|
 2/55 oldal 
|
Bejegyzések száma: 543
|
|
|
|
|
|
2013-02-28 19:54:49, csütörtök
|
| |
| |
A zsidóprobléma néhány aspektusa
2013. 02. 26. kedd. - 19:45
Julius Evola azt írja, hogy ,,a tűz tulajdonsága, hogy éget, a zsidóé az, hogy rombol". Ezen nézet vallói szerint a probléma okát a zsidóság önmagában, öntermészetében ,,hordozza", lehet ortodox, neológ, ateista, liberális, kommunista, ezek csak ,,külsőségek" a probléma lényegében mindegyik csoport sajátja. Vannak olyan antiszemiták, akik ezt nem vallják, szerintük ,,csak" a zsidóság egy része (a tőkés, nagyhatalmú, összeesküvő) jelenti a problémát.
Ahhoz, hogy egy közösség (például egy politikai mozgalom) adekvát választ tudjon adni a kérdésre, tisztában kell lennie a probléma lényegi mivoltával, csak ezután fogalmazhat meg megoldási javaslatokat. A továbbiakban a magyar keresztény jobboldali eszmetörténetből vett példákkal kívánjuk vázlatosan bemutatni, hogy milyen ,,diagnózisok" és ,,gyógymódok" születtek hazánkban.
A dualizmus kora tekinthető a zsidóság első fénykorának, a gazdasági térhódítás, a modern sajtó megteremtése, az irodalmi, egyéb kulturális kulcspozíciók megszállása ekkor megy végbe. Megindul a tömeges zsidó bevándorlás, a főváros, egyes nagyvárosok (például Munkács, Miskolc, Nagyvárad) és a legkeletibb régiók bizonyos falvainak az elzsidósodása. Szabó Dezső azzal magyarázza a zsidók sikerességét, hogy a magyarság nem ,,alkalmas" a szabad versenyre, lelki, jellembeli tulajdonságai miatt, ezért ,,átadta" a ,,terepet" az új körülmények (szabadversenyes kapitalizmus) között érvényesülni kiválóan tudó zsidóságnak.
A dualizmus korában két, jelentősebb önvédelmi reakció nyilvánult meg a magyarság részéről, az egyik az Országos Antiszemita Párt megalakulása, a másik a XIX. század végén és a XX. század elején megindult katolikus ,,Újjászületési mozgalom". Az Antiszemita Párt európai szinten is az elsők között képviselte a korszerű antiszemitizmust, valamint azt az elképzelést, hogy a zsidóságnak önálló államot kell létrehozni Palesztinában, ahová kivándorolhatnak. Ezzel szemben korunkban az antiszemiták jelentős része Izrael pusztulásáért ,,drukkol", egyidőben Magyarország zsidók általi felvásárlásáért való aggódással. Ha Izrael elpusztul, ez a hódítási folyamat jelentősen felgyorsul, tehát a magyarság és minden fenyegetett nemzet érdeke Izrael fennmaradása lenne.
A korszerű antiszemitizmus (mindig) reagált a zsidóság kulturális, politikai és gazdasági térhódítására, különböző formákban megnyilatkozva. Egyik formája az erkölcsi antiszemitizmus, amely elsősorban a zsidó amoralitás ellen harcol, amely a kapitalizmus ,,szellemi alapja" is, és amely megfertőzi a nemzsidókat is, aláásva, lezüllesztve keresztény társadalmunkat. Az erkölcsi antiszemitizmus kiemelkedő képviselői voltak (többek között) Prohászka Ottokár és Bangha Béla.
A korszerű antiszemitizmus egy másik irányzata a faji antiszemitizmus, amely az erkölcsi és a szellemi mellett vérségi problémaként is kezeli a zsidókérdést, amely abban is megnyilvánul, hogy nem tartja elégségesnek a zsidók megkeresztelését a probléma megoldásához. A faji antiszemitizmus kiemelkedő képviselője volt hazánkban például Méhely Lajos fajbiológus.
Az antiszemitizmus Magyarországon a világháborús vereség és a két zsidó-szabadkőműves szervezésű és vezetésű forradalom hatására még erősebbé vált. Elfogadták ugyan az 1920. évi XXV. törvénycikket (numerus clausus), rendszer konszolidálódott, egyik fő ,,támasza" a zsidó nagytőke lett, egyik ,,alapmechanizmusa", pedig a hiteles jobboldali, antiszemita törekvések elfojtása. A zsidóság gazdasági, kulturális hatalma megmaradt, sőt erősödött.
A ,,csalódottak" fő típusát alkották az összefoglalóan fajvédőnek nevezett irányzat képviselői. A faj fogalmát a népiség értelmében használták, és egy részüktől eltekintve mint például Méhely Lajos, többségük az erkölcsi antiszemitizmust képviselte. A szélsőjobboldali szerveződések egy másik típusát a nemzetiszocialista, hungarista szervezetek alkották.
A Szálasi Ferenc által megalkotott Hungarista Mozgalom és ideológia ,,önmagát" aszemitaként és nem antiszemitaként határozta meg. A hungarizmus a keresztény és a zsidó morál összeegyeztethetetlenségét vallja, ,,a zsidó erkölcse az erkölcstelenség" - Szálasi Ferenc. Az aszemitizmus zsidónélküliséget akar, tehát a zsidók eltávolítását életterünkből, de az ezért folyó harc első lépésének a ,,bennünk lakó zsidó" elleni harcot tartja, vagyis a zsidó kultúratorzítás, morális pusztítás elleni harcot. A hungarizmus a zsidókérdés megoldásának a Kárpát-Duna Nagyhaza élettérből való kitelepítésüket tekintette és tekinti. Szálasi Ferenc az Egyesült Államokat tartotta elsődleges célországnak.
Korábban Prohászka Ottokár is a kivándoroltatásban látta a megoldást, de csak azon zsidók számára, akik nem tudnak asszimilálódni, ugyanis Prohászka lehetségesnek tartotta a valódi asszimilációt, igaz, csak relatíve kis számú zsidó ,,részvételével".
Méhely Lajos elutasította az asszimilációt, ő egy növény- és állatvilágból vett példát (mutualizmus) tekintett egy lehetséges megoldásnak (amely azt mutatja, hogy kialakulnak olyan körülmények, mikor egymással ellentétes és ellenséges ,,természetű", életstratégiájú ,,életközösségek" együttműködésre kényszerülnek, a fennmaradásuk érdekében, abban egymást segítve). Méhely Lajos a magyarságot és a zsidóságot ilyen közösségeknek tekintette.
A fokozodó antiszemitizmusra a hivatalos kormányzatnak is reagálnia kellett, a harmincas évek végén - a negyvenes évek elején több zsidótörvényt is hoztak.
A zsidó alapú kommunizmus alatt az antiszemitizmus visszaszorult, az antiszemita értelmiséget kiirtották a népbírósági pereknek csúfolt bosszúhadjárat során, vagy emigrációba kényszerítették. Műveik jelentős részét megsemmisítették. Az antiszemitizmus újra különböző ifjúsági szubkultúrák keretein belül erősödött meg.
A rendszerváltozás után ,,kilépett" ezen szubkultúrák keretei közül, és terjedni kezdett. Jelenleg a nemzeti radikalizmus által hordozott antiszemitizmus a legerősebb, amely reakció a zsidók gazdasági, kulturális, politikai befolyására és országhódítására. Az antiszemitizmus ezen fajtája azonban több ,,skizofrén" vonást hordoz. Például képviselőinek egy része tagadja, hogy az, amit vall, az antiszemitizmus lenne, lényegében önmaguk ,,gondolatrendőreivé" váltak, és valamiről, ami az, azt állítják, hogy nem az.
Ilyen az Izrael-ellenesség is, tiltakoznak Izrael területrabló. fajgyűlölő, gyilkos politikája ellen, de nem azért (mondják) mert azt zsidók követik el nem-zsidók ellen, hanem azért mert az igazságtalan, ugyanakkor lássuk be, ha nem zsidók követnék el ezen dolgokat, akkor lényegében hidegen hagyná őket. A nemzeti radikális antiszemitizmus azért hordoz ,,skizofrén" vonásokat, és azért ,,emocionális töltetű", mert ideológiailag nincs kellően megalapozva, mert a nemzeti radikalizmus nem ideológia.
Szintén a rendszerváltozás után jelent meg az ultrajobboldal által képviselt és ideológiailag megalapozott ,,minőségi antiszemitizmus", és újra hallhatóvá vált a hungaristák által képviselt aszemitizmus.
Mint írtuk tehát: ahhoz, hogy egy közösség megfelelő választ tudjon megfogalmazni a zsidóproblémára, tisztában kell lennie a probléma lényegével. Nem kizárólag erkölcsi és nem kizárólag faji probléma. Akik ezeket vallják, azok csak egy-egy ,,szeletét" látják: a zsidóprobléma komplex, egyszerre szellemi, erkölcsi és faji probléma.
Az antiszemitizmus reakció mindarra amit a zsidóság hordoz, képvisel, olyan reakció amely végigkíséri őket egész történelmükön. A jobboldali antiszemitizmus nem szabad, hogy kizárólag reakció legyen, nem lehet része a vulgáris, gyűlöletalapú, primitív antiszemitizmus.
S van egy aspektus amelyet Evola és a mai ultrajobboldal is hangsúlyoz, a háttérhatalmak ,,mögötti" háttérhatalmak, az ,,első frontvonal" (zsidó-szabadkőművesség) mögött álló entitások aspektusa, melyet a jobboldaliság képviselői nem hagyhatnak figyelmen kívül.
(Guelf - www.redivivus14.org nyomán)
Kitartás.hu kommentár: A szerzővel nagyvonalakban egyetértünk, végszóként csak annyit tennénk hozzá, hogy - természetszerűleg - mi csak és kizárólag a hungarizmus által képviselt aszemitizmust tartjuk járható útnak, és ebben látjuk a zsidókérdés végső megoldását is. Azonban fájó, hogy jelenleg az európai társadalmak, köztük a magyar is, ennek legelső lépését sem képesek megtenni, ezért jelen körülmények között azt mondhatjuk; a zsidóság kilépett vérségi kereteiből, ha úgy tetszik, jóval több zsidó él a világban, mint 15 millió... Figyeljünk tehát saját magunkra, saját gondolatainkra és cselekedeteinkre, saját lelkünből tépjük ki a zsidó szellemet!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-28 19:49:45, csütörtök
|
| |
| |
2013.02.28. 19:34
Habonyozás (főnév)
Habonyozás (főnév)
1. cselekmény, amely során valaki a gépkocsiból kiszállva a nyílt utcán becsmérel, lökdös, vagy más módon, testi erőfölényét fenyegetően hangsúlyozva inzultál és félemít meg nála idősebb és gyengébb fizikumú gyalogosokat, többnyire nőket és nyugdíjasokat
"Le se szarjad haver, habonyozásért még senkit nem küldtek a sittre, legfeljebb próbaidőt kaphatsz!"
"Mitől véres a kabátod ujja, kisfiam? Á, semmi... csak habonyozni voltunk a haverokkal, mama, oszt' az egyik nyuggernek felrepedt a homloka!"
2. tevékenység, amely során fideszes politikusok kommunikációs tanácsadójukkal konzultálnak
"Orbán és Szíjjártó egész délután a miniszterelnöki hivatalban habonyoztak"
Eredet [habonyozás < Habony (tulajdonnév) + -oz (igeképző) + -ás (főnévképző)]
http://farm9.staticflickr.com/8231/8516733354_2237499345.jpg
http://maria.blog.hu/2013/02/28/habonyozas_fonev |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-28 19:42:00, csütörtök
|
| |
| |
Mi történik a kommunista bűnökkel?
2013. 02. 28. csütörtök. - 12:32
Amikor 2011. július 18-án a háborús bűncselekménnyel ártatlanul megvádolt Képíró Sándort felmentő ítélet kihirdetésekor végigtekintettem a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának Fő utcai tárgyalótermében szorongó tömegen, s kitüntetett helyen pillantottam meg a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntettek üldözésével megbízott szerbiai főügyészt, eszembe ötlött mindaz a fonákság, visszásság, erkölcsi és jogi botrány, amely az úgynevezett büntetőjogi igazságtétel kérdéskörében terheli a magyar közösségi tudatot, s nyitott kérdésként jelen van a jogalkotás és jogalkalmazás területén még akkor is, ha sokak mit sem tudnak erről. (Dr. Zétényi Zsolt írása a Magyar Hírlap mai számában jelent meg.)
Eszembe sem juthatott azonban olyan képzeletbeli helyzet, hogy Belgrádban a több tízezer délvidéki ártatlan magyar őslakos 1944. őszi kegyetlen meggyilkolásával vádolt akkori bűnösök, a szerb fegyveres erő, illetve szabadcsapatok tagjai ellen ezért folyó törvényszéki tárgyaláson ott ül majd Magyarország legfőbb ügyésze vagy valamelyik helyettese...
Azóta változott a helyzet, mert 2012. január 1-jén hatályba lépett a 2012. évi CCX. törvény, az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről. Ez a törvény kizárja a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények elévülését, mintegy megerősítve a magyar közjog ismert elvét. A törvény szól a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről, végrehajtva az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek el nem évülési tételét. A törvény szerint kommunista bűncselekmény a kommunista diktatúrában a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével elkövetett szándékos emberölés, szándékos súlyos testi sértés minősített esetei, kényszervallatás, jogellenes fogva tartás, hűtlenség és felségsértés, illetve felségsértés a magyar állam ellen és bűnpártolás e cselekményekkel kapcsolatban. E cselekmények közül a törvény szerint azok üldözhetők, amelyek miatt a kommunista diktatúrában az elkövetővel szemben politikai okból nem indult büntetőeljárás az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény ellenére. 1991. november 4-én már elfogadott egy felelősségre vonási törvényt az akkori Magyar Országgyűlés, hasonló tartalommal és filozófiával, mint a húsz évvel későbbi. Ezt a törvényt 1992. március 5-én megsemmisítette az Alkotmánybíróság 11/1992 (III.5.) AB sz. határozatával.
Az Országgyűlés 1991-1993 között a kommunista diktatúra alatt elkövetett, de politikai okokból nem üldözött bűncselekmények elkövetőinek büntethetősége érdekében három törvényt és egy országgyűlési határozatot is elfogadott, de az Alkotmánybíróság mind a négy jogszabályt alkotmányellenesnek minősítette.
A legitimitás elve
Húsz évig tartott az állapot, melyben a téves jogi és politikai véleményen lévők, a valamilyen okból felelősségre vonást ellenzők alkotmányellenes törekvésekkel vádolták a húsz évvel ezelőtti Országgyűlést. Ennél nagyobb baj volt az, hogy bár ez az időszak jogilag holt időnek bizonyult, bűnüldözés nem történt, a biológiai óra azonban könyörtelenül járt, s így a felelősségre vonhatók köre mára talán néhány emberre szűkült. Jelenleg nem tudunk vádemelésről egyetlen ügyben sem. Biszku Béla, az állampárt első emberei közé tartozó volt belügyminiszter, politikai bizottsági tag ellen folyik büntető eljárás.
Mennyire felel meg ez a helyzet egy rendszerváltoztató szándék és filozófia alapján zajló politikai jogi átalakulás követelményeinek? Melyek az alapvető megfontolások és elvek? Legalább három parancsoló elv létezik.
Mindenekelőtt a legalitás, azaz a törvényesség elve megköveteli, hogy a bűncselekményeket üldözni kell az elkövetéskor hatályos törvény alapján. Az elmúlt húsz esztendőben a legalitás elvét sértő érvrendszer telepedett rá a magyar jogrendszerre és jogalkotásra, s mintegy megbénította azt. A kommunista bűnösök felelősségre vonásának jogi parancsát Németországban és Csehországban törvénnyé tették, sem Romániában, sem Bulgáriában nem utasították el, bizonyos keretek között gyakorolták. Alkotmánybírósági kötelező erővel csak nálunk tiltották meg.
A csaknem fél évszázados alkotmánysértő hatalomgyakorlás után különös jelentőséget kap a szabadon, demokratikus szabályok szerint létrejött államhatalom elismertsége, elfogadottan alkotmányos mivolta, hitelessége. Legitim hatalomgyakorlási mód a társadalomellenes korábbi hatalmi megnyilvánulások megtagadása, a sérelmek orvoslása, végső soron a büntetőtörvények alkalmazása a bűnözés útjára lépett megelőző illegitim hatalom egyénileg bűnös képviselőivel (pártfogoltjaival) szemben.
Szervezeti tekintetben mindenképpen szükséges lenne a nyomozó és ügyészi szervezet olyan átalakítása, melynek értelmében az ügyészi szervezeten belül a történeti ügyekkel foglalkozó szervezeti egységet kellene létrehozni. Ezen ügyészi, s rendőri szervezeti egységnek kizárólag az elmúlt rendszerek bűneinek és bűnöseinek felderítésével kellene foglalkoznia.
A 2011. évi CCX. törvény 3.§ (1) b. pontja szerint ,,kommunista diktatúra: az 1949. augusztus 20. és 1990. május 1. közötti időszak". Ez az önkényes, a történeti tényekkel ellentétes időhatár- megállapítás közkegyelmet jelent az 1945-1949 között, az állami bűnözés legsúlyosabb időszakában elkövetett súlyos kommunista bűncselekmények tetteseinek. Az egész társadalmat sújtó állami bűnözés tekintetében az 1944. december 21-től 1990. május 2-ig tartó időszak, helyesen, egységesen ítélendő meg. Így rendelkezett az 1991. évi elévülési törvény is, melynek ezen szabályát az Alkotmánybíróság sem kifogásolta. Semmi ok nincs a visszalépésre. Ez megfelel az alaptörvény, Nemzeti hitvallás azon megállapításának, hogy: ,,Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését." Az idegen katonai nagyhatalmi megszállás tartama önkényuralmi időszak 1944. március 19-től kezdve. Magyarország állam- és jogrendszere a történetileg létezett magyarországi alkotmányos rendszerekkel folyamatos.
A kommunista önkényuralmi törekvések a szovjet nagyhatalmi katonai megszállás árnyékában 1944. december 21-től kezdődően jelentősen meghatározták az állam jellegét. Az erőszakszervezetek az egyeduralomra törő kommunista párt teljes befolyása alatt voltak az ellenfelekkel való leszámolás eszközeként. A belügyi szervezetek - ÁVO-ÁVH - személyi összetételét és politikai irányultságát 80-90 százalékban kommunisták és a jogfosztó úgynevezett zsidótörvények által sérelmet szenvedett (jogilag elfogultnak tekintendő) személyek határozták meg.
Nyomatékosítani kell, hogy nem volt független bíróság a pártállam idején a szó alkotmányos jogállami értelmében. Kérdés, felel-e az élethez való jogot sértő magatartásáért az a bíró vagy ügyész, aki úgy okozza emberek halálát, hogy tudja: önkényuralmi rendszerben működik, s aki amorális vagy a polgári alkotmányossági követelmények szerint alkotmányellenes törvényt alkalmaz, és aki törvényellenes állami és pártutasításokat teljesít. Felel-e magatartásáért az a bíró vagy ügyész, aki politikai nyomozószerv által előállított, koholt bizonyítékok alapján, e szerv kívánsága szerint okozza emberek halálát? Bizonyára, ha ennek egyéb feltételei megvannak.
Megtagadott hivatás
A tizenhét éves Mansfeld Péter halálbüntetésében 1958-ban közreműködő Mátsik György volt ügyész ellen tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította annak részletes kifejtésével, hogy ügyész ellen nem folytatható eljárás. Amint a határozat mondja, nem követtek el bűncselekményt azok, akik ,,szabályosan kihirdetett jogszabály és rögtönítélő bírósági eljárást kezdeményező ügyészi vád alapján ilyen eljárást lefolytattak, halálos ítéletet hoztak".
Ez a védelem értelemszerűen az alkotmányos biztosítékokkal övezett független bírói hivatás gyakorlóját és ilyen jogrendszerben működő ügyészt illeti meg. Még nyilvánvalóbb a bírói hivatás és függetlenség megtagadása az 1956-os ,,igazságügyi" megtorlások során. Ezen eljárások beleütköztek a háború áldozatainak védelmét szolgáló genfi egyezmények közös 3. cikkébe. Számos bíró és ügyész példája, közöttük az utolsó pártállami igazságügy-miniszteré is, bizonyítja, hogy a lelkiismeretes, hivatástudatos emberek az előbbi helyzetet átélve és megszenvedve lemondtak állásukról.
Az önkényuralmi erőszakszervezet részeként halált osztó hivatalnokokra azért sem alkalmazhatók a független bírákat védő joggyakorlati példák, mert ők nem bírói hivatást betöltő, önálló államhatalmi ágat képviselő független tisztségviselők voltak, hanem a pártállami bűnözés tettesei vagy részesei. Velük alkotmányos jogállam bírái és ügyészei nem vállalhatnak semmilyen közösséget, mert ezzel a jogállamot mocskolnák be.
Aligha vitatható, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépett felelősségre vonási törvény olyan tényállásai, mint a kényszervallatás vagy a jogellenes fogva tartás, ma már igen nehezen vagy egyáltalán nem deríthetők fel, s nem bizonyíthatók. Az elégtételadás megfelelő módja lehet a jogsértettek elítélésének semmissé nyilvánítása. Tény, hogy az 1945. évi VII. törvényben meghatározott háborús és népellenes ügyekben nem történt meg az elmarasztalások semmivé tétele sem a rendszerváltás előtt, sem közvetlenül utána, még részlegesen sem. Semmisnek abból az időből csupán a köztársaság és demokratikus államrend védelmére alkotott 1946. VII. tc, az ún. hóhértörvény alapján eljárt népbírósági külön tanácsok ítéletei minősülnek. Pedig a 1945. évi VII. törvénycikk alapján nemcsak a háborús főbűnösöket, hanem ezreket ítéltek még el később is. Az ő meghurcolásuk orvoslásra vár.
A fénylő múlt kötelez
A súlyos háborús bűntettek miatti elítélések nyilván nem kezelhetők a semmisség intézményével. Ezen ügyek alkotmányos felülvizsgálata rendkívüli perorvoslattal lenne lehetséges. A rendkívüli perorvoslatok a történelmi ügyekben jelenleg többnyire alkalmatlanok. Alkotmánysértő helyzet az, hogy felülvizsgálati ügyekben a Kúria köteles figyelembe venni a politikai nyomozó szerv által koholt bizonyítékokra alapított ítéleti tényállásokat, s ha az akkor eljárt bíróság a koholt tényállás szerint ,,helyesen" minősítette az akkori jogszabályok szerint az elé tárt bűncselekményt, az anyagi büntetőjogot nem sértette meg, nem lehet megsemmisíteni a koholt koncepciós ítéleteket.
Semmisségi törvény megalkotása mellett az eljárási szabályok kiegészítése szükséges úgy, hogy a politikai nyomozó szervek által nyomozott bűncselekmények teljes vagy bizonyos körében lehetővé kell tenni a perújítást azon ok alapján, hogy az ügyben (pontosan meghatározott) politikai nyomozó szerv járt el. Ebben az esetben a bíróságnak jogász és történész szakértő bevonásával kellene állást foglalni abban a kérdésben, hogy a politikai nyomozó szerv eljárása folytán keletkezett bizonyítékok alapján ítéletben rögzített tényállás megalapozottnak vagy megalapozatlannak, koholtnak tekintendő-e.
Emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekménynek minősülhet számos olyan intézkedés, megtorlás, amely az 1956. évi szabadságharchoz kapcsolódott. Így nem tekinthető lezártnak Nagy Imre és társai letartóztatásának és elítélésének ügye sem, amely kapcsolódik az 1949. évi genfi egyezményben rögzített jogokhoz és jogsértésekhez. Nem tűrhető a kettős mérce. Helytelen, hogy az új törvény a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé. Jóllehet 1991-ben az első magyar törvényben is volt ilyen szakasz, az eltelt évtizedek arról győztek meg bennünket, hogy nem tehető különbség a két nagy diktatúra okozta sérelmek megméretése között.
Nem vontak felelősségre senkit a rendszerváltoztató Magyarországon a négy és fél évtizedes pártállami bűnözés miatt, beleértve az 1956-os szabadságharc után következő megtorlásokban való tevékeny részvételt, eltekintve a sortüzek vezénylőinek igen szűk körétől. Történik ez abban az országban, amely a legújabb kor páratlan hatású szabadságharcát vívta meg az önkénnyel és a kommunista világhatalommal szemben. Ez a fénylő múlt kötelez bennünket.
(tortenelemportal.hu)
http://kitartas.mozgalom.org/aktualis/mi-tortenik-a-kommunista-bunokkel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-28 19:14:07, csütörtök
|
| |
| |
Időgép: "rezsicsökkentés-ellenes magatartás"
2013.02.26. 22:08
Nehéz, tudom hogy nagyon nehéz letenni az aktuális politika aktuális sárdobálásait, de néha azért érdemes megpróbálni kicsit távolabbról nézni. Ha térben nem megy, akkor időben. Ilyen időutazásra invitálom a kedves olvasót, elsősorban azokat, akik a kormánypárt hívei, és azok is voltak 5, 15 és talán 20 éve is. Ígérem, nem lesz hosszú. Nézzük csak a kedd eme remekbe szabott mondatát:
A rezsicsökkentés ellenőrzéséért felelős fideszes munkacsoport vezetője törvénymódosítást nyújt be a szolgáltatók "rezsicsökkentés-ellenes magatartása" miatt, emellett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz és Magyar Energiahivatalhoz fordul az ELMŰ fogyasztóknak írt levele és a Főtávnak a díjcsökkentéssel kapcsolatban tett bejelentése miatt.
Lazuljunk el, kapcsoljunk ki minden zavaró effektust, esetleg ha már otthon vagyunk, igyunk egy könnyű Martinit vagy egy merlot rozét a Figuláéból, és ne elemezzük a mondatot, hanem csak menjünk vissza az időben.
Ha valaki erre a mondatra azt mondja, hogy ez egy valódi, a Fidesz holnapján (pártfórumán...) is közölt éles hír, körberöhögtük volna
- 5 éve? (2008-ban?)
- 15 éve? (1998-ban?)
- 20 éve? (1993-ban?)
Mármost ha ezek közül akárcsak egy vagy inkább két kérdésre - de netalántán mind a háromra - igen a válasz, akkor meg kell kérdezzük magunktól: nem csellóztunk el valamit útközben, de nagyon?
http://kard.blog.hu/2013/02/26/idogep_rezsicsokkentes-ellenes_magatartas |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-28 19:03:34, csütörtök
|
| |
| |
Kirajzanak Európából a megcsömörlött fiatalok
2013. február 28., csütörtök, 7:02
Bár Magyarországról a magyar fiatalok kivándorlása tűnik a legijesztőbbnek, ugyanilyen megrettenve figyelik az olaszok, a spanyolok, a görögök és a portugálok is, ahogy a diplomásaik elhagyják a hazájukat. A spanyolok és a portugálok már Mexikóig, Mozambikig és Angoláig is hajlandóak elmenni a jobb életért. A felpörgött kivándorlás az EU-t is aggasztja, de saját alapelveinek sutba dobása nélkül nem tudna beavatkozni. Az aggódó államok pedig eszköztelenek.
Andrea Ballarini egy jó nevű olasz egyetemen végzett közgazdászként. Vállalkozásba kezdett hazájában, de három éve, amikor az üzlettársával San Franciscóba repültek, hogy megnézzék a Szilícium-völgyet, úgy döntöttek, nem mennek haza. "Olaszországban minden nap úgy kezdődött, hogy sorra vettem a megoldandó problémákat. Itt azt kell csak átgondolnom, hogy mit akarok csinálni" - mondta a 32 éves férfi a Reutersnek. Az azóta saját internetes vállalkozását vezető Ballarini még a diplomás emigránsok első hullámába tartozott, azóta rengetegen követték a példáját, és óriási problémát okoztak ezzel Olaszországnak.
Ez az emigrációs hullám ugyanis egészen más, mint amit Olaszország már többször, például a 19. század második felében, majd a második világháború után is átélt. Akkor az éhezés elől menekültek a képzetlen munkások, most viszont jól képzett értelmiségeket veszít el az ország. "PhD-zők és kutatói állásra pályázók tízezrei hagyják el Olaszországot, de nem tudunk ugyanennyi magasan képzettet idevonzani helyettük" - ismerte el Mario Calderini, az oktatási tárca tanácsadója a Reutersnek.
Spanyol fiatalok tüntetnek a munkanélküliség ellen
Az elvándorlásnak nem csak az az oka, hogy a gazdaság stagnál, az adórendszer büntető jellegű, a fiatalok körében 37 százalékos a munkanélküliség, vagy hogy másutt sokkal magasabb fizetésre számíthatnak. A kutatók zárt és hierarchikus világába a fiataloknak nem sok reményük van bekerülni, és a munkaerőpiac más területein is leginkább csak ismerősök révén tudnának érvényesülni. Mindez oda vezetett, hogy az olasz kivándorlók között a diplomások aránya megduplázódott 2001 és 2010 között, jelenleg ez 15,9 százalék az olasz ISTAT adatai szerint. 2010-ben nyolcezer-kétszáz, 2011-ben több mint tízezer olasz diplomás távozott elsősorban Németországba, Svájcba, az Egyesült Királyságba, Franciaországba, az Egyesült Államokba és Brazíliába.
Olaszország ezzel egyáltalán nincs egyedül, a kontinens talán legnehezebb gazdasági helyzetében levő görögökön kívül a portugálok és a spanyolok is bajban vannak. Az EurActiv nevű, uniós ügyekre specializálódott weboldal napokban közölt összeállítása szerint a spanyolok az 1939-es polgárháború óta nem láttak ilyen mértékű agyelszívást: a spanyol fiatalok 70 százaléka akar külföldre költözni az Eurobarometer felmérése szerint, míg az uniós arány 53 százalék. A gazdagabb Katalónia sem marad ki ebből, az Avalot nevű diákszervezet jelentése szerint csak 2012-ben 15 százalékkal nőtt az egyetemi diplomás elvándorlók aránya, miközben az összes elvándorló száma 9,3 százalékkal nőtt. 2009-hez képest 30 százalékkal több katalán él külföldön, főként Franciaországban, Németországban, Andorrában és Svájcban, de sokan mennek Dél-Amerikába is.
A Migration Policy Institute nevű, washingtoni székhelyű kutatóintézet szerint korábban is volt rá példa, hogy megugrott az EU-n belüli vándorlás - ilyen volt például az 1986-os bővítés, amellyel Portugália és Spanyolország is csatlakozott -, de a mostani hullám egyedülállóan nagy méreteket ölt - közölte a szervezet az [origo] megkeresésére.
A fiatalok gyorsuló ütemű elvándorlása Magyarországon is régóta ad témát a kutatóknak, a sajtónak és a politikusoknak egyaránt. Matolcsy György januárban azt mondta, "félmillió kitűnő magyar munkavállaló" dolgozik külföldön, akiket a kormány vissza szeretne csábítani. A Tárki egy friss felmérése szerint a diákok mintegy fele nem Magyarországon képzeli el a következő éveit.
Európát már kinőtték az elvándorlók
A migráció egyre nagyobb mértékben lépi túl Európa határait is. Az Egyesült Államok vonzó célország, de a megcsömörlött diplomások már a volt gyarmatokon is új lehetőségek után kutatnak. A mexikói bevándorlási hivatal szerint tavaly az utolsó negyedévben több mint hétezer spanyol kért munkavállalási engedélyt, a portugálok pedig Angolában és Mozambikban próbálkoznak.
Portugál fiatal tiltakozik a megszorítások ellen
Mozambikban találta meg a számítását például a 25 éves portói Diego Gomes, aki miután lediplomázott üzleti és marketingmenedzsmentből, most egy hotellánc egyik szállodájában kereskedelmi és marketingigazgató. "A külföldre költözés maradt az egyetlen módja, hogy állást találjon és tapasztalatot szerezzen valaki" - jelentette ki a Guardiannek. A BBC José Cesarióra, az emigráns közösségekért felelős portugál államtitkárra hivatkozva jelentette, hogy 2012-ben 30 ezer portugál költözött Angolába.
Ráadásul nemcsak munkavállalók ezrei hagyják el Európát, hanem vállalkozások is. A madridi székhelyű Realsec pénzügyi biztonsági szolgáltatást nyújtó cég például azzal élte túl a válságot, hogy még időben elindította üzleteit Mexikóban, Chilében, Kolumbiában, Peruban és Venezuelában - írta az európai feltörekvő kis cégekről szóló hírekre specializálódott Whiteboard. "Néhány éve még senki nem volt Mexikóban. A minap azonban bementem egy bankba, és három spanyol céget is láttam ott, mindegyik több mint három hónapja van jelen" - mondta a híroldalnak a Realsec ügyvezetője.
EU-s alapelv köti meg az aggódó államok kezét
Az Európai Unió illetékesei felemás érzésekkel figyelik a jelenséget. Mivel a munkaerő szabad vándorlása az unió alapértékei közé tartozik, ezért Brüsszelben hivatalosan nincs probléma, sőt - mondják - mindez csak azt mutatja, hogy Európa működik. "Az, hogy a mobilitás emelkedik, az az Európai Bizottság értelmezése szerint lehetőség a munkavállalónak és a cégeknek is, a piaci áramlás pedig egy idő után áthidalhatja, kiegyenlítheti a munkaerő-piaci egyensúlytalanságokat" - mondta az [origo]-nak Andor László, foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos.
Azt viszont aggasztónak nevezte, hogy egyre többen hagyják el a kontinenst, mert nem Európán belüli munkavállalásban gondolkodnak. "Ez hosszú távon nyilván veszteség, és a jelenség nem megfordítható, amíg a gazdasági növekedési potenciál nem áll helyre Európában" - mondta.
Andor szerint az elvándorlás néhány országban valóban súlyos gond, de Brüsszel csak akkor foglalkozhat a problémával, ha egy ország bejelenti, hogy beavatkozást igényel az ügyben, de ilyen eddig nem történt. "Az elvándorlást országonként kell megvizsgálni, és egy-egy országnak saját magának kell megoldást találnia, ha úgy gondolja, a gazdaságát veszélyezteti a migráció" - tette hozzá. Andor szerint a keleti és déli országoknak adott, munkaerő-piaci fejlesztésre fordítható uniós pénz "csepp a tengerben", nem ad valódi megoldást. "Lehet képzési támogatásokat, munkaadókat segítő mikrohiteleket adni, és Brüsszel ad is. Ezek a foglalkoztatáspolitikai eszközök azonban nem állnak arányban a probléma méretével" - fogalmazott.
Az országoknak viszont úgy kellene saját erejükből visszafordítaniuk a folyamatot, hogy éppen az EU egyik alapját adó alapelv, a munkaerő szabad áramlása köti meg a kezüket, így csak nagyon kevés eszközük van. A Migration Policy Institute szerint "az aktív beavatkozások túlnyomó többsége sértené az EU-s jogszabályokat". A kutatóintézet szerint amúgy tisztán közgazdasági szempontból nem feltétlenül jelent problémát a jelenség, mert bár egy-egy ország elveszíti a tehetséges munkaerőt, ez enyhíti a nyomást a magas munkanélküliséggel birkózó szociális ellátórendszeren, a kivándorlók pedig erősíthetik a gazdasági kapcsolatokat az országok között.
Regisztrált álláskeresők száma az uniós EURES adatbázisban 2013. február 27-én, országonként
1. Spanyolország
276 810
2. Olaszország 142 238
3. Portugália 75 585
4. Románia 73 855
5. Lengyelország 55 495
6. Németország 41 599
7. Görögország 37 514
8. Franciaország 36 681
9. Bulgária 29 415
10. Nagy-Britannia 28 995
11. Magyarország 28 576
Ami pedig az országok reakcióit illeti, ebben egyelőre a célországok jeleskednek: az Economist összeállítása szerint, amikor az euróválság kitört, a dél-európai államokban lévő, Németország által működtetett Goethe Intézeteket elárasztották a nyelvet tanulni akarók, az intézetek pedig érzékelvén az igényeket, Goethe Faustja helyett inkább a mérnöki és orvosi szaknyelvet kezdték oktatni. A nagy helyi cégek pedig, tartva a britek versenyelőnyétől, elkezdték erőltetni az angolt, mint cégen belüli munkanyelvet.
Az unió illetékesei, hogy az IT-s szakembereket Európán belül tartsák, márciusban ülnek össze. A tervek szerint elindítják a "Nagykoalíció a digitális állásokért" nevű programot, amelynek a feladata lesz, hogy egységesítse és országfüggetlenné tegye az IT-szektor képzéseit, bizonyítványait és a tudást körülíró szakkifejezéseket, hogy az üres pozíciók és az álláskeresők könnyebben egymásra találjanak.
A cikket az alábbi címen találja:
http://www.origo.hu/nagyvilag/20130226-kivandorolnak-a-kepzett-fiatalok-del-europ abol.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-28 18:57:01, csütörtök
|
| |
| |
Az eltussolt Zsiga-ügy és a lepusztított Miskolc
2013, február 28 - 12:33
Zsiga MarcellA Jobbik a Fidesz által megmentett Zsiga Marcell menesztésére szólított fel. Még mindig nem tudni, miből vette 40 milliós házát a narancsos politikus.
Zsiga Marcell, a Fidesz országgyűlési képviselőjének viselkedése az elmúlt 22 év politikájának állatorvosi lova, a rendszerváltó elit politikusi mentalitása tökéletesen leképződik benne - mondta Pakusza Zoltán, a Jobbik miskolci elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy Kriza Ákos polgármester felelőssége "megszabadítani" vállalhatatlan alpolgármesterétől Miskolcot.
Emlékeztetett arra, hogy Zsiga Marcellt sokadik botránya után beidézte az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága, ahová a miskolci alpolgármester maga helyett csupán kisatírozott dokumentumokat küldött. A politikus szerint már ez is elég lenne, hogy elmarasztalják Zsigát, a bizottság kormánypárti többsége azonban felmentette a fideszes képviselőt.
Korábban az alfahir.hu Szabó Gábortól, a Jobbik politikusától megtudta: a döntést a 4-3 arányban lévő kormánypárti többség erőszakolta át. Az LMP-frakció megszűnése miatt ugyanis hiányzott egy ellenzéki képviselő, ami miatt kérték, hogy halasszák el a meghallgatást, de ez nem talált értő fülekre.
Nem csak a Zsiga-ügynek nincs következménye
Pakusza hangsúlyozta: a történtek jelzik, hogy tovább folytatódik az elmúlt évtizedek következmények nélküli politikája. Kiemelte, Miskolcot több mint 40 ezer ember hagyta el 10 év alatt, gyárak, üzemek mentek tönkre, fészekrakók lepték el az Avast, Lyukóvölgyet, a számozott utcákat, s mind a mai napig nem felelt ezért senki. Sőt, az elmúlt 22 év politikusai úgy vették fel a fizetésüket - tette hozzá -, mint akik jól végezték dolgukat.
Hangsúlyozta, láthatóan Zsiga Marcellben nincs meg az a politikusi felelősség, hogy távozzon posztjáról a város érdekében, ezért Kriza Ákosnak kell menesztenie a Miskolc számára vállalhatatlanná vált alpolgármestert. A korábbi botrányok és a mostani eset után a város adófizetői hogyan bízhatnák pénzüket erre az emberre? - tette fel a kérdést Pakusza.
alfahir.hu
http://alfahir.hu/az_eltussolt_zsiga_ugy_es_a_lepusztitott_miskolc |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-28 18:53:13, csütörtök
|
| |
| |
Matolcsy György gazdasági csodája
2013, február 28 - 15:21
Matolcsy Györgyöt sok mindennel lehet vádolni, de álszerénységgel biztosan nem. Ezúttal saját gazdaságpolitikáját dicsérte agyon.
Matolcsy György szerint 2013 elején lezárul egy korszak a magyar gazdaságpolitikában. A nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban megjelent szokásos heti írásában kifejtette: mára a kormány bizonyította gazdaságpolitikája helyességét, több országról ugyanis a közeljövőben fog kiderülni, hogy nem képes a 3 százalék alatti deficit tartására és az államadósság csökkentésére, miközben Magyarország feljebb lépett ebből az állandó pénzügyi fenyegetés alatt álló csoportból.
"Ez óriási bravúr, igazi gazdaságtörténeti fordulat" - írta a miniszter. Hozzátette, hogy hasonlóra az ország csak kétszer volt képes száz éven belül: 1924 és 1927, valamint 1946 és 1948 között.
Meglepi
A gazdasági sikerek között említette, hogy a kormány - szavai szerint - megszorító politika nélkül éri el a költségvetési egyensúly helyreállítását, az államadósság csökkentését, a foglalkoztatás bővülését, miközben megőrzi a folyó fizetési mérleg többletét és lép a népesedési fordulat felé (ezekből konkrétan egyik sem igaz - de ne vesszünk el a részletekben, olvassunk tovább - a szerk.). A korábbi kormányok és az Orbán-kormány gazdaságpolitikája közötti markáns különbséget mutatja az is, hogy míg a nettó reálkeresetek 2006-2009 között 3 százalékkal csökkentek, addig 2010-2012 között már közel 4 százalékkal nőttek - fogalmazott. Hozzátette, hogy ez a gazdaságpolitikai különbség őrizte meg a kormány cselekvőképességét.
Matolcsy György úgy fogalmazott: mindennek ára van, így a nem hagyományos magyar gazdaságpolitikának is. Az ár persze nem a brutális GDP esés, vagy a társadalmi szakadék szélesedése, hanem az, hogy Matolcsy szerint az intézkedések erős érdekcsoportok ellenállásába ütköznek. Ezek közül a nagy uniós üzleti csoportok - bankok és multinacionális cégek - minden lehetséges eszközzel nyomás alatt tartják a kormányt - írta. "Ez áll a médiatámadások, az uniós kötelezettségszegési eljárások, a leminősítések, a pénzpiaci spekulációk és a politikai támadások mögött" - fogalmazott.
Végezetül megjegyezte: a magyar megoldások segíthetik az uniót, hogy újból dinamizálja az európai tehetséget és vállalkozó szellemet.
Matolcsy OrbánCsoda, de milyen?
Matolcsy György véleményével szemben egyelőre még korántsem biztos, hogy sikerül három százalék alatt tartani a költségvetési hiányt. Az idei évre tervezett növekedés helyett ugyanis egyre többen stagnálást, vagy éppenséggel visszaesést prognosztizálnak, ami azt is eredményezi, hogy újabb megszorítás (Matolcsy nyelven: nem megszorítást) nélkül nem teljesülhet a teljesíthetetlen.
A mindenáron való uniós megfelelési kényszer miatt negyedévenként ránk zúduló nemmegszorítások miatt a gazdaságot teljes mértékben lefagyasztották, az államadósság nem csökken, az egyszerű adóbehajtási politika mellett pedig semmiféle gazdasági ösztönző lépésekre nem futotta a kormány erejéből. A gazdaságpolitika gyakorlatilag egyetlenegy, kitűzött célját sem érte el a kormányváltás óta. Az államcsőd elkerülése pedig azért - valljuk be - eléggé minimális cél.
MTI nyomán - alfahir.hu
http://alfahir.hu/matolcsy_gyorgy_gazdasagi_csodaja |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-28 18:47:40, csütörtök
|
| |
| |
Adolf Hitler átveszi a hatalmat 13. - "Mi mind a két keresztény vallást védjük" - lapszemle 1933-ból
Nürnberg, 1933. február 25., 23:55 (MTI)
Hitler Adolf birodalmi kancellár szombaton este a kiállítási csarnokban nagyszámú közönség előtt beszédet mondott.
- Egyes urak Dél-Németországban Majna-vonalat emlegetnek - mondotta a többi között, de ebből a hatalmas tömeg-megnyilvánulásból láthatják, hogy nem akad olyan dél-német, aki pártérdekből a németség elleni cselekedetre volna képes.
- A német ínség a marxizmus tizennégy éves gazdálkodásának eredménye. Okozói most a német nép bírói széke előtt állanak. Ezeknek a férfiaknak semmi joguk sincs arra, hogy munkatervünket elítéljék. Elébük kell tárnunk, hogy mit követtek el. A március 5-i döntésnek ez az értelme.
Hitler ezután bírálta a legutóbbi tizennégy év alatti kormányok működését, majd ezeket mondta: Most szabadságról beszélnek! Hazugok és képmutatók! Hiszen legutolsó tettük a sajtószabadság ellen irányuló szükségrendelet előkészítése volt. Legalább annyi szégyenérzet volna bennük, hogy önként eltűnnének a politikai élet nyilvánosságából.
- Az a felhívás, amelyet hivatalba lépésemkor a német néphez intéztem, nem a gyengeség jele volt. Úgy látom azonban, hogy a kormányzati ügyeket csakis úgy lehet vezetni, ha pozitív többségre támaszkodunk. Ez Németországban máris jelentkezik. Németország sohasem zuhan vissza megrontói kezébe.
A birodalmi kancellár megismételte ezután tegnapi müncheni beszédének Németország szétszaggatása elleni kijelentéseit. A birodalom egységét bárkivel szemben meg fogja védelmezni. Azoknak, akik most a vallást akarják a politikai harc szolgálatába állítani, csak ezt válaszolhatja: mi mind a két keresztény vallást védjük, amikor a marxizmust meg akarjuk semmisíteni. A német népközösség gyökere a német földbe nyúl, és minden társadalmi és osztálykülönbségen túl győzedelmeskednie kell.
A kancellár beszédét a ,,Nürnbergi mesterdalnokok"-ból vett idézettel fejezte be: ,,Közeleg már a hajnal!"
http://kuruc.info/r/8/108528/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-28 18:41:44, csütörtök
|
| |
| |
Messze még a gödör alja - hatalmasat esett a kiskereskedelmi forgalom
2013, február 28 - 15:41
Görögországban jelentősen csökkentek a kiskereskedelmi eladások decemberben, mert a kormány megszorító intézkedéseinek hatására a lakosság visszavett kiadásaiból.
Mennyiségben mérve decemberben a kiskereskedelmi eladások 8,5 százalékkal csökkentek éves szinten a görög statisztikai hivatal csütörtökön közölt adatai szerint. Novemberben még ennél nagyobb mértékben, 16,7 százalékkal estek. Októberben 18,1 százalék, szeptemberben 11,8 százalék volt a csökkenés.
Értékben számítva a kiskereskedelmi eladások 8 százalékkal csökkentek decemberben a novemberi 16,5 százalék, az októberi 17,1 százalék és a szeptemberi 10,4 százalék esést követően.
A tavaly már ötödik éve gazdasági recesszióban lévő országban 12 százalékkal csökkentek a kiskereskedelmi eladások az egy évvel korábbihoz képest, az elmúlt négy évben pedig összességében 34 százalékkal zuhantak.
MTI - alfahir.hu
http://alfahir.hu/messze_meg_a_godor_alja_hatalmasat_esett_a_kiskereskedelmi_forg alom |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-28 18:31:41, csütörtök
|
| |
| |
Olaszország belerondított az uniós lecsóba
2013, február 28 - 17:10
Műhelyünk stílusától és feladatkörétől természetesen távol áll, hogy az uniós vezetők alsónadrágjait vizsgáljuk, de az nem, hogy az azokról érkező visszajelzésekről tudomást vegyünk.
Márpedig ezek azt állítják, hogy e fehérnemű darabok barnák. Most kivételesen - és ezért bocsánatot kérünk a magyarországi balliberális sajtótól és emberjogi szervezetektől kezdve egészen a Simon Wiesenthal Központig és az amerikai Rágalmazás Elleni Ligáig - a barna szín nem a fasizmust és a nácizmust jelenti, hanem azt a mellékterméket, amely maximális ijedtükben emberekből távoznak olykor olyan gyorsan, hogy nem érik el az illemhelyet.
Ez pedig az olaszországi választások eredménye, amelynek hatására José Manuel Barroso bizottsági elnöktől a szintén túlságosan sokat kereső uniós portásig több százan csináltak a nadrágjukba Brüsszelben, Luxembourgban és Strasbourgban.
Azért, mert az olasz választók fele ,,két bohócra", az ötcsillagos mozgalom vezetőjére, Beppe Grillo humoristára és Berlusconi volt miniszterelnökre adták szavazatukat.
Olvastuk a kommentárokat: Olaszország kormányozhatatlanná vált, bohócokat választottak, satöbbi.
Csakhogy itt messze komolyabb dolgokról van szó.
Az olasz nép oly arányban szavazott Beppe Grillóra, hogy annak 163 képviselője lesz az olasz törvényhozásban.
Hogy miért? A válasz Brüsszelnek fájdalmasan egyszerű ahhoz, hogy ne mondja ki. Az olaszoknak totálisan elegük lett a rájuk erőltetett Monti-kormány által az elmúlt időkben bevezetett költségvetési szigorból.
Zárójelben jegyezzük meg: ugyanez történt az Olaszországgal szomszédos Szlovéniában, ahol Janez Jansa miniszterelnököt tegnap rúgták le magukról a derék szlovének ugyanezen oknál fogva: totálisan tele van a ,,hócipőjük" a megszorításokkal.
Görögországban is. Spanyolországban is. Portugáliában is. Írországban is.
Nagy élvezettel hallgathattuk tegnap a Klubrádiót, amelyben Bolgár György szinte a világ végéről vízionált az olasz választási eredmények nyomán.
Holott nem a világ végéről van szó, hanem valami egészen másról.
Egy új világ kezdetéről és a népeket megnyomorító régi végéről, amit nagy örömmel látunk.
Ordosz műhely
barikad.hu
http://alfahir.hu/olaszorszag_beleronditott_az_unios_lecsoba |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/55 oldal
|
Bejegyzések száma: 543
|
|
|
|
2013. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
543 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1613
- e Hét: 5377
- e Hónap: 9122
- e Év: 162618
|
|
|
Offline
