Hold lopakodik át a csendes éjszakán.
A tágas égi térséget számtalan
fénylő aranycsillag díszíti már.
S Istennek fiai jelentik
a negyedik napot,
mennyei dallal
imígyen hirdetvén az Ő hatalmát:

Az egek beszélik el Isten dicsőségét.
s kezének műve
mutatkozik a mennyboltozaton.
A jövendő napnak beszéli el a nap,
s az eltűnő éj az elkövetkezőnek

Az egek beszélik el Isten dicsőségét,
s kezének műve
mutatkozik a mennyboltozaton
Az egész világon felhangzik a szó,
minden fülben ott cseng,
semminő nyelven sem idegen

Az egek beszélik el Isten dicsőségét,
s kezének műve
mutatkozik a mennyboltozaton
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Székely himnusz
  2009-05-31 11:39:44, vasárnap
 
  Székely himnusz

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
göröngyös úton sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba király a csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!

Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha;
Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha:

Keserves múltunk - évezredes balsoros,
Tatár s török dúlt, labanc rabigált.
Jussunk e honban, magyar-székelyföldön,
Szabad hazában élni boldogan."

Videó link:
Link

Ősi székely himnusz
"Hej, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben lágy kenyerem!

Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét
Jézus, áldd meg Erdély földjét!

Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttem, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.b"

 
 
0 komment , kategória:  Dal szövegek és videó  
Pünkösdi misék Erdélyben
  2009-05-31 11:35:06, vasárnap
 
  2009.05.29 Csikkarcfalvai erődtemplom

2009.05.30 Csiksomlyói kegytempéom

2009.05.31 Gyimesbükki kápolna

Minden misén elhangzott a:
Magyar Himnusz
Link

Székely himnusz Csiksomlyó
Link

Boldogasszony anyánk
Link

Csíksomlyói búcsu,Egy az Isten
Link

 
 
0 komment , kategória:  Erdély  
Újra több százezer zarándok...
  2009-05-31 10:38:01, vasárnap
 
  Újra több százezer zarándok népesíti be a Somlyóhegyet

2009.05.29. péntek 19:12 Duna TV
Budapestről reggel indult el a Székely Gyors nevű különvonat a Keleti Pályaudvarról.
Csíkszereda a hétvégére a magyarság lelki központjává válik. A szombati csíksomlyói búcsús zarándoklat résztvevői már a kegyhelyre, vagy annak közelébe érkeztek. A Duna Televízió mint minden évben, idén is több órás élő közvetítést ad Csíksomlyóról.




A világ minden részéből jönnek zarándokok Csíksomlyóra. Nagyon sokan fáradtságot nem ismerve gyalog érkeznek. Zarándokolni nagyon jó, egy ilyen út után az ember közelebb kerülhet önmagához, jobban tudja szolgálni közösségét - mondta Bencsik János, Tatabánya polgármestere, a Mariazell és Csíksomlyó közötti Mária út ötletgazdája. Ő csupán egy szakaszon kapcsolódott be, de három kollégája 40 napon át 920 km-t gyalogolt, hogy Budapestről Csíksomlyóra zarándokoljon.
Hogy a búcsús keresztalják zavartalanul haladhassanak CSíksomlyóra, ma estétől már lezárták a városban a kegytemplom felé vezető utakat. Az autóbuszok a vonatállomás közelében kialakított parkolókban állhatnak meg. Nagyon fontos, hogy a több km-nyi gyaloglást vállaló zarándokok hozzanak magukkal ivóvizet és esernyőt.
- Ma este csak a Duna Televízió közvetítő kocsija jön ki ide, a két Somlyóhegy közötti nyeregbe. De ezt a hatalmas teret holnap délelőtt, az ünnepi búcsúsmise idejére újra benépesíti a többszázezer zarándok.
Csíksomlyóra eközben már ezrével érkeznek a zarándokok, Budapestről reggel indult el a Székely Gyors nevű különvonat a Keleti Pályaudvarról.
A nagy érdeklődés miatt most 13 kocsiból állították össze a szerelvényt - 85O-en utazunk együtt. A nosztalgiavonat mozdonya ezúttal itthon is kap segítséget, nemcsak a nehéz gyimesi terepen. A Biharpüspöki - Nagyvárad - Kolozsvár - Dés - Déda útvonalon este kilenc óra tájban éri el a különvonat a Csíki-medencét, ahol a zarándokok megszállnak a holnapi búcsú előtt..

 
 
1 komment , kategória:  Erdély  
Több százan utaztak a Székely
  2009-05-31 10:32:28, vasárnap
 
  Több százan utaztak a Székely Gyorssal

2009.05.30. szombat 18:43 Duna TV
Sok zarándok érkezett Magyarországról a csíksomlyói búcsúba a Székely Gyors elnevezésű különvonattal.




A 850 utast Erdély-szerte üdvözölték, ahol a vonat áthaladt.
 
 
0 komment , kategória:  Erdély  
Csíksomlyói búcsú. A kegyhely
  2009-05-31 10:24:46, vasárnap
 
  Csíksomlyói búcsú. A kegyhely

A legdrágább kincs: a kegyszobor, Szűz Mária kegyszobra Csíksomlyó legértékesebb műkincse. Azt modják róla, hogy a világon a legnagyobb kegyszobor. Magassága a koronával együtt 2,27 méter. Hársfából van faragva, gipsszel és festékkel bevonva. Az idők folyamán volt újrafestve, amelyet mutat a lekopott helyeken a festékréteg. Századunkban már tiltva volt, ma is tilos bármilyen módosítás vagy festés a kegyszobron. Keletkezéséről nincs történelmi igazoló irat. Megsemmisült a tatárpusztítások alkalmával. Szakértői vizsgálat alapján próbálnak a tudósok véleményt alkotni eredetéről. Stílusából ítélve, közép-európai reneszánsz alkotás. Keletkezését az 1510-1520-as évekre teszik. (Dr. Balogh Jolán). Ebben a korban élt és működött, sőt faragászati iskolát tartott fenn Nagyszebenben és Brassóban Veit Stoss alkotóművész. Úgy ítélik, lehet, hogy az ő vagy növendékeinek a műve. De van egy közelebbi feltételezés is: megtörténhet, hogy a kegyszobor faragója egy csíksomlyói ferences tanító vagy növendék. Ti. Csíksomlyón a barátoknak volt faragó- és festőműhelye abban az időben. Később is fennállt ez az intézmény, amelyet akkori kifejezéssel képíróiskolának neveztek. Ezen elméletnek tartói arra hivatkoznak, hogy a Madonnának székely leány arca van. Fiatal lány-arc. Köztudott dolog, hogy a németországi templomok Mária-szobrai középkorú nőt ábrázolnak. Azt is sejtetik a kutatók, hogy semmiféle név vagy megjegyzés nincs a kegyszobron. Egy ferences testvértől kitellett, hogy alázatosságból nevét elhallgatta. Dr. Balogh Jolán műértő párhuzamot von abban a korban keletkezett, a csíki templomokban található Madonna-szobrok és -festmények stílusa között. Hasonlóság alapján állítja, hogy Csíkban kellett léteznie egy faragó-festő iskolának. A legvalószínűbb, Csíksomlyón. A moldvai csángómagyarok között is fennmaradt egy hagyomány, amely szerint a kegyszobor Bizáncból került volna Bákóba, onnan menekítették a török invázió elől Csíksomlyóra. Ez a legvalószínűtlenebb hagyomány. Ebben az esetben bizánci stílus jellemezné a szobrot. Arra hivatkoznak: azért járnak a moldvai csángók a pünkösdi búcsúra, mert tőlük került Somlyóra a kegyszobor. Valójában a somlyói ferencesek missziós tevékenységének a következménye a szorosabb kapcsolat a barátokkal. Hiszen a Moldva és a Szeret összefolyásánál, majd később Bákó városában kolostoruk volt a somlyói ferenceseknek, hosszú időn át. A XVII-XVIII. században, sőt azután is, rendszeresen átjártak a ferencesek a Kárpátokon, a csángó falvakba, lelkiekben való ellátásra, a hitben való megtartásra.

Már a III. században tagadni kezdték az eretnekek Szűz Mária istenanyaságát. A középkorban megismétlődött ez az eretnek tanítás. Különösképpen a bogumilok és a husziták körében. (Bálint Sándor: Sacra Hungaria, Szeged, 1943.) A katolikus alkotóművészek ebben a korban mintegy hitvallásnak szánták a Szűz Mária ilyen formán való ábrázolását: a Nap sugaraiba öltözött Istenanyát, karján a gyermek Jézussal, lába alatt a Hold, fején 12 csillagból koszorú. A Madonna lába alatt lévő hold képébe egy torz emberarc van mintázva. Azt mondják, hogy ez Áriusnak, a Szűz Mária istenanyasága tagadójának a képe. Még királynőként is ábrázolja alkotója: fején királynői koronával, jobb kezében jogarral. A kegyszobor, Mária és Jézus fején lévő koronákról megjegyezzük, hogy ezen eredeti koronákon kívül a XVIII. század végén, Batthyány Ignác erdélyi megyéspüspök ezüst koronákat készíttetett, és attól fogva legalább 150 éven át ezen ezüst koronák díszítették a Mária és Jézus fejét. Most a kolostor kincstárában őrzik az értékes ereklyéket. Megjegyezzük, hogy Batthyány Ignác püspököt az indította a fenti jótéteményre, hogy kérésére, a Szűzanya közbenjárására meggyógyult fájós lába. A fogadalmi emlékek tábláján a nagy ezüst lábforma a nagy püspök adománya, gyógyulásának emlékére. Ugyancsak Batthyány püspök az, aki a somlyói barátok kérésére alapos vizsgálatot rendelt el a Szűz Anya kegyhelyén történt csodákról, csodás gyógyulásokról (1798-ban) és Csudákkal jeleskedő segítő Mária címet adta a kegyszobornak. (P. Boros Fortunát OFM: Csíksomlyó, a Kegyhely című könyve, 64. oldal.) Még igen sok csodás esemény és imameghallgatás van leírva az említett könyvben, amit nem kívánunk mind felsorolni. Néhány jellemző csodát, imameghallgatást vagy éppen legendás eseményt mégis megemlítünk. Valamikor a XVI-XVII. században a Szűzanya fején lévő koronát kétfelől két angyal tartotta kezében, a fejtől kb. 20-25 cm magasan. Amikor az angyalok ráengedték a kegyszobor fejére a koronát, valami katasztrófa fenyegette a kolostor lakóit vagy a népet. Ez be is következett. - Amikor a hívek úgy látták, hogy szomorú Madonna arca, ugyancsak valami vészt vagy háborút jelzett. Az 1626-os években egy jezsuita misszionárius Somlyóra jött, és itt beszélték a népek, mi történt a közelmúltban: Szentmise közben fehér ködgomolyag jött ki a sekrestyéből, körözött a kegyszobor fölött és néhány kör után a templomban lévő hívek fölé szállt és ott eloszlott. Természetesen, a hívek nagyon megrémültek. Az nincs följegyezve, hogy mit jelentett ez a látvány. - 1746. december 26-án és 1747. január 8-án - mindkét esetben ugyanaz a jelenet történt. A szentmise alatt a Szűzanya karján lévő kis Jézus kezében fellángolt a toll-díszvirág. Sokáig lángolt és azután kialudt. A hívek azt hitték, hogy a gyertyától meggyúlt a kegyszobor. A jelenet után megvizsgálták, de a kis Jézus kezében lévő toll-díszvirágon vagy a kezén a perzselésnek még nyomait sem találták. Ezt az eseményt hivatalos kivizsgálás követte az egyház részéről, a plébános, a gondnok és több szemtanú bizonyításával. (Losteiner: Chronologia 556. p.) Az 1661-es tatár-török pusztítás alkalmával a kegyszobrot nem sikerült elrejteni, amit bizonyít a következő legendás történet: a tatár pusztítók behatolva a kolostor falai mögé, felgyújtották a templomot és a vele egy födél alatt lévő kolostort. A kolostor udvarába menekült népet halomra gyilkolták. Csak az erőseket kímélték meg, akiket rabságba hurcoltak. A templomban elrejtőzött nép a kegyszoborhoz menekült, és könyörgött a szent Szűzhöz, hogy védje meg őket. A tatár vezér látta, hogyan bújnak a kegyszoborhoz az emberek, gondolta, hogy ez a szobor valami nagy kincs lehet. Elhatározta elszállítását. De amikor szekérre tetette, négy, hat, de nyolc ökör sem tudta megmozdítani a szekeret. Akkor ledobatta a szobrot és kardjával hozzávágott. (A kegyszobor nyakán és homlokán most is látható a vágás és karcolás helye.) A tatár vezérnek karja megbénult, és erre megrémülve, elmenekült. Tehát a kegyszobor a felgyújtott templomban volt. Tűznek vagy füstnek nyoma sincs rajta. Hát ez nem nagy csoda? Rendkívül sok csoda és imameghallgatás történt századokon át, a kegyszobor előtt bizalommal elmondott kérés hatására. Beteg, reményvesztett, súlyos problémákkal küszködő emberek nyertek vigasztalást és gyógyulást testi-lelki sebeikből. Ennek emlékét hirdeti a fogadalmi tárgyak táblája a nagy oltár fölött. Lent pedig, 1945-től napjainkig, a márványtáblák tömkelege. Mind megannyi bizonyítéka, hogy mindenki, aki hittel és bizalommal kéri a Boldogságos Szűz Mária segítségét, meghallgatásra talál. Ebben van a kegyhely csodálatos varázsa.

Különös szokások
A hívek a búcsújáró helyről szentelményeket szoktak magukkal vinni: önmaguknak oltalmazó emlékeztetésül, az otthoniaknak pedig búcsúfiául, kegyelmi ajándékul. A szegedi búcsúsok induláskor Máriaradnán zöld ágat törnek és visznek kezükben, ami azt jelképezi, hogy lelkük mintegy kivirágzott kegyelemben, a búcsújárás alkalmával. Ugyanezt elmondhatjuk a csíksomlyói búcsúsokról is: a zarándokok nyírfaágat visznek magukkal. Kezükben, csomagjukon, tarisznyájukon, újabban a személygépkocsit, sőt az autóbuszt is, amelyen utaznak, zöld nyírfaággal díszítik föl. Honnan ez az ősi szokás, hogy éppen nyírfagallyakkal díszítenek? Mi ezt a valószínű magyarázatot adjuk, amire a mai búcsús már nem is gondol: bizonyára 1567-ben a hargitai győzelem után, a hegyről való levonuláskor és a Somlyóra való fölmenetelkor éppen zöld nyírfaágakkal díszítették győzelmi lobogóikat. Mert május végén a nyírfa zöldell a legszebben. Aztán van egy népi hagyomány: a búcsúról hazavitt nyírfaágat beteszik a ,,belső szobába", míg csak el nem hervad. Megszámlálják, hány levele van, és a családnak naponta annyi üdvözlégyet kell elmondania, ahány levél van az ágakon. Ezt az imát Szűz Mária tiszteletére, a család egészségéért, boldogságáért kell felajánlani. Amikor egy levél elhervad az ágról, megszűnik az imakötelezettség.
A búcsúfia rendszerint szentkép vagy éppen a kegykép másolata, olvasó, érem vagy valamely műtárgy, mely a búcsúra emlékeztet. Ezeket a búcsúsok megszenteltetik pappal, majd a kegyszoborhoz érintik. Az a bensőséges hiedelem vezérli őket, hogy a kegykép csodatevő hatásából, segítő erejéből valami a búcsúfiába besugárzik. Ezen kegytárgyakat otthon elteszik vagy szeretteiknek adományozzák. Az a tudat él lelkükben, hogy a somlyói segítő Mária velük van kegyelmével, áldásával. A gyerekeknek szánt búcsúfia közül a mézeskalács a legjellegzetesebb. A mézeskalács valamikor kultikus eledel, vagyis szentelmény volt. Megették, hogy mintegy megszentelődjenek ezen eledel által. Erre utal az a mézeskalácsosok között élő hagyomány, hogy ezt a mesterséget a barátok találták ki. (Bálint S: Sacra Hung. 178-179. o.)

 
 
1 komment , kategória:  Erdély  
Pünkösdi búcsú - 2009
  2009-05-31 10:15:35, vasárnap
 
  Pünkösdi búcsú - 2009

1000 éves az Erdélyi Egyházmegye és 800 éves a Ferences Rend
Assisi szent Ferenc a 13. században konfliktusokkal teli társadalomban élt: a felkelések, a forradalmak, és a keresztes hadjáratok világában. Végrendeletében mégis azt írja, hogy egész életében a békességet kereste. Ha valakivel találkozott mindig így köszöntötte: Az Úr adjon neked békét! Áldás és békesség! Ez a ferences köszöntés. Békét kívánnak az embereknek, hogy Istentől áldottak legyenek. A Ferences Rend immáron nyolcszáz éven keresztül erre kötelezte el magát. 1209-ben Ferencnek az Úrtól kapott karizmáját a pápa úr, III. Ince megerősítette, vagyis a rend legelső reguláját szóban jóváhagyta. Itt, Csíksomlyón, a Székelyföld szívében, az ezer éves erdélyi főegyházmegyében, közel hatszáz éve Isten áldását kérve ezt a békét szolgálják Szent Ferenc fiai.
Ezt tették az olyan kiemelkedő ferences személyiségek mint Domokos Kázmér püspök egyházszervező tevékenységével, Kájoni János a nyomda alapításával, könyvek szerkesztésével, nyomtatásával, Simon Jukundián a tanítóképző alapításával, de minden egyes testvér a hétköznapi imádságos életével. Csíksomlyó életében az évszázadokon átvonuló egyik legfontosabb esemény a Csíksomlyói Pünkösdszombati Nagybúcsú, amely oly sok ember szívében fakasztott áldást és békességet.
A pünkösdi nagybúcsú már nemcsak az erdélyieké, hanem az egész nemzeté és mindazoké, akik az igazi békét keresik, s szent Ferenchez hasonlóan kérik Istent: tégy engem békéd eszközévé.
Ez a béke elsősorban nem a fegyverszünetek, békeszerződések békéje, hanem az egész szívet átjáró belső béke. Szent Ferenc egyszer így szólt testvéreihez: ,,Amikor szavaitokkal békét hirdettek, szívetekben is legyen béke." Mert csak az tud másokat visszavezetni a békességre, akinek béke lakik a szívében. Népünknek nagy szüksége lenne igazi békességszerzőkre, hogy áldott legyen, s ezt az áldott állapotát jövőbe vetett reménnyel hordozza.
 
 
0 komment , kategória:  Pünkösd  
     2/19 oldal   Bejegyzések száma: 182 
2009.04 2009. Május 2009.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 182 db bejegyzés
e év: 1528 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1015
  • e Hét: 6706
  • e Hónap: 27389
  • e Év: 230302
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.