|
 2/32 oldal 
|
Bejegyzések száma: 315
|
|
|
|
|
|
2009-09-29 21:34:21, kedd
|
| |
| |
Zsidóké lehet a kanadai nagykövetség épülete is
2009.09.27.-20:35:32
A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványé lesz a volt kanadai nagykövetség épülete, ha az Országgyűlés megszavazza a jövő évi költségvetést megalapozó jogszabálycsomagot.
A civil szervezet eladhatja a Budakeszi úton álló értékes ingatlant, de ha öt éven belül válik meg tőle, az érte kapott összeg felét be kell fizetnie az államkasszába.
Pénteken számoltunk be arról, hogy a Mazsök ügyvezető igazgatója 1,1 milliós prémiumot kapott egy több száz milliós ingatlaneladás után.
(hírTV)
http://www.kormanyvalto.hu/index.asp?inc=blognezet&id=13499
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-09-29 21:19:22, kedd
|
| |
| |
Izraeli katonák elismerik: anyákat, gyerekeket és idős asszonyokat lőttek le önkényesen!
2009. szeptember 29. 09:34:16
Az izraeli hadsereg háborús bűnei a Gázai övezet rosszabbak, mint ahogy ezt eddig gondoltuk. Most először szólalnak meg azok az izraeli katonák, akik sok civil meggyilkolásában vettek részt aktívan. Nem egyszer hidegvérű gyilkosságokról számolnak be. Az Izraelt kritizáló, illetve a Gázai-háborúban a védtelen civilek meggyilkolásáról szóló cikkeim miatt az Izrael-barátok sokféle módon támadtak és sokszor »Hamas-szimpatizánsnak« bélyegeztek. De most az izraeli katonák jelentései is bizonyítják a háborús bűnöket, amit ők, ott elkövettek.
A három hetes izraeli katonai támadás alkalmával a Gázai-Övezetben a palesztin Emberi Jogi Szervezet PCHR szerint 1.434 palesztint öltek meg, és további 5.303 személyt sebesítettek meg, a halálos áldozatok között 960 civil személy van, amiből 437 gyerek. Az izraeli kormány természetesen tagadja ezeket a vádakat, hogy palástolja háborús bűneit. Ez most egyre nehezebb lesz, mivel most először szólalnak meg izraeli harci pilóták és gyalogos katonák, akik sok civil meggyilkolásában vettek részt aktívan.
Védtelen civilek önkényes megölése
Az izraeli katonák bebizonyították, hogy védtelen palesztin civileket öltek meg önkényesen a három hetes Gázai háborúban. Ez ellentétben áll az Izraeli Katonai Minisztérium hivatalos verziójával, ami állandóan azt hangsúlyozza, hogy a csapatok morálisan kifogástalanul viselkedtek. Ez igaz is, ha a morált a Talmud szerint mérik. - szerk. De, mint ahogyan megszokhattuk, a valóság teljesen más, mint a katonai parancsnokok szelíd verziója, amit a nyilvánosságnak és a médiának, a katonai műveletek alatt és azok után, bemutattak.
Danny Samir, az Izchak Rabin Katonai Akadémia vezetője az Izrael Rádiónak adott interjúban azt mondta: »Az izraeli katonák arról beszéltek, hogy alaptalanul tüzet nyitottak a palesztin civilekre. Ezenkívül a tulajdon szándékos szétrombolásáról is szóltak.«
Az izraeli Haaretz újság is írt a az izraeli katonáknak a parancsnokaik elleni szemrehányásairól és már most az elkendőzés veszélyére figyelmeztetett. Mivel ezek a »piszkos titkok« megnehezítenék, hogy az ügyet »palesztin propagandaként« egy legyintéssel elintézzék.
»Mindenkit meg kell ölni!«
Az izraeli hivatalos jelentések romba dőlnek, amikor a terroristaállam saját parancsnokai ismerik el a háborús bűnöket. Egy parancsnok szerint az egyik eset így történt: egy anyának a két gyerekével megparancsolták, hogy hagyja el a házát és jobbra távozzon. De mivel az anya ezt nem értette meg, kint balra indult el, hát lelőtték.
Egy másik parancsnok azt jelentette, hogy egy idős palesztint lőttek le, mivel az izraeli állástól 100 méterre az utcára ment. A szavai szerint ez egy »hidegvérű gyilkosság« volt.
A Deutsche Welle nevű újság így írt: »Egy egységparancsnok azt magyarázta, hogy a parancsnoksága alatt lévő katonák a palesztinok életét nagyon jelentéktelennek érzik, a bajtársaikéval összehasonlítva. A házak megrohamozásakor, amikben civilek tartózkodtak, a katonák sokszor vaktában és figyelmeztetés nélkül lövöldöztek.
›Az elöljáró azt mondta, hogy ez rendben van, mivel mindenki, aki ott van egy terrorista‹, így beszélte el a katonák egyike. ›Nem értettem - hogy hová menekülhettek volna ?‹ A többi katona azt mondta neki, mindenkit meg kell ölni, »mert Gázában mindenki terrorista«. A palesztinok megvetése abban is tükröződik, hogy a katonák ›halál az arabokra‹ mondatot a falakra mázolták és családi képeket köptek le, - így állt egy további jelentésben.«
A Haaretz-ban ez állt: Egy katona azt mondta, »nem tudom, hogy kell ezt leírnom ..., a palesztinok élete, azt mondhatja az ember, hogy sokkal de sokkal kevesebb értékű, mint a mi katonánk élete.«
Egy másik Squad Leader (szakaszparancsnok) az izraeli bevetés szabad szabályait így írja le:
Figyelmeztetés nélkül hatoltak be a katonák a házakba és tüzet nyitottak. A Gáza központjában a bevetésről így írt: »Ott mindenkit meg kellett ölnünk.«
Ebben lelték örömüket
Más izraeli parancsnokok azt jelentették, hogy sok katona szándékosan a palesztin családok tulajdonát rongálta meg, »mert ebben örömüket lelték. Annyiszor elmondhatjuk, ahányszor akarjuk, hogy az izraeli hadsereg erkölcsileg erősebb, de a harctéren ez egyszerűen nem így van.«
»A katonáknak nincs okuk a hazugságra«, ezt írta Haaretz. »Ezt élték át a katonák Gázában a bevetésük alkalmával. Ez egy nyugtalanító egybeesésben van a hadsereg más területeinek a kijelentésével is. Az izraeli katonaság egy nagy szívességet tesz, ha a saját katonáinak a kijelentéseit komolyan veszi, mivel eddig csak a palesztin szemtanúk vagy az ›ellenséges‹ sajtó kijelentéseit lehetett hallani. De ha a katonák maguk mondják? Ez az első kézből való bizonyítás.«
A vezérkar tisztjei azt mondják, hogy az esetekre nem lehet megfelelő magyarázat. A Haaretz mégis feltételezi, hogy nem is akarják tudni, hogy, azok akik a félelmetes titkokat kifecsegik, maguk is a harci egységekben voltak.
»A világ legerkölcsösebb hadserege«
Az izraeli hadseregen belül az ilyen esetek nem újak, a hat-napos-háború után is voltak már ilyen viták a katonák hiányos erkölcsi viselkedéséről, az első és a második libanoni háborúban is, ami az Intifada alatt a legújabb gázai háborúig állandóan erősödött.
Az izraeli parancsnokok és a katonák kijelentéseit a hadsereg vezérkarának adták át. Egy katonai szóvivő bejelentette, hogy a várakozásoknak megfelelően a katonák nyilatkozatait ki fogják vizsgálni, és ha megalapozottnak bizonyul, amit mondtak, egy vizsgálatot fognak indítani. A hadügyminiszter, Ehud Barak már előre védelme alá vette az izraeli katonákat. Azt mondta, hogy az izraeli katonaság »világ legerkölcsösebb hadserege«, de az eseteket ki fogják vizsgálni.
Forrás: Szentkorona Rádió
http://www.nemenyi.org/default.asp?SID=5&Cal=&AID=0&Direkt=Izraeli_ka tonak_elismerik_anyakat__gyerekeket_es_idos_asszonyokat_lottek_le_onkenyesen_6093 0 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-09-29 21:12:13, kedd
|
| |
| |
EU-S PÉNZEK ELCSALÁSA? NA ÉS?
2009. szeptember 21. 14:23:17
Az Állami Számvevőszék az európai uniós támogatások 2008. évi felhasználásának ellenőrzéséről írt visszásságaival lapunk a múlt héten címoldalán foglalkozott.
Ennek nyomán feltettük a kérdést az Európai Bizottságnak, vajon a 181 oldalas ÁSZ dokumentum nyomán végre hajlandóaknak mutatkoznak-e vizsgálatot indítani.
Azt is megkérdeztük, hogy miként egyeztethető össze az ÁSZ-jelentésnek az uniós források lehívásában mutatott gyenge magyar kormányteljesítmény Danuta Hübner volt regionális uniós biztos korábbi állításaival, amelyek szerint a Bajnai-kormány élen jár az uniós pénzek felhasználásában?
Megkérdeztük, hogy az OLAF, az Európai Bizottság csalás ellenes szervezete a korábbiakhoz hasonlóan most is néma és tétlen marad-e?
Kérdésünkre Maximilian Strotmann, az Európai Bizottság csalás elleni ügyekben illetékes szóvivője azzal felelt, hogy kérdéseinket elküldte a regionális politikáért felelős kollégáknak, hogy vizsgálják meg, a jelentésben vannak-e olyan elemek, amelyek az esetleges csalás gyanúját kelthetik.
A szóvivő hozzátette: ,,remélem, a magyar hatóságok már most folytatnak vizsgálatot (legyen szabad emlékeztetni, hogy a nemzeti hatóságok közvetlen felelőssége az uniós támogatások kezelésében tapasztalt rendellenességek - beleértve a pénzszerzésre irányuló csalások - vizsgálata), esetlegesen az OLAF-fal karöltve."
2007-ben lapunk hasonló kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz és külön az OLAF-hoz is.
Vizsgálatra azóta sem került sor.
Lovas István
Brüsszel
Forrás: Magyar Nemzet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-09-29 21:07:46, kedd
|
| |
| |
CIONISTA MATEMATIKA - AZ MTI SZÁMOL
2009. szeptember 26. 02:26:52
+ 18
,,A 27 EU-tagállam többsége, köztük Magyarország küldöttsége tüntetőleg kivonult szerdán az iráni elnök beszéde alatt az ENSZ közgyűlés ülésszakának vitájáról - tájékoztatta az MTI-t Bródi Gábor ENSZ-nagykövet".
Az MTI cionista fővezérének, Vince Mátyásnak a szája íze szerint fogalmazott 30 soros tudósításból 8 sor szólt arról, hogy végül is mit mondott Ahmanidezsád. A többi köret és ködösítés.
Vincéék megágyaztak a kínos beszédnek. Azért kínos és azért szükséges a körítés, megágyazás és elhallgatás, mert ha azt valaki elolvassa, azt mondja: ,,igaza van".
A tudósításban így volt ,,felmelegített zsidó összeesküvés" és sok egyéb baromság.
De most kivételesen ne ezzel foglalkozzunk.
Hanem a matematikával.
27-nek mennyi a többsége?
14.
Márpedig a brit, a francia, a német, az olasz, a dán és a magyar küldöttség hagyta el az üléstermet. A többi nem uniós vagy nem európai ország küldöttsége volt.
Azaz összesen hat tagország delegációja a 27-ből. 21 a helyén maradt.
Ez többség?
Egy lófaszt, Vince.
Academicus
http://www.nemenyi.org/default.asp?SID=0&Cal=&AID=0&Direkt=CIONISTA_M ATEMATIKA_8211_AZ_MTI_SZAMOL_60828 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-09-29 20:56:26, kedd
|
| |
| |
2009-09-29. 16:41
Nem érzékelhető "válság" a minisztériumok házon belüli osztogatásában
A jogszabályban előírtnál magasabb jutalomkerettel tervezte meg hat minisztérium a jövő évi költségvetését. Köztük van a költségvetés összeállításáért felelős Pénzügyminisztérium is - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből.
Az ÁSZ hivatkozik az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletre, amely a jutalomkeret felső határát az éves bérköltség 8 százalékban határozza meg. A jogszabályi plafontól a kormány engedélyével lehet eltérni. Azt nem tudni, hogy a földművelésügyi, a környezetvédelmi, a külügyi, az egészségügyi, a pénzügyi és a szociális tárca megkapta-e a jóváhagyást. Az említett minisztériumok 8-12 százalékos jutalomkerettel állították össze a 2010-es költségvetésüket. A legmagasabb prémiumra az energiaügyi tárca felügyelete alá tartozó Magyar Energia Hivatal dolgozói számíthatnak. A hivatal az éves bérkeret 20 százalékát fordítaná jutalmazásra.
Jutalomeső: ahol nincsen válság
A válság ellenére jár a jutalom a minisztereknek és az államtitkároknak - Draskovics Tibor nem tartja aggályosnak, hogy a megszorítások közepén tavaly 58 millió forintot osztottak ki a tárcavezetőknek és helyetteseiknek jubileumi juttatás címén.
A tárcáknál dolgozóknak eddig sem kellet összehúzniuk a nadrágszíjat. Már korábban fény derült arra, hogy legalább egymilliárd forintnyi, törvényben nem garantált étkezési jegyet, üdülési csekket és ajándékutalványt osztott szét nyolc minisztérium a munkatársainak a válság kitörése óta.
(HírTV)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-09-29 20:52:12, kedd
|
| |
| |
Ma ötvennyolc éve robbantották fel a kommunisták a Regnum Marianum templomot
forrás: tortenelemportal.hu
2009. szeptember 23. 04:25
1951. szeptember 23-a szomorú dátum a keresztény magyar állam történetében. Az 1931-ben, Serédi Jusztinián által felszentelt templomot ezen a napon robbantotta fel a kommunista hatalom, majd ezt követően minden arra utaló nyomot, hogy azon a helyen valamikor templom állt, a legnagyobb gondossággal eltüntetett.
A Regnum Marianum templom az 1930-as években
A templomot, amelynek teljes neve Magna Domina Hungarorum a Shovy Lajos plébános által vezetett Magyarok Nagyasszonya plébánia kezdte el építeni, amikor 1921-ben Templomépítő Bizottságot alapított — elsősorban Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök javaslatára — a Tanácsköztársaság bukása feletti öröm kifejezőjeként. A templomépítők hatalmas lelkesedése még az 1929-ben kitörő gazdasági világválság ideje alatt is töretlen maradt, megalkuvást nem tűrő erőfeszítésüknek és gróf Mailáth Gusztáv támogatásának köszönhetően a templom 1931-ben Serédi Jusztinián hercegprímás közreműködésével felszentelésre kerülhetett. Az így elkészült kupolás templom küllemét tekintve a jeruzsálemi Szent Sír templomot idézte, tornyát pedig a Szent Korona másolata díszítette. A templom felépítésének gondolatával kapcsolatos, Prohászka-féle eredeti indíttatás az alapító okiratban is kifejezésre jut:
“Emeljük e templomot, hogy maradandóan emlékeztessen mindenkit a vörös rémuralom borzalmaira, melyeket ránk zúdított egyházunkról és hazánkról megfeledkezett hűtlenség, önzés és gyűlölködés. Emeljük e templomot, hogy a megcsonkítás és anyagi romlás közepette fennen hirdesse és szolgálja az ezer éves integer-Magyarország, a történelmi Regnum Marianum gondolatát."
1951-ben, egy évvel a szerzetesrendek feloszlatása után Rákosi Mátyás parancsára a templomot aláaknázták, és szeptember 23-án felrobbantották. A tettet az emberek a templom köré vont élőlánccal akarták megakadályozni, de a kommunista hatalom pribékjei brutális kegyetlenséggel oszlatták fel a tüntetőket.
A Regnum Marianum helyére épített és aztán '56-ban ledöntött Sztálin-szobor
A Regnum Marianum helyére épített és aztán '56-ban ledöntött Sztálin-szobor
Még abban az évben, a templom romjait gyorsan eltakarítva kezdték el építeni annak helyén azt a Sztálin-szobrot, amelyet 1956. október 23-a estéjén a forradalmi tömeg nemes egyszerűséggel ledöntött. A Kádár-rendszer idején, egészen pontosan 1969-ben — a Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulóján — ezen a helyen avatták fel a tanácsköztársasági emlékművet, amely azután az 1990-es évek elején került eltávolításra. A templom helyét azóta óta egy fakereszt jelzi, amelyet felállítása óta többször megrongáltak, 2000 novemberében le is döntötték.
a Regnum Marianum templom talapzatára állított kereszt
A templom és a plébánia jogutódjaként épült fel, illetve alakult meg Zuglóban a Zoborhegy téri Regnum Marianum templom és közösségi ház, ahol a regnumos szellemiségnek megfelelően mind a mai napig kiemelt hangsúlyt kap a fiatalokkal és közösségeikkel való foglalkozás, Hajnal György atya irányításával. A Zoborhegy téri új templom építésének megkezdésekor, három méter mélyről Hajnal atya ásatta ki és szállítatta az új plébánia kertjébe a városligeti templom néhány tartóelemét, mementóul. A rendszerváltás óta többen igyekeztek hangot adni azon szándékuknak, hogy kezdeményezzék a Regnum Marianum újbóli felépítését, de kísérleteik mindez idáig kudarcba fulladtak. A kilencvenes évek közepén több ezer aláírás gyűlt össze Keglevich István katolikus pap vezetésével, majd 2006-2007-ben az előbb már említett Hajnal György zuglói kanonok jelentetett meg egy hosszabb cikksorozatot, amelyben vázolta ezirányú elképzeléseit.
http://tortenelemportal.hu/2009/09/ma-otvennyolc-eve-dontottek-le-a-kommunistak-a -regnum-marianum-templomot/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-09-29 20:47:41, kedd
|
| |
| |
Hetvenhét évvel ezelőtt lett Gömbös Gyula Magyarország miniszterelnöke
forrás: tortenelemportal.hu
2009. szeptember 29. 07:25
Ma hetvenhét éve, hogy 1932. szeptember 29-én Horthy Miklós kormányzó Gömbös Gyulát nevezte ki Magyarország miniszerelnökévé. A “három gróf" (Teleki, Bethlen, Károlyi) kormánya után a murgai evangélikus tanító fiának miniszterelnöksége nem egyszerűen kormányváltozást jelentett. Gömbös Gyula miniszerelnöki megbízásával a rendszeren belül alapvető eltolódás vette kezdetét a konzervatív-liberális bethleni szisztémához képest. Alakja a tekintélyelvű, modernizációra törekvő jobboldali radikalizmus hatalomra kerülését jelképezte.
Gömbös Gyula portréja
Gömbös Gyula portréja
Gömbös Gyula 1886. december 26-án született a Tolna vármegyei Murgán evangélikus tanítói családban. Édesapja idősebb Gömbös Gyula, a falu elemi iskolájának evangélikus vallású tanítója. Tanulmányait a pécsi hadapródiskolában folytatta, ahol 1905-ben tisztté avatták, majd a zágrábi 25. honvédezredben szolgált. 1911-től Budapesten felsőbb tiszti tanfolyamot, 1912 és 1914 között a bécsi Hadiiskolát végezte el. A XIII. (zágrábi) hadtest vezérkari osztályára került, az I. világháborúban a szerbiai fronton, majd a Kárpátokban harcolt.Egyike volt azon keveseknek, akik még az őszirózsás forradalom után is kísérletet tettek megmenteni történelmi magyar területeket; ezen lépések egyike vezetett a MOVE megalakulásához 1919. január 19-én, a Gólyavárban. 1924-ben néhány elvbarátjával (például Eckhardt Tibor, Bajcsy-Zsilinszky Endre) együtt kilépett az Egységes Pártból és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot, mely ezután a kormánypárt jobboldali ellenzékeként volt jelen a Nemzetgyűlésben. 1928-tól kezdődően — a Fajvédő Párt általa történő feloszlatása után — ismét belép az EP-be. A honvédelmi államtitkári és a hadügyminiszter posztok betöltése, valamint Bethlen és Károlyi bukása után a határozott programmal fellépő Gömböst nevezte ki Horthy hazánk miniszterelnökévé, ezen tisztségét pedig egészen 1936-os haláláig töltötte be.
A magyar parlamentáris gyakorlatban szokatlan módon Gömbös kormányprogramját — precíz katonaként — írásban és pontokba foglalva hozta a nagy nyilvánosság tudtára. A 95 pontból álló ún. Nemzeti Munkaterv mindenki számára érthető volt és vonzereje éppen abban állhatott, hogy a kormány működése közben bárki számon kérhette annak elmaradását. Az anyagot Gömbös és közvetlen baráti köre dolgozta ki, számos propagandisztikus elemet tartalmazott ugyan, de legalább “program" volt. Fő célként “az öncélú nemzeti állam" létrehozását és a társadalmi jólét megteremtését tűzte ki, ami a külpolitikában revíziót, a belpolitikában pedig korporatív — az osztályellentéteket feloldó — antikapitalizmust jelentett. Ennek érdekében erős kormányzatot, az állam intézményeinek racionalizálását, titkos választásokat, új típusú gazdaság- és kultúrpolitikát, hitelt, illetményrendezést, munkaalkalmat, földreformot, illetőleg szociális gondoskodást ígért.
Miniszterelnökségének első két évében Gömbös jelentős politikai sikereket ért el. “Bizalomerősítő" lépései között már a hatalomra kerülését követő héten megszüntette a statáriumot. Felismerte ugyanis, hogy a rendszert nem fenyegetik olyan tömegmozgalmak vagy szervezkedések, amelyekkel szemben indokolt lenne a rögtönbíráskodás fenntartása. Gömbös kormánya valóban komolyan vette a gazdavédelmet. 1933-ban hozott rendelkezései enyhítettek a birtokos parasztság adóterhein. A gazdasági sikerekhez kétségkívül hozzájárultak bizonyos nemzetközi gazdaságpolitikai fejlemények is, így pl. a háború után kiszabott jóvátételi fizetések elengedése vagy a felvett kölcsönök fizetési kötelezettségének a mérséklése. A külpolitikai sikerek és a nyomukban járó kereskedelmi szerződések 1934-re konszolidálták a Gömbös-kormány belpolitikai helyzetét.
Az osztrák, olasz és német piac megnyílása segített a magyar gazdaságnak kilábalnia a válságból. Ennek kézzelfogható eredményei voltak a megindult beruházások, a kommunális és szociális fejlődés, a lakosság életkörülményeinek javulása. A külpolitikai sikerek pedig részben enyhítették a trianoni kudarcélményt. Miután Gömbös helyzete konszolidálódott, hozzálátott a kezdettől fogva tervezett szerkezetváltás megvalósításához, a konzervatív-liberális bethleni szisztéma helyett egy új, keresztény-nemzeti tekintélyuralmi állam létrehozására törekedett. Ezt azonban sem Horthy, sem a hagyományos vezetőréteg nem támogatta.
Ennek következtében 1936 elején Gömbös Gyula menesztése eldöntött tény volt. Ezt Horthy csak a miniszterelnök halálos betegségére tekintettel halogatta. Vesebetegsége végül 1936. október 6-án végzett vele, amikor Münchenben tartózkodott gyógykezelésen.
http://tortenelemportal.hu/2009/09/hetvenhet-evvel-ezelott-lett-gombos-gyula-magy arorszag-miniszterelnoke/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-09-29 20:43:58, kedd
|
| |
| |
Bella Árpád: A hitelesség a legfontosabb, a hazugság a parlamenti pártok velejárója
2009/09/28
Szeptember 26-án volt négy esztendeje annak, hogy Románia a magyar (-nak nevezett) országgyűlés jóvoltából is csatlakozhatott az EU-hoz. Ha lett volna magyar vétó, vagyis ez a több pártinak titulált, valójában egypárti parlament nem szavazza meg a - máig is, a Tisza vonaláig terjeszkedni szándékozó - románok EU-klubba való felvételét, akkor most teljesen más alapokra helyezve beszélhetnénk Székelyország és az erdélyi magyarság helyzetéről. Sajnos akkor nem ez történt.
2005. szeptember 26-án valamennyi parlamenti párt jóváhagyta a románok csatlakozási szándékát, kihajítva az ablakon azt a történelmi lehetőséget, amely Trianon óta nem adatott meg a magyarság történelmében, vagyis kényszeríthettük volna a románokat az erélyi magyarság helyzetében történő pozitív irányú változásokra, illetve Székelyföld autonómiájának megteremtésére. Nagyon sokan bíztak a Fidesz vétójában, hiszen egy évvel korábban Tusnádfürdőn Orbán Viktor így nyilatkozott:
“Ami az autonómiát illeti, meggyőződésem szerint ez lesz a romániai demokrácia igazi fokmérője. Ha egy országban az ott élő közösség autonómiát akar, de ezt megtagadják tőle, ez az állam nem épített ki olyan minőségű demokráciát, amely az Európai Unióban egyébként a tagság előfeltétele. Szeretném nagyon egyértelműen megfogalmazni a véleményemet: ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia szerintem nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba, és ez a vélemény valószínűleg nem csak magyar vélemény, hanem minden olyan ország véleménye lesz, ahol egyébként természetesnek veszik az autonómiát. Ezért arra kérek mindenkit, hogy mélyen érezzük át annak a történelmi felelősségét, hogy a következő tizenöt-húsz évben valószínűleg nem jön vissza olyan kedvező nemzetközi csillagállás az autonómia ügyében, mint amilyen Románia európai uniós taggá válásának pillanata. Most lehet kellő súllyal, most lehet kellő nemzetközi megértéssel és szimpátiával porondra lépni az autonómia érdekében. Attól tartok, hogy néhány év múlva már nem lehet. Azt hiszem, hogy aki most nem az autonómiát állítja minden más kérdést meghaladóan az itteni politikai célkitűzések középpontjába, az valószínűleg történelmi hibát vét, és egy olyan esélyt mulaszt el, amely nem tér vissza. Nem tudjuk, hogy így van-e, de valószínű, hogy nem tévedünk nagyot".
(Tusnádfürdő, 2004. 07. 24.)
A Fidesz parlamenti képviselői, beleértve Orbán Viktort is ezek szerint szándékosan ,,történelmi hibát", vétettek és csípőből megszavazták Románia EU-s tagságát. Magyarázni a magyarázhatatlant, na ehhez kell ám nagy ,,zsenialitás". A Fidesz különböző rendű és rangú vezetőiben azonban nagyon is benne van ez a fajta magasztos tudás, hiszen nem sokkal a galád nemzetárulásuk után Németh Zsolt így indokolta pártjának tettét:
,,Nem értettünk egyet a ratifikáció időzítésével, de igennel szavaztunk, mert úgy látjuk, Románia uniós csatlakozása közelebb visz a magyar nemzeti célokhoz... Románia csatlakozása után új feltételek között, megújult erővel lehet fellépni az autonómia ügyében... az esetleges tartózkodás is gyenge nemnek számított volna, mely mind belpolitikai, mind külpolitikai síkon hátrányos lett volna. Ráadásul a Fidesz semmiképpen sem tudta volna befolyásolni a szavazás végkimenetelét."
Forrás: Helyilapok.hu
Az lehet, hogy a szavazás végkimenetelét nem tudta volna befolyásolni a Fidesz, de legalább a szavazói előtt bizonyíthatta volna gerincességét. Nem tette, amivel óriási csalódást okozott a gúnyhatáron túl élő magyarságnak is. Persze joggal merül fel a kérdés, hogy vajon mi motiválta a valóságban az álellenzéki pártot, az igen szavazat mellett? Németh Zsolt akkori magyarázkodása nagyon gyenge és mindenképpen szánalmas is. A valóságban inkább az EU-nak történő ismételt megfelelés, a szalonképesség bizonyítása Brüsszel részére lehetett az ok, illetve még az, hogy az EU urai csak biztosra akarnak menni, vagyis a keleti piacok bővítésének megvalósítását, a tartományok csatlakoztatását, az új gyarmatosítás véghezvitelét száz százalékosan bebiztosítva kívánták realizálni A parancs a Fidesz-nek is szólt, tehát nekik is igennel kellett szavazniuk.
Hogy mennyire nem elképzelhetetlen ez a variáció, arra nagyon jó példa a Lisszaboni Szerződés esete. Gondoljunk csak bele, hogy a Lisszaboni Szerződés csakis azért jött létre, mert az európai uniót irányító globalista-cionista szervezet rájött arra, hogy amennyiben Európa nemzetei - élve demokratikus jogaikkal -, népszavazás útján nem fogadják el az európai nemzetállamok önállóságát, önrendelkezését megszüntető európai alkotmányt, akkor a globális gazdasági és később katonai monopóliumok megszerzése Európa nemzetei fölött nem lesz kivitelezhető. Miután Franciaországban és Hollandiában is megbukott az EU. alkotmány elfogadtatása a népszavazásokon, az államok bűnszövetkezetbe tömörült vezetői már úgy gondolták, jobb, ha ebből a nemzeteket kihagyják, hiszen azok úgysem ,,érthetik", miért is ,,lesz nekik majd jó" az Európai Unió. A Lisszaboni Szerződés tehát kiváltja az Európai alkotmányt, de lényegében megegyezik azzal. Egy szerződést pedig Európa legtöbb tagállamában már nem kell népszavazásra bocsátani. Így azt a szerződő felek, jelen esetben a tagállamok kormányai majd szépen aláírják, miután a parlamentjükben megszavazták. Ez történt hazánkban is, olvasatlanul.
Még meg sem száradt a tinta a Lisszaboni Szerződés okmányán, amit 2007. december 13-án írtak alá, a magyar (-nak nevezett) országgyűlés december 18-án, mindenkit megelőzve az európai tagállamok közül, látatlanban, olvasatlanul 318 igen, 5 nem szavazattal és 20 tartózkodással megszavazta ezt a gazemberséget. Igen, a Fidesz is.
Nagyon sokszor hallottuk a fideszes vezetőktől a határok légiesítéséről és a kisebbségek helyzetének javításáról szóló megnyilvánulásaikat, amikor az európai unió hasznosságát méltatták, tekintettel arra, hogy pontosan a magyarság az a nemzet, melynek jelenlegi, trianoni határain kívül a legtöbb nemzettársa él. A legutóbbi felvidéki, kárpátaljai és erdélyi események, ahol a magyar kisebbség kárára történnek atrocitások, hátrányos megkülönböztetések, eltávolítások, törvénykezések - azt bizonyítják, hogy a Fidesz megközelítése nem helytálló. További bizonyíték az is, hogy az utóbbi években, pl. Romániában, annak csatlakozása után esett neki a magyarságnak a román hatalom (magyar nemzetiségű vezetők tömeges leváltása felelős tisztségekről). Tette ezt azért, mert jelenleg is azt látja és érzékeli, hogy semmilyen retorzió nem fenyegeti a román államot az EU. részéről még ilyen intézkedések kapcsán sem. Az Európai Uniónak tehát nagyon úgy tűnik, hogy teljesen mindegy, mi történik keleti tartományaiban, hogy például a kisebbségi jogok ott hogyan érvényesülnek, hiszen önmaga számára legfontosabb feladatát teljesítette, vagyis bekebelezte a keleti államokat, új piacokat szerzett, ami tökéletesen megfelel az európai központi államoknak és cionista-globalista vezetőinek.
Ha a magyar parlament valóban a magyar társadalmat és annak elementáris érdekeit képviselné, ilyen gyalázat a magyar országgyűlésben, elképzelhetetlen lett volna. Az az érvelés, hogy hazánknak nincs sok lehetősége és mindent feladva az európai unióval együtt kell menetelnie, nem helytálló, hiszen a csatlakozási tárgyalások eseményei is bizonyították 2002. előtt, hogy igenis az önfeladásos tárgyalás helyett, az önérvényesítő tárgyalási stratégia, még kisebb területű és lélekszámú országok esetében is eredményre vezettek. Azonban az elmúlt 20 évben valódi, a nemzeti érdekeket képviselő pártok nincsenek jelen az országgyűlésben. Valamennyi parlamenti párt egygyökerű, mind az MSZMP-re, vagy annak szatellit-szervezetére a KISZ-re mutat vissza. Tehát még egyszer: valódi nemzeti képviselet nincs a parlamentben, viszont minden más igen.
Az MSZP az MSZMP-t lerabolva egy kozmopolita, valódi kapitalista kizsákmányoló párttá vált. Az SZDSZ a cionizmus magyarországi helytartója, az MDF lényegében 1990-től halálra volt ítélve, hiszen tagjai között már az alakulás pillanatában benne voltak azok a kommunista kádereket, akik a piszkos munkát lassan, folyamatosan, de biztosan el is végezték. Majd Dávid Ibolya és bandája a hatalomtól megrészegülve magukat az alapítókat távolította el a pártból, aminek így lényegében az ideológiai alapja is megszűnt. Az ezt követő, MSZP-hez való dörgölőzés részükről a menekülési útvonal keresése a parlamentben történő bennmaradás érdekében. A KDNP-nek sosem volt igazi tömegbázisa, ma sincs, tagsága gyakorlatilag elhanyagolható. Ha a Fidesz nem lenne, a KDNP sem lenne jelen a parlamentben. A Fidesznek viszont fontos a KDNP, hogy a kereszténydemokrácia hangzatos, de valójában realizálhatatlan jelképe mögött megjelenve hitelesíthesse önmagát, az egyébként többségi keresztény magyar szavazók szemében, miközben azt az izraeli cionista LIKUD pártot tartja testvérpártjának, melynek számos vezetője közönséges terrorista, s mely párt maga is felelős ártatlan palesztin civilek, nők, gyermekek, idős emberek lemészárlásáért a múltban s a jelenben egyaránt.
Ezek a tények ma, a parlamenti pártokat illetően, melyek nem túl kecsegtetőek. Mindenkinek szembesülnie kell ugyanakkor a valósággal, amennyiben felelősen akar szavazni majd akkor, amikor itt lesz ennek az ideje. Nagyon sokan tanácstalanok, mert a média olyan zavart kelt a fejekben, amely feldolgozhatatlanná teszi ezeknek az embereknek a történések folyamát. A média hatása pedig óriási. Ma már nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a média az első számú hatalmi ággá nőtte ki magát, hiszen a tudatmanipuláció szavazásokat, életeket, sorsokat, határoz meg. Magának a magyar nemzetnek a sorsát is meghatározza, ezért fontos, hogy a média egyszer valóban a cionista kezekből visszakerüljön a magyar nemzet kezébe.
Nem mindegy, milyen módon beszélünk, és hogyan cselekszünk. A hitelesség a legfontosabb a józanul gondolkodók számára. Lehet még egy darabig kósza, megtévesztő, ígérgető szövegekkel szimpátiát kiváltani emberekből, akik szeretnek reményteli hírekről hallani. A lényeg azonban mindig a tetteken van, ez a legbeszédesebb és legárulkodóbb. A hazugság az egygyökerű parlamenti pártok mindegyikének velejárója, mondhatni genetikai eredetű. Erre ékes bizonyíték az elmúlt lassan nyolc esztendő a parlamentben a nemzet pénzén élősködő kormánypártokkal és a szalonellenzékkel egyetemben. Ennek az ámokfutásnak mihamarabb véget kell vetni, mert nem csak a jelenlegi generáció, de dédunokáink élete is erre fog rámenni.
Ezt akarjuk? Mert ha igen, csak továbbra is szavazzunk erre a változatlan parlamenti társaságra, mely a markába röhög és lenézi a hétköznapi embert. Azt a szavazót, aki odaküldte őket, hogy képviseljék érdekét, mert egy szebb jövőt álmodik magának, gyermekének, unokájának. A szebb jövő velük sosem jön el. A megoldást máshol kell keresni, egy új erőben, ami valóban a nemzetből gyökeredzik, tiszta, érintetlen, és nem szövik át hatalmi érdekek. Azok, akik ábrándokat kergetnek a Fidesz leendő esetleges kormányzása kapcsán, nagyon könnyen csalódhatnak majd. A kijózanodás pedig keserves lesz, és lehet, hogy kései, mely legalább akkora veszteséget okoz a nemzet számára, mint a mohácsi tragédia.
2005. szeptember 26-a egyfajta figyelmeztetés volt a nemzet számára. Az emlékezetet pedig ébren kell tartani, mert sajnos hajlamosak vagyunk könnyen felejteni és a napi szép szólamokat elhinni. Hát jó lesz, ha végre erről leszokunk, és mérleget vonnunk az ígérgetések és a beváltott ígéretek között. Ebben valamennyi jelenlegi parlamenti párt rosszul áll. Kellenek ők még nekünk? Cipelnünk kell még őket tovább a hátunkon?
Az elmúlt húsz évben bemutatták, mit tudnak, most ezt érezzük a bőrünkön, a mindennapjainkban. Ide juttatták az országot, nyomorba döntötték a nemzetet, mindannyian felelősek, mert a hatalmat együtt gyakorolták kormányzó pártok és ellenzék egyaránt. Mi pedig szenvedünk valamennyien, hétköznapi emberek, polgárok, a többség együtt. Elég volt belőlük, itt az ideje a valódi változásnak, mely a magyarság érdekeit szolgálja. Ha akarjuk, megvalósíthatjuk, csak rajtunk múlik!
Bella Árpád
Nemzeti InternetFigyelő
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-09-29 20:34:40, kedd
|
| |
| |
Mit vár Tölgyessy Péter a Fidesz-kormánytól?
2009. szeptember 29., kedd 10:00 InfoRádió
Tölgyessy Péter szerint égető szükség lenne Magyarországon egy centrumban lévő pártra. Az alkotmányjogász egy konferencián beszélt az elkövetkezendő évekről, amikor szerinte izgalomban nem lesz hiány. Azt is elemezte: várhatóan mit tesz, és mit nem tesz meg a leendő Fidesz-kormány - attól függően, hogy milyen többséget szerez az Országgyűlésben. Eléggé egyértelműnek tartja, hogy Orbán Viktor megnyeri a választásokat, csak azt nem lehet tudni, hogy mennyire, pedig ez nagyon fontos - hangsúlyozta. Az InfoRádió a teljes beszéd szerkesztett változatát közli.
Három válság közepette
Mi lesz itt egy év múlva? Ha egészen röviden kellene erről beszélnem, azt mondanám, hogy az ördög tudja. Az a gyanúm, hogy a valószínű következő miniszterelnök, Orbán Viktor sem nagyon tudja még, pontosan mit tesz majd. Szerintem tervei nagyjából odáig terjednek, hogy minél nagyobb arányban nyerje meg a választásokat, de hogy utána mi lesz, azzal majd később dönti el. Az bizonyos, hogy a választóknak nem árult el eddig csaknem semmit arról, mit akar tenni.
Így, ha megnyeri a választást, szinte egy hét alatt olyan stratégiai döntéseket kell hoznia, amelyek nagymértékben meg fogják határozni Magyarország jövőjét - meg persze a mi életünket is. Ahhoz, hogy mégis milyen fogódzókat tudok adni ehhez, egy kicsit messziről kell indulni.
Meg kell nézni először is például azt, hogy milyen a társadalompolitikai, gazdasági helyzet Magyarországon. Orbán Viktor már volt Magyarország miniszterelnöke, így meg kell nézni azt is, hogy akkor hogyan kormányzott. Harmadikként azt kell megnézni, milyen út vezetett el ide, tehát, milyen lesz az öröksége, negyedszer meghatározni, az, amit nem csinál majd, utána pedig behatárolni azt a teret, amelyen belül mozoghat.
Három válság
Magyarországon most három válság találkozott. Az első és talán a legrégebbi az, amelyet a magyar modell válságának szoktam hívni. A magyar értékvilág nagyon sajátos. Van egy beállt gazdasági szerkezet, amelynek bizonyos elemei Mohácstól vannak a nyakunkon, más elemeit a Kádár-korszak határozza meg. Ennek a modellválságnak a következménye, hogy amikor a térségben a 2. világháború utáni egyik legnagyobb konjunktúra volt az elmúlt években, nálunk lényegében nem volt növekedés.
A német statisztikai hivatal készített egy adatsort arról, hogyan nőtt az Európai Unió új tagjainak gazdasága a belépéstől a tavalyi év zárásáig. Az átlagos növekedés 24 százalék volt, Szlovákiáé 35 százalék - ez volt a legnagyobb -, a mienk meg kilenc százalékos. Azaz lényegében megállt reálkonvergencia: a régi tagállamok növekedése nyolc százalékos volt, a mienk kilenc.
Ennek nagyon sok oka van. Például az, hogy Magyarország alapvetően fogyasztásorientált, a megtakarítás, beruházás értéke hallatlanul csekély mértékig van jelen a magyar kultúrában; itt mindenki fogyasztani akar. A szegényebb ember hitelt felvéve fogyaszt, és bizony a leggazdagabbak is olyasmire költik sokszor a pénzüket, ami a cégük múltjához, a vagyonuk nagyságához képest túl sok. Nyugat-Európában nem így megy.
Magyarország egy másik sajátossága a hallatlanul nagy méretű feketegazdaság. Nagyon fontos magyar vonás az is, hogy alig van mobilitás a munkaerőpiacon. A magyarok otthon maradnak, keseregnek és panaszkodnak az egész világra, de nem mennek külföldre, az ország sikeresebb felére. Leginkább ezeket a problémákat orvosolni kellene ahhoz, hogy újra virágzó gazdaság legyen Magyarországon.
Túlköltekezés
A másik problémaköteg, a másik válság, amivel foglalkoznom szükséges, a magyar államháztartás folyamatos túlköltekezése. Ez sem most kezdődött, hanem nagyjából a nagy olajválsággal, az 1970-es években, és egyre rövidebb a ciklusossága. Ha előkeressük, mondjuk Kádár János '77-es KB-határozatát, aztán mellé tesszük a Grósz Károlyét, akkor az kísértetiesen hasonlít Bajnai Gordon mostani konvergencia-programjához. A lényege az, hogy most ugyan lesz jelentős megszorítás, de három év múlva már boldogan élünk. A magyar társadalom alaptapasztalata, hogy van egy osztogató szakasz, és majd utána biztosan jönnek a megszorítások, és újra és újra kezdödik az egész elölről.
A harmadik válság, ami nagymértékben befolyásol minket: a világgazdaság helyzete. Talán erről tudunk a legkevesebbet. A legfrissebb adatok hallatlanul kedvezőek, vannak olyan elemzők, akik a térség országai közül számunkra fogalmazzák meg a legpozitívabb jóslatokat, a következő év harmadik-negyedik negyedévére 3-4 százalékos növekedést mondanak. Aztán ez vagy így lesz, vagy nem, hiszen bármikor jöhet a válság egy új hulláma.
Számomra nagyon érdekes lesz, mi történik akkor, mikor az államoknak vissza kell vonulniuk ebből a hatalmas pénzszórásból, mert teljesen kizárt, hogy az ilyen arányban dobálhatják a gazdaságba a pénzt. Ez a bizony a bajok egy második hullámát hozhatja.
Hogyan kormányzott Orbán Viktor 1998 és 2002 között?
A következő kormánynak ilyen körülmények között kell dolgoznia, és egyáltalán nem mindegy, hogy mi történik rögtön az elején. Mindig van egy "partraszálló szakasz", mikor meg akar a kabinet kapaszkodni.
Mondok egy példát, hogy érthető legyen, mire gondolok: Gyurcsány Ferenc 2006-ban megnyerte a választásokat, megalakította a kormányát, bevezette a megszorításokat, amelyekben adóemelés volt a megígért adócsökkentés helyett, és lényegileg másnap megbukott. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése már csak ráadás volt.
Most Orbán Viktor azt mondja, hogy visszavonja a költségvetést, szerinte a mostani kormány tulajdonképpen csak passzióból sanyargatja a népet. Lehetne találni olyan megoldást - mondja főleg Szijjártó Péter, a párt szóvivője -, ami senkinek nem ártana. A lényegében fedezett nélküli adócsökkentés volna szerinte a dolog nyitja.
Nyilvánvaló, hogy ez így, ebben a nyers formában megvalósíthatatlan. Nagyon könnyen lehet belőle hazugságcsapda, kicsit hasonló, mint Gyurcsányé, azzal az óriási különbséggel, hogy Orbán Viktor hivatkozhat arra: ő nem saját magának az utódja, így sok mindent rákenhet a szocialistákra.
Orbán tudja, hol lakik az Úristen
Az egyáltalán nem mindegy Orbán Viktor szemszögéből, hogy 3-4 százalékos növekedés lesz-e kormányzásának az első egy évében vagy esetleg 2-3 százalékos visszaesés. Óriási különbség van a kettő között a partraszállási szakaszt tekintve.
Rengeteg a talány ebben a tekintetben, ezért érdemes megnézni, hogyan kormányzott Orbán Viktor annak idején. Nagyon érdekes a Fidesz-kormányzás: klasszikus, régi, dualizmus-kori magyar kormányzás. A vezető nagyokat mond és utána meglehetősen pragmatikusan cselekszik. Kurucosan viselkedik szavakban - és labancosan a valóságos cselekvésben.
Nagyon valószínű, hogy ez most is így lesz. Nagy odamondogatásokra lehet számítani, és közben pedig az az ember gyanúja, hogy Orbán Viktor tudja, hol lakik az Úristen. Pontosan tudja, milyenek a gazdasági erőviszonyok, és azokhoz fog igazodni, hiszen ezt tette legutóbb is. Akkor is volt egy válság: az orosz válság, és olyan megszorításokról döntött a kormány anélkül, hogy azt bejelentette volna, amely a harmadik legnagyobb megszorítás volt mostanáig. Eközben Orbán végig arról beszélt, hogy pozitív kínálatösztönző gazdaságpolitikát folytat, holott éppen az ellenkezőjét tette.
Teljesen egyértelmű, hogy Orbán Viktor volt az a miniszterelnök, aki leginkább kézben tudta tartani az állam pénzügyeit. Olyan mértékig kézben tartotta, ahogyan szocialista kormány Magyarországon béke időben, erős külső szorító erő híján, soha nem volt képes. Ez kormányzásának első három évére igaz, és az is, hogy az volt a magyar gazdaság legjobb időszaka a rendszerváltás óta.
Volt olyan negyedévünk, ahol 6,5 százalékos volt a növekedés, és volt olyan évünk, amikor 5,5 - és éppen abban az évben nőttek másfél százalékkal a reálbérek. Teljesen egyértelmű, hogy míg az MSZP a lobbik pártja, ahol erős csoportok vannak és az alkudozás arról szól, hogy mennyi pénzt osztanak szét, a Fidesznél jóval gyengébbek ezek a csoportok. Ott van egy főnök, aki dirigál, és csak oda megy a pénz, ahova ő akarja. És teljesen egyértelmű, hogy szemben a szocialista kormányokkal, Orbán Viktornak volt naptára. A szocialista kormányok még azt sem fogták fel, hogy ha már osztogatnak, akkor azt ne a ciklus elején tegyék, hanem a végén.
Cikkünk folytatódik, lapozzon!
1 2 3 4 Következő oldal »
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-305803 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-09-29 20:26:55, kedd
|
| |
| |
Morvai Krisztina nyilt levele Gráf József miniszternek
2009. szeptember 29., kedd - 10:40
Gráf József Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Miniszter úr részére
Budapest, 2009. szeptember. 24.
Tisztelt Miniszter Úr!
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 17.§-a a következőképpen rendelkezik:
,,Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni."
E jogszabályra figyelemmel az Európai Parlament magyarországi képviselőjeként és az EP Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának tagjaként az alábbi körben kérek felvilágosítást Öntől.
(Tekintettel arra, hogy a magyar gazdák drámai helyzetbe kerültek, s a helyzet minden nappal rosszabb lesz, kérem, hogy a kért felvilágosítást soron kívül, a lehető legrövidebb időn belül szíveskedjék megadni.)
1. A tejtermelők helyzetének javítására irányuló kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos felvilágosítás kérése
Az Európai Bizottság a Tanácsnak írott közleményében (,,A tejpiac helyzete 2009-ben") - a továbbiakban Dokumentum - számos intézkedést tett lehetővé és javasolt a tagállamoknak a tejtermelők helyzetének javítása érdekében. Ezek közül szeretnék kiemelni néhányat, érdeklődve Miniszter Úrtól arról, hogy a Magyar Kormány élt-e ezekkel a lehetőségekkel, ha nem, miért nem, ha igen, akkor milyen formá(k)ban.
A Dokumentum a 4.3. pontban A tejtermékek értékesítésének előmozdítására irányuló egyéb intézkedések címszó alatt a következő (tej) piac védelmi felhívást intézi a tagállamokhoz.
a) Forgalmazási előírások
A közösségi szabályozásban szereplő meghatározások szerint a tejtermékeknek (beleértve a tejet, vajat, tejszínt, savót, joghurtot és sajtot is) 100%-ig tejből kell készülniük. Az olyan helyettesítő termékek, mint például a látszólagos megegyezést mutató, úgynevezett ,,analóg" sajt vagy fagylalt - amelyek tejzsír helyett növényi olajokat tartalmaznak - piaci megjelenése tovább rontja a tejtermékek értékesítési esélyeit.
A tejtermékek használatban lévő elnevezéseit illetően a tagállamoknak proaktív intézkedésekkel el kell érniük, hogy a tejtermék meghatározása valóban érvényesüljön és ezáltal megelőzhető legyen, hogy a tejpiacot további károk érjék."
- Történt-e Magyarországon ilyen proaktiv intézkedés, megvédjük-e ma Magyarországon a piacot (az EU elvárásoknak megfelelően) a ,,mű-tejtermékektől"? Megtörtént -e a forgalomban lévő minden egyes tejtermék minőségi szűrése az idézett EU rendelkezés értelmében? A hajtógázos "tejszín" nevű szójás cukros ,,valami" az egyik legnyilvánvalóbb példa arra, hogy nem.
b) Egyéb intézkedések
,,Nemrég valósult meg az iskolatejprogram kiigazítása, amelynek eredményeképpen a program leegyszerűsödött és immár kiterjed a középiskolákra is, valamint megnövekedett az érintett termékek száma is."
* Hogyan hasznosította a Magyar Kormány a tejtermelők megmentése érdekében az EU által támogatott iskolatej-programot?
A Dokumentum 5. pontja a következőként rendelkezik:
c) Előrehozott közvetlen kifizetések
,,A Bizottság engedélyezni fogja, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legfeljebb 70 százalékát december 1-je helyett már október 16-tól kezdődően folyósíthassák. A tagállamok ezen kívül a likviditási gondokkal küzdő tejtermelőknek úgynevezett csekély összegű (,,de minimis") állami támogatásokat nyújthatnak, és piaci feltételekkel kölcsönöket is folyósíthatnak számukra."
* Kérdésem: Magyarországon számíthatnak-e a gazdák a közvetlen kifizetések jelentős részének október 16-án kezdődő folyósítására? Nyújtott-e a magyar kormány (magyar állam) a likviditási gondokkal kűzdő tejtermelőknek állami támogatást, amennyiben igen hány gazdának, milyen mértékben ? Milyen állami kölcsön felvételi lehetőségeket kaptak a magyar gazdák?
Az intervenciós felvásárlásokról így ír a Dokumentum:
,,A Bizottság július 13-án javaslatot tett arra, hogy a vaj és a sovány tejpor intervenciós felvásárlása augusztus után is folytatódjon, átmeneti jelleggel a 2009-2010-es idényben és esetleg a 2010-2011-es időszakban is.
Az intervenciós készletek mindaddig raktáron maradnak, ameddig értékesítésük zavart okozhat a belső piacon vagy a világpiacon."
* Kérem, tájékoztasson arról, hogy állnak a magyarországi intervenciós felvásárlások?
A további lehetőségek között a Dokumentum kitér a magántárolásra és az export visszatérítésekre is, a következők szerint:
d) Magántárolás
,,A magántárolási támogatás augusztus 15. után is folytatódik."
e) Visszatérítés
,,A Bizottság a jelenleg folyó nemzetközi tárgyalások figyelembe vétele mellett - ameddig csak szükséges - objektív szempontok alapján továbbra is lehetővé teszi export-visszatérítés igénybe vételét."
* Kérem Miniszterurat, tájékoztasson a magántárolási támogatások és az export visszatérítések helyzetéről, a számok tükrében! (Hány gazda kapott ilyen támogatást, milyen mértékben, összegben?)
A dokumentum 8.2 pontja a következőkre mutat rá:
8.2. A közvetlen támogatások átcsoportosítása - különleges támogatás
,,A 73/2009/EK rendelet 68. cikke rendelkezéseinek értelmében egy tagállamon belül a közvetlen kifizetések bizonyos mértékig átcsoportosíthatók lesznek a termelők, az ágazatok és a régiók között. A tagállamok programokat hozhatnak létre a mezőgazdasági termékek minőségének és forgalmazásának javítására, illetve a környezet védelmének vagy az állatok jóllétének a fokozására.
(...)A tagállamok programokat hozhatnak létre a mezőgazdasági termékek minőségének és forgalmazásának javítására, illetve a környezet védelmének vagy az állatok jóllétének a fokozására. A tejkvóták fokozatos felszámolásával járó következmények enyhítésére a tagállamok a tejágazaton belül külön támogatás formájában segíthetik az érzékeny területeket vagy a kiszolgáltatott helyzetbe került tejtermelőket.
A tagállamoknak a szerkezetátalakítási vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területeken lehetőségük van a termeléstől függetlenített intézkedések alkalmazására (az egységes támogatási rendszer keretében újabb jogosultak megállapítására vagy a támogatási értékhatár megemelésére) az egységes támogatási rendszer (SPS) és az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) pénzügyi keretének legfeljebb 10%-áig, azaz mintegy 4000 millió EUR erejéig.
A 10%-ból 3,5% (mintegy 1400 EUR) kötődhet a termeléshez.
A tagállamoknak 2009. augusztus 1-éig kell dönteniük a különleges támogatás szükségességéről a 2010. évet illetően. Azok a tagállamok, amelyek 2011-től kívánnak különleges támogatást alkalmazni, 2010. augusztus 1-jéig hozhatják meg ezt a döntést. A tanácsi rendelet lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy döntésüket 2011. augusztus 1-jéig megváltoztassák. Ha ez problémát okozna, megfontolható e rendelkezés rugalmasabbá tétele.
A KAP állapotfelmérése megnövelte a tejtermelőknek nyújtható állami támogatások alkalmazási körét. Hogy a termelőknek kifizetendő támogatás ne csökkenjen a szükségesnél nagyobb mértékben, a tagállamok - a 3,5%-os felső határon belül - finanszírozhatják e támogatás legfeljebb 55%-át a tejtermelőknek szánt különleges támogatás formájában."
* Döntött-e a magyar kormány az augusztus 1-i határidőig, s sor kerül -e Magyarországon a fent körülírt ún. ,,különleges támogatásra"? Mit jelent ez konkrétan a magyar gazdák számára? A 73/2009/EK rendelet 68. cikke lehetőséget adna (adott volna?) arra is, hogy az almatermelők válsághelyzetét a kormány hatékony intézkedésekkel enyhítse.
(Az almatermelőknek a léalma botrányosan leszorított felvásárlási ára miatt kialakult válsághelyzetével kapcsolatban e levél későbbi részében kérek felvilágosítást.)
A Dokumentum 9. pontja a következő felsorolást tartalmazza:
,,A vidékfejlesztés keretében a tejtermelők támogatásának az alábbi lehetőségei vannak:
* beruházási támogatás, például a tejtermelés hatékonyságának vagy az állatjóllét fokozásának az érdekében,
* kifizetések a kedvezőtlen helyzetű térségekben gazdálkodó tejtermelők részére,
* a környezetbarát tejtermelési formák támogatása, például a biotermelés, csökkentett trágyázású legelőgazdálkodás vagy a hegyi legelőgazdálkodás,
* egyes olyan állattartási formák támogatása, amelyek hozzájárulnak az állatok jóllétének előmozdításához, például legeltetési támogatás formájában,
* a tevékenységek diverzifikációjára irányuló támogatás, például a termelőhelyen történő értékesítés vagy a megújuló energia-termelés elősegítése,
* Azon tejtermelők támogatása, akik el kívánják hagyni az ágazatot, beleértve a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét is.
A tejágazat szerkezetátalakításához kapcsolódóan egy további lehetőség, hogy a tagállamok ösztönözhetik erős termelői szervezetek kialakulását a tejágazatban."
* Kérem Miniszter Urat, szíveskedjen részletes tájékoztatást adni arról, hogy a fent felsorolt támogatási lehetőségek közül melyikkel milyen mértékben élt a magyar kormány. Hány gazdának nyújtottak s milyen mértékben a felsorolt támogatási formákból? Milyen intézkedéseket tett a kormány a termelőhelyen történő értékesítés elősegítésére? (A gazdák hozzám érkező panaszaiból úgy tudom, hogy számos helyen az illetékes hatóságok mindent megtesznek a termelőhelyen történő értékesítés akadályozására, teljességgel szembemenve ezzel az EU javaslatának és a helyi értékesítést következetesen bátorító, támogató politikájának.) Hogyan ösztönzi a kormány erős termelői szervezetek kialakulását a tejágazatban? (A Dokumentum későbbi részéből tudjuk, hogy az EU arra is biztatja a tagállamokat, hogy a termelői szervezetek/szövetkezetek működési költségeihez járuljanak hozzá, ily módon is lehetőséget adva kialakitásukra és fennmaradásukra. Van-e erre példa Magyarországon? Milyen példák vannak a termelői szövetkezetek kialakulásának egyéb formában történő ösztönzésére?)
2. A versenyhatósági intézkedésekkel kapcsolatos információ kérés (nem kizárólag a tejtermelőkkel kapcsolatosan)
A Dokumentum fontosnak tartja a versenyjogi szabályok betartatását a tagállamokban, nyilvánvalóan utalva például a hipermarketláncok árleszorító gyakorlatára, illetve egyéb a tisztességes versenyt sértő megnyilvánulásaira. A versenyellenes - például a termelői/felvásárlási árakat mesterségesen leszorító - tevékenység elleni fellépésre nézve a Dokumentum a következő javaslatokat teszi:
10.2. Verseny
,,A Bizottság - a Versenypolitikai Főigazgatósággal az élen - vizsgálja az esetleg előforduló versenyellenes gyakorlat eseteit az élelmiszer-ellátási láncban, különös tekintettel a tejágazatra. A versenypolitika az egyenlő versenyfeltételek biztosításában és a versenytorzulás megakadályozásában kulcsszerepet játszik az ágazat szempontjából. Ha a Bizottság megállapítja, hogy nincs igazi verseny, akkor habozás nélkül élni fog a Szerződésben biztosított hatásköreivel. Ugyanolyan fontos szerep hárul a hasonló hatáskörrel rendelkező nemzeti versenyhatóságokra is, akik a versenyjogot a nemzeti piac sajátosságainak megfelelően tudják alkalmazni. Ezért e szervek között az Európai Versenyhatóságok Hálózatán belüli párbeszéd javításával és további informális egyeztetések által hivatalosan is erősíteni kell az együttműködést és a bevált módszerek megosztását."
Kérem Miniszter Urat, tájékoztasson arról, milyen versenyhatósági intézkedések történtek a termelők (gazdák) védelmében, különösen az árakat leszorító, a versenyt látványosan tisztességtelenül korlátozó szupermarket/hipermarket láncok esetében? Ezt a kérdésemet nem csupán a tejtermelőkkel kapcsolatosan teszem fel, hanem általában a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos versenyhatósági szerepvállalás vonatkozásában, azaz arra vagyok kiváncsi, mit tesznek a magyar versenyhatóságok azért, hogy a gazdákat/termelőket a teljes kiszolgáltatottságtól megvédjék, a versenyt sértő tevékenységet -különösen az említett láncok vonatkozásában - megtiltsák? Megszervezte-e a kormány azt, hogy a magyar versenyhatóságok -az EU javaslatának megfelelően - megismerhessék és alkalmazzák a más uniós országokban bevált versenyhatósági módszereket? Van-e ilyen terve a tárcának?
3. Tájékoztatás kérése az almatermelők (és az almatermelés) válsághelyzete kapcsán
Utolsó kérdéseim a léalma felvásárlással kapcsolatban - illetve az alma-ágazat teljes szervezetlenségének eredményeként - kialakult válsághelyzettel kapcsolatosak. A válsághelyzet ma már az egész ország számára ismert. A fő kérdés, hogy mit tesz az állam, mit tesz a kormány a drámai helyzet orvoslására. Az alma ültetvényeket az elmúlt lo évben sok milliárdos támogatással létesítették az adófizetők pénzéből és most sorsukra hagyja őket -és a gazdákat, az almatermelőket - az állam. Más megfogalmazásban: a nagyrészt közpénzből megvalósított beruházás most - a válság és a kormányzati tehetetlenség miatt- nem hoz hasznot az országnak, de tönkremennek az almatermelők is, vagy kivágják, vagy sorsukra hagyják az almafákat.
Mindez történik abban a Szabolcsban, ahol így is nagyobb a munkanélküliség az átlagnál és jelentősebbek a megélhetési gondok.
* Milyen intézkedéseket tervez a minisztérium az ágazat rendbetételére? Hogyan kívánja a kormány az EU és a magyar jogszabályok elvárásainak megfelelően - biztosítani a verseny tisztaságát, a termelők védelmét és a nemzeti vagyon herdálásának megakadályozását általában a magyar mezőgazdaságban és specifikusan az alma ágazatban?
* Kérem Miniszter Urat, tájékoztasson arról, lát-e a tárca lehetőséget az iskola-alma program beindítására? Az EU a 2010. évre - a költségvetés részévé téve- iskola-alma programot indít. Javaslom, hogy a magyar kormány -az ágazat és a gazdák válsághelyzetére tekintettel - legyen proaktiv és már az idei évben indítsa el a programot, összhangban az Unió elképzeléseivel. Hajlandó-e erre a kormány? ( Mint köztudott, a léalma felvásárlásakor mintegy 40 százalékban étkezésre alkalmas almát vesznek át a felvásárlók -s adnak tovább magas áron. Ennek a gyakorlatnak a tisztességességéről és jogszerűségéről most nem szeretnék vitát kezdeményezni. Mindazonáltal ezen összefüggés alapján világos, hogy a mesterségesen és tisztességtelenül leszorított léalma felvásárlási ár helyett az iskola -alma program beindításával tisztességes ár realizálható. )
* A drámai mértékű jégkár kompenzálására, enyhítésére a ténylegesen elszenvedett kár töredékének erejéig került csak sor, az almatermelők -és más gazdák - vonatkozásában. Helyesnek tartja-e ezt Miniszter Úr, illetve van -e lehetőség további kárenyhítésre?
Kérem Miniszter Urat, hogy a fenti kérdéseimre a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül válaszolni szíveskedjék. Ezúton is kérem arra, hogy az ismertetett Dokumentumban felsorolt intézkedéseket a legnagyobb számban és a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzák a válsághelyzetbe jutott magyar gazdák érdekében.
Sajnálatos módon ezen intézkedések - teljeskörű kihasználásuk esetén is - csupán ,,tűzoltó" jellegűek. A valódi megoldást az alapproblémák megoldása jelentené. Magyarország úgy csatlakozott az Európai Unióhoz, hogy piacaink száz százalékát kellett felajánlanunk, ,,cserébe" pedig a régi tagállamok mezőgazdasági támogatásának 25%-át kaptuk. Ezt az igazságtalan és egyben jogszerűtlen ,,cserét" ideje lenne orvosolni. Vagy haladéktalanul meg kellene szereznünk a 100%-nyi mezőgazdasági támogatást vagy piacainkat védelmére kellene lehetőséget követelnünk, hiszen enélkül a magyar mezőgazdaság teljesen tönkremegy. A túlhajszolt liberalizáció eredményeként Magyarországra áramlik a külföldi élelmiszer, leszorítva az árakat, eltorzítva a piacot, tönkretéve a gazdákat és az országot is. (Az almaágazat válságának is egyik fő oka a kinai almasüritmény beengedése az országba. A tejágazat válságának egyik fő oka szintén a Magyarországra áramló hatalmas mennyiségű külföldi tej, tejtermék illetve ,,mű-tejtermék". ) Valódi orvoslást az jelent majd, amikor a teljes liberalizáció helyett átgondolt szervezésre kerül sor, s a WTO által diktált szabadkereskedelmi logikának a mezőgazdaságra erőltetését felváltja az élelmiszer önrendelkezés jogának gyakorlása. Ennek keretében az államok illetve a helyi közösségek maguk dönthetik el mit és hogyan kívánnak megtermelni s az embereknek joguk lesz helyben megtermelt, egészséges élelmiszert fogyasztani. Itt az ideje -a gazdaság és a politika egészében, s így a mezőgazdaságban is - egy új paradigma bevezetésének. Nem lehet tovább kozmetikázni azt a globalizált világuralmi rendet, amely látványosan megbukott. A globalizáció helyett lokalizációra, a kizárólag profit és pénzközpontú szabadkereskedelmi logika helyett ember és közösségközpontú döntéshozatalra van szükség.
Nem úgy kell feltenni a kérdést, hogy mi hoz több profitot, hanem úgy, hogy mi a jó döntés az emberek szempontjából s a közösség (így a falu, a vidék megmaradása és fejlődése) szempontjából.
Tájékoztatom, hogy levelemet megküldöm az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tagjainak, s a sajtó útján a magyar nyilvánosságot is tájékoztatom, mind levelemről, mind az Ön szíves válaszáról.
Tisztelettel
Morvai Krisztina,
EP képviselő
(Független/a Jobbik Delegáció tagja)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/32 oldal
|
Bejegyzések száma: 315
|
|
|
|
2009. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
315 db bejegyzés |
| e év: |
7232 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 955
- e Hét: 2442
- e Hónap: 13553
- e Év: 167049
|
|
|
Offline
