|
 2/11 oldal 
|
Bejegyzések száma: 103
|
|
|
|
|
|
2010-09-14 13:09:52, kedd
|
| |
| |
Vágyak
Nem vágyódom gazdagságra,
Csak őszinte barátságra!
Nem vágyódom dicsőségre,
Csak őszinte szeretetre!
Nem vágyódom mulatságba,
Csak baráti társaságba!
Nem vágyódom szerepekre,
Csak testvéri szeretetre!
Nem vágyódom hatalomra,
Csak békére, nyugalomra!
Nem vágyódom úrnak lenni,
Csak Istenért cselekedni!
Vágyódom a bölcsességre,
Vágyódom a szelídségre,
Égi boldogságra vágyom,
Remélem, hogy megtalálom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VÁGYAKOZÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-14 12:52:01, kedd
|
| |
| |
Stignor István
Ősz
Minden arany már, a Napsugár is,
mely ontotta kincsét egész Nyáron át
nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik
az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy...
Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon,
társuk a lomb alig takarja őket
várják a sorsuk, s egy szeles nappalon
lehullva földre, adnak új életet...
Arany tutajként sodródik a vízen
hajtva a széltől egy árva falevél,
táplálta anyját rövid kis életében,
most letette sorsát... tovább már nem remél...
Szép most az Ősz. Akárha köddel
érkezik egy hűvös hajnalon,
s miíg fázósan bújunk össze a csípős esőben,
a Föld készül. Mereng új Tavaszon....
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZI VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-14 12:49:04, kedd
|
| |
| |
Búcsúzik a nyár
Lepke szárnyon tova száll,
Megjönnek a hidegek,
S a kicsi lepke didereg.
Süt még a nap és melegít,
Az őszirózsa is virít még!
A napfényben csillogtatja szirmát,
S kínálja a megmaradt nektárját!
Rá is száll a kicsi lepke,
S a szirmait körbe leste.
Még egy utolsó csókot lehel rá,
S felcsipegeti a kínált nektárját!
Erőt gyűjt a télre,
Hogy a jövőt is megérje!
Óvatosan megfogom,s
Kis dobozomba pakolom.
Neked küldöm,hogy
Dédelgesd,szeretgesd,
Hogy jövőre is benne gyönyörködhess
Könnyű lesz a dolgod vele,
Hisz kicsi bábja könnyen telel!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZI VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-14 12:27:49, kedd
|
| |
| |
Tóth János: Már vége a nyárnak
Izzó vörös szív a nap, a reggeli ég tövén
Lüktetése megcsillan a föld harmatos kövén.
Őszi ruhát hullató színes tarka fákon
Kicsi madár didereg, egy hajladozó ágon.
Csöppnyi feje legubbasztva, szárnya összezárva
Reménykedve föl-fölpillant, a nap melegét várja.
S lám az erdő túlsó végén nyújtózik a pirkadat
A sötétség szertefoszlik, híre-hamva sem maradt.
Virágszirmok nyílnak méhek, lepkék szállnak
Utolsó kortyát isszák, az elmúló nyárnak.
Szellők szárnya csípőssé vált, a napsugár gyenge
A nyár virágpor zászlaja mélyen leeresztve.
Mint a hold fogytak el, az izzasztó napok
S királyságuk eljöttét ünneplik a fagyok.
A természet lassan lehunyja szemét, s takaróját várja
Hosszú álma után köszönti majd, a tavasz kis virága
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZI VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-14 12:24:49, kedd
|
| |
| |
Wass Albert : Őszi hangulat
Mikor a hervadás varázsa
megreszket minden őszi fán,
gyere velem a hervadásba
egy ilyen őszi délután!
Ahol az erdők holt avarján
kegyetlen őszi szél nevet,
egy itt felejtett nyár-mosollyal
szárítsuk fel a könnyeket!
Hirdessük, hogy a nyári álom
varázsintésre visszatér,
s a vére-vesztett őszi tájon
csak délibáb-varázs a vér!
Hirdessük, hogy még kék az égbolt,
ne lásson senki felleget,
hazudjuk azt, hogy ami rég volt,
valamikor még itt lehet!
Ha mi már nem tudunk remélni,
hadd tudjon hinni benne más;
hogy ezután is lehet élni,
hogy tréfa csak az elmúlás!
A nyári álmok szemfedője
övezze át a lelkedet,
amíg a tölgyek temetője
hulló levéllel eltemet! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZI VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-14 12:20:24, kedd
|
| |
| |
Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél
Beszél a fákkal a bús őszi szél,
Halkan beszélget, nem hallhatni meg;
Vajon mit mond nekik? beszédire
A fák merengve rázzák fejöket.
Dél s est között van idő, nyujtózom
A pamlagon végig kényelmesen...
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.
Egyik kezemben édes szendergőm
Szelídeden hullámzó kebele,
Másik kezemben imakönyvem: a
Szabadságháborúk története!
Minden betűje üstököscsillagként
Nyargal keresztül magas lelkemen...
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.
Arany csal s ostor kerget tégedet
A zsarnokért megvíni, szolganép,
És a szabadság? egyet mosolyog,
S mind, aki híve, a harctérre lép,
S érette, mint a szép lyánytól virágot,
Sebet, halált oly jókedvvel veszen...
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.
Hány drága élet hullt már érted el,
Oh szent szabadság! és mi haszna van?
De lesz, ha nincs: tiéd a diadal
Majd a csatáknak utósóiban,
S halottaidért bosszut is fogsz állni,
S a bosszuállás rettentő leszen!...
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.
Vérpanoráma leng előttem el,
A jövendő kor jelenései,
Saját vérök tavába fúlnak bé
A szabadságnak ellenségei!...
Egy kis mennydörgés szívem dobogása,
S villámok futnak által fejemen,
S keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZI VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/11 oldal
|
Bejegyzések száma: 103
|
|
|
|
2010. Szeptember
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | |
| 27 | 28 | 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
103 db bejegyzés |
| e év: |
1568 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1492
- e Hét: 3163
- e Hónap: 13516
- e Év: 72769
|
|
|
Offline
