Miért éppen december 25-én van karácsony?,Ki küldte Auschwitzbe a 460.000 zsidót Magyarországról?,A gyógyszergyáraknak nem a gyógyítás a célja!,Hogy mennyire is változunk,Téli előzetes,Himnusz a szerelemhez,Történelmi áttekintés,Miss World 2014 / Miss Europe,Kubik Ilona: Ha egyszer én lennék,A zene hatalma, - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika ,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A./,Bálintffy Etelka,Balla Zsuzsanna,Balogh József,B,

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

2/4 oldal

Bejegyzések száma: 36

Miért éppen december 25-én van karácsony?

2014-12-22 17:30:29, hétfő

	MIÉRT ÉPPEN DECEMBER 25-ÉN VAN KARÁCSONY? TudományBodrogi Lilla2014. 12. 22. 16:49 A december 25-i karácsonyunkat az első három század keresztényei nem ismerték, Jézus születése utáni évszázadokban még csak említést sem tesznek Krisztus születéséről. Ami ezt a napot különlegessé tette a pogány Római Birodalomban, az a Nap imádásának szentelt ünnep volt. Egészen a negyedik század elejéig az egyház vízkereszt ünnepén, a mai naptárunk szerint január 6-án, az emberré vált Isten világra jövetelének misztériumát ülte meg. Számmisztika és spekulációk Megbízható történelmi források nem írják le Jézus születésének pontos dátumát. Lukács evangéliumából annyit tudunk meg, hogy Jézus születése a négy évszakból bármelyikben történhetett, kivéve télen. Palesztinában ugyanis április hónaptól novemberig voltak a pásztorok a mezőn. Ennél többet az evangéliumokból nem tudunk. Már az ókori keresztényeket is izgatta a kérdés, hogy mikor volt Jézus tényleges születésnapja, ezért számos spekuláció, számítás látott napvilágot. Ezek általában valamilyen kozmikus eseménnyel kapcsolták össze az időpontot. Domenico Ghirlandaio: A Pásztorok imádása Az egyik ilyen szerint március 28-án született Jézus. Ez az elgondolás Mózes első könyvének abból a szakaszából indul ki, hogy Isten a teremtéskor a világosságot elválasztja a sötétségtől. A 243-ból származó forrás szerzője egyenlő résznek veszi a sötétséget és a világosságot, következésképpen a világteremtés olyan napon történt, amikor a nap és az éj egyforma hosszú. Ez pedig a tavaszi napéjegyenlőség napja, ami a római naptárban éppen március 25. volt. A teremtéstörténet szerint a Napot a 4. napon teremtette Isten, tehát a Messiás, azaz ,,az igazság napja" (Malakiás 4,2 szerint) március 28-án született. A legtöbb ilyen jellegű spekuláció tavaszra teszi Jézus születését. Ennek a számmisztikán kívül másik magyarázata, hogy feltételezték, hogy a világ teremtése tavaszra esett, másrészt tudjuk, hogy Jézus halálának napja is tavasszal volt, s azt gondolták, hogy Jézus élete csakis teljes évekből állhatott. A téli dátumra következtető számítások abból indulnak ki, hogy a fogantatás történt tavasszal, és 9 hónappal később született meg Jézus, így jutnak el a december 25-höz. Ez alapján március 25-öt úgy tekintették, mint a világ teremtésének, Jézus fogantatásának és halálának napját. Epifánia Jézus születése napjának meghatározása nem volt dogmatikai kérdés, a 4. század közepéig az egyház sem tulajdonított jelentőséget ezeknek a számítgatásoknak. Sokkal fontosabbnak tartották Krisztus halálát és feltámadását. Eleinte minden ,,Úr napja", Krisztus feltámadásának napja volt, ebből alakult ki később a húsvét keresztény ünnepe. Ezt a gondolkodásmenetet igazolja az is, hogy az apostolok és a mártírok emlékére szentelt ünnepek is a halálukra, és nem a születésnapjukra vonatkoztak. A Bibliában is csak a pogányok és istentelenek ünnepelték születésnapjukat: a fáraó és Heródes. Ferenc pápa megcsókol egy gyermek Jézus szobrot a Szent Péter-bazilikában Kezdetben az sem volt egyértelműen elfogadott, hogy Jézus már születésekor Isten fia volt-e. Egyesek úgy gondolták, hogy az isteni Krisztus csak a keresztség pillanatában jelent meg a földön az emberi Jézusban. Az alexandriai gnosztikusok, ezért Krisztus keresztelését ünnepelték január 10-én vagy január 6-án. Ez az első történeti bizonyíték karácsony eredetére. Az isteni Krisztus megjelenését Jézus kereszteléskor görögül epifániának nevezték. Miért éppen január 6.? Hiszen a keresztelés dátuma sincs megadva sehol... Basilides tanítványai egy pogány ünnepnapot választottak Jézus keresztelésének ünnepére, hogy a pogányokkal szemben hirdessék a földön megjelent igazi isteni lényt. Január hatodika a pogányoknál a Dionüszosz-ünnep napja volt, emellett Ozirisznek szentelt nap is volt, és úgy tartották, hogy a Nílus vize is különös csodaerővel telik meg ezen a napon. A január 6-án tartott keresztelési ünnep meghonosodott a Kelet hivatalos egyházában, noha az, bár harcolt az eretnekek ellen, mégis más egyházi szokásokat is átvett tőlük. A január 6-án tartott ünnep ezután vált Jézus születésének és keresztelésének ünnepévé is a negyedik század elejére. Egyiptomi, szír és palesztin források támasztják alá ennek a kettős ünnepnek a meglétét és azt, hogy nagy jelentőségű esemény volt. Mindhárom forrásból kiderül, hogy fontos szerepe volt a fénynek. Már a pogányok is a nappal meghosszabbodását ünnepelték ezen a napon. Az epifánia ünnepén pedig a sötétséget elűző Krisztus és Krisztus, mint a világosság belépése a sötétségbe jelenik meg. A betlehemi Születés Temploma Hogy lesz ebből december 25-e? A 325-ös nicaeai zsinaton több korábbi tant is elutasítottak. Többek között elítélték azt a tant, hogy Jézus születésekor nem maga Isten lett emberré, és azt is, hogy Jézust csak a kereszteléskor adoptálta Isten. Ennek következtében a konkrét dátumtól függetlenül fontossá vált, hogy különváljon a születés és a keresztelés ünnepe. Ezt követően jelent meg az a gondolata, hogy a születésünnepet az epifániától elkülönülve tartsák meg. A 4. század elejére jutott el az ősi epifániaünnep Keletről Nyugatra, Rómába is. Történelmi forrásokból annyit tudunk, hogy 336-ban december 25-én ünnepelték Krisztus születése napját, sőt már előtte Nagy Konstantin idejében is. A dátum megjelölésében fontos szerepe lehetett annak, hogy a pogányoknak különlegesen fontos ünnep volt a december 25. Ekkor tartották a Napisten ünnepét, és tudjuk azt is, hogy Nagy Konstantin császár tudatosan törekedett arra, hogy a Nap-kultusz és a Krisztus-kultusz összekapcsolódjon. Augusztinusztól és Leó pápától is vannak utalások arra, hogy felszólítják a népet: ne a Nap születését ünnepeljék, hanem Krisztusét december 25-én. A forrásokból tehát következtetni lehet arra, hogy az egyház ismerte ennek a napnak a pogány jelentőségét. Nagy Konstantin saját maga sem adta fel teljesen pogány szokásait, és nincsenek források arra vonatkozóan sem, hogy harcolt volna a pogányság ellen. Inkább arra lehet következtetni, hogy a pogányságot megreformálni akarta, ezért bizonyos pogány szokásokat betiltott ugyan - a jóslás gyakorlását és a privát áldozati kultuszt például - de a szorgalmazta a Nap-kultuszt. Manapság december 25-én ünneplik a karácsonyt a római katolikus, a protestáns egyházakban, konstantinápolyi, alexandriai, romániai, ciprusi, görögországi, finnországi ortodox egyházak. Kitartottak a január 6. mellett a jeruzsálemi, oroszországi, szerbiai, bulgáriai, grúz, lengyel és cseh ortodox egyházak, valamint az etiópiai, kopt, szír-jakobita, indiai ortodox egyházak. Az örmény egyház viszont pár nappal később január 18/19-én ünnepel. Forrás Oscar Cullmann: A karácsony ünnepének kialakulása és a karácsonyfa eredete, Budapesti Református Theológiai Akadémia Bibliai és Judaisztikai Kutatócsoportjának kiadványa, Budapest, 1992. Link

1 komment , kategória: Történelem

Ki küldte Auschwitzbe a 460.000 zsidót Magyarországról?

2014-12-20 21:00:07, szombat

	KI KÜLDTE AUSCHWITZBE A 460.000 ZSIDÓT MAGYARORSZÁGRÓL? Román szerző tanulmánya. Bocsánatkérés a magyaroktól Ideje, hogy a zsidók és a magyarok is megtudják! Nem a budapesti parlamentben döntöttek. A döntés a legmagasabb szintű zsidó kezdeményezésre született: a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságában! Éveken át úgy tudtam én is, mint más, hogy a magyarok, a románokkal ellentétben, Auschwitzbe küldték, a halálba, polgártársaikat, a zsidókat. Magyarországról 1944-ben százezer számra küldtek zsidókat a haláltáborba vasúton, ahonnan nagyon kevesen tértek azután haza. Az eset jól ismert és sokat hangoztatott. Én magam is többször írtam a témáról, az 1990 előtti hivatalos történelemtudomány nyomvonalát követve, miszerint amíg a romániai zsidók nagy része megmenekült, addig a magyarországiak egy durva megsemmisítésnek voltak alávetve. Maga Winston Churchill is beszélt erről a magyar történelmi eseményről, mint az emberiség legvisszataszítóbb gyilkosságáról. Ez volt az 1991-ben megjelentetett Transilvania Invincibile Argumentum című könyvem egyik fejezetének a címe is, amely viszont jóval 1990 előtt íródott. Ezt a fejezet címet újra használtam a 2004-ben megjelent Protocoalele Kogaionului című könyvemben, de itt már azért, hogy megkövessem régebbi állításaimat ebben a témában. Most megteszem újra, kijelentve, hogy az 1944-es magyarországi zsidók tragédiájáért nem a magyarok a hibásak sem a magyar hatóság! Még nem is a németek, mondhatnám!... Hanem a zsidók! Viszont hét évvel a Protokolljaim kiadása után azt tapasztalom, hogy hipotéziseim nem jutottak el egyetlen magyarhoz sem. Ez természetesen az én hibám elsősorban, mert nem tudtam soha jól eladni az írásaimat. Most újra jelentkezem, több okból is, amelyek közül az egyik, hogy a csíkszeredai fiatal székely hokisok még büszkébbek legyenek arra, hogy magyarok és nem, Isten őrizz!, románok... 1990 után, mint ismert, a románok is azon kapták magukat, hogy holokauszttal vádolják őket is! A vádlók kétes foglalkozású zsidó szerzők voltak. Egyik napról a másikra a romániai holokauszt szakértői lettek. Magam elég informáltnak tartottam ahhoz, hogy válaszoljak a vádakra. Így kerültem, akarva, nem akarva, bele ebbe a hórába, amit ha belekerültem, akkor végig kell járni, vagyis tovább kellett informálódjak ebben a témában. Eljutottam oda, hogy megtudjam, mennyire megalapozatlanok a jól ismert magyar vádak! Ismétlem: megalapozatlanok! Kitaláltak vagy legjobb (legrosszabb!) esetben is eltúlzottak. Pontosítom, hogy a magyarországi zsidók sorsáról, akiket Auschwitzbe küldtek, nem egy kormányülésen, se nem a budapesti parlamentben döntöttek. Még nem is egy náci gyűlésen. A döntés a legmagasabb szintű zsidó kezdeményezésre született: a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságában! Állításom alátámasztására Roger Garaudy, Az izraeli cionizmus pere című munkájának adatait használtam (a romániai kiadás címe: Procesul sionismului israelian). Ennek a munkának az adatait még senki nem vonta kétségbe. Roger Garaudy, jól ismert baloldali egyéniség, demokratikus beállítottsággal, mentes mindenféle párt besorolástól, többször kapott kritikát egyesektől az utóbbi írásainak, úgymond, antiszemita jellege miatt, de senki sem tudta felróni neki azt, hogy valótlan vagy elferdített adatokat tett közzé. Roger Garaudytól olyan adatokat vettem át a témával kapcsolatban, amelyek mindenike zsidó szerzőktől vagy intézményektől származik. Idézek továbbá a Protocoalele Kogaionului című írás 77-79 oldaláról. Roger Garaudytól megtudjuk, hogy a Palesztinába jutáshoz nem volt elegendő a zsidó származás. Jó minőségű zsidó kellett legyen, magasabb minőségű anyagból gyúrva. A zsidók Palesztinába való belépésének feltétele az volt, hogy a majdani Izrael államnak ne legyenek a terhére (47-ik oldal). Még 1935-ben egy jelentős cionista vezető, Ytzhak Gruenbaum felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell legyen a felhatalmazásuk arra, hogy a bevándorlókat kiválogassák és ne fogadjanak be mindenkit (ugyanazon oldal). Úgy tűnik, hogy a Hitler által elfoglalt Európában azon zsidók részaránya, akik méltatlanok a Szentföldre való belépésre elérte a 90%-ot! Az Európából a nácik által elűzött zsidók problémája, akiket a cionisták nem siettek befogadni Izraelbe elsősorban a cionista doktrínából ered. A problémát nem a segítőkészség oldaláról, hanem az ország szükségleteinek szemszögéből kezelték (ugyanaz az oldal). Más cionista doktrínák szövegei sokkal kifejezettebbek, embertelen cinizmustól és pragmatizmustól átitatva. Íme, mi olvasható az 1943-ban a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságának Memorandumában: Vajon mindenkit kell segítsünk, akinek szüksége van anélkül, hogy figyelembe vennők az egyének jellemzőit? Nem kellene az egésznek egy nemzeti-cionista jelleget adnunk és megpróbáljuk megmenteni azokat, akik hasznára lehetnek Izrael földjének és a judaizmusnak? Tudom, hogy embertelennek tűnik a probléma ilyenszerű felvetése, de világossá kell tennünk, hogy ha meg tudunk menteni 10.000 embert az 50.000-ből, akik hozzájárulnak az ország megerősödéséhez és a nemzet újjászületéséhez vagy az 1.000.000 zsidó, aki teher lesz az országnak, akkor vissza kell fognunk magunkat és meg kell mentenünk azt a 10.000-et, a kívül maradt millió elkeseredett kérése és szitkozódása ellenére is (47-48-ik oldal). Tehát a 10.000 hasznos zsidó és az egy millió alkalmatlan közül a cionistákat csak a hasznos érdekelte. A többi egy millió (vagy hat) zsidóval történhetett bármi, akár meg is halhattak, nem jelentett veszteséget a cionistáknak. Ez a lehetőség nem zavarta egyik cionista vezetőt sem! Sőt, úgy tűnik, hogy éppen az ők érdekeiket szolgálta! A fenti szöveg ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mi is történt az Auschwitzbe érkezett zsidókkal: két táborra osztották őket a jellemzőik alapján, éppen a hasznosság elve szerint. Aki a német haditermeléshez hozza tudott járulni (az ország megszilárdításához) az életben maradt. A többiek, akik valóságos teher voltak a nácik számára is, mint emberi hulladékok gyorsabban befejezték földi pályafutásukat. Még megjegyezhetjük, hogy a fenti szöveget egy intézmény adta ki, nem pedig egy szívtelen, kótyagos egyén, és mégis tele van az emberiséggel szembeni határtalan megvetéssel, ami nem állt meg a kinyilatkoztatások szintjén, hanem nagyon is konkrét és reális következményei lettek meghatározva százezrek életét vagy esetleg milliókét, ha a mediatizált holokausztot és a zsidó szenvedést sirató propagandisták adatait vesszük alapul. Ilyen mérvű cinizmussal és megvetéssel csak irodalmi szövegekben vagyunk megszokva, ahol a magatartás és helyzetek ilyen eltúlzásának művészi szerepe van és a következmények is csak ezen a szinten maradnak. Ebben az esetben ennek a szövegnek kimondottan gyilkos, emberirtó szerepe van. Hol van innen a híres zsidó szolidaritás? Miért nem működött? Az emberi szolidaritásról nem is merek beszélni! Egyébként ezek a cionista szövegek a kétféle minőségű zsidókról, egy gyakorlati életfilozófiáról árulkodnak és egy idáig a történelemben nem létező pragmatizmusról, amely lélegzet nélkül hagy minden normális embert, zsidót vagy keresztényt: Egy egyszerű filantropikus mentése a németországi zsidóknak csak kellemetlenségeket okozott volna a cionistáknak, főleg hogy a mentés esélyei annál kisebbek, minél nagyobb a katasztrófa. A németországi zsidók érdekében tudunk cselekedni, ha ezek Palesztinába hozzák a vagyonukat. A jelenlegi menekülteknek nincs meg ez az előnyük, mert üres kézzel akarnak jönni. Ezek tehát nem tudnak semmit adni a Yichouvnak (ez volt Izrael neve, mielőtt 1948-ban elismerték volna független államként), és nem várhatunk másra, mint amit eddig is megállapítottunk a németországi zsidók nagy részéről: teljes eltávolodást, sőt ellenséges magatartást Izrael földjével szemben, a tisztelet hiányát minden iránt, ami zsidó, egy embertömeg, amelynek semmi köze a cionizmushoz és amelyikből teljesen kihalt a nemzeti érzés (48.oldal). Robert Garaudy kommentárja: ezen szövegek idézése világosan mutatja a különbséget a judaizmus, mint vallás, amit tisztelek és a nacionalista, leigázó politikai cionizmus között, amit elítélek. Mi több, ezek a szövegek világossá teszik azoknak az csalását és álnokságát, akik ma siratják azokat az áldozatokat, akiket nem akartak megmenteni. (49.oldal). Megjegyzendő mondat: azoknak a csalását, akik siratják azokat az áldozatokat, amelyeket nem akartak megmenteni! Tehát zsidók, akik nem akartak zsidókat megmenteni! Miért? Mert szegény zsidók voltak, üres kézzel... Egyre világosabb, hogy a II. világháború idején a zsidó elit egy mesterséges szelekciót hajtott végre, azon zsidók között, akik a jövendő Izraelt kellett benépesítsék, akik a háborút kellett átvészeljék. Azok a zsidók, akik izraelitának voltak programálva, azok minőségi zsidók kellett legyenek: cionista eszmékkel, akik elutasították a többségi nemzetbe való beolvadást, amit egyre több zsidó hallgatólagosan már elfogadott. A másik oldalon a szegény zsidók, akik a cionisták szerint egy embertömeg, akinek semmi köze nem volt a cionizmushoz, nemzeti érzelmek hiányával, és amely nem mutatott tiszteletet semmi iránt, ami zsidó vagy héber. Ezért őket a megmentésből ki kellett zárni! Vajon nem ez a tömeg volt összesen hat millió?...A híres hat millió? Jegyzet: A fentiekből egy káprázatos, de egyáltalán nem abszurd, hipotézis állítható fel, ami a cionista doktrína szövegeiből levezethető: a holokauszt, mint büntetés azoknak, akik nem viseltettek tisztelettel mindaz iránt, ami zsidó vagy héber! Egyelőre csak jeleztem ezzel a hipotézissel, hogy később ellenőrizhessem, más megfelelő dokumentumokkal. Lehet, hogy megteszik mások ezt az ellenőrzést. Más hozzáértőbbek, tanultabbak... Milyen helyzetben voltak a magyarországi zsidók ebből a cionista szemszögből nézve? Ők arról voltak ismertek, hogy hajlandóak voltak az asszimilációra vagy már asszimilálódtak. A dualizmus idején hagyományosan ők magyarnak vallották magukat, különösképpen népszámlálások idején vagy más lojalitási teszteken. Megkockáztatom azt állítani, hogy kevés olyan zsidó volt , aki ott hagyta volna a komfortját, amiben itt élt, azért, hogy Palesztinába menjen és ott mindent kezdjen elölről. A zsidók is emberek! Hős és vértanú nép nem létezett soha... Csupán a cionista doktrína követte ezt: kiválassza az eljövendő Izraelnek azokat a zsidókat, akikből egy hős és vértanú nép legyen... Megállapíthatjuk, hogy a magyarországi zsidók nem élvezték a cionista vezetők szimpátiáját. Abba a csoportba sorolták, akik nem méltóak, hogy a Szentföldre lépjenek? Idézek tovább a Protocoalele Kogaionului című könyvből, 77-79. oldal. Tehát nagyon sokszor a németországi, de általában a nácik által elfoglalt országokban a zsidók nem voltak mások, csak emberanyag, amelyikből az Izraelt alapító cionisták kiválasztották (egyébként is kiválasztott nép), hogy melyik zsidó élhet meg, kivándorolva Palesztinába és melyik gyengébb minőségű, hasznavehetetlen és nem kívánatos, az marad a nácik rendelkezésére. Ezt mondja a nagy cionista Ben Gurion is, az új Izrael állam első elnöke: azt a kisebbséget, amelyet meg lehetett menteni, ki kellett választani a palesztinai cionista projektnek megfelelően (44.oldal). Tehát a cionisták gondja az volt, hogy megmentsék a hős és vértanú kisebbséget és a hat milliós többséget hagyták a kivégző táborok gondjára. Nota bene: hogy a náci lágerek sorsára hagyott zsidók alkották a többséget, mint következtetést alátámasztja, expressis verbis (kimondottan) Roger Garaudy kommentárja is, amelyet Rudolf Kastnerrel kapcsolatban tesz, akit az 50-es években a nácikkal való kollaborálásért ítéltek el. A perben Rudolf Kastnert azzal vádolták, hogy egyetértésben a cionista vezetőkkel (akik közül a legtöbben a per idején miszterek voltak) Eichmannal üzletelt 1684 hasznos zsidó (a kiemelés Roger Garaudytól) kiszabadításáról és Palesztinába emigrálásáról, mint az eljövendő Izrael építéséhez szükséges emberekről, annak fejében, hogy meggyőzi a 460.000 magyarországi zsidót, hogy csak egy egyszerű áttelepítésről van sző, semmiképpen sem az Auschwitzi haláltáborokba való szállításról. Halevi bíró rámutatott arra, hogy ezek a gyilkosságok mind a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek (44.oldal). Kegyetlen mondat: ezek a gyilkosságok a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek. Ezek a gyilkosságok... vagyis a magyarországi zsidók szinte teljes kiirtása a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával vagy pontosabban hozzájárulásával történt. Néhány tisztázó kérdés: Az Izrael építésénél hasznos 1684 zsidó, feltehetően mind szuper-tehetségek volt, mindenik közülük egy potenciális Nobel-díj várományosa. Megtudták ők valaha is, hogy milyen feltételek mellett szabadultak Németországból és kerültek Palesztinába? Közzétették valaha is ezt a listát az 1684 névvel? Ha a 460.000 zsidó Auschwitzi haláltáborba küldése a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történt, akkor miért vádolják még ma is a magyarokat, a magyar államot és a magyarságot úgy általában a 460.000 magyar zsidó Németországba deportálásával és meggyilkolásával 1944 tavaszán? Rögzítsük még egyszer milyen gyilkosságról is van szó: a holokauszt folyamán, a magyarországi zsidók deportálása Winston Churchill szerint az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága volt. Éveken át ez a gyilkosság a magyar hatóságok számlájára van írva, akik a zsidók kitelepítését olyan túlbuzgósággal végezték, amellyel még a németeket is elámították. Roger Garaudy azzal a aprósággal szolgál, amellyel megsemmisíti a magyar hatóságok érdemét: maguk a zsidók is siettek berakodni a vagonokba, hiszen a saját cionistáiktól biztosítást kaptak arra, hogy csak egy egyszerű áthelyezésről van szó. Hogy milyen könnyen elhitték a zsidók, hogy csak egy egyszerű áthelyezésről van szó, a cionista vezetők szemében még inkább egy plusz ok lett, hogy mind a 460.000 zsidó gyenge minőségű, haszontalan, aki megérdemli a sorsát, hogy vágásra küldjék, mint az állatokat, egyszóval méltatlanok voltak, hogy a Szentföldre lépjenek. Évekkel előbb, különböző alkalmakkor kommentáltam ezt az emberiség történetében a legvisszataszítóbb gyilkosságot, különbséget téve a magyarok ázsiai, hun állatias viselkedése és a románok emberiessége és tűrőképessége között. Úgy hiszem, vissza kell vonjam akkori megállapításaimat és véleményemet. Mea culpa! Sajnálom, hogy a tévedésem nem volt teljes! Szerettem volna, hogy visszavonom a vádjaimat és kész! Sajnálatos módon nem azért kell visszavonjam vádjaimat, mert nem igazak, nem egyeznek a tényekkel, nincs értelmük, hanem azért mert másoknak kell azokat címezzem! Vádjaimat fenntartom, csak másnak kell címeznem, amelyre Roger Garaudy kényszerít: a cionizmus! A cionizmus a hibás a 460.000 magyarországi zsidó sorsáért, akiket a nácik a cionisták jóváhagyásával az Auschwitzi kemencékbe szállítottak! Ismétlem: nácik a cionista vezetők jóváhagyásával... Sőt a cionisták közreműködésével! Mert ezek azok a vádak, amelyeket Roger Garaudy megfogalmaz: a cionista zsidók a felelősek az emberiség legvisszataszítóbb gyilkosságáért! Ismétlem: a minősítés Winston Churchilltől származik. Egy gyilkosság, amelynek 460.000 teljesen ártatlan zsidó esett áldozatul. Vagy másképpen mondva: az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága, kizárólag egy zsidó üzlet, amelynek gyilkos szerzői cionista zsidók, az áldozatok pedig haszontalan zsidók. A visszataszítóságát még inkább növeli az a tény, hogy a háború után a zsidók ezzel a gyilkossággal a magyarokat vádolták meg. Teljesen visszataszító. Nec plus ultra. Post scriptum 2011: örülök, hogy a magyarországi és a bárhol élő magyarok tudomására hozhatom, hogy nem az ő vállukat nyomja ez a népirtás. Ideje, hogy a magyarok megtudják ezt az igazságot és ennek megfelelően reagáljanak. Még fontosabb az, hogy a zsidók maguk megtudják az igazságot és reagáljanak ennek az igazságnak megfelelően! Mert ez az igazság lényege. És egy utolsó kérdés: Az átszállítás szervezője Eichmann, nem volt véletlenül zsidó, úgy ahogy nagyon sok zsidó mondja?... ION COJA Forrás: http://izraelkina.blog.hu/2012/02 Eredeti : Cine i-a trimis la Auschwitz pe cei 460.000 de evrei din Ungaria? NIF megjegyzés: A szövetséges hatalmak 1944-ben pontosan tudták, hogy emberek százezreit szállítják marhavagonokban Auschwitzba, ennek ellenére egyetlen bomba nem hullott a haláltábornak még a környékére sem, de ugyanúgy nem bombázták azokat a vasútvonalakat sem, amelyeken a deportálások zajlottak. Vajon miért? Talán csak nem azért, mert egy előre kitervelt aljas megegyezés áldozatainak szánták ezeket a szerencsétlen embereket, mert egy előre megtervelt forgatókönyv szerint kellett beáldozniuk őket a későbbi Izrael állam megalakításáért? Talán csak nem azért, mert meg volt a kvóta arra, hogy a Palesztinában létrehozandó zsidó államnak mennyi lehet a befogadó kapacitása? Link David Cole - Auschwitz-i utazás Ez egy igazságkereső dokumentumfilm. David Cole zsidó történész 1992-ben videokazettán rögzített interjút készített Franciszek Piperrel, az Auschwitz-Múzeum igazgatójával. Ebben a pár percben ebből a riportfilmből láthattok részleteket. Egyesek szerint a kazetta tagadja az ún. holokausztot, kegyeletsértést követ el, illetve gyűlöletre uszít a zsidó közösség ellen. Hogy ez igaz-e, azt mindenki döntse el maga. Mi nem kívánunk állást foglalni a kérdésben, pusztán ismeretterjesztés és érdekesség céljából adjuk közre a dokumentumfilmet. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy a dokumentumfilmben elhangzó állításokat érdemben senki sem cáfolta meg 1992 óta. Link Auschwitzi statisztika Összesen: 1941 július- 1944 október Zsidó foglyok száma az auschwitzi táborban: 173,000 Tífuszban meghalt zsidó foglyok száma : 58,240 Természetes halállal meghalt zsidó foglyok száma : 2,064 Más táborokba szállított zsidó foglyok száma : 100,743 Hivatalosan kivégzett zsidó foglyok száma : 117 Zsidó foglyok száma a tábor 1945 január 15-i német evakuálása után: 11,839 Források: Anyag sorszáma: 187603: Mikrofilmtekercs 281-1940: Képkockák 107-869-Mikrofilmtekercs 282-1940-41: Képkockák 001-875-Mikrofilmtekercs 283-1941-42:Képkockák 001-872-Mikrofilmtekercs 284-1942-43: Képkockák 003-862-Mikrofilmtekerc 285-1943-44: Képkockák 019-852- Mikrofilmtekercs 286-1945: Képkockák 001-329. A nagyszámú zsidó azért maradt az evakuálás után a táborban, mert ezek nem voltak szállítóképesek. Rájuk lengyel milícia vigyázott a szovjetek megérkezéséig. Ezek közül ismeretlen számú meghalt, részben a lengyel milícia kegyetlensége miatt, részben a szovjetek kihágásai miatt. Pontos számuk nem ismeretes, szovjet források 7 és 10 ezer közé teszik számukat. Összes Auschwitzba érkezett magyar zsidó, május-október, 1944: 23,117 Összes Auschwitzból elszállított magyar zsidó, május-október, 1944 : 21,527 Összes Auschwitzban maradt magyar zsidó október után, 1944 : 1,590 Hogy az 1590 Auschwitzban maradt magyarországi zsidóból hány halt meg a lengyel milícia vagy a szovjetek kihágásai miatt, nem ismeretes. Teljes anyag itt: Auschwitzi statisztika - Metapedia Link

0 komment , kategória: Történelem

A gyógyszergyáraknak nem a gyógyítás a célja!

2014-12-20 20:45:58, szombat

	A GYÓGYSZERGYÁRAKNAK NEM A GYÓGYÍTÁS A CÉLJA! Semmi sem az, aminek látszik! Egy vegyész aki több gyógyszergyár alkalmazottja volt azt állítja hogy a gyógyszergyárak nem gyógyítani akarnak minket, csak ideiglenesen megszűntetni a tüneteket. A férfi azt állítja, hogy a gyógyszeripar egy olyan üzleti tevékenység, amely az embereket egész életükön át el akarja látni gyógyszerekkel. ,,A gyógyszergyárak nem azért fejlesztik ki készítményeiket, hogy betegeket kezeljenek, hanem hogy tüneteket szüntessenek meg". Shane Ellison több gyógyszergyárnak is dolgozott és pontosan tudja miről beszél. A fiatalember feltett egy kérdést azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha a tünetek megszűntek. Hát az, hogy újabb betegségeket találjanak ki. Erre a legjobb példa a pszichiátriákon használatos gyógyszerek. Ezekkel a gyógyszerekkel újabbnál újabb betegségeket lehet generálni. A pszichiáterek azt mondják, hogy a nemkívánatos viselkedés kezelésére az agy kémiai működését kell megváltoztatni egy tablettával. A cikket és a videót ide kattintva érheted el: A PSZICHIÁTRIA IGAZI ARCA - DOKUMENTUMFILM Shane Ellison azt javasolja, hogy ha az orvos nem tudja bebizonyítani a betegséget amit diagnosztizált akkor ne vegyük be a gyógyszereket. Ugyanis Ellison saját szemével látta vegyészként, hogy a gyógyszergyárak olyan szereket dolgoznak ki, amelyek akár ölni is képesek. A gyógyszerek túl veszélyesek és nincsenek hatásuk. Ráadásul olyan tüneteket generálnak, amelyek ellen kifejlesztették ezeket a gyógyszereket. És nagyon sokszor placebót adnak az embereknek aminek semmi hatása, mégis fizetnek érte. Shane Ellison azt mondja, hogy a gyógyszeriparnak van a legjobban kifejlesztett marketingrendszere, amely elképesztő hatékonysággal működik. ,,Minden lobbi közül a gyógyszer lobbi a legsikeresebb az egész világon. Orvosokkal, pszichiáterekkel és kutatókkal olyan jelentéseket fogadtatnak el, amik a szerek hatékonyságát hivatottak bebizonyítani. Ez pedig a gyógyszeripari szervezetekre jelentősen pozitív hatással van." ,,A gyártók tudományos köntösbe csomagolva adják el termékeiket, és évente 125 ezer páciens hal meg az orvosok által felírt gyógyszerek miatt." - nyilatkozta Shane Ellison. A gyógyszergyáraknak van egy másik nagy fegyvere is, ez pedig a média. Rengeteg gyógyszerreklám és mindegyik arról szól, hogy mennyire hatékony az adott gyógyszer.

0 komment , kategória: Egészségünk érdekében...

Hogy mennyire is változunk

2014-12-19 21:30:18, péntek

	HOGY MENNYIRE IS VÁLTOZUNK A világ népessége Kormányzat és gazdaság Társadalom és média Környezet Élelem Víz Energia Egészség ... és mindez egy fantasztikus Linken Woldometers - Világadatok // Érdekes adatok a világunkról Link

0 komment , kategória: Tudomány - technika

Téli előzetes

2014-12-18 10:00:21, csütörtök

	TÉLI ELŐZETES Áprily Lajos: TÉL INTEGET Hajnalban deret hint az égi kék. Eltűntetek már, mókusok, pelék? Befogadott-e régi odvatok? Dióimtól szörnyen meghíztatok. Vajjon szigoru lesz-e teletek? Szeretnék elaludni veletek. Csak lelnék barlangot, mely befogad, hogy zsibbadásba öljem gondomat. Sziklás, védő odut, hol alhatom, hol nem tudom: van háború s atom. Aludnám, míg indul a hó-zene, éber patakszó felébresztene, a betömött odut kibontanám, kilépnék és új nap ragyogna rám. József Attila: TÉL Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! - S rászórni szórva mindent, ami szép. Dalolna forró láng az égig róla S kezén fogná mindenki földiét. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hisz zúzmarás a város, a berek... Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni És rakni, adjon sok-sok meleget. Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni, Hogy fölengednének az emberek! Komáromi János: ŐSZBŐL A TÉLBE Őszi zöldek vörösbe, Sárgába vegyülnek. Levelek az ágakról A fák tövébe ülnek Párás sötét felhők A magasban úsznak, Az ég csatornái Meg-meg csordulnak Szél zöget kopaszodó Fa-csontvázakat, V betű vonul az égen Távozó madárcsapat. A fények fátyolosak, Opálos-mélabúsak, A virágos kertek Tej-nedves ködbe burkolódznak A Napkorong nem izzik, Csak fáradtan parázslik. Fénye gyakran nehéz, Sűrű párákon át látszik. Dér csípte meg A barna naspolyát, Reggelente hó nélkül Hófehér a határ. A Nyár heve messze, Az ősz szendereg. Minden a télre vár, Pedig már megérkezett. Petőfi Sándor: A PUSZTA TÉLEN Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! Mert az az ősz olyan gondtalan rossz gazda: Amit a kikelet És a nyár gyűjtöget, Ez nagy könnyelműen mind elfecsérli, A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával, Sem a pásztorlegény kesergő sípjával, S a dalos madarak Mind elnémúltanak, Nem szól a harsogó haris a fű közül, Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedül. Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár, Vagy hogy rövidlátó Már öregkorától, S le kell hajolnia, hogy valamit lásson... Így sem igen sokat lát a pusztaságon. Üres most a halászkunyhó és a csőszház: Csendesek a tanyák, a jószág benn szénáz: Mikor vályú elé Hajtják estefelé, Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődül, Jobb szeretne inni kinn a tó vízébül. Leveles dohányát a béres leveszi A gerendáról, és a küszöbre teszi, Megvágja nagyjábul: S a csizmaszárábul Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol, S oda-odanéz: nem üres-e a jászol? De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak, Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak, Mert a pince kulcsát Akár elhajítsák, Senki sm fordítja feléjök a rudat, Hóval söpörték be a szelek az utat. Most uralkodnak szelek, a viharok, Egyik fönn a légben, magasan kavarog, Másik alant nyargal Szikrázó haraggal, Szikrázik alatta a hó, mint a tűzkő, A harmadik velök bírkozni szemközt jő. Alkonyat felé, ha fáradtan elülnek, A rónára halvány ködök települnek, S csak félig mutatják A betyár alakját, Kit éji szállásra prüsszögve visz a ló... Háta mögött farkas, feje fölött holló. Mint kiüzött király országa széliről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz mégegyszer Mérges tekintettel, S mire elér szeme a túlsó határra, Leesik fejéről véres koronája. Wass Albert: TÉL Templomi csöndben, Éjjeli ködben Aszkéta-ágat zörrent a szél, Valahol messze, Csillag szemekre Szürke ködfátylat borít a Tél. Túl a tetőkön, Dárdás fenyőkön: Zöld diadémon, pára lebeg, Sűrű vadonban Halkan, titokban, Fenyő-óriások könnye pereg... Néma a szikla, Kristály patakja, Jeges páncélban tompán zubog, Mogorva ormon Nincs rhododendron, Csak sötét árnyak: Tantalusok. Mélyen a völgybon, Fűzfa berekben, Néha, titokban zörren a szél, S fent a magasban Pára alakban Halkan suhanó szellem: a Tél. Weöres Sándor: NŐL A DÉR, ÁLOM JÁR Nől a dér, álom jár, hó kering az ág közt. Karácsonynak ünnepe lépeget a fák közt. Én is, ládd én is, ládd, hóban lépegetnék, ha a jeges táj fölött karácsony lehetnék. Hó fölött, ég alatt nagy könyvből dalolnék fehér ingben, mezítláb, ha karácsony volnék. Viasz-szín, kén-sárga mennybolt alatt járnék, körülvenne kék-eres halvány téli árnyék. Kis ágat öntöznék fönn a messze Holdban. Fagyott cinkék helyébe lefeküdnék holtan. Csak sírnék, csak rínék, ha karácsony volnék, vagy legalább utolsó fia-lánya volnék. Zelk Zoltán: TÉLI FÁK Nem fáztok, ti téli fák, Mikor meztelen az ág? Eldobtátok a nyári zöld S az őszi aranyruhát. Ejnye, ejnye, téli fák, Ez aztán a furcsaság: Hideg télben levetkőztök, Nyáron viseltek ruhát! ESS HÓ, ESS! Ess hó, ess három napig! Vagy egy hétig egyfolytában! Öltöztesd szűzi-fehérbe a tájat! Mint a tiszta gyermeki lélek, mit nem fertőzött be a földi mocsok, úgy ragyogjon fehéred, bármerre nézek, mindenhol! Ess hó, ess! Ne is egy hétig: egy hónapig! Térdig szeretnék gázolni benned, mint a gyermek, ki voltam, hógolyóztam és szánkóztam! Feledtesd el, hogy a hó alatt feketeség van... latyak lesz belőle, Kiábrándító... De most... most szeretnék megállni... csak állni a hóesésben, megtisztult lélekkel a hófehér térben... ] Vivaldi - Tél Link Hull a hó - ST.MARTIN Link A fehér tél. Link A tél ölelésében tudja meg az ember, hogy lelke mélyén a nyár soha nem múlik el. Albert Camus

0 komment , kategória: Évszakok

Himnusz a szerelemhez

2014-12-17 19:00:30, szerda

	Ferenczi Anett - HIMNUSZ A SZERELEMHEZ (Edit Piaf) Dalszöveg Összedőlhet fenn a magas ég, leomolhat minden ami ép, egy a fontos, hogy te szeress, minden más, csak semmiség. Veled alszom, veled ébredek, testem láng, ha hozzám ér kezed, lehet minden, csúf e földön, ha szeretsz, már nékem minden szép. Olyan ember voltam én, aki élt csak könnyedén, vonzott minden csillogás, hittem ez lesz végzetem, senki nem segít ezen, sosem leszek már más. De most fordult a világ, hordanék bohóc ruhát, ha te tőlem ilyet kérsz, lila hajat viselnék, hidd el bármit megtennék, bármit amit tőlem kérsz. Összedőlhet fenn a magas ég, leomolhat minden ami ép, egy a fontos, hogy te szeress, minden más, csak semmiség. Örök életet élhetnél velem, várna ránk a kéklő végtelen, mert a földi boldogságtól, halhatatlan lesz a szerelem. Edith Piaf: L'Hymne á l'amour /Egyveleg/ Link Edit Piaf - Vári Éva - A szerelem himnusza Link Link Mikes Éva - Szerelem Himnusza Link A szeretet himnusza - Jávor Pál Link

0 komment , kategória: Zene, zene, zene...

Történelmi áttekintés

2014-12-16 19:02:02, kedd

	TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Pazar videó Európa történelméről A videó 11 percben mutatja be 1000 év határváltozásait 1000-től egészen napjainkig. A Centennia Historical Atlas segítségével létrehozott látványos történelmi áttekintés időszámításunk szerint 1000-ben kezdődik, és 11 percen át HD-minőségben mutat be ezer határváltozást. Nagy-Magyarország éppen a tizedik percben tűnik el. Link

0 komment , kategória: Történelem

Miss World 2014 / Miss Europe

2014-12-15 19:00:10, hétfő

	MISS WORLD 2014 / MISS EURÓPE Fantasztikus magyar siker! Kulcsár Edinát választották Miss Europe-nak Tegnap este Londonban óriási magyar siker született! A világ legnagyobb szépségversenyén, a Miss World-ön Kulcsár Edina lett a második! Magyar lány még soha nem ért ekkora sikert világversenyen! Gratulálok! Legyünk büszkék rá! Kulcsár Edina lett a világ második legszebb lánya, majd pedig ő állhatott az Európa szépe verseny dobogójának legmagasabb fokára is. Edinának tehát sikerült megmutatnia a világnak a szépségét és a rátermettségét, valamint bebizonyítania, hogy igenis ott volt a helye Londonban, sőt. Egyetlen pillanatot kivéve... Amikor ugyanis az utolsó öt szépségtől megkérdezték, miért legyenek ők a győztesek, Edina nem tudta végigmondani gondolatait. Az élő adás szoros műsorrendje miatt ugyanis idő előtt elvették a szót a magyar szépségtől. Ez persze nem von le a siker értékéből. Nem győzzük ugyanis hangsúlyozni, hogy magyar lány még soha nem ért el ehhez hasonlót a világversenyen. Vasárnap este, a Miss World londoni világverseny után hirdették ki a Miss Europe győztesét. Dupla az örömünk: azon túl, hogy Kulcsár Edina lett a világ második legszebb lánya, ő állhatott az Európa szépe verseny dobogójának legmagasabb fokára. Nagyon-nagyon sikeres napot zárt tegnap Kulcsár Edina. A londoni világversenyen második lett, ráadásul őt választották 2014-ben Miss Europe-nak. Magyar lány még nem ért el ilyen kiváló eredményt. Így gratuláltak a magyar hírességek Kulcsár Edinának Link Sarka Kata a világ második legszebb lányával Videók - élő képekkel Miss World Philippines 2014 Winners - Crowning Moment Link Miss World 2014 - Contestants Part 1 Link Miss World 2014 - Official Promo Link Képgaléria

1 komment , kategória: Bulvár

Kubik Ilona: Ha egyszer én lennék

2014-12-14 11:00:03, vasárnap

	Kubik Ilona: HA EGYSZER ÉN LENNÉK Ha egyszer én lennék az este, szép álmot hoznék a szemedre, ha egyszer én lennék az álmod, álmodnál igazabb világot. Ha egyszer én lennék az éjjel, szinültig telne minden kéjjel, ha egyszer én lennék az ágyad, száz évig aludni hagynálak. Ha egyszer én lennék a reggel, hozzád lesnék be, szeretettel, ha egyszer én lennék a nappal, az erdő lennél madárdallal. Ha egyszer én lennék a tenger, sós lennék, édes lehelettel, ha egyszer én lennék a felhő, gyermek lennél, ki hozzám felnő. Ha egyszer támadna délután a sárkány orrán fúvó orkán, akkor sem volna mitől félned, barlangként lennék menedéked. Ha egyszer én lennék a kék ég, Nap lennél, fényes égi ékként, ha egyszer én lennék a lelked, szép lennék, vagy talán a legszebb. Péter Szabó Szilvia - Ha én... Link Kubik Ilona: FÁK KÖZT Az erdőn őrködő fák keblébe emlékként vésődnek körök, az évekről, melyek úgy múlnak el, hogy egy pillantásuk örök. Az égből csendben kipergő eső tovasiklik az ágakon, majd a kéreg barázdáit hűti, simogatja hallgatagon. S ha előbújt; levélkék szitája óvva szűri reánk a fényt... az avar a föld hátába süllyedt, mikor bőröm bőrödhöz ért.

1 komment , kategória: Szép versek és idézetek

A zene hatalma

2014-12-13 19:45:28, szombat

	A ZENE HATALMA A zene hat a lélegzésre, a vérnyomásra, az immunrendszerre, a hangulatra, befolyásolja az emésztést. Gyógyító erejét sokféleképpen felhasználják az orvosok. Az egyik hamburgi klinikán nehéz műtét előtt Chopin zongoraszonátáinak segítségével oldják a feszültségét. Máshol Dvorákra esküsznek. A jól megválasztott muzsika az aneszteziológusok szerint is sokat javíthat a beteg állapotán. Hatására rendeződik a szív ritmusa, csökken a vérnyomás, lassul az anyagcsere, gyengül az izomtónus. Mindez csökkenti a félelem- és fájdalomérzetet. A zene erejét nem csak gyógyításra, hanem tanulásra és sok minden másra is fel lehet használni. Washington államban az ázsiai bevándorlók észrevehetően gyorsabban tanulják meg az angol nyelvet, ha tanítás közben Mozart zenéje szól. A kanadai Edmonton városában a nyilvános tereken Mozart vonósnégyesei szólnak a hangosbeszélőből a zaklatott járókelők megnyugtatására. Kiderült: még a kábítószer-kereskedelem is lanyhult a zene hatására. A japán Ohara szeszfőzdében Mozart melódiái mellett készül a rizspálinkához az élesztő. A szakértők szerint különlegesen jó a minősége. Az ideális zenék Álmatlanság ellen: Szimfóniák lassú tételei, Beethoven Holdfény szonátája, Bach csembalódarabjai, Schumann Álmodozása, Gershwin Nyáridőben című darabja. Baleset, sokk ellen: Feszültségoldásra olyan zenét lehet ajánlani, amelyet jól ismer és szeret a beteg. Ravel Bolerója, Mendelssohn e-moll hegedűversenye vagy a Hair című musicalből a Let the Sunshine In című szám segíthet abban, hogy ismét talpra álljon, maga is akarja a gyógyulást. Depresszió ellen: Minden barokk zenének hangulatjavító hatása van. Felhasználható még Vivaldi Négy évszaka, Bach I. brandenburgi ersenye, Beethoven VIII. szimfóniája és Gershwin Fascinating Rhytm című munkája. Feltöltődéshez energiaforrásként: Beethoven IX. szimfóniája (különösen az Örömóda), Bach d-moll toccata és fúgája, valamint az V. brandenburgi versenyének első tétele, Leonard Bernstein West Side Storyjából az I Feel Pretty című dal. Fáradtság ellen: Vivaldi: C-dúr versenymű két trombitára, vonósokra és csembalóra, Purcell: Versenymű két trombitára, Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio, indulók. Fejfájás, migrén esetén: Mozart 39. (Esz-dúr) szimfóniája és A-dúr zongoraversenye. Éles fájdalom ellen Hacsaturjan Kardtáncát javasoljuk. Gátlás leküzdésére: Ravel Bolerója, Csajkovszkij VI. (Patetikus) szimfóniája, Dukas A bűvészinasa, dzsessz-, blues- és dixieland-darabok, Simon és Garfunkel The Boxer című száma. Gutaütés esetén: Az utókezelést megkönnyítheti minden ritmikus, könnyen érthető zene, továbbá a metronóm ritmusa, rap, népdal vagy bármely kedvenc zeneszám közben. Gyermek sérülése esetén: Csajkovszkij Diótörő című szvitje, egyszerű gyerekdalok. A lényeg, hogy a gyerek is ismerje a dallamot, és együtt dúdolja a zenével. A dúdolás felszárítja a könnyet. Koncentrációs zavar esetén: Mozart D-dúr szonáta két zongorára, halk barokk háttérzene, hangos felolvasás Händel Vízizenéjének lassú tételeire. Magas vérnyomás ellen: Gregorián énekek, Mozart: Versenymű fuvolára és hárfára, Simon és Garfunkel: Bridge Over Troubled Water című száma. Meghűlés esetén: Mozart Varázsfuvolája, a Rolling Stones Honky Tonk Womanje, Rod Stewarttól a You Are the Star. Torokfájásra legjobb az "m" hangot zümmögni. Stressz ellen: Halk, kellemes háttérzene. Lionel Ritchie My Destinyje, romantikus zene: Schubert Pisztrángötöse és Heidenrösleinje, Schumann Álmodozása, Smetana A Moldvája, gregorián énekek, esetleg népdalok. A szívműködés és a vérkeringés erősítésére: Bach d-moll concerto csembalóra és vonósokra, Adagio tétele, Beethoven 4. (G-dúr) zongoraversenye, Mendelssohn e-moll hegedűversenye, gregorián énekek, country- és westerndalok, popzene (Whitney Houston: Where Do Broken Hearts Go, Tina Turner: On Silent Wings). Kismamáknak: Mozart D-dúr szimfóniája, Kis éji zenéje, Vivaldi Négy évszaka, gyermek- és altatódalok. "Mindenik embernek a lelkében dal van És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének Az hallja a mások énekét is szépnek. " /Babits/ A zene nagyban befolyásolja érzéseinket,gyógyítja a lelket és a lélek ha rendben van a test is egészséges.Fiatal korban általában,harsogó dübörgő zenét hallgatunk,hisz az életünk is olyan.A hangulatunk ha olyan egy gyönyörű zongora darabot vagy hegedű játékot is meghallgatunk.A zene testi és lelki közérzetünkre egyaránt hatással van. Egy gyermek ösztönösen, tudja, hogy neki mi a jó. Azokat a hangokat ismételgeti, amikre neki esetleg pont szüksége van. Ma már tudományos körökben is egyre jobban ismert a zene gyógyító hatása, a zene stresszoldó, izomlazító, nyugtató, altató, depresszióellenes hatásáról is egyre többet tudunk. Persze ellentétes hatások is előidézhetők. A zene feszültségkeltő szerepe is ismert, például a filmek kísérőzenéje révén. Az egyén felelőssége, hogy az állapotának, hangulatának, igényeinek megfelelő zenét válassza és a zenész felelőssége, hogy zenéjével mit idéz elő. A zene egyfajta különösen hatékony kommunikáció amely képes mind a zenész, mind a hallgatók lelkében hangulatokat teremteni, változásokat előidézni. Míg a beszéd az értelmünket célozza meg, addig a zene elsősorban érzelmeinkre és azon keresztül a többi lelki folyamatunkra hat. Ez a hatás hangok, hangközök, ritmus és egyéb zenei eszközök segítségével érhető el, de a hangsúly nem ezeken van, ezek csak a hordozói annak a tartalomnak, amit a zenével közvetítünk. A legtöbb ember hallgat zenét. Azért tesszük ezt mindannyian, mert valamit kapunk ezáltal. Tapasztaltuk, hogy egy szerelmes melódia milyen bódító hatással lehet ránk, vagy egy gyors zene hogyan ingerel táncra bennünket... A zene az érzelemvilágunkra való hatása által képes minket bárhová elrepíteni. Olyan érzelmeket tud kiváltani, amik esetleg a zene hallgatása nélkül nem jelentek volna meg bennünk. A zene tehát az érzelmi életünk gazdagításában nyújthat nagy segítséget. Különösen fontos ez a mai, túlzottan intellektuális irányban eltolódott világunkban, ahol a logikus dolgok és a tudás mellett az érzelmek sokszor háttérbe szorulnak. A zene segíthet a szív és a fej helyes egyensúlyának megtalálásában. Ayumi Hamasaki- A Song Is Born ~Power Of Music Link ayumi hamasaki - part of Me Link

1 komment , kategória: Zene, zene, zene...