|
 2/64 oldal 
|
Bejegyzések száma: 634
|
|
|
|
|
|
2012-07-31 14:49:42, kedd
|
| |
| |
Ült a vendéglőben a vén huszárkáplár egy kancsó bor mellett, hosszu két bajusza lóg kétfelől, mintha varjut nyelt volna le, s a két szárnya kimaradt volna száján.
A szomszéd asztalnál aranyos tiszt urak ültek, hetyke, tejképü uracsok, s beszélnek a mások viselt dolgairól.
A vén huszárkáplár kétszer felemeli a poharat, s ráköszönti a jó tiszt urakra, azok nem is konyitanak reá, s még egyszer akkora hátat forditanak neki, mint azelőtt.
Harmadszor is felveszi poharát a vén huszárkáplár s odamegy az ékes tiszt urak asztalához, s rájok köszönti jó szivvel még egyszer a poharat.
- Mit jön ide kend? riadnak rá, menjen hátra a másik asztalhoz.
- Ejnye, ugymond a huszár nagy haraggal: a harczban mindig előre küldözgettek az urak, itt meg hátra küldenek, miért van az?
- Nézd csak, micsoda konfidens egy paraszt ez a káplár.
- Hallják önök, jó uraim: igaz, hogy 20 esztendeje, amióta káplár vagyok, de most én sem vagyok rosszabb tiszt maguknál.
- Káplár ruhában?
- Nojszen a ruha nem ember. Nézzék az urak ezt az irást, - s ezzel a sok zsiros firka közül előkeres a huszár egy szép finom papirost s oda nyomja az asztalra a tiszt urak elé. Olvassák!
,,Varga István, huszárkáplár, azon érdeméért, mi szerint a k......i csatánál 200 ezer p.ftot személyes vitézsége által megmentett, továbbá S...nál egymaga 13 könnyü lovast s 12 nehéz vasast szétvert, ezennel hadnagygyá kineveztetik. N. N."
Elállt szeme szája erre a szép tiszt uraknak; s ki előbb gorombán elutasitá őt asztalától, most nyájaskodva nyujtá neki barátságos jobbját.
Képzelhetni, hogy a mit a huszár erre mondott, azt nem szokás papirosra irni; megfordult, félretörülte a bajszát, s ott hagyta a megszégyenült leventéket.
-  -
Nyugtalankodott a ló a huszár alatt, - persze hogy nem hagyott neki békét, utóbb a ló megunta a sokat, s egy bárányugrással kiszökött a huszár alól, mire az a sárba pottyant. Egy arra menő menyecske nagyot nevetett a dolgon, mire a fölkelő huszár azt mondja:
- Sohase nevessen, hugomasszony; mert az már szokása ennek az ebhordtának, hogy valahányszor k...át lát, mindig levet.
-  -
Meg volt tiltva a rablás. A huszár az előőrsön egy tévelygő kost a nyeregkápába kapott s az őrnagytól hirtelen meglepetvén, huzta vonta rá a rövid mentét, de a birka vége kilátszott, osztán meg bőgött is. - Mi ez megint? - dörgé a szigoru őrnagy. - Jelentem alássan őrnagy uram, hogy ez az izé nem tudta a tábori jelszót, s elfogtam.
-
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/64 oldal
|
Bejegyzések száma: 634
|
|
|
|
2012. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
634 db bejegyzés |
| e év: |
7161 db bejegyzés |
| Összes: |
70103 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1693
- e Hét: 10267
- e Hónap: 26667
- e Év: 148540
|
|
|
Offline
