1956 - 2012,Sarkosan fogalmazva,Veszélyes Magyarország?,A hun királyi arany korona,Reviczky Gyula: A MAGYAR LÁNY,Ott Voltunk. Virtuális Békemenet Magyarországért,A mi Békemenetünk ,Hatalom, mely tudni akart minden titkot, A Nagy Testvér mindent lát,James Bond 50 éves: jubilál a 007-es ügynök!, - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Albert Einstein,Albert Einstein,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika (,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A.,Bálintffy Etelka,,

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

2/4 oldal

Bejegyzések száma: 30

1956 - 2012

2012-10-22 20:07:37, hétfő

	1956 - 2012 Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott. A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve. 1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja. A forradalom leverését követő évtizedekben tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1961. február 24-én Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós földi maradványait titokban kihantolták és az Új Köztemető 301-es parcellájában újra eltemették, a nyilvántartásba hamis neveket jegyezve be. 1988. június 5-én a volt 1956-os elítéltek által alapított Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívást tett közzé, amelyben egyebek mellett a Nagy Imre-perben kivégzettek tisztességes eltemetését és rehabilitációjukat követelték. Június 16-án Párizsban, a Père-Lachaise temető 44-es parcellájában felavatták Nagy Imre, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József, Gimes Miklós és a forradalom minden kivégzettjének jelképes síremlékét. Budapesten az Új Köztemető 301-es parcellájában, majd a Belvárosban megemlékezést tartottak Nagy Imre kivégzésének 30. évfordulóján. A belvárosi megemlékezést a rendőrség erőszakkal oszlatta fel. 1989. március 29-én megkezdődött Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József jeltelenül eltemetett holttestének kihantolása. 1989. június 16-án Nagy Imrét és mártírtársait ünnepélyesen újratemették Budapesten. A Hősök terén több százezren hallgatták a szónokokat. 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, és bűncselekmény hiányában felmentette őket. Ugyanezen a napon halt meg Kádár János, a kommunista rezsim vezetője. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy a bejelentés közben a teremben az emberek egymás kezébe adtak egy papírt, amire az volt írva, hogy ,,meghalt Kádár János". 1956-os forradalom - A Wikipédiából Link Soha nem látott 56-os felvétel /A videót csehszlovák filmes készítette, eredeti rádió aláfestéssel/ Link Kenneth Klára: ANYU, TÜNTETNI MEGYEK! Tegnap még, selymes szőke hajad Simogatta szelíd anyai kéz... Ma fegyverrel a kezedben A barikádra mész... Tegnap még féltél az iskolában, Hogy a leckét nem tudod jól... Ma? Orosz túlerővel szemben A géppisztolyod szól... Csak tizennégy éves voltál Vézna, kékszemű gyerek, Bekiáltottál a konyhába: Anyu, most tüntetni megyek!!! Olcsó mackóruhát viseltél, Megtalpalt iskolacipőt. Emléked azóta már Csodás legendává nőtt... Mert soha, soha a világon Még nem harcolt ilyen sereg, Halált megvető bátorsággal Ennyi gyerek, magyar gyerek! Szemben az orosz tankokkal Mely mint dübörgő halál Pillanatonként százakat Irgalmatlanul lekaszál! Drága kis testeken gázol Páncélszörnyek hernyótalpa Szovjet tankokra vér tapad És ott feküsztök halva. Halva! Megölték a gyerekeinket A hősöket, mert szembeszálltak... Bolsevista bitangok hada Nemzetgyilkossá váltak! Ezt a vért nem mossa le Évezredek istélőszéke És egy napon fegyvert ragad A világnak minden népe! Példát vesz Rólad kisfiú, Te vézna iskolásgyerek, Aki beszóltál a konyhába: Anyu, most tüntetni megyek!!! A világhírű írónő ezt a versét 1957-ben írta, az októberi szabadságharc első évfordulóján, a legifjabb hőseink emlékére. 2006. október 23-án, a forradalom 50. évfordulóján Budapesten, országszerte, sőt számos más országban is nagyszabású megemlékezéseket tartottak, emlékműveket emeltek. (Például a lengyelországi Wrocław városában) George W. Bush amerikai elnök 2006. október 23-át az elismerés napjává nyilvánította. Budapesten az évforduló megemlékezései kapcsán erőszakos eseményekbe és rendőri brutalitásba torkolló zavargásokra került sor. A zavargásoknak 167 sérültje volt. Érdekesség, hogy a külföldi hasonló eseményekkel ellentétben a magyarországi zavargásoknál egyetlen kirakat sem sérült meg és nem fosztottak ki üzleteket. (Kivételt legfeljebb az éppen felújítás alatt álló északi Klotild palota jelenthet. A tüntetők az onnan kihordott faanyagból és egyéb eszközökből építettek barikádot a Szabad sajtó út eltorlaszolásához.) Az aránytalan mértékben, részben szükségtelenül és törvénysértően alkalmazott erőszak, a több esetben megvert vagy letartóztatott jelenlevők, illetve a fogvatartás során elkövetett további bántalmazások jogi, erkölcsi és politikai vitát robbantottak ki, s tovább polarizálták a közvéleményt. 2010 februárjában Bencze József országos rendőrfőkapitány elnézést kért azoktól, akikkel szemben jogszerűtlenül léptek fel rendőrök. Az Országgyűlés 2010. június 8-iki (33/2010.) határozatában ,,mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért." A törvénytelenségek kivizsgálása, a rendőri túlkapások és a bűnösök felelősségre vonása azonban még a mai napig sem történt meg. Link Bayer Zsolt: 1956 "...HOGY LEGYEN JEL" (Budapest, 2000) Ó, hát van úgy, hogy az utca egyszer csak félelmetes lesz. Eltűnik hirtelen a méla vasárnap, s testvére is, a furcsa, keserű verklimuzsika, el az öreg koldus, odalesznek valahogy a léggömbök, összetörik a Ligetben a körhinta zenéje, össze a falovacska festett mosolya, s olyan lesz a vattacukor, mint a rossz pokháló. Ó, és csönd ül akkor a lobogó máglyák, kőszaggató lánctalpasak, lövések, dörrenések, leszakadó tetők és csecsemősikolyok nyakára. Csönd. A háborúba vágtató utca csöndje. És sétálni kell abban a csöndben. Ott kell lenni. Meg kell fogni egymás kezét, össze kell kapaszkodni, össze kell nézni, meg kell állni, és hinni kell mindenben, a lehetetlenben is, hinni kell az összes ott lévőben, külön- külön mindenki tekintetében és tenyerében és mosolyában és némaságában, az a hit kergeti el az ösztön felüvöltő félelmét, s az a hit tesz - ha csak percekre is - egy népet szabaddá. S azt nem lehet elfelejteni soha többé. Amelyik nép elfelejti forradalmának mindent betöltő csöndjét, nem is érdemli meg a szabadságot. ... A romok. A romok között mindig akad valami, amit szörnyű megtalálni, A romok között szokott lenni a nagyapa törött pipája, s a szárban még hallgat az utolsó sóhaj. S ott van aztán a nagymama bugyellárisa, a piros, még lánykorából a búsúból, s benne a Szent Antal koldusfillére. Meg valami játék vagy babafej - és a törött babfejek nagyon vádlón tudnak nézni. s a romok között mindig haldoklik valamekkora darab idő. Mindig azt jelentik a leomló kövek, hogy vége van valaminek, visszavonhatatlanul. Aztán valahogy megöregszenek a romok, s megtartó hagyománnyá válnak, emlékké és emlékezetessé, ősök példájává, krónikává, hős harcokká - maradék várrá a szirttetőn. De még az is előfordulhat, hogy hirtelen ráomlanak a falak a zsarnokságra, aztán olyan hirtelen eltakarítják őket, hogy túléli a dög. De már össze van törve. Be van kötve a feje. Őrjöng. Könnyű megismerni. Vége van - bármennyit ől is még. ... Jelet kell hagyni. Mert ami most Magyarországon történik, hihetetlen. Jelet kell hagyni, hogy tudják, mindenségnyi idő elmúltával is, ezt mi cselekedtük. Jelet kell hagyni, mert Dávid még bízhatott a szájhagyományban, és bízott is, annyira, hogy eszébe se jutott, de minket a Fejlődés megátkozott a tömegkommunikációval is, meg a propagandával is, és ha fegyverrel nem is, de azokkal még legyőzhetnek. Vagy fegyverrel legyőzhetbek, de azokkal tönkretehetnek, és megalázhatják a legszentebb, legtisztább forradalmunk. Jelet kell hagyni. Hátha a gép, a lencse, a zárkattanásnyi pillanat-törmelék felfedezheti azt a valamit, ami elmondhatatlan. Ami itt van most, körülöttünk, s érezzük valamennyien, de amiből már jövő héten sem fog érteni, felfogni senki semmit sem. Hogy együtt vagyunk, nem zet vagyunk, és szűkölve figyeli a világ torokszorító nagyságunkat. Jelet kell hagyni, hogy lássák majd, miképpent védtük meg azt a keveset, ami nekünk megmaradt. Jelet kell hagyni, mert becsületünk ez, mert az a kölyök ott a rohamsisak alatt többet tett miértünk, mint akár ezer világ-híressé lett magyar, jelet kell hagyni, mert a svájci-sapkás férfit fasiszta ellenforradalmárnak fogják gyalázni, jelet kell hagyni, lássa a a világ, kiket hagyott megint magára, jelet kell hagyni, mert már jönnek, figyelnek, pusztulásubkra lesnek. És aztán csend. Megint elkattant a szabadság egy pillanata. HÁROM DIÁK /Ismeretlen szerző/ Dalszöveg Csendes az utca, éjfélre jár, Az utca sarkán barikád áll, Géppuska csöve mered a térre, Mellette némán figyel az égbe három diák. Egy padban ültek négy éven át, Jegyezték a professzor szavát, Ám mikor kitört a nép keserve, Száz mással állott fegyverbe három diák. Gép bőg az éjben, valaki lőtt, Páncélos áll a torlasz előtt, Békés lakásra bajt, s pusztulást hoz, Az acélszörnnyel szemben mit ér most három diák. Robban a gránát, lobban a láng, Hadd pusztuljon el az, aki bánt, S tovább őrködve magyarok álmán, Géppuska mellett ott áll a vártán három diák. Október 23. I. rész Link Október 23. II.rész Link Október 23 a forradalom napja Link

0 komment , kategória: Nemzeti ünnep

Sarkosan fogalmazva

2012-10-22 19:42:50, hétfő

	SARKOSAN FOGALMAZVA Szentmihályi Szabó Péter Minden normális szülő a lehető legjobb életet képzeli el és tervezi meg gyermeke számára. Őrzi a gyermek egészségét, gondosan neveli, a lehető legjobb oktatást akarja számára biztosítani, akár erején felül is. Az államférfi ugyanígy érez a rábízott ország iránt, nem csupán túlélni akar, sokkal inkább hosszú távon tervez, mint akik diófát ültetnek. A huszadik század legsikeresebb miniszterelnöke, gróf Bethlen István is így tett. A vesztes világháború, a bolsevik rémuralom és a trianoni tragédia után néhány év alatt új Magyarországot teremtett, amelynek teljesítménye minden téren meghaladta a békeidők Nagy-Magyarországának mutatóit. Azt már kevesen tudják, hogy ezért a magyar nép hatalmas áldozatokat hozott, mondjuk ki: megszorításokkal, adóemelésekkel, vagyonváltsággal és leépítésekkel fizetett szegény és gazdag, de mindenkinek megérte, mert a maradék ország valósággal újjászületett, nem ideológiáktól hajtva, hanem a jó gazda bizalmával és türelmével. Bethlen társa ebben a nagy munkában Klebelsberg Kunó volt, ő hirdette meg a neonacionalizmust, amely szakított a régi panaszokkal és keservekkel, és kimondta: művelt és jómódú nemzet akarunk lenni. Azóta a magyar nép időről időre sok áldozatot hozott a biztosabb jövőért, de szinte minden küzdelem értelmetlennek bizonyult, mert a gyarmati lét többnyire hitvány embereket juttatott magas polcra, akik örültek, ha még egy évig megúszhatják, és utánuk jöhetett az özönvíz - ahogyan legutóbb a szocialisták után jött is. A műveltség és a jómód együtt jár, vagy inkább együtt kellene járnia, de a balliberálisok külföldi segítséggel mindkettőt ellopták a néptől. A szocializmusból itt maradtak a szocialisták, a kapitalizmust pedig az olcsó munkaerőt kereső külföldi kapitalisták képviselik, akiket nem érdekel a jövő - legfeljebb áttelepülnek, még igénytelenebb munkásokat keresve. Amit 2010-ben örököltünk, világháborús pusztítással ért fel. Csak egy nemzeti önérdeket képviselő kormányban bízhatunk. Ahogyan Klebelsberg mondta 1922-ben: ,,Nem szabad, hogy a magyar ember tetterejét a honfibú megbénítsa, nem szabad magunkat csüggedésnek adni oda. Nekünk dolgozni kell, és ne feledjük, hogy a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá." Természetesen nemzeti, és nem balliberális kultúrára gondolt. Műveltség és jómód csak a nemzeti kultúrából származik.

0 komment , kategória: Irodalom - Próza

Veszélyes Magyarország?

2012-10-21 22:47:49, vasárnap

	VESZÉLYES MAGYARORSZÁG? Magyar Hírlap: Fricz Tamás - 2012. október 20., szombat Nem tud ,,leszállni" rólunk az Európai Bizottság. Október 16-án a jövő évi költségvetés újabb kiigazítását kérték tőlünk, s ezt 17-én, rendkívüli ülésén teljesítette is a kormány. Nem tehetett mást, hiszen óriási uniós támogatások forognak kockán. Azt hittük az utóbbi hetek-hónapok kedvező fejleményei láttán - különösen a sikeres Merkel-Orbán találkozó fényében -, hogy talán felkelhetünk a büntetőpadról, s végre ugyanolyan elbánásban lehet részünk, mint a többi EU-s országnak, mint például Spanyolországnak, Portugáliának, Olaszországnak, Írországnak, hogy Görögországról már ne is beszéljünk. Ebben ismét csalódnunk kellett. Ugyanakkor mindez markánsan arra hívja fel a figyelmet - immáron nem először -, hogy erős civil támogatásra van szüksége a második Orbán-kormánynak, hiszen, mint a példa is mutatja, nem szűntek meg a külső és belső támadások az országgal, illetve a kétharmados többségű kabinettel szemben. Gyakorta bírálják, méghozzá igen elfogult hangnemben Orbán Viktort, kormányát és az országot is. Lawrence Ferlinghetti amerikai költő visszautasította a magyar PEN Klub által első alkalommal neki ítélt Janus Pannonius-díjat, azzal az érveléssel, hogy Magyarországon sérülnek az emberi jogok, a sajtószabadság, és a kormány szélsőjobboldali. Ez az eset azért is jellegzetes, mert itt már összeér a külső és a belső támadás: nyilvánvaló, hogy Ferlinghettit magyar ,,barátai" szólították fel, hogy ne fogadja el a díjat, s adták szájába a szokásos mantrákat diktatúráról, fasizmusról, rasszizmusról, nácizmusról, irredentizmusról, antiszemitizmusról. Továbbra is működik tehát a magyar kormánnyal szembeni internacionális hálózat; ez a hálózat nem engedi, hogy az ország lekerüljön a szégyenpadról, hiszen ha így történne, akkor az a ,,végzetes" következmény is előállhatna, hogy a 2014-es választást is a Fidesz-KDNP-szövetség nyerné meg. Márpedig az Orbán-kormányt el kell söpörni, méghozzá azért, mert továbbra is kitart azon céljai mellett, amelyeket a választások előtt megfogalmazott. E célok súlyosan sértik az országunk ellen felesküdött hazai és nemzetközi erőkre támaszkodó hálózat érdekeit, hiszen a nemzeti - egyszerre politikai és gazdasági - szuverenitásunk megőrzése mélységesen szembemegy elképzeléseikkel. Éppen ezért, kívülről és belülről is - lásd a hazai ellenzék mozgolódását és terveit október 23-ra - óriási nyomás nehezedik a kormányra. Tény: a kormány önmagában nagyon sokat tehet és kell is tennie az itt élő milliók érdekeinek védelmében, ám lehetőségei nem végtelenek. Tehát az itt élőknek is meg kell védeniük azt a kormányt, amely kiáll értük. Egyik tétel a másikból következik: a kormány és a társadalom külön-külön, önmagában kevés ahhoz, hogy egyedül kivédje a külső és belső támadásokat; egymásra vannak, egymásra vagyunk utalva, csak együttesen lehet megvédeni az eddig kivívott eredményeket, és elősegíteni a következő, hasonló irányú lépéseket. Magyarul, a társadalom, az állampolgárok, a civilek nem pusztán nézői az ő érdekeiket képviselő kormány küzdelmeinek. Kormány (állam) és állampolgárok (társadalom) egy nemzetnek két oldalát jelentik. Akik kiállnak a nemzeti szuverenitást és szabadságot, illetve az emberek sokaságának érdekeit védő kormány mellett, igazából a szó jó értelmében már honpolgárok, együtt pedig honfitársak. De vajon megérdemli-e ez a kormány, hogy kiálljanak mellette a honpolgárok? Feltétlenül, ugyanis a választások óta eltelt több mint két év óta mind a mai napig kitartott a nemzeti szuverenitás, az önálló út és az igazságos közteherviselés, az átlagemberek és kispénzűek védelme mellett. Amíg előbbi a szabadságunkat alapozza meg - hiszen nemzeti függetlenség nélkül nem létezhet egyéni szabadság sem -, addig az igazságos közteherviselés teremti meg a demokrácia alapjait, hiszen a demokrácia nem az elitcsoportok, hanem a széles tömegek érdekeit képviseli elsősorban. Nem arról van szó, hogy a kormány az utóbbi két és fél évben ne követett volna el hibákat, néha talán nagyokat is. Jómagam például egyet mondanék: ha ragaszkodik is a kabinet az egykulcsos, lineáris adóhoz - amin még a jobboldali közgazdászok is vitatkoznak -, a válságra való tekintettel korlátozott időtartamra, például három évre bevezethetne egy magas kulcsú szolidaritási adót, amellyel a saját gazdasági mozgásterét növelné meg, s az igazságos közteherviselés sem szenvedne csorbát. Azt sem mondanám, hogy nincs időnként kapkodás a törvényekben, hogy ne késne az elszámoltatás. Ám fővonalakban jó úton halad a kormány: rugalmasan és taktikusan tárgyal az ,,óriásokkal", az IMF-fel és az EU-val; a Matolcsy-féle csomag, bár terheket is tartalmaz, igyekszik azokat arányosan elosztani; a földtörvénytervezet elsődleges célja, hogy megvédje a magyar földeket, és azokat magyar kézbe adja; a diákhitel növeli az esélyegyenlőséget; a munkahelyvédelmi akcióterv jó elképzelés; a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentése dicséretes - és még sorolhatnám. A honpolgárok joggal várják el, hogy vigyázzon rájuk a kormány. Ám a honpolgároknak is vigyázniuk kell a kormányra - ha megérdemli, ha a nemzeti és honpolgári érdekeket védi. És most ez a helyzet. Veszélyes Magyarország? Link "CSENGEY DÉNES ELŐRELÁTÓ INTELME /elhangzott 1989-ben Lakitelken. Az MDF egyik alapítója volt,1991-ben meghalt/ "Jövőre elosztjuk Magyarországot. Ebben csendes kérlelhetetlenséggel egyetértünk. Ez a haza a miénk. Szegénységben, szabadságban. Szeretetben? Nem árt, ha az osztozkodásig magunk között marasztaljuk az angyalt. Kisegíthet minket jó tanáccsal egy-egy szenvedélyes pillanatban. Sok lesz a teríték. Igen hosszadalmasak, igen átfűtöttek lesznek az imák. És nagyon kevés lesz, amin végül megosztozunk. Senki követelései nem fognak teljesülni. Látjuk előre, hogy senki nem fog igazán jóllakni. DE AZÉRT NEM FOGUNK RÁROHANNI MAGYARORSZÁGRA. NEM FOGJUK SZÉTMARCANGOLNI. UGYE?" Dénes! Nem így történt! Mindent szétloptak,mindent kiprivatizáltak, mindent eladtak... és most ráadásul mindenben most az Eu igyekszik nekünk, a kifosztott országunknak diktálni. Nem ezért küzdöttél és nem erre tetted fel az életedet!!!

0 komment , kategória: Média

A hun királyi arany korona

2012-10-21 21:39:24, vasárnap

	A HUN KIRÁLYI KORONA - Dr. Bíró Dénes írása Négy évvel ezelőtt hallottam először Badiny Jós Ferenc professzor úr előadásában az ordoszi hun arany koronaékszerről, amelyet a Krisztus előtti első évezredből származtatnak. A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint i.e. 4040-től. A régészeti feltárások eredménye ez a csodálatos lelet, amelyet Hahoot város múzeumában őriznek. A korona két részből áll. Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm. A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király. A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát. A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható. A múlt évben az egyik barátom Kínába készült, és tanácsomat kérte, hogy a sok közismert nevezetességen, régészeti helyen, leleten kívül, tudnék-e valami kevésbé ismertet, esetleg velünk is kapcsolatosat ajánlani, amit érdemes felkeresni. Egyből az ordoszi Hun Korona jutott az eszembe a hahooti múzeumból. A múzeumban kiállított korona csak másolat, az eredetit az igazgató szobájának páncélszekrényében őrzik. Barátom és felesége abban a megtiszteltetésben részesült, hogy nemcsak megláthatta, de talán először a magyarok közül kézbe is foghatta az eredeti, közel háromezer éves hatalmi szimbólumot. Ezeken a fényképeken az igazi ősi Hun Koronát láthatják. Miért fontos ez a lelet azok számára, akik a szkíta - hun - avar - magyar népek azonosságának tudatában élnek, ennek tanulmányozásával foglalkoznak, és a bennük lévő folyamatosságot képviselik? Azért, mert az ordoszi Hun Korona is egy a bizonyítékok sorában. A koronaékszer hivatalosan az i.e.V.-III. szd-ból való. Következésképp, az akkor és ott élő hunoknak királyuk volt, vagyis királyságban éltek, nem pedig laza, primitívnek megítélt, törzsi szerveződésben. A kínai krónikák az időszámításunk előtti időkben is hun királyokról beszélnek, pl: i.e. 33-ban a Han császár a hun királynak tett béke ajánlatot. Attila hunjai ugyancsak Kínából vonultak át Európába a II. -IV. szd.-ban, vagyis a szkíta-hunok számára a királyság ismert volt, ahogy a magyarok számra is természetes államforma volt 1946-ig. Hérodotosz írja, hogy a szkíták voltak a világ egyetlen népcsoportja, amelynek királyi népe volt. A királynak, pedig koronája volt. A korona szó felismerhető gyöke a "kor", ugyanaz, mint a korong szavunk gyöke, ami nem más, mint a "kör" ősszó. A korona szó másik része az "ona", a hun - magyar "ana", "anya". Arvisúra Anahíta volt a magyarok főistenasszonya. A korona, "köranya" a Napra és a Világegyetem egészére is utal. A szkíta-hun-magyar mágikus világképben a legfelső valóság az Egy, és a belőle megnyilvánuló Világegyetem nemcsak élő, de női természetű is. A Természet Anya maga az Egy Isten, a Boldogasszony, aki az Élő Világegyetem emberi alakban. A kerecsen sólyom kék csőre és a Hun Koronán lévő turul közötti azonosság nyilvánvaló. Az Egyisten hitű érdeknélküli szeretet szellemmadara a király tudatát összekapcsolta a Teremtővel, beavatta a teremtői tervben való szerepébe, feladatába. A körpánton ábrázolt sárkány ősjelentése: "sár"= tüzes, izzó, kány" = kán, tehát tűzúr vagy tűzkirály. A kos égi származásunkat, a hunok a Kos világhónapban lévő központi szerepét, a kusok emberiséget egyesítő feladatát is jelképezi. A párduc, a Panthera Dei, Isten párduca, Nimród ősapánk totem jelképe, valójában népünk Káldeus - Kusita eredetére is utal. A párduc pettyes bundája az istenek és lelkek csillagpettyes hazáját is idézte. A misztikusoknál a párduc az életlehelet, a Szentlélek megfelelője. Nimród égi király az oroszlán atya, az ősatya, a nemzet magvát őrző férfi őserő, de rejtett kettősségében női tulajdonságokat is hordoz: az égi királynőt, a maga boldogasszonyi minőségével, aki a mítikus időben, mint nappárduc jött le az égből az ő népéhez. A hun szó jelentése = Egy, Első. A hun királyi koronát viselő személy a Teremtővel való egység szellemében, a lélek újbóli megtestesülése tanításának, és az ember kozmikus szerepének ismeretében uralkodott és szolgált. Ez fejeződik ki a Szent Korona Tanban is. A hun -magyar folyamatosság értelemszerű. Ugye önök is szívesen megtekintenék az ordoszi Hun Koronát eredeti valóságában. Kínai részről, információim szerint, magyarországi bemutatásának nincs elvi akadálya és remélem magyar részről sem lesz. Dr. Bíró Dénes A hun királyi korona Link

0 komment , kategória: Művészet

Reviczky Gyula: A MAGYAR LÁNY

2012-10-21 19:10:55, vasárnap

	Reviczky Gyula: A MAGYAR LÁNY Ha a bölcső magyar lánynyá ringatott, A jó Istent eléggé nem áldhatod. Minden reggel, minden este áldd nevét, Hogy magyar szót ejtettél ki legelébb. De születni magyar lánynak nem elég; Meg is kell hogy érdemelje a nevét. Legyen szendébb, tisztább, jobb és szelidebb, Mint a máshol nőtt lányok, a többiek. Valahányszor kicsi lába port tipor, Áldja meg e szép hazát mindannyiszor, Legyen neki öröm is és büszkeség, A hazáért feláldozni mindenét. Jó sorsban a hitet, békét ébressze, A családi kör melegét élessze; És ha Isten balsorsot is megenged: Vigasztaljon, tanitsa a türelmet. Fürge ifjak, bús férfiak, öregek, Szeressék meg általa a nemzetet. Kiáltsanak fel, ha látják, lelkesen: Csak magyar föld, más ilyen nőt nem terem. / Reviczky Gyula /

0 komment , kategória: Reviczky Gyula

Ott Voltunk. Virtuális Békemenet Magyarországért

2012-10-18 16:50:05, csütörtök

	OTT VOLTUNK. VIRTUÁLIS BÉKEMENET MAGYARORSZÁGÉRT Petició az alábbi Linken: Lépjen kapcsolatba a petíció szerzővel Kérlek ismertesd meg annyi emberrel ezt a petíciót amennyivel csak tudod. Minél több ember aláírja, annál jobban odafigyel rá a média és a döntéshozók. Link Ott Voltunk. Virtuális Békemenet Magyarországért Link FELHÍVÁS - Békemenet 2012. október 23-án 2012-10-17 19:26 Nem maradunk adósok A ,,Békemenet", a magyar emberek tömegeinek csendes vonulása 2012. január 21-én példaértékűen mutatta föl egész Európának, hogy ,,egy a haza". Amint 1848 a forradalom, 1956 a népfelkelés, úgy 2012 a nemzeti szuverenitásért való kiállásunk dátuma lett. 1956. október 23-a példát adott Európának. Mertünk bátrak lenni és fiataljaink vérét áldoztuk hazánk és Közép-Európa keleti felének szabadságáért. Most az adósság béklyójából szeretnénk kitörni, és ha más értelemben is, újra áldozatokra és összefogásra van szükség. Hiszen megtapasztaltuk, a történelem pedig többszörösen igazolta, hogy az ,,adós-rabszolgaság" képes nemzeteket megsemmisíteni. Bizonyítsuk be, hogy van kitartásunk, inkább vállaljuk az átmeneti szegénységet, mint az örökös rabigát. Adjon erőt, hogy Európa számos népe hasonlóan gondolkodik és szolidáris velünk, hiszen közös törekvésünk a gazdasági és az ebből fakadó még súlyosabb civilizációs válság felszámolása. Több mint fél évszázadig szenvedtünk a kommunizmustól, de a korábbi haszonélvezők utódai még 2010-ben is 15.000 Mrd-os adóssághalmazt akasztottak a nyakunkba. Ezt három év alatt ismét nekünk kell visszafizetni. A ,,Békemenet" felbonthatatlan közösségére további feladatok várnak. Találkozzunk újból, mutassuk meg, hogy a hit segít, az erkölcs kötelez, nem maradunk adósa senkinek, még akkor sem, ha a pénzhatalom nagyurai így szeretnék. Nagy a tét, bölcsnek kell lennünk, úgy, ahogyan Németh László mondta: ,,megalkudni, míg muszáj, de közben folytatni a magyar ügyeket, ez a törvény minden európai konstelláció idején". Gyertek velünk 2012. október 23-án! A siker titka az összefogásban, a nemzeti összetartozásban van, mutassuk meg újra, hogy nagyon sokan vagyunk! - A MENET RÉSZLETEIT HOLNAP ISMERTETEM. szerk. - Szervezők: CÖF-CET- Békemenet Egyesület 2012. október 09. kedd, 07:32 Forrás: http://www.civilosszefogas.hu/ Link Szilágyi Ákos Kereszteshadjárat Magyarország ellen Kereszteshadjárat Magyarország ellen 2012-03-09 16:14 Link Míg a balliberális média csak kesztyüs kézzel bánik Kína és Oroszország autoriter rezsimeivel, Magyarországgal szembeni bánásmódja átlépte azt a bizonyos határt. A 2010-es választások után, amikor a konzervatív Fidesz-KDNP koalíció a parlamenti mandátumok 68 százalékát nyerte el, Paul Krugman (The New York Times) kongatta meg először a vészharangot, aki egy posztszovjet, tekintélyelvű rendszer újjáéledését vizionálta Magyarországon. Ezt követően az új miniszterelnököt, Orbán Viktort a brit Guardian már egyenesen autoriter vezetőnek aposztrofálta, amire a Washington Post rálicitált azzal, hogy Fehéroroszországhoz és Putyin Oroszországához hasonlította Magyarországot. Nem sokkal az első kritikák megjelenése után a magyar származású amerikai professzor, Charles Gati nagy megelégedettséggel jelentette ki a Times hasábjain, hogy Magyarország ,,többé nem nyugati típusú demokrácia". Miután az országot a baloldali lapszerkesztők kiközösítették a nyugati országok köréből, Magyarország immár legitim célpontjává vált a liberális kereszteshadjárat új fázisának, az amerikai intervenciónak. A becsmérlő írásokat abszurd politikai iránymutatások követték, amelyek célja Európa egyik pártpolitikai szempontból legsikeresebb jobbközép pártjának megsemmisítése volt. A Washington Postban múlt héten megjelent cikkükben az egykori budapesti nagykövet, Mark Palmer, Charles Gati és Haraszti Miklós professzorok a Szabad Európa Rádió programjainak újraindítását szorgalmazták a magyar demokrácia védelmében. A hidegháborús időszaktól eltérően azonban a cél ez alkalommal nem a szovjet típusú, kommunista rendszer visszaszorítása, hanem egy demokratikus úton megválasztott kormány meggyengítése. E sajnálatos állásfoglalás értelmében az Egyesült Államok kormányának és az amerikai adófizetőknek fel kellene felvenniük a harcot az állítólagos zsarnokság szellemével egy olyan NATO tagállamban, amely más országokkal ellentétben a mai napig az USA egyik leghűségesebb szövetsége Afganisztánban. A jobbközép koalíciót sokan illették kritikával a 2010-ben elfogadott médiatörvény túlzottan szigorú intézkedései kapcsán. A magyar Alkotmánybíróság - éppen az az intézmény, mely a kritikusok szerint Orbán Viktor zsebében van - azonban később érvénytelenítette a törvény kifogásolt passzusait. Ez a döntés ékes bizonyítéka annak, hogy Magyarország közjogi intézményei az alkotmányos reformok közepette is megfelelően működnek. Mindezek ellenére Palmer, Haraszti és Gati azzal érvelnek, hogy a szólásszabadság, sőt maga a demokrácia forog veszélyben Magyarországon. A Fidesz és Orbán szabad sajtót korlátozó lépéseire példaként említik a CNN kiemelését az egyik magyar kábeltévé szolgáltató által kínált népszerű csomagból, illetve a Klubrádió frekvenciaengedélyének meg nem hosszabbítását. Eme változások valójában a piaci verseny következményei. Az állami tulajdonban levő Malév múlt hónapban bejelentett csődje jól mutatja, hogy a verseny nem csupán a telekommunikációs cégeket érinti. A Magyar Telekom a CNN viszonylag alacsony nézettsége miatt döntött úgy, hogy kiveszi az alapcsomagjából (míg más szolgáltatók csomagjaiban viszont szerepel az amerikai hírcsatorna). A Fidesz-ellenességéről ismert Klubrádió pedig a független Médiatanács által meghírdetett tenderben maradt alul, miután 12 év elteltével lejárt a frekvenciahasználati jogosultsága. Természetesen vannak más, ellenzéki beállítottságú tévécsatornák és rádióállomások amelyek továbbra is szabadon sugároznak, a nyomtatott és online sajtó pedig szabadon virágzik. A szólásszabadság ügye csupán álca, mert a baloldal elégedetlenségét valójában a tradicionális értékrendet tükröző kormánypolitika gerjeszti. Vernon Lowe helyesen jegyezte meg, hogy Magyarország konzervatív kormánya a nemzetközi liberális média ,,megmondóembereinek" vesszőparipájává vált, akik minden olyan dohányzóasztal alatt fasiszta zsarnokot sejtenek rejtőzködni, aminek a tetején egy Biblia pihen. Való igaz, hogy a magyar alkotmány elismeri az ország keresztény hagyományait, hogy a házasságot mint férfi és nő életközösségét definiálja, és hogy kimondja, az emberi élet a fogantatás pillanatától kezdődik. Az alaptörvény továbbá kodifikálta az adósságplafont és Brüsszel bánatára megerősítette, hogy a 700 éves múltra visszatekintő forint Magyarország hivatalos pénzneme. Ezek a rendelkezések hűen tükrözik a magyar emberek többségének értékrendjét, amelyet igenis helyénvaló, hogy az ország Alaptörvénye rögzít. Nem meglepő módon a liberális szakértők és bürokraták érzékenységét sérti a magyar emberek hagyománytisztelete, ugyanakkor ez nem megfelelő ok arra, hogy valaki diktatúrát kiáltson. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden rendben volna a Duna partján. Korábban én magam is kritizáltam a Fidesz-KDNP kormány egyes intézkedéseit; a Wall Street Journal-ben közölt cikkemben kiemeltem az új alkotmány problémás részeit, a magántulajdon és a gazdasági szabadság nem megfelelő jogi védelmét és a hatalmi ágak nem elegendő mértékű szétválasztását. De a ballépések ellenére Magyarország semmiképpen sem Fehéroroszországhoz vagy Oroszországhoz hasonlatos tekintélyelvű rendszer. A mértékletes kritika és a tiszteletteljes hangvétel nem a Fidesz, illetve a közép- és kelet-európai konzervatív pártok megsemmisítésében kimerülő baloldali küldetés célját szolgálja. Magyarország utóbbi kritikusai az Orbán-kormány baklövéseit arra használják fel, hogy igazolják nemzetközi kampányukat, amelynek végeredménye a Fidesz veresége lenne a 2014-es parlamenti választásokon. A Fidesz által elszenvedett vereség egyenlő volna a kommunista utódpárt MSZP győzelmével: arról a pártról beszélünk, amelnyek népszerűsége napjainkban 14 százalék körül mozog. Az amerikai adófizetőknek nem szabadna finanszíroznia a SZER magyar nyelvű adásait, amelyek valójában a MSZP-t segítenék választási győzelemhez, amit a párt önmagában nem volna képes megnyerni. A magyaroknak joguk van saját maguk kormányzásához. Ahelyett, hogy az Egyesült Államok beavatkozását sürgetnék a magyar belügyekbe, a Gatihoz és Harasztihoz hasonló emigránsoknak, ha valóban szívükön viselik az ország sorsát, inkább a helyszínen, Magyarországon kellene részt venniük az események alakításában. A politika lényege a tényleges részvétel, és bármit is tett a Fidesz, a politikát nem eltörölte, hanem egyszerüen nyerésre áll benne. Másrészről Amerikának nagyobb gondja is akadhatna Magyarországnál, ott van például Irán, Szíria, Venezuela és Kína, csakhogy párat említsünk. Ezek azok az országok, melyek valóban fenyegetik az Egyesült Államok biztonságát és érdekeit, ahol az emberek nem élvezik a szólásszabadság jogát és akár politikai gyilkosság áldozatává is válhatnak. Ha az USA hajlandó pénzt áldozni arra, hogy áthágja más kormányok korlátozó intézkedéseit az internetre, a műholdas kommunikációra és a mobiltelefon-használatára nézve, akkor íme az elsőszámú jelöltek. A magyarországi események félremagyarázásával Palmer, Haraszti és Gati (és ne feledkezzünk meg Paul Krugmanról sem) eltorzították az emberi jogok és a szólásszabadság jelentését annak a több millió embernek a kárára, akik valóban az elnyomás rendszerében élnek és egy rossz leírt vagy kiejtett szó a halálos ítéletüket jelentheti. Sosem volt az Egyesült Államok kötelessége, illetve joga, hogy akarva-akaratlanul beavatkozzon más nemzetek belügyeibe. Igaz, Amerikának küldetése, hogy felkarolja a szabadság ügyét és harcoljon a zsarnokság ellen. De mint a magyar politika józan vizsgálata során kiderül, Magyarország bizonyosan nem tekintélyelvű diktatúra. A SZER újraindítása olyan otromba, gátlástalan, és végső soron a jelenlegi kormánypártok elmozdítására irányuló lépés lenne, ami az egyik leghüségesebb szövetségesünket megalázó, lealacsonyító beavatkozás lenne. A baloldalt nem jogosítja fel a az ilyesfajta beavatkozásokra az, hogy történetesen írtózik a hagyományos magyar értékektől - amelyek némelyike egyébként Amerika szívéhez is közel áll. Marion Smith a Common Sense Society alapító tagja, a Heritage Foundation kutatója. Az itt kifejtett nézetek a szerző sajátjai. * * * Crusade against Hungary Link Szilágyi Ákos Szilágyi Ákos: Lépjen kapcsolatba a petíció szerzővel Petició az alábbi Linken: Kérlek ismertesd meg annyi emberrel ezt a petíciót amennyivel csak tudod. Minél több ember aláírja, annál jobban odafigyel rá a média és a döntéshozók. Link AKINEK NINCS E-MAIL CÍME - SEGÍTSÜK EGYMÁST, HOGY SEGÍTHESSÜNK MAGUNKON! Kedves Aláírók! Többen jelezték, hogy vannak olyan rokonaik, ismerőseik, akik nem rendelkeznek e-mail címmel, így nem tudják aláírni a petíciót. Ilyen bejegyzések vannak a fórumon. KÉREK MINDENKIT AKI HASONLÓ BEJEGYZÉST KÍVÁN TENNI. NE TEGYE! :-) HELYETTE SZÁNJOM 3 PERCET ARRA, HOGY AZ ÉDESANYJA, NAGYMAMÁJA, SZOSZÉDJA, VAGY MÁS, E-MAILLEL NEM RENDELKEZŐ HONFITÁRSUNK SZÁMÁRA NYIT EGY INGYENES /yahoo, gmail, freemail, hotmail stb. / E-MAIL FIÓKOT. ENNEK SEGÍTSÉGÉVEL FELIRATKOZHAT AZ IS, AKINEK EZEDDIG NEM VOLT ILYEN LEHETŐSÉGE. SEGÍTSÜK EGYMÁST, HOGY SEGÍTHESSÜNK MAGUNKON! Üdvözlettel: Szilágyi Ákos Szilágyi Ákos: Lépjen kapcsolatba a petíció szerzővel Petició az alábbi Linken: Kérlek ismertesd meg annyi emberrel ezt a petíciót amennyivel csak tudod. Minél több ember aláírja, annál jobban odafigyel rá a média és a döntéshozók. Link

0 komment , kategória: Hazánk - otthonunk

A mi Békemenetünk

2012-10-16 21:47:49, kedd

	A MI BÉKEMENETÜNK Az előző nyolc év vesztesei nehezen viselik, hogy elvesztették hatalmukat. Mondhatjuk azt is, éhesek az urak! Pavlovi reflexeik működnek, és arra is képesek, hogy az 1956-os népfelkelés emlékünnepét kampánycélra használják. A jelölt, Bajnai Gordon a gazdaságban és a politikában egyaránt bukott ember. Nem tudja lesöpörni magáról a kisemberek tragédiáiban örökre ráégett libatollakat. Hiába próbálja sanda mondatokkal elterelni a figyelmet arról, hogy a minisztersége és miniszterelnöksége alatt felvett hitelekkel - amit pártbarátaival együtt szórt el - végképp a víz alá nyomta saját országát, amely már addig is fuldoklott az adósságban. Szinte vicces ez az állapot. Ahelyett, hogy akik idáig juttattak minket, bocsánatot kérnének és szemlesütve eltűnnének a politikából, újra szónokolni fognak. Remélem, senki nem ül fel az újabb és legújabb hazugságoknak, bár abban igaza van Tamás Gáspár Miklósnak, hogy ha a baloldal csak ilyen figurákat tud felmutatni, akkor sem a következő választásokon, sem 2018-ban nincs esélye visszatérni a hatalomba. Hiszen minden gondolkodó ember tudja, hogy egy hitelét vesztett politikai erő változatlan személyekkel, ideológiával és ígérvényekkel nem fog csodát tenni, ahogyan jobb termés sem várható anélkül, hogy a földet újra fölszántanák és bevetnék. A magyar nemzeti civil világ 2010-ben, a 2/3-os választási győzelemmel, egyértelműen üzent a megelőző politikai berendezkedésnek. 2012. január 21-én az első Békemenet soha nem látott méretű figyelmeztetés volt, de ez sem volt elég. Azóta is tart a sürgés-forgás, a futkosás az amerikai nagybácsikhoz. Az aggodalom tárgya valójában persze nem az ország ügye, még csak nem is az úgynevezett szabadságjogok. A cél nem kevesebb, mint a kétharmados többséggel megválasztott nemzeti kormány leváltása nemzetközi segítséggel, amelynek természetesen borsos ára van, de a számlát - mint eddig - most is nekünk szeretnék benyújtani. Ami 2002 és 2010 között bebizonyosodott, a világválság elburjánzásának idején fokozottan érvényes: a politikai háttértámogatásért, a hitelből finanszírozandó újabb hitelekért a nemzeti vagyon és a lakosság tűrőképességének maradéka a csereérték. A Békemenet október 23-án ismét elindul, és szépen, csendesen demonstrálja az együvé tartozást, az élő nemzeti konzultációt. Akik korábban ott voltunk és most is ott leszünk, egy nyelven beszélünk, sőt szavak nélkül is értjük egymást. Tudjuk, hogy a szabadság megvalósulásának terepe nem a lebutított médiából ömlő etetés kritikátlan befogadása, hanem autonóm emberek közösségi tevékenysége. Ezt demonstrálja a Békemenet, amely emlékezik és emlékeztet. Emlékezik az 1956-os magyar ifjúságra és Nagy Imrére, a ,,felébredt" kommunistára, akinek volt ereje és szíve megtagadni az álságos ideológiát. Emlékeztet arra, hogy nem maradunk adósok, de nem akarunk örökös adós-rabszolgaságban élni. Ezért minden nehézség ellenére támogatjuk Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar kormány azon törekvéseit, melyek a nemzet szuverenitásának megőrzését és a szegény néprétegek felemelését szolgálják. Gondolkodást, kitartást és közösségi szolidaritást igénylő munka az, amelybe belekezdtünk. Csak úgy sikerülhet, ha nem hagyjuk, hogy hazugságokkal éket verjenek közénk. ,,Egy a haza!" Ez a mondat a Milla körül tévelygő emberekre is vonatkozik. Azt az üzenetet hordozza, hogy a 2/3-os többséggel megválasztott kormány irányvonala mellett kiálló civilek várják őket és kérik, hogy gondolkodjanak. Ne hagyják, hogy egy hiteltelenné vált gazdasági és politikai erőcsoport újra és újra ugyanazokkal a hazugságokkal és ígéretekkel verje át őket, mint amelybe 2010-ben belebukott. Mi, magyarok - vagyis akik ebben az országban élünk, dolgozunk és osztozunk a nehézségeken - jól ismerjük ennek az országnak gondját-baját és örömeit, hibáit és erényeit. Nem vagyunk dúsgazdagok, sem világpolgárok, akik előkelő idegenként, fölülről köpködik a hazát. A mi közösségünk nem amerikai vagy európai világvárosok luxusszállodáiból üzen, nem sok éve külföldön élő elitcsoport véleményét közvetíti, hanem a Békemeneten találkozik és megfogja a mellette álló ember kezét. Nem szónokol, hanem csendesen vonul. Megmutatja az összefogást, hiszen nem engedhetjük, hogy az adósságcsapdából kivezető úton visszafordítsanak bennünket. Tovább kell mennünk, ha nehéz is lesz még egy darabig. Meg kell teremtenünk a magunk, gyermekeink és unokáink számára a sikeres és végre boldogabban élhető jövőt! Közlemény - Bencsik András A szervezők örömmel közlik, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége csatlakozott a 2012. október 23-i Békemenethez. A munkavállalókkal is összefogva, közös kiállásunkkal nyilvánvalóvá tesszük, hogy Magyarországon a szegénységet minél előbb meg kell szüntetni. Ennek becsületes útja a ránk zúdított adóssághalmaz mielőbbi visszafizetése és nemzeti, civil szolidaritással a szegény sorsban élők mielőbbi felemelése a középosztályhoz. Ezúton is javasoljuk az IMF-nek és az Európai Központi Banknak, hogy segítse úgy Magyarországot. jóhiszeműségét megmutatva, hogy a hitelek visszafizetésére akár 2 éves moratóriumot biztosít. Ez alatt az idő alatt gazdaságunk megerősödhet, a belső fogyasztás növekedhet és sok olyan multinacionális külföldi partner beruházásaira számíthatnánk, akik nem csak a nyereségből, hanem az adózásból is kivennék majd részüket. Találkozunk kettőkor a Széna téren! Hosszas latolgatás után eldöntöttük, hogy az október 23-i Békemenet az 1956-os forradalom emlékére való tekintettel is, a budai Széna térről indul délután kettő órakor. Gyülekezni egy órától lehet a helyszínen. A vidéki autóbuszokról a Margit körúton lehet leszállni, majd a buszok a rendőrök segítségével az alsó rakparton parkolhatnak a rendezvény ideje alatt, a Margit híd és a Dráva utca között. A Békemenet a Széna térről a Margit körúton és a Margit hídon át ér a pesti oldalra. A Szent István körútról a Nyugati téren fordulunk be a Bajcsy-Zsillinszky útra, majd onnan az Alkotmány utcába. Idejében odaérünk, hogy meghallgassuk Orbán Viktor miniszterelnök beszédét. Gyertek el minél többen, mert nem állhatunk meg félúton! És nem engedhetjük meg azt sem, hogy politikai kalandoroké legyen az utca. Félnie senkinek sem kell, mert nincs már hatalma annak a sötét társaságnak, amelyik 2006-ban a békés polgárokra uszította a rend őreit. Ma már rend van és biztonság, s a rendőrség a tisztességes polgárok békéjét, állampolgári jogait védi. Gyertek el, védjük meg együtt Magyarország békéjét, a 2010-es alkotmányos forradalom vívmányait! Gyertek el, mert ismét szükség van rátok! Találkozzunk október 23-án délután két órakor a budai Széna téren! Segíts! Add tovább! Petició Kérlek ismertesd meg annyi emberrel ezt a petíciót amennyivel csak tudod. Minél több ember aláírja, annál jobban odafigyel rá a média és a döntéshozók. Link

0 komment , kategória: Hazánk - otthonunk

Hatalom, mely tudni akart minden titkot

2012-10-15 19:18:34, hétfő

	HATALOM, MELY TUDNI AKART MINDEN TITKOT Elfeledni? Vagy teljesen feltárni? A seb, amelyet ügynökök és kollaboránsok ütöttek a nemzet testén, csak az igazsággal gyógyítható Biszku Béla (balról) és Kádár János a Parlamentben. No azért ők nem a demokrácia erejében bíztak... (Fotó: archív) A keletnémet Stasi tisztjei még 1989-ben is olyan porceláncsészékből itták a teát, amelyeken Dzserzsinszkij portréja díszelgett. Elpuhultnak tartották a magyar belbiztonságiakat, s röviden csak kávéházi csekistáknak nevezték őket. Kollaborációról, ügynökmúltról szólt az MTA BTK Történettudományi Intézet múlt heti történészkonferenciája. Gyáni Gábor elsősorban a kollaboráció meghatározásával foglalkozott. Nagyon távolról kezdte. Egészen Thököly Imrénél, aki Bécs elleni harcában szövetséget keresett a török portával. Tehát kollaborált? - kérdezte mintegy önmagától Gyáni Gábor, hozzátéve, hogy kollaborálni, azaz együttműködni az ellenséggel, az országot megszálló vagy sakkban tartó erőkkel mindenekelőtt az elit szokott. Méghozzá saját, alávetett tömegeinek féken tartására. Gyáni azt érzékeltette, hogy Horthy is a tömegek féken tartására s rendszerének megőrzésére működött együtt Berlinnel, s e logika szerint ugyanezt tette Rákosi, majd pedig Kádár is Moszkvával. A példák persze, mint oly sokszor, most is sántítanak. Mindenekelőtt Horthyé, aki közismerten a trianoni szerződés és az ország revizionista politikája miatt sodródott a németek közelségébe. Nem volt németbarát, nácibarát még kevésbé. Ha már kollaboráció, legszívesebben Londonnal kollaborált volna. De London messze volt, gazdasági és politikai értelemben egyaránt. S az angol elit többször is megmutatkozó Horthy-szimpátiáját durván felülírta Churchill, aki sokadszorra is kihangsúlyozta: Angliának nincsenek barátai, Angliának csak érdekei vannak. A tanácskozás igyekezett nyilvánvalóvá tenni, hogy a kollaborációnak sokféle rétege és árnyalata van. És ahogy szaporodtak a felszólalások, úgy tágultak ki a fogalom értelmezési határai is. Eljutottunk odáig, hogy maga az alávetett tömeg is képes kollaborálni a fölötte álló hatalommal. Gyarmati György szerint például az elithez azért mégsem sorolható egyszerű munkásőrök és párttagok is kollaboránsok voltak. Gyáni Gábor pedig egészen odáig ment a vitában, hogy a társadalom széles rétegeinek ,,hozzáállásán" is múlik egy rendszer teherbíró képessége. Igen, rólunk volt szó, kisemberekről, akik ha a lázadást választják a hallgatás helyett, akkor előbb összeomlik a magyarországi szocializmus. Ennyire egyszerű lett volna?! És ha lehet, még ezek után is tovább tágult a kollaboráció kérdése. K. Horváth Zsolt előadásában például a franciák s mindenekelőtt az úgynevezett francia Vichy-kormány németbarát kollaborációjáról beszélt. Ebben a kollaborációban benne volt a francia zsidók francia állam által kezdeményezett és franciák által végrehajtott deportálása is. A németekkel való kollaboráció jelenségével igazából csak egy 1971-ben készült s nagy botrányt kavart dokumentumfilm kapcsán kezdett szembenézni a francia társadalom. A francia televízió 1981-ig nem is engedte képernyőre a Bánat és sajnálat című alkotást. Érdekes, de bennünket, magyarokat Rákosi már annak idején kollektíve lefasisztázott. Azóta folyamatosan újabb és újabb ,,szembenézésre" ösztökélnek bennünket, mind a mai napig. A hazafias csali Elias Canettit idézte Gyáni Gábor, amikor megállapította, hogy a titok és a titok megtartása a hatalom fő ismérve. És az, hogy mindenki más titkát tudni akarja. Mert csak így érzi magát biztonságban, csak így veheti elejét minden mozgásnak és szervezkedésnek, amely a pozíciójára törhet. Ezért, tehát a mások titkainak kifürkészésére küld ügynököket a társadalom minden szegmensébe. Szintén Gyáni Gábor szögezte le: vannak kényszerű és együttműködő ügynökök. Gyarmati György inkább a kényszeres és a motivált fogalompárt használta, kifejtve, hogy a kényszeresek sok esetben a szó szoros értelmében a rendszer foglyai voltak, akiket zsarolással vettek rá az állambiztonsági szolgálatok a besúgásra. A motiváltak viszont maguktól, saját elhatározásukból tették ezt. Itt azért színesebb a paletta. A motivált valamilyen előnyért, juttatásért, gyakran a pályáján való előbbre jutásért súgott be. De tehette ezt pusztán ideológiai okokból is. Gyarmati György szerint pusztán csak álca, netán afféle öncsalás volt a hatalom és a besúgó részéről is, amikor az ilyen emberek kartonjára azt vezették fel, hogy hazafias érzésektől indíttatva működik együtt az állambiztonsági szervekkel. (Medgyessy Péter lelepleződésekor egy fél ország bekapta ezt a ,,hazafias" csalit, a miniszterelnök persze nem egyszerű besúgó volt, hanem hivatásos kémelhárító tiszt, ugyebár ,,harcban" a KGB-vel.) Gyarmati György hozzátette, voltak ügynökök a kényszerítettek között, akik úgy védekeztek, hogy megpróbálták leleplezni magukat a környezetük előtt. A belügyi ,,szakma" ezt dekonspirációnak hívta. Így tett például egy református lelkipásztor is, akit emiatt államtitoksértéssel vádoltak meg, s hosszú börtönbüntetésre ítéltek. Gyarmati szerint az amúgy színes ügynökvilág részének kell tekinteni a hangulatjelentéseket és azok készítőit is. Akik nem voltak feltétlenül regisztrált együttműködők, azaz nem írtak alá semmit. A hangulatjelentéseket fontosnak tekintette a kádári hatalom, s ezek a beszámolók általában a helyi pártszervezetek szintjéről érkeztek, persze több áttételen keresztül. Rainer M. János tette fel a kérdést előadásában, hogy vajon az ügynököt a Kádár-rendszer szimbólumának tekinthetjük-e. Mert a közvélemény hajlamos annak tekinteni. Rainer szerint viszont szó sincs szimbólumról, a szépszámú ügynökhad a Rákosi-rendszerben is létezett. Sőt, Rainer továbbment, amikor azt mondta, a két rendszer között is természetes folytonosság volt, jóllehet Kádárék technikái kifinomultabbak, rafináltabbak voltak, de az egész struktúra ugyanazt a célt szolgálta. Név szerint kik voltak az ügynökök? Ungváry Krisztián elmondta, 200 ezer, más számítások szerint 250 ezer besúgó segítette az állambiztonsági apparátust a szocializmus idején. Négyezret sikerült azonosítani közülük, s négyszázuk neve került nyilvánosságra. Gyarmati György szerint ügynökügyben a lehetséges tudás 0,2 százalékával rendelkezünk csak. Lengyel vádiratok Kevés az adat és az információ, s azt a keveset sem olyan egyszerű elemezni. Takács István szerint magukat az ügynöki jelentéseket is kritikusan kell olvasni, már csak azért is, mert a besúgók jelentős része eleve úgy fogalmazott, s úgy csoportosította az információit, hogy azok megfeleljenek a tartótiszt elvárásainak. Ha kellett, természetesen hazudott vagy túlzásokba esett. De a tartótiszt is úgy fogalmazta meg az aktába kerülő anyagot, hogy az érdekesség és információgazdagság tekintetében is kielégítse feletteseit. És így tovább. Gyarmati György egészen odáig ment, hogy kijelentette, a levéltárban található iratok a történelmi kutatások szempontjából csak másodlagos jelentőségűek, mert kevés és komoly információt hordoznak, kilencven százalékukban teljesen érdektelen dolgokról szólnak. Ungváry Krisztián azonban felvette a kesztyűt, igencsak fontosnak tartva minden dokumentumot és jelentést a kutatás számára, sőt többször meglebegtette azt is, hogy neki úgy tűnik, mintha tudatosan korlátoznák az iratok megismerhetőségét. Kádár és a nosztalgia Ez a vita nem zárult le, levegőben maradt az izgalmas kérdés. Izgalmas, különösen úgy, hogy Müller Rolf előadásából megtudtuk, az ügynökmúlt kutatásával kapcsolatosan a volt szocialista országok mezőnyének hátsó harmadában kullogunk. Majd minden tekintetben. Összességében a lengyelek járnak elöl. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet éves költségvetése magyar pénzre átszámolva 18 milliárd forint. (A hasonló funkciójú magyar ÁBTL költségvetése 701 millió forint évente.) A lengyel intézet nyomozati jogkörrel is rendelkezik, a múltban elkövetett kommunista bűnök miatt eddig 240 vádiratot nyújtott be összesen négyszáz személy ellen. És a felmerülő ügyek kivizsgálására törvény kötelezi! Ha már a külföld, át kell ugranunk most azokat az egyébként nagyon érdekes előadásokat, amelyek a román Securitate vagy a keletnémet Stasi működésével kapcsolatosan hangzottak el. A Stasiéval, amelynél egyszerűen csak kávéházi csekistáknak gúnyolták a magyar állambiztonságiakat. De nézzük most inkább a KGB, illetve a szovjet felderítés és a szovjet szolgálatok hazai ágenseit! Baráth Magdolna szerint a szovjet politikai vezetés már a két világháború között is alkalmazott magyar ügynököket Magyarországgal szembeni információszerzésre. Ezek az emberek elsősorban az első világháború magyar hadifoglyai közül kerültek ki. Aztán Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökhelyettese fektette le azt az elvet közvetlenül a második világháború után, amely szerint megfelelő magyar embereket kell beszervezni az itteni változások beindítására s a szovjet érdekek érvényesítésére, hogy ne úgy tűnjön, mintha a Vörös Hadsereg szuronyai kényszerítenék ki a politikai fordulatot Magyarországon. E cél jegyében mindenhová beépültek a szovjet szolgálatok. Mint utóbb kiderült, a polgári pártokba is. Moszkva mindent tudott például a Kisgazdapárt választási előkészületeiről. Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes, Péter Gábor helyettese, aki még 1942-ben állt az NKVD szolgálatába, komoly hálózatot épített ki Magyarországon. Ezen még Rákosi is megdöbbent. A jelek szerint róla is informálta a Szűcs- csoport Moszkvát, akárcsak Révai Józsefről vagy például Münnich Ferencről. A Szűcs-féle hálózat tagja lett Horváth Imre, a későbbi külügyminiszter és felesége is, aki történetesen Laci fedőnéven írta titkos jelentéseit a szovjeteknek, Szűcs titkárnője pedig Zója néven informálta Moszkvát. S a hadsereg? Baráth Magdolna szerint Pálffy György tábornok a szovjet katonai hírszerzésnek dolgozott, 1949-es letartóztatásakor a házkutatásnál megtalálták nála a szovjet adóvevő készüléket s a szovjet rejtjelkulcsot is. Magát a jelenséget, vagyis a Szűcs által szervezett hálózat működését 1962-ben a magyar pártvezetés is közelebbről vizsgálta. Az anyag titkosított, csak 2043-tól lesz kutatható. Jó néhányan vannak közöttünk napjainkban, akik az ügynökmúlt kutatásának értelmét keresik. Keresik?! Értelmetlennek találják az egészet, amely feleslegesen zaklatja s osztja meg a magyar közvéleményt. Bulgáriára, a bolgárok toleranciájára hivatkoznak, ahol nyolc évig ülhetett az elnöki székben egy történészprofesszor, aki bizonyítottan ügynök volt a szocializmus idején, ezt mindenki tudta róla. Müller Rolf viszont azt mondta, a magyarok joggal tartanak igényt az úgynevezett információs kárpótlásra. Azaz ismerni akarják állampárti múltjuk minden részletét. Gyarmati György szerint pedig önmagukban az egykori hangulatjelentések nyilvánosságra hozatala is alkalmas lenne arra, hogy szertefoszlassuk a ,,boldog Kádár-kor" hamis nosztalgiáját. Elkéstünk volna? Annyi bizonyos, ha nincs Kádár-nosztalgia, nincs Horn-korszak sem. S ha nincs Horn-korszak, akkor nincs Medgyessy és nincs Gyurcsány. És ma már egészen más úton járhatna a szekerünk. Link

0 komment , kategória: Média

A Nagy Testvér mindent lát

2012-10-14 23:21:54, vasárnap

	A NAGY TESTVÉR MINDENT LÁT Fontos! Legalább tudjunk róla! A Nagy Testvér mindent lát, amit a neten csinálsz?! Mi lenne, ha valaki mindent látna, amit a neten csinálsz? Mi lenne, ha valaki elhelyezne egy dobozt az otthonodban, amivel... Minden Google keresést nyomon követhet, láthatja kinek küldesz e-mailt, kitől kapsz e-mailt, láthatja mit gépelsz, tehát ismeri a jelszavaidat, saját webkameráddal figyelhet, információt gyűjthet arról, mit kedvelsz és mit nem, mik a politikai nézeteid vagy a vallásos meggyőződésed, és átadhatja ezeket az adatokat információs központoknak, hogy azok összeállítsák saját és családod személyes profilját? A szomorú igazság, hogy ez a doboz létezik, és éppen előtte ülsz. Önszántadból hoztad haza, és még fizettél is érte. A számítógéped igenis kémkedik utánad, és meg kell hagyni, soha nem létezett ennél kitűnőbb találmány új ismeretek megszerzésére vagy az információ megosztására. Segítségével állandó kapcsolatban lehetünk távoli barátokkal, megismerhetünk új embereket, rátalálhatunk azokra, akik hozzánk hasonlóan gondolkoznak, és választ kaphatunk azokra a kérdésekre, amik igazán fontosak számunkra. Sajnos a személyi számítógépnek van egy sötét oldala is, mert segítségével folyamatos rálátást biztosítunk saját életünkre, és személyes adataink elérhetővé válnak a szakavatott információgyűjtők számára. Íme néhány példa: A Google A legtöbb ember egyetért, hogy a Google a legjobb kereső ma a piacon. Az idők azonban változnak, és a Google-ban egyre kevésbé bízhatunk. Elsőként ott a Gmail-botrány. Aki használja a szolgáltatást, észrevehette, hogy a levelezőfiókban megjelenő reklámok kísértetiesen kapcsolódnak személyes érdeklődési köréhez. Ez nem véletlen. A Gmail minden egyes e-mail üzenetünket megnézi, hogy a ,,hirdetők számára" fontos információkat találjon. Minden egyes e-mailt átnéznek. Ezt természetesen egy program végzi, de a lényeg, hogy üzeneteink nyilvánosak. Jelszavak? Ugyan! Következőnek ott van a cenzúrázott keresések kérdése. Hacsak nem használunk konkrét kifejezéseket keresésünkben, a Google megpróbálja a leginkább politikailag korrekt találati listát felkínálni. Hol vannak azok a napok, amikor valaki, mondjuk a 9/11-re történő kereséssel a lehető legrelevánsabb, vagy mások által legjobbnak ítélt oldalakat kapta találatként! Ma az embernek tudnia kell pontosan, milyen forrást keres, ahhoz, hogy a kívánt oldalt vagy választ megtalálja, illetve, hogy megbízható és teljes képet kapjon egy témáról. Bizonyos weboldalak, mint például az Infowars.com sok esetben elő sem jönnek a találati listában, hacsak nem írjuk bele a kereső kifejezésbe. 2010 végén a Google feketelistára tette az Infowars és Prison Planet oldalakat, annak ellenére, hogy ezek több találatot kapnak naponta, mint a legtöbb fővonalas hírportál. Végül érdemes megemlíteni a Google új ,,adatvédelmi" szabályzatát. Úgy tűnik, ez az új szabályzat nem igazán védi adatainkat. A felhasználók érdeklődési köréhez alkalmazkodni képes hirdetések kedvéért a Google március 1-jei hatállyal egyesíti az összes Google tulajdonú szolgáltatásnál megadott vagy rendelkezésre álló információkat (Google, Gmail, Youtube, Feedburner, Adsense, stb.). Sajnálatos módon az igazi adatvédelmet előnyben részesítő felhasználóknak nincs módja kimaradni az új adatgyűjtési, bocsánat, adatvédelmi szabályzatból. A Yahoo Természetesen a Yahoo sem akart kimaradni az adatgyűjtésből. A Yahoo szintén ,,elemzi" az e-mailek tartalmát és a rendvédelmi törvények betartására hivatkozva az előírt határidőnél és az adatvédelmi szabályzatban leírtaknál sokkal hosszabb ideig megőrzi az összegyűjtött információkat. Íme néhány adat egyenesen a Yahoo-tól: - Valamennyi IP címet, amiről valaki Yahoo fiókjába bejelentkezik, egy éven keresztül tárolják, így remekül nyomon követhetik az ember mozgását, megtudhatják, hol dolgozik illetve, hogy ki látogat el hozzá rendszeresen. - Az azonnali üzeneteket és chat párbeszédeket minimum 60 napig tárolják. - A bűnüldözési szerveknek pedig nem állampolgári kötelességből adják át az információkat. Valamennyi vezető kommunikációs cég ,,árlistával" rendelkezik erre vonatkozólag. Az amerikai Marshal Service beismerte, hogy rendelkezik ilyen árlistával a Yahoo, a Verizon, a Cox Communications és a ComCast szolgáltatóktól az adatok átadására. A Facebook 500 millió ember világszerte minden kényszer nélkül megosztja életének legszemélyesebb részleteit, például politikai hovatartozásáról, vallási meggyőződéséről, közli, kik a barátai, a családja, merre járt nyaralni. Ez a Facebook. Nincs még egy ilyen információforrás a világon. A megszerezhető információmennyiség növelése érdekében, amikor valaki bejelentkezik a Facebook-on, egy süti (cookie) minden látogatásunkat nyomon követi az adott számítógépen (akkor is, ha később kijelentkezünk). Bejelentkezés után gépünk ,,ajtaja" nyitva áll a Facebook előtt. A Facebook ma már arcfelismerő technológiát is alkalmaz a fényképek megjelölésére. A Facebook kicsit olyan, mint egy pletykafészek, aki a Facebook-on bejelölt ismerőseid alapján alakít ki képet személyiségedről. Az ismerőseidet célzó reklámok a te oldaladon is megjelenhetnek, mert a Facebook azt feltételezi, hogy barátok lévén az érdeklődési körötök is hasonló lehet. A GPS technológia segítségével a Facebook beazonosítja a fényképek elkészítésének és/vagy feltöltésének helyszínét, így fizikai tartózkodási helyedet is közzé téve. A Skype A 2011 májusában a Microsoft által felvásárolt Skype a világ elsőszámú VoIP szolgáltatása. Két évvel az ügylet előtt a Microsoft a VoIP hívások lehallgatására alkalmas technológia szabadalmaztatásán kezdett dolgozni. A Skype-on keresztül megszerzett információk felhasználási területe igen széles. A fizetős szolgáltatást használók esetében a cég számára ismertté válnak az illető bankkártya és egyéb személyazonosító információi. A hívásokból elcsípett kulcsszavak jogi eljárások során is felhasználhatók. Különböző adathalászati eljárások segítségével a magánbeszélgetésnek hitt párbeszédeket felhasználhatják személyre szabott reklámok megjelenítésére. A legaggasztóbb mégis az, hogy miután telepítettük a Skype-ot a gépünkre, saját webkameránkat bármikor távirányítással aktiválhatják. Pontosan. Lehet, hogy valaki ott ül a számítógép előtt, és egzotikus recepteket olvas, miközben valaki, valahonnan saját kameráján keresztül visszanéz rá. Legyünk informáltak és használjuk okosabban számítógépünket! Információs központok Ezek az információs klíring intézetként működő központok tényleg léteznek. Sokszor egyszerűen ,,marketing kutatóintézetnek" álcázva. Legfőbb munkájuk a mi számítógépeinkről összegyűjtött adatok rendszerezése a lehető legteljesebb személyes profilok összeállítása érdekében. Ezek a profilok tartalmazhatnak információkat személyes kapcsolatainkról, szexuális beállítottságunkról, politikai nézeteinkről, vallásos meggyőződésünkről, családunkról, barátainkról, bankszámlánkról, bevételi forrásainkról, fényképekkel kiegészítve, egyszóval mindent, amit egy emberről tudni lehet az Interneten fellelhető információk alapján. Én személy szerint nem tervezem az Internet-használat felfüggesztését, hiszen a világháló segítségével soha nem látott gyorsasággal és egyszerűséggel juthatunk hozzá új ismeretekhez, és kommunikálhatunk másokkal. Továbbra is megosztom véleményemet a számomra fontos témákról, de teszem mindezt úgy, hogy tudom, ezek az információk soha nem lehetnek magánjellegűek többé. Ne felejtsük: A Nagy Testvér nemcsak figyel, de jegyzeteket is készít! Fontos! Ha továbbítod ezt az üzenetet, akkor töröld a benne szereplő e-mail címeket!!! Köszönöm !

0 komment , kategória: Tragédiák - katasztrófák

James Bond 50 éves: jubilál a 007-es ügynök!

2012-10-13 18:00:02, szombat

	JAMES BOND 50 ÉVES: JUBILÁL A 007-es ÜGYNÖK! Mozi. Drága szmoking, luxussportkocsik és - karórák, vodkamartini és gyönyörű nők: pontosan 50 éve, hogy ezek a dolgok jutnak mindenkinek az eszébe, aki a sármos szuperkém nevét hallja. Ötven éves a 007-es! A Bond-karakter minden nőt megkap, és nincs olyan őrült lángelme, aki vele szemben véghez tudná vinni tervét: ötven éve, 1962. október 5-én mutatták be Angliában az első James Bond-filmet Dr. No címmel. A főszerepet Sean Connery játszotta. James Bond 50 éves: ki volt a legjobb 007-es? A legelső James Bond-mozifilmet félévszázada, 1962-ben mutatták be Londonban. A Dr. No-ban Sean Connery játszotta a leghíresebb, legsármosabb és a világot a legtöbbször megmentő titkosügynököt. De vajon melyik Bond volt a nézők kedvence? A nemzetközi MSN az olvasókat kérdezte. Galériánkból kiderül, ki nyerte a szavazást, mint ahogy azt is megtudhatod, ki volt a legkevésbé népszerű Bond: Link 1. Sean Connery Ki más is lenne a legnépszerűbb Bond, ha nem a legelső? Az olvasól szavazati alapján Sean Connery volt az igazi 007-es. 43% mondta, hogy senki nem volt jobb nála. 2. Pierce Brosnan A négy, akciójelentekben gazdag Bond-flim főszereplőjére, Pierce Brosnanre szívesen emlékeznek az MSN-olvasók: 21% mondta, hogy ő volt a kedvenc szuperkéme. 3. Daniel Craig Craig - mint a legfrissebb Bond - úgy tűnik, elnyerte a nézők szimpátiáját. Harmadik Bond-filmjét, a Skyfallt éppen októberben mutatják be. A szavazatok 16%-a bronzéremhez volt elég. 4. Roger Moore A szemöldökkirály a szavazatok 15%-ával a negyedik helyre futott be, annak ellenére, hogy ő szerepelt a legtöbb Bond-filmben, szám szerint hétben. Roger Moore egyébként épp a napokban lesz 85 éves. 5. Timothy Dalton Dalton sem szerepelt sokkal fényesebben, mint Lazeby, a szavazatok 3%-át kapta meg. Dalton kétszer ölelhette a nőket 007-esként, a 80-as évek legvégének Bondjaként. 6. George Lazenby Szegény George Lazenby csak a szavazatok 2%-át tudta besöpörni. Ez persze nem meglepő, ha azt nézzük, hogy Lazenby mindössze egyetlen Bond-filben szerepelt. Igaz, nem volt könnyű helyzetben: Sean Connery utóda kellett hogy legyen. Az "Őfelsége titkosszolgálatában" után Lazebyt ment, Sean Connery pedig visszatért. ...és a 15 legszexisebb Bond lány a brit "The Sun" szerint: 1. Ursula Andress, Dr. No (1962) Az első James Bond-film nem Sean Connery szőrös mellkasa vagy a robotkezű Dr. No miatt lett kultikus, hanem mert Ursula Andress egy fehér bikiniben játszotta el az első Bond-lányt, a kagylógyűjtő búvárt, Honey Ridert. A színésznő egyébként csak a testét adta a produkcióhoz: az erős német akcentusa miatt a moziban már Nikki van der Zyl hangján szólalt meg. (Fotó: Europress / Getty) 2. Halle Berry, Die Another Day (2002) A habokból szuperdögösen kisétáló Halle Berry a 2006-os Halj meg máskor!-ban nem csak az első Bond-lány, Ursula Andress előtt tisztelgett a bikinijére erősített késsel: benne élt tovább az összes korábbi fekete MI6-alkalmazott és a franchise minden Bonddal egyenrangú, CIA-s és KGB-s kémnője. Sajnos maga a film a sok múltidézéssel a Bond-mítosz paródiájába csapott át, így Pierce Brosnannek ez volt az utolsó alkalma arra, hogy csokornyakkendőben mentse meg a világot. (Fotó: 20Th Century Fox / Northfoto) 3. Claudine Auger, Thunderball (1965) A magazinok címlapjára kívánkozó arca és a bikinis jelenetei miatt a mai napig Claudine Auger a rajongók egyik kedvenc Bond-lánya. A filmbe egyébként az eredeti sztori társírója, a víz alatti jelenetekért felelős Kevin McClory protezsálta be, miután megakadt rajta a szeme egy nassaui nyaralás alkalmával a tengerparton. (Fotó: Apic / Europress / Getty) 4. Eva Green, Casino Royale (2006) Eva Green már a 2003-as Álmodozókban is meztelenkedett, így mellbedobással győzte le Cécile De France-t és Audrey Tautout a 2006-os Casino Royale Bond-lányáért vívott harcban. Karaktere, Vesper Lynd fontos szerepet kapott a Daniel Craiggel újrakezdett Bond-mítoszban: ő az a nő, akinek az árulása és a halála miatt lett a 007-esből az a cinikus, nőket lenéző, szexmániás tahó, akit a 62-es Dr. Nóban megismerhettünk. 5. Denise Richards, The World Is Not Enough (1999) Szerencsére A világ nem elégben a gonoszokkal lepaktáló Bond-lány mellé berakták a szuperdögös Denise Richardsot is, akiről persze senki sem hiszi el, hogy doktori fokozatot szerzett atomtudós, mert jobb mellei vannak, mint bármelyik Playmate-nek. (Fotó: G90 / Northfoto) 6. Olga Kurylenko, Quantum of Solace (2008) A 2007-es Hitman kurvás főszerepe után minden Bond-rajongó biztos volt benne, hogy a Glamour, az Elle és a Vogue címlapján domborító ukrán bugyimodell, Olga Kurylenko kapja meg a 400 jelentkezőből a Kvantum csendje női főszerepét. Ő is tipikus női karakter: a Bond-filmek főgonoszának szeretője, de a 007-esel való találkozás után átáll az ő oldalára. Viszont ő az egyetlen olyan nő a Bond-kánonban, akit a 007-es megcsókol ugyan, de utána elmarad a kötelező szexjelenet. 7. Sophie Marceau, The World Is Not Enough (1999) Irigylésre méltó helyzetben van Pierce Brosnan az 1999-es A világ nem elég egyik jelenetében: a franciák büszkesége, Sophie Marceau kínozza, miután ártatlan áldozatból a film fő manipulátorává változik át. (Fotó: United Artists / Northfoto) 8. Barbara Bach, The Spy Who Loved Me (1977) Barbara Bach, a rajongók másik kedvenc Bond-lánya a 77-es A kém, aki szeretett engemben alakított szovjet ügynöknőt. A Bondhoz hasonlóan profi képzést kapott Amaszova őrnagy jó időre száműzte a franchise-ból a korábbi filmek könnyen ágybavihető kémnőinek kliséjét, ami egyrészt a '70-es évekre megerősödött nőmozgalmak hatása volt, másrészt a 75-ös Szojuz-Apollo űrprogrammal beköszöntő hidegháborús enyhülésének volt köszönhető. 9. Famke Janssen, Golden Eye (1995) A vhs-filmek halálosztóira hasonlító Dalton-Bondot 1995-ben Pierce Brosnan váltotta fel, aki leginkább a sármos és humoros Roger Moore örökösének tekinthető. Két dögös partnere egy KGB-domia (Famke Janssen) és az Aranyszem műhold titkát ismerő programozónő voltak. Utóbbi karakter a filmben orosz volt, mégis a svéd-lengyel Izabella Scorupco kapta meg a szerepet, mivel modellként már a 80-as évek óta olyan neves magazinok címlapján pózolt, mint a Vogue. (Fotó: Terry O'neill / Europress / Getty) 10. Izabella Scorupco, Golden Eye (1995) A vhs-filmek halálosztóira hasonlító Dalton-Bondot 1995-ben Pierce Brosnan váltotta fel, aki leginkább a sármos és humoros Roger Moore örökösének tekinthető. Két dögös partnere egy KGB-domia (Famke Janssen) és az Aranyszem műhold titkát ismerő programozónő voltak. Utóbbi karakter a filmben orosz volt, mégis a svéd-lengyel Izabella Scorupco kapta meg a szerepet, mivel modellként már a 80-as évek óta olyan neves magazinok címlapján pózolt, mint a Vogue. (Fotó: Terry O'neill / Europress / Getty) 11. Jane Seymour, Live and Let Die (1973) 12. Daniela Bianchi, From Russia With Love (1963) Albert Broccoli és Harry Satzman producerek mindig az adott korszak legdögösebb címlaplányait és modelljeit hívták meg Bond-lánynak a filmjeikbe. Az olasz Daniela Bianchi 1960-ban megnyerte a Miss Universe szépségversenyt, így lehetett ő a 63-as Oroszországból szeretettel naiv, szőke kémnője, Tatjana Romanova, akinek a rugós cipős Rosa Klebb adja parancsba: csábítsa el Bondot és szerezze meg a SPECTRE bűnszervezetnek az orosz kódfejtő gépet. (Fotó: Archive Photos / Europress / Getty) 13. Honor Blackman, Goldfinger (1964) Az agyzsibbasztó angol humor már a Roger Moore-korszak előtt, Sean Connery filmjeiben is jelen volt. A harcművész-pilótát alakító Honor Blackman például Pussy Galore-ként mutatkozik be a félájult Bondnak, amit az angolszász közönség akár úgy is érthetett, hogy "Kívánatos punci vagyok". Sean Connery a filmben ezt válaszolta neki: "Akkor bizonyára álmodom.", az eredeti forgatókönyvben viszont a jóval sikamlósabb "Azt látom, de mi a neved?" mondat szerepelt. (Fotó: Terry O'neill / Europress / Getty) 14. Britt Eklund, Man with a Golden Gun (1974) Az 1974-es Aranypisztolyos férfi az egyik legnevetségesebb epizód a szériában. A főgonosz (Christopher Lee) és a törpe sidekickje (Herve Villechaize) egy karibi napágyút akar eladni a terroristáknak, de Bond persze nem hagyja. A képen látható szőke Bond-lány, Britt Ekland a Tűzgolyó óta kötelező, bikinis MI6-segéderőként domborított a filmben, Maud Adams pedig a főgonosz szeretője volt, aki meghalt, mielőtt átállhatott volna a jó oldalra. (Fotó: Stillphoto Collection/sunshine / Northfoto) 15. Caroline Munro, The Spy Who Loved Me (1977) Jó dolog mindig bemutatkozó titkos ügynököt alakítani: itt épp háremhölgyek ölelgetik Roger Moore-t az 1977-es A kém, aki szeretett engem /The Spy Who Loved Me/ forgatásán. (Fotó: Central Press / Europress / Getty) Az összes bikinis Bond-lány 1962. október 5-én Ursula Andress kagylógyűjtő, modern Vénuszként emelkedett ki a habokból a Dr. No legemlékezetesebb jelenetében, örökre bebetonozva ezzel a Bond-lány fogalmát a popkultúrába. A 007-es ügynök kedvenc szmokingját hat színész cserélgette az elmúlt öt évtizedben, bikinis főhősnőből viszont jóval több volt a filmekben. A producerek mindig ügyeltek arra, hogy a világ legdögösebb színésznői, modelljei és Playmate-jei kapják a Bond-lányok szerepét: belőlük mutatunk most meg közel negyvenet. Link James Bond Link Minden, amit a James Bond filmekről tudni érdemes Link Top 10 James Bond filmek - Részlet Link

0 komment , kategória: Film - színház