|
 2/55 oldal 
|
Bejegyzések száma: 541
|
|
|
|
|
|
2014-10-31 17:19:41, péntek
|
| |
| |
Három ijesztő dolog Orbán rádióinterjújában
ma 13:29
Orbán Viktor meghallotta a nép hangját, és megígérte az állami rádióban, hogy visszavonja az internetadó tervezetét. De az őrületnek messze nincs vége, ez kiderült abból, ahogyan beszélt ezekről a dolgokról. (Aki szeretné meghallgatni a Kossuth rádió interjúját, itt találja.)
http://www.mediaklikk.hu/kossuth/
1. Orbán továbbra is be akarja vezetni az internetadót, és fogalma sincs, hogy mi az az internet
A miniszterelnök szavaiból kiderül, hogy csak meg akarja dolgozni a közvéleményt, ezért áll el átmenetileg a netadó bevezetésétől. A nép egyelőre “megkérdőjelezi a törvény ésszerűségét", ezért nem lehet bevezetni. A kormány dolga tehát az, hogy ,,ésszerű mederbe terelje" a kérdést, hiszen ha egyértelmű lesz a nép számára, hogy ő mit szeretne, akkor el is fogják fogadni azt.
Itt természetesen kiderült, hogy a miniszterelnöknek fogalma sincs arról, hogy hogyan működik az internet. ,,Magyarországon a távközlést adóztatjuk", mondta, és mivel a távközlés ,,áthúzódott" az internetre, ezért csak egy ,,adótechnikai" változás a netes adatforgalmat megadóztatni. Orbán nem érti, hogy ez miért nem világos mindenki számára. Hiszen szerinte
internet=adóelkerülős telefonálás.
Arról nem kérdezték, hogyan történhetett meg az, hogy az NGM benyújtotta a gigánként 150 forintos adóról szóló javaslatot, ami eredeti formájában nagyjából 50 százalékkal több pénz beszedéséről szólt volna, mint amennyi a netes szektor egész éves bévetele, és hogy ennek a gigantikus égésnek miért nincs semmilyen személyi következménye.
Orbán, miután megjegyezte, hogy kommunista dolog az emberek akarata ellenében kormányozni, a lehető legkommunistább kifejezést és a lehető legkommunistább logikát használva az interneten keletkező ,,extraprofitokról" beszélt, majd arról, hogy hogyan sajátítana ki a kormány ebből lehetőleg minél többet. Pedig nem sokkal korábban még azzal dicsekedett, milyen stabil helyzetben van a költségvetés. Ez még mindig az a totális hatalmi logika, ami alaján a kormány (természetesen ,,a nép nevében") bármikor bármire ráteheti a kezét, bármilyen pénzről, jövedelemről megállapíthatja, hogy az erkölcsös vagy sem, és hogy jobb helye lenne a kormánynál, mint másutt.
Ez a fogalmazás azt a gyanút is fölkeltheti, hogy a netadó ügyét most egy kicsit jegelik, de a néhány hónap múlva feldübörgő nemzeti konzultációs kommunikációs hadművelet után simán behúzzák majd, mondjuk a szokásos, év közben bevezett kiigazítás egy elemeként.
2. Orbán szerint gazdaság és pénzügy kettéválasztható
A miniszterelnök szerint a ,,gazdaság" megy ezerrel, de hogy a ,,pénzügyek" világában mi történik, az teljesen független ettől. Ez hosszú ideje központi eleme az orbáni gazdasági elképzeléseknek.
A miniszterelnök szerint tényleg nincs igazán összefüggés a két szféra között, az egyikben becsületes, feltűrt ingujjú dolgos emberek dolgoznak, a másikban pedig élősködő járadékosok fölözik le az extraprofitot. Ebből a világképből következik az, hogy a miniszterelnök azt hiszi, hogy bármennyi pénzt ki lehet szívni a bankrendszerből úgy, hogy annak ne legyen reálgazdasági hatása. A bankelszámoltató törvény után elvileg nagyjából ezermilliárd forint fog helyet cserélni a bankok és a háztartások között, és Orbán szerint emiatt nem fogják a bankok még gyorsabban leépíteni a hiteleiket, ugyanúgy, ahogy az utóbbi években.
Sőt, most bejelentette, hogy az állam pénzügyeivel is gond van, mivel ,,többet költünk, mint amennyi bevételünk van" (ez a klasszikus logikai hiba, amikor az államháztartást összekeverik a teljesen máshogy működő családi költségvetéssel). Ezért a költségvetést ki akarja egyensúlyozni a következő években. Az utóbbi években 3 százalék körül alakult államháztartási hiánnyal számolva ez évi ezermilliárd forintos megszorítást jelent: ennyivel kellene a kormánynak kevesebbet költenie, vagy ennyivel kellene még több adót beszednie. Úgy tűnik, a miniszterelnök szerint ez sem taszítaná recesszióba a gazdaságot.
3. Orbán mesék alapján értesül a világ dolgairól
Megint ráláthattunk egy pillanatra, hogy hogyan értesül a világ dolgairól a magyar miniszterelnök. Orbán egy Münchenben élő honfitársunktól hallott egy történetet, miszerint Németországban is született egy ítélet a bankok elszámoltatásáról, és ,,állítólag precedensértékű az ítélet".
Bár tényleg született egy ítélet egy távolról nézve hasonló ügyben, de a vicc az, hogy az a magyar helyzettől éppen hogy teljesen eltérő módon a jogrendszerrel összebékíthető módon oldódott meg. Nem hoztak visszamenőleges törvényeket a német parlamentben, hogy megleckéztessék a bankokat, az igazságszolgáltatás megoldott mindent.
Orbán viszont tényként kezeli, hogy itt is valami olyasmi történt, mint Magyarországon, hiszen egy külhoni honfitársunk megírta neki. Utánaolvasni-olvastatni, megnézni, hogy mi történt valójában? Pff! Valahogy így szűrödnek be Orbán világába a külvilág történései. Vagy legalábbis ezzel a bárgyú kommunikációs trükkel akarja beadni megint, hogy igazából Magyarországot majmolja a világ.
http://444.hu/2014/10/31/harom-ijeszto-dolog-orban-radiointerjujaban/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-10-31 09:23:57, péntek
|
| |
| |
Különadó: kemény válaszra készülnek
Az írás a Népszabadság
2014. 10. 30. számában
jelent meg.
Batka Zoltán
Népszabadság
A kormány már a látszatra sem ad - panaszolják azok a piaci szereplők, amelyek minden ígérettel ellentétben most újra ágazati sarcot kénytelenek fizetni. A helyzet ismerős lehet számukra, hiszen újracsomagolva kapják vissza a korábbi különadót. Ez alkalommal azonban beleállnak a harcba, melynek első áldozata a vásárló és a magyar beszállító lesz.
Nemhogy a piaci szereplőkkel, de még az érintett minisztériumokkal sem volt előzetes egyeztetés az élelmiszerlánc-felügyeleti díj radikális emeléséről - tudta meg a Népszabadság. A jövő évi adótörvényekkel beterjesztett javaslat szerint a hét legnagyobb kereskedelmi lánctól ezen a jogcímen 2015-től összesen évi közel 30 milliárd forintot szed be az állam. A kabinet ezzel lényegében visszahozza a két éve kivezetett ágazati különadót, és egyúttal felrúgja a kiszámíthatóbb adópolitikára vonatkozó korábbi ígéreteit. Piaci szereplőktől származó értesüléseink szerint az áruházláncok igen rossz néven vették az új, de ismerős sarcot - szokatlanul kemény válaszlépésekre készülnek.
Akció-reakció
Úgy tudjuk, a felügyeleti díjat át fogják hárítani a beszállítóikra és a vásárlókra, vagyis
jövőre mindenképpen drágulnak az élelmiszerek.
Emellett vége a kabinet és a láncok közötti, 2010 óta létező együttműködéseknek, amelyeket időnként a kormány kényszerített ki. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi cégek mostantól nem lesznek tekintettel a kabinet aktuális óhajaira, legyen szó akár az importélelmiszerek arányának mérsékléséről vagy a hazai tej-, gyümölcs- vagy hústermelők piacra segítéséről - ilyen volt legutóbb a magyar alma promotálása.
Utóbbi valószínűleg jobban fáj majd a kormánynak, mint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj áthárítása a vásárlóknak. Az évi kétezermilliárd forintos hazai kiskereskedelmi élelmiszer-forgalomhoz képest az említett 30 milliárd nem nagy tétel, átlagosan úgy másfél százalékos áremeléssel vissza is lehet szedni. Ám attól, hogy a pénztárnál ekkora drágulást még nem érzünk meg, tény, hogy jövőre ennyivel is kevesebb marad az emberek zsebében.
A most benyújtott törvényjavaslatnak az ad különösen rossz ízt, hogy a kormány új néven, ám szinte fillérre pontosan a 2010-2012 között kivetett ágazati különadót szedi be, amiről korábban megígérte, hogy 2013-tól nem terheli az amúgy is veszteséges ágazatot. A kabinet 2010 szeptemberében az akkori ,,válságos gazdasági helyzettel" indokolta, hogy különadót vet ki a cégekre. Mint azt Gerry Gray, a Tesco korábbi magyarországi vezérigazgatója akkor lapunknak elmondta: a brit anyavállalatot gyakorlatilag sokkolta, hogy egyik napról a másikra 10,5 milliárd forintot kellett befizetniük. Az angol anyavállalat akkor kényszerűen a negyedére csökkentette a magyar piacra tervezett befektetéseit.
Fazekas Sándor agrárminiszternek megjött, Gerry Gray volt Tesco-vezérnek elment az étvágya
Piaci szereplők szerint a kormány az elvonással nemcsak felrúgta a korábbi megállapodást, de talán már akkor is csak taktikázott, amikor 2012 végén nem hosszabbította meg a kiskereskedelmi ágazatra kivetett különadó hatályát. A közteher miatt ugyanis még abban az évben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Orbán-kormánnyal szemben, ám az eljárást - részben - azért függesztették fel, mert időközben kifutott a különadó. A most új néven visszahozott sarc nyomán újraindulhat a brüsszeli eljárás, ám évek telhetnek el, mire a testület döntést hoz.
Fokozza a felháborodást, hogy
a kormány immár a látszatra sem ad.
A régi-új ágazati különadót a jelenleg a bevétel egy ezrelékében megállapított élelmiszerlánc-felügyeleti díj felpumpálásával szedi be a kabinet, holott az élelmiszer-biztonságért felelős Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal eddig nagyjából 12 milliárd forintból látta el feladatait, s ennek csak egy része származott az említett díjból. A nagy külföldi áruházláncok mérlegét most tovább rontó felügyeleti díj - amely a napokban a békemeneteket szervező CÖF-fel szövetséget kötő CBA-t és Coopot jóformán alig terheli majd - másik olvasata az érintettek körében, hogy az Orbán-kormány minden eddiginél leplezetlenebbül igyekszik egy vagy több piaci szereplőt kiszorítani a magyar piacról. Ezzel kapcsolatban az egyik vállalati forrásunk úgy írta körül az uralkodó hangulatot, hogy szinte biztosan egyik lánc sem vonul ki, inkább maradnak, és keményen megvetik a lábukat az Orbán-kormánnyal szemben.
http://nol.hu/gazdasag/ujracsomagolt-kulonado-1495485 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-10-31 09:08:40, péntek
|
| |
| |
Orbán lánya sem kér az apja országából?
Orbán lánya is Svájcban tanul, miközben a Fidesz azért kampányol, hogy a fiatalok ne hagyják el az országot.
Úgy látszik maga a miniszterelnök lánya sem bízik eléggé a hazai oktatási intézményekben, hiszen tudását nem Magyarországon, hanem egy külföldi iskolában csiszolgatja.
De ami még érdekesebb, hogy az iskolai őszi szünetben sem akart hazajönni, szüleinek kellett kiutazniuk, hogy találkozhassanak.
Orbán Viktor ugyanis azért volt az elmúlt napokban feleségével Svájcban, mert nagyobbik lányát, Ráhelt látogatta meg, aki vendéglátást tanul a város egyik iskolájában.
A miniszterelnököt Lausanne-ban látták a feleségével kézen fogva sétálni, miközben egyébként itthon tízezrek tüntettek az internetadó ellen.
Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke azt írta: "Az őszi szüntet kihasználva a miniszterelnök a családjával tölt néhány napot Svájcban. A hazai történésekkel kapcsolatban percre kész. Holnaptól már hivatalos programjai lesznek, és pénteken a Magyar Rádióban is kifejti álláspontját az aktuális politikai kérdésekről."
Sztárklikk
http://www.sztarklikk.hu/egyeb/sztarklikk-kozelet/134228/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-10-31 09:05:32, péntek
|
| |
| |
Így rajongtak a németek Adolf Hitlerért
Még az ellene gyűlölködők is elismerik, hogy Adolf Hitler kiváló szónok volt, lelkesítő beszédeivel pedig mindig tűzbe tudta hozni népes közönségét.
Ez bárki számára nyilvánvaló, aki akár csak egy korabeli felvételt is látott a nemzetiszocialista Németország vezetőjéről. Remek szónoki képessége - mint az nemrégiben kiderült, heves gesztikulálásait saját beszédét hallgatva gyakorolta - hamar, már az első világháború lezárását követően, 1918 novemberében kiderült.
Mikor Hitler a hadsereg ügynökeként és propagandistájaként visszatért Münchenbe, akkor szembesül maga is saját képességeivel. A LIFE magazin oldalán látható, Hitler személyi fényképésze, Hugo Jaeger által készített színes fotók jól megragadják a Führer szuggesztív beszédei által "megbabonázott" tömeg irányából felé áramló rajongást, illetve a különböző tömegrendezvények hangulatát.
http://harcunk.info/index.php/archiv/870-igy-rajongtak-a-nemetek-hitlerert |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-10-31 08:39:33, péntek
|
| |
| |
"Több alkalommal beszéltem Orbánnal, és számomra világossá vált, hogy ő nem az a vezető, akinek tanácsot lehet adni, akivel lehet értelmesen beszélni. Amikor három-négy ember társaságában ki mertem jelenteni, hogy ne haragudj, de ebben nincs igazad, akkor megállt a kés levegőben, Varga Miska rángatta a kezemet, hogy ne mondjak ilyet, és egyből látszott, hogy Orbán a kritikát abszolút nem tudja elviselni..."
török gábor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-10-31 08:31:12, péntek
|
| |
| |
Varga meglepő bejelentést tett - kisebb lehet a nyugdíjemelés
Hír24
költségvetés 2015
2014. október 30. 12:44
Az óvatos optimizmus jegyében jövőre 2,5 százalékos növekedéssel számolnak - mondta a nemzetgazdasági miniszter egy csütörtöki konferencián.
Varga Mihály szerint óvatos optimizmussal lehet tervezni a következő év költségvetési kereteit, jövőre 2,5 százalékos növekedéssel kalkulál a kormány.
A nemzetgazdaság-miniszter csütörtökön a Portfolio által szervezett Öngondoskodás 2014 konferencián a jövő évi költségvetés főbb makroadatait ismertetve elmondta: 2015-ben a foglalkoztatás 1,3 százalékos bővülésével számolnak.
Az infláció mérsékelt, de az ideinél magasabb lesz, 1,8 százalék. Vagyis ezt alacsonyabban lőtték be, mint amiről azt az előzetes, 2,5 százalékos hírek szóltak. Az 1,8 százalék más szempontból is igen meglepő.
Most akkor mennyivel is emelkednek a nyugdíjak?
A jelenlegi szabályok értelmében a nyugdíjakat minden év január hónapjától az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni (ez az inflációkövető emelés) Ezek szerint 1,8 százaléknyi kellene hogy legyen a nyugdíjemelés is. Márpedig Balog Zoltán miniszter 2 napja azt mondta, 2,2 százalékos nyugdíjemelésre lehet számítani. Da vajon ki téved? Vagy megváltoznak a szabályok?
Főbb számok még
Az államháztartási hiány 2,4 százalék lesz, a külső finanszírozási képesség továbbra is jóval a bruttó hazai termék (GDP) 5 százaléka felett alakul, 8,4 százalék fölött várják a jövő évi költségvetés szerint.
A Portfolio.hu beszámolója szerint Varga a költségvetéssel kapcsolatban arról is beszélt, hogy az adósságállomány anélkül is csökkenni fog, hogy komoly lépéseket tennénk az adósságcsökkentés terén. A miniszter szerint 2015 a magyar gazdaság szempontjából a további növekedés éve lehet, az eurózónát meghaladó mértékben növekedhetünk.
A gazdaságpolitikának mindig feladata, hogy nem öncélúan akarunk makrogazdasági számokban gyönyörködni. A cél az, hogy az emberek "röviden és profánul mondva jobban éljenek" - tette hozzá.
A gazdaságpolitika úgy látja, jó irányban halad. A megfelelő törlesztési képességgel felvértezve számítanak arra, hogy jövőre is jóval az európai átlag fölött lesznek a magyar gazdaság növekedési kilátásai - mondta Varga Mihály, hozzátéve: nagyon sok függ attól, hogy mi történik Németországban, Olaszországban és Franciaországban.
Kiderült még, számolnak azzal, hogy az ukrán-orosz válság kis mértékben, de érezhető lesz, de összességében óvatos optimizmussal lehet tervezni a költségvetést.
Jók vagyunk, de azért van még javítani való is
Varga Mihály kitért arra is, hogy a magyar gazdaság még mindig részben versenyképességi, részben méretproblémákkal küzd. Az utóbbi kapcsán megjegyezte, nálunk hiányzik az a középvállalati réteg, amely más országokban a gazdaság motorját, a versenyképesség nagyon fontos elemét adja.
A miniszter szerint olyan költségvetést kell készíteni a továbbiakban is, amely ösztönzi a növekedést, bővíti a foglalkoztatást, tovább csökkenti az adósságszintet. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, az adósságállomány anélkül is mérséklődhet, hogy hozzányúlnának, de szeretnének további érdemi lépéseket is tenni.
Beszélt arról is, hogy az eurozóna stagnál, ami rossz hír az exportáló cégeknek, ezen keresztül csak mérsékelten tud növekedni a következő években a közép-kelet-európai országok gazdasága. Kiemelte, a magyar gazdaság olyan alkalmazkodási fázison ment keresztül, amely lehetővé tette, hogy második negyedévi 3,9 százalékos növekedési szintjével az első tudott lenni az Európai Unióban.
A konferencia témájához kapcsolódva pedig elmondta többek között: a kormánynak olyan intézkedésekre kell törekednie, amelyek az öngondoskodás erősítésével párhuzamosan megteremtik annak lehetőségét, hogy ez együtt járjon a gyermekvállalás növekedésével is.
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/10/30/meg-kisebb-lehet-a-nyugdijemeles/?utm_sour ce=newsletter&utm_medium=email&utm_content=napi&utm_campaign=fn_2014- 10-30
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-10-31 08:22:09, péntek
|
| |
| |
Nincs internetadó, távközlési adó kiterjesztése van!
Ugye, hogy egész másképp hangzik ostobák?
Szavakon lovagolnak, a megszorítás szót betiltották, és ostoba neveket adtak a csomagjaiknak. Reform, kiigazítás, Széll Kálmán I., Széll Kálmán II. stb.
A szavak fontosak Orbán szerint, csak akkor miért beszél állandóan mellé?
Miért nincsenek köszönőviszonyban a szavai és a tettei? Csak nem azért, mert sohasem találkoztak?
Az emberekkel közösen kormányoznak, mert ők nem kommunisták! - mondta Orbán.
Adózni kell! Minden magyarnak, kivéve a hatalmat és egyre népesebb holdudvarát. Az egykulcsos adónak és a családi adókedvezmények köszönhetően ők nem, vagy alig fizetnek adót! Kiesik 500 milliárd adóbevétel évente.
Az élelmiszer-kereskedelmen a maffiózók nagyot kaszálnak, kiesik több ezer milliárd forint adóbevétel. Az offshore lovagok miatt is gyalázatos adóbevétel kiesés következik be.
Emiatt kell a világ legmagasabb áfáját fizetnünk... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-10-31 07:55:59, péntek
|
| |
| |
Továbbra is belőlünk lakmározik az állam
október 30., csütörtök 20:48
Megismerhettük végre a költségvetést, egy nappal a kormány által a választások miatt meghosszabbított határidő előtt. Amik elsőre szemet szúrtak:
Lesz internetadó.
Továbbra is rengeteg pénz, több mint 50 milliárd megy stadionra, és elkezdődik a Paks-II is, amire 28 milliárd megy mitőlünk.
Még nagyobb lesz, 40 milliárddal 270 milliárdra nő a kormány kedvenc segélyhelyettesítője, a közmunkaprogram.
Nyoma sincs bürokráciacsökkentésnek.
Tíz százalékkal visszavágják a szociális kiadásokat, arányában ugyanennyivel kap többet az MMA és az Erzsébet téri ifjúsági központ.
Az adóhivatal dolgozói milliárdos jutalompénzt kapnak, ha adót szednek.
De nem csak ez fontos. Igazából nincs nagy változás a jövő évi költségvetésben, csak picivel még tovább tolódnak hangsúlyok abba az irányba, amerre már korábban elindult a kormánypárt. Szétadóztatják a fogyasztást, még többet elvesznek a segélyekből, olyan adókedvezményeket adnak, amit csak a jobban élők tudnak kihasználni, és hiába nincs már állítólag válság, válságadókkal szívnak ki tetszőleges mennyiségű pénzt találomra kiválasztott szektorokból. Csak hogy minden mehessen tovább változatlanul.
Fogyasztás adóztatása
A központi kormányzat 10,9 ezer milliárd forintos összes bevételének picivel több, mint 40 százalékát a fogyasztáshoz kapcsolt adókból tervezik beszívni. Ebben csak egy porszem a 25 milliárdos internetadóval kiegészülve 69 milliárdosra hízó távközlési adó.
A nagy részét ennek a világ legsunyibb adója, az áfa adja.
Továbbra is Magyarországon a legnagyobb az áfakulcs a világon, jövőre is marad az orbitálisan magas 27 százalék. Viszont a kormány (talán joggal) bízik benne, hogy hatékonyabban tudja beszedni. Ezért az idei, nagyjából 2900 milliárdra várható bevételhez képest az 1,8 százalékos inflációból és 2,1 százalékos fogyasztásbővülésből adódó számnál jóval erősebben, közel a tizedével akar több áfát kiszívni az ideinél: 3172 milliárd forintot. A fogyasztást terheli még a jövedéki adó (913 milliárd a terv szerint), a tranzakciós illeték (262 milliárd forint), és még néhány másik adó is.
De fogunk egyáltalán ilyen jól keresni? Bár elég komolytalan és propagandisztikus, hogy a költségvetésbe beletették a rezsicsökkentést és a bankelszámoltatást, hiszen ezek egyikének sincs semmi köze ahhoz, hogy a kormány miből vesz el pénzt és mire ad ki. De mindkét dolog arról szól, hogy a kormány menekülésre képtelen nagyvállalatokat kényszerít arra, hogy elkölthető pénzt hagyjanak a fogyasztóknál. Aminek egy részét biztos el is fogják költeni a háztartások. És a kormány maga is hozzájárul a fogyasztás pörgetéséhez a maga eszközeivel, főleg a fegyveres és rendvédelmi dolgozók félévkori 30 százalékos béremelésével, és hogy más ágazatokban dolgozóknak is oszt valamivel többet.
A célja ennek az, hogy a fogyasztásból minél több adóbevétel jöjjön vissza, de lehetőleg inkább ne is költsék el azt a pénzt a háztartások, hanem húzzák meg magukat, és tegyék magyar államkötvénybe. A legfontosabb cél mégiscsak az, hogy a magyar állam, hiába olyan, amilyen, finanszírozható legyen.
Mindent a kereső családoknak
Orbán abból a szempontból soha nem vert át senkit, hogy a jól kereső, lehetőleg minél több gyerekes családosokkal tud azonosulni, és őket is akarja az állami újraelosztás átalakításával előnyösebb helyzetbe hozni a többiekhez képest. A költségvetést is a (bankelszámoltatáson és a rezsicsökkentésen túl) “a család az első" jelmondattal akarja brandelni a kormány.
A vicc az, hogy a magyar családok már eddig is ki voltak tömve pénzzel. A legfrissebb, 2012-es számok szerint így alakultak a magyar jótéti kiadások az európai átlaghoz képest:
Hiába van tehát az egy főre jutó GDP az európai átlag hatvan százalékán, családra majdnem annyi támogatást költ a magyar állam, mint az európai átlag. A családtámogatás segélyezési formáit (családi pótlék, gyes stb.) ugyan visszavágják, de ennél lényegesen nagyobb adókedvezményeket adnak cserébe - amit csak egy bizonyos jövedelmi szint felett tudnak kihasználni a családok. A többieknek marad a büntető jellegű közmunka.
Legyen minden változatlan
Közhely, hogy a magyar állam iszonyatosan rossz hatékonysággal költi el azt a rengeteg pénzt, amit kiszív a gazdaságból. Semmi nem is történik, hogy ez változzon. Így néznek ki a magyar állam kiadásai a GDP arányában a régió többi országához képest:
A szociális kiadásokból könnyű levágni, mivel ahhoz nem kell semmiféle terv, ezért azt meg is teszi a kormány jó 70 milliárd forinttal. Elvesznek pénzt az önkormányzatoktól, és folytatódik a forráskivonás az oktatásból is. Ahol viszont bonyolultabb beavatkozásra lenne szükség, inkább nem csinálnak semmit, abból nem lehet baj.
Akkora bürokráciacsökkentés lesz, hogy a 2016-ra megígért (na persze) nagy illetékcsökkentő program előtt azért a jövő évre még beterveztek tíz százalékkal több illetékbevételt. És persze felállítanak majd egy bizottságot, amelyik kitalálja majd, hol lehet racionalizálni, a jó csengésű “Államreform Bizottság" elnevezéssel.
Nem állt le a kormány az állami vagyon pumpálásával sem, az idénre tervezett 180 milliárd helyett jövőre már 215 milliárd forintot költhetnek az állami cégek feltőkésítésére, új cégek vásárlására. Ezen túl a Beruházási Alap keretében további 186 milliárd forint megy el olyan célokra, mint új focistadionok építése, kormányépületek (köztük a kormány Várba költözése), és közel harmincmilliárd elköltésével a Paks-II is megindul. És nyilván nincs még vége, hiszen ott van a kormány számára kedves célokra bármikor elszórható 100 milliárd forintos általános tartalék is.
http://444.hu/2014/10/30/tovabbra-is-belolunk-lakmarozik-az-allam/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-10-31 07:47:12, péntek
|
| |
| |
2014-10-31. 05:38
Mánia: további 20 milliárdot költ az adónkból stadionokra a felcsúti Maradona
A kormány által csütörtökön benyújtott jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam 44,2 milliárd forinttal támogatja 2015-ben a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását, a focistadionokra is áldoz bőven. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) biztosított összegek között a sporttevékenység támogatása fejezet alatt található felsorolásból kiderül, hogy a nemzeti stadionfejlesztési program megvalósítására a következő évben 7,42 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyen belül a legnagyobb támogatás, 2,1 milliárd forint a Bozsik Stadion felújítására jut. A 7,42 milliárdon felül a szombathelyi Haladás Stadion fejlesztésére 4,9 milliárd, a székesfehérvári Sóstói Stadionra 4,5 milliárd, a diósgyőrire pedig 2,75 milliárd forint biztosított, ez összesen 19,57 milliárd forint. A sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására 10,9 milliárd szerepel a költségvetésben. A 2021-es budapesti úszó-, vízilabda-, műugró, műúszó és nyíltvízi világbajnokság megrendezéséhez kötődő sportlétesítmény-fejlesztések támogatására 6,1 milliárdot biztosít az állam. A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása 4 milliárd forintot jelent. Az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatására 1,7 milliárd jut. A kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására 3,9 milliárd, a gödöllői uszoda-beruházásra pedig 3,4 milliárd áll rendelkezésre. A hazai fejlesztésű programokon belül a Hungaroring Sport Zrt. támogatási összege 9,5 milliárd forint. (MTI)
Forrás: https://kuruc.info/r/49/135128/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-10-31 07:37:41, péntek
|
| |
| |
Megadták Orbánra a kilövési engedélyt
A Heti Válasz szerint szövetséges nélkül maradt az EU-ban a magyar kormány. Három fronton támadhat Brüsszel. A tét a kormányfő széke.
A hetilap több forrásból úgy értesült, hogy napokon belül - a Juncker-bizottság november 1-jei hivatalba lépése után - megindulhatnak az eljárások Magyarország ellen.
A kormány nem számíthat mások segítségére, amikor vélhetően három fronton megindul a támadás, és jönnek a költségvetési, jogállami, korrupciós vizsgálatok, és Brüsszel előbb-utóbb talál valamit.
Az EU ismét túlzottdeficit-eljárás alá vonná Magyarországot, az eddig még soha nem alkalmazott lisszaboni "7-es cikkely" (szavazati jog felfüggesztése) alkalmazása helyett egy a magyar kormány elleni, "testre szabott" fegyvert vetne be, vagyis folyamatosan ellenőrizné az uniós csatlakozás előtt vállalt jogállami normák betartását. A hiányosságok miatt elzárná a pénzcsapot.
Orbán a célkeresztben
A Heti Válasz szerint "a harmadik intézkedéscsoport rácsatlakozna az amerikaiak által nyitott frontra. Már most is több mint három tucat magyarországi nagyberuházásnál (jellemzően útépítéseknél) vizsgálódik az EU csalás elleni hivatala, az OLAF."
Mivel Magyarország a beruházások 95 százalékát uniós forrásból finanszírozza, így Brüsszel szerint az a leghatásosabb eszköz a kormány ellen, ha ezeket befagyasztják.
Washington célkeresztje is Orbán halántékán
Mindeközben a Népszabadság annak a teóriának az esélyeit latolgatja, hogy nem az EU, hanem Washington destabilizálná a magyar kormányt. A lap úgy véli, Amerikát nem Orbán személye érdekli, hanem, hogy ne gyengítse a Moszkva elleni egységes nyugati fellépést.
Forrás: Heti Válasz - Hír24 - Sztárklikk
http://www.sztarklikk.hu/egyeb/sztarklikk-kozelet/134342/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/55 oldal
|
Bejegyzések száma: 541
|
|
|
|
2014. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
541 db bejegyzés |
| e év: |
6200 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 801
- e Hét: 6553
- e Hónap: 10298
- e Év: 163794
|
|
|
Offline
