|
 2/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 40
|
|
|
|
|
|
2014-01-23 05:05:11, csütörtök
|
| |
| |
Az 1956.október 26-ai mosonmagyaróvári sortűz áldozatai között találunk hat fiatalt, akik a helyi Mezőgazdasági Akadémia hallgatói voltak. A laktanyánál elhalt hősök mellett nagyon sokan megsebesültek, voltak rendkívül súlyos sérültek is. A forradalom leverése után százas nagyságokban menekültek idegenbe a diákok, a tanárok, az egyetem dolgozói a megtorlások elől. Akik maradtak, azokat kivizsgálták, kihallgatták, igazoló jelentéseket írattak velük, fegyelmi bizottság elé, bíróság elé állították és büntették. A szigorú megrovástól végső figyelmeztetéssel, az eltiltástól, a kitiltástól, a kizárástól kezdve a rendőri felügyelet alá helyezésig, a kényszer nyugdíjaztatásig, a fegyházig és a hosszú börtönévekig sok és sokféle büntetést kiszabtak az egyetemi megtorlás során.
Az Akadémia áldozatai volt Nagy Árpád, (Sarród, 1936-1956), Pintér Gizella, ( Iván,1937-1956), Horváth Gyula, (Szany,1935-1936), Szalai István, ( Veszprém, 1936-1956), Varga Erzsébet,
(Töltéstava,1937-1956) és Wesztergom Imre (Lébény,1936-1956).
Nagy Árpád sarródi családi síremlékművén ez olvasható:
Ne bánkódjatok,
mint akiknek nincs reménységük.
Szalai István sírján olvasottak arra utalnak, hogy a húszéves fiatalembert testvérei temették el:
Emlékül örökké
Gyászoló testvéreid
Horváth Gyula szanyi síremlékén pedig az alábbi sírvers olvasható:
Életem legszebb hajnalán,
mint diákot tört le a halál.
Imádkozzon értem,
ki a síromnál megáll.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-22 17:57:38, szerda
|
| |
| |
A Magyar Kultúra Napja se teljen tanulság nélkül.
A Kisalföld megyei napilap 2014.01.18-ai számában olvasható egy riport Somogyváry Ákos karnaggyal, a Magyar Kórusok és Zenekarok Országos Szövetségének választmányi elnökével,aki két évtizede kutatja, miként született zene nemzeti imádságunk szövegére.
Az írást Hancz Gábor az alábbi bevezető címmel (is) ajánlja az olvasók figyelmébe:
Erkel szépunokája szerint Kádár idején azt szerették volna,ha nem éneklik nemzeti imádságunkat
Később a cikkben Somogyváry Ákos az alábbi kérdésre így válaszol:
Az legenda,hogy a Kádár-rendszerben szándékosan olyan hangnemben erőltették a Himnuszt,hogy minél kevesebben tudják elénekelni?
Szerintem ez nem legenda. Erkel Esz-dúrban,négy szólamban írta meg a Himnuszt, így olyan magas hangokat kell kiénekelni,amire a zeneileg nem képzett emberek nem képesek. Ezért már az egyházi gyakorlat is négy hanggal lejjebb vitte a dallamot a közös énekelhetőség végett, és B-dúr lett belőle.
Kilencven éve az imakönyvekben is így szerepel. A kommunista rezsim az ötvenes évek elején megpróbálta leváltani Erkel Himnuszát. Kodály Zoltánt és Illyés Gyulát presszionálták egy új mű megírására,akik nem kis emberi tartásról tanúbizonyságot téve visszautasították a felkérést.
Ezt is figyelembe véve nem tartom véletlennek, hogy a szocializmus idején csak Esz-dúrban készültek felvételek. A hatalomnak kapóra jött,hogy azt mondhatta: ez az eredeti.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-22 04:57:26, szerda
|
| |
| |
Pusztasomorja község ( ma Jánossomorja város része) temetőjében nyugszik a mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai sortűz áldozata, Kelemen Rezső. Született: 1940. május 10. Emlékét L. Burda Zsuzsanna örökítette meg a ,,Kit oly forrón szerettünk" című tanulmányában.
Síremlékén az alábbi vers olvasható:
Forradalom hős halottja
Drága jó fiúnk
Ki oly váratlanul
Itt hagytál minket.
Sírod felett a szeretet
Hullat rád gyász könnyet.
Kit oly forrón szerettünk
Amíg élünk nem feledünk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-21 10:25:59, kedd
|
| |
| |
Tegnap három ötvenhatos mártír síremlékének feliratát idéztem. Mindhárom síremlék az 1991-es újratemetésük után készült, ezért lehetett olyan feliratot készíteni, melyek közül kettő idézet a mártírtól, illetve Tihanyi Árpádnál utalhatott mártíromságára.
A Földes-perben kivégzett még Czifrik Lajos, Kiss Antal, akik együtt Mosonmagyaróvár által adományozott sírhelyen, míg Weintrager László családi sírhelyen, a magyaróvári temetőben, egyforma kialakítású síremlékmű alatt nyugszanak. Bronz sírfeliratukon (adataikon kívül) olvasható, hogy ,,Az 1956-os forradalom mártírja".
Zsigmond Imre Doborgazszigeten, családi sírban nyugszik, de tragédiájára nem utal felirat és a Mosonmagyaróvári 56-os Egyesület bronz plakettje ( Pro Patria, Pro Libertate 1956.okt.26.) sem található rajta . (Valószínű, hogy a mártírok sírjaira nem is ,csak a sortűz áldozatainak sírjaira helyeztek ilyen reliefet, ezért nincs a Zsigmond síron sem.)
A sírjánál megálló laikus ember így viszont csak gondolhatja Zsigmond Imre életkori adataiból, (1924-1957) hogy esetleg a forradalom megtorlásának áldozata lett, de mivel erre konkrét utalás nincs, sajnos emlékezete hamarosan a homályba fog veszni. A család, a helyi önkormányzat és az 56-os Egyesület is felelősséget kellene, hogy érezzen azért, hogy ez ne következzen be.
A hét kivégzett mártír közül Földes Gábor, győri színész, rendező Budapesten, a Rákoskeresztúri Új Köztemető, 300-as parcellájában nyugszik. Síremléke sok-sok '56-os mártírral együtt, egy fektetett márvány lap, rajta a neve, születési és halálozási éve, valamint egy kisméretű fémből készült Kossuth címer.
Az '56-os mártírok síremlékeinek bemutatását befejezve, további bejegyzésekben a mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai sortűz áldozatainak sírfeliratait fogom lejegyezni, de most még egy Budapesten, 1956. október 30-án, lelőtt sorkatonáról, Író Lászlóról (1934-1956) szeretnék megemlékezni, akinek hamvait (Jánossomorja) Mosonszentjánoson, szülőhelyén helyezték örök nyugalomra. Emlékezetét családján kívül őrzi L. Burda Zsuzsanna író, képzőművész Ella regénye c. művében, illetve az ,,Emlékét őrizzük, amíg élünk" című tanulmányában.
Korabeli síremlékére a család az alábbi hazafias sírfeliratot vésette:
Drága áldozatunk
Szent hazánk oltárán
Halhatatlan lettél
Hős halálod árán
Őrzöd mindörökké
a hazát,a békét
Mi pedig őrizzük
Emléked örökké
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-20 19:58:18, hétfő
|
| |
| |
Az 1957-es Földes-perben halálraítélt mártírok közül Gulyás Lajos (1918-1957) református lelkész levéli síremlékén az alábbi felirat olvasható:
"... az a fontos, hogy mindenki
tegye meg,amit megtehet."
Tihanyi Árpád (1916-1957) győri tanár síremlékén pedig a következő:
" Istenért,hazáért
és a szabadságért
halt mártírhalált."
Szigethy Attila (1912-1957) a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke volt s halálának körülményei máig sem tudhatók biztosan. Kapuvári díszsírján ezt olvasni:
" Ma minden magyarral szót akarok érteni.
Honfitársaim!
Nekünk két lator között,
egy igaz magyar hazát kell fölépítenünk!"
(Szigethy '56)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-20 04:46:35, hétfő
|
| |
| |
A Politikatörténeti Intézet, az MTA Történettudományi Intézete, a Terror Háza Múzeum, a XX. és XXI. Századi Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a korábban önálló intézményként működő 1956-os Intézet mellett 2013-ban több új intézet és központ is alakult, létesült nagyjából ugyanazon történelmi időszak kutatására.
2014. januárjára öt, mára ismertté vagy kevésbé ismertté vált szervezetről tudok. Létezik Nemzetstratégiai Kutatóintézet (Szász Jenő), Molnár Tamás Kutatóközpont (Nemzeti Közszolgálati Egyetem),
Nemzeti Örökség Intézete ( Radnainé Fogarasai Katalin), Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Bíró Zoltán) és az újév első alakulata a VERITAS Kutatóintézet (Szakály Sándor).
Szintén 2014-ben kezdi meg működését a Nemzeti Emlékezet Bizottsága is, melyet az Országgyűlés a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése és a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, a kommunista hatalombirtokosok előjogainak lebontása és a még köztünk élő bűnösök felelősségre vonása érdekében hozott létre.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-19 18:26:00, vasárnap
|
| |
| |
Olyan az élet,ahogy éljük,
Úgy segít az Isten,ahogy kérjük,
Úgy győzünk,ahogy küzdünk,
Úgy halunk meg, ahogy éltünk.
A Hagyaték című műsorban hallottam Bőzsöny Ferenctől. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-18 06:00:30, szombat
|
| |
| |
"2014 a jeles jubileumok és a választások éveként áll előttünk" - fogalmazott Áder János köztársasági elnök.
Az államfő szerint az első világháború kitörésének századik évfordulója a béke mindenekfelett álló fontosságára, a holokauszt hetvenedik évfordulója pedig arra figyelmeztet, hogy "becsületes ember nem állhat a népirtás, a kirekesztés, az idegengyűlölet oldalára". "Tisztességes ember számára csakis az élet és az emberi méltóság tisztelete lehet az egyetlen erkölcsös magatartás" - tette hozzá.- olvasom az egyik országos napilap online oldalán.
Aztán a Mosonvármegye helyi közéleti lap újévi első számának címoldalán is azt olvasom, hogy (2014) Az évfordulók és a választások éve
,,2014-ben száz éve lesz annak, hogy kitört az első világháború. S nem mellesleg, harminc éves a kulturális központ." - írja a lap.
Míg nyilván Áder János a helyi művi harmincéves jubileumát nem, addig a helyi lap főszerkesztője a Holokauszt 70. évfordulóját, a mosoni zsidóság okán mindenképp az évfordulók között kellett volna, hogy megemlítse. Ha másért nem azért , mert a helyi zsidó hitközség is nyert (3.5 millió Ft) támogatást emlékmű állításra (összköltségeként 14.5 milliót olvastam rá) a Civil Alap 2014-ből, melybe a kormány a végén még tett 300 milliót, így lett 1 milliárd 800 millió forintos az alap. Meglehetősen tájékozott vagyok e pályázattal kapcsolatosan, mert magam is pályáztam rá, de életemben először, ráadásul az eddigi legjobb történelmi témájú pályázatommal, nem nyertem rajta.
A városból különben a Hunyadi Iskola nyert még Auschwitzi kirándulásra 390 ezer forintot. Csak érdekességként jegyzem le, hogy olyan nyert összegekről is szó van egy-egy pályázónál, mint 20 millió , 15 millió, 13 millió Ft stb.
Miután így jártam, részemről nem jelenik meg a 70. évfordulóra a helyi és környékbeli zsidókról szóló emlékkiadványom, sem emlékbélyegem és emlékborítékom, s nem lesz képeskönyv bemutató, sem emlékező est.
Időközben viszont megjelent az I.Világháború 100. évfordulójára emlékező pályázati kiírás is, melynek kerete összességében fél milliárd forint, s meghatározták azt is, hogy egy pályázat maximális összege 2.5 millió forint lehet csak. A pályázattal kapcsolatos valamennyi információ egyébként megtalálható az Első világháborús centenáriumi emlékbizottság honlapján (elsovilágháboru.com). Érdemes fellátogatni az oldalra, egyben összevetni a másik jubileumos oldallal és kiírással. (holokausztemlekev2014.kormany.hu).
Egyébként az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójával kapcsolatos információk is elérhetők még a neten, az 19562006.hu című weboldalról.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-17 17:04:53, péntek
|
| |
| |
Már két adás ment le a Szabadság tér '89 c. heti történelmi tévé műsorból. Szerdánként vetítik,20:20-as kezdettel. Őszintén megmondom, képtelen vagyok aznap este ráhangolódni. Szívesebben keresek rá pár nappal később napközben az interneten vagy nézem meg a facebook oldalát, melyet azonban még máig is csak 282 fő ,,tetszikelt".
Az állandó és kezdő vendég Tőkéczki László történész.
Az első részben szerepelt még: Vári Ádám, történész hallgató, Máthé Áron, történész,szociológus, György László, közgazdász és Kávássy János Előd, történész.
A második rész vendégei voltak: Bank Barbara, Soós Viktor Attila, Ferkó Dániel, történészek és Orosz Tímea, nyelvész, politológus.
Ehhez hasonlóan itthon is lehetne készíteni egy, a mosonmagyaróvári rendszer váltókról, a rendszer váltó eseményekről szóló műsort. A városi tévé helytörténeti sorozatába bele is illene.
Ha csak az 1956-tal kapcsolatos városi eseményekre gondolok 1989-ből, már az kitöltene egy teljes műsort.
Huszonöt éve történt (válogatás):
június 8. A helyi MDF szervezésében fórum a sortűzről
június 16. A helyi MDF szervezésében gyászünnepség, a nemzeti megbékélés jegyében
augusztus 4. Kuratórium és kötelezettségvállalás egy '56-os emlékmű állítására.
október 23-november 4. Kiállítás a sortűz emlékére
október 24. Mondj egy dalt azokért...,
a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület műsoros estje
október 26. Az első városi emléknap a sortűz emlékére. Csurka István mondott beszédet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-01-17 13:46:59, péntek
|
| |
| |
"- Az MSZP szerint 2010-től többen hagyták el az országot, mint az 1956-os forradalom idején és az után.
- Nehezen értelmező ,,az elhagyták"az országot kifejezés.Olyan íze van, mintha menekülésről lenne szó, ami nem csak furcsa, de anakronisztikus is.
1956 után éppen az MSZP jogelőd pártja országvesztő politikája miatt hagyták el az országot az emberek. Jórészt a politikai üldöztetés, a megtorlás elől menekültek. Az életüket féltették attól a szocialista demokráciától, amely halált, nyomort és megaláztatást jelentett.
A külföldi munkavállalást menekülésnek bemutatni durva csúsztatás, de beleillik a bolsevik mentalitásba.
Ma sokan a jobb kereset reményében vállalnak munkát tőlünk nyugatabbra, de ezek az emberek nem vesztik el kötődésüket hazájukkal, s egy idő után visszatértek, visszatérnek.
Nálunk pedig éppen az a jellemző, hogy a lakóhely és a munkahely adott esetben nem egy országban van.
Nem tudom másként felfogni az ilyen kijelentéseket, mint egy aljas kampány részeként, amelyben bármit fölhasználnak azok, akik vissza szeretnének kapaszkodni a hatalomba."
Mosonvármegye,helyi közéleti lap
2014.01.17.
Részlet a Beszélgetés dr. Nagy István polgármesterrel c. interjúból.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 40
|
|
|
|
2014. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
40 db bejegyzés |
| e év: |
345 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 108
- e Hét: 740
- e Hónap: 5621
- e Év: 27674
|
|
|
Offline
