|
 2/6 oldal 
|
Bejegyzések száma: 56
|
|
|
|
|
|
2013-12-16 16:03:16, hétfő
|
| |
| |
Ásotthalom-szindróma - Toroczkai győzelme teljes áttörést hozott a magyar belpolitikában és a közéletben
2013. december 16. 09:57
Koldus Kálmán - Hunhír.info
Azon nem csodálkozunk, hogy a fősodor visszafogottan kezeli a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, Toroczkai László győzelmét az ásotthalmi polgármesteri posztért vívott választási harcban. Szinte csak az alaphír kategóriában jelenik meg az esetről egy rövidke tudósítás, viszont ismételten nyilvánvalóvá vált, hogy a struccpolitikával, az elhallgatásokkal, a társadalmi problémák szőnyeg alá söprésével már nem lehet a felszínen maradni a magyar közéletben és belpolitikában. Toroczkai megválasztása egy olyan összetett jelenség, amelyet több szempontból is elemezni kell, de a legfontosabbakat már most leszögezhetjük: 23 évvel a csillagváltás után a liberális demokrácia teljes kudarcaként és az erős, gondoskodó állam iránti igényként a társadalom egyik legnagyobb problémája, a közbiztonság kérdésére adott határozott, radikális válaszként értékelhetjük, hogy az ország ötödik legnagyobb kiterjedésű községe a nemzeti radikális mozgalmárt és politikust, Toroczkai Lászlót juttatta a polgármesteri székbe.
Toroczkai mint mozgalmár a 2006-os tv-ostromtól kezdődően került a hazai és a nemzetközi média, illetve közvélemény érdeklődési körébe, áthatolva a politikai és médiafősodor elég magas szimbolikus falán. A polgármester-választásra készülve ellenfelei mintegy lejáratásképpen a tv-ostromban betöltött szerepét próbálták erősítgetni a választópolgárok számára, a liberálisok által a csőcselék győzelmének nevezett akció emblematikus figurájaként jellemezve.
Mint ismert, a tv-ostrom és a 2006-os forradalmi hangulatú események annak a társadalmi reakciónak voltak a leképződései, amelyben az emberek ideológiai és pártpolitikai síkokon is túllépve a hazugság, a megvezetés, az idegeneknek, azok gazdasági körének való megfelelés ellen léptek fel a másfél évtized alatt felhalmozódott elkeseredettséggel és erővel. Az, hogy Toroczkai mostani ellenfelei az ebben a folyamatban játszott szerepéért próbálták támadni, bumeráng módjára ütött vissza, és nemcsak a tv-ostromot helyezte új megközelítésbe a hétköznapi ember által, hanem azt is jelentette, hogy ez a cselekménysorozat számára nem lehet teljes mértékben elvetendő.
A gyurcsányista rezsim elleni utcai tüntetések egyik vezéralakja paradoxnak tűnő módon a későbbi gyurcsányisták támogatásával is győzedelmeskedett, és ez a legfontosabb intő jel a kormánypárt és az úgynevezett demokratikus ellenzék számára. Hiába ajvékoltak a Gyurcsány-párt prominensei, hiába nácizták, fasisztázták le a mozgalmárt, azok a DK-sok, akik korábban testületileg az MSZP-hez tartoztak, nem vonták meg a bizalmukat attól az embertől, aki Magyarország legégetőbb társadalmi problémáira kíván választ adni, s ráadásul úgy, hogy politikai győzelmével teljesen kiforgatja a meglévő politikai trendeket. A csőcselék vezérének kikiáltott Toroczkait az egyszerű, hétköznapi emberek a rend megtestesítőjeként látják viszont, és megválasztásával azt is jelzik, hogy az emberek mindennapjainak boldogabbá, jobbá tétele felülír minden ideológiát és politikainak mondott hovatartozást.
Erős állam, erős közbiztonság, a család, az élet fenntartásának lehetősége átlép minden szellemi, ideológiai kérdés felett, és aki egy személyben ezt megtestesíti, az elnyeri a magyarországi többség, a vidéken élő békére, rendre és normális életre vágyó ember szimpátiáját.
Mit is jelent Toroczkai győzelme? Egyértelműen azt, hogy a hatalmon lévőknek és a magukat demokratikusnak nevező ellenzékieknek egyszerűen rá kell jönniük: politikai zsákutca egész eddigi tevékenységük. Magyarország nem a megfelelés-kényszeres, nemzetinek mondott politizálásával, hanem egyértelműen a Fideszen túli kérdések megválaszolásával és a problémamegoldásokkal kíván újraépítkezni.
Toroczkai győzelme azt jelzi, hogy az emberek nem kérnek a kettős mércéből, nem kérnek a nekünk minden jár, "csak azért" pozitív diszkriminációs politikából, az elszegényedésből, a megtévesztő devizahitelek álszent világából, és a több évtizedes multikulturális agymosás ellenére is az általános emberi alapértékekhez kívánnak visszanyúlni. Azokhoz, amelyek az ember agytekervényeiben egy több tízezer éves töretlen folyamat meghatározó részei. Ha dolgozom, küzdök, akkor örülök a munkám eredményének, elfogadom, hogy tevékenységem, tudásom, hozzáállásom okán lehetnek nálam jobbak és gyengébbek. Élhetem az életemet a családomnak, a gyermekeimnek, a hétköznapi általános emberi örömöknek, mert nem rettegéssel telnek el napjaim amiatt, hogy gonosz emberek tevékenysége eredményeképpen történik-e valami nemkívánatos velem, vagy a szeretteimmel. Magamnak érzem ezt az országot nem csak azért, mert itt születtem, hanem mert a jól behatárolható és visszaadható történések után azt a lehetőséget választom, hogy része legyek egy olyan társadalomnak, ahol az állam gondoskodik, de ugyanakkor egyformán követel az alkotóitól. Nem diszkriminál semmilyen irányban sem, a jóért jót, a rosszért rosszat kínál, és nem rúgja fel a rend legalapvetőbb kérdéseit.
Toroczkai egy olyan vidéken lehetett polgármester, ahol erőteljesen jelentkeznek a keleti országrészek problémái, amelyek pont az ország földrajzi elhelyezkedése miatt sokkal erőteljesebben és látványosabban jelentkeznek, mint a nyugatabbra fekvő részeken. Munka, nyugodt, biztonságos élet, rend, megélhetés és egyenlőség. Szociális jelszavakkal operáló politikai erő, az úgynevezett baloldal is Toroczkaira szavazott és ez egyértelműen a baloldalinak mondott fősodratú politika totális nevetségessé tétele, illetve elvetése.
Az emberek nem kérnek a milliárdos proletárokból, a bankárok, befektetők érdekeit képviselő internacionalistákból, hanem ismételten csak a munka, a függvényében megteremtett jólét, a közbiztonság és a rend az, ami életüket mozgatja és előbbre viheti.
A liberális fősodor nem egy alkalommal utalt rá, hogy Toroczkai az úgynevezett Betyársereg elnevezésű nemzeti radikális önvédő alakulat egyik alapítója, és ennél a kérdésnél is meg kell állnunk egy pillanatra. Az egy dolog, hogy a XIX. századi betyárjaink az évszázadok folyamán az egykori gonosztevőből a népért áldozó hősök lettek misztifikált alakjaikkal, akiknek késői utódai mára paradox módon nem a rendetlenséget és a káoszt, hanem pontosan a rendet és az erre való igényt, a biztonságot jelképezik.
Tv-ostromlók, betyárok emblematikus arca társadalmi programot hirdetve nyeri el egy település lakói döntő többségének szimpátiáját, írja felül az ideológiai megközelítéseket és a politikai hovatartozások kérdését, és példázza azt, hogy Magyarország milyen irányba szeretne továbbfejlődni. Mert lehet különböző értelmiségi, jobbos-balos műhelyekben ideológiákat és elképzeléseket gyártani, az élet mindig rácáfol az elméleti politizálásra, és arra, hogy nem a rend, az igazi társadalmi-szellemi alapegyenlőség alapján próbálnak politikai erők programokat készíteni és nyújtani.
Lehet prolizni az ásotthalmiakat egyik oldalról, lehet fasisztázni, nyilasozni Toroczkait a másikról, a társadalmi élettől elrugaszkodott, az emberi lét alapszabályait felrúgó nézetek, megtévesztő ideológiák csak ideig-óráig befolyásolhatják az emberek érzelmeit. Toroczkai győzelme kifejezi azt az emberi vágyat, hogy eltűnjenek a borzasztó társadalmi különbségek, az embert a munkája és tevékenysége alapján becsüljék meg, és idejét a családjára, a saját és a szűkebb-tágabb közössége boldogulására, s nem pedig az állandó rettegésre és félelemre alapozhassa.
Az összegyűrt ideológiák, a szó és a tett összhangjának korábbi megbontása, illetve ennek a folyamatnak az elvetése köszön vissza Toroczkai győzelmében. Nyugodtan állíthatjuk, hogy Toroczkai személyes politikai és közéleti pályafutása az a bizonyos "elmúlt 40", illetve azóta az újabb 23 év történései azt bizonyítják, hogy csak olyan társadalmi-politikai berendezkedés győzedelmeskedhet, amely az egykori szocializmusnak nevezett gazdasági-társadalmi meghatározás, illetve a jelenleg liberális demokráciajogként aposztrofált káoszhalmaz olyan kiegyenlítődését tudja produkálni. Amely az emberre, személyiségére, általános vágyaira épít, a társadalmi árkokat, az emberek megkülönböztetését abból a szempontból veti el, hogy előtérbe helyez egy örök érvényű jelszót: aki nem dolgozik, ne is egyék!
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=71130 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-16 15:08:19, hétfő
|
| |
| |
Simicska és Kövér cégei nem fizettek
Index
2006. március 30., csütörtök 19:06 |
Több mint 93 millió forint értékben engedett el késedelmi pótlék hátralékot az APEH a Simicska Lajos és Kövér Szilárd érdekeltségi körébe tartozó Arzenál Kft.-nek 2002 előtt a felhalmozott 110 milliós köztartozásából. Az adóhatóságnál lefolytatott vizsgálat szerint 20 vállalkozás, amelyek többségében feltűnt Schlecht Csaba, Kövér Szilárd, Simicska Lajos, Stumpf János és Josip Tot, összesen közel 230 millió forintnyi köztartozását könyvelték el behajthatatlanként.
Kapcsolódó
Simicska Lajos elővenné a kést
Az éveken keresztül Kövér Szilárd, Kövér László testvére által vezetett és Simicska Lajos felügyelőbizottsági tag felügyelete alatt működtetett Arzenál Nyomdaipari Kft. 110 millió forintos késedelmi pótlékából az APEH 2002-ig részletekben több mint 93 millió forintot engedett el, értesült a HVG.
Törölt tartozások
A hetilap szerint a jelenleg a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt. tulajdonában álló Arzenál 2003 óta nem tesz eleget adóbevallási kötelezettségének és bár a cég ellen 2000-2004 között többször indult adóvégrehajtás, a behajtók lefoglalni semmit sem tudtak. A Veres János pénzügyminiszter felkérésére készült jelentés szerint a valaha a Fidesz-közeli cégek között számon tartott vállalkozások által alapított nyomdaipari kft. még a Horn-kormány alatt kapott méltányosságból 3 milliós hátralék-elengedést, ha befizet 8 milliót. A cég azonban sem ekkor, sem az APEH későbbi méltányossági döntései után sem fizetett. Az akkoriban éppen az APEH elnöki székében ülő Simicska által is felügyelt cégnek 1999-ben, 2000-ben és 2001-ben is töröltek több tízmilliós tartozást, összesen majd 94 millió forint értékben. A 175 millió forint törzstőkéjű, éves beszámolót 2000 óta nem produkáló Arzenálnak ma is van néhány millió forintos adótartozása.
230 millió
Az Index információi szerint a "hosszú bájtok éjszakáját" vizsgáló Király László György volt APEH-elnök által készített jelentés további 24 cég adóügyeit világította át. A dokumentum, amely szerint adattörlés nem történt az adóhatóság rendszerében, de számos, Schlecht Csaba, Kövér Szilárd, Simicska Lajos, Stumpf János és Josip Tot nevével fémjelzett vállalkozásoknál összesen mintegy 230 millió forintnyi behajthatatlan követelést elengedett az APEH. A vizsgálat megállapítása szerint számos cég esetében "kétséges volt az ügyintézés jogszerűsége". Az egyik cég, amely Schlecht Csabán keresztül végül szintén Josip Tot tulajdonában végezte, annak ellenére nem került a gyanús cégállományba, hogy az adóellenőrzésre behívott tulajdonos nem jelent meg az APEH-nál, és a rendőrség is érdeklődött a cég iránt.
Az Index megpróbálta megkérdezni a cégügyekről Simicska Lajost, de őt egyelőre nem sikerült elérni.
http://index.hu/belfold/simicskapeh0/?utm_source=facebook&utm_medium=share&am p;utm_campaign=action_ids=10200952969416331&fb_action_types=og.likes&fb_s ource=other_multiline&action_object_map=%255B10150231471048616%255D&actio n_type_map=%255B%2522og.likes%2522%255D&action_ref_map=%255B%255D
**************
Nekünk a népnek mindenért kell fizetnünk, helyettük is!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-16 15:01:46, hétfő
|
| |
| |
Orbán ötször annyit keres, mint a diktátor
A világ vezető politikusai közül 46 állam-, illetve kormányfő fizetését tartja számon a Paywizard nevű gazdasági honlap
A lap megállapítja, hogy ebben a mezőnyben a magyar miniszterelnök bére kimondottan szépen mutat.
Magyarországon a politikusi fizetések mértéke (képviselői alapdíj, házelnöki, miniszterelnöki bér) 2008 óta nem változott. A kormányfő azóta havi bruttó 1 millió 507 ezer forintot kap. Orbán Viktor azonban így is a jobban keresők közé tartozik világszinten.
A veterán diktátor, Robert Mugabe zimbabwei elnök Orbán Viktor 19 milliójának nagyjából az ötödét teszi el legálisan.
http://propeller.hu/szorakozas/2840181-orban-otszor-annyit-keres-mint |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-16 14:57:36, hétfő
|
| |
| |
Antimagyarizmus :: 2013-12-16. 14:34
Várható volt: az uzsorás bankárok javára döntött a Kúria devizahitel-ügyben
Hétből hat kérdésben döntött a Kúria, ez alapján a deviza alapú hitelszerződések nem uzsorás szerződések, deviza áll mögöttük, az árfolyamváltozás az adós kockázata. A devizahiteles szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe, és a terhek "előre nem látható egyoldalú eltolódása" az érvénytelenséget nem okozza. Ha a bíróság a szerződés egy részét érvénytelennek nyilvánítja, attól a többi rész még érvényben marad.
Zoom
Az egyoldalú kamatmódosítások jogszerűségéről nem, de a többi hat fontos elvi kérdésről döntött a Kúria a hétfői jogegységi ülésén. Wellmann György, a polgári kollégium elnöke elmondta, a polgári kollégium, mint jogegységi tanács meghozta határozatát a devizahitelek egyes kérdéseiről. Több mint 2/3-os szótöbbséggel döntöttek. "Három hét kemény munka" van mögötte, ebbe bevonták a legfőbb ügyészt, továbbá véleményt mondott dr. Vékás Lajos professzor és a Magyar Nemzeti Bank is.
A határozat a következő:
1. A deviza alapú kölcsönszerződéseknél az adós devizában adósodott el, ezért ő viseli az árfolyamkockázatot.
2. A szerződés nem uzsorás szerződés, nem színlelt szerződés, nem ütközika jó erkölcsbe.
3. A bankot terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozásra, és arra, hogy ez hogyan befolyásolja a törlesztő részleteket.
4. Ha a bíróság szerint érvénytelen a szerződés, arra kell törekednie, hogy érvényessé nyilvánítsa, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.
5. Ha csak valamely pontja érvénytelen, de a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen ponton kívül változatlanul él.
6. Az egyoldalú szerződésmódosítás kérdéséről nem döntött a Kúria, mert megvárja az Ezrópai Unió Bírósága előtt fekvő C-26/13 szám alatti határozathozatalt.
7. A bírói szerződésmódosítás eszköze nem alkalmas arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változások következményeit orvosolja.
Wellmann szerint "a bírák átérzik az adósok nehéz helyzetét, de csak a törvények alapján tudnak dönteni". A gazdasági és társadalmi problémát nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni, és a megoldást jogi úton várni. A Kúria csak jogértelmezést végezhet, jogot azonban nem alkothat - tette hozzá.
Állítólagos ellentmondások
Orbán Viktor kormányfő is sürgette a bírákat a devizahiteles pereknél tapasztalható jogi ellentmondások tisztázására, majd november 25-én Wellmann György, a polgári kollégium vezetője jogegységi eljárást kezdeményezett. Wellmann hét elvi kérdést fogalmazott meg a devizahiteles kölcsönök és lízingszerződések érvényességéről, indoklása szerint azért, hogy a Kúria rendezze az eltérő joggyakorlatot.
Néhány nappal ezelőtt Darák Péter, a Kúria elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, a hétfői tárgyalás nem a kezdete, és nem is a vége a folyamatnak - ebből már arra lehetett következtetni, hogy a december 16-i ülésen nem születik minden kérdésben jogegységi határozat. A folyamat ugyanis az átlagosnál bonyolultabb: a jogegységi tanácsban a polgári kollégium összes bírája (31) és az öt ítélőtábla kollégiumvezetője részt vesz, a testület a Napi Gazdaság információi szerint külső szakértők (például a Magyar Nemzeti Bank) véleményét is kikérte, a döntéshez pedig nem elég az 50 százalék plusz egy szavazat, hanem kétharmados többség kell.
Összevissza ítélnek
A Kúria által vizsgált hét kérdés közül több olyan van, amely inkább közgazdasági elméleti kérdés, semmint jogi (volt-e deviza a deviza alapú hitelek mögött), illetve olyan is van, amelyről egyes jogászok szerint nem lehet általánosságban véleményt mondani (uzsorás szerződések-e a deviza alapú szerződések).
A hét pont közül valójában kettő - az úgynevezett árfolyamrésé és az egyoldalú kamatemeléseké - igazán érdekes, ezeknél tudja a Kúria döntése befolyásolni a bankellenes pereket. A bíróságok előtt közel 3000 ilyen ügy fekszik, és éppen e két kérdésben született már pár ellentmondásos jogerős ítélet. Az árfolyamréses perekben az adósok azt sérelmezik, hogy a bankok különböző árfolyammal számoltak a hitelek folyósításakor és a törlesztések beszedésekor, illetve, hogy ezt nem tüntették fel külön költségként a szerződésben.
Szintén ellentmondásos a jogi gyakorlat az egyoldalú kamatemelések miatt indított perekben: egyes bírók szerint a szerződésbe foglalt úgynevezett oklista kellően részletes, és a laikusok számára is érthető, mások szerint viszont nem ez a helyzet, és a bankok nem emelhették volna meg a devizahitelek kamatát.
A jogegységi határozat kötelező
Hogy a Kúria döntése hogyan változtatná meg a hasonló perek állását, azt nehéz felbecsülni, de eddig az volt a tendencia, hogy a perek többségét másodfokon a bankok nyerték. November elején az állás nagyjából 8-2 volt, vagyis a bankok adatközlése alapján a jogerős ítéletek 80 százalékát az ő javukra hozták meg a bírók. A pereket összesítő, adósok és ügyvédek által közösen működtetett honlap szerint 19 olyan másodfokú, jogerős ítélet született, amely szerint viszont az adósok nyertek.
Jogegységi határozat után a bírók mozgástere erősen leszűkül: ha a Kúria által tisztázott jogi problémával találkoznak, abban a kérdésben úgy kell dönteniük, ahogy a legfelsőbb bírói testület azt szabályozta. Darák Péter a napokban egyértelműen fogalmazott: a jogegységi határozat kötelező erejű, azt az alsófokú bíróságoknak követniük kell.
(Origó nyomán)
További részletek: http://kuruc.info/r/2/121614/#ixzz2ne7afut9
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-16 14:38:59, hétfő
|
| |
| |
3 millió ember nyugdíját költötték el Orbánék
Azt állítja Zsigó Róbert, a Fidesz egyik szóvivője, hogy a bukott baloldal kormányzása idején a nyugdíjvagyont elherdálták, profitéhes külföldi nyugdíjpénztárakhoz irányították át, a nyugdíjkasszát pedig kisöpörték.
Ezzel szemben a tény az, hogy a nyugdíjvagyont az Orbán-kormány herdálta el azzal, hogy mintegy 3 millió magyar polgár 3 ezer milliárd forintnyi nyugdíj-megtakarítását államosította, majd elköltötte. A profitéhesnek nevezett külföldi nyugdíjpénztárak egy része magyar tulajdonban volt, és nemcsak magának, hanem a befizetők döntő többségének is profitot termelt, miközben az állam semmiféle hasznot nem kínál a járulékot befizetőknek.
A nyugdíjkassza kisöprésének fogalma pedig tökéletesen értelmetlen, ugyanis ebben a kasszában nincs pénz, csak az, ami hónapról hónapra a dolgozók járulékaiból befolyik, és azt mindjárt ki is fizetik a nyugdíjasoknak. Mire Zsigó Róbert nyugdíjas lesz, talán megérti |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-16 14:37:23, hétfő
|
| |
| |
BŰNÖS NEMZET?
A magyar népről gonosz módon és aljas célból terjesztett valótlan mítosz tételes cáfolata
Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bűnös nemzet alaptalan vádja... Nem is csoda, hiszen a ma "véleményformáló pozícióban" lévő történészek - közöttük egyetemi tanárok - jó része a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár Erik garázdálkodása idején szívták magukba a burkolt vagy nyílt magyargyűlöletet. Sokuknak még ma sem jutott eszébe, hogy tüzetesebben kutasson a hiteles magyar történelmi múlt - lett légyen szó akár a közelmúltról - felderítése érdekében. Ha beütjük az Internet keresőbe ezt a két szót, számos pro és contra cikk ugrik elő. Az akkori történészek legnagyobb része elhallgatta a témát, vagy vonalasan tört pálcát az egész nemzet fölött. Minden rossz és bűnös volt, amit csináltunk. A magyar történelmet egyszerűen kivették az európai környezetből. Ha mégis kapcsolódunk Európához, az csak kárunkra van, mert mindenki jobb, szebb és tisztességesebb volt nálunk. Szerintük!
NOS, MI IS AZ IGAZSÁG:
A németek által megszállt Európában, - kivétel nélkül minden állam együttműködött velük. A németek szolgálatába lépett norvég miniszterelnökről (Vidkun Quisling) nevezték el a kollaboráló államférfiakat quislingnek. A Gestapo besúgó rendszere nagyszerűen működött Athentól Narvikig. A zsidókat minden állam nagy lelkesedéssel szolgáltatta ki a németeknek. Az antiszemitizmus nem volt magyar találmány. Nehéz elhinni, de Roosevelt amerikai elnök sem lelkesedett értük. Joseph E. Persico, ismert amerikai történész-író a "Roosevelt titkos háborúja" (Roosevelt's Secret War, Random House Trade Paperbacks/New York 2002, ISBN 0-375-76126-8) című könyvben eddig jórészt ismeretlen tényeket közöl. Szemelvények:
1. 218. oldal A St. Louis. Hamburg. Amerika hajón 1939 májusában menekülő 930 zsidót nem engedték partra szállni az USA kikötőiben, de Kubában, Kanadában sem. A Rooseveltnek írott távirat válasz nélkül maradt. Vissza kellett térniük Európába, ahol sokan a holocaust áldozatai lettek.
2. 218 oldal FDR ajánlotta Morgenthaunak: talán Kamerunban kellene letelepíteni a zsidókat. Ott csodálatos sík felvidék és fű (!) van. Az egész országot felfedezték, felkutatták készen (van a telepítésre)
3. 219-220 oldal. Észak Afrika megszállása után Rabatban a francia pk. tábornoknak az alanti kijelentést tette: A hivatásokban (orvosi, ügyvédi) pályán működő zsidók számát vissza kellene szorítani a lakossághoz viszonyított százalékukra. Ez a terv megelőzné a német problémát, ahol a zsidóság a népességnek csak néhány százalékát teszi ki, de az orvosok, ügyvédek, tanárok és professzoroknak közel fele volt zsidó... Mondotta Roosevelt.
Ezek elképesztő tények, nem illik bele a nyugati világról alkotott álomképünkbe. Ehhez képest a mi "numerus claususunk" és a II. zsidótörvényünk gyerekjátéknak tűnik.
Ebben a könyvben a hírhedt Morgenthau tervet is ledorongolják FDR mellett mások is. "Ennek a tervek a publikálása tíz új német hadosztály erejével egyenlő" mondotta az elnök.
Azt viszont már nem ismerte el, hogy a Casablancában meghirdetett "feltétel nélküli megadás" elve oktalanul meghosszabbította a háborút, sok millió ember halálát és mérhetetlen anyagi pusztulást okozott, köztük angol és amerikai katona halálát is.
Eisenhower mondta ezzel kapcsolatban: (Persico, 235. oldal): "Ha választani kell a bitófa és húsz bajonett megrohanása között, inkább a húsz bajonettet kell választani."
Ezt csak azért kell említeni, hogy a magyar vezetés dilemmáját érzékelhessük valamelyest. Akkoriban - amerikai közmondást idézve, választhattunk két rossz között. Ami természetesen nem mentheti a nyilas borzalmakat.
Ami a szomszéd "győztes" államok "dicső" tetteit illeti,
nem árt sorra venni azokat sem.
Szlovákia: Tiso páter vezetésével lelkes szervilitással vették át a német ideológiát. Minden elszállított zsidó után 500 birodalmi márkát fizettek a németeknek. A németeknek engedélyt adtak útjaik és vasútvonalaik használatára a lengyel háború idején. (Ezt mi megtagadtuk, Hitler legnagyobb dühére.) A németekkel együtt, - pár nappal később - támadták meg a Szovjetuniót.
Románia: A zsidóirtást a Vasgárda kezdte, majd a román hadsereg folytatta. Bizonyítottan 250-400 000 zsidót öltek meg, borzalmas körülmények között. Mindezt a legcsekélyebb német ösztönzés és segítség nélkül. (A németek csak később kapcsolódtak be a romániai zsidóirtásba.) Ezt következetesen tagadták 2004-ig, amikor a zsidó szervezetek nyomására bevallották rémtetteiket és a kormányfő bocsánatot kért a zsidóságtól. Ennek az önkéntes akciónak a leírását olvashatjuk Matatias Carp: "A Román Holocaust" című könyvében, ami magyarul és angolul is megjelent. Ugyancsak megírta ennek történetét Randolph Braham amerikai professzor is és még sokan mások.1941-ben, a németekkel együtt támadták meg a Szovjetuniót. Amikor azonban a Nyugattal folytatott titkos béketárgyalások alkalmával a románoknak egyértelműen tudomásukra hozták, hogy a Szovjetunióhoz forduljanak, 1944 júliusában átálltak a szovjetek oldalára. Jutalmul megkapták Erdély északi részét is.
Tito szerb partizánjai: 1941-ben, Bácska visszaszerzése után, a helyi szerbek és a (Trianoni békediktátum tiltó rendelkezései ellenére behozott) telepesek (dobrovoljácok), a titoista partizánok és a királyi csetnikek kezdték a gyilkolást. Régi, nemzetközi joggyakorlatnak megfelelően, az vállalja a teljes felelősséget, aki az ilyen hadviselést elkezdi. De! A győztest senki sem fogja felelősségre vonni, csak a vesztest.(Vae victis!)
Hosszas partizánprovokációk és gyilkosságok miatt a magyar fegyveres erők razziát rendeztek Újvidéken, ami sajnálatosan vérengzéssé fajult. Ennek során 1300 (a szerbek szerint 3500) szerb, zsidó és kommunista lelte halálát. Ez méreteiben nagyobb volt, mint az Amerikai Hadsereg Mi Lay-i (Vietnam) hasonló módszerekkel kiváltott vérengzése volt, de ugyanolyan okai voltak.
A valódi háborús bűnösök nem a magyar Kovács őrmester volt Újvidéken vagy Zsablyán, nem az amerikai Calley hadnagy Mi Lay faluban. Borzalmas tettükre magyarázat van, de nincs mentség.
A szovjet hadsereg nyomában beszivárgó (és sunyin felbátorodó...) partizánok megtorlásként kb. 40 000 (negyvenezer) magyart öltek meg, balkáni módszerekkel. Ezen áldozatokat 2006 áprilisában rehabilitálta a szerb kormány és kártérítést helyezett kilátásba az áldozatok hozzátartozóinak. Nota bene: Az áldozatok emlékének állított emlékműveket, kereszteket, a szerbek rendszeresen meggyalázzák, ledöntik és összetörik. Viszont az újvidéki híd közelében emlékműveket állítottak a magyar vérengzés áldozatainak, s azt minden odatévedő külföldinek megmutatják. A maguk több mint tízszeres népirtásáról pedig "szemérmesen" hallgatnak.
A szerb zsidókat pedig a quisling kormányfő Nedic, német zsoldban álló katonái irtották ki.
Csehek: Annak ellenére, hogy a cseh hadsereg több és modernebb fegyverrel volt felszerelve, mint a német, egy puskalövés nélkül adták meg magukat a németeknek.
Az egész háborút megúszták említésre méltó veszteség nélkül (Lidice). A német hadigépezetet mukkanás nélkül, megbízható módon ellátták fegyverekkel és lőszerrel. Több tízezer teherautó, harckocsi, rohamlöveg, löveg, lőszerek milliói özönlöttek ki a cseh gyárakból a Wehrmacht részére.
Amikor a szovjet hadsereg megérkezett - egyedül Európában - testvérként fogadták, és védelmében nekiláttak a németek lemészárlásának és kiüldözésének. ALAPOS MUNKÁT VÉGEZTEK. Ha valaki kíváncsi a számokra és a borzalmakra, amiket a "kulturált" csehek elkövettek, könnyen megtalálhatja az adatokat a Szudétanémet szervezetek honlapjain, vagy üsse be a Google keresőbe az "Usti nad Labem" vagy a "Brno death marsh" szavakat mintának.
Nem csak németeket öltek és telepítettek ki, de magyarokat is. Sajnálatos, hogy napjainkig csak a Pozsonyligetfalu árkaiban lemészárolt és kirabolt 90 erdélyi magyar levente és Dobsina magyar valamint német férfi lakosainak a lemészárlása van dokumentálva. Több ezer magyar férfi gyanított kivégzése még nyomozásra vár. Ugyancsak érdemes elolvasni Konstantin Szaharov cári tábornok könyvét az első világháborús Cseh Légió szibériai viselt dolgairól. Az orosz államkincstár aranya jórészének és minden mozdítható tárgy, gépezet, érték elrablása mellett a magyarok gyilkolásával is lelkesedéssel foglalkoztak.
Itt kell emlékeztetnünk az olvasót arra az évszázados íratlan törvényre, hogy a "szemet-szemért" alapon elkövetett kínzások és gyilkosságok, a megtorlót az eredeti bűntett elkövetőinek az erkölcsi szintje alá süllyeszti.
Hitler által megszállt európai országokban - talán Dániát kivéve - a Gestapó kitűnően működött. A quisling kormányok a zsidókat nagy lelkesedéssel szolgáltatták ki a megszállóknak. Franciaország, Hollandia, Belgium, Norvégia sem volt kivétel! A Világhálón bőven találunk dokumentumokat a zsidók üldözéséről.
MIT IS CSINÁLTUNK MI MAGYAROK,
akiket előszeretettel neveznek
hazai és külföldi politikusok és történészek
bűnös nemzetnek?
A Szovjetúnió elleni háborúba lépésünknek több oka volt. Íme néhány:
1. 1941-ben még nem lehetett biztosan tudni, ki nyeri meg a háborút. Anglia egyedül állt a németekkel szemben. Az USA közvéleménye a legkisebb hajlandóságot sem mutatta a beavatkozásra a Pearl Harbor elleni japán támadásig (1941. december 7.).
2. A románok és a szlovákok már a háború első napjaiban csatlakoztak a németekhez. Erre való tekintettel vezetőségünk nem akarta megkockáztatni az esetleges győzelemből való kimaradást.
3. Hitler tudomására hozta Antonescu román diktátornak, hogy az kapja meg Erdély másik felét, aki a legnagyobb áldozatot hozza az orosz háborúban.
4. Hitlernek tervei voltak Magyarország megszállására (eleinte szlovák és román csapatok bevonásával), ha az nem vesz részt a hadjáratban. Ez meg is valósult volna, amikor 41 őszén látták, hogy nem sikerült megsemmisíteni a vörös hadsereget.
5. Horthy tanácsadóit arra késztette a német megszállás réme, hogy rábeszéljék a minimális erővel való részvételre, amely megmentheti a magyar zsidók életét is. Gondoljunk arra, hogy Horthyt nem állították a Nürnbergi Bíróság elé, és élete végéig Chorin Ferenc, Kornfeld Mór és társaik egy alapítványon keresztül gondoskodtak róla, tartották el a portugáliai Estorilban.
Amit soha nem vettek figyelembe
1. Közel 200,000 lengyel menekültet fogadtunk be és tettük lehetővé továbbutazásukat, hogy az angolok által felállított Anders hadseregben harcoljanak tovább a németek ellen. Akik nem mentek tovább, nyugodtan élhettek Magyarországon. Az egyetlen lengyel középiskola is Magyarországon működött akkoriban Balatonbogláron.
2. Francia, olasz (!), és zsidó menekülteket is ezerszámra fogadtuk be és védtük egészen a német megszállásig (1944. március 19), de még azon túl is, legtöbbször a helyi hatóságok hallgatólagos beleegyezésével.
3. A magyar légelhárítás nem lépett akcióba az átrepülő angolszász bombázók ellen, Magyarország bombázásának a napjáig (1944. április).
4. A foglyul ejtett angolszász repülő személyzetet nem adtuk át a németeknek, hanem dunántúli kastélyokban helyeztük el őket, és lehetővé tettük menekülésüket.
5. A német megszállás, 1944. március 19. után kezdődött a magyar zsidóság kálváriája. De amikor a német hadsereg java kivonult, Horthy leállítatta a deportálásokat.
6. Eichman, az "Endlösung" végrehajtója mondta Izraelben, hogy az egész megszállt Európában, csak Horthyék merték őt kiutasítani az országból.
7. Miért nem ugrottunk ki a háborúból? Erre, többek között, a brit külügyminisztérium egy nemrég felszabadított titkos jelentése adhat némi következtetésre okot. Egy Mr. Randal nevű magasabb beosztású úr jelentette, (értelemszerű fordításban):
1943. október 14.
A Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) megbízásából Namier professzor kérte, hogy ne kényszerítsük a magyar kormányt az idő előtti kiugrásra, mert ez német megszállást eredményezhetne. Ez pedig a 800.000 zsidó megsemmisítéséhez vezethetne, akik most relatív biztonságban élnek Magyarországon.
Mr. Randal említette, hogy ez már oka lehet annak, hogy a magyar kormány nem közeledett a Szövetségesekhez...
Dr. Namier reménykedik, hogy a magyar kormány nem mozdul, amíg a németek (egy kiugrási kísérletre) reagálni tudnának.
Reg.: ) 012035/385/21î"
Nos, kik is voltak a bűnösök?
UTÓSZÓ:
Sokan vádolnak minket azzal, hogy nem tettünk meg mindent a zsidó honfitársaink megmentése érdekében, és közömbösen viselkedtünk sorsuk iránt.. Ez sem igaz! Budapesten és a nagyobb városokban mindenki mentette a zsidó rokonait, barátait, aki tehette. Falvakban, kisvárosban általában nehéz volt, hiszen mindenki belelátott a másik tányérjába.
Természetesen nincs olyan törvény a világ egyetlen országában sem, ami arra kötelezne valakit, hogy saját és családja életét kockára tegye másokért. Ennek ellenére sokan vállalták a "felkoncolást", amit a nyilasok ígértek a zsidómentőknek. Wallenberg úr sem volt az egyetlen, aki ezreket mentett meg. Angelo Rotta pápai nuncius, a magyar Baránski Tíbor szervezésében legalább annyi zsidót mentett meg mint ő. Ezenkívül apácák, papok, hivatalnokok, katonák, külföldi diplomaták mentették zsidó polgárainkat
Ezenkívül tessék már tudomásul venni, hogy azok rendkívüli idők voltak. Túl voltunk Sztálingrádon, a Második Hadsereg pusztulásán. Minden hadköteles férfi katona volt. Nem volt már olyan család Magyarországon, ahol nem lett volna hősi halott, sebesült vagy hadifogoly. Az ember élete már egy fabatkát sem ért. A Szovjet hadsereg a határaink előtt állt, augusztus óta már hazánk területén folytak a harcok. Frontkatonáink elbeszéléseiből és 1919-es kommunista terror óta tudtuk, mi várt ránk. Mindenki leszámolt a saját és családja bizonytalan jövőjével s életével is. 1944 április harmadika óta pedig súlyos bombatámadásokat kellett elszenvednie az országnak az USA, angol és szovjet légierőktől. Azok ne kritizálják a magyarságot, akik nem élték át azokat a rettenetes időket, vagy bűnös szándékkal nem akarnak rá emlékezni!
Kíváncsi volnék, külföldi kritikusaink - hasonló rettenetes, kilátástalan körülmények között - hogyan viselkedtek volna?
Magyaródy Szabolcs
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-16 13:33:57, hétfő
|
| |
| |
Két buzi a kórházban haldoklik. Az egyik elfingja magát.
Mire a másik:
- Hogy beszélhetsz a szerelemről amikor mi haldoklunk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-16 13:20:41, hétfő
|
| |
| |
Nyelvvizsga csak kenőpénz fejében
Hiába készül fel valaki a nyelvvizsgára, ha a központ csak kenőpénz ellenében engedi át, és hiába kér valaki betegszállítást, ha nem fizet érte, órákon keresztül várakoztatják. Nem is beszélve arról, aki szabványos kéményt épít, de csak csúszópénz fejében írja alá az engedélyt a kéményseprő. A Fizettem.hu-ra érkezett bejelentésekből válogattunk.
1472778_576521715756681_30260746_n.jpg
Mindenki csal
A budapesti bejelentő nyelvvizsgát szeretett volna letenni: az írásbelinek négyszer futott neki, de minden alkalommal néhány ponttal lemaradt. Meg szerette volna nézni a feladatlapot, hogy lássa, milyen hibákat követett el, ezért bement a nyelvvizsgaközpontba. Ott közölték vele, hogy telefonon kell időpontot kérni és a dolgozat megtekintése pénzbe kerül, amelyet előre kell kifizetni. Az illetékes nem volt elérhető telefonon, ezért a bejelentő a portán, személyesen próbálkozott. Ott megtudta, hogy már nincs időpont, de az illető, akivel beszélt, felajánlotta, hogy 20 ezer forintért meg tudja mutatni a dolgozatot. A bejelentőnél csak tízezer forint volt, de ez is elég volt. A nyelvvizsgaközpont alkalmazottja elmondta azt is, hogy egy vesszőhiba vagy elírás is elég a lepontozáshoz, és ugyan lehet írásban fellebbezni, de az is pénzbe kerül és nem is szoktak neki helyt adni. Viszont 300 ezer forintért segít átmenni az írásbelin. Az összeget előre ki kell fizetni, majd egy meghatározott helyen és időben kell vizsgázni. A vizsga előtt egy héttel megkapta a vizsgafeladatokat és kapott három egyforma tollat, hogy azokkal írja meg a tesztet. Betanulta a megoldókulcsokat, gond nélkül puskázott a vizsgán: meg is lett, igaz, csak 2 ponttal lett több a minimálisnál. A hálózat tavaly lebukott, ekkor egy tanárnő a nyelviskolából felhívta a bejelentőt, hogy ő fedett nyomozó és némi pénz ellenében eltünteti a bejelentő nevét a listáról, hogy őt ne zaklassa a rendőrség. A bejelentő belement, mert úgy gondolta, nincs más választása: ebben az országban mindenki csal.
VIP-betegek
A bejelentő egy budapesti kórházba ment vissza kontrollra, lábtöréssel. Fekvőgipsze volt, nehezen tudott volna lépcsőzni, lift nincs a házában, ezért betegszállítót kért. A kórházba történő megérkezést követően az egyik betegszállító azt mondta, hogy megadja a számát és ha VIP-ellátással szeretne hazamenni a bejelentő, akkor csak hívja. Nem hívta, nem akart pluszban fizetni, ráért várni egy-két órát. Ennél azonban többet várt, négyet, miközben látta, hogy jönnek-mennek a betegszállítók, akik 1-1 beteget vittek, ezért a kórháztól 10 percre lakó bejelentő azt gondolta, hogy ő is beférne az egyik járműbe. Végül kiderült, hogy a többiek VIP-szállítást kértek, velük más beteget nem visznek. A bejelentő aztán inkább hívott egy taxit és a szomszédjai segítségével feljutott a lakásába is.
Lakáscsere ráfizetéssel
2007-2008 környékén a budapesti bejelentő másik lakásba szeretett volna költözni. Önkormányzati bérlakásban éltek, amelyet azonban nem tudtak megvenni, más lakás árára pedig nem futotta. Több éven keresztül próbálkoztak az önkormányzatnál, hogy nagyobb, vagy megvásárolható bérlakáshoz jussanak, de mindig elutasították őket. Találtak aztán egy partnert, aki egy feleakkora, de saját tulajdonú lakást ajánlott cserére, némi ráfizetéssel. Erre a bejelentők rögtön találtak is volna vevőt, így ők egy nagyobb lakásba tudtak volna költözni. Egy darabig minden fórumon engedélyezték az ügyletet, mígnem kaptak egy indoklás nélküli elutasító levelet. A cserepartner megadta egy ügyvéd számát, aki elmondta, hogy 500 ezer forintért tudna segíteni és garantálta volna, hogy az illetékes ügyintéző engedélyezni fogja az eljárást. A bejelentő 1 hét gondolkodási időt kért, majd amikor újra felhívta az ügyvédet, az közölte, hogy már nem tud segíteni.
Rendhagyó illeték a hivatalnak
A Somogy megyei bejelentő cégénél EU-s pályázat keretében számítógépeket, szoftvereket és egyéb irodai berendezéseket vásároltak a valódi árnál lényegesebben magasabb áron, amelyből a különbözetet a pályázatot író, a döntésnél kapcsolatokkal rendelkező szervezetnek kellett visszaosztani. Egy másik projekt keretében ipari tanulók képzésére nyertek pénzt, ahol először elég volt a megfelelő politikai oldalon állni, a következő évben azonban már a döntőbizottság egy tagja szólt, hogy a siker érdekében az egyik sportklub pályáján kellene venni hirdetési felületet, a szokásos hirdetési díjak mellett. A cég kifizette a díjat, a nevük sohasem került ki a pálya mellé, de a pályázaton nyertek 3 millió forintot. Egy harmadik esetben a cég százmilliós értékben vásárolt ingatlant és az illetékhivatal kiment, hogy megvizsgálja, valóban annyit ér-e az épület. A cég piaci áron vásárolta az ingatlant, nem tartottak a szemlétől. Az illetékhivatala munkatársa mégis finoman felhívta a figyelmet, hogy nem köteles tényként elfogadni a bejelentő cége által feltüntetett értéket, de ha valami felajánlanának cserébe neki és a kollégájának, akkor belátóbb lenne. Kaptak egy-egy céges esernyőt.
Szabványos kémény plusz pénzért
A Nógrád megyei bejelentő és felesége teljesen új házat építettek, egészen az alapoktól kezdve, mindent megterveztettek, mindenről kértek számlát, erre a lakáshitel miatt is szükség volt. Az építkezés előtt a közműcégektől be kellett szerezni minden elvi hozzájárulást az építési tervek alapján, így a kéményseprőktől is. Ez megtörtént, a ház felépült. A használatbavételi engedélyhez ismét kellett egy ellenőrzés a kéményseprők részéről. Kimentek szemlét tartani és közölték, hogy nem szabványos a kémény. A bejelentő mutatta az elvi engedélyt, az építési engedélyt és a kémény műbizonylatát, de a kéményseprők nem engedtek. Azt mondták, hogy vissza kell bontani, de az építtető ebbe nem akart belemenni, hiszen már volt festés, burkolás. Végül megkérdezte, hogy mennyiért lenne szabványos a gyári, szerelt kéménye, és az egyik kéményseprő habozás nélkül rávágta, hogy 10 ezer forintért fejenként, neki és a kollégájának. A bejelentő fizetett, a kémény szabványos lett.
Ha téged is meg akartak már vesztegetni, vagy úgy érezted, hogy kenőpénz nélkül nem fogsz előbbre jutni, írd meg a sztoridat névtelenül a Fizettem.hu-ra és segíts összeállítani Magyarország kenőpénztérképét!
http://atlatszo.blog.hu/2013/12/12/nyelvvizsga_csak_kenopenz_fejeben |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-16 13:18:38, hétfő
|
| |
| |
Heti Mutyimondó: Tüzépes Kati és a robotrepülő
Az adónyomozók ezentúl robotrepülőgépeket is bevethetnek a csalók ellen, akik persze egy lépéssel mindig előttük járnak ezentúl is. A héten Tüzépes Kati taktikai lemondása, Kiss Ernő innovatív vesztegetése és a jutalomgate jelezte, hogy a drónok ide mit sem érnek, minimum föld-föld rakéta kellene a korrupció ellen.
drone.jpg
Szolgálati közlemény: kicsiben, de nagy ambíciókkal indult el az Átlátszó rádiós kiadása a Soundcloud közösségi portálon, napi e-mail hírlevelünk audió változatával. Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi e-mail hírlevelére, a Napi Mutyimondóra sem. Kattints ide!
A NAV nem viccel: a Napi.hu írta meg, hogy csillagháborús technikát vásárolnak a csempészek lefülelésére, drónokat, robotrepülőket, mozgásérzékelőket vesznek uniós pénzből. Láthatólag nagyon igyekeznek a hatóságok, amióta a kiugrott adóellenőr folyamatosan sztorikkal látja el a sajtót arról, hogy mennyire tehetetlenek voltak az üzemszerűen működő áfacsalások megakadályozására, arról, hogy időről időre felülről jövő utasításokkal állítottak le megkezdett vizsgálatokat, és persze, hogy a legnagyobb kereskedelmi láncok is nyakig benne vannak. (Egy vidéki ügy a CBA számára okoz nehéz perceket.) Végre megindították a nyomozást Horváth bejelentésének ügyében hivatali visszaélés gyanújával, bekerítettek egy offshore-királyt, sőt még a mézes puszedlire is lecsaptak Zalában. Nagyon bizonyítani akarnak, ami nem is meglepő: elég nagy blama volt, hogy kiderült: a botrány kirobbanása után pár nappal 8 ember elég volt, hogy egy hétvége alatt bizonyosságot szerezzenek arról, az áfacsalások megfékezése ügyében minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vannak elégedve. A politikában egyelőre business as usual: továbbra sem vizsgálhatja semmilyen bizottság az áfacsalások problémáját, a kormánypárti képviselők amit lehet, megfúrnak, és hiába gyűltek össze az ellenzéki aláírások a vizsgálóbizottsághoz, ami nem biztos, hogy lesz, de javaslat róla mindenképpen. Előbb törlik el az áfát, amiről az elmúlt héten népszerű volt ötletelni a magyar sajtóban, csakúgy, mint a fordított áfafizetés előnyeit, hátrányait bemutatni.
Megjelentek a NAV-botrány kufárai, kitört a pólómutyi. Vegyél pólót, az összeggel az Átlátszót támogatod, és azt, hogy még mélyebbre tudjunk ásni a botrányban. Még nem derült ki minden - ha egyetértesz, vegyél pólót, segíts bennünket.
Drónok ide vagy oda, a magyar csalók lelelményessége ellen kevés lesz a légi harc, ide minimum föld-föld rakéták kellenének.
Mert mit kezdjünk például Kiss Ernővel, aki nem elég, hogy vesztegetni akart, még csalt is: a tényállás szerint ugyanis azt mondta, ráadásul a Magyar Hírlap szerint szegény Kocsis úrnak, hogy meg tud vesztegetni egy hivatalos személyt, de valójában nem tudott, azaz nem is vesztegetett, csak hitegetett. Az ilyen furmányos csalás ellen, kérdezem én, mit érnek a drónok?
Aztán ott van a Tüzépes Kati néven ismertté vált állami vezető, a zöldhatóság elnöke, akiről még az Átlátszó írta meg tavasszal, hogy a doktori címe nem valódi, mert azt egy állovagrend kamuegyetemén szerezte, nemrégiben pedig az derült ki róla, hogy az egyetemi diplomáját sem találják az Óbudai Egyetemen, bár Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár még pár napja is azt állította, hogy ő látta. Tüzépes Kati lemondott, de szerintem mindenki nyugodjon meg, ez csak taktikai visszavonulás, hallunk még róla
Milyen robotrepülő tudná aztán kiszúrni, hogy pontosan miben sántikál a magyar miniszterelnök, aki a Gazprom első emberével találkozott a múlt héten; az oroszok úgy értelmezték, hogy aláírta az EU által lázasan ellenzett gázvezeték, a Déli Áramlat magyarországi szakaszának tervezéséről szóló szerződést (amit nem mellesleg ellenzékben ő is támadott), a magyar kormány szerint viszont semmit nem írt alá. Van egy hivatalos magyarázat persze, de speciel senki sem látta, a horvát sajtó pedig azt írja, Orbán titkos paktumot készít elő az oroszokkal a horvát olajtársaság eladásáról, amitől azért akar a magyar kormány megszabadulni, mert korrupciós gyanúba keverték Orbán egyik kedvenc oligarcháját. Az interpolos körözési listán vigyorgó MOL-vezér persze megéri a pénzét: a Financial Times szerint egy trükkös magyar jogi eljárással akarja megúszni az egészet. A MOL körül is szorgoskodnak az orosz kapcsolatok, ezekről cikksorozatban az Átlátszó ír.
Aztán ne is beszéljünk a TEK-ről. Ej, ha lett volna az Átlátszónak egy drónja, nagyon megnéztük volna, hányan és mikor vannak a terroelhárítók a gátakon! De az elszámolásokkal még úgy is lehetett volna trükközni. A TEK azért perelte be a lapot, mert a közérdekű adatigénylések során megszerzett adatok alapján állította: nem stimmelnek az elszámolások. Vagy nem annyian voltak a gátakon, amennyit állítanak, vagy nem annyit dolgoztak, vagy kicsit túl sokat számoltak el. A levegőből az Átlátszó által feltárt mutyista napelemtenderből sem látszott volna semmi, hiszen az egésznek csak a pénzkilapátolás gépesítése volt a célja, nem az, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb szerephez jussanak az energiaellátásban. (A napelemmutyi emlékezetes módon LMP-s politikust, valamint a párt gazdasági vezetőjét is elérte, a párt elnöke egy interjúban keserű tanulópénzről beszélt, az interneten pedig egy újabb Bukás-videó örökítette meg az esetet.)
És persze a drónokkal az államiprémium-mutyi nyomait sem lehetne látni. A botrány a Blikk cikke miatt tört ki, a lap arról írt, hogy így év vége táján tízmilliós prémiumokat kapnak az állami cégvezetők, többek között a kifejezetten jól teljesítő vasút első embere is. A hét pofátlansága rovatban a közmédia egyik korábbi vezetője győzött, akinek nem elég, amit kapott, a Népszabadság cikke szerint megkérdőjelezte azt, hogy tényleg csak annyi prémium jár-e neki. A jutalomgate eredménye álszent megoldás lett: a kormány visszafizetteti az állami cégvezetőkkel a kétmillió forint feletti részt, mert azért a 13. havi fizetést még Orbán Viktor sem merte tőlük elvenni, és továbbra sincs megoldás arra a problémára, amit Kocsis István, a BKV egykori, jelenleg korrupciós ügyek miatt bíróságra járó vezére emlékezetes módon mondott: ennyiért csak hülyéket lehet megfizetni. Persze hülyéket drágán is lehet venni, ez igaz. (Érdemes megnézni a HVG bicskanyitogató videóját az ügyről.)
A lényeg, hogy a korrupcióellenes harc - legalábbis Navracsics Tibor szerint - drónok nélkül is jól halad Magyarországon. Ahogyan a 444.hu találóan írta: Navracsics Tibor - Korrupció 3-0 (a vendégcsapat nem jelent meg, a meccset így jóváírták a hazaiaknak).
További érdekességek itthonról és külföldről:
Foglyul ejtett állam:
A közmédia ötrészes tévésorozatot is rendelt a bajba jutott devizahiteleseknek épített ócsai lakóparkról, a korábban Adolf Hitler születésnapjára is tisztelettel emlékező, szélsőjobbos tévéadást gyártó alvállalkozójától. Az Átlátszó kiszámolta, hogy a 2,7 milliárdos projekt 80 felépített házából alig 39-ben laknak, ez 70 millió forintos költséget jelent családonként. De ha sikerül mind a 80 házra bérlőt találni, akkor is 34 millióba került egy ház, miközben vidéken már 8-9 millióért kertes családi házat lehet venni.
Megkapták a fociklubok a beígért százmillókat. Sürgős volt a dolog, mert ott van például Deutsch Tamás klubja, az MTK, amely 850 milliós adósságot halmozott fel. A HVG szerint az adósságátvállalás egy látványos ingatlanbiznisz előtt nyithatja meg az utat. Érdemes azt is tudni, hogy a jövő évi büdzsében 12 milliárd forint jut stadionfejlesztésre, 400 milla jut Kozlármislenyre is. Több mint húsz település között osztják szét ezt a hatalmas összeget, és a vicces az, hogy van közöttük olyan, amelyik egész évben alig gazdálkodik több pénzzel, mint amennyit most erre az egyetlen célra kap.
A Népszabadság szerint majdnem 5 milliárdba fog fájni a Széll Kálmán, leánykori nevén Moszkva tér átépítése. Ez többszöröse az eredetileg előirányzott másfél milliárdnak, de a BKK vezetője szerint szó sincs a háromszoros költségnövekedésről, egyszerűen csak ilyen a folyósítási ütemezés. A kormány fokozatosan, évről évre biztosítja a tér átépítésének forrását, és a 2014-es költségvetésben szereplő summmával kapták meg a teljes összeget. Az eredeti költségterv is 3-5 milliárdról szólt.
Pár héttel ezelőtt az volt a hír, hogy bezárják az állami mobilcéget, ami egyébként sohasem működött, sohasem szolgáltatott, csak vezetői voltak, tervezgettek, beszélgettek, fizetést vettek fel, majd jól hazamentek. Nos, a legújabb hírek szerint az állam nem tett le arról, hogy saját mobiltelefoncéget gründol, a Világgazdaság szerint az állami kézben lévő MVM lehet a befutó a 450 megahertzes frekvenciasáv szabad blokkjára vonatkozó pályázaton.
Kb. 70 milliárdból gazdálkodik évente a közmédia, az adófizetők minden egyes műsorpercért ezreket fizetnek, mégsem teszi lehetővé az MTVA, hogy az archívum szabadon elérhető legyen. Az Index egy Antall Józsefre emlékező cikket szeretett volna illusztrálni archív felvételekkel, ám az MTVA nem adott nekik semmit. Amit aztán a cikkükben lehoztak, azt az MTVA letiltotta, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. A Cink személyes ellentét lehetőségét is felveti: az Index lehúzta Kálomista Gábor új filmjét, akinek a felesége a tévéarchívum vezetője.
A trafikmutyiról az derült ki a Népszava cikkéből, hogy nem is a nemzeti dohánycég választotta ki annak idején a nyerteseket, hanem egy tárcaközi bizottság, nehogy hiba csússzon a rendszerbe, még véletlenül se maradjon ki senki a protekciósok közül.
A HVG szerint a miniszterelnökig érő lobbizás övezi a fővárosi Erzsébet tér átépítését. Az állam közbeszerzési versenyeztetés nélkül újítja fel 2,5 milliárdból a teret, a jogszabályi előírásokat mindehhez úgy kerülték ki, hogy a téren működő intézményeket egy kusza hátterű állami cégre bízták. Új gazdája lett a Gödör-Akváriumnak is, így nem tudni azt sem, hogy maradhat-e a tavaly kiválasztott - a Sziget-birodalomhoz tartozó - cég, amely a szórakoztatásért felel.
Fehérgallérosok:
Az Átlátszó szerint magyar vízumgyár működött Rijádban. Egy év alatt megötszöröződött a rijádi magyar konzulátuson kiadott schengeni uniós vízumok száma, amire sehol nem volt példa a régióban. Az atlatszo.hu úgy tudja, hogy tömegesen fordultak elő visszaélésgyanús esetek, és a magyar hatóságok külföldről is kaptak figyelmeztetést. A Külügyminisztérium megerősítette, hogy hatósági vizsgálat folyik az ügyben. A konzult leváltották.
Elképesztő és valóban hihetetlen sztorival állt elő az Indexnek az egyetlen repült óra nélkül becsődölt Sólyom légitársaság egyik alapítója arról, hogy hogyan veszített százhatvanmillió forintot, és hogyan semmizték ki egy fillér nélkül a társai. Hinnék neki, tényleg, ha hangsúlyozottan nem atombiztos szimatom szerint nem a pénzmosásról szólt volna az egész. Ha viszont kicsit rosszindulatúan olvassuk a sztorit, akkor egészen más következtetések is eszünkbe juthatnak.
A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a Világgazdaság felelős szerkesztője is érintett abban az ügyben, amelynek iratai alapján nyomozásba kezdett a NAV, mert a gyanú szerint jogosulatlanul igényeltek egyesek földalapú támogatásokat.
Az Index írta meg, hogyan csalnak a tévés betelefonálós műsorokkal. A lapnak egy Péter nevű olvasó, aki egy ilyen programnál dolgozik, mesélte el az átverés és a pénzlehúzás trükkjeit a várakoztatástól egészen addig, hogy rossz jóshoz kapcsolták a hiszékeny, főleg idős embereket. Az egyik ilyen tévét a Gazdasági Versenyhivatal a trükkök miatt már megbüntette. A Pénzcentrum pedig a legújabb netes átverésről ír: óvakodjunk, ha ismerősünk azt írja, a mostanában kissé zavaros Ukrajnában van, és segítségre van szüksége.
Nyereményjátékkal trükközött a Vodafone. A GVH pedig 50 milliós bírságot szabott ki, mert a cég SMS-ekben megtévesztő tájékoztatásokat adott a nyerési esélyekről. Némileg elhallgatták, hogy pontosan kik nyerhetnek - hiába húzták ki a nyerteseket, egyikük sem kaphatta meg az autót.
Kétségbeesett küzdelmet folytat az állam az egyre intenzívebb cigaretta-feketekereskedelem ellen, ami pedig éppen a különböző állami intézkedéseknek hála ugrott meg. A legújabb, hogy bűncselekmény lehet az öt kilónál nagyobb mennyiségű vágott dohány engedély nélküli birtoklása.
A Népszava egy 2012-ben készített vizsgálati jelentés alapján azt állítja, hogy pénzügyi szabálytalanságok voltak a Pető Intézetben. Ezt a dokumentumot, csakúgy, mint a lap által korábban nyilvánosságra hozott jelentést, az intézet azóta elbocsátott belső ellenőre jegyzi. Szerinte anélkül fizettek ki több millió (illetve több tízmillió) forintot egyes beszállítóknak, illetve más üzleti partnereiknek, hogy a teljesítésekről igazolást kértek volna, sőt anélkül, hogy ellenjegyezték volna a számlákat.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága védelmébe vette a korrupciós ügyek miatt hosszú időt előzetesben eltöltött volt erzsébetvárosi polgármestert. Az ítélet szerint a Hunvald Györggyel szemben megfogalmazott gyanú súlyossága megfelelő indok volt ugyan a politikus vizsgálati fogságba helyezéséhez, ám önmagában nem elegendő ahhoz, hogy igazolja, miért kellett Hunvaldot 31 hónapig rács mögött tartani.
Januárban indulhat a korrupt rendőrfőnökök pere. A legfőbb ügyész szerint elegendő bizonyíték gyűlt össze Vizoviczkiék ügyében ellenük.
Az Átlátszó blogja a KiMutTud közadatigénylő portálra beérkezett legérdekesebb igénylésekből, és a fizettem.hu kenőpénzfigyelő oldalra beküldött sztorikból szemléz.
Óriási botrány rázta meg a Los Angeles megyei börtönrendszert, amely a legnagyobb az Egyesült Államokban. 18 embert vettek őrizetbe, a gyanú ellenük részben korrupció is, azon kívül persze, hogy megsértették a fogvatartottak jogait. Az amerikai haditengerészetet megrázó korrupciós ügyek után most azon kezdtek el gondolkozni, hogyan teremtsenek tiszta viszonyokat.
Amerikában orosz diplomatákat gyanúsítanak azzal, hogy jogtalanul vettek igénybe egészségügyi ellátásokat.
Nagy-Britanniában egy elég jelentős korrupciós ügy tárgyalása omlott össze azzal, hogy az egyik tanú meggondolta magát, és az ügyben kulcsszerepet játszó két amerikai jogász végül nem akar tanúskodni.
Súlyos bírságot szabott ki az Európai Bíróság két amerikai gyógyszercégre. Összesen majdnem 5 milliárd forintot kell fizetniük, mert még 2005-ben a hollandiai leányvállalataik versenykorlátozó megállapodást kötöttek, amivel megakadályozták egy fájdalomcsillapító olcsóbb, generikus változatának piaci bevezetését.
Egy szerbiai nonprofit szervezet pénzmosással és korrupcióval hoz összefüggésbe egy korábbi minisztert, aki jelenleg egy politikai pártot vezet.
Oroszországban a bebörtönzött oligarcha, Putyin nagy ellensége, Mihail Hodorkovszkij ellen új vádat emelhetnek.
A brit focit is elérte a bundabotrány: hat embert vettek őrizetbe, a FIFA korábbi biztonsági főnöke pedig külön antikorrupciós egységet javasol létrehozni.
A Cosa Nostra szicíliai bűnszervezet titkait és az olasz politikával való összefonódását fedte fel Giovanni Brusca egykori maffiózó csütörtökön a milánói bíróságon. Silvio Berlusconi volt kormányfőről is beszélt.
Örményországban a bíráknak gyakorlatilag árlistájuk van, 500 dollárért már lehet bírót venni.
Romániában zajlik az élet egy Chevron által tervezett palagáz-beruházás körül: a civilek és környezetvédők tiltakoznak. A bukaresti parlament épülete előtt pedig a verespataki bányaprojekt elleni demonstrációról elvittek egy magyar tudósítót a román rendőrök, aztán elengedték. Az FCPA blog a vitatott romániai bányaberuházásról ír.
A Sri Lanka-i kenőpénzellenes bizottság tagjait korrupcióval vádolják. Az elnököt is.
Sógor-koma-barát-oligarcha
A kormányzó párthoz közel álló üzletember lassan, de biztosan az állami tulajdonban lévő Magyar Posta egyes üzleteit veszi át: az FHB leányvállalatán keresztül közvetve 50 százalékos részesedést szerzett a Posta befektetési szolgáltatójában. Az Origo érdekes portrét közöl a nyíregyházi műtrágyakirályról, aki 30 évesen kajak-kenu edző volt egy szabolcsi kistelepülésen, aztán alig húsz év alatt a második leggazdagabb magyar lett, a saját fia is beperelte, és korábbi támogatójával, Csányi Sándorral is összecsapott.
Az Átlátszó Oktatás Lázárisztán, tehát Hódmezővásárhely mindennapjairól tudósít. A városban gyakorlatilag egymásnak osztogatják a pénzt a fideszisták. Egy helyi fideszes képviselő nem elég, hogy trafikjogot kapott, évente milliókat szakít azért, hogy úgynevezett szakmai anyagokat szállít a város oktatásszervező intézményének.
Átláthatóság-oknyomozás-antikorrupció
A Transparency International magyarországi vezetője arról nyilatkozik, hogy milyen rossz a korrupció. A mérsékelten jobbos Mandineren közölt interjú érdekessége, hogy egy szó sem esik az oligarchákról, a foglyul ejtett magyar államról, Közgépről, sőt Simicskáról sem, amiket más interjúiban a TI vezetője azért szóvá szokott tenni. Érdekes például ezzel az Indexen közölt, nagyságrendekkel keményebb szöveggel összevetni.
Az LMP a paksi erőmű média- és hirdetési szerződéseit akarja látni, mert az a gyanújuk, hogy a hirdetési politikájukkal érik el, hogy a médiában elhallgassák a paksi atomerőmű bővítése elleni érveket.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatilag szétzúzta azt az érvet, amire a magyar kormány egy egész törvénymódosítást épített. A testület szerint nincs ugyanis visszaélésszerű adatigénylés. Egy osztrák termőföldügyben kimondta, hogy egy civil szervezet adatkérése teljesítésének önmagában az ezzel járó munkateherre való hivatkozással történő elutasítása sérti az európai emberi jogi egyezményt, azaz nagy terjedelmű adatkérés esetén is érdemben kell indokolni az elutasítást.
A hét elején fesztivált rendezett a magyar Transparency a fiataloknak, Átláccó címmel, amelyen egy tanároknak szóló kézikönyvet is bemutattak, Diákok a korrupció ellen címmel. Az a nagy helyzet, hogy a fiatalok elítélik ugyan a korrupciót, de túlnyomó többségük, mintegy 80 százalékuk úgy véli, azok, akik tisztességtelen eszközöket vetnek be, gyakran jobban boldogulnak, mint a becsületes emberek.
Az Átlátszó újságírójának nagy tanulmánya jelent meg Orbán vagyonáról a Magyar Polip című kötetben. A Korrupciókutató Központ érdekes nagy anyaga a magyarországi közbeszerzések trükkjeiről szól, rengeteg példával.
Az ENSZ ajánlásokat hozott nyilvánosságra az Antikorrupciós Világnapra időzítve. A Transparency International első embere pedig cikkben figyelmeztet arra, hogy a szegénység legyőzése ellen a legjobb fegyver a korrupció visszaszorítása. A TI blogja az EU korrupcióellenes intézkedéseit értékeli.
A Fehér Ház megjelentette a nyílt kormányzásról szóló második akciótervét.
Koszovóban egy viccpárt törvényesítené a korrupciót, közben Romániában a vicc már halálosan komolyra fordult, mert ugye csak úgy érdemes. A román törvényhozás jogszabályba iktatta, hogy a politikusok, szenátorok, képviselők, továbbá a jogászaik automatikusan mentesülnek a korrupciós vádak alól. A Transparency International román tagozata tiltakozik.
A Guardian cikke a Transparency International leghíresebb indexének létjogosultságát kérdőjelezi meg. A szerző szerint az index ,,elitista", és nem árul el semmit arról, hogy valójában mekkora a korrupció az egyes országokban.
A Financial Times 11 hónapos nyomozásának eredményét közli a Vatikáni Bank piszkos ügyleteiről.
A Time magazinnál a római pápa lett az év embere, aki korrupcióellenes elkötelezettsége miatt nekünk is személyes kedvencünk. Szorosan mögötte van az amerikai Edward Snowden, aki a titkosszolgálati botrányt kirobbantotta az idén.
Egy CIA által is használt cég szolgáltatásait jól lehet alkalmazni a korrupcióellenes harcban, főleg ott, ahol nagy mennyiségű adatot kell elemezni.
Tanulságos írás arról, hogy valójában hogyan tartja össze a korrupció Afganisztánt.
Szolgálati közlemény: kicsiben, de nagy ambíciókkal indult el az Átlátszó rádiós kiadása a Soundcloud közösségi portálon, napi e-mail hírlevelünk audió változatával. Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi e-mail hírlevelére, a Napi Mutyimondóra sem. Kattints ide!
Mong Attila
http://atlatszo.blog.hu/2013/12/16/heti_mutyimondo_tuzepes_kati_es_a_robotrepulo |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-16 13:16:07, hétfő
|
| |
| |
Bemegy egy buzi a henteshez.
- Kérek egy 20cm hosszú, 5cm átmérőjű szalámit.
- Szeletelve, vagy egybe parancsolja?
- Mit gondolsz cuncimókus, mi az én pi..m, persely? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/6 oldal
|
Bejegyzések száma: 56
|
|
|
|
2013. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
878 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4535
- e Hét: 10267
- e Hónap: 21378
- e Év: 174874
|
|
|
Online
