|
 2/31 oldal 
|
Bejegyzések száma: 306
|
|
|
|
|
|
2012-04-28 17:47:38, szombat
|
| |
| |
Patkányok a süllyedő hajón: Ahogyan a Fidesz túlélné az államcsődöt
A kormány intézkedései afelé mutatnak, hogy a Fidesznek már esze ágában nincs a gazdaság élénkítésébe, a helyzet javításába kezdeni, minden szempontból a túlélésre játszik. Miközben az állam már alapvető feladatait sem látja el, a Fidesz arra törekszik, hogy maximalizálja a bevételeket egy olyan állapotban, ami közvetlen az államcsőd után következik be. Ennek két irányvonala van: egyrészt igyekszenek levagdosni azokat a vadhajtásokat, melyek államcsőd esetén további terhelést jelentenének, másrészt arra törekszenek, hogy maradjanak bevételek akkor is, mikor a normál esetben főbb bevételi forrásoktól már nincs mit elvenni.
A folyamat előrehaladtával az állam szociális vállalásai a minimumra csökkennek. Tovább csökkennek a gyógyszertámogatások. Miközben az egészségügy ellátottsága tovább romlik, a gyógyszerek ára az egekbe szökik. A kórházak nem tudják fedezni saját kiadásaikat (mivel nem az a dolguk), viszont az állam szép lassan végleg kivonul az egészségügyből. Már most hónapokat kell várni az egyszerűbb műtétekre is, el lehet képzelni, mi fog történni, ha az egészségügy forrásai nem csak csökkennek, hanem az egészségügy tényleg pénz nélkül marad. Az orvosok hivatásuknak megfelelően akkor is életeket fognak menteni. Pénz híján érzéstelenítés nélküli műtétek, többször használt injekciós tűk - ha a kormány beszünteti a támogatást, marad a teljes káosz. Ez még a jövő, de a pénzcsapokat sorban zárják el. Általános tévedés, hogy a gyógyszerárak emelkedése főleg az idős magánszemélyeket érinti - alapjában fogja megrengetni az egészségügyet. Miközben nőnek a beszerzési költségek, pénz egyre kevesebb van.
A kormány kivonul a nagyvárosi tömegközlekedés mögül is. Csökkennek a támogatások, mert nagyon jól tudják, hogy ha fenntartják azt a sokirányú támogatást, amit jelenleg az állam biztosít az alapvetően veszteséges tömegközlekedési vállalatoknak, ez mekkora költségeket fog jelenteni a közeljövőben. 2008 óta duplájára emelkedett a benzin ára, és ez az irányvonal tartani fogja magát, ami a kormánynak is sokszoros költségeket jelent. Alapvető karbantartási feladatokra nincsen pénz. A felsővezetékeket még cserélik ha gond van, de olajozásra, hibás - de az alap működés szempontjából elhanyagolható fontosságú - alkatrészek cseréjére már rég nincsen pénz. A BKV-nál többszázas nagyságrendű meghibásodások vannak napi szinten, ezek mind olyan hibák, amik rendszeres karbantartás esetén nem jelentkeznének. A MÁV járatait hatodával csökkentették, szintén pénzhiány miatt. Egy ilyen helyzetben a kormány pedig tovább csökkenti a támogatásokat.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatását végleg beszüntették. Erről csak annyit, hogy szimbolikus értékű, és így mérföldkőnek tekinthető. A kormány ezzel kijelentette: most olyan időszak van, amikor kutatásra, fejlesztésre nincsen pénz, örülünk ha azt fenn tudjuk tartani ami van.
Erőtlen próbálkozások vannak abba az irányba, hogy az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátási kötelezettségeit újrarendezzék. A kormány azonban tisztában van vele, hogy az állami tulajdonnal operálás nem vezet eredményre. Az elmúlt 22 évben mindent eladtak, ami állami tulajdonú és értéket jelent, így a Fidesz olyan helyzetben találta magát, hogy az államnak nincs elegendő gazdasági potenciálja a helyzet rendezéséhez. Szétloptak, elsikkasztottak mindent amit lehetett, és most ebben az állapotban az állam már nem gazdasági tényező a magánbefektetőkkel szemben.
Ez az állapot a kormányt alkalmazkodásra kényszeríti. Mivel a maradék állami tulajdon már nem hoz komolyabb bevételeket, így két dolgot tehetnek. Felvesznek egy jókora hitelt, hogy ami még alapszinten működik, az tovább vegetáljon. A másik út azt jelenti, hogy listázzák, mi az ami az államcsődöt követően is működni fog, és ezeket szép sorban megadóztatják.
Tehát mi az, amivel jól lehet keresni, ha megtörténik az államcsőd, és a gazdaság összeomlik? Először is, hatalmas pénzek fognak mozogni, főleg kifelé az országból. A vagyonkimentéseken a kormány jól fog keresni a frissen bevezetett pénzügyi tranzakciós adóval. A befektetések formájában tárolt vagyonokat megadóztatják, mikor kivételkor megérkeznek a bankszámlára. Ez egy tranzakció. Ideális esetben befizetik az adót, ami egy újabb tranzakció, vagyis a befizetett adó újra adóköteles. Ha készpénzbe mentik, akkor is megadóztatják, valamint akkor is, ha külföldre másik számlára utalják, mert az megint egy újabb tranzakció.
A kormány tudatában van annak, hogy az állam költségvetésének az üzemanyagárak emelkedése fogja megadni a kegyelemdöfést, ha nem vagdossák le azokat a bizonyos vadhajtásokat. Ezért beszüntetnek minden támogatást, ami nagyobb üzemanyagár-emelkedés esetén magasabb költségeket jelentene, és igyekeznek olyan téren bevételeket szerezni, ahol a bevétel növekszik az üzemanyagárak emelkedésével. A tömegközlekedés támogatásainak csökkentése jó példa erre, de az igazi profitot az energiaszolgáltatók jövedelemadójának növelése jelenti. Benzin és földgáz nélkül ma nincs energiatermelés. Még a megújuló források előállításához is benzint és földgázt használnak fel, vagyis akár atomerőműről van szó, akár más energiaforrásról, a karbantartási költségek növekedni fognak az üzemanyagárak növekedésével, amit a szolgáltatók ráterhelnek a fogyasztókra. Az üzemanyag-árrobbanással egyre nagyobb gázszámlák, egyre nagyobb villanyszámlák fognak érkezni, a kormány pedig megadóztatja. Ezek amolyan biztosítékok, amit a kormány egy kezdőlöketnek tartalékol arra az esetre, ha felgyorsulnak a folyamatok.
Az összeomlás szép lassan magával viszi a vállalatokat. Csökken a vásárlóerő, nőnek az üzemanyagköltségek, a beszerzés egyre drágább, emiatt az értékesített termék egyre drágább, amiből így egyre kevesebbet tudnak eladni és a vállalatok szép sorban csődbe mennek. Ezért a kormány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mindent megadóztasson, ami még a teljes gazdasági összeomlás előtti állapotban is működni fog. Pénzügyi tranzakciók mindig lesznek, ameddig van áram és vannak bankok, ezért a tranzakciós adó a teljes összeomlás esetén is bevételt jelent. Telefon mindig lesz, ameddig van áram, mert annyira mindennapossá vált a használata, hogy ha nem működnének a telefonok, elszabadulna a káosz. Ezért a távközlési szolgáltatási adó a teljes összeomlás esetén is bevételt jelent. Ha elszabadul a káosz, az emberek többet telefonálnak, mert a családok szétszóródva élnek, vagyis hatalmas bevételt jelent még a percenként és SMS-enként kivetett 2 forintos adó is. A bizonytalan gazdasági helyzet tökéletes piacot jelent a biztosítóknak, és minden eddiginél nagyobb bevételeket tesznek zsebre. A kormány ebbe is belenyúl az ágazati adók összevonásával, mert nem akar kimaradni egy olyan üzletből, ami az összeomlás közben egyre jobban felpörög. Az útdíjak állandó bevételt jelentenek, ameddig az emberek bejárnak dolgozni, és a kormány erre is nagy hangsúlyt fektet.
Csupa olyan bevételforrás, ami az államcsőd esetén is biztos bevételt jelent. Az állam bevételének felét az általános forgalmi adó, a személyi jövedelmi adó és a jövedéki adó jelenti. A munkanélküliség aránya egyre magasabb, a SZJA egyre kevesebb bevételt jelent. Csökken a vásárlóerő, az ÁFA és jövedéki adó az üzemanyagok áremelkedésével kiegyensúlyozza magát, de egy bizonyos szint után csökkenni fog, mert az élelmiszerárak is növekednek és bár tankolni lesz pénz, a felhasználással már spórolnak az emberek. A vállalkozásokon már így is túl sok a teher, és Magyarországon a vállalatok olyan gyorsasággal mennek csődbe (különösen majd az államcsőd bekövetkeztekor), hogy a kormány aligha támaszkodhat a vállalatokra mint biztos bevételi forrásra. A gazdaság zsugorodása az állam legfőbb bevételi forrásait vonja el. Ezeket lehetőségeikhez mérten államcsőd-álló forrásokkal igyekeznek ellensúlyozni. Átutalások, telefon, útdíj, biztosítók. Az államadósság törlesztésére talán elég lesz, de a gazdaság és a szociális szféra leépülése a maga némaságában is ki fogja jelenteni az államcsődöt.
Molnár István - Jövőnk.info
2012. április 26.
http://jovonk.info/2012/04/26/patkanyok-sullyedo-hajon-ahogyan-fidesz-tulelne-az- allamcsodot |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-28 17:41:14, szombat
|
| |
| |
81 millióan éheznek az Európai Unióban
A legújabb európai uniós statisztikák szerint az EU országaiban mintegy 81 millió ember olyan szegény, hogy éhezik: ez nemcsak azt jelenti, hogy rendszeresen nincs mit ennie, hanem azt is, hogy az általa fogyasztott étel nem tartalmaz minden, az egészséges élethez szükséges tápanyagot.
Francesco Capozzi és Alexandra Bordoni - mindketten a Bolognai Egyetem professzorai - vezetik azt a három évre tervezett tudományos programot, amely az unió területén élő szegény, éhező emberek gondjaira igyekszik megoldást találni. A program az angol nevéből alkotott betűszóval a CHANCE nevet viseli.
"Noha a rossz táplálkozásból eredő betegségek lényegesen gyakoribbak a gazdaságilag rossz helyzetben lévő társadalmi rétegekben, kevés lépés történik, hogy több, egészséges étel kerüljön a boltokba az alacsonyabb árkategóriájú árukból. A CHANCE remélhetőleg tanácsokat ad az olcsóbb élelmiszerek előállításához, és segít abban is, hogy az ilyen élelmiszerek eljussanak azokhoz, akiknek szüksége van rájuk" - fejtette ki Capozzi. Az Egészségügyi Világszervezet és az EU táplálkozástudományi szakfolyóirata, a Food Todayben vázolta a program lényegét.
Az Eurostat adatai szerint különösen a nők és az öregek között nagyarányú az a szegénység, amely hiányos étkezéssel jár. A program vezetői azt tervezik, hogy Európa különböző részein megvizsgálják azokat a társadalmi okokat és földrajzi körülményeket, amelyek ezeket az embereket kiemelten veszélyeztetik.
A jelzett társadalmi csoportokban az elhízás sem ritka, mert a kalóriabevitel sokszor bőséges, viszont mozgáshiánnyal társul. Előfordul, hogy bizonyos táplálkozási összetevők ugyancsak hiányoznak, leggyakrabban a vas és a B12 vitamin.
A CHANCE munkaterve alapján az első tennivalók közé tartozik részletes étkezési kérdőívek kiosztása és alapvető egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése a különböző gazdasági és szociális csoportokban az EU-országokban.
A tápláléklánc kritikus szereplői az élelmiszeripari cégek is, amelyek saját érdekükből kifolyólag a magasabb árú, nagyobb hasznot hozó ételfélék előállítását helyezik előtérbe. A szakértők ezen a ponton is igyekeznek beavatkozási lehetőségeket találni.
MTI
2012. április 28.
http://jovonk.info/2012/04/28/81-millioan-eheznek-az-europai-unioban |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-28 17:38:24, szombat
|
| |
| |
Napi paranoia - avagy néhány érdekes mondat egy "sajtókonferenciáról"
Postabontás
Helyszín: Egy tanterem egy iskolában
Rendezvény: Nemzetközi vásár egy faluban, sajtókonferencia
Résztvevők: Néhány fideszes képviselő, magyar, szlovák, cseh, lengyel polgármesterek, jegyzők + helyi sajtó
Téma: A közigazgatás átalakítása, járási rendszerek létrehozása
A helyi sajtót csak képanyagozni küldték, hogy lássa a jónép, hogy mennyi fontos ember tartózkodik a településben. A sajtóból is politikailag analfabéta emberek lettek kiküldve, (engem is akként tartanak számon, sőt, az is vagyok :D) Itt csupa nagykutyák voltak, a külföldieknek szinkrontolmács duruzsolta az elhangzott szöveget.
Magáról a járási rendszerről nem sokat beszéltek, lényegében azt ecsetelték, hogy mennyiben fog csökkenni a jegyzők hatásköre. Aztán jött a szokásosnak tűnő lózung-sorozat, hogy a fidesz-kormány mennyire jól végzi a dolgát. Különösebben nem is figyeltem, mert ilyenkor szokás szerint ömlik a szöveg, hogy minden a legnagyobb rendben. Viszont néhány furcsán hangzó mondat megütötte a fülemet.
"Az elkövetkezendő időkben a lagfontosabb feladatunk a mezőgazdasági nagyvállalkozások fejlesztése és a mezőgazdaság központosítása" -Itt beugrott a jövőnk.info-n olvasott dolog: A fidesz nagybirtokrendszert akar.
"Büszkék lehetünk magunkra, mert Magyarországon akkora gazdasági növekedést produkáltunk, hogy az angolok és a franciák is irigykednek ránk!" ... először arra gondoltam, hogy Angliában vagy Franciaországban kitört az éhínség... aztán megfordult a fejemben, hogy kb. 30-40 zsidóval lehetek egy fedél alatt, akik csodálkoznak, hogy Magyarországon a megszorító intézkedések hatására nem volt hetekig tartó csetepaté, mint az angoloknál, vagy a franciáknál. Lakossági fórumokon meg csak azt tudják mondani, hogy nincs pénz foglalkoztatásra, üres a kassza, spórolni, takarékoskodni kell, stb...
Aztán egy magyar és egy szlovák nagykutya kezet fogott, és ez a mondat hangzott el: "Semmi jelentősége annak, hogy a szlovák és a magyar kormány ad egymásnak egy-két fricskát, mi nagyon jó barátok vagyunk!" - nagyon jó, ők is rájöttek, hogy e két népnek össze kell fogni, keresni kell a közös pontokat... de egyúttal felderengett bennem amit itt a jövőnk.info-n a Kárpát medencei zsidó összefogásról olvastam.
De lehet paranoiás vagyok. Miért kellett ezt megbeszélni egy nemzetközi vásáron egy kistelepülésen? Nem ismerik az internetes konferenciát?
F.S.
2012. április 28.
http://jovonk.info/2012/04/28/napi-paranoia-avagy-nehany-erdekes-mondat-egy-sajto konferenciarol |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-28 17:23:42, szombat
|
| |
| |
Orbánnak is jutott egy a tripla pofonból - Medvegyev élő adásban
Nagyvilág
Vlagyimir Putyin május 7-én váltja Medvegyevet az államfői poszton. Medvegyev nemrég öt orosz televíziós csatornának válaszolt élő adásban az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Ezekből a nyugati sajtó elővette a számára legfontosabb témákat, illetve Medvegyev eleve olyan kérdéseket kapott, melyeket a nyugati média vitt be az emberek gondolkodásába.
A Putyinnal folytatott pozíciócserékről kijelentette, hogy ez a demokrácia védelmében történik. Ironikus arculcsapás a nyugatiaknak, akik a demokrácia védelme jelszó alatt akarják felforgatni az országot... Medvegyev kijelentése kifejező: a nyugatiak a demokrácia védelmében végzik a dolgukat, hát akkor mi is a demokrácia védelmében tesszük amit tenni kell, de a legkevésbé sem hajlunk arra, hogy az akadályok miatt bármit is változtassunk.
"Ideje, hogy mindenki lazítson, ez hosszú időre szól". Ebben a mondatban minden benne van. Benne van egyrészt mindaz a fáradalom, amit a nyugati felforgató tevékenység elhárítása jelentett a pozíciócsere előtti időszakban, de benne van az az üzenet is, hogy nem jött össze fiúk. Próbálkozhattok, de mi ezt újra meg újra meg fogjuk csinálni, akárhogy is erőlködtök.
A felforgató kísérletek közül a legismertebb, a letartóztatott punkegyüttes médiabotránya is előkerült, ezzel kapcsolatban Medvegyev azt mondta, azt kapják amit akartak: népszerűséget. A bírósági üggyel kapcsolatban nem nyilatkozott, nem tette meg azt a szívességet a felforgatóknak, hogy a bűncselekmény kapcsán a botránykeltők bármilyen mozgalmi vagy ideológiai vonatkozását bevonja a szóbeszédbe (ezt ugyanis felhasználhatnák a későbbiekben).
A grúz államfővel kapcsolatban kijelentette: "Szaakasvili egy nulla. Aki elfoglalja majd a helyét, azzal hajlandóak vagyunk helyreállítani a diplomáciai kapcsolatokat". Sokan csak az adott személyre vonatkoztatják ezt a kijelentést, de nem ez a lényeg, hanem a hozzáállás, ami mögötte van. Ugyanazok a személyek fogják ugyanis formálni a külpolitikát a kelet-európai térség felé is, akik Szaakasvilit egy rövid mondattal leírták. Így Medvegyev kijelentése egyben a kelet-európai térséggel szembeni viszonyulásukat is kifejezte. Ez sokmindent jelent, de ezek közül a legfontosabb üzenet, amit Magyarország felé közvetít, hogy Viktor, kezdhetsz csomagolni. Köpönyegforgatókkal nem tárgyalunk.
A közelmúltban több olyan esemény történt, ami egyértelműsíti az orosz nyitást a térségünk felé, így a Szaakasvilinek szóló üzenettel Medvegyev azt is kijelentette, hogy a kormány napjai meg vannak számlálva. Vagy így, vagy úgy.
Fenyvesi Áron - Jövőnk.info
2012. április 27.
http://jovonk.info/2012/04/27/orbannak-jutott-egy-tripla-pofonbol-medvegyev-elo-a dasban |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-28 17:22:24, szombat
|
| |
| |
Semmis a trianoni békeszerződés!?
Dátum: 2005. August 06. Saturday, 11:38
Interjú
Frigyesy Ágnes beszélgetése Eva Maria Barki ügyvédnővel, a Nemzetközi Erdély Bizottság elnökével
Eva Maria Barkit a rendszerváltozás óta ismerjük. Bécsben élő ügyvédnő, emberjogi harcos, aki büszke magyarságára. Küzd a kisebbségben élő népek önrendelkezési jogaiért. Kiemelten harcol az elcsatolt területeken élő magyarok emberi méltóságáért. A trianoni békediktátumot - jogi alapokra hivatkozva - semmisnek tartja. A Nemzetközi Erdély Bizottság elnökasszonyával a Hilton Szállóban beszélgettem.
- Az Erdélyi Szövetség év elején tiszteletbeli elnöknek választotta Önt. Mit tart a legfontosabb feladatának?
- A tiszteletbeli elnöknek nincs hatásköre, nincs képviseleti joga. Tiszteletbeli elnökké választásommal az Erdélyi Szövetség azt akarta jelezni, hogy egyetértenek a célkitűzéseimmel. Természetesen minden szükséges támogatást megadok. Az Erdélyi Szövetség egyébként az általam vezetett bécsi székhely? Nemzetközi Erdély Bizottság tagja, tehát a szoros együttműködésnek adottak a feltételei.
- A bécsi székhelyű Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke. Mikor és mi célból alakult a Bizottság?
- A Nemzetközi Erdély Bizottság 1987-ben alakult, még a Ceausescu id?ben, amikor az erdélyi magyarság drámai helyzete miatt központosított cselekvésre volt szükség. Ekkor sok szervezet csatlakozott a munkámhoz. A Nemzetközi Erdélyi Bizottság tudniillik csúcsszervezet, a tagok nem személyek, hanem a világszerte működő erdélyi ügyekkel foglalkozó egyesületek.
- Milyen eredményeket értek el eddig?
- A szervezet fő tevékenysége az 1987-1990 közötti időszakra esik, amikor az erdélyi magyarok nem tudták képviseltetni magukat. Abban az időben nagyon aktívak voltunk és nagy sikerrel szerepeltünk. Rendszeres információkkal láttuk el a médiákat, de az államkancelláriákat és a nemzetközi fórumokat is. Számtalan nemzetközi konferencián vettünk részt, képviseltük az erdélyi magyarságot a nemzetközi fórumokon, sőt az amerikai kongresszusban is. Beadványokat írtunk. Például elindítottuk 1988-ban az úgynevezett 1503 eljárást az ENSZ Albizottság a Diszkrimináció Megakadályazására és a Kisebbségek Védelmére előtt, amely végeredményben 1989 márciusában a Emberi Jogi Bizottságnál Románia elítéléshez és megfigyelés céljából egy különleges megbízott kinevezéséhez vezetett.
1989-ben tagként felvettek bennünket a FUEV (Európai Népcsoportok Föderatív Uniójába), amely akkor még nagyobb jelent?ség? volt, mint ma.
El?nyös volt az a tény, hogy három éve Bécsben székelt az EBÉÉ, ezért könnyebb volt a kapcsolattartás. Warren Zimmermann nagykövet úr, az amerikai delegáció vezet?je és az amerikai elnök emberjogi tanácsadója ráadásul egy emelettel az irodám felett lakott. Naponta ment el az ajtóm el?tt, mivel a lift csak az irodám szintjéig közlekedik.
Nagy bizalmat élveztünk mindenfel?l, mert az akkor uralkodó sok dezinformáció ellenére mi mindig tárgyilagos és hiteles információt adtunk. Sok elismerést kaptunk, sok külügyminiszter személyesen biztatott bennünket. A dán külügyminiszter például futárral el?re küldte nekem a felszólalását. Kétségtelenül nagy segítséget jelentett az osztrák külügyminisztérium támogatása, föleg Alois Mock külügyminiszternek tartozom mély hálával.
Az els? legitim választások után az RMDSZ képviselte az erdélyi magyarságot, attól kezdve szünetelt a Nemzetközi Erdély Bizottság. De most, amikor az erdélyiek nagy része, f?leg a székelyek elégedetlenek az RMDSZ nemzetközi fórumok el?tti képviseletével, ismét segítségükre vagyunk.
- A határon túl él? magyar közösségek küzdenek az autonómiáért. Tavaly a szovátai autonómia konferenciára levelet küldött, melyben támogatásáról biztosította T?kés Lászlót, és Csapó Józsefet, az Erdélyi Magyar- és a Székely Nemzeti Tanács két elnökét. Az autonómia kivívása Európa keleti térfelén mintha komoly nehézségekbe ütközne. Vajon miért?
- Elmulasztottuk azt a történelmi pillanatot, mely 1990-ben adódott. A Ceausescu-korszak alatti szenvedés, illetve a marosvásárhelyi események után nagy rokonszenv alakult ki a magyarok iránt. Európa eufórikus hangulatban volt, a németeknek sikerült az önrendelkezés, s ett?l a pillanattól kezdve az önrendelkezési követelés már nem volt tabu téma, az eddigi határok sértetlenségének elve nem volt érvényes. Ezt kihasználták a litvánok, lettek, észtek, szlovének, horvátok, bosnyákok és kihasználják a koszovoalbánok. A magyarok nem. A magyarok bénultan várnak a nagy csodára, ami nincs.
Nemrégiben az Európai Parlament által a Vajdaságba delegált Ad-hoc- bizottság jelentésében a következ?, jellemz? megjegyzést tette a vajdasági magyarokról: “Koszovóhoz képest csak szerény követeléseik voltak..." Hasonlóképpen Erdélyben még szerényebb a magyarság - mind a mai napig! E szerénységnek nagy ára van! Egyrészt most bel- és külpolitikai okokból egyaránt sokkal nehezebb a helyzet, másrészt többszáz ember hagyta el a hazáját, mert nem látnak jöv?beni perspektívát. A szerénység nemzetiségi ügyekben rossz tanácsadó. Eredményt ugyanis csak úgy lehet elérni, ha nem minimális, hanem maximális követelésekkel állunk el?. A kompromisszumnak nem az elején, hanem a végén kell lennie.
- Az Erdélyi Szövetség január végi közgy?lésén több civil szervezet - Bocskai Szövetség, Erdélyi Körök Országos Szövetsége, Erdélyi Magyarok Egyesülete - kijelentették: semmisnek tekintik a trianoni békeszerz?dést. Mi err?l a véleménye?
- Köszönöm, ez fontos kérdés, mert arra céloz, hogy véglegesen akceptálni kell-e a trianoni határokat és ezzel a magyar nemzet egyharmad részének megalázását és elnyomását. 85 éve a helyzet nem változott, nem kapták meg a megígért autonóm jogokat sem Erdélyben, sem Kárpátalján, sem Felvidéken, sem Délvidéken - és Várvidéken - Ausztriában - már nem is lehet magyar nemzetr?l beszélni, mert teljesen asszimilálódtak. Az utóbbi 15 év politikája cs?döt mondott. Ha nem akarjuk, hogy tovább romoljon a helyzet, hogy tovább csökkenjen a magyarok száma, más válaszokat kell adni a szomszédos országokban folyó elnyomó- és asszimilációs politikára. Az osztrák példa jól mutatja: egy demokratikus rendszerben még nagyobb sebességgel folyik az asszimiláció, ha e folyamatnak nem vet gátat egy er?s nemzetiségi politika az anyaország támogatásával.
A magyarokkal szemben a horvát és szlovén népcsoport Ausztriában minden jogot megkapott, bár ezek nem az anyaországtól elcsatolt nemzetrészek, mint a magyarok esetében, hanem a történelem folyamán mindig kisebbségben éltek, tehát más jogi kategóriába esnek. A volt Jugoszlávia kormánya mindig a legkeményebben töltötte be véd?hatalmi feladatát, melyet Jugoszlávia szétesése után folytat a szlovén kormány - de a horvát kormány nem. Ezért, de azért is, mert a szlovén népcsoport képvisel?i sokkal aktívabb és keményebb politikát folytatnak, a szlovének kapták és kapják meg a legtöbb jogot Ausztriában.
A déltiroli példa is jól mutatja: csak határozott politikával érhet? el jó eredmény. Érdemes lenne tanulmányozni, milyen faktorok voltak mérvadók a déltiroli szabadságharcban. ?k kezdetben nem autonómiát kértek, hanem csatlakozást Ausztriához. Autonómiát csak kés?bb a tárgyalások folyamán kértek, s ekkor a Déltiroli Néppártban csak minimális többséggel szavaztak az autonómiára. A híres nemzetközi jogász Felix Ermacora, aki mint az osztrák külügyminiszter tanácsadója minden tárgyaláson jelen volt, számos személyes beszélgetésünk alkalmával mondta nekem, hogy a revíziót is el tudták volna érni, ha akarták volna. Mindenesetre a Déltiroli Néppárt ugyanúgy, mint az Unió Déltirolért, hangsúlyozza a mai napig, hogy a határrevízióról nem mondtak le, hanem kifejezetten fenntartják az önrendelkezési jog gyakorlását.
- Az önrendelkezési jog a trianoni Magyarországra is érvényes, hisz az ország feladarabolás példa nélküli Európában, talán a világon is...?
- A trianoni határokat ugyanolyan szemlélettel kell nézni, mint a déltiroli St. Germain határt. A nemzetközi jog ráadásul az utóbbi 30 évben továbbfejl?dött. 1960-ban, amikor a déltiroli ügyet az ENSZ közgy?lése elé vitték, az önrendelkezési jog még nem volt írásos jog. 1967-ben született és 1977-ben lépett hatályba a két ENSZ Emberi Jogi Egyezmény: A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya. Mindkett? az els? cikkélyében leszögezi: ,,Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejl?désüket." Ez az önrendelkezési elv kés?bb a Helsinki Záródokumentumban és minden EBESZ dokumentumban megtalálható, de éppúgy számtalan ENSZ rezolúcióban is. A nemzetközi jogban ma már egyértelm? ez a vélemény - Aureliu Cristescu román jogásszal az élen - hogy az önrendelkezési jog, mint alapvet? jogi norma (,,superior order“) kötelez? jog - ,,ius cogens“. Ez azt jelenti: minden szerz?dés, amely az önrendelkezési jogot sérti, semmis. Minden trianoni határ, melyet népszavazás nélkül húztak meg, alaptalan és semmis.
- Vagyis az európai jogrend szerint a trianoni békediktátum nem jogszer?.
- A Bécsi Szerz?dési Jogokról szóló Egyezmény, amely 1980-ban lépett hatályba, szintén rögzíti 53. cikkelyében: egy kötelez? jogtól nem szabad eltérni (,,a norm from which no derogation is permitted“). Ez azt jelenti: a kötelez? jogot a szerz?déses felek közös megegyezéssel sem tudják megváltoztatni. (Az ENSZ rezolúciók ezt “inalienable right“-nak elidegeníthetetlen jognak nevezik). Ami következetesen azt is jelenti, hogy például az alapszerz?déseknek is az a része semmis, amelyben a magyar fél területi követeléseir?l lemond.
A Trianoni Békediktátum más kötelez? jogot is megsért, melyre például Spanyolország Gibraltár kérdésében is hivatkozik. Mégpedig az er?szak tilalmára. Az Utrechti Békeszerz?dés alapján csatolták Gibraltárt Nagy Britanniához. Spanyolország álláspontja: az Utrechti Békeszerz?dés 1713-ban diktátum volt, mert nem tárgyalások alapján jött létre, az aláírás kényszerhelyzetben és politikai nyomás alatt történt. Ez megsérti az ENSZ Alapokmány 2/4 cikkelyét, mely megtilt minden er?szakot. Ilyennek számít a kényszerhelyzet teremtése is.
- Mondana még példát a méltánytalanságokra!
- Hasonló argumentumokkal Kína visszakövetelte mind az összeségében 1.5 millió km2 nagyságú területeit, melyet az Ópium Háború után veszített el. Kína hivatkozott az ,,egyenl?tlen szerz?désekre“ melyeknek nincs jogi hatálya, ezért újratárgyalásokat kért, amely sikerült is neki. Utoljára Hong-kongot követelték és kapták vissza azzal az érvvel, hogy a szerz?dés csak kirótt ,,imposed“ volt. Végeredményben Nagy Britannia elismerte a Nangkingi Szerz?dés és a Pekingi Egyezmény jogtalanságát és semmisségét.
Gibraltárnak Spanyolország általi visszakövetelése más jogi szempontból is figyelemre méltó. Spanyolország 300 évvel az utrechti béke után még mindig visszaköveteli Gibraltárt, bár ott már nem élnek spanyolok, hanem csak angolok. (Gibraltár nagysága 6.5 km2, 30.000 lakos). A népszavazások ezért Nagy Britannia javára végz?dtek, emiatt hivatkozik Nagy Britannia az önrendelkezési jogra. A Spanyolország által összehívott ENSZ közgy?lés 1960. december 14-én a figyelemreméltó 1514 (XV) rezoluciójának 6. paragrafusában kimondta: A nemzeti egység és territoriális sértetlenség rombolása az ENSZ alapokmány céljaival összeegyeztethetelen. Tehát Spanyolország arra a rezolucióra hivatkozva követeli a történelmi territoriális és kulturális egység visszaálítását, mert Gibraltár mindig Spanyolország része volt. Az ENSZ közgy?lése felszólította mindkét felet, hogy kezdjék el a tárgyalásokat, amelyek idáig nem vezettek eredményhez. De Spanyolország több, mint 300 évvel Utrecht után nem adja fel és az utolsó évtizedekben határblokádokkal, diplomáciai nyomással és ENSZ beadványokkal harcol a jogaiért. Ezek a példák jól mutatják: a nemzetközi jog alapján Trianon semmis, és jogos a revízió követelése, annál is inkább, mert az autonómia követeléseket nem teljesítették.
A feltétel természetesen a politikai akarat és cselekvés. Több nemzetközi jogász véleménye: a feltétel az, hogy az érintett államok élesen és ne csak félszívvel tiltakozzanak. Csak azokat a szerz?déseket szabad megsemmisíteni, amelyek egy Erisz almáját képezik, ,,mert csak azok igazán igazságtalanok“. Ebb?l látszik, miminden nem történt 1989 óta Magyarországon. A felel?sség a magyar kormányt terheli.
- Mint ismeretes, Bécsben él? ügyvédn?, aki büszke magyar származására. Hogyan köt?dik az erdélyi magyarokhoz?
- Az ügyvédi pályám kezdete óta - még ügyvéd-jelöltségem idején - menekült ügyekkel foglalkoztam. Így a 80-as években az erdélyi menekültek is hozzám fordultak. Az erdélyi menekültekt?l kaptam a sokkoló információkat, mi történik Erdélyben, mennyit szenvednek a magyarok Romániában. Én voltam az els?, aki sajtóértekezleteket tartottam Ceausescu ellen és fel tudtam mutatni a közvetlen- és hiteles információkat. Ceausescunak olyan jó sajtója volt, hogy az újságírók el?ször nem hitték el a híreket, csak az osztrák belügyminiszté-riummal vívott menekültügyi harcaimról írtak. Lassan sikerült a romániai helyzetet a médiákban és kés?bb a nemzetközi fórumokon és államkancelláriákon tematizálni.
De nem csak a magyarokat képviseltem, kés?bb más nemzetek is kértek segítséget, a macedonok Görögországban, a krími tatárok a Krimi-szigeten, a szlovének, amikor a függetlenségért harcoltak és végül a horvátok a Nemzetközi Bizottság Horvátország Függetlenségéért elnökévé választottak meg. Nagyon támogattam a horvátokat.
- Nem tudom, emlékszik-e, 1989-ben találkoztunk el?ször, amikor beszélgetést készítettem Önnel, aki a rendszerváltoztató er?t, az MDF-t lelkesítette jelenlétével. Hogyan látja: Volt-e igazi rendszerváltás? Ha nem, miért nem?
- Igen, emlékszem. Ez izgalmas és szép id? volt számomra. Az els? magyar beszédemet az MDF gy?lésén tartottam 1988-ban a Jurta színházban. Akkoriban felejthetetlen élmények értek, ,,átpattant“ a szikra rám, fellelkesültem és szívesen elfogadtam az MDF nyugati képviseletét. Nagyon jó és konstruktív együttm?ködés alakult ki az MDF elnökségével, f?leg Bíró Zoltánnal, aki az MDF feje és motorja volt, akire szívesen és becsülettel emlékszem vissza. Sajnos az MDF Antall József ideje alatt megváltozott, az antalli MDF-fel már nem tudtam azonosulni. Meggy?z?désem, hogy az antalli arrogáns stílus és dilettantizmus sodorta a választópolgárokat az MSZP karjaiba. Az MDF az 1998-as választási kudarcból már nem tudott magához térni.
A rendszerváltás az intézmények szintjén sikerült. Létezik egy demokratikus rendszer. Csak az emberekkel van baj, akik ebben a rendszerben szerepelnek.
- Hogyan látja: az igazságért ma is érdemes, ha kell, meghalni, vagy nincs abszolút igazság, hanem ki-ki honnan látja, más-más igazságért küzd!?
- Az igazság mindig relatív, nincs abszolút igazság ezen a földön, csak a túlvilágon. Itt csak jogok vannak. Nem az igazságért, a jogokért kell harcolni.
- Sokáig kitiltották Erdélyb?l! Jelenleg beutazhat-e Románia területére?
- Most nyáron 7 év után el?ször megyek Erdélybe az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására. Ennek nagyon örülök, mert a fiatalokban van a magyarság jöv?je.
(A szerző eredetileg a Nemzetőr számára készítette az interjút)
http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=888 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-28 17:19:00, szombat
|
| |
| |
Ángyán: Orbánnak üzenem
Dátum: 2012. April 27. Friday, 21:01
Interjú
Ő az az ember, aki sokat tud, de kevésről beszél. Legalábbis egyelőre. A politikával összejátszó maffiát kiált, oligarcházik, a döntéshozók közelébe férkőzött "tartótisztekről" értekezik. Ángyán József januárban lemondott államtitkári posztjáról, mely a vidékfejlesztési minisztériumhoz kötötte, s azóta is várja, hogy beszélhessen a kormányfővel. Most nagyinterjúnkban üzen Orbánnak. Hosszú cikkre tessék számítani.
Ön hős vagy őrült?
Remélem, egyik sem.
E két jelzőt hallani, ha szóba kerül a neve.
Attól függ, milyen körökben jár!
Gabonakörökben ritkán.
A mai világban az okoz meglepetést, ha valaki azt mondja, amit gondol, és azt teszi, amit mond. Nehéz az ilyen figurát hova tenni.
A 2005-ös gazdademonstráción ismertük meg Ángyán Józsefet, aki egyetemi professzor létére magoszos traktorral pöfögött Pestre, és egyik vezéralakja lett a vidékfejlesztési miniszterrel tárgyaló delegációnak. Innen ívelt karrierje 2010-re az Orbán-kormány földművelésügyi államtitkári posztjáig. Ahol aztán két év alatt ellehetetlenült. Idén januári lemondásakor így fogalmazott: ,,Az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt maffiahálózat mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatáson át a piacig... a zsákmányszerzés útjában álltam... maffiacsaládok, spekuláns oligarchák lehetetlenítették el a munkámat... elérte ezen érdekcsoport, hogy elfogyott körülöttem a levegő." Nem értem. Ön volt a főnök, a háta mögött Orbán Viktorral. Mi az, hogy elfogyott a levegő?
Elfogyott, ez történt. Egy ,,megfelelően" szocializált minisztériumi apparátus, ha bizonyos körökből utasítást kap, kifinomult eszközökkel képes lassítani, ellehetetleníteni az ügyeket. Egyszerűen útban voltam a programommal együtt
Orbán nem segített?
Nem.
Kérte őt?
A látszatát is kerülni akartam annak, hogy a miniszterem feje fölött keresem a közvetlen kapcsolatot a kormányfővel. Sajnos későn jöttem rá, hogy nem elég a miniszteremmel megosztani a gondjaimat, hiszen ő is foglya a helyzetnek. A lemondásom felajánlása arra tett kísérlet volt, hogy beszélhessek minderről Orbán Viktorral. Az hogy ő ezt követően se kezdeményezett találkozót, számomra azt jelentette: ismerheti a problémákat.
Ebben biztos lehet. Amúgy minek emelte önt a kormányba? Miért telepített aknát maga alá?
Nem tudom.
Ön lemaffiózott a politikával is jó viszonyt ápoló nagyvállalkozókat. Nem tart retorziótól?
Hogy is mondja János evangéliumában Jézus? ,,Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket."
Tudná igazolni az állítását? Mármint a maffiózósat.
Az oligarchák emberei ott ülnek a döntéshozók közelében, és akárcsak egy korábbi rendszerben az úgynevezett tartótisztek, utasításokat hoznak és információkat visznek.
A minisztériumokban is így megy ez?
Erre most nem tudok válaszolni.
A fejlesztési tárcánál Fellegi Tamás távozása után Simicska Lajos közeli beosztottja, Németh Lászlóné lett a miniszter, aki főtanácsadónak az ön által is sokat átkozott ,,oligarcha", Nyerges Zsolt testvérét, Nyerges Attilát vette maga mellé. Utóbbi lenne a ,,tartótiszt"?
Most erre sem tudok válaszolni.
Megnevezne tartótiszteket?
Arra is sor kerül. Mindennek rendelt ideje van.
Az ön volt tárcájánál is ült ,,tartótiszt"?
Egyelőre erre sincs válaszom.
Nyerges Attila önökhöz is bejárt?
Nincs válaszom.
Lassan haladunk. Orbán - az ángyáni vidékfejlesztési programmal összhangban - a családi gazdaságok megerősítéséről szónokolt a kampányban. Ezek után miért hagyná a miniszterelnök az ,,oligarchák" uralmát?
Jó lenne egyszer minden kötöttségtől mentesen őszintén beszélgetni vele erről. Meg másról is. Persze nem vagyok én teljesen bolond, tudom, egy miniszterelnöknek számos szempontot kell egyeztetnie a döntései során. De hogy pontosan milyen kényszerek alatt mozog, milyen alkuk kötik, nem sejthetem.
Miért kéne bárkivel is alkudoznia? Övé a kétharmad.
Pénz is kell ahhoz, hogy a politikában eredményt lehessen elérni. Nekem viszont - tartsanak ezért akár bolondnak - meggyőződésem, hogy a politikának nem a spekuláns oligarchákkal, hanem a néppel kell szövetséget kötnie. Hinnie és bíznia kell az emberekben.
A pénz a pártba kell?
Ehhez nem értek.
Kár. Hány embert tart ön agrároligarchának?
Néhány százan lehetnek. A rendszerváltás előtt ezerötszáz téesz és százhúsz állami gazdaság létezett, ezeket privatizálta el sok helyen a menedzsment a tagok elől. Tőkéstársaságok születtek, amelyek utóbb konglomerátumokká egyesültek. Olykor persze összecsapnak a jobbosok a balosokkal, de a végén kiegyeznek egymással, hiszen holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Ha ezek a gazdasági érdekcsoportok közvetlen politikairányító szerephez jutnak, annak a köz szempontjából katasztrofálisak lehetnek a következményei. Nem véletlenül mondta a miniszterelnök több alkalommal is nyilvánosan, hogy ,,a gazdasági elitet távol kell tartani a politikai döntéshozataltól". Én ezzel maximálisan egyetértek. Olyannyira, hogy ezt a lemondásomat indokoló levelemben szóvá is tettem. Annyit fűztem hozzá Orbán véleményéhez: ahhoz, hogy távol tudjuk e köröket tartani a politikai döntéshozataltól, előbb el kell távolítani őket onnan.
Nevesítsük a hollókat, kérem.
Több nevet most nem mondok.
Ismét csak: kár. Említette, létezik ezen csoportok ,,pártsemleges" együttműködése. Konkrétan?
Ma az uniós földtámogatási pénz megszerzése a legnagyobb üzlet. Hasonlítsa össze a két eltérő politikai kötődésű kör részesedését ebből a tortából. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai szerint csak tavaly a közvélekedés alapján a szocialista érdekkörhöz sorolt Leisztinger Tamás agrárcégei hatszázhatvankilencmillió forintot tettek zsebre, a fideszes érdekkörhöz tartozóként elkönyvelt Nyergesék vállalkozásai pedig egymilliárd-nyolcvankilencmilliót.
Nincs abban semmi törvénytelen. Az EU-ban támogatás jár minden megművelt hektár után. Leisztinger, Hujber, Szaxon, Nyergesék, Csányi, Antalffyék, Zimmermannék, Mészárosék és a többiek több ezer hektárnyi bevetett földdel rendelkeznek, jogosan veszik fel a százmilliókat.
Azok a földek a támogatással együtt gazdálkodó családok ezreinek adhatnának munkát, megélhetést és biztos jövőt.
Ön elsősorban az állami földek bérbeadása ellen vívott harcában vérzett el. Azt kifogásolta, hogy nem a családi gazdaságok, hanem az úgymond oligarchák jutottak területekhez. Mi a baja azzal, ha nagyüzemben, gazdaságosan, versenyképesen nő a búza, a kukorica meg a szotyi?
Napraforgó. Először is az, hogy Európában mindenütt a kisbirtok virágzik.
Ellenfelei azt állítják, a kontinens szinte összes országában nőtt az átlagos birtokméret.
Így van. Harmincról harmincöt hektárra! De a mi spekuláns oligarcháink óriásbirtokokat akarnak alföldnyi repcetáblákkal, ahol egész nap egy irányba gurulhat a műholdról irányított kombájn, és ahol átlagosan százhetvennégy hektáronként kell egy embert alkalmazni. Ez Dél-Amerika.
Ott működik is ez a modell.
Már ott sem működik, ugyanis tönkreverte a társadalmat. Annak idején megjelent az észak-amerikai tőke, felvásárolt mindent, a falvak népéből kiválogatott magának néhány főt, akit éhbérért alkalmaz, a többieket a városok körüli gettókba üldözte, borzalmas szociális, egészségügyi, bűnözési problémát gerjesztve. A befektető számára ez így hatékony, hiszen olcsón jut erőforráshoz, extraprofithoz, a kisemmizettek ellátását pedig az államra tolja. Ugye ezt mi nem akarjuk?
A kis családi gazdaságok képesek versenyben maradni a nagyüzemekkel?
Hogyne. Ha nem így lenne, akkor Nyugat-Európában már nem létezne a mezőgazdaság. Ott ugyanis nem tőkés társasági formában működő gigabirtokokra épül a szektor, hanem szinte kizárólag kis és közepes családi gazdaságokra. Nem kell messzire menni, tessék átballagni Ausztriába. Egy negyvenhektáros gazdaság önmagában persze nem biztos, hogy megáll a saját lábán, de hát erre találták ki a szövetkezeteket. Önállóan dolgozom, szuverén döntéseket hozok a saját birtokomra, de azokban az ügyekben, amelyekben megéri, összefogok másokkal. Tagja vagyok a gépszövetkezetnek, a beszerzési szövetkezetnek, a feldolgozó szövetkezetnek, az értékesítési szövetkezetnek. És ez nem kolhoz. Itt magántulajdon van a vele együtt járó felelősséggel, tervezéssel, hosszú távú gondolkodással. Ez ma az európai forma. Miről beszélnek az urak?
Bárhogy is: a mostanáig kiosztott állami föld zömét nagyvállalkozók kapták.
Fél évet küzdöttem a bírálati rendszer átalakításáért, hiába. Az lett belekódolva, hogy annak adják a földet, akinek akarják. Nem értem, miért nem fogják föl, hogy már a szavahihetőségünkről, a hitelességünkről és a becsületünkről szól ez a történet. Az enyémről, a kormányéról, a komplett politikáéról. Beszélhetünk mi a családi gazdaságok támogatásáról, az emberek helyben látják, ki műveli a földet. Mérhetetlen cinizmusként élik meg, és ezt már el is mondják, hogy pályáztatják őket, ráadásul levesznek róluk minden egyes megpályázott blokkért ötvenezer forintot, aztán - így fogalmaznak - ,,persze aszerint osztanak, ahogy korábban lezsugázták". Az a szóbeszéd járja közöttük, hogy például Fejér megyében már 2011 elején eldöntötték az oligarchák, melyik föld kihez kerül. Konkrétan Kajászón két érdekcsoport vitte el mind a négyszázhetven hektárt: a felcsúti polgármester felesége meg egy kápolnásnyéki nádarató, akinek telekszomszédja a minisztérium földügyeket felügyelő államtitkára. Az ész megáll. És az emberek mindezt úgy élik meg, hogy hülyének nézzük őket. Ez magyarázhatatlan és védhetetlen! Én nem ezért vagyok itt! Engem nem ezért küldtek ide az emberek, nem ezért tisztelnek meg a bizalmukkal. Számomra nincs annál fontosabb, mint hogy továbbra is nyugodtan nézhessek a szemükbe és a tükörbe. A hátralévő éveimre, erre a kis időre én már nem fogok és nem is akarok senki kedvéért megváltozni. A lelkiismeretem azért is nyugodt, mert mindezt a miniszterelnök úr számára is világossá tettem, amikor hívott a kormányába. Menjek oda ezek után magyarázkodni én? Menjen az, aki ezt az egészet kifőzte! Én inkább lemondtam a posztomról. A hatalom számomra semmit nem jelent, ha általa nem segíthetek másokon. Talán éppen ezért tartanak bizonyos körökben bolondnak.
Ha odakeveredne, mit válaszolna a kajászóiak kérdéseire?
Hogy trógerség történt. Csakis őszintén szabad beszélni az emberekkel, mert azonnal megérzik a hamisságot. Sajnos nem minden úgynevezett politikus alkalmas erre, nem is érzi, hogyan kell a vidéki embereket egyáltalán megszólítani.
Nagy üzlet a föld?
Hatalmas. Az uniós területalapú támogatás lassan nálunk is eléri a száz százalékot - ez hektáronként háromszáz euró, vagyis úgy százezer forint. Ezzel szemben a bérleti díj egy átlagos aranykorona értékű területen hektáronként huszonötezer. A különbség hetvenötezer. Vagyis ha szerzel száz hektárt, az évi hét és félmillió úgy, hogy egyetlen kapavágás sem történt. Ezer hektárnál hetvenötmillió. És a termelésből szerzett haszonról még nem beszéltünk. Meg azokról sem, akiknek eszükbe sem jut dolgozni, inkább kamuszerződésekkel, nagyjából az eredeti huszonötezres bérleti díj fejében továbbadják másnak a földet. Így kaszálható ezer hektárról százmillió - íróasztal mellől. A minisztériumban meg látszólag csodálkoznak, hogy az illető úgymond nagybirtokosnak nincs egyetlen gépe sem. Hát mire kéne neki? Ja, és azt még nem is mondtam, hogy a mostani hatvanötezer hektár felét meg sem pályáztatja az állam, hanem úgynevezett földhasznosítási megbízási szerződés keretében simán odaadja az oligarcháknak vagy azok embereinek. Nyerges Zsolt Mezort Rt-jének egyik leánycége Lepsényben ilyen földet használ, és viszi el azt a helyben lakó, gazdálkodó családok elől.
A földbérleti szerződések húsz évre szólnak. És aztán?
Szerintem arra spekulálnak, ha letelik a húsz év, mégiscsak lesz elővásárlás joguk, gyanítom, a bérleti díjhoz kötve, vagyis a már jelenleg is nyomottnak számító áron. Ma Kelet-Magyarországon úgy kétszázezer forintért vehető egy hektár, Nyugat-Magyarországon kétmilliót is elkérnek érte, a határ túloldalán, Burgenlandban már tízmillió forint az ár. Pontosabban az eszmei ár, ugyanis nem kapni földet. A családi gazdaságokban úgy tartják, földet eladni olyan, mint kivégezni a gyereket. Ezt magyaráztam a ,,fiúknak" is: úgy védhetjük meg legegyszerűbben a magyar földet, ha odaadjuk az összeset a családoknak. Jelmondatnak kevés, hogy ,,a magyar föld maradjon magyar kézben". Helyesen úgy hangzik: ,,A magyar föld kerüljön a magyar családok kezébe!"
Komolyan gondolja, hogy ha ideér a nyugati földár, az ötvenhektáros magyar gazda nem fogja átpasszolni az első osztráknak, németnek, akárkinek félmilliárd forintért a birtokát?
Komolyan. Csak segíteni kell őket. A helyben lakó, gazdálkodó családoknak kell a földet adnunk. Ez a munkahelyteremtésnek és a föld megőrzésének, nemzeti hatáskörben tartásának, s túlélésünknek is az egyetlen járható útja. A családok, akiknek az élete, a megmaradása függ a földtől, körmük szakadtáig védeni fogják azt, és meg is tartják nemzeti hatáskörben. Nincs az a pénz, amiért a nyugat-európai családi gazdaságok megválnának létük alapjától, a birtoktól. De ott nem is spekuláns tőkés társaságok kezében van ezer hektár számra a föld, amin, ha megfelelő ajánlatot kapnak - nemzeti érdek ide vagy oda - könnyen túladnak. Ha nem gigantikus monokultúrás táblákban gondolkodunk, hanem arra használjuk a Kárpát-medencét, amire való - zöldség- és gyümölcstermesztésre, kertészetre, ökogazdálkodásra, ahol a családi gazdaságnak lehet egy kis boltja meg két-három vendégszobája is -, akkor csak a mostani hatvanötezer hektár közel ezer családot eltarthatna.
El lehetne adni annyi bio- meg nem biozöldséget?
Az állam dolga segíteni a piacra jutást. Ebben is szerettem volna előrelépni.
Tényleg, hogy a csudába lett önből államtitkár?
A Fidesz és a Magosz 2006-os választási szövetsége nyomán a gazdáknak öt hely jutott a párt listáján - az egyiket én kaptam. Örömmel vállaltam a feladatot, hiszen tanulmányt, könyvet írtam épp eleget, szerettem volna valamit megvalósítani is az azokban olvashatókból. A négy ellenzékben töltött év alatt tettem, ami tőlem tellett, de a vezetés nem mutatta semmi jelét, hogy érzékelné a munkámat. Mígnem 2010 februárjában, a következő választások előtt meghívást kaptam elnök úrtól Felcsútra. Azt gondoltam, hogy - amint az általában illendő - a négy közösen eltöltött év után udvarias beszélgetésben elköszönünk egymástól. Mondtam a szóvivőnek, hogy részemről rendben van a dolog, csak annyit kérek, hogy a találkozó után vigyenek át Mosonmagyaróvárra, ahol fórumot tartok, és mivel nincs jogosítványom, Felcsútról nehéz lesz kijutnom...
Nincs jogsija?
Nincs.
Miért?
Nem ambicionáltam.
Kombájnt, traktort el tudna vezetni?
Tanultam. Miért kérdi? Budapestre nem én vezettem a traktorokat.
Csak meglepődtem.
Szóval, hogy folytassam, Fazekas Sándorral együtt érkeztünk, leültünk, családias hangulat fogadott. Viktor begyújtott a tűzhelyben, ami nekem jól esett, mert kicsit meg voltam fázva. Ezt látta rajtam, kérdezte, főzzön-e egy teát, amit én elfogadtam. Aztán a tárgyra tért azzal, hogy ,,professzor úr, ő lesz a miniszter", és Fazekas Sanyira mutatott. Oh, mondom, gratulálok. ,,Remélem, nem haragszol, hogy lesz főnököd" - szólt Viktor, és nevetett. ,,Szükségünk van rád - így folytatta. - Én általában a minisztereimmel szoktam tárgyalni, de te más vagy, te végigküzdötted velem az elmúlt négy évet, kérlek, segíts nekünk." Ez valóban váratlanul ért. Jeleztem is neki a meglepetésemet, amin ő mosolygott. Volt nálam egy általam írt tizenöt oldalas összeállítás arról, mi a baj vidéken és mi a teendő. Amolyan program önmagamnak. Átadtam neki azzal, hogy ha tetszik a kottám, próbálkozzunk meg a koncerttel. Ha nem, hívjon másik karmestert. Ez történt pénteken, és hétfőn már vissza is kaptam a kéziratot, azzal, hogy tetszik, ez lesz a programunk. Imponált, hogy láthatóan végigolvasta a szöveget, ott álltak a megjegyzései a lapszéleken a saját kézírásával.
Például?
Például, hogy nem általában a tőkével van bajunk, hanem a spekuláns tőkével. Igazat adtam neki.
Sokan aspiráltak a vidékfejlesztési tárca vezetésére. Miért pont önt és Fazekast választotta Orbán?
Rákérdeztem én erre Felcsúton, meg arra is, hogy mi történik azokkal a ,,játékosokkal", akik azt gondolják, bekerülnek a kormányba. De szót váltottunk alapértékekről, emberi motívumokról, irányokról és stratégiáról, várható nehézségekről és sok egyébről is. Számomra izgalmas, érdekes, jó és őszinte, emberi beszélgetés volt. Ha lesz még időm az életemben egyszer emlékiratokat írni, akkor ez a kétórás, számomra kifejezetten emlékezetes beszélgetés biztosan egy egész fejezetet fog kitölteni.
Megható epizód. Engem viszont inkább az érdekel, miért pont ön kellett a ,,játékosok" helyett.
Viktort kellene erről megkérdezni.
Kik azok az emlegetett ,,játékosok".
Nem fontos ez most.
Font? Meg Glattfelder, Jakab, Turi-Kovács?
Hagyjuk ezt.
Mind miniszteri posztra ácsingózott?
Régen történt.
Mesélte nekem valaki, hogy egy 2010-es vidéki kampánygyűlésen még porzott az út Orbán autója után, amikor a magoszosok már elkezdték szétosztani a funkciókat. Arra jutottak, hogy Jakab István lesz a miniszter és Budai Gyula az államtitkára.
Nem emlékszem ilyenre.
Januárban ez a Budai Gyula váltotta önt az államtitkári poszton. Róla mit gondol?
Ez a kérdés most nem időszerű.
Ön sosem volt Fidesz-tag. Az államtitkári posztról való lemondás után mi keresnivalója van a frakcióban? Meddig marad?
Ameddig látom értelmét. Ameddig hagynak dolgozni. Én nem a pártok vagy a hatalom miatt vagyok itt. Tudja, amikor 2005-ben traktorokkal Budapesten voltunk, esténként a ,,Gazdák Terén", a sátorban megbeszéltük az emberekkel, mire jutottunk a trógereinkkel a tárgyalásokon...
Trógereikkel? Mármint az akkori miniszterrel, Németh Imrével és társaival?
Velük tárgyaltunk, igen. De a gazdák a lényegesek ebben a történetben. Sosem felejtem el azt a szeretetet és ragaszkodást, amivel belém kapaszkodtak. Meg azt a mondatot sem, hogy ,,ugye, professzor úr, nem hagysz itt bennünket?" Hát én miattuk vagyok most is itt.
Van jel arra, hogy ki akarnák szorítani a képviselőcsoportból?
Egyelőre nem látok ilyet.
Ha kilépne, mi lesz a listán szerzett mandátumával? Visszaadja a pártnak, Orbánnak?
Talán én is tettem hozzá valamit a 2010-es közös győzelemhez. Az az érzésem, hogy több szavazatot hoztam, mint az én egyetlen mandátumomra eső rész. Ráadásul nem a párt, hanem az emberek miatt ülök a Parlamentben. Ha mennem kell is a frakcióból, a képviselői helyemet miattuk kell megtartanom. Tán nem tévedek nagyot, ha úgy gondolom, nem potyautas vagyok.
Két párt állt ki ön mellett a lemondása idején: az LMP és a Jobbik. Felvetődött, hogy átlépjen bármelyikbe is?
Nem. Ezen nem is gondolkodtam. Egyébként nemcsak ezek a pártok, hanem több mint száz civil szervezet is kiállt mellettem, és az emberektől is sok szeretetet kaptam. Különben is életemben egyszer voltam párttag, közvetlenül a rendszerváltás után a KDNP-be léptem be, mert a keresztény-szociális értékrend áll hozzám legközelebb. Akkor, ha jól emlékszem, háromezer tag kellett a pártalapításhoz, és szerettem volna, hogy ez az értékrend alternatívaként megjelenjen. A párt belső szétverése idején menekültem el.
Saját pártot alapítana?
Nem aktuális ez a kérdés.
A lemondása után hetekig csöndben maradt. Gyanítom, várta, hogy a távozás keltette hullám elérje az úgymond nagyfiúk szintjét. Ez láthatóan nem sikerült. A sajtóból úgy tudni, ekkor körbeküldte a földügyekkel, az úgymond visszaélésekkel kapcsolatos összefoglalóját, ám ismét egyik vezető sem reagált. Erre levelet írt a Professzorok Batthyány Körének, a Százak Tanácsának és az ön mellett kiálló zöld szervezeteknek. Tudtommal Orbánék erre se mozdultak meg. Helyesek az információim?
Igyekszem most a jövőbe nézni.
Üzen valamit Orbánnak? Egyáltalán mit gondol róla?
Egy valami nagyon bánt. Felcsúton a tea mellett még azt kérdezte, ,,ugye nem haragszol, ha lesz főnököd?", aztán a lemondásom utáni frakcióülésen már úgy fogalmazott, nincs szüksége kis miniszterekre az államtitkári posztokon. Én úgy érzem, kínosan - tán időnként a kelleténél is jobban - ügyeltem arra, hogy ne tévesszek szerepet. Én azért jöttem, mert hívott, és azért, hogy segítsek. Segítsek az általa kiválasztott miniszternek, és segítsek mindenekelőtt neki úrrá lenni a nehézségeken, és végrehajtani egy valódi néppárti rendszerváltást. Amely végre felemelkedést hozhat a gazdatársadalom, a helyi közösségek és a vidék számára. Sajnálom, hogy ezt a törekvésemet másképp értelmezte. Kérem őt, térjünk vissza oda, ahonnét indultunk: a néppárti politikához, segítsük földdel és minden egyéb lehetséges eszközzel a vidéki közösségeket, a helyi gazdacsaládokat és a fiatalokat. És tényleg tartsuk távol a gazdasági érdekcsoportokat a döntéshozataltól. Ha elszánja magát, engem Gödöllőn megtalál. Ebből a harcból én sem akarok kimaradni. Ha erre hív, jövök. Életem vége felé közeledve még egy ilyen kalandba, azt hiszem, belevágnék.
· Szerző: Nagy József
· Forrás: FN24
http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4708 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-28 17:15:12, szombat
|
| |
| |
Balogh Gábor: Taláros bűnözés
2012, április 27 - 20:31
Radikálisan csökkentették a Marian Cozmát állati kegyetlenséggel lemészárló sejthalmazok büntetését. Ettől az egyszerre vérforraló-és fagyasztó hírtől hangos most a média, ettől szorul ökölbe most minden valamennyire is ép elméjű és erkölcsi érzékű magyar ember ökle. A döbbenetes ítéletet kihirdető bírói tanácsot Nagy Zoltán vezette. Jól, nagyon jól jegyezzük meg ezt a nevet. Egyszer majd el kell jönnie annak az időnek, amikor majd megkérdezzük őt, hogyan is gondolta, hogy pár év múlva ismét ránk ereszt egy olyan szörnyeteget, mint Sztojka Iván. Mert jelenleg nem kérdezheti meg senki.
Ma Magyarországon ugyanis a bírák képezik az egyetlen olyan csoportot, akik az égvilágon semmilyen felelősséggel nem tartoznak a munkájuk során elkövetett hibákért, mulasztásokért, vagy épp egyenesen bűnökért. Nagy Zoltán (írjuk le, mondjuk el sokszor, hogy tényleg véletlenül se felejtsük el a nevét!) akár fel is menthette volna a gyilkosokat, azért sem lehetne őt felelősségre vonni. És nem ő az egyetlen, aki aljasul vissza is él ezzel.
2008 januárjában egy ország dermedt döbbenetbe, amikor egy 18 éves ifi bokszoló a nyílt utcán agyonverte egyik iskolatársát. Az ifjú gyilkológép első fokon egy év felfüggesztett (!!!) fogházbüntetést kapott. Az ítéletet másodfokon némileg - messze nem eléggé - súlyosbították. Az első fokon eljáró bíró, aki szerint ennyit ér egy fiatal magyar fiú élete, azóta is vígan ítélkezik.
Egy évtizeddel ezelőtt egy vendéglőst tizenhárom év fegyházbüntetésre ítéltek, mert megelégelte, hogy őt és családját zsarolják és rettegésben tartják a ,,fekete sereg" néven ismert - történetesen szintén cigányokból álló - bűnöző horda tagjai. Kettőt önvédelemből lepuffantott, egyikük fel is fordult. Szánntai Károly hét irgalmatlanul hosszú évet töltött rács mögött, a legszigorúbb büntetési fokozatban, összezárva egykori bosszúszomjas támadóival. Idén márciusban a perújrafelvétel eredményeképpen végre felmentették, és győzött az igazság - illetve csak győzött volna. Ha helyére bekerült volna az a bíró, aki nyilvánvaló ártatlansága ellenére elítélte, és ezzel tönkre tette az életét. De nem került. Mert ő csak ,,tévedett", és ezt ma el lehet intézni egy vállrándítással.
Pontosan ugyanúgy, ahogyan a 2006 véres őszét követő megtorlás idején negyed órás tárgyalások alatt előzeteseket, sőt első fokon súlyos börtönéveket kiosztó bírák. A rendőrterror felelőseinek elszámoltatása legalább papíron folyik - más kérdés, milyen valódi hatékonysággal - ám fiatal életeket tönkre tevő, idős nőket lelkiismeretfurdalás nélkül a cella mélyére küldő taláros bűnözők ma is a helyükön vannak.
Mint oly sok mindent, ezt is elintézhetnénk azzal, hogy ,,nincs ez így jól, dehát még nem találtak ki jobbat". Csakhogy ez nem volna igaz, mert - mint oly sok minden - ez a terület is sokkal egészségesebben működött, mielőtt 1945-öt követően a vörös áradat minden erkölcsöt és tartást kisöpört volna az igazságszolgáltatásból. Az 1871-ik évi VIII. törvénycikk részletesen szabályozta a bírák felelősségre vonásának lehetőségét abban az esetben, ha ,,hivatalos kötelességeiket szándékosan vagy vétkes gondatlanságból megszegik". Ezt a jogszabályt - vajh' milyen megfontolásból - a kommunista diktatúra idején eltörölték, s - vajh' milyen megfontolásból - 1989 után sem állították vissza.
Ma már politikai megrendelés, vagy nyomás sem feltétlenül kell az arcátlanul igazságtalan ítéletekhez. Elég a bíró tudatlansága, érzéketlensége, vagy épp az, hogy a peranyag előző esti áttekintésénél izgalmasabb program ment a Sport 1-en.
Mielőtt azonban testületileg megostromolnánk a Markó utcát, gyorsan tegyük hozzá: a bírák nagy többsége tisztességesen és körültekintően végzi munkáját. Nekik legalább annyira érdekük volna, mint nekünk, hogy száműzzük már végre a vérbírák szellemét a tárgyalótermekből. Ennek az ördögűzésnek pedig egyetlen varázsszava van: felelősség...
Balogh Gábor
http://barikad.hu/balogh_gabor_talaros_bunoezes-20120427 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-28 17:12:58, szombat
|
| |
| |
Bertha Szilvia: Majális
2012, április 28 - 12:30
Május 1-je a munka nemzetközi ünnepe. Talán a legtöbb magyar embernek ez jut az eszébe erről a dátumról. S az is lehetséges, hogy egyre több embernek már más is eszébe jut.
Például, hogy ezen a napon emlékezünk meg arról az eseményről, amitől nagyon sokan azt várták, hogy nemcsak cukrászdát lehet nyitni Bécsben, hanem végre emberhez méltó, európai átlagnak megfelelő jövedelmet és megélhetést biztosító munkahelyeken is lehet majd dolgozni.
Ne menjünk vissza az összehasonlításban a chicagói munkások korszakáig, hiszen az akkori tüntetéssorozat egy teljesen más korban, a helyi munkások helyzetének javítása érdekében történt, még akkor is, ha néhány célt több, fejlettnek mondott országban sem sikerült még mindig elérni.
Azóta létrejött és elterjeszkedett a globalizmus, a multi-és transznacionális cégek világa, amelynek veszélyét a nemzetek egy része már felismerte, sajnos Magyarország még mindig nem tartozik ebbe a sorba. A május elsejei ünnepünk és megemlékezésünk mégis összekapcsolódik.
Mostanra ugyanis úgy tűnik, hogy egyre aktuálisabb ismét feleleveníteni a munkások harcát. Talán azért is, mert az Unióba történő 8 évvel ezelőtti belépésünk sok jelenlegi problémának is a gyökere. Hiszen, mint kiderült, a magyar munkavállalóknak a szóvirágokon kívül semmit sem hozott a 8 évvel ezelőtt kivirágzó májusfa. Ellenkezőleg, a mindenkor aktuális kormányzat előszeretettel hivatkozik az Unióra, amikor éppenséggel munkaidőt kell növelni, bért és létszámot, szabadságot kell csökkenteni, adót és közterhet kell emelni, vagy éppenséggel szakszervezeti jogokat kell megnyirbálni.
Valamilyen megfoghatatlan módon sohasem történik olyan kormányzati intézkedés, amelynek során a számtalan remek uniós példa alapján próbálnák meg az egészséges és biztonságos, jól megfizetett, a munkavállalói jogokat legalább minimálisan biztosító munkahelyeket kialakítani, vagy például a 35-37 órás heti munkaidő lehetőségét biztosítani. Ezzel szemben többek között a szinte korlátlan idejű - a 8 órás munkaidőért harcoló chicagói munkások talán forognak a sírjukban - napi munkavégzést, a pihenő és szabadnapok, a pótlékok elvételét, a fizetéscsökkentés lehetőségét igyekeztek biztosítani az új Munka törvénykönyvében. Nem is beszélve a megélhetésre alkalmatlan, amúgy az uniós átlagbér 1 napra eső részének megfelelő havi közmunkabérről, amelynek legfontosabb célja a kormányzat számára a munkaügyi statisztikák javítása.
Talán inkább emlékezni kellene.
Bertha Szilvia
barikad.hu
http://barikad.hu/bertha_szilvia_majalis-20120428 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-27 06:27:17, péntek
|
| |
| |
Az igazi szégyen
http://www.nemenyi.net/lib/gall/egyeb/szegyen1.jpg |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-04-27 06:22:47, péntek
|
| |
| |
Zoltai Gusztáv és a nürnbergi törvények
2012. április 26. 22:09:06
Lentiben felújították a zsidó temetőt. Ebből az alkalomból nyilatkozott a megyei lapnak Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója. A Zalai Hírlapban megjelent szövegben olyan megállapításokra bukkantam, amelyeken hosszasan eltöprengtem. Majd feltettem magamban a kérdést: mi lenne, ha ezek a töprengésre okot adó szavak nem egy zsidó, hanem egy nem-zsidó vezető szájából hangzottak volna el?
Elöljáróban álljon itt egy idézet a Mazsihisz honlapjáról, a szervezet bemutatkozó szövegéből:
,,Magyarországon - a különböző becslések szerint - ma több, mint 120 ezer zsidó ember él, legtöbbjük Budapesten."
Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató a hazai zsidóság lélekszámáról az alábbiakat mondta a Zalai Hírlapnak:
,,Magyarországon közel 100-150 ezer zsidó vallású és származású, azaz olyan személy él, aki zsidó anyától született, s körülbelül ugyanennyi azok száma, akik az 1935-ös nürnbergi törvények alapján szintén zsidónak számítanak. A népszámlálási adatok valószínűleg ezt a számot nem támasztják alá, hiszen a holokauszt túlélők, vagyis az 1945. május 9. előtt születettek tartózkodnak a származásuk felvállalásától, többségük felekezet nélkülinek vallja magát. A MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója szerint az ő számuk közel tízezerre tehető."
Zoltai adatai szerint tehát összesen kb. 200-300 ezer olyan ember él hazánkban, aki zsidó anyától származik, illetve az 1935-ös nürnbergi törvények alapján zsidónak számít. Amikor ezt a kettős ,,megközelítést" olvastam, bizony megtorpantam. A hitleri faji törvényekre hivatkozik a zsidó vezető? S pontosan mire gondol, amikor referenciaként a nürnbergi törvényeket említi? Ha jól emlékszem, a nürnbergi meghatározás szerint az számított ,,teljes" zsidónak, akinek négy nagyszülője közül legalább három volt zsidó. Ezek között is lehetett tehát olyan, aki nem zsidó anyától származott. De a nürnbergi törvényekben emlékezetem szerint más is szerepelt. A két, illetve egy zsidó nagyszülővel rendelkezők ,,keverék"-nek minősültek, s más elbírálás alá estek. Zoltai netán rájuk is gondolt a hazai zsidóság számbavételekor?
Eszembe jutott, hogy egyik 1989-es írásában Konrád György is eltöprengett a hazai zsidóság lélekszámán:
,,Van Magyarországon, főképpen Budapesten körülbelül százezer zsidó - nem igazán közösség, nem igazán nemzetiség, nem igazán etnikum. /.../
Van itt tehát közel százezer zsidó vagy talán több is, ha idesorolom azt is, akiben működik egy fél, egy negyed, egy nyolcad zsidó érzékenység, aki megrezzen a zsidó szóra /.../."
(Magyar-zsidó számvetés = Konrád György: A láthatatlan hang. Bp., Palatinus, 1997, 70. o.)
Igen, már Konrád is elmerengett a fél, negyed és nyolcad zsidó ,,érzékenységen", ami kétségtelenül a ,,keverék" származásra utal. De ő legalább nem emlegette a nürnbergi törvényeket. Zoltai Gusztáv azonban újított. S hogy miért? Olvassuk csak tovább a Zalai Hírlapnak adott nyilatkozatát:
,,Mi arra biztattuk az embereket, hogy vállalják fel zsidóságukat, hiszen a szomszédok, a lakókörnyezetben élők pontosan tudják, hogy ki a zsidó. A népszámlálási eredményeket még nem ismerjük, de nem is tekintjük olyan adatoknak, amelyekre bármit is építeni lehet. Ezt el is mondtuk a kormánynak, kértük, hogy az egyházaknak adandó támogatásoknál ne ezt vegyék figyelembe."
Itt van a nürnbergi törvényekre való hivatkozás kulcsa. Zoltai azt fejtegeti, hogy a legutóbbi népszámláláskor nagyon sokan tartózkodtak zsidó származásuk megvallásától. De ez miért baj? A népszámlálás adatlapján etnikai kisebbségként nem szerepelt ilyen megjelölés: ,,zsidó". Ez a megjelölés a vallási hovatartozás rovatában szerepelt. S ki ne tudná: sok zsidó származású honfitársunk ateista, avagy éppen katolikus, református stb. Kérdés: mi köze a népszámlálási adatsornak Zoltai etnikai-faji alapú fejtegetéséhez?
A válasz egyszerű: a Mazsihisz ügyvezető igazgatója szerint a kormányzatnak nem a népszámlálási eredményeket kell alapul vennie, amikor az egyházaknak adandó támogatásról születik döntés. Nem tudom, hányan vallották magukat legutóbb zsidó vallásúnak, de feltételezem, hogy a szám jócskán elmarad Zoltai Gusztáv becslésétől. Ezért kellett előhúzni a sufniból a porlepte nürnbergi törvényeket. (Zárójelben, s nagyon halkan teszem fel a kérdést: ha a Mazsihisznek adandó támogatásról, tehát pénzről van szó, akkor a nürnbergi faji törvényekre való hivatkozás már szalonképes a Síp utcában?)
A második idézetben van még egy érdekes megállapítás. Azt mondja Zoltai Gusztáv, hogy ,,a szomszédok, a lakókörnyezetben élők pontosan tudják, hogy ki a zsidó". Érzésem szerint az ügyvezető igazgató úr nagyon téved: én például nem tudom, hogy a környezetemben lakók közül ki származik zsidó anyától, s az 1935-ös nürnbergi törvények szerint ki számít zsidónak. Ahogy azt sem tudom, hogy a szomszédok közül kiben munkál fél, negyed, nyolcad német, szlovák, román, örmény stb. érzékenység (kivéve, ha valamely ismerős mesél a családi ,,vérvonalról"). Soha nem végeztem ugyanis fajkutatást - ellentétben Zoltai Gusztávval.
Megjegyzem, a Zalai Hírlapnak adott nyilatkozatában a Mazsihisz örökös ügyvezető igazgatója kiemelten foglalkozik a jobbikos képviselő ,,tiszaeszláros" beszédével. Elítéli a legújabb ,,antiszemita" megnyilvánulást, ugyanakkor a nürnbergi faji törvényekre hivatkozva saccolja meg a hazai zsidóság lélekszámát. Elképesztő.
Én eddig úgy tudtam, s mai is azt vallom, hogy az etnikai és vallási hovatartozás egyéni döntés, vállalás függvénye. Nem törvény szabja meg, s nem ilyen-olyan ,,vérvonalú", vallású anya, hogy milyen az identitásom. Előfordult már a történelemben, hogy zsidó anyának katolikus fia, katolikus anyának református lánya volt.
Megboldogult Csurka Istvánnal 1991-ben készítettem először interjút. Az ,,Ön szerint ki a magyar" kérdésemre ezt válaszolta: az, aki annak vallja magát. Zoltai Gusztáv láthatóan másként vélekedik. Mégis Csurkát bélyegezték meg - egészen a haláláig. Ha Csurka ,,antiszemita" volt, minek nevezzem Zolta Gusztávot?
Elhatároztam: itt az idő, hogy végre alaposan elolvassam a nürnbergi törvényeket. Hogy megtudjam, pontosan mi a Zoltai-féle ,,zsidószámolás" alapja.
Egyébként pedig várom, mikor emelik fel tiltakozó szavukat a zsidó anyától származó és a nürnbergi faji törvények szerint zsidónak minősülő honfitársaim - tudván persze, hogy a mély hallgatásnak is mély üzenete van.
Szalay László
Forrás: Szalay László
http://www.nemenyi.net/default.asp?SID=0&Cal=&AID=0&Direkt=98983 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/31 oldal
|
Bejegyzések száma: 306
|
|
|
|
2012. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
306 db bejegyzés |
| e év: |
4803 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1368
- e Hét: 5132
- e Hónap: 8877
- e Év: 162373
|
|
|
Offline
