Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/5 oldal   Bejegyzések száma: 45 
Jézus oszlopra feszítése
  2010-01-24 11:30:58, vasárnap
 
 



János 17



1 Ezeket beszélte Jézus; és felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, eljött az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged;


2 A miként te hatalmat adtál néki minden testen, hogy örök életet adjon mindennek, a mit néki adtál.


3 Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.


4 Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, a melyet reám bíztál, hogy végezzem azt.


5 És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, a melylyel bírtam te nálad a világ létele előtt.


6 Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.


7 Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál:


8 Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.


9 Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.


10 És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek: és megdicsőíttetem ő bennök.


11 És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!


12 Mikor velök valék a világon, én megtartám őket a te nevedben; a kiket nékem adtál, megőrizém, és senki el nem veszett közülök, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön.


13 Most pedig te hozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy ők az én örömemet teljesen bírják ő magokban.


14 Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.


15 Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.


16 Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.


17 Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.


18 A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra;


19 És én ő érettök [oda] szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek [az] igazságban.


20 De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az ő beszédökre hisznek majd én bennem;


21 Hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem.


22 És én azt a dicsőséget, a melyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, a miképen mi egy vagyunk:


23 Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen egygyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, a miként engem szerettél.


24 Atyám, a kiket nékem adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, a melyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt.


25 Igazságos Atyám! És e világ nem ismert téged, de én ismertelek téged; és ezek megismerik, hogy te küldtél engem;


26 És megismertettem ő velök a te nevedet, és megismertetem; hogy az a szeretet legyen ő bennök, a mellyel engem szerettél, és én [is] ő bennök [legyek.]

János 18


1 Mikor ezeket mondta vala Jézus, kiméne az ő tanítványaival együtt túl a Kedron patakán, a hol egy kert vala, a melybe bemenének ő és az ő tanítványai.


2 Ismeré pedig azt a helyet Júdás is, a ki őt elárulja vala; mivelhogy gyakorta ott gyűlt egybe Jézus az ő tanítványaival.


3 Júdás azért magához vevén a [katonai] csapatot, és a papi fejedelmektől és a farizeusoktól szolgákat, oda méne fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel.


4 Jézus azért tudván mindazt, a mi reá következendő vala, előre méne, és monda azoknak: Kit kerestek?


5 Felelének néki: A názáreti Jézust. Monda nékik Jézus: Én vagyok. [Ott] állt pedig ő velök Júdás is, a ki elárulta őt.


6 Mikor azért azt mondá nékik, hogy: Én vagyok; hátra vonulának és földre esének.


7 Ismét megkérdezé azért őket: Kit kerestek? És azok mondának: A názáreti Jézust.


8 Felele Jézus: Mondtam néktek, hogy én vagyok [az.] Azért, ha engem kerestek, ezeket bocsássátok el;


9 Hogy beteljesüljön a beszéd, a melyet mondott: Azok közül, a kiket nékem adtál, senkit sem vesztettem el.


10 Simon Péter pedig, a kinek szablyája vala, kirántá azt, és megüté a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét. A szolga neve pedig Málkus vala.


11 Monda azért Jézus Péternek: Tedd hüvelyébe a te szablyádat; avagy nem kell-é kiinnom a pohárt, a melyet az Atya adott nékem?


12 A csapat azért és az ezredes és a zsidók szolgái megfogák Jézust, és megkötözék őt,


13 És vivék őt először Annáshoz; mert ipa vala [ez] Kajafásnak, a ki abban az esztendőben főpap vala.


14 Kajafás pedig az vala, a ki tanácsolta vala a zsidóknak, hogy jobb, hogy egy ember veszszen el a népért.


15 Simon Péter pedig, és egy másik tanítvány követi vala Jézust. Ez a tanítvány pedig ismerős vala a főpappal, és beméne Jézussal együtt a főpap udvarába,


16 Péter pedig kívül áll vala az ajtónál. Kiméne azért ama másik tanítvány, a ki a főpappal ismerős vala, és szóla az ajtóőrzőnek, és bevivé Pétert.


17 Szóla azért Péterhez az ajtóőrző leány: Nemde, te is ez ember tanítványai közül való vagy? Monda ő: Nem vagyok.


18 A szolgák pedig és a poroszlók [ott] állnak vala, szítván a tüzet, mivelhogy hűvös vala, és melegszenek vala. [Ott] áll vala pedig Péter is ő velök együtt, és melegszik vala.


19 A főpap azért kérdezé Jézust az ő tanítványai felől, és az ő tudománya felől.


20 Felele néki Jézus: Én nyilván szólottam a világnak, én mindenkor tanítottam a zsinagógában és a templomban, a hol a zsidók mindenünnen összegyülekeznek; és titkon semmit sem szólottam.


21 Mit kérdesz engem? Kérdezd azokat, a kik hallották, mit szóltam nékik: ímé ők tudják, a miket nékik szólottam.


22 Mikor pedig ő ezeket mondja vala, egy a poroszlók közül, a ki ott áll vala, arczul üté Jézust, mondván: így felelsz-é a főpapnak?


23 Felele néki Jézus: Ha gonoszul szóltam, tégy bizonyságot a gonoszságról; ha pedig jól, miért versz engem.


24 Elküldé őt Annás megkötözve Kajafáshoz, a főpaphoz.


25 Simon Péter pedig [ott] áll vala és melegszik vala. Mondának azért néki: Nemde, te is ennek a tanítványai közül való vagy? Megtagadá ő, és monda: Nem vagyok.


26 Monda egy a főpap szolgái közül, rokona annak, a kinek a fülét Péter levágta: Nem láttalak-e én téged ő vele együtt a kertben?


27 Ismét megtagadá azért Péter; és a kakas azonnal megszólala.


28 Vivék azért Jézust Kajafástól a törvényházba. Vala pedig reggel. És ők nem menének be a törvényházba, hogy meg ne fertőztessenek, hanem hogy megehessék a husvétibárányt.


29 Kiméne azért Pilátus ő hozzájok, és monda: Micsoda vádat hoztok fel ez ember ellen?


30 Felelének és mondának néki: Ha gonosztevő nem volna ez, nem adtuk volna őt a te kezedbe.


31 Monda azért nékik Pilátus: Vigyétek el őt ti, és ítéljétek meg őt a ti törvényeitek szerint. Mondának azért néki a zsidók: Nékünk senkit sem szabad megölnünk;


32 Hogy beteljesedjék a Jézus szava, a melyet monda, a mikor jelenti vala, hogy milyen halállal kell majd meghalnia.


33 Ismét beméne azért Pilátus a törvényházba, és szólítja vala Jézust, és monda néki: Te vagy a Zsidók királya?


34 Felele néki Jézus: Magadtól mondod-é te ezt, vagy mások beszélték néked én felőlem?


35 Felele Pilátus: Avagy zsidó vagyok-e én? A te néped és a papifejedelmek adtak téged az én kezembe: mit cselekedtél?


36 Felele Jézus: Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, az én szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a zsidóknak. Ámde az én országom nem innen való.


37 Monda azért néki Pilátus: Király vagy-é hát te csakugyan? Felele Jézus: Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, a ki az igazságból való, hallgat az én szómra.


38 Monda néki Pilátus: Micsoda az igazság? És a mint ezt mondá, újra kiméne a zsidókhoz, és monda nékik: Én nem találok benne semmi bűnt.


39 Szokás pedig az nálatok, hogy elbocsássak néktek egyet a husvétünnepen: akarjátok-é azért, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát?


40 Kiáltának azért viszont mindnyájan, mondván: Nem ezt, hanem Barabbást. Ez a Barabbás pedig tolvaj vala.

János 19


1 Akkor azért előfogá Pilátus Jézust, és megostoroztatá.


2 És a vitézek tövisből koronát fonván, a fejére tevék, és bíbor köntöst adának reá,


3 És mondának: Üdvöz légy zsidók királya! És arczul csapdossák vala őt.


4 Majd ismét kiméne Pilátus, és monda nékik: Ímé kihozom őt néktek, hogy értsétek meg, hogy nem találok benne semmi bűnt.


5 Kiméne azért Jézus a töviskoronát és a bíbor köntöst viselve. És monda nékik [Pilátus:] Ímhol az ember!


6 Mikor azért látják vala őt a papifejedelmek és a szolgák, kiáltozának, mondván: Feszítsd meg, feszítsd meg! Monda nékik Pilátus: Vigyétek el őt ti és feszítsétek meg, mert én nem találok bűnt ő benne.


7 Felelének néki a zsidók: Nékünk törvényünk van, és a mi törvényünk szerint meg kell halnia, mivelhogy Isten Fiává tette magát.


8 Mikor pedig ezt a beszédet hallotta Pilátus, még inkább megrémül vala;


9 És ismét beméne a törvényházba, és szóla Jézusnak: Honnét való vagy te? De Jézus nem felelt néki.


10 Monda azért néki Pilátus: Nékem nem szólsz-é? Nem tudod-é hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, és hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak?


11 Felele Jézus: Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna néked: nagyobb bűne van azért annak, a ki a te kezedbe adott engem.


12 Ettől fogva igyekszik vala Pilátus őt szabadon bocsátani; de a zsidók kiáltozának, mondván: Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja; valaki magát királylyá teszi, ellene mond a császárnak!


13 Pilátus azért, a mikor hallja vala e beszédet, kihozá Jézust, és űle a törvénytevő székbe azon a helyen, a melyet Kőpadolatnak hívtak, zsidóul pedig Gabbathának.


14 Vala pedig a husvét péntekje; és mintegy hat óra. És monda a zsidóknak: Ímhol a ti királyotok!


15 Azok pedig kiáltoznak vala: Vidd el, vidd el, feszítsd meg őt! Monda nékik Pilátus: A ti királyotokat feszítsem meg? Felelének a papifejedelmek: Nem királyunk van, hanem császárunk!


16 Akkor azért nékik adá őt, hogy megfeszíttessék. Átvevék azért Jézust és elvivék.


17 És emelvén az ő keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, a melyet héberül Golgothának hívnak:


18 A hol megfeszíték őt, és ő vele más kettőt, egyfelől, és másfelől, középen pedig Jézust.


19 Pilátus pedig czímet is íra, és feltevé a keresztfára. Ez vala pedig az írás: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.


20 Sokan olvasák azért e czímet a zsidók közül; mivelhogy közel vala a városhoz az a hely, a hol Jézus megfeszíttetett vala: és héberül, görögül és latinul vala [az] írva.


21 Mondának azért Pilátusnak a zsidók papifejedelmei: Ne írd: A zsidók királya; hanem hogy ő mondotta: A zsidók királya vagyok.


22 Felele Pilátus: A mit megírtam, megírtam.


23 A vitézek azért, mikor megfeszítették Jézust, vevék az ő ruháit, és négy részre oszták, egy részt mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan vala, felülről mindvégig szövött.


24 Mondának azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk sorsot reá, kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, a mely ezt mondja: Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. A vitézek tehát ezeket művelék.


25 A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az ő anyja, és az ő anyjának nőtestvére; Mária, a Kleopás [felesége,] és Mária Magdaléna.


26 Jézus azért, mikor látja vala, hogy [ott] áll az ő anyja és az a tanítvány, a kit szeret vala, monda az ő anyjának: Asszony, ímhol a te fiad!


27 Azután monda a tanítványnak: Ímhol a te anyád! És ettől az órától magához fogadá azt az a tanítvány.


28 Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: Szomjúhozom.


29 Vala pedig ott egy eczettel teli edény. Azok azért szivacsot töltvén meg eczettel, és izsópra tévén [azt,] oda vivék az ő szájához.


30 Mikor azért elvette Jézus az eczetet, monda: Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét.


31 A zsidók pedig, hogy a testek szombaton át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy [nap] vala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait és vegyék le [őket.]


32 Eljövének azért a vitézek, és megtörék az elsőnek lábszárait és a másikét [is,] a ki ő vele együtt feszíttetett meg;


33 Mikor pedig Jézushoz érének és látják vala, hogy ő már halott, nem törék meg az ő lábszárait;


34 Hanem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az ő oldalát, és azonnal vér és víz jöve ki [abból.]


35 És a ki látta, bizonyságot tett, és igaz az ő tanúbizonysága; és az tudja, hogy ő igazat mond, hogy ti is higyjetek.


36 Mert azért lettek ezek, hogy beteljesedjék az írás: Az ő csontja meg ne törettessék.


37 Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, a kit általszegeztek.


38 Ezek után pedig kéré Pilátust az arimathiai József (a ki a Jézus tanítványa vala, de csak titokban, a zsidóktól való félelem miatt), hogy levehesse a Jézus testét. És megengedé Pilátus. Elméne azért és levevé a Jézus testét.


39 Eljöve pedig Nikodémus is (a ki éjszaka ment vala először Jézushoz), hozván mirhából és áloéból való kenetet, mintegy száz fontot.


40 Vevék azért a Jézus testét, és begöngyölgeték azt lepedőkbe illatos szerekkel együtt, a mint a zsidóknál szokás temetni.


41 Azon a helyen pedig, a hol megfeszítteték, vala egy kert, és a kertben egy új sír, a melybe még senki sem helyheztetett vala.


42 A zsidók péntekje miatt azért, mivelhogy az a sír közel vala, abba helyhezteték Jézust.


János 20


1 A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.


2 Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt.


3 Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz.


4 Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz;


5 És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be.


6 Megjöve azután Simon Péter [is] nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedők ott vannak.


7 És a keszkenő, a mely az ő fején volt, nem együtt van a lepedőkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen.


8 Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala.


9 Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból.


10 Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez.


11 Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a sírba;


12 És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala.


13 És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt.


14 És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust [ott] állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az.


15 Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt.


16 Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester!


17 Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.


18 Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és [hogy] ezeket mondotta néki.


19 Mikor azért estve vala, azon a napon, a hétnek első napján, és mikor az ajtók zárva valának, a hol egybegyűltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek!


20 És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendezének azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat.


21 Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket.


22 És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket:


23 A kiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak.


24 Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek hívtak, nem vala ő velök, a mikor eljött vala Jézus.


25 Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem.


26 És nyolcz nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek!


27 Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd [ide] a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő.


28 És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem!


29 Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek.


30 Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az ő tanítványai előtt, a melyek nincsenek megírva ebben a könyvben;


31 Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy [ezt] hívén, életetek legyen az ő nevében.



 
 
0 komment , kategória:  János /Új szövetség  
Örök szerelem maradBETELJE-
  2010-01-22 22:35:50, péntek
 
  SÜLETLEN TALÁN!







Átölelni, MÚLT HIBÁIT MEGBOCSÁTANI ÉS FELEDNI VÉGRE! S ÚJRA-ÚJRA ÖLELNI ŐT!






De az élet kegyetlen! Amit mulasztottam, elrontottam, mind-mind megbánva milliószor is bár, az ÉLET IS MEGMUTATJA UGYANAZT AZ ÉRZÉST, MIT ÉN OKOZTAM AKARATLAN AKÁR KUTYÁNAK, AKÁR MÁSNAK!
TANULTAM BELŐLE! MEGBÁNTAM MINDENT, SZÁZSZOR, EZERSZER,...DE ÉN MÁR KIREKESZTETT VAGYOK!
HÁT LEGYEK! VAGYOK, ÉLEK, S MARADOK! NEM AKAROK SENKINEK SEMMIT BIZONYÍTANI!
EMBEREKNEK HIÁBAVALÓSÁG, MINDEN HIÁBAVALÓSÁG!

ÉLNI CSAKIS A CÉLOMÉRT, A REMÉNYÉRT, AZ IGAZSÁGÉRT, ISTENÉRT ÉRDEMES!
ŐT SZERETEM, S MINDENT, MIT TEREMTETT!
BENNÜNKET, A GYÖNYÖRŰ TERMÉSZETET, FÁKAT, VIRÁGOKAT,
KUTYÁKAT,...... ........... .......MINDENT!

ISTENEM - JHVH- ÁLDLAK, S KÉRLEK SEGÍTS AZ UTADON JÁRNOM, HA ÚGY AKAROD!

NÉLKÜLED HALOTT VAGYOK! CÉLTALAN,
KIT IDE-ODA HÁNY, S VET A SZÉL!
 
 
1 komment , kategória:  http://pointerclub.hu/  
Köszönöm Margitka!10 01 21
  2010-01-21 14:53:34, csütörtök
 
  Kedves Barátnőm!
Köszönöm, hogy gondoltál rám a héten is. Én nem tudtam, tudok blogolni a héten, a gyerekek betegek, holnap meg a nagyfiam szalagavatója lesz.
Amint tudok, úgyis jövök!
Kívánom legyen gondmentes a napod!
Sok szeretettel, Margit.
Jobbulást a gyerkőcöknek!!!!!!!!!!! Puszi!




Link

LinkMARGITKÁTÓL ÉRKEZETT!




Link

 
 
0 komment , kategória:  b Margitka b.nőmtől/Margitanya  
Ildykó Barátnőmtől 10 01 20-án
  2010-01-20 11:35:13, szerda
 
 


Link

Szia Drága Barátnőm!
Kellemesen eltöltött napot kívánok Neked!
Puszillak szeretettel! Ildykó
 
 
1 komment , kategória:  b 1vargaildykómtól JELENIDŐ  
János evangéliuma 9-10-es
  2010-01-20 11:14:32, szerda
 
 

János 9


1 És a mint eltávozék, láta egy embert, a ki születésétől fogva vak vala.


2 És kérdezék őt a tanítványai, mondván: Mester, ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született?


3 Felele Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei; hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai.


4 Nékem cselekednem kell annak dolgait, a ki elküldött engem, a míg nappal van: eljő az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik.


5 Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.


6 Ezeket mondván, a földre köpe, és az ő nyálából sárt csinála, és rákené a sarat a vak szemeire,


7 És monda néki: Menj el, mosakodjál meg a Siloám tavában (a mi azt jelenti: Küldött). Elméne azért és megmosakodék, és megjöve látva.


8 A szomszédok azért, és a kik az előtt látták azt, hogy vak vala, mondának: Nem ez-é az, a ki [itt] szokott ülni és koldulni?


9 Némelyek azt mondák, hogy: Ez az; mások pedig, hogy: Hasonlít hozzá. Ő azt mondá, hogy: Én vagyok [az].


10 Mondának azért néki: Mimódon nyiltak meg a te szemeid?


11 Felele az és monda: Egy ember, a kit Jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: Menj el a Siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom.


12 Mondának azért néki: Hol van az? Monda: Nem tudom.


13 Vivék őt, a ki előbb még vak volt, a farizeusokhoz.


14 Mikor pedig Jézus a sarat csinálá és felnyitá ennek szemeit, szombat vala.


15 Szintén a farizeusok is megkérdezék azért őt, mimódon jött meg a látása? Ő pedig monda nékik: Sarat tőn szemeimre, és megmosakodám, és látok.


16 Mondának azért némelyek a farizeusok közül: Ez az ember nincsen Istentől, mert nem tartja meg a szombatot. Mások mondának: Mimódon tehet bűnös ember ilyen jeleket? És hasonlás lőn közöttük.


17 Újra mondának a vaknak: Te mit szólsz ő róla, hogy megnyitá a szemeidet? Ő pedig monda: Hogy próféta.


18 Nem hivék azért a zsidók róla, hogy vak vala és megjöve a látása, mígnem előhívák annak szüleit, a kinek megjöve a látása,


19 És megkérdezék azokat, mondván: Ez a ti fiatok, a kiről azt mondjátok, hogy vakon született? mimódon lát hát most?


20 Felelének nékik annak szülei és mondának: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született:


21 De mimódon lát most, nem tudjuk; vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk: elég idős [már] ő; őt kérdezzétek; ő beszéljen magáról.


22 Ezeket mondák annak szülei, mivelhogy félnek vala a zsidóktól: mert megegyeztek már a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, rekesztessék ki a gyülekezetből.


23 Ezért mondák annak szülei, hogy: Elég idős, őt kérdezzétek.


24 Másodszor is szólíták azért az embert, a ki vak vala, és mondának néki: Adj dicsőséget az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.


25 Felele azért az és monda: Ha bűnös-é, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.


26 Újra mondák pedig néki: Mit csinált veled? Mimódon nyitotta meg a szemeidet?


27 Felele nékik: Már mondám néktek és nem hallátok: miért akarjátok újra hallani? avagy ti is az ő tanítványai akartok lenni?


28 Szidalmazák azért őt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk.


29 Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: erről pedig azt sem tudjuk, honnan való.


30 Felele az ember és monda nékik: Bizony csodálatos az, hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet megnyitotta.


31 Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket; hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.


32 Öröktől fogva nem hallaték, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna.


33 Ha ez nem Istentől volna, semmit sem cselekedhetnék.


34 Felelének és mondának néki: Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket? És kiveték őt.


35 Meghallá Jézus, hogy kiveték azt; és találkozván vele, monda néki: Hiszel-é te az Isten Fiában?


36 Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne?


37 Monda pedig néki Jézus: Láttad is őt, és a ki beszél veled, az az.


38 Az pedig monda: Hiszek, Uram. És imádá Őt.


39 És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy a kik nem látnak, lássanak; és a kik látnak, vakok legyenek.


40 És hallák ezeket némely farizeusok, a kik vele valának, és mondának néki: Avagy mi is vakok vagyunk-é?


41 Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bűnötök megmarad.




János 10


1 Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló.


2 A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.


3 Ennek az ajtónálló [ajtót] nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.


4 És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.


5 Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.


6 Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.


7 Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.


8 Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.


9 Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.


10 A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.


11 Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.


12 A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.


13 A béres pedig [azért] fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.


14 Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem [is] ismernek az enyéim,


15 A miként ismer engem az Atya, és én [is] ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért.


16 Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol [és] egy pásztor.


17 Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.


18 Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.


19 Újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt.


20 És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá?


21 Mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?


22 Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;


23 És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.


24 Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!


25 Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.


26 De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek:


27 Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem:


28 És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.


29 Az én Atyám, a ki [azokat] adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki [azokat] az én Atyámnak kezéből.


30 Én és az Atya egy vagyunk.


31 Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt.


32 Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem?


33 Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.


34 Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?


35 Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),


36 Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!


37 Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;


38 Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok.


39 Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből.


40 És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János először keresztelt vala; és ott marada.


41 És sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felől mondott, igaz vala.


42 És sokan hivének ott ő benne.
 
 
0 komment , kategória:  János /Új szövetség  
Ildykó Barátnőmtől 10 01 19-én
  2010-01-20 11:02:32, szerda
 
 


Link


Köszönöm Ildykóm!!!! :) Neked is szép napot. Ma - még most nem esik a hó !




Link
 
 
1 komment , kategória:  b 1vargaildykómtól JELENIDŐ  
Köszönöm Ditke Kedves!!!
  2010-01-20 10:53:08, szerda
 
  szia, Anikó, kellemes napot kivánok neked, és köszi mindent...pusz



Link
 
 
0 komment , kategória:  b Ditkémtől JELENIDŐ  
Margitka Barátnőmtöl :)
  2010-01-20 10:47:37, szerda
 
  Kedves Barátnőm!
Nálunk, Pécsett sajnos esett a hó, ami nem is lenne baj, csak latyak lett belőle. Azt szeretem, amikor minden szép fehér, de nem sáros latyak....
Kellemes, hómentes hetet kívánok!
Sok szeretettel, Margit.



Link




Link




Link

Köszönöm Drága Barátnőm! Ani
 
 
0 komment , kategória:  b Margitka b.nőmtől/Margitanya  
Kiből lesz a
  2010-01-17 22:09:22, vasárnap
 
 


Link

S egy évvel később!




Link


Ő Csillaghegyi-Foltos Jenny

Méltán lehet rá büszke tenyésztője:Feketéné Brandenburg Katalin Link
 
 
1 komment , kategória:  http://pointerclub.hu/  
Margitkától 10 01 16
  2010-01-17 21:57:28, vasárnap
 
 



Link

Köszönöm Margitka!
Későn néztem meg, viszont kívánok szép éjszakát!






Link
Kedves Barátnőm!
A hosszú, fárasztó hét után jöjjön egy kis lazítás...
Kellemes hétvégét kívánok , legyen sok örömteli perced!
Szeretettel, Margit.

Nézd meg a videót! Jókívánságomat küldöm.




Köszönöm! A leveled, megérzéseid, megértésed, hogy VAGY!
 
 
0 komment , kategória:  b Margitka b.nőmtől/Margitanya  
     2/5 oldal   Bejegyzések száma: 45 
2009.12 2010. Január 2010.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 45 db bejegyzés
e év: 498 db bejegyzés
Összes: 7492 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 371
  • e Hét: 1891
  • e Hónap: 6269
  • e Év: 44759
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.