Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/7 oldal   Bejegyzések száma: 67 
mákos süti
  2012-08-23 11:49:38, csütörtök
 
 
TÉSZTA:
60 dkg liszt, 10 dkg ráma, 30 dkg porcukor, 1 tojás, 1 cs. sütőpor, 1 teáskanál szódabikarbóna, pici só, 2 dl tejjel összegyúrni, majd 6 felé osztani.
Két lapot sütőlapon akkorára sütünk mint amiben majd a rudakat sütjük.
Kinyújtjuk a többi tésztát is, és megkenjük a szintén 4 részre osztott mákos töltelékkel, ami a következő:.
20 dkg darált mák, 25 dkg porcukor,20 dkg liszt amiben elkeverünk 1 sütőport, 10 dkg olvasztott ráma, 2 dl langyos tej,2-3 vaníliás cukor, citromhéj. Ezeket jól összedolgozva rákenjük a lapokra, és feltekerjük mint a bejglit, sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk a 4 rudat, előmelegített sütőben közepes tűzön 25-30 percig sütjük, amíg kezd barnulni. Össze fognak nőni, de nem kell szétszedni őket.
A rudakhoz legalább 25 cm szélesre kell nyújtani a tésztát hogy minél több legyen rajta a tekerés.

KRÉM:.
1l tejből és 3 vanília pudingból sűrű pépet főzünk, 1 rámát 25 dkg porcukorral kikeverünk, ha a puding kihűlt összekeverjük, adunk hozzá vanília aromát.

1. Egy lapot leteszünk ..
2. A krém felét rákenjük..
3. A KIHŰLT EGYBE NŐTT RUDAKAT RÁTESSZÜK
4. A krém másik felét rákenjük a rudakra..
5. A másik lapot rárakjuk a krémre..
Kicsit lenyomatjuk, teszünk rá sütőlapot és valami nehezéket, majd csokival bevonjuk a tetejét.

Ezt a sütit 28x40 tepsiben sütöm
 
 
0 komment , kategória:  sütemények ,édességek  
Mindennapi ajándék
  2012-08-23 11:39:55, csütörtök
 
 

,,Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen."
(Zsoltárok könyve 118:24)

Érezted már azt, hogy ez nem a te napod? Vagy akár az egész hétre, hogy nem a tiéd? Természetes, hogy így érzel. Fáradt vagy, és dolgozol, és úgy gondolod, senki sem értékeli azt, amit teszel. Úgy érzed, nincs értelme az egésznek, semmi örömet nem látsz már a munkádban, és legszívesebben csak visszabújnál az ágyba, és nem kezdenéd el a napot.

Isten tudja, mit érzel. Biztos, hogy amikor a földön élt, Ő is érzett hasonlóan. Ezért Ő igazán megért téged. Előtte nem kell mentegetőznöd. De ma üzen neked valamit!

Ezt a napot Ő rendelte el neked. Ő adta, hogy élj, alkoss, szeress, nevess és sírj rajta. Ő rendelte el, hogy ma reggel is kinyisd a szemed, és álljon előtted egy újabb esély.

Tegnap egyik ismerősöm elmesélte a múlt heti ,,születésnapját". Kis híján meghalt szénmonoxid mérgezésben. De amikor rosszul lett, és forgott körülötte a világ, és leesett a térdeire, még egy utolsó imát el tudott küldeni a Mindenhatóhoz. Ő adott neki erőt, hogy elmásszon a kulcsra zárt ajtóig, és valahogy kinyissa, hogy levegőhöz jusson. Tudja, hogy akkor és ott újjászületett, mert Isten rendelte el, hogy éljen.


Isten ma arra kér, hogy fogadd el Tőle ezt a napot. Nézz erre a napra úgy, mint amit Ő rendelt el Neked, mert van Veled egy álma, amit meg akar valósítani. Hát örülj és táncolj, mert ez a nap ajándék!

( Sz-Cs. Andrea)

 
 
0 komment , kategória:   Hit és vallás- versek,idézete  
Nincs Cím
  2012-08-23 11:29:09, csütörtök
 
 
AZ AJÁNDÉK

A nagy német költő Rainer Maria Rilke hosszabb időn át Párizsban élt. Sokat sétált a városban. Az egyik utcasarkon öreg koldusasszony üldögélt. A járókelők pár fillért ejtettek kérges, kéregető kezébe: Az asszony mozdulatlanul, földre szegezett tekintettel, minden életjel nélkül fogadta az alamizsnát. Rilkét sétáira gyakran elkísérte egy ismerőse.
A fiatalasszony maga is szokott adni néhány fillért a koldusasszonynak. Csodálkozott; hogy a költő, akit nem csak verseiből ismert melegszívű embernek, sohasem ad semmit. Nem értette; hogyan lehet egy ilyen nagyszerű ember ennyire közömbös.
Rilke észrevette, hogy mi foglalkoztatja kísérőjét és megjegyezte: - A szívének kellene adnunk valamit; nem a kezének. Néhány nappal később Rilke egy illatozó fehér rózsával indult szokásos sétájukra. Amikor a koldusasszonyhoz értek, megállt, lehajolt és a szikkadt kezekbe fektette a gyönyörű virágot.
Váratlan dolog történt: az öreg, mióta ismerték, most emelte először rájuk pillantását, majd nagy erőfeszítéssel felállt, megragadta az idegen kezét, időtől barázdált arcához szorította, és a rózsát magához szorítva elment. Napok teltek el. Aztán egy teljes hét. Az utcasarkon üresen maradt koldusasszony helye. Rilke útitársnője aggódott hogy az öreg koldusasszony talán már nem is él. A hetedik napon újra ott ült az öregasszony: Kérges, kéregető kezébe a járókelők egy-egy pénzdarabot ejtettek. Az asszony, mozdulatlanul, földre szegezett tekintettel, minden életjel nélkül fogadta az alamizsnát. - De hát miből élt egész idő alatt, ha nem járt ide koldulni? - tört fel a kérdés a fiatalasszonyból: Rilke alig hallhatóan, fejével bólogatva, mintegy önmagának válaszolt:
-A rózsából igen, a rózsából.
 
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő  
Jézus
  2012-08-23 11:08:07, csütörtök
 
 
Jézus

Jézus szalmaszál
amibe kapaszkodunk
Jézus szakadék
amibe lezuhanunk

Jézus kötél
amit elengedünk
Jézus remény
amivel emelkedünk

Jézus hangszer
amivel megszólalunk
Jézus zene
amit elhallgatunk

Jézus tenyér
amivel adakozunk
Jézus kenyér
amit elfogadunk

Jézus penge
ami megsebesít
Jézus gyenge
aki megerősít

Jézus hatalom
a végeken
Jézusnak odaadom
az életem.

(Gyurkovics Tibor)
 
 
0 komment , kategória:   Hit és vallás- versek,idézete  
Az öröm
  2012-08-23 10:59:21, csütörtök
 
 
Az öröm tízparancsolata

1. Minden reggel hűségesen kérd Istentől az örömöt.
2. Mosolyogj, és tanúsíts nyugalmat kellemetlen helyzetben is.
3. Szívből ismételgesd: "Isten, aki szeret engem, mindig jelen van."
4. Szüntelenül törekedj arra, hogy az embereknek csak a jó oldalát lásd.
5. Könyörtelenül űzd el magadtól a szomorúságot.
6. Kerüld a panaszkodást és a kritikát, mert ezeknél semmi sem nyomasztóbb.
7. Munkádat örömmel és vidáman végezd.
8. A látogatókat mindig szívesen, jóindulattal fogadd.
9. A szenvedőket vigasztald, magadról felejtkezzél el.
10. Ha mindenütt az örömet terjeszted, biztos lehetsz abban, hogy magad is rátalálsz.
Gasbon Courbis
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Aranyosi Ervin
  2012-08-23 10:39:13, csütörtök
 
  Szívedből szólj, s másoknak küldd el azt, Vidíts, taníts, s ha kell te nyújts vigaszt, Segítsd fel azt, ki előtted lent hever, Ápold a lelkét, mert többet érdemel. Ha megbántanak, - porold le lelkedet! Ne őrizgesd a vélt sérelmeket. Gyarlók vagyunk, s már túl érzékenyek. (Szótüskék szúrják az érző lelkeket.) Ha így teszel, lelked is felderül, A békesség madara a válladra ül. Szívedet boldog nyugalom járja át, És ezt az érzést másoknak add tovább!


Aranyosi Ervin
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
A szeretetről
  2012-08-23 10:28:20, csütörtök
 
 
Kedves olvasó!

Felteszek most neked egy kérdést, melyre próbálj meg a lehető legőszintébben válaszolni.

Elhiszed, hogy szerethető vagy? Hiszel- e abban, hogy minden hibád, rossz tulajdonságaid ellenére őszintén szerethet téged valaki?



Az emberek többsége erre a kérdésre kapásból nemmel válaszol. Sajnálatosan a mai világban nem fogadjuk el önmagunkat, nem hiszünk a szeretet erejében, s annak feltétlen kialakulásában. Pontosan emiatt nem tudjuk elfogadni a másikat sem. Nem tudjuk helyesen szeretni őket, vagy épp elfogadni a mások által sugárzott szeretetet.

Ha még önmagunkat sem szeretjük, hogy is tudnánk egy másik embert? Minden emberben felfedezhető valami csodálatos dolog, amit önmagán észre sem vesz.

Amíg nem fogadjuk el magunkat, addig a szeretet csak egy teher, egy leküzdhetetlen akadály, amivel nem tudunk mit kezdeni. Ám ha sikerül áttörni ezt a gátat, akkor valami elképesztő dolognak lehetünk részesei. Szeretni és szeretve lenni a világ talán legnagyobb adománya...

Aki a kérdésemre igennel felelt, annak minden elismerésem. A média, az emberek mind azt szajkózzák, hogy nem vagy elég jó, nem vagy tökéletes, törekedj arra, hogy jobb, másabb ember legyél. Helyesen döntesz, ha elengeded ezeket a füled mellett. Nem akarsz utánozni senkit sem, vállalod önmagad. Aki szeret téged, az a hibáid ellenére is szeretni fog. Aki pedig nem, az akkor sem fog, ha más ember leszel. Mindig fog találni valami hibát, amin épp javítanod kellene.

Természetesen nem azt mondom, hogy önelégülten üldögéljünk a fotelban, és karba font kézzel hangoztassuk, hogy én vagyok a világ legtökéletesebb embere, akinek nincs mit javítani önmagán. Ezzel átesnénk a ló túloldalára...

Amíg tisztában vagyunk a hibáinkkal és erényeinkkel egyaránt, addig nem lehet gond. Tudjuk, min lehetne javítgatni, és melyek azok a dolgok, amikre büszkék lehetünk magunkban.

Azok tehát, akik ha nem is hangosan kimondva, de magukban úgy gondolják, hogy nem szerethetőek, álljanak meg egy pillanatra, és gondolják át, hogy mit veszíthetnek azzal, ha elfogadják magukat? Mennyivel jobb úgy tükörbe nézni, hogy elfogadom a szemben lévő képet annak minden tulajdonságával, amivel a környezete, alaptermészete, neveltetése felvértezte. Vagy harcolni, marcangolni magunkat a hibáinkért, szenvedni és gyötrődni. Melyik a könnyebb? S ha te nyitsz önmagad felé, akkor a világ is nyitni fog feléd. Szokták mondani, hogy egyetlen mosoly milliót teremt. Ha csak egy embert tudsz igazán megszeretni, azzal egy lavina is elindulhat. Ne félj, hisz nincs mit vesztened. Azzal okozod magadnak a legnagyobb kárt, hogy akár egy percig is szeretet nélkül élsz, ezt mindig tartsd szem előtt!

Végezetül az egyik kedvenc idézetemmel zárnám ezt a gondolatmenetet, amelyet a Moulin Rouge- ból szedtem:
,,Ennyi csak mi tudható, szeretni kell, és szeretve lenni jó"
http://devcafe.hu/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Lelkünk dolgai
  2012-08-22 09:56:14, szerda
 
  Az igaz barátság létezik?
Kisgyermekkorban sok-sok barátság születik, úgy gondoljuk sokáig, ez így is marad, ők lesznek a legfontosabbak a szülők, rokonok után, nincs akadály mi eltántoríthatna a többi pajtástól. Felnőtt fejjel persze már egész másképp gondolkodom...

A történetem nem hosszú, de lehet, elgondolkodtat, és talán ismerős is lehet egyeseknek a téma.
Még kicsik voltunk, igen sokan barátkoztunk,
még talán középiskolában is köttetett néhány ismeretség, és persze párkapcsolatban is megismerkedik az ember a másik fél ismeretségi körével.
Mikor még fiatal, tanuló az ember gyereke azt gondoljuk ez az élet és nem fogunk a barátoktól elválni soha. Emlék könyvekbe írogatunk szépeket, meg ajándékozunk stb. ez a legszebb dolog a világon.
Nekem két gyermekkori, két iskolás és két felnőttkori "barátom" van/volt és azt hittem, így is marad.
Persze felnőttem és párom, majd a páromból férjem lett és jött a baba is.
A gyermekkori barátaim elmaradtak, az egyik bulizik a mai napig, így már nem fér bele az idejébe, hogy foglalkozzon velem, én már úgysem bulizok indok alatt. A másikat a párja nem engedi, nehogy máshova menjen. A középiskolás barátaim is szintén lekoptak, mert hát ha unatkoznak megtalálnak, de ha megy a buli, pasizás, le vagyok...
És a felnőttkori barátok, hmm, nemrég csalódtam nagyot az egyikben.
Eljött a kisfiával, már úgy voltam vele, végre egy rendes csaj, akivel tartjuk a kapcsolatot. A férjem a kisfiára szólt, mert hát a lányunk aludt és ne ébressze fel (de nem durván). Mondtam, menjünk ki a Tescoba szórakozunk, nézelődünk és nem kell csendben lennünk.
Bocsánatot kértem a férjem nevében is, biztosan ne legyen sértődés. Ajándékot is vettem a fiának az első szülinapjára.
El is ment haza, nem vette fel a telóját pár nap múlva, mikor hívtam. Kiírta az iwiwre az adatlapjára, hogy kerüljék az érdekemberek, mert nem taxi és hogy ne "ordítsanak" a fiával. És korábban kiírt véleményemet is törölte.
Ez kicsit hátba szúrás volt tőle, ennyit ért a barátság.
A másik baráttal beszélünk, de ha nem hívom vagy írok, ő se keres minket. Valahogy nem értem az embereket, nem érünk rá egymásra?
Többet ér a vagyon, és a büszkeség a másiknál? Nem vagyunk emberségesek már, és ez elszomorít.
Tudom, már a család a legfontosabb, de nincs fél óránk egy hónapban a másikra? Nem jó megbeszélni a szomorú dolgokat azzal, aki meghallgat és tanácsot ad?
Miért nincsenek már igaz barátok? És annyian mondták már, hogy a barátok idővel lekopnak, de miért? Így kell ennek lennie?
 
 
0 komment , kategória:  Tanulságos történetek  
Menekülés a sorsfeladat elől
  2012-08-22 09:50:40, szerda
 
  Tudod ki vagy? Menekülés a sorsfeladat elől
Énünknek három része van. Egyik sem hasonlít a másikra. "Ha megismersz, meg fogsz lepődni azon, mennyire más ember vagyok, mint akinek hiszel" mondta egyszer egy kolléganőm, akinek segítséget ajánlottam. Ki is vagy hát valójában?

Megmondod a neved, mesélsz a szüleidről, a neveltetésedről, a végzettségedről, a munkádról, a családodról. Ez vagyok én - mondod.
Ha azt mondom, ez nem Te vagy, elhiszed-e?
Amit meséltél magadról, az nem a valós Éned. Az mind-mind csak emlék. Ki marad, ha mindezt leveted magadról? A nevedet valamikor a szüleid adták Neked. Az iskoláid, a munkád ebben a pillanatban mind csak emlékek. A külsőd is csak átmeneti. Ráadásul, amiket felsoroltál mind változnak. Megváltozhat a neved, a munkád, a lakhelyed.
Ez mind a forma. Ezt valamikor te választottad, és majd egyszer leveted magadról. Ami marad, a tartalom, az lehet az igazi Éned. Igazából fogalmad sincs, milyen az eredeti arcod.
A fenti kérdésre ezért csak egy lehetséges válasz létezik: az, hogy ,,nem tudom".
Ha tudnánk azt, kik vagyunk, és mi dolgunk itt a világon, már nem lenne miért itt lennünk. Hisz ha már mindent megoldottunk, és megtaláltuk saját magunkat, mi dolgunk volna még? Akkor már az összes feladatunkat teljesítettük. Ha úgy érezzük, már tudjuk, kik vagyunk, attól a pillanattól kezdve megáll a fejlődésünk, hisz már nem kutatunk tovább a válaszokért.

Énünk három része.
Az első, akinek hiszed magad. Ezt mindenki befolyásolja, akivel születésed óta kapcsolatba kerültél. Szülők, barátok, tanárok, társadalom, idegenek. Mindenki mondott rólad valamit, te pedig elhitted. Mit mondtak a szüleid rólad? Mire emlékszel vissza? Ebből mennyit hiszel igaznak ma is?
A második, akinek mások látnak. Mivel mindenki álarcot visel, ezért erről az ,,énről" nehéz valós képet kapni. Ha elmész a boltba, a vásárló álarcát veszed fel. A munkahelyeden másik álarcot viselsz, más szerepet játszol. Szintén más szerepet játszol otthon, a családod körében. ,,Ha megismersz, meglepődsz, mennyire más ember vagyok, mint akinek hiszel", mondta egyszer a saját kolléganőm, amikor egy nehéz helyzetben segítséget ajánlottam neki. Életünk folyamán sok szerepet eljátszunk, és szerepeink között elvész a valódi énünk. Már nem tudunk különbséget tenni a szerep és a valóság között.
A harmadik az igazi éned. Vajon ki ő? Megtudod-e valaha?
Többségünk nem foglakozik ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel. Kételkedés csak akkor jön létre, ha valaki életében olyan esemény történik, melyre semmilyen körülmények között nem számított. Akkor lehet, hogy a magadról alkotott elképzelés több pontját megkérdőjelezed.

Hogyan juthatunk el legbelső lényünkhöz?
Ha el akarsz jutni önmagadhoz, egyszer az életben teljesen reményvesztetté kell válnod. Amikor azt érzed, hogy minden teljesen reménytelen, minden értelmetlen, bármit teszel is. Ha úgy érzed, minden reményed elveszett, az egész életviteled értelmetlenné vált, akkor fogsz szembenézni a valósággal, önmagaddal. Ebben a helyzetben lehet, hogy megtanulnál erőlködés nélkül létezni. Ha félreteszel minden tudást, melyre szert tettél, és amiről azt hiszed, hogy már tudod, akkor tapasztalhatod meg az erőlködés nélküli létezést. Ez lehet a valódi lényed.
Van egy mondás, miszerint ,,ha továbbra is olyan maradsz, amilyen eddig voltál, továbbra is azt kapod, amit eddig kaptál" Gondold át, mit akarsz kapni. A legbelső lényedhez vezető úton segítségedre lehet a meditáció.

A csend hatalma
A csendnek hatalma van. Sok ember nem tud csendben lenni. Mihelyt hazaér, bekapcsolja a rádiót, tv-t, még ha nem is nézi, de azért szóljon valami. Felmérések szerint öt perc csend után a legtöbben kényelmetlenül kezdik érezni magukat. Tanulj meg csendben lenni. Néha a csend beszédesebb, mint valójában beszélgetni valakivel. A csendben egy csodálatos dolog történik. Az ember találkozik a saját lelkével. Ez magyarázat lehet arra, miért menekülnek annyian a csend elől. Saját lelkük elől menekülnek. Ha sokáig csendben vagyok és még ráadásul egyedül is, akkor lassan elkezdek gondolkodni, és nem biztos, hogy ezek a gondolatok tetszeni fognak nekem. Viszont nem tudsz addig figyelni a csendre, míg a belsődben nincsen csend. Hogy azt megteremtsed, él természetesen. Szentelj magadra több időt, élj belső életet. A belső csendben felfedezheted az életed egy új dimenzióját.
A csend beszél hozzád, ha van füled meghallani. Sokáig csendben lenni általában csak érettebb lélek tud, mert ő már önmagában is egységes, szeret egyedül lenni,
Ha valakinek a gondolkodásmódja, életmódja jelentősen eltér a tömegétől, nagyon egyedül fogja érezni magát az emberek között. Az, aki rálép egy magasabb tudatosság felé vezető útra, könnyen magára maradhat egy idő után.


A Sorsfeladatod
A sorsfeladatod az, amivel nem akarsz szembenézni, és végső soron ez az, amiért ide jöttél a Föld nevű bolygóra. A Csend erre a feladatra próbálja felhívni a figyelmedet, éppen ezért próbálod minden áron elüldözni magadtól. Lehet, hogy soha nem fogod megtudni, valójában mi volt a sorsfeladatod. Legalább is itt a Földön nem. Esetleg utána, ha már eltávoztál és áttekinted elmúlt életedet. Az élet néha nagyon tud fájni. Pedig felismerni életünk értelmét, sorsfeladatunkat katartikus élmény lehet. Sajnos a mai ember folyamatosan krízisben él, és a katarzis élménye ismeretlen számára. Lelkünknek pedig szüksége van a katarzis érzésére. Létezésed egyik célja az, hogy felfedezd magadban azt az erőt, melynek segítségével képes leszel érzékelni azt is, ami az anyagi világon túlmutat.

A spirituális út veszélyes
Felhívnám a figyelmed egy fontos gondolatra, melyet nem nagyon mondanak el sehol sem, de véleményem szerint fontos! Az ezoterikus út nem biztos, hogy hírnevet, dicsőséget és elismerést hoz majd Neked. Sokkal inkább munkát, magányt és küzdelmet!
Ha felérsz egy hegy tetejére, távolabbra látsz ugyan, de sokkal nagyobbat is zuhanhatsz. Ugyanazzal a késsel, mellyel kenyeret vágsz, gyilkolhatsz is. Gondolkodj el ezen!

A hited vezessen önmagad felé
A hit nem tudás: belső érzelem. Belső melegség, amely eláraszt, amikor jó úton haladsz. A hit belső béke, belső lángolás, mely fűt, erőt ad. A hit, amikor a belső hangod megszólal, amit rajtad kívül nem lát és nem ért senki, csak te egyedül. Nem megfogalmazható, nem megfogható, nem látható, mégis a legvalóságosabb, ami csak körülvehet téged.
Aki hisz önmagában azt sokan tartják őrültnek. Pedig éppen azaz őrült, aki elzárja maga elől ezt az ajtót. Ezért tartottak minden nagy lelket őrültnek Jézustól Buddháig. Mert hittek. Hittek önmagukban, a létezés csodájában és erejében, s hittek abban, hogy mindenre képes az ember, ha hisz. Ha hisz abban, amiért itt van, amiért ideszületett. Minden más teljesen lényegtelen.
Időnként tedd fel magadnak a kérdést, miben hiszel. Csak olyan feladatokat vállalj, melyekben hiszel is. Gyakran kerülünk nehéz élethelyzetbe, mikor úgy érezhetjük, ha hittünk is valamiben az már a múlté. Ekkor szoktunk különféle Mesterekhez fordulni segítségért. Azért, mert ismét szeretnénk hinni valamiben.

A Mester és közted egyetlen különbség van csak.
A Mester teljes mértékben a jelen pillanatban él. Te még múlt és jövő között ingázol. Ha erre ráébredsz, mesterré válsz magad is. Észre fogod venni, ha jó úton jársz. Nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb leszel, és olyan dolgokban is meglátod a szépséget, melyekben eddig még sosem.

Az életünk egy hatalmas folyó
Folyton áramlik, mindig mozgásban van, sosem ugyanaz. Elindul picike forrásként, patakká változik, folyóvá duzzad, s igyekszik a tenger, az óceán felé. A magányos léttől az egység felé. Cseppek a tengerben. Cseppek az óceánban.
Ha a végkifejletet nézed, annál nagyobb a tenger, minél több folyó ömlik bele. Annál tágasabb, annál gazdagabb, annál változatosabb.
A kérdés az, áramolsz-e Te is szabadon, vagy csak sodródsz öntudatlanul?
 
 
0 komment , kategória:  Tanulságos történetek  
Bölcsesség
  2012-08-20 20:23:06, hétfő
 
 
Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint,
hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember
az ő Lelke által.
Efezus 3:16
 
 
0 komment , kategória:  Bölcsességek  
     2/7 oldal   Bejegyzések száma: 67 
2012.07 2012. Augusztus 2012.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 67 db bejegyzés
e év: 1201 db bejegyzés
Összes: 8763 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 84
  • e Hét: 636
  • e Hónap: 12023
  • e Év: 49771
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.